Szabad Földműves, 1965. január-június (16. évfolyam, 1-25. szám)
1965-02-13 / 6. szám
Bratislava, 1965. február 15. Ara 80 fillér XV. évfolyam, 6. szám. Több segítséget a gyenge szövetkezeteknek A gyengén gazdálkodó szövetkezetek problémái újból előtérbe kerülnek. Bár a múlt évben több határozat született ezzel kapcsolatban, mégsem sikerült az összes problémát megoldani. A párt Központi Bizottsága a múlt év márciusi ülésén célul tűzte, hogy ezeket a szövetkezeteket legalább közepes szintre kell emelni. Szlovákiában mintegy 224 szövetkezetről van szó. Megelégedéssel állapíthatjuk meg, hogy a gyengén gazdálkodó szövetkezetek fejlődtek, de emellett néhány alapvető probléma megoldatlan maradt. Például az eredmények összesítésekor kitűnt, hogy a gyengén gazdálkodó szövetkezetek többsége nem törődik eléggé a talaj táperejének fokozásával. Jóval kevesebb műtrágyát vásárolnak a szükségesnél. Természetesen a tápanyaghiány kedvezőtlenül befolyásolja a növénytermesztést, ami miatt csorba esik a takarmányalapon, s így természetes, hogy az egész szövetkezet kisebb jövedelemhez jut. Ez nem jelenti azt, hogy a gyengén gazdálkodó szövetkezetek pénzügyi nehézségek miatt hanyagolják el a műtrágyavásárlást. Maguk a járási termelési igazgatóságok sem törődnek eléggé azzal, hogy a gyengén gazdálkodó szövetkezetek a szükséges mennyiségű és minőségű műtrágyát kapják. Sok esetben előfordul, hogy a szövetkezetek olyan műtrágyát kapnak, amire nincs szükségük. A vetőmag ellátás sem jobb, mint a mútrágyabeszerzés. Az elmaradott szövetkezetek az elmúlt gazdasági évben Szlovákiában egy negyedével kevesebb jó minőségű vetőmagot kaptak, mint az élenjárók. Ha a növénytermesztésbe ilyen hiányossággal indultak, nem is érhettek el jelentős hektárhozamot. Más szakaszon is bebizonyosodott, hogy az élenjáró szövetkezetek járnak jól. Szinte hihetetlen, hogy az amúgy is magas hektárhozamokat elérő szövetkezetek 67 *A-kal több vásárolt abraktakarmányhoz jutottak, mint a gyengén gazdálkodók. Valahogy úgy fest a dolog, hogy azt a szekeret toljuk, amely segítség nélkül is jól halad. A gyengén gazdálkodó szövetkezetek más szakaszon is mostohagyerekek. Azok a szövetkezetek, amelyek magasabb hektárhozamokat értek el és nagyobb segítséget kaptak különböző formákban, hatszor több természetbenit juttathattak a különböző alapokra. Természetesen nem mondhatjuk, hogy csak ezen néhány tényező miatt topog egyhelyben tiéhányszáz szövetkezet. Pártunk Központi Bizottsága határozatának értelmében a problémákat teljes egészében kell megoldanunk. Elsősorban gondolni kell arra, hogy az új gazdasági év tervei a helyi viszonyoknak megfelelően az összes tartalékok feltárásával készüljenek. A tervezett feladatok teljesítését alá kell támasztani anyagi, beruházási, pénzügyi és kádersegitséggel. Nem engedhetjük meg, hogy az állami segítséget felaprózzák ahelyett hogy ez a többtermelést serkentené elő. A gyengén gazdálkodó szövetkezeteknek juttatott összeg mindenekelőtt a közös gazdaság továbbfejlesztését szolgálja. Meg kell szüntetni azt a gyakorlatot, amely néhány helyen már több éve uralkodik, hogy a juttatott összeg nagy részét kiosztják a munkaegységekre és elfeledkeznek arról, hogy a következő évben nagyobb termelési eredményeket kell elérni. Condolni kell arra is, hogy a járási mezőgazdasági termelési igazgatóságokon kívül a gép-és traktorállomások, felvásárló üzemek, építkezési vállalatok és más üzemek minden erejükkel segítsék a gyengén gazdálkodó szövetkéz zeteket. Az évzáró gyűlések idején gondolni kell arra, hogy az egyes termelési ágak élére szaktudással rendelkező káderek kerüljenek, akik értik munkájukat, tudnak bánni az emberekkel és a szövetkezet megsegítésére kapott összeget helyesen használják fel Nem hallgathatjuk el, hogy főleg az elmaradott szövetkezetekben hanyagolják el a szövetkezeti tagok helyes normázását és Jutalmazását. A gazdasági elemzésekből kitűnik, hogy ezekben a szövetkezetekben a tagokat alacsonyan díjazzák, és általában elhanyagolják az anyagi érdekeltség érvényesítését. A normák lazák és nem serkentenek alapos, jó minőségű munkára. A gazdálkodás fellendítéséhez természetesen jobb irányító és szervezőmunkára van szükség, Jobban fel kell használni a gépeket is a munkatermelékenység növeléséhez. Egyre több fiatal munkaerőre van szükség. Sok problémát sorolhatnánk fel, amelyek mind megoldásra várnak. De végezetül le kell szögeznünk, hogy ha minden szövetkezettel egyformán törődünk, az eredmény nem marad el. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy az évvégi mérlegek alaposan készültek és az új termelési-pénzügyi tervek is sokkal reálisabbak, mint a múlt évben. Jónéhány szövetkezeti vezető úgy nyilatkozott, hogy az ilyen tervek teljesítésére megvan minden lehetőség. Csakis így érhetjük el, hogy a szövetkezetek minden tag javaslatát figyelembe véve olyan tervvel léphessenek az új gazdasági évbe, amely reális alapokra épült. Természetesen a tervkészítéskor gondolni kell arra is, hogy a szövetkezetek ne rák módjára, hátrafelé haladjanak. Néhány esetben tapasztaltuk, hogy olyan szövetkezetek, ahol több éven át elég magas hektárhozamot értek el, most élve az önkéntesség jogával, hihetetlenül alacsony mutatókat tűztek ki. Ilyen irányzat nem segíti elő a szövetkezetek fellendítését, nembeszélve arról, hogy a közellátás kevesebb termékhez jut. A terveknek, ahogy ezt a legtöbb szövetkezetben látjuk, többtermelésre kell serkentenie. Erre megvan a lehetőség majdnem minden szövetkezetben. Az eddig lezajlott évzáró gyűlések és a szerkesztőségbe érkezett levelek is azt mutatják, hogy az eladás grafikonja merészen felfelé ível. Ebből látszik, hogy szövetkezeti parasztjaink megértették pártunk márciusi határozatát és mindent megtesznek annak érdekében, hogy a rejtett tartalékok felhasználásával többet termeljenek. Nagyon jó jelenség, hogy azokban a szövetkezetekben, ahol valamelyik termelési ág valamilyen objektív ok miatt hátul kullogott, az új tervkészítéskor háttérbe szorult és azokat a termelési szakaszokat részesítették előnyben, amelyekben megvan minden feltétele annak, hogy az előirányzott termelési tervet nemcsak teljesíteni, hanem túlteljesíteni is tudják. Egyes helyeken az állattenyésztést hizlalásra, más helyen tejtermelésre vagy éppen anyakoca-tenyésztésre szakosították, a kevésbé jövedelmező és hagyományokkal nem rendelkező termelési ágakkal szemben. A növénytermesztésben szintén főleg azokat a növényeket részesítik előnyben, amelyek a gazdaság szempontjából a legjelentősebbek és kevesebb ráfordítással a legmagasabb hasznot hozzák. Ilyen ésszerű gondolkozás nagyban hozzájárul a szövetkezetek gazdasági megszilárdításához és kevesebb befektetéssel jóval több terményhez jutnak. Ha igényes feladatainkat meg akarjuk valósítani, szükséges, hogy a szövetkezetek között ne legyenek mostohagyerekek. Nyújtsunk egyforma segítséget minden gazdaságnak, hogy a termelést megfelelő szintre emelhessék. Viszont szükséges, hogy a másik oldalon a kérdéses szövetkezetek jól használják fel a sokoldalú segítséget és a támogatás a többtermelésben térüljön meg. Ha a járási termelési igazgatóságok és a szövetkezetek között még szorosabb lesz az együttműködés, megvan ' rá minden lehetőség, hogy az új termelési tervek mutatói nem maradnak papíron. G óta lakossága tavaly a Szlovák Nemzeti Felkelés huszadik évfordulójának tiszteletére vállalta, hogy a községszépítés keretében 200 ezer munkaórát dolgoz le. A vállalás értékelésekor azonban kiderült, hogy ennél sokkal többet tettek. Ugyanis 399 460 brigádórát fordítottak 8 millió 750 324 korona értékben a Gottwald tér rendezésére, zöld pázsit és dísznövények ültetésére számos utcában, járdák karbantartására, a sporttelep rendbehozatalára és az új jégkorongpálya létesítésére. Ezenkívül a szövetkezet közreműködésével 12 480 gyümölcsfát ültettek ki. Továbbá rendbehozták a tüzoltószertárt, sót újabb épülettel megtoldották, amely máris teljesíti hivatását. Vállalások, telfesítések Értékes felajánlások születtek a szövetkezet növénytermesztő részlegén is. Tavaly hat munkaközösség nyerte el a szocialista munkabrigád büszke címet, melyért idén újabb három kollektíva versenyez. A kollektív vállalásokban 804-en vettek részt. Ez a tagság 74 %-át jelenti. Valamennyi vállalást mind a szövetkezet, mind pedig a munkaközösségek hiánytalanul teljesítették. Ezekután azon vállalásokról szólok, amelyeket a gútai polgárok köztársaságunk felszabadulása huszadik évfordulójának tiszteletére tettek. A községfejlesztés és szépítés keretében 547 ezer korona a „Z“-akció 1965. évi terve, amelyből a lakók 255 ezer korona értékű munkát végeztek április végéig. Összesen 250 ezer brigádórát dolgoznak, ami 1 766 ezer koronának felel meg. Ebből április végéig 1 200 ezer korona "’■'ékű munka készül el. Érmek során 13 utcában összesen 4800 méter hosszúságban új járdát létesítenek, 5000 méter hoszszúságban pedig rendbehozzák a régieket. 100 ezer korona értékben új élelmiszerbolt létesül a Jednota közreműködésével. Kerítéssel látják el az új iskola udvarát és gyermekparkot iétcsitenek.’ Borbély- és fodrászüzemi szolgáltatásaikat kiterjesztik Megyercs és Keszegfalu községekre. A mtilt évhez hasonlóan azt is elhatározták, a gútaiak, hogy túlteljesítik hús- és tojáseladási tervüket. Ján Jánv- Annak fortélya van kérem. Az erótakarmány nagyobb hányadát mindig az telién kapja, amelyik rászolgál. Ha apasztom a hasas állatot, megvonom tőle az abrakot. A kisebb tejelékenységü tehenek ' szintén nem kapják meg porciójukat. így jut több Rózsának, Zsemlyének s ettől csorog a tej vasatgon a sajtárba. Ugyanilyen megkülönböztetett gonddal takarmá• nyozom ellés előtti időszakban az elöhasú üszőket. Ilyenkor megkapják azt, amit a fejőstehén. Az ellés után 14—' 15 liter tejet ad a jól kitógyeltelett elsöborjas tehén. Fazekas elvtárs észrevétlen belemer legszik a beszédbe. Szakszerűen magyarázza a tejtermelés csínját -bínját. Azt . is elmondjah háromszor fejnek naponta, s reggelenként melegvízzel megmossák a teheneket. Csodálkozó arcomat látva, megismétli állítását. — Minden regei lemossuk a húsz tehenet. Ez a napi munkarendhez tartozik, akárcsak az etetés és fejes. Un nem hiszi, jöjjön velem, nézze meg, milyen tiszták az állatok. Miért ne hinném? Az eredmények önmagukért beszélnek. A parádéslova-■ kát is sokat mosta, csutakolta, szőrüket fényesítette, bár nem ettől függött fizetése. Most százasokban látja fáradsága jutalmát. Decemberi keresetük 3151 koronára rúgott a prémiumon kívül, amelynek kifizetésére csak a napokban kerül sor. Bizony, bizony, a parádéskocsisság nem hozott volna ennyi pénzt a konyhára. A hírnév se csekélység, amely a járásban övezi. Méltán tagja a Xll. Pártkongresszus címért versenyző brigádnak, megbecsült dolgozója a gazdaságnak. Minden jel arra vall, hogy a tavalyi év eredményeit idén túlszárnyalja a Fazekas házaspár. Bizonyítéka, hogy januárban 1000 liter tejtöbblettel zárták a hónapot. Sándor Gábor Kissé gondolataiba merül, majd idézi a történteket: — Négy évvel ezelőtt 191 üsző érkezett a Szovjetunióból. Ügy került, az állomáson én is segítettem a vagonok ürítésénél. Megtetszettek a szemrevaló állatok. Piros színűek, jó állásúak voltak. Formás testalkatukból ítélve gondoltam, jó fejős válik belőí Fazekasénál] FAZEKAS GYULA nyúlánk, egyenestartású fiatalember. A Zsarnói Állami Gazdaság udvarán szorítottunk kezet egymással. Tekintetéből kiolvasom kíváncsiságát: — Vajon miért keresik öt épp déli fejés idején? Amikor lakásán az asztalnál helyet foglalunk, választ kap a miértre. — Az iroda falán a maga neve szerepel elsőként a_ versenytáblán. Nem titok tehát, hogy a gazdaság legjobb fejője. Megvakarja fületövét, s a tűzhely körül szorgoskodó fiatalasszony felé pillant. — Terkával együtt gondozzuk, fejjük a teheneket. Ez nem kisebbíti az eredményt, sót__ Neve hallatára az asszony is közellép az asztalhoz. Asszony. Senki se mondaná, hogy valaki már bekötötte a fejét, oly fiatalnak tűnik. A felsíró gyerekhang azonban ennél többet is elárul. — Anyaszabadságon voltam, csak augusztustól dolgozom. Gyuláé a munka neheze — mondja menyecske, miközben bogárfekete szemével férje hullámos haját simogatja. Húsz tehén gondját viselik Fazekasék. Hogy milyen sikerrel, azt a számok elárulják. A napi fejési átlaguk 10 litert mutat, holott a gazdaság terve 7,9 liter tejet irányoz elő tehenenként. Az elmúlt év eredményét összegezve 12 131 liter tejet fejt terven felül az ifjú házaspár. Nem mindennapi teljesítményi Érdemes róla beszélni. Vajon minek köszönhetik sikerüket? A válasz nem születik egyhamar. A házigazda vállatvon, s azon töpreng, honnan kezdje. Kérdéssel segítek. — Mióta végzi ezt a munkát? — Tizenöt éve, hogy a gazdaságban dolgozom. Kocsis voltam, és négy éve tehenes. Hogy miért cseréltem fel a gyeplőt tehénre? lük. Elhatároztam, otthagyom a lovakat. A vezetőség beleegyezett. így lettem tehenész. Halkan elneveti magát annak jeléül, nem bánta meg tettét. Számítása várakozáson felül sikerült. Eredjnényeit járásszerte emlegetik. Becsületes munkával kivívta az elismerést. — A takarmányozásról is mondhatna valamit, — vetek fel egy újabb kérdést. — Akár hiszi, akár nem, naponta csak egy kiló abrakot kapnak a tehenek. Szénából is csupán két kilót adhatunk, Siló, az van elegendő, de ha tejet akar az ember, mégiscsak a széna és az abrak a döntő. Mit gondol, mitől ad a Rózsa 18 liter tejet ? A kiló darától és a két kiló szénától aligha. A szocialista mezőgazdaságért! A MEZŐGAZDASÁGI DOLGOZÓK HETILAPJA A szövetkezeti tagok nyugdíjjogosultságáról 2. oldal Mire helyezzük a fösúlyt a tervek kidolgozásánál . .....................................................8. oldal Az ENSZ kritikus napjai................................9. oldal A kulturális alap hatékonyabb felhasználásáért . . ,................................................11. oldal ,,Bűnös leány“ (regényíolytatás) . . . .12. oldal Rádió- és TV műsor 16. oldal Lapunk tartalmából:
