Szabad Földműves, 1965. január-június (16. évfolyam, 1-25. szám)
1965-02-13 / 6. szám
A Szovjetunióban 1970-ig néhányszáz nagy baromfitenyészetet létesítenek, amelyek évente mintegy 50 milliárd tojást termelnek. Most a glebovskái farm a legnagyobb, amely a múlt évben 100 millió tojást adott a közellátásnak. Képünkön a tojás osztályozását láthatjuk. Naponta 350 ezer darabot szállítanak. Foto CTK—TASZSZ Pálforduló A zootechni, :us gyakran megfordult az istállókban. Lelkiismerete csak akkor volt nyi godt, ha személyesen győződött meg a munkák menetéről. Reggel három órakor kelt, este pedig rendszeresen utolsónak hagyta el a gazdasági udvart. Türelmesen elbeszélgetett az állatgondozókkal, fejőkkel, de gyakori látogatásának és ellenőrzésének nem mindenki örült. A növendékéit ttok istállójában, ahol András bácsi 45 darab növendékborjút gondozott, illetve gondozott volna, nem volt minden a maga rendjén. Nagy immel-ámmal megetette ókét, a trágyát is kihordta az istállóból, az állatok tisztántartásáról azonban teljesen megfeledkezett. De nem is nevezhető e.z megfeledkezésnek, inkább nemakarásánk, nemtörődömségnek, mert v.mikor a zootechnikus megemlítette, hogy nem ártana már a szegény állatokat néha-néha megvakargatni, András bácsi elengedte a füle mellett Teltek-múltak a napok, a zootechnikus pedig gyakran ellátogatott András bácsih <z. Próbálkozott mindenféleképpen. Gondolta az öreg egyszeresük megunja a szót és munkához lát. Azonban minden tudományát latbavetve seri tért észhez az öreg. Hiába ismételgette a zootechnikus, hogy a tisztin eszközöknek nem a polcon a helyük, csak falra hányt borsónak számító '.t a szava. — Tisztítsa meg, akinek tetszik — mondta az öreg vállrángatva. — Nekem így is ó. A zootechni cust bosszantotta a dolog. Nem tudott mihez fogni. Este feleségével is András bácsi esetén vitatkozott. — Jobb lerne már, ha felhagynál vele — pattant fel az asszony. — Egész életedbi n nem foglalkozhatsz András bácsival. — Látnád csak, milyen viharvertek szegény állatok - sajnálkozott a zootechnikus. - Attól félek, hogy meglepik őket a tetvek. Az egyik vacsora után hízelgőét szólt az asszonyhoz. — Tudod mit? Van egy jó ötletem. Segítesz? Azt hiszem, így sikerül trz öreget jó i tra téríteni. — Nyögd már ki, mit akarsz. — Holnap t.ndrás nap lesz, az öreg biztosan megünnepli nevenapját. Gondoltam, csináljunk a borjúknak is ünnepet. Este, amikor lecsendesül a táj, kiballag ink az istállóba és megtisztítjuk az állatokat. Segítesz? — Nem bár om - bólintott a feleség. Másnap a zootechnikus feleségével, ollóval és vödörrel felfegyverkezve munkához lát( tt. Az óra mutatója éjfél felé közeledett, amikor megszabadították a bormkat a'töniérdek szennytől. Langyos vízzel tisztára mosták a farkukat és ollóval zsinóregyenesre elnyírták. Jóleső érzéssel néztek végig a tnuta ös jószágon. Reggel, méí mielőtt András bácsi megjelent volna, az éjjeliőr sutyiban elmondta a többi állatgondozónak az éjjeli történetet. Mindenki jót kacagott, aztán loova figyelték András bácsi érkezését. Kíváncsiak voltak rá, mit szól mají az öreg. Jött is a m> tgszokott időben. Amint belépett az ajtón, az állatok rábődültek, hisz már régen elérkezett az etetés ideje. Első pillanatban nem akart hinni a szemének. — Hát itt rxeg mi a csoda történt? - évődött. - Ugyan ki volt ilyen bátor ember? A leselkedő t közül nevetve szólalt meg egy férfi. — Szeretni tudni? András báci i hirtelen megfordult, majd dühösen a szecskás fele indult. Kai napig sefn tudja, hogy történt a dolog, de annyi bizonyos, azóta nem tűri, ha pataki a gondjaira bízott borjakat szapulja. Jablonci Lajos A CSONTHÉJAS gyümölcsfák mézgásodása tulajdonképpen nem betegség, hanem kísérőjelensége egy kóros állapotnak. Ha tehát a mézgásodást gyógyítani akarjuk, akkor meg kell állapítanunk a betegségeket, amelyek a mézgásodást kiváltották. A csontárok részleges vagy teljes pusztulása közvetlen következménye azon élettani jelenségnek, mikor a bőséges mézgaanyag az edénynyaláb területét is elárasztja. A nedvek felfelé való áramlása lelassul, majd pedig megreked a mézga által való eldugulás miatt. Ez okozza az egyes ágak részleges, vagy a fa egész koronájára kiterjedő hirtelen lelankadást, amit köznyelv gutaütésnek nevez. Hogy mi a mézgásodás fellépésének oka. e tekintetben pontos megállapításunk még nincsen és megoszlanak a vélemények. A mézgásodás fellépését okozhatja a hideg, nedves talaj, különösen ha a talajvíz magas, ha abban hajszálgyökerek végződései belejutnak, s elhalnak. Más feltevés szerint okozhatja, hogy a talajban sok a nitrogén, amit friss trágya használata okozhat, ez sok esetben be is igazolódott. Éghajlati különbségekben rejlő okokra is utalnak, melyek szerint nagyrészt keletről, melegebb éghajlat alól származó csonthéjasok — kajszibarack, őszibarack — növénytani szerkezetüknél fogva nem bírják a mi szélsőséges éghajlatunkat, kemény telek, ezt követőleg gyakran átmenet nélkül beállott melegebb idők, nedvkeringési zavart okoznak, melynek következtében a táplálkozásban, a nedvek szállításánál áll be mézgásodást okozó pangás. Igen gyakori oka a mézgásodásnak a többször ismétlődő sérülés, rhely származhat elemi csapásból, jégverés, fagyás, vagy helytelen metszésből stb. Az effajta sebeken sokszor nagy erővel lép fel a megsemmisítő mézgásodás. A mézgásodás okának felderítésénél nagy szerepe van az alany kérdésnek, erre vonatkozólag hitelt érdemlő kísérleteink nincsenek. Az utóbbi időben végzett kísérletek azt igazolják, hogy a mézgásodást előidéző okok közt igen nagy szerepe van a gombabetegségeknek és a baktériumoknak. Ezek közt leggyakrabban fordul elő az igen veszedelmes Clasterosporium Carpophilum nevű gombafaj, mely levélfertőzést okoz és előidézhet hirtelen levélhullást és a táplálkozás megzavarása miatt méz-Hogyan gyógyítjuk a mézgás cseresznye-, szilva- és barackfökat? gásodást. A leveleken eleinte apró vörös, majd barnás foltok keletkeznek, ezek elhalnak s a levél kilyukad. Ez átterjed a gyümölcsre is, mely összetöpörödik és mézgafolyásos lesz (szilva, őszibarack) elszárad, s mint múmia a fán marad. A gomba a hajtásokat is megtámadja s azok mézgafolyásosak lesznek. Csallóközben ez a betegség csaknem minden csontárunkon kisebb-nagyobb mértékben található. Ez az összes csontárunkat veszélyezteti és mivel ennél a fertőzés a fiatal ágvégeken kezdődik, jellemző rá, hogy a csontárok végei elszáradnak. Ez ellen az igen gyakran előforduló alattomos gombakártevő ellen eredményesen védekezhetünk a koronának rézkészítményekkel való permetezésével, tél végén 2 °/o-os, majd lombos állapotban többszöri 1 °/o-os Bordóilével vagy más gombaölő preparátum oldatával. Ezt a rézkészítményes permetezést a csantároknál soha nem szabad elhanyagolni, mert az említett gombafajon kívül, még sok gombakártevő ellen nyújt védelmet, ami elősegíti a minőségi és többterfnelést. Itt megemlítem, hogy a rézkészítményes permetezés a csontároknál lombos állapotban gyakran okoz perzselést, ezért »napsütéses időben vele nem szabad permetezni. Az őszibarack- és mandulafákat lombos állapotban rézkészítménnyel soha nem szabad permetezni, mert ennek következtében levelüket lehullatják. Ezek helyett kénes anyaggal permetezünk. A csontárok permetezésére tapasztalatom szerint igen bevált a túlmeszezett Bordóilé, lombos állapotban való permetezésre 100 liter vízhez 1 kg kékgálicot és 2 kg meszet adjunk. Ez a betegség áttelel a lehullott leveleken, múmiákban és az elszáradt kis ághegyeken. Azért rügyfakadás előtt a csontároknál a legkisebb száraz ághegyet is el kell távolítani és azokat’ az összegyűjtött levelekkel és mú-Téli permetezés a lednicei tangazdaság barackosában (Foto: Zd. Kruzinsky) miákka! együtt el kell égetni. Azokon a fákon, melyek tenvésze-» tűknek teljesen megfelelő talajba és viszonyok közé kerültek, évről évre erőteljes fejlődést mutatnak, mézgásodás ritkán lép fel. A baj fellépéséi megakadályozhatjuk, ha csontárt csak az igényeinek megfelelő tataiba ültetünk. Az összes csontár talaj igénye megegyező: meszes, márgás, kötött agyagos talaj a cseresznye, meggy és kajszibarack a homokos talajon is jól díszlik. A talajt alkotó anyagok közül főképp a mész nélkülözhetetlen, aminek hiányában a fa nem növekszik és termése nem fejlődhet ki. Ha ta-> lajunk mészszegény, négyzetméterenként 1—3 deka oltatlan mészporf szórjunk a fa vetületére. Dél-Szlová-1 kia hordalékos talajai, a csontárok termelésére elegendő meszet tártál-1 maznak. amit ősszel vagy tavasszal szórhatunk el. Csontárok alá friss állati trágyát ne használjunk, c,sak tel-» jesen érett komposzttrágyát. Talaj-» vizes területre ne ültessünk csontárt'. A csontárok maguk elég jól kialakítják koronájukat, feleslegesen ne' metsszük a csontárokat. Ha mégis erősebb ágat kell eltávolítani, azt augusztus elején távolítsuk el, s őszig a seb még beheged. Ha kitört mézgásodással állunk szemben, a mézga legtöbbször már kemény, ezt borítsuk be rongydarabbal, mely 50 %-os ecetsav oldatba lett bemártva, ezalatt a mézga meg-1 barnul. Ha a mézga a kötés alatf megpuhult, a mézgát kikaparjuk és éles késsel az egészséges részig ki-» vágjuk. A sebet ezután 1 %-os sóska-» sav vagy citromlével bedörzsöljük, kifertőtlenítjük, majd hidegen folyó oltóviasszal bekenjük, úgyhogy a viasz teljesen fedje a sebzés felületét. Ruttkay Béla mezőgazdasági mérnök hagyatékából rámájú teheneket nyerjünk, amelyek jól kihasználják a tömegtaHarmányokat. E követelményeknek megfelel az ún. irányított nevelés. A borjakat 5—6 hónapos korig, ivarra való tekintet nélkül, gyakorlatilag egyformán, intenzíveh takarmányozzák. Azután a nevelést különbözőképpen kell irányítani. Az üszők ésetében jóminőségű tömegtakarmány szükséges, lényegében majdnem egészen a borjazás idejéig. Eközben azonban a gazdasági tömegtakarmánynak teljes értékű élelmezést kell biztosítania, vagyis az üszők fejlődéséhez és növekedéséhez szükséges mennyiségű tápanyagot. Szemestakarmányt csupán kis mennyiségben etetünk, s csupán akkor, ha nincsen elég tömegtakarmány. A sikeres üszőnevelés lehetővé feszi számunkra olyan tehenek kialakítását, amelyek nagyterjedelmű emésztőszervvel rendelkeznek és jól felhasználjak a tömegtakarmányt a tejtermelés fokozására. Körülményeink között ez a nevelési mód a legolcsóbb. Az irányított neveléshez tartozik a legelő is, s ahol ez nem áll rendelkezésre, legalább kifutót kell létesíteni, amely az üszők rendes fejlődését és egészségük megszilárdítását biztosítja. *70 Mikor fedeztetjük / O" az üszőket? Az állatnevelés gazdaságosságának szempontjából szükséges, hogy az üszőket minél hamarabb fedeztessük. Parlagföldek hasznosításával 459q gyümölcs Az Ostravai Városi Kertészét dolgos zói tavaly a parlagon heverő — álé-» bányászott — földeken 40 ezer gyű-1 mölcsfacsemetét és 14 ezer különböző cserjét telepítettek. A már korábban ültetett fákról a múlt évben 459 mázsa gyümölcsöt szüreteltek. Az idén mintegy 500 mázsa terméssel számol-» nak. A konzervgyárak különösen a feketeribiszke iránt érdeklődnek, s ezérf az ostravai kertészek az idén újabb parlagon heverő földeket telepítenek be feketeribiszkével, (őtk) y # Melylek a borjúnevelés » O» főbb követelményei? Az állomén / feljavítására nagy hatást gyakoro a borjak felnevelése, amelyek a jí vő állományát jelentik. Ma már külör böző nevelési módszereket ismerünl, amelyek a nagyüzemi feltételek kő :ött beváltak. A jő neveli is legfontosabb előfeltétele á megfel ;lő takarmányozás, valamint a gondozás. Élelmezés erén a kutatók olyan új módszereket dolgoztak ki, amelyek a tejzsírral kapcsolatban megtakarítást jelentenek. Ezek már több üzemben elterjedtek. \ borjakat elválasztásig úgy kell tak irmányozni, hogy 0,70— 0,80 körüli ni pi súlygyarapodást érjenek el és a : elválasztás folyamatos legyen. Mérteken felüli súlygyarapodás a tejtáplllkozás időszakában nem kívánatos, sí t mi több, igen költséges. A borjak f ^nevelésére jelentős hatást gyakorol az állatkezelő gondoskodása, amely olykor az istállózás egyes hiányosságainak eltávolításában is segít. Jó gondozás hiányában az eredmények még a legjobb istállózás és takarmányozás esetén sem lehetnek megfelelőek. yy MiéH: végezzünk irányí/ / ■ totti üszőnevelést? Az üszőnevelést úgy kell szervezni, hogy kívánt súlyú és megfelelő fest-Ceruzarajz =äs« már a tavasz folyamán átadja rendéi-» tetésének. A beszámolót élénk, s igén eredmé-3 nyes vita követte. Hadd említsük meg a leghasznosabb javaslatokat. D ö m é n y János, az EFSZ elnöke: „A kertekből vágjuk ki a nem gyű-; mölcsfákat, mivel ezek akadályozzák a hatásos permetezést, s amellett ezeken telepednek meg a kártevők.“ Tóth Nándor: „Jobb műtrágyaellátás kéne!" Nagy János: „Arra kérem a tago-1 kát, gyümölcsfáikat ne ültessék nyu-» gáti fekvésű helyre, mert így kevés napfényt kapnak." Forró Géza, az EFSZ zootechni-» kusa: „A helyi csoport vásároljon négy-öt permetezőgépet, s az összvagyon kezelésére jelöljön ki egy felelős személyt, aki á kölcsönzéseket és a javitási munkákat irányítaná.“ Az elhangzott javaslatokat a tagok nagy megelégedéssel hagyták jóvá. A gyűlés ünnepi részét 15 értékes tárgy kisorsolása követte, majd a helyi népi zenekar húzta a talpalávalót. Azzal a jóleső érzéssel távoztak az emberek a klubhelyiségből, hogy kezdeményezésüknek meg lesz a gyümölcse. összefogással minden lehetőség megvan ahhoz, hogy Nyárasdon újra fellendüljön a gyümölcstermesztés. Elismerést kiváltó kezdeményezésükhöz és további munkájukhoz erőt, egészséget, sok sikert! Török Benedek (Nyárasd) SZABAD FÖLDMŰVES "J 1965. február 13. Nemrégiben népes gyűlést tartottak a gyümölcstermesztők Nyárasdon. Értékelték a múlt év eredményeit, hiányosságait, s meghányták-vetették a Csehszlovákiai Gyümölcstermesztők és Kertészek Szövetsége 139 tagú helyi csoportjának ez évi feladatait. K u b i k Béla, HNB-elnök nyitotta meg az évzáró gyűlést, majd Nagy László, a helyi csoport elnöke számolt be a tevékenységről. Ennek a négy éves múltra visszatekintő csoportnak minden előfeltétele megvan ahhoz, hogy taglétszámát gyarapítsa, ám feltétlenül szükséges, hogy a szakképzett tagok sora duzzadjon. A helyi csoport tagjai elégedettek. Hogyne, hiszen a múlt évben több mint 750 db gyümölcsfát, 120 mázsa műtrágyát, valamint permetanyagot és időszerű tájékoztatót kaptak, csupán a fontosabbakat említve. Magyarországi tanulmányúton vettek részt a járás helyi csoportjainak tagjai. A látottakat és hallottakat igyekeznek majd helyi vonatkozásban is megvalósítani a nyárasdiak. Tervük, hogy a HNB kertjében minta-kertet létesítenek. A mintagyümölcsös lehetőséget nyújt majd az érdeklődőknek, valamint a helyi csoport tagjainak a eghaladóbb gyümölcstermesztési módszerek gyakorlati alkalmazására, hogy .azután saját kertjeikben hasznosítsák .a tapasztalatokat. Laci bácsi, a helyi .csoport elnöke szeretné, ha a tagok .tudásvágya fokozódna. Tervük megvalósításához kéri a gyakorlati szakiemberek segítségét. I A szövetség helyi csoportja vállalta .a felszabadulás 20. évfordulója tiszteletére, hogy a minta-gyümölcsöst Ez egyúttal biztosítja, hogy az üszők1 minél hamarabb hasznot nyújtsanak' és ezzel egyidőben, többek között le-' hetővé tegyék a termelékenység sze-' rlnti kiválasztást. A nevelést úgy kellene' szervezni,' hogy a vöröstarka és a szlovák tarka fajtájú üszők 16—18 hőnapos korukban fedeztethetők legyenek, mégpedig az alföldi körzetekben 370 kg körüli, a hegyi és a hegyaljai körzetekben meg 350 kg körüli súlyban. A plnzgaui' fajta szarvasmarha üszői 20—22 hő-' napos korban a 320 kg-os súly eléré-' sekor fedeztethetők. Kiadós takarmá-1 nyozáskor az üszők a kívánt súlyt1 hamarabb is elérik. Nem hiba, ha1 ilyenkor 1—2 hónappal hamarabb fe-< deztetjük őket. * 7Q Milyen jelentőséggel bír i / # ■ a szabályos fedeztetés ? < A fejőstehén termelékenységi tulaj-, donságaihoz tartozik szaporodási ké-, pessége is. Szabályos évi időközökben) történő borjazás biztosítja a tejmiri-, gyek működését és ezzel a tejterme-, lést. A szaporaság döntő jelentőségű, a nevelésre, tenyésztésre vagy hizla-, lásra szánt borjak termelése szem-, pontjából. , Legmegfelelőbb a tehenet a második, ivarzáskor fedeztetni, vagyis úgy,, hogy az ellés utáni két hónapon belül, váljon vemhessé. Ez lehetővé teszi a. feltételezett hathónapos szárazon-, álláskor a Iaktácló kívánt hosszának, betartását. / , Fölösleges a fedeztetést elodázni, mert ez rossz hatással van a laktáciőra, amelynek ideje mértéken felül megnyúlik, de az állat egészségi állapotára is kedvezőtlenül hat. Szükséges ezért az ivarzást éberen figyelni és időben bejelenteni az inszeminálás szükségességét. Különösen az ún. csendes ivarzású tehenek esetén legyünk figyelmesek.
