Szabad Földműves, 1965. január-június (16. évfolyam, 1-25. szám)

1965-01-09 / 1. szám

A jövedelemelosztás új a!ape!vei A földmúvesszövelkczetek VÍ. kong­resszusának határozata alapján — a szövetkezetek idén már másképp osztják el jövedelmüket, mint az el­múlt években. A mezőgazdasági ter­melési igazgatóságok külön iskoláz­tatásokon magyarázták az elosztás új alapelveit a szövetkezetek funkcio­náriusainak. Természetes, hogy a szövetkezetek vezetői, de különösen az ökonómusok nagy érdeklődést tanúsítanak az új elosztási rendszer iránt, s fontolgatják, vajon ez az új rendszer jobb lesz-e, mint az eddigi. Az elosztás új alapelveit szeretnék mielőbb elsajátítani — ugyanis a szö­vetkezet alapszabályzatának kidolgo­zásával kapcsolatban az elosztás új rendszerének alapelvét meg kell értetniök a szövetkezet valamennyi tagjával. A szövetkezetek jövedel­mének új elosztási rendszere iránt — mely ugyanabból az alapelvből indul ki, mint a készülő új irányítási rend­szer az iparban — a dolgozók köré­ben nagy az érdeklődés. Természetesen a szövetkezetek az 1964. évi jövedelmét még az eddigi alapelvek — az 1964. évi termelési­pénzügyi terv — szerint osztják el. A szövetkezetekben — hasonlóan mint az iparban — az új elosztási rendszer alapclve a teljes jövede­lemből indul ki, amit különbözeiként állapítunk meg a szövetkezet által létrehozott teljes termelés és az úgynevezett megtérítési alap között, ami lényegében — az alapvető ter­melőeszközök leírását is ideszámítva — a saját és a felvásárolt elhasznált anyagokat jelenti. A teljes jövede­lembe számít a nem termelési jöve­delem is, vagyis a biztosító megtérí-Villanyáram teszi lehetővé a földalatti paradicsom­termesztést Szibériában az angarai erőmű alatt olcsó villanyárammal pótolva a te­­nyészfeltételeket, zöldségfélét, első­sorban paardicsomot termesztenek. Az eljárást a Leningrádi Agroíizikai Intézetben dolgozták ki. Ma már földalatti kertészetek üzemi mére­tekben fedezik ezrek szükségletét, ez így gazdaságosabb, mint a távolról való szállítás. A mesterséges fény és hő segítsé­gével előállított palántákat keramzit közegbe (őrölt, égetett agyag) ülte­tik át és tápoldattal látják el. 14 órán át 25 C°-os nappali és alacsonyabb éjszakai hőmérsékleten tartják, A 300 wattos (m2-ként 6 db) higanygőz lámpákat a növény fölé helyezik és a növekedésnek megfelelően emelik följebb. Egy amerikai törzsből a spe­ciális körülményekre alkalmas fajtát is kinemsítették. Dr. Sütő Kálmán tése, a kamat, a közvetlen anyagi segítség stb. Mint látható, az új rend­szerben az elosztás nem a teljes pénzbevételből, hanem a teljes jöve­delemből indult ki, ami új, a szövet­kezeti tagok munkájával létrehozott értéket jelent. A szövetkezetek piaci viszonyainak fejlődésével — amikor a szövetkeze­tek takarmányuk javarészét a takar­mánykeverő üzemeknek eladják, és ezektől takarmánykeveréket vásárol­nak; amikor vetőmagot cserélnek — a szövetkezet teljes pénzbevételének színvonala nem tükrözi a termelés színvonalát. A komáromi, bratislavai, tapolcsá­­nyi és több járás szövetkezetei meg­mutatták, hogy a pénzjövedelem esz­közlésével megvalósították a szövet­kezetek kölcsönös részvételét a sza­kosításban. Ezt a pénzösszeget fel­használják a kölcsönös követelések és szerződések kifizetésére, mely az állatállomány forgalmából keletkezik. Az így növelt pénzbevételből a szö­vetkezetek jogosan utasítják vissza az oszthatatlan alap és a többi szö­vetkezeti alap dotálását. Hasonló­képpen helytelen az is, ha az így növelt pénzbevételre mezőgazdasági adót szabnak. Az eddig érvényes elosztási rend­szer további fogyatékossága az volt, hogy nem ítélte meg komplex mó­don az újratermelés folyamatát. Csu­pán az oszthatatlan alap pénzügyi dotálásét ismerte el és vette figye­lembe. A felhalmozást, amit a szö­­vetkezetesek természetbeni formában realizáltak — a vetőmag és takar­mánykészletek állatállomány növelés­sel és azzal, hogy részt vettek az önsegélyes beruházási építkezésben — senki sem tartotta nyilván és nem értékelte. Ez végeredményben gyakran az oszthatatlan alapra való készpénz­juttatást részesítette előnyben (az oszthatatlan alap feltöltése 1963-ban a teljes pénzbevétel 15 °/o-át tette ki, míg 1951-ben 1,64 °/o-át, 1953-ban 3,16 %-át, 1957-ben 7,61 %-át) sok esetben a természetbeni alapok és felhalmozódások rovására, amit a szövetkezetesek igyekeztek korlá­tozni. Sokszor azon csodálkoztunk, miért adják el az év vége felé a szö­vetkezetek a vágásra éretlen állato­kat, főleg sertéseket, miért adják el takarmány- vagy vetőmagikészletü­ket? Mint már említettük, az új elosz­tási rendszer alapja - a szövetkezet teljes jövedelme. A tervben és az év végi elszámoláskor is a teljes jöve­delem elosztásánál a szövetkezetek­nek a következő 'elvhez kell igazod­­niok: a teljes jövedelemnek az előző évvel szemben elért gyarapodásából a szövetkezet felhalmozási alapjára olyan összeget juttassanak, hogy a felhalmozás gyorsabban növekedjék, mint a bér, jutalmazás és a társa­dalmi alapok (szociális-, kulturális-, lakásalap). Abéan az esetben, ha a szövetke­zet nem éri el az előző évi teljes jövedelem színvonalát, vagy ha a tel­jes jövedelem a tervezettnél alacso­nyabb, nemcsak a szövetkezetesek jutalmazását csökkentik, mint eddig, hanem az elosztás valamennyi téte­lét _ tehát a felhalmozódási alapot is. Vagyis az elosztás új módja a szövetkezetesek jutalmazása szem­pontjából előnyös. A mezőgazdasági termelési igazga­tóságok a gyengén gazdálkodó szö­vetkezeteknek indokolt esetekben megengedhetik, hogy teljes jövedel­müket más arányokban osszák el, éspedig amelynél a jutalmazást még jobban előnyben részesítik. Á jövedelem új elosztási rendszere a szövetkezetekben nemcsak az ed­digi fogyatékosságokat küszöböli ki, hanem ezenkívül eltávolítja az eddig kettéválasztott pénzbevétel és ter­mészetbeni elosztást, és az újrater­melés egyedüli komplex mutatójá­val — a teljes jövedelemmel helyet­tesíti. Eltávolítja továbbá a százalék­szerinti sablonos elosztást s ezt egy új gazdaságilag indokolt elosztási módszerrel váltja fel. Ezen túl pedig előnyben részesíti a szövetkezetesek munkájának jutalmazását, ami ezen­­túl már nem az elosztott eszközök maradékát, hanem a többivel egyen­rangú tételt képezi. Végül az új el­oszlási rendszer biztosítja, hogy a szövetkezet jövedelmének növekedése mellett, emelkedik a tugok jutalma­zása is. A szövetkezetekben eddig nem ve­zettek kimutatást — folyó árakban — a teljes mezőgazdasági termelésről, s nem figyelték a teljes jövedelem mutatóját sem. Az ún. természetbeni juttatások nyilvántartása az elosztás új alapelvének érvényesítése szem­pontjából fontos mutatók kimutatá­sát teszi lehetővé. A szövetkezetek többségének az új elosztási rendszer bevezetése nem okoz különösebb nehézséget. Bizonyos gondot okoz azonban Kelet-Szlovákia járásaiban, mint például a bardejovi, presovi, humennéi, trebisovi járásban, ahol a nyilvántartásban még mindig komoly fogyatékosságok mutatkoznak. Az említett járások termelési igazgató­sága ezért helyesen cselekedett, ami­kor a téli időszak feladatai közé so­rolta az ökonómusok iskoláztatását. Az EFSZ-ek VI. kongresszusának határozata, mely a szövetkezetek jö­vedelmének elosztására vonatkozik — a szövetkezetek gazdálkodása szem­pontjából nagy jelentőségű intézke­dés. Éppen ezért szükséges, hogy a termelési igazgatóságok, a bankfió­kok, kutatóintézetek és mezőgazda­sági iskolák az intézkedésnek maxi­mális figyelmet szenteljenek és se­gítsék a szövetkezeteket ezek helyes érvényesítésében. Frantisek Simunic |ankét Hoqvan értünk el magas búzahozamoí írásomban főleg j búza nagy hek­­.árhozamának el­éréséért tett in­tézkedéseinket közlöm, mert fő­leg ezen gabona­féle sikeres ter­mesztésében lát­juk országunk egyik legfontosabb problémájának, a kenyér biztosításának megoldását. Szövetkezetünk az 1964—1965 gaz­dasági évben 336 hektár területen termeszt búzát. Tudjuk, hogy tár­sadalmunk igényeit csak úgy tud­juk kielégíteni, ha az említett te­rületen magas hektárátlagot nye­rünk. Most felhasználjuk az 1964- es évi tapasztalatainkat. A ked­vezőtlen időjárás ellenére is átlag 30,2 mázsás hektárhozammal di­csekedhetünk. így az évi tervünk előirányozza az átlagos 31 má­zsás hektárhozam elérését. Célki­tűzéseink érdekében fontosnak tartjuk az alábbi intézkedések megtételét. Az ősz folyamán kiválasztottuk azokat a parcellákat, amelyekről időben lekerültek az elővetemé­­nyek, hogy ne ütközzön akadályok­ba a búza vetésterületének előké­szítése. így például a 336 hektár búza előveteményei az alábbiakból tevődtek össze: 48 ha lucerna 38 ha takarmányhüvelvrs 20 ha őszi repce 19 ha len 70 ha csalamadé 75 ha silókukorica 66 ha tavaszi árpa Ahol az elővetemény megenged­te, háromszori szántást alkalmaz­tunk. A középszántással bcszan­­tottuk az egy ha-ra tervezett 260 kg szuperfoszfátot. Í10 kg káli­sót, valamint a 30 kg kénsavas ammóniumot. Tapasztalatom sze­rint ezek a trágyafélék a további szántás alkalmával egyenletesen elosztódnak a talajban, s így kedvezőbbé válik a növény táp­anyagellátása a fejlődés minden szakaszában. A vetőszántást igye­keztünk időben elvégezni, hogy a magot ülepedett talajba tehessük. A vetés előtt szükségszerűen si­­mítóztunk, fogasoltunk stb. A magas hektárhozam elérésé­nek érdekében különöset) fontos­nak tartom a búzafajták megvá­lasztását. Évek során tapsztaltam, hogy nálunk leginkább a Kosúti, Diana és a Fertödi búzafajták al­kalmazkodnak legjobban az ég­hajlati viszonyokhoz. Ezért a 336 hektár területen az alábbi fajtá­kat vetettük: 185 ha-on Kosútit 90 ha-on Dianát 61 ha-on Fertődit. NAGY GONDOT FORDÍTUNK a vetés Ápolására A magas terméshozam megkí­vánja, hogy szem előtt tartsuk az egyes fajták bokrosodási jelleg­zetességét. Az intenzív fajták op­timális sűrűsége viszont megkö­veteli, hogy hektáronként 5—6 millió csíraképes magot juttas­sunk a talajba. Ilyen fajták a Dia­na és a Fertödi, amelyekből ná­lunk a 93,68 haszonértékű vető­magból 6 428 571 búzaszemet jut­tatunk egy-egy hektárra, ami 42 gramm/1000 magsúlynál 270 kg-ot tett ki. A vetést szeptember 23-tól október 8-ig befejeztük. A tervezett terméshozam érde­kében ismét alkalmazzuk a téli nitratációt. Igyekszünk elérni, hogy a búza mindig akkor kapja a tápanyagot, amikor arra a leg­nagyobb szüksége van. Ezért az 5 mázsa műtrágyaadagból az őszön elmaradt 1 q nitrogént té­len és tavaszon juttatjuk a nö­vénynek. A tél folyamán állandó biológiai ellenőrzés alatt tartjuk búzatábláinkat. Amikor a növény eléri a második, illetve a harma­dik fejlődési szakszt, 50 kg mész­­salétromot adunk. Ha a talaj fel­színe nem engedi meg a rajta való járást, mind télen, mind pedig kora tavaszon, repülőgéppel tör­ténő műtrágyázást végzünk. Kora tavasszal a búza fejlődésének har­madik, illetve negyedik időszaka közt ismét 50 kg lovosicei sa­létromot adagolunk hektáronként. Amint a fagyok veszélye elmúlik, fogassal porhanyójuk a talaj fel­színét, hogy megőrizzük a téli nedvességet. Később, ha a talaj elbírja a hengert, azonnal hen­­gerezünk, majd ismét könnyű fogassal porhanyítunk. A gyomos parcellákon kellő időben vegyszeres gyomirtást vég­zünk. Ha észrevesszük a búza ál­lati kártevőinek jelenlétét (drót­­fCreg), azonnal intézkedést te­szünk a kártétel továbbterjedésé­nek meggáJására. A magas hek­­térhozam elérése megköveteli, hogy mindent, ami rajtunk múlik, megtegyük a siker érdekében. A lényeg az, hogy biztosítsuk a növény erőteljes fejlődését, s ak­kor a siker sem maradhat el. Tóth Vince, a felsőpatonyi EFSZ agro­nómusa. A múlt évben nagy volt az érdek­lődés néhány fajta gyümölcstacseme­­te iránt. A faiskolákban vége-hossza nem volt az érdeklődők sürgetései­nek. — Miért nincs elég gyümölcsfa­csemete, s mikor lesz már végre ele­gendő, megfelelő választékban? — kérdezték türelmetlenül a kertészek, gyümölcstermesztők. E kérdésben a Földművelésügyi Minisztériumhoz és az egyesített Növénynemesltő és Magtermesztő Vállalat igazgatóságához fordultunk felvilágosításért. 9 Kétségkívül, hiány volt törpe­fákból, alacsonytörzsű almafákból, őszibarack- és kajszifákból. Másfajta gyümölcsfacsemete bőven állt ren­delkezésre, sőt némelyikből több volt a kelleténél. Hazánkban tavaly ösz­­szesen 2 millió 700 ezer gyümölcsfa­csemetét neveltünk. Ennek több mint a fele alma, kétharmadrészben törpe­fa, s al&csonytörzsű fajták. A meny­­nyiség 30 százalékát a kistermelők kapták, 70 százalékát pedig a mező­­gazdasági üzemek gyümölcsöseinek kiterjesztésére használtuk fel. Az igények kielégítéséhez 220 ezer tör­­pe-almafa, 80 ezer alacsonytörzsü almafa, 100 ezer őszibarackfa és 20 ezer kajszifa hiányzott. Ezzel szem­ben a faiskolákban fennmaradt 80 ezer körtefa, 70 ezer szilva-, 13 ezer neniesszilva-, 23 ezer meggy- és 18 ezer cseresznyefa-csemete. • Az alacsonytörzsü almafák hiá­nya onnan ered, hogy mindeddig nincs elegendő alany-tipusunk. 1960-ig ná­lunk vajmi keveset törődtek a yyü­­mölcskertészettel (különösen a kis­termelők), s ha ültettek is gyümölcs­fákat, nagyrészt magastörzsű fajtá­kat. Az 1961. évi kormányrendelet után a gyümölcskertészet fellendítése terén gyökeres fordulat állott be. Megkezdődött a rohamos ütemű gyü­mölcsfatelepíf és, főleg alacsony tör­zsű fajtákkal. Mivel az alany-tipusok ültetése addig elenyésző volt — mintegy 250 ezer — a Földművelés­ügyi Minisztérium utasítást adott évi 2 millió 400 ezer típus-alany kinevezésére, amellyel fedezhető a szükséglet. Ám amíg az elsődleges ültetvényekből ennyi típus-alany sza­porodik, jónéhány év eltelik. Ebből származik aztán az a helyzet, hogy jelenleg nem tudjuk kielégíteni a szükségletet. Meggyőződtünk róla, hogy a típus-alanyokat tenyésztő in­tézetekben mindent megtesznek ele­gendő típus-alany biztosítása érdé-1 kében. Ennek ellenére a szükségletet csak mintegy két év múlva tudjuk kielégíteni. Joggal várható tehát, hogy 1966 őszén már lesz elegendő törpefa és alacsonytörzsü típus-1 alanyunk, megfelelő választékban. Addig (különösen a kistermelők) kénytelenek lesznek a típus-alanyo­kat nélkülözni. 9 Őszibarack- és kajszifa ellátás terén a múlt évben felmerült hiány csupán átmenetinek tekinthető, még­pedig két okból. Először a kedvezőt­len tavaszelőn az oltványok kifagy­tak, s emiatt a vártnál 80 ezerrel kevesebb őszibarackfát sikerült ki­nevelnünk. Kajsziból is ezért volt kevesebb. Másodszor pedig az utóbbi időben nagyon divatossá vált az őszi­barack termesztése (bár ez ellen nem lehet kifogás), s ezért az érdeklődés valóban óriási. Az ígéretek alapján idén már lesz elengedő őszibarackfa­­csemetc, valamint kajszifa. * Mi ebből a tanulság? Egyelőre több körte-, szilva- és cseresznyefa-cse­metét kellene kiültetni. Ezekből a csemetékből van elegendő, s gyümöl­cseik iránt is legalább olyan nagy az érdeklődés, mint az alma- és az őszi­barack iránt. (Mö) Gyümölcsfáink téli permetezése A vegyi növényvédelem terén alap­vetően fontos gyümölcsfáink téli ke­zelése. A nyugalmi időszakban vég­zett permetezés célja, hogy elpusz­títsuk azokat a kártevőket, amelyek gyümölcsfáink ágain telelnek át kü­lönböző fejlődési állapotban. Termé­szetes, hogy a téli permetezéssel nem pusztítjuk azon ártalmas (kártevő­ket) tényezőket, amelyek a gyümölcs­fán kívül telelnek át és csak a te­­nyészidő alatt kerülnek a levelekre, virágra vagy a gyümölcsre. Gazdasági szempontból érzékenyen érintenek bennünket a pajzstetvek, mint pl. a kaliforniai pajzstetű, szil­­vapajzstetű, a sárga körtepajzstetű, sárga alamapajzstetü és mások. Ezek­kel a nagyon veszélyes szívókásokkal szemben totális védelmet jelent egy egyszeri téli permetezés, míg a több ízben történő nyári szerves foszfor­­vegyületekkel végzett permetezés csak részletmegoldás. Tekintélyes helyet foglalnak el a kártétel porondján a lágytestü, apró­termetű, a gyümölcsfák hajtásain vagy levelein szivogató levéltetvek. Közülük ismertebbek az őszibarack­­levéltetű, almalevéltetü, szilvalevél­­tetű és mások, amelyek lerakott to­jások formájában telelnek át. Az almalevélbolha, melynek a pe­téből kikelő lárvái tömegesen lepik el az alig fakadásnak indult levele­ket, kocsányokat és bimbókat, csakis a téli permetezéssel pusztítható a legjobban. A védekezésben külön fejezetet ér­demelnének az atkák, amelyek tojás állapotban telelnek át és nem min­dert téli permetezésre használatos készítmény hatásos velük szemben. A napjainkban kapható téli per­­metanyagok, az Arborol, Arborol AC és a Nilrosan csak addig használha­tók, amíg nem indult meg a nedv­keringés. A legújabb oleofoszlát típu­sú vegyianyagok a rügyek egérfül­­nagyságáig használhatók majd ugyan­­olyan eredménnyel, mint az említett három készítmény. Az Arborol, mint kombinált készít­mény a gyümölcsfákon és cserjeszerü növényeken áttelelő kártevők ellen használatos készítmény. Hatóanyaga antracénolaj és DNOK (dinotroor­­tokrezot). Sárga, sárgászöld színű, sűrű jellegzetes antracénolaj szagú folyadék. Vízzel állandó jellegű sár­gászöld emulziót alkot. Levélhullástól a nedvkeringés kez­detéig, illetve a rügyfakadásig tel­jes értékű minden jellegű áttelelő kártevővel szemben, kivéve az atká­kat. — Bizonyos stimuláló hatása is van, mert a fék zuzmóit és moháit elpusztítja, a fa kérgét letisztítja. 3 %-os permet formájában használa­tos, csak a kaliforniai pajzstetüvel szembeni védekezésnél készítünk be­lőle 5 %-os töménységű oldatot. Rovarölő hatását az okozza, hogy a permetléből kivált olaj vékony ré­tegben vonja be a kártevőt, légző nyílásait eldugaszolja és a rovar megfullad. Másrészt pedig a benne levő DNOK érintkezés útján bejut az áttelelő petékbe, amelyek fehérje­anyagát elroncsolja. Á permetezéskor ügyeljünk arra, hogy a permetlé a fa minden részét jól átáztassa, mert csak azok a kár­tevők pusztulnak el, amelyeket a permetlé tökéletesen bevon. A per­­metet úgy készítjük el, hogy a szük­séges mennyiségű Arborolt kevés vízben oldjuk, majd a permetezőgép­ben, vagy külön tartályban a megfe­lelő töménységre hígltjuk. Az Arbo­rol olílat minden jellegű nyomáson alapuló géppel kipermetezhető durva porlasztók használata mellett. A nö­vények lombos állapotban igen ér-1 zékenyek az Arborollal szemben. Már igen nagy hígításban is erős perzse­lést okoz. Ezért kizárólag téli per­metezésre, a fák nyugalmi állapotá­ban szabad alkalmazni. A szükséges permetlé mennyiségét úgy adagoljuk, hogy figyelembe vesz­­szük, hány év telt el a fa kiültetése idejétől és annyi liter permetet hasz­nálunk, mint amennyi az évek száma. Kiszámíthatjuk a szükséges permetlé mennyiségét úgy is, hogy figyelembe vesszük a fa koronájának szélességét és magasságát. A fa koronájának 6 m-ns átmérőjéig a magasságot 2- vel, 10 m-es átmérőig 3-mal és 10 m-en felüli korona-átmérőnél a ma­gasságot néggyel szorozzuk. A szor­zat gyanánt megkapott végösszeg jelenti a felhasználandó permet mennyiségét literekben kifejezve. Pl. a fa koronájának szélessége 7 m, ma­gassága 5 m. A szükséges permetlé mennyisége egyenlő 5X3 = 15 liter. Megjegyezzük, hogy az említett módon kiszámított permet-mennyiségi csupán megközelítő adat és a ma­gastörzsű fákra vonatkozik. A félma­gas törzsű fáknál a permet mennyi­ségét 25 %-kal, az alacsonytörzsüek­­nél 50 %-kal csökkentjük. Egészségügyi szempontból az Ar­borol az emberre, valamint a meleg­vérű állatra nézve méreg. Munka közben védőszemüveget és gumikesz­tyűt használunk. Óvakodjunk a per­­metfelhós levegő belélegzésétől. Víz­hatlan gumiöltözékben dolgozzunk. A szabad testfelületet pedig védő­­krémmel kenjijk be. Munkavégzés után szappanos melegvízben lemosak­­szunk. Tilos a dohányzás, ételt és italt nem fogyasztunk. A megamaradt permettel a készü­lékek kimosására használt vizet nem öntjük halastavakba, folyóvízbe és kút közelébe. Az üres dobozokat mé­lyen a földbe ássuk. Az Arborolt élel­miszertől és takarmánytól elzárva két évig tárolhatjuk. Az Arborol AC kombinált készít­mény hatóanyaga antracénolaj, DNOK és klórfenilbenzolszulfát. Az utóbbi­nak köszönhető atkaölő hatása, is van. Miért nem volt elég gyiimölcsíacscmete ? SZABAD FÖLDMŰVES 1965. január 9.

Next

/
Thumbnails
Contents