Szabad Földműves, 1965. január-június (16. évfolyam, 1-25. szám)
1965-01-30 / 4. szám
A világ kulturális élete A kulturális színvonalnak ma is egyik fontos mértékéül szolgálnak a könyvkiadás és a könyvolvasás adatai. Az UNESCO statisztikája időben is összehasonlítható számokat tesz közzé erről. A nyilvános könyvtárak és könyvállományuk fejlesztésében a Szovjetunió tovább növelte az USA-val szembeni előnyét. 1954—1960 között az USA 7800 közkönyvtára 157 millióról 200 millióra növelte könyvállományát, míg a Szovjetunió 135 000 nyilvános könyvtára 438 millióról 845 millióra gyarapította könyveinek számát. Fontos érdekes változásokat jeleznek a tömegtájékoztatási eszközök, a sajtó, film, rádió, televízió fejlődésének összehasonlító számai. Ezek azt mutatják, hogy ezen a területen tovább csökkent, s kisebb részben meg is szűnt a nyugatiak előnye. Nem egy kapitalista országban visszaesés vagy a fejlődés lelassulása jelentkezik a napilapok összpéldányszámának alakulásában. A napisajtó mennyiségi fejlődésének nehézségei különösen kiütköznek az ezer lakosra jutó újságpéldányszámok változásának összehasonlátásákor. Ilyen értelemben csökkent az újságolvasás 1952—1961 között Kanadában, az Egyesült Államokban, Belgiumban (26 °/o-kai), Dániában, Norvégiában, Angliában. A játékfilmgyártás adatai évenkénti bontásban jól tükrözik több nagy nyugati ország filmgyártásának válságos hullámzását. Csupán két évszám adataiból kitűnik, hogy az érdemi összehasonlítást nagyon megnehezítette a koprodukciós filmek figyelembevétele vagy figyelmen kívül hagyása. Például az 1961-ben gyártott francia filmek 59 %-a készült koprodukcióban. A gyorsan változó világ arculatán fontos, új vonásként jelentkezik a rádió és a televízió terjedése. 1961-ben 12 700 rádióadó működött, számuk több mint duplájára emelkedett 1950 óta. Ezen belül az európai rádióadók száma tíz év alatt megnégyszereződött. A világ rádió-vevőkészülékeinek száma 1950-ben: 180 millió, 1961-ben 405 millió. Csak egy rövid adatsort még a televízió világhódító útjáról: 1936-ban tudvalévőén egyedül Anglia sugárzott rendszeres adást, 1950-ben 5 ország, 1953-ban 17 országban 420 TV-állomás küldött képeket összesen 31 millió vevőkészüléknek, 1961-ben 76 országban 2700 adó sugárzott 116 millió képernyő számára. Az előreugrás nyolc évének elején az USA-ban volt a világ adóállomásainak 90 °/o-a, a végén 32 százaléka, ugyanez idő alatt a Szovjetunióban 225 ezerről, 6,5 millióra gyarapodott a televízió-vevőkészülékek száma. Világviszonylatban rádió vevőkészülékekkel legjobban az USA, Kanada, Svédország, Dánia és a Német Demokratikus Köztársaság vannak ellátva. Az európai országok zöméhez képest még mindig ritka a rádióval való ellátottság Romániában, Görögországban, Jugoszláviában, Portugáliában és leginkább Albániában, ahol ezer lakosra csak 36 vevőkészülék jutott 1961-ben. Az oktatásügy adatai foglalják el az UNESCO statisztikájának nagyobbik felét. Az évkönyvnek ez a része statisztikusainknak és oktatásügyi szakembereinknek különösen figyelmébe ajánlható az adatok részletessége, de sok esetben bonyolultsága és burkoltsága miatt is. Ez legtöbbször lehetetlenné teszi, vagy nagyon megnehezíti az összehasonlítást, viszont sok táblázat éppen részletességénél fogva alkalmas az egyes országok oktatásügyéről való szakszerű tájékozódáshoz. A legfontosabb kérdésről: Ázsia, Afrika, Latin-Amerika mennyit léptek előre az utolsó évtizedben és években az iskolaügy fejlesztésében — az évkönyvnek ez a kötete még kevéssé tud számot adni. Ennek sokféle oka van: többek közt a pontos adatok hiánya a régebbi évekről, másrészt e világrészek országai nagyobbrészt az elmúlt egy-két évtől kezdődően bontakoztatják ki harcukat a felnőttek írástudatlansága ellen és a gyermekek,- ifjak iskolázásáért. Ennek a nagy erőfeszítésnek az eredményei az Í960-61-es számokban még nemigen tükröződhetnek. A fejlett országok oktatásügyének összehasonlítása is igen nehéz az UNESCO statisztikája alapján, amit a szerkesztők az iskolarendszerek és típusok rendkívüli változatosságával magyaráznak, bár véleményünk szerint itt is lehetne találni az összehasonlításhoz közös alapokat. Az adott keretek között távolról sem adhattunk itt teljes képet a világ kulturális helyzetéről fejlődéséről. Mint utaltunk rá. maga az UNESCO-kiadvány is messze jár ennek az igénynek a teljesítésétől. A szellemi kulturális élet — a társadalom életének más területeihez képest — különben is csak vonakodva engedi magát számokkal jellemeztetni. Ennek ellenére egészében véve hasznosnak tekinthetjük az UNESCO-nak ezt a vállalkozását. Értékes támpont a világszintü tájékozódáshoz. Felhasználható arra is, hogy világosabban lássuk a magunk helyét a világ kulturális fejlődésében és segíthet- további kulturális haladásunk irányának, ütemének kijelölésében. PETŐFI EST Padányban, a közelmúltban nagysikerű irodalmi estet rendeztek. Petőfi Sándor életét és költészetét László Árpád ismertette. Az esten nagy sikerrel szerepeltek a helyi tantestület tagjai, akik szavalataikkal megnyerték a közönség tetszését. Az irodalmi est megszervezésében köszönet illeti László Évát és Bőgi Jankát. A tartalmas és értékes irodalmi estre eljött a falu lakosságának nagy része, ami azt bizonyítja, hogy a jövőben is érdemes lesz foglalkozni hasonló tartalmú rendezvényekkel. Dobrovodszky Erzsébet (Padány) Horváth János: MIKROBIOLÓGIA 1959 óta harmadik kiadásban jelenik meg Horváth János műve. A gyors fogyás és az állandóan növekvő példányszámigény nemcsak a könyv tartalmi értékének bizonyítéka, hanem a rohamosan fejlődő tudomány iránti fokozódó érdeklődésnek is. Az első kiadás óta eltelt öt év alatt a molekuláris biológia hatalmas fejlődésen ment keresztül. A harmadik kiadásba — ennek megfelelően — teljesen új genetikai fejezet került. Ebben különösen világos képet ad a szerző a gombák sexualitásából és heterokasziózisából eredő jelenségekről. A genetikai fejezeten kívül a szerző átdolgozta, illetve kiegészítette a citoplazmáról, a spórázásról, a spórák kicsírázásáról és fennmaradásáról, a vírusokról, nitrogénkötés elméletéről stb. szóló fejezeteket. Oj ismeretanyagként került be a műbe a széndioxid talajbani képződésével foglalkozó rész. (244 oldal, ára: 33,75 Kcs.) Siposs Gábor—Lammel Kálmán: GYAKORLATI TALAJVÉDELEM A szerzők a földműveléstan és a gépesítés oldaláról egyaránt korszerű megvilágításban foglalják össze anyagukat. Ismertetik a lejtős területek talajpusztulásának okait és a szántóföldi talajvédelem módszereit. Részletesen tárgyalják a talajvédő gazdálkodás különböző munkafolyamatait, különös tekintettel a felhasználható géptípusokra. A talajvédelmi mintaterületek létesítésének és üzemi tapasztalataink legújabb erdményeivel, valamint a szántóföldi művelésből kikapcsolt területek hasznosításának lehetőségeivel külön fejezetben foglalkoznak. — Hogyisne! Futnék is azonnal! — De még mennyire! — Siess, Petyka, mert elviszem előled! — kiáltotta valamelyik legény. — Vidd, majd találok másikat. Nekem nem sürgős. Egészen közel Kszenyijához Zina és Iv^n Koseljov ment el. Zina könnyeden a fiúhoz simult, gyengéden mondott neki valamit, Ivan meg fontoskodva, leereszkedőn válaszolgatott, mint kisgyermeknek szokás. Hirtelen fényes villám hasította ketté az eget, majd nyomban kihunyt. — Jaj, villámlik! Csak nem lesz vihar? — suttogta Zina. — Dehogy — nyugtatta meg Ivan. — Ez csak olyan száraz villámlás. Holnap korábban kezdhetünk, nem lesz még harmat sem. Épp timellettetek kezdünk aratni, a Klepov táblán. Úgyhogy megint találkozunk ... Még be sem fejezte mondőkáját, amikor a távolban lomha, fojtott mennydörgés morajlott végig az égen. — Nesze neked száraz villámlás — nevetett fel Zina. — Vihar lesz . Ivan is gondterhelten bámulta az elsötétedett eget. — Hátha elkerül bennünket... Alekszej nem jött el. Kszenyija már szégyellte, hogy itt áll. Idejövett nem is gondolta,- hogy bűnt követ el, de most tudta, hogy nem szabad itt lennie. Nem szabad. Otthon már várta Mihail. Nem autóval jött, hanem gyalog. És Kszenyija, akárcsak előző nap, egész este ott ült vele a ház előtt, a zelnicemeggybokor alatt. Mihail ezúttal nem volt olyan félénk, nem zavarta Kszenyija szótlansága. Gondtalanul kalimpált a lábával és beszélt: — Tudod, testvérem, szeretem megfigyelni az embereket, és magamban ítéietet alkotni róluk. Olyan buták ezek a világiak. Nekünk nincs annyi iskolánk, mégis okosabbak vagyunk soknál, aki pedig főiskolán tanult. Minden bizonnyal azért, mert tudatában vagyunk az elhivatottságunknak. Ők azt mondják, nincs Isten, és azt hiszik, máris megértettek mindent. Fellőtték a szputnyikokat, s úgymond, odafönn nem találták az Urat. Mert nem fér a fejükbe, hogy Isten láthatatlan. Nevetséges! Hogy dicsekszik, hogy pöffészkedik némelyik a bölcsességével, én meg csak ránézek, és máris látom, hogy pörköli a Sátán a serpenyőben, sőt, érzem, milyen égett szag árad felőle. Ö meg visít, fölötte pedig egy nagy tükör lóg, hadd lássa, milyen szép rózsaszín kéreg sül a hasára. Letör belőle a Sátán egy darabkát, megkóstolja, aztán tovább süti még egy kicsit... — Jaj, hagyd abba, nem bírom hallgatni ... suttogta ijedten Kszenyija. — Ne félj, neked nincs okod félni! Mi megmentettük a lelkünket, nekünk odafönn örök boldogságban lesz részünk. Ők meg hadd süljenek. Nem tudom, te hogy vagy vele, de az én lelkiismeretem tiszta. Nekem nincs semmi bűnöm. Nem mondom, néha elmennék a moziba, de bem megyek, hisz nem szabad. Tudom, vannak közöttünk, akik rádiót hallgatnak; én soha. Én kemény ember vagyok, ha egyszer szavamat adtam, nem szegem meg. A dohányt és bort meg pláne, nem is tudom, hogy képesek a lányok kilométerről megérezni a dohánybűzt, nem is tudom, hogy képesek a lányok megcsókolni őket. Én ruhatáros vagyok Tomszkban egy étteremben, hát akár hiszed, akár nem, egyeseknek még a kabátjuk is úgy bűzlik, mint a mozdony kéménye. Ügy telefüstölték. Hanem tudod, kit nem állhatok különösen? Az igazgatónkat. Az én munkám olyan, hogy észre se venni, a konyhához semmi közöm, csak a kabátokat őrzöm, ő mégis minduntalan belém köt. Mert eszi az irigység, amiért nekünk egy kis borravaló is lecsöppen. (Folytatjuk.) Nappali sötétség A talajvédő gazdálkodás gyakorlatával kapcsolatban mezőgazdasági üzemeinkben még nagy a tájékozatlanság, noha a talajvédelmi munkák már több helyen megkezdődtek. E mű a lejtős területen gazdálkodó mezőgazdasági üzemek irányítóinak és dolgozóinak egyaránt jelentős segítséget nyújt. (Kb. 100 oldal, ára 4,70 Kcs.) Kertészet és szőlészet ZSEBKÖNYVE 1965 (Szerkesztette: dr. Feyér Piroska) Az elmúlt évek tapasztalata bizonyítja, hogy szakembereinknek hasznos zsebkönyve és egyúttal naptára is e kis kiadvány. A Zsebkönyvben külön-külön fejezetben található a szőlő-, a gyümölcs-, zöldség- és dísznövénytermesztés, valamint a borászat egy-egy aktuális problémájának tudnivalói. Minden fejezetben táblázatokban összefoglalt számadatok bizonyítják az új, nagyüzemi módszerek helyességét. A Zsebkönyvben a nagyüzemi telepítések gazdaságosságának bemutatása és a korszerű termeléstechnikai alkalmazás lehetőségeinek ismertetése mellett az olvasók tájékozódhatnak azokról a legújabb kutatási és gyakorlati eredményekről is, amelyek még más szakkönyvben nem jelentek meg. A Zsebkönyv-sorozat e kötete sikeresen egészíti ki az eddig megjelenteket és adatainak időszerűsége miatt vezető kertészeti szakembereknek, brigádvezetőknek és szakmunkásoknak nélkülözhetetlen segédlete. (Kb. 240 oldal, ára 18 Kcs.) MAGYAR MEZŐGAZDASÁG ZSEBKÖNYVE 1965 (Szerk.: Horváth Sándor) E kötet a mezőgazdasági termelésben fordulópontot jelentő kemizálást tárgyalja elsősorban. Sajnos, szakembereink felkészültsége ezen a (éren nem áll arányban a kérdés fontosságával, de átfogó képet nagyon nehéz is kapni e területről, hiszen a mezőgazdaságban ma már több száz vegyszert használunk fel. E vegyszerekkel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat: a vegyszeres gyomirtás, műtrágyázás stb. anyagait és felhasználásuk gazdaságos lehetőségeit Ismerteti a Zsebkönyv. (Kb. 240 oldal, ára: 15,40 Kcs.) A felsorolt könyvek megrendelhetők a Magyar Könyvesboltban, Bratislava, Michalská é. 6. Nagyon találó a film címe. Nappali sötétség volt az a nyomasztó kor, mely jelenünkre még rá-ráveti árnyékát, amelyre a háborús nemzedék nem szívesen gondol vissza. S ha mégis, akkor az emlékezés fájó sebeket szakít fel. Nádai Gábor írót, a film főhősét balatoni tartózkodása alatt megszólítja egy férfi, akinek az életét a fasiszta megszállás ideje alatt veszélyes vállalkozással megmentette. Előbb szabadulni akar a férfitől, de ez az emlékeztetés vallomásra készteti. Könyörtelen őszintességgel vet számot magával és a múlttal. Elbeszélése során felfedi élete egyik legrejtettebb titkát. Egy üldözött zsidólány, Agnes, tragédiáját. Nádai drámája politikai passzivitásban, kívülállóságban ugyanakkor emberi, erkölcsi tisztességben és hősiességben keresendő. A film arra a kérdésre kíván választ adni, hogy lehet-e apolitikus magatartással, távol a közélettől élni. A film egyértelmű válasza: nem lehet. Mert Nádai hiába vonul vissza balatoni villájába, cselekvésre kényszerül, részt vállal az embertelenség elleni harcban. Közönye a szembesítés emlékezetes jelenetében oldódik fel. Ször-TKidturáh^ túrefis nyű „vagy —vagy“ előtt áll: szerelmesét vagy lányát árulja-e el, vagy mentse meg. A nagy próbatétel alatt elmondja, hogy Ágnest lánya személyi irataival rejtegette. Pötyit viszont a politikai rendőrség körözteti röpiratok terjesztése miatt. Amikor Agnes rá^ döbben a személycserére, vállalja Pötyit is, Nádait is, akit a rendőrségen „apá“-nak szólít. Fábri Zoltán rendkívül igényes nagy kultúrájú rendezése biztos kézzel tartja össze a mában játszódó és a múltban visszatekintő jelenetek láncolatát. Tóth János operatőr személyében méltó alkotótársra talál a rendező. Tóth hatásosan alkalmazza a népi szimbólikát. Felvételei találó kontraszttal érzékeltetik a mai nyüzsgő Balaton felszabadult hangulatát és 1944 szomorúsággal teli légkörét. Nádai ellentmondásos alakját Básti Lajos nagy ábrázolóerővel kelti életre. Szép alakítást nyújt még a fiatal Szegedi Erika, Agnes szerepében. Egy másik fiatal tehetség Béres Ilona kedves lírával tölti meg Pötyi alakját. Az epizód-szereplők között kitűnik még Gellei Kornél, rendőrfogalmazója, Makai Margit halkszavú anyája, valamint Ladányi Ferenc és Várkonyi Zoltán. K. L. Elkészült a „Húsz éra“ című űj magyar játékfilm. Fábri Zoltán űj filmje Sánta Ferenc hasonló című, nagy sikert aratott regényét eleveníti meg. Húsz óra — húsz döbbenetes beszélgetés egy magyar falu lakóival, egy szövetkezet parasztjaival, régi barátokkal, több évtizedes cimborákkal, akik 1956 tragikus októberében életre-halálra szembekerülnek egymással. Az új film, amelynek képeit Illés György készítette, hamarosan bemutatásra kerül. • Egyre nagyobb teret kap az illusztráció a legkülönbözőbb tárgyú könyvekben. René Chambe 500 oldalas műve, amely a repülés történetével foglalkozik — 1162 ábrával jelent meg. Különlegesen sok illusztráció van Franz Kafka legújabb francia nyelvű könyvének kiadásában is. £ Meghalt Jeanette MacDonald. A Texas állambeli Houstonban meghalt Jeanette MacDonald, világhírű filmszínésznő, aki legnagyobb sikereit a Rosemarie, az Orgonavlrágzás és a Víg özvegy című filmekben aratta. A Elkészült az első ghanal színes dokumentum-film. „A mellvéden túl“ címmel elkészült a fiatal ghanai filmgyártó társaság első nagyobb szabású színes dokumentum-filmje. A három részből álló film Ghana történetével Ismerteti meg a nézőt, a második rész az ország mai életével, még a harmadik rész a hétéves gazdasági fejlesztési tervre Irányítja a figyelmet. Megfigyelők szerint Ghana első nagyobbszabású dokumentum-filmje nagyszerű propagációja az afrikai egység gondolaténak. • Prágában megnyílt az amerikai grafikus művészek kiállítása. A kiállításon több mint 800 metszettel, rajzzal stb. Ismerkednek meg a látogatók. A kiállításon szerepelnek könyvborító lapok, plakátok, könyv- és újság-illusztrációk^ A kiállítást a prágai után a bratlslavai közönség Is megtekintheti. ,,A párizsi Iskola spanyol festői“ címen Prágában kiállítást nyitottak meg a Városi Népkönyvtárban. A kiállításon 12 Párizsban élő spanyol festőművész 50 képe tekinthető meg. Tizenöt éves a nyitrai színház A nyitrai színház január végén ünnepelte fennállásának tizenötödik évfordulóját. A színház munkáját ünnepi gyűlés keretén belül értékelték, majd Artur Miller, Pillantás a hídról című drámájának ünnepi bemutatója következett. Két vitadélelőttöt is rendeztek a kritikusok jelenlétében. A nyitrai színház a magyar közönség előtt is jól ismert. A győri Kisfaludy Színházzal már régen együttműködnek, ami főleg a kölcsönös vendégszereplésben nyilvánul meg. Müsorcserét iktattak be a jubileumi ünnepségek keretébe is. Ez alkalomból a nyitrai színház Győrben, a győri Kisfaludy Színház pedig Nyitrán mutat be néhány színművet. A két színház együttműködése idején gyakori volt a rendezőcsere. Gáspár Margit Hamlettnek nincs igaza című színművét is a nyitraiak mutatták be először nálunk. A tizenötéves évforduló alkalmából a nyitrai színház elhatározta, hogy az eddig is szépen gyümölcsöző barátságot a jövőben még jobban elmélyíti. Ezt igazolja az a tény is, hogy az ünnepi előadásciklust kiegészítették Gyárfás Miklós ismert vígjátékával, a Kisasszonyok a magasban-nal, amelyet a győri Szilágyi Béla rendez. Mártonvölgyi László Tudósítóink írják * • • JÓ ÚTON. A Nagyidai Állami Gazdaság mellett működő CSISZ szervezet jó úton halad. A közelmúltban bemutatták Tóth Ede „Tolonc“ című színművét. Az előadás jól sikerült. A színművet bemutatták Buzitán is. A közönségnek nagyon tetszett a színdarab és a szereplők teljesítményét nagy tapssal jutalmazták. További terveik, hogy még több faluban szeretnék eljátszani ezt a színdarabot és hogy húsvétra új színművel lepik meg a nagyidai közönséget. A színjátszó csoport tagjai közül dicséretet érdemelnek Knap Margit, Macsinga Ferenc, Soltész István, Kerekes Mária, Kerekes Éva, Leskó József, valamint a két rendező, Kmetz László és Sirila László. Lehotszky • Csúz. A közelmúltban Csúzon a tanítói kar az ifjúsággal karöltve értékes irodalmi estet rendezett. A faluban ehhez hasonló megmozdulás már régen nem volt, most nagy öröm számunkra, ez az érdekes és értékes kezdeményezés. A több lelkes és odaadó résztvevő közül külön ki kell emelni Szabó Andrást, az iskola igazgatóját, aki fáradságot nem kímélve példamutató magatartásával nagyban hozzájárult az est sikeréhez. (Bogdán Ferenc, Szalka) • Szímő. A falu kulturális életében fontos szerepet játszik a CSEMADOK helyi szervezete, amelynek színjátszó-csoportja a közelmúltban mutatta be Egri Viktor: Ének a romok felett című drámáját. A bemutatót még három előadás követte, s a színjátszó-csoport minden esetben telt ház előtt játszott. (Nagy András, Szímő) SZABAD FÖLDMŰVES 13 1965. január 30. Szegedi Erika és Básti Lajos a Nappali sötétség egyik jelenetében.
