Szabad Földműves, 1965. január-június (16. évfolyam, 1-25. szám)

1965-02-13 / 6. szám

Bratislava, 1965. február 15. Ara 80 fillér XV. évfolyam, 6. szám. Több segítséget a gyenge szövetkezeteknek A gyengén gazdálkodó szövetkeze­tek problémái újból előtérbe kerülnek. Bár a múlt évben több határozat szü­letett ezzel kapcsolatban, mégsem sikerült az összes problémát megol­dani. A párt Központi Bizottsága a múlt év márciusi ülésén célul tűzte, hogy ezeket a szövetkezeteket leg­alább közepes szintre kell emelni. Szlovákiában mintegy 224 szövetke­zetről van szó. Megelégedéssel álla­píthatjuk meg, hogy a gyengén gaz­dálkodó szövetkezetek fejlődtek, de emellett néhány alapvető probléma megoldatlan maradt. Például az ered­mények összesítésekor kitűnt, hogy a gyengén gazdálkodó szövetkezetek többsége nem törődik eléggé a talaj táperejének fokozásával. Jóval keve­sebb műtrágyát vásárolnak a szüksé­gesnél. Természetesen a tápanyag­­hiány kedvezőtlenül befolyásolja a nö­vénytermesztést, ami miatt csorba esik a takarmányalapon, s így termé­szetes, hogy az egész szövetkezet ki­sebb jövedelemhez jut. Ez nem jelenti azt, hogy a gyengén gazdálkodó szö­vetkezetek pénzügyi nehézségek miatt hanyagolják el a műtrágyavásárlást. Maguk a járási termelési igazgatósá­gok sem törődnek eléggé azzal, hogy a gyengén gazdálkodó szövetkezetek a szükséges mennyiségű és minőségű műtrágyát kapják. Sok esetben elő­fordul, hogy a szövetkezetek olyan műtrágyát kapnak, amire nincs szük­ségük. A vetőmag ellátás sem jobb, mint a mútrágyabeszerzés. Az elmaradott szövetkezetek az elmúlt gazdasági év­ben Szlovákiában egy negyedével ke­vesebb jó minőségű vetőmagot kap­tak, mint az élenjárók. Ha a növény­­termesztésbe ilyen hiányossággal in­dultak, nem is érhettek el jelentős hektárhozamot. Más szakaszon is bebizonyosodott, hogy az élenjáró szövetkezetek járnak jól. Szinte hihetetlen, hogy az amúgy is magas hektárhozamokat elérő szö­vetkezetek 67 *A-kal több vásárolt abraktakarmányhoz jutottak, mint a gyengén gazdálkodók. Valahogy úgy fest a dolog, hogy azt a szekeret tol­juk, amely segítség nélkül is jól ha­lad. A gyengén gazdálkodó szövetkeze­tek más szakaszon is mostohagyere­kek. Azok a szövetkezetek, amelyek magasabb hektárhozamokat értek el és nagyobb segítséget kaptak külön­böző formákban, hatszor több termé­szetbenit juttathattak a különböző alapokra. Természetesen nem mond­hatjuk, hogy csak ezen néhány ténye­ző miatt topog egyhelyben tiéhány­­száz szövetkezet. Pártunk Központi Bizottsága hatá­rozatának értelmében a problémákat teljes egészében kell megoldanunk. Elsősorban gondolni kell arra, hogy az új gazdasági év tervei a helyi vi­szonyoknak megfelelően az összes tartalékok feltárásával készüljenek. A tervezett feladatok teljesítését alá kell támasztani anyagi, beruházási, pénzügyi és kádersegitséggel. Nem engedhetjük meg, hogy az állami se­gítséget felaprózzák ahelyett hogy ez a többtermelést serkentené elő. A gyen­gén gazdálkodó szövetkezeteknek jut­tatott összeg mindenekelőtt a közös gazdaság továbbfejlesztését szolgálja. Meg kell szüntetni azt a gyakorlatot, amely néhány helyen már több éve uralkodik, hogy a juttatott összeg nagy részét kiosztják a munkaegysé­gekre és elfeledkeznek arról, hogy a következő évben nagyobb termelési eredményeket kell elérni. Condolni kell arra is, hogy a járási mezőgaz­dasági termelési igazgatóságokon kí­vül a gép-és traktorállomások, felvá­sárló üzemek, építkezési vállalatok és más üzemek minden erejükkel segít­sék a gyengén gazdálkodó szövetkéz zeteket. Az évzáró gyűlések idején gondolni kell arra, hogy az egyes termelési ágak élére szaktudással rendelkező káderek kerüljenek, akik értik mun­kájukat, tudnak bánni az emberekkel és a szövetkezet megsegítésére ka­pott összeget helyesen használják fel Nem hallgathatjuk el, hogy főleg az elmaradott szövetkezetekben ha­nyagolják el a szövetkezeti tagok he­lyes normázását és Jutalmazását. A gazdasági elemzésekből kitűnik, hogy ezekben a szövetkezetekben a tagokat alacsonyan díjazzák, és általában el­hanyagolják az anyagi érdekeltség érvényesítését. A normák lazák és nem serkentenek alapos, jó minőségű munkára. A gazdálkodás fellendítéséhez ter­mészetesen jobb irányító és szervező­munkára van szükség, Jobban fel kell használni a gépeket is a munkaterme­lékenység növeléséhez. Egyre több fiatal munkaerőre van szükség. Sok problémát sorolhatnánk fel, amelyek mind megoldásra várnak. De végezetül le kell szögeznünk, hogy ha minden szövetkezettel egyformán törődünk, az eredmény nem marad el. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy az évvégi mérlegek alaposan készültek és az új termelési-pénzügyi tervek is sokkal reálisabbak, mint a múlt év­ben. Jónéhány szövetkezeti vezető úgy nyilatkozott, hogy az ilyen tervek tel­jesítésére megvan minden lehetőség. Csakis így érhetjük el, hogy a szövet­kezetek minden tag javaslatát figye­lembe véve olyan tervvel léphessenek az új gazdasági évbe, amely reális alapokra épült. Természetesen a terv­­készítéskor gondolni kell arra is, hogy a szövetkezetek ne rák módjára, hát­rafelé haladjanak. Néhány esetben tapasztaltuk, hogy olyan szövetkeze­tek, ahol több éven át elég magas hektárhozamot értek el, most élve az önkéntesség jogával, hihetetlenül ala­csony mutatókat tűztek ki. Ilyen irányzat nem segíti elő a szövetke­zetek fellendítését, nembeszélve arról, hogy a közellátás kevesebb termék­hez jut. A terveknek, ahogy ezt a leg­több szövetkezetben látjuk, többter­­melésre kell serkentenie. Erre megvan a lehetőség majdnem minden szövet­kezetben. Az eddig lezajlott évzáró gyűlések és a szerkesztőségbe érkezett levelek is azt mutatják, hogy az eladás grafi­konja merészen felfelé ível. Ebből látszik, hogy szövetkezeti parasztjaink megértették pártunk márciusi határo­zatát és mindent megtesznek annak érdekében, hogy a rejtett tartalékok felhasználásával többet termeljenek. Nagyon jó jelenség, hogy azokban a szövetkezetekben, ahol valamelyik termelési ág valamilyen objektív ok miatt hátul kullogott, az új tervké­szítéskor háttérbe szorult és azokat a termelési szakaszokat részesítették előnyben, amelyekben megvan minden feltétele annak, hogy az előirányzott termelési tervet nemcsak teljesíteni, hanem túlteljesíteni is tudják. Egyes helyeken az állattenyésztést hizlalás­ra, más helyen tejtermelésre vagy ép­pen anyakoca-tenyésztésre szakosí­tották, a kevésbé jövedelmező és ha­gyományokkal nem rendelkező terme­lési ágakkal szemben. A növényter­mesztésben szintén főleg azokat a növényeket részesítik előnyben, ame­lyek a gazdaság szempontjából a leg­jelentősebbek és kevesebb ráfordítás­sal a legmagasabb hasznot hozzák. Ilyen ésszerű gondolkozás nagyban hozzájárul a szövetkezetek gazdasági megszilárdításához és kevesebb be­fektetéssel jóval több terményhez jutnak. Ha igényes feladatainkat meg akar­juk valósítani, szükséges, hogy a szö­vetkezetek között ne legyenek mos­tohagyerekek. Nyújtsunk egyforma segítséget minden gazdaságnak, hogy a termelést megfelelő szintre emel­hessék. Viszont szükséges, hogy a másik oldalon a kérdéses szövetkeze­tek jól használják fel a sokoldalú se­gítséget és a támogatás a többterme­lésben térüljön meg. Ha a járási ter­melési igazgatóságok és a szövetkeze­tek között még szorosabb lesz az együttműködés, megvan ' rá minden lehetőség, hogy az új termelési tervek mutatói nem maradnak papíron. G óta lakossága tavaly a Szlovák Nemzeti Felkelés huszadik évfordu­lójának tiszteletére vállalta, hogy a községszépítés keretében 200 ezer munkaórát dolgoz le. A vállalás érté­kelésekor azonban kiderült, hogy en­nél sokkal többet tettek. Ugyanis 399 460 brigádórát fordítottak 8 millió 750 324 korona értékben a Gottwald tér rendezésére, zöld pázsit és dísz­növények ültetésére számos utcában, járdák karbantartására, a sporttelep rendbehozatalára és az új jégkorong­pálya létesítésére. Ezenkívül a szö­vetkezet közreműködésével 12 480 gyümölcsfát ültettek ki. Továbbá rendbehozták a tüzoltószertárt, sót újabb épülettel megtoldották, amely máris teljesíti hivatását. Vállalások, telfesítések Értékes felajánlások születtek a szövetkezet növénytermesztő részle­gén is. Tavaly hat munkaközösség nyerte el a szocialista munkabrigád büszke címet, melyért idén újabb há­rom kollektíva versenyez. A kollektív vállalásokban 804-en vettek részt. Ez a tagság 74 %-át jelenti. Valamennyi vállalást mind a szövetkezet, mind pedig a munkaközösségek hiánytala­nul teljesítették. Ezekután azon vállalásokról szólok, amelyeket a gútai polgárok köztársa­ságunk felszabadulása huszadik év­fordulójának tiszteletére tettek. A községfejlesztés és szépítés ke­retében 547 ezer korona a „Z“-akció 1965. évi terve, amelyből a lakók 255 ezer korona értékű munkát végeztek április végéig. Összesen 250 ezer bri­gádórát dolgoznak, ami 1 766 ezer koronának felel meg. Ebből április végéig 1 200 ezer korona "’■'ékű mun­ka készül el. Érmek során 13 utcában összesen 4800 méter hosszúságban új járdát létesítenek, 5000 méter hosz­­szúságban pedig rendbehozzák a ré­gieket. 100 ezer korona értékben új élelmiszerbolt létesül a Jednota köz­reműködésével. Kerítéssel látják el az új iskola udvarát és gyermekpar­kot iétcsitenek.’ Borbély- és fodrász­üzemi szolgáltatásaikat kiterjesztik Megyercs és Keszegfalu községekre. A mtilt évhez hasonlóan azt is elha­tározták, a gútaiak, hogy túlteljesítik hús- és tojáseladási tervüket. Ján Jánv- Annak fortélya van kérem. Az erótakarmány nagyobb hányadát min­dig az telién kapja, amelyik rászol­gál. Ha apasztom a hasas állatot, meg­vonom tőle az abrakot. A kisebb te­­jelékenységü tehenek ' szintén nem kapják meg porciójukat. így jut több Rózsának, Zsemlyének s ettől csorog a tej vasatgon a sajtárba. Ugyanilyen megkülönböztetett gonddal takarmá• nyozom ellés előtti időszakban az elö­­hasú üszőket. Ilyenkor megkapják azt, amit a fejőstehén. Az ellés után 14—' 15 liter tejet ad a jól kitógyeltelett elsöborjas tehén. Fazekas elvtárs észrevétlen belemer legszik a beszédbe. Szakszerűen ma­gyarázza a tejtermelés csínját -bínját. Azt . is elmondjah háromszor fejnek naponta, s reggelenként melegvízzel megmossák a teheneket. Csodálkozó arcomat látva, megis­métli állítását. — Minden regei lemossuk a húsz tehenet. Ez a napi munkarendhez tar­tozik, akárcsak az etetés és fejes. Un nem hiszi, jöjjön velem, nézze meg, milyen tiszták az állatok. Miért ne hinném? Az eredmények önmagukért beszélnek. A parádéslova-■ kát is sokat mosta, csutakolta, szőrü­ket fényesítette, bár nem ettől füg­gött fizetése. Most százasokban látja fáradsága jutalmát. Decemberi kere­setük 3151 koronára rúgott a prémiu­mon kívül, amelynek kifizetésére csak a napokban kerül sor. Bizony, bizony, a parádéskocsisság nem hozott volna ennyi pénzt a kony­hára. A hírnév se csekélység, amely a járásban övezi. Méltán tagja a Xll. Pártkongresszus címért versenyző bri­gádnak, megbecsült dolgozója a gaz­daságnak. Minden jel arra vall, hogy a tavalyi év eredményeit idén túlszárnyalja a Fazekas házaspár. Bizonyítéka, hogy januárban 1000 liter tejtöbblettel zár­ták a hónapot. Sándor Gábor Kissé gondolataiba merül, majd idézi a történteket: — Négy évvel ezelőtt 191 üsző ér­kezett a Szovjetunióból. Ügy került, az állomáson én is segítettem a vago­nok ürítésénél. Megtetszettek a szem­­revaló állatok. Piros színűek, jó állá­súak voltak. Formás testalkatukból ítélve gondoltam, jó fejős válik belő­í Fazekasénál] FAZEKAS GYULA nyúlánk, egyenes­­tartású fiatalember. A Zsarnói Állami Gazdaság udvarán szorítottunk kezet egymással. Tekintetéből kiolvasom kí­váncsiságát: — Vajon miért keresik öt épp déli fejés idején? Amikor lakásán az asztalnál helyet foglalunk, választ kap a miértre. — Az iroda falán a maga neve sze­repel elsőként a_ versenytáblán. Nem titok tehát, hogy a gazdaság legjobb fejője. Megvakarja fületövét, s a tűzhely körül szorgoskodó fiatalasszony felé pillant. — Terkával együtt gondozzuk, fej­jük a teheneket. Ez nem kisebbíti az eredményt, sót__ Neve hallatára az asszony is közel­lép az asztalhoz. Asszony. Senki se mondaná, hogy valaki már bekötötte a fejét, oly fiatalnak tűnik. A felsíró gyerekhang azonban ennél többet is elárul. — Anyaszabadságon voltam, csak augusztustól dolgozom. Gyuláé a munka neheze — mondja menyecske, miközben bogárfekete szemével férje hullámos haját simogatja. Húsz tehén gondját viselik Fazeka­sék. Hogy milyen sikerrel, azt a szá­mok elárulják. A napi fejési átlaguk 10 litert mutat, holott a gazdaság terve 7,9 liter tejet irányoz elő tehe­nenként. Az elmúlt év eredményét összegezve 12 131 liter tejet fejt ter­ven felül az ifjú házaspár. Nem mindennapi teljesítményi Ér­demes róla beszélni. Vajon minek kö­szönhetik sikerüket? A válasz nem születik egyhamar. A házigazda vállatvon, s azon töpreng, honnan kezdje. Kérdéssel segítek. — Mióta végzi ezt a munkát? — Tizenöt éve, hogy a gazdaságban dolgozom. Kocsis voltam, és négy éve tehenes. Hogy miért cseréltem fel a gyeplőt tehénre? lük. Elhatároztam, otthagyom a lova­kat. A vezetőség beleegyezett. így lettem tehenész. Halkan elneveti magát annak jeléül, nem bánta meg tettét. Számítása vá­rakozáson felül sikerült. Eredjnényeit járásszerte emlegetik. Becsületes munkával kivívta az elismerést. — A takarmányozásról is mondhat­na valamit, — vetek fel egy újabb kérdést. — Akár hiszi, akár nem, naponta csak egy kiló abrakot kapnak a tehe­nek. Szénából is csupán két kilót ad­hatunk, Siló, az van elegendő, de ha tejet akar az ember, mégiscsak a szé­na és az abrak a döntő. Mit gondol, mitől ad a Rózsa 18 liter tejet ? A kiló darától és a két kiló szénától aligha. A szocialista mezőgazdaságért! A MEZŐGAZDASÁGI DOLGOZÓK HETILAPJA A szövetkezeti tagok nyugdíjjogosultságáról 2. oldal Mire helyezzük a fösúlyt a tervek kidolgo­zásánál . .....................................................8. oldal Az ENSZ kritikus napjai................................9. oldal A kulturális alap hatékonyabb felhaszná­lásáért . . ,................................................11. oldal ,,Bűnös leány“ (regényíolytatás) . . . .12. oldal Rádió- és TV műsor 16. oldal Lapunk tartalmából:

Next

/
Thumbnails
Contents