Szabad Földműves, 1965. január-június (16. évfolyam, 1-25. szám)
1965-01-09 / 1. szám
A jövedelemelosztás új a!ape!vei A földmúvesszövelkczetek VÍ. kongresszusának határozata alapján — a szövetkezetek idén már másképp osztják el jövedelmüket, mint az elmúlt években. A mezőgazdasági termelési igazgatóságok külön iskoláztatásokon magyarázták az elosztás új alapelveit a szövetkezetek funkcionáriusainak. Természetes, hogy a szövetkezetek vezetői, de különösen az ökonómusok nagy érdeklődést tanúsítanak az új elosztási rendszer iránt, s fontolgatják, vajon ez az új rendszer jobb lesz-e, mint az eddigi. Az elosztás új alapelveit szeretnék mielőbb elsajátítani — ugyanis a szövetkezet alapszabályzatának kidolgozásával kapcsolatban az elosztás új rendszerének alapelvét meg kell értetniök a szövetkezet valamennyi tagjával. A szövetkezetek jövedelmének új elosztási rendszere iránt — mely ugyanabból az alapelvből indul ki, mint a készülő új irányítási rendszer az iparban — a dolgozók körében nagy az érdeklődés. Természetesen a szövetkezetek az 1964. évi jövedelmét még az eddigi alapelvek — az 1964. évi termelésipénzügyi terv — szerint osztják el. A szövetkezetekben — hasonlóan mint az iparban — az új elosztási rendszer alapclve a teljes jövedelemből indul ki, amit különbözeiként állapítunk meg a szövetkezet által létrehozott teljes termelés és az úgynevezett megtérítési alap között, ami lényegében — az alapvető termelőeszközök leírását is ideszámítva — a saját és a felvásárolt elhasznált anyagokat jelenti. A teljes jövedelembe számít a nem termelési jövedelem is, vagyis a biztosító megtérí-Villanyáram teszi lehetővé a földalatti paradicsomtermesztést Szibériában az angarai erőmű alatt olcsó villanyárammal pótolva a tenyészfeltételeket, zöldségfélét, elsősorban paardicsomot termesztenek. Az eljárást a Leningrádi Agroíizikai Intézetben dolgozták ki. Ma már földalatti kertészetek üzemi méretekben fedezik ezrek szükségletét, ez így gazdaságosabb, mint a távolról való szállítás. A mesterséges fény és hő segítségével előállított palántákat keramzit közegbe (őrölt, égetett agyag) ültetik át és tápoldattal látják el. 14 órán át 25 C°-os nappali és alacsonyabb éjszakai hőmérsékleten tartják, A 300 wattos (m2-ként 6 db) higanygőz lámpákat a növény fölé helyezik és a növekedésnek megfelelően emelik följebb. Egy amerikai törzsből a speciális körülményekre alkalmas fajtát is kinemsítették. Dr. Sütő Kálmán tése, a kamat, a közvetlen anyagi segítség stb. Mint látható, az új rendszerben az elosztás nem a teljes pénzbevételből, hanem a teljes jövedelemből indult ki, ami új, a szövetkezeti tagok munkájával létrehozott értéket jelent. A szövetkezetek piaci viszonyainak fejlődésével — amikor a szövetkezetek takarmányuk javarészét a takarmánykeverő üzemeknek eladják, és ezektől takarmánykeveréket vásárolnak; amikor vetőmagot cserélnek — a szövetkezet teljes pénzbevételének színvonala nem tükrözi a termelés színvonalát. A komáromi, bratislavai, tapolcsányi és több járás szövetkezetei megmutatták, hogy a pénzjövedelem eszközlésével megvalósították a szövetkezetek kölcsönös részvételét a szakosításban. Ezt a pénzösszeget felhasználják a kölcsönös követelések és szerződések kifizetésére, mely az állatállomány forgalmából keletkezik. Az így növelt pénzbevételből a szövetkezetek jogosan utasítják vissza az oszthatatlan alap és a többi szövetkezeti alap dotálását. Hasonlóképpen helytelen az is, ha az így növelt pénzbevételre mezőgazdasági adót szabnak. Az eddig érvényes elosztási rendszer további fogyatékossága az volt, hogy nem ítélte meg komplex módon az újratermelés folyamatát. Csupán az oszthatatlan alap pénzügyi dotálásét ismerte el és vette figyelembe. A felhalmozást, amit a szövetkezetesek természetbeni formában realizáltak — a vetőmag és takarmánykészletek állatállomány növeléssel és azzal, hogy részt vettek az önsegélyes beruházási építkezésben — senki sem tartotta nyilván és nem értékelte. Ez végeredményben gyakran az oszthatatlan alapra való készpénzjuttatást részesítette előnyben (az oszthatatlan alap feltöltése 1963-ban a teljes pénzbevétel 15 °/o-át tette ki, míg 1951-ben 1,64 °/o-át, 1953-ban 3,16 %-át, 1957-ben 7,61 %-át) sok esetben a természetbeni alapok és felhalmozódások rovására, amit a szövetkezetesek igyekeztek korlátozni. Sokszor azon csodálkoztunk, miért adják el az év vége felé a szövetkezetek a vágásra éretlen állatokat, főleg sertéseket, miért adják el takarmány- vagy vetőmagikészletüket? Mint már említettük, az új elosztási rendszer alapja - a szövetkezet teljes jövedelme. A tervben és az év végi elszámoláskor is a teljes jövedelem elosztásánál a szövetkezeteknek a következő 'elvhez kell igazodniok: a teljes jövedelemnek az előző évvel szemben elért gyarapodásából a szövetkezet felhalmozási alapjára olyan összeget juttassanak, hogy a felhalmozás gyorsabban növekedjék, mint a bér, jutalmazás és a társadalmi alapok (szociális-, kulturális-, lakásalap). Abéan az esetben, ha a szövetkezet nem éri el az előző évi teljes jövedelem színvonalát, vagy ha a teljes jövedelem a tervezettnél alacsonyabb, nemcsak a szövetkezetesek jutalmazását csökkentik, mint eddig, hanem az elosztás valamennyi tételét _ tehát a felhalmozódási alapot is. Vagyis az elosztás új módja a szövetkezetesek jutalmazása szempontjából előnyös. A mezőgazdasági termelési igazgatóságok a gyengén gazdálkodó szövetkezeteknek indokolt esetekben megengedhetik, hogy teljes jövedelmüket más arányokban osszák el, éspedig amelynél a jutalmazást még jobban előnyben részesítik. Á jövedelem új elosztási rendszere a szövetkezetekben nemcsak az eddigi fogyatékosságokat küszöböli ki, hanem ezenkívül eltávolítja az eddig kettéválasztott pénzbevétel és természetbeni elosztást, és az újratermelés egyedüli komplex mutatójával — a teljes jövedelemmel helyettesíti. Eltávolítja továbbá a százalékszerinti sablonos elosztást s ezt egy új gazdaságilag indokolt elosztási módszerrel váltja fel. Ezen túl pedig előnyben részesíti a szövetkezetesek munkájának jutalmazását, ami ezentúl már nem az elosztott eszközök maradékát, hanem a többivel egyenrangú tételt képezi. Végül az új eloszlási rendszer biztosítja, hogy a szövetkezet jövedelmének növekedése mellett, emelkedik a tugok jutalmazása is. A szövetkezetekben eddig nem vezettek kimutatást — folyó árakban — a teljes mezőgazdasági termelésről, s nem figyelték a teljes jövedelem mutatóját sem. Az ún. természetbeni juttatások nyilvántartása az elosztás új alapelvének érvényesítése szempontjából fontos mutatók kimutatását teszi lehetővé. A szövetkezetek többségének az új elosztási rendszer bevezetése nem okoz különösebb nehézséget. Bizonyos gondot okoz azonban Kelet-Szlovákia járásaiban, mint például a bardejovi, presovi, humennéi, trebisovi járásban, ahol a nyilvántartásban még mindig komoly fogyatékosságok mutatkoznak. Az említett járások termelési igazgatósága ezért helyesen cselekedett, amikor a téli időszak feladatai közé sorolta az ökonómusok iskoláztatását. Az EFSZ-ek VI. kongresszusának határozata, mely a szövetkezetek jövedelmének elosztására vonatkozik — a szövetkezetek gazdálkodása szempontjából nagy jelentőségű intézkedés. Éppen ezért szükséges, hogy a termelési igazgatóságok, a bankfiókok, kutatóintézetek és mezőgazdasági iskolák az intézkedésnek maximális figyelmet szenteljenek és segítsék a szövetkezeteket ezek helyes érvényesítésében. Frantisek Simunic |ankét Hoqvan értünk el magas búzahozamoí írásomban főleg j búza nagy hek.árhozamának eléréséért tett intézkedéseinket közlöm, mert főleg ezen gabonaféle sikeres termesztésében látjuk országunk egyik legfontosabb problémájának, a kenyér biztosításának megoldását. Szövetkezetünk az 1964—1965 gazdasági évben 336 hektár területen termeszt búzát. Tudjuk, hogy társadalmunk igényeit csak úgy tudjuk kielégíteni, ha az említett területen magas hektárátlagot nyerünk. Most felhasználjuk az 1964- es évi tapasztalatainkat. A kedvezőtlen időjárás ellenére is átlag 30,2 mázsás hektárhozammal dicsekedhetünk. így az évi tervünk előirányozza az átlagos 31 mázsás hektárhozam elérését. Célkitűzéseink érdekében fontosnak tartjuk az alábbi intézkedések megtételét. Az ősz folyamán kiválasztottuk azokat a parcellákat, amelyekről időben lekerültek az elővetemények, hogy ne ütközzön akadályokba a búza vetésterületének előkészítése. így például a 336 hektár búza előveteményei az alábbiakból tevődtek össze: 48 ha lucerna 38 ha takarmányhüvelvrs 20 ha őszi repce 19 ha len 70 ha csalamadé 75 ha silókukorica 66 ha tavaszi árpa Ahol az elővetemény megengedte, háromszori szántást alkalmaztunk. A középszántással bcszantottuk az egy ha-ra tervezett 260 kg szuperfoszfátot. Í10 kg kálisót, valamint a 30 kg kénsavas ammóniumot. Tapasztalatom szerint ezek a trágyafélék a további szántás alkalmával egyenletesen elosztódnak a talajban, s így kedvezőbbé válik a növény tápanyagellátása a fejlődés minden szakaszában. A vetőszántást igyekeztünk időben elvégezni, hogy a magot ülepedett talajba tehessük. A vetés előtt szükségszerűen simítóztunk, fogasoltunk stb. A magas hektárhozam elérésének érdekében különöset) fontosnak tartom a búzafajták megválasztását. Évek során tapsztaltam, hogy nálunk leginkább a Kosúti, Diana és a Fertödi búzafajták alkalmazkodnak legjobban az éghajlati viszonyokhoz. Ezért a 336 hektár területen az alábbi fajtákat vetettük: 185 ha-on Kosútit 90 ha-on Dianát 61 ha-on Fertődit. NAGY GONDOT FORDÍTUNK a vetés Ápolására A magas terméshozam megkívánja, hogy szem előtt tartsuk az egyes fajták bokrosodási jellegzetességét. Az intenzív fajták optimális sűrűsége viszont megköveteli, hogy hektáronként 5—6 millió csíraképes magot juttassunk a talajba. Ilyen fajták a Diana és a Fertödi, amelyekből nálunk a 93,68 haszonértékű vetőmagból 6 428 571 búzaszemet juttatunk egy-egy hektárra, ami 42 gramm/1000 magsúlynál 270 kg-ot tett ki. A vetést szeptember 23-tól október 8-ig befejeztük. A tervezett terméshozam érdekében ismét alkalmazzuk a téli nitratációt. Igyekszünk elérni, hogy a búza mindig akkor kapja a tápanyagot, amikor arra a legnagyobb szüksége van. Ezért az 5 mázsa műtrágyaadagból az őszön elmaradt 1 q nitrogént télen és tavaszon juttatjuk a növénynek. A tél folyamán állandó biológiai ellenőrzés alatt tartjuk búzatábláinkat. Amikor a növény eléri a második, illetve a harmadik fejlődési szakszt, 50 kg mészsalétromot adunk. Ha a talaj felszíne nem engedi meg a rajta való járást, mind télen, mind pedig kora tavaszon, repülőgéppel történő műtrágyázást végzünk. Kora tavasszal a búza fejlődésének harmadik, illetve negyedik időszaka közt ismét 50 kg lovosicei salétromot adagolunk hektáronként. Amint a fagyok veszélye elmúlik, fogassal porhanyójuk a talaj felszínét, hogy megőrizzük a téli nedvességet. Később, ha a talaj elbírja a hengert, azonnal hengerezünk, majd ismét könnyű fogassal porhanyítunk. A gyomos parcellákon kellő időben vegyszeres gyomirtást végzünk. Ha észrevesszük a búza állati kártevőinek jelenlétét (drótfCreg), azonnal intézkedést teszünk a kártétel továbbterjedésének meggáJására. A magas hektérhozam elérése megköveteli, hogy mindent, ami rajtunk múlik, megtegyük a siker érdekében. A lényeg az, hogy biztosítsuk a növény erőteljes fejlődését, s akkor a siker sem maradhat el. Tóth Vince, a felsőpatonyi EFSZ agronómusa. A múlt évben nagy volt az érdeklődés néhány fajta gyümölcstacsemete iránt. A faiskolákban vége-hossza nem volt az érdeklődők sürgetéseinek. — Miért nincs elég gyümölcsfacsemete, s mikor lesz már végre elegendő, megfelelő választékban? — kérdezték türelmetlenül a kertészek, gyümölcstermesztők. E kérdésben a Földművelésügyi Minisztériumhoz és az egyesített Növénynemesltő és Magtermesztő Vállalat igazgatóságához fordultunk felvilágosításért. 9 Kétségkívül, hiány volt törpefákból, alacsonytörzsű almafákból, őszibarack- és kajszifákból. Másfajta gyümölcsfacsemete bőven állt rendelkezésre, sőt némelyikből több volt a kelleténél. Hazánkban tavaly öszszesen 2 millió 700 ezer gyümölcsfacsemetét neveltünk. Ennek több mint a fele alma, kétharmadrészben törpefa, s al&csonytörzsű fajták. A menynyiség 30 százalékát a kistermelők kapták, 70 százalékát pedig a mezőgazdasági üzemek gyümölcsöseinek kiterjesztésére használtuk fel. Az igények kielégítéséhez 220 ezer törpe-almafa, 80 ezer alacsonytörzsü almafa, 100 ezer őszibarackfa és 20 ezer kajszifa hiányzott. Ezzel szemben a faiskolákban fennmaradt 80 ezer körtefa, 70 ezer szilva-, 13 ezer neniesszilva-, 23 ezer meggy- és 18 ezer cseresznyefa-csemete. • Az alacsonytörzsü almafák hiánya onnan ered, hogy mindeddig nincs elegendő alany-tipusunk. 1960-ig nálunk vajmi keveset törődtek a yyümölcskertészettel (különösen a kistermelők), s ha ültettek is gyümölcsfákat, nagyrészt magastörzsű fajtákat. Az 1961. évi kormányrendelet után a gyümölcskertészet fellendítése terén gyökeres fordulat állott be. Megkezdődött a rohamos ütemű gyümölcsfatelepíf és, főleg alacsony törzsű fajtákkal. Mivel az alany-tipusok ültetése addig elenyésző volt — mintegy 250 ezer — a Földművelésügyi Minisztérium utasítást adott évi 2 millió 400 ezer típus-alany kinevezésére, amellyel fedezhető a szükséglet. Ám amíg az elsődleges ültetvényekből ennyi típus-alany szaporodik, jónéhány év eltelik. Ebből származik aztán az a helyzet, hogy jelenleg nem tudjuk kielégíteni a szükségletet. Meggyőződtünk róla, hogy a típus-alanyokat tenyésztő intézetekben mindent megtesznek elegendő típus-alany biztosítása érdé-1 kében. Ennek ellenére a szükségletet csak mintegy két év múlva tudjuk kielégíteni. Joggal várható tehát, hogy 1966 őszén már lesz elegendő törpefa és alacsonytörzsü típus-1 alanyunk, megfelelő választékban. Addig (különösen a kistermelők) kénytelenek lesznek a típus-alanyokat nélkülözni. 9 Őszibarack- és kajszifa ellátás terén a múlt évben felmerült hiány csupán átmenetinek tekinthető, mégpedig két okból. Először a kedvezőtlen tavaszelőn az oltványok kifagytak, s emiatt a vártnál 80 ezerrel kevesebb őszibarackfát sikerült kinevelnünk. Kajsziból is ezért volt kevesebb. Másodszor pedig az utóbbi időben nagyon divatossá vált az őszibarack termesztése (bár ez ellen nem lehet kifogás), s ezért az érdeklődés valóban óriási. Az ígéretek alapján idén már lesz elengedő őszibarackfacsemetc, valamint kajszifa. * Mi ebből a tanulság? Egyelőre több körte-, szilva- és cseresznyefa-csemetét kellene kiültetni. Ezekből a csemetékből van elegendő, s gyümölcseik iránt is legalább olyan nagy az érdeklődés, mint az alma- és az őszibarack iránt. (Mö) Gyümölcsfáink téli permetezése A vegyi növényvédelem terén alapvetően fontos gyümölcsfáink téli kezelése. A nyugalmi időszakban végzett permetezés célja, hogy elpusztítsuk azokat a kártevőket, amelyek gyümölcsfáink ágain telelnek át különböző fejlődési állapotban. Természetes, hogy a téli permetezéssel nem pusztítjuk azon ártalmas (kártevőket) tényezőket, amelyek a gyümölcsfán kívül telelnek át és csak a tenyészidő alatt kerülnek a levelekre, virágra vagy a gyümölcsre. Gazdasági szempontból érzékenyen érintenek bennünket a pajzstetvek, mint pl. a kaliforniai pajzstetű, szilvapajzstetű, a sárga körtepajzstetű, sárga alamapajzstetü és mások. Ezekkel a nagyon veszélyes szívókásokkal szemben totális védelmet jelent egy egyszeri téli permetezés, míg a több ízben történő nyári szerves foszforvegyületekkel végzett permetezés csak részletmegoldás. Tekintélyes helyet foglalnak el a kártétel porondján a lágytestü, aprótermetű, a gyümölcsfák hajtásain vagy levelein szivogató levéltetvek. Közülük ismertebbek az őszibaracklevéltetű, almalevéltetü, szilvalevéltetű és mások, amelyek lerakott tojások formájában telelnek át. Az almalevélbolha, melynek a petéből kikelő lárvái tömegesen lepik el az alig fakadásnak indult leveleket, kocsányokat és bimbókat, csakis a téli permetezéssel pusztítható a legjobban. A védekezésben külön fejezetet érdemelnének az atkák, amelyek tojás állapotban telelnek át és nem mindert téli permetezésre használatos készítmény hatásos velük szemben. A napjainkban kapható téli permetanyagok, az Arborol, Arborol AC és a Nilrosan csak addig használhatók, amíg nem indult meg a nedvkeringés. A legújabb oleofoszlát típusú vegyianyagok a rügyek egérfülnagyságáig használhatók majd ugyanolyan eredménnyel, mint az említett három készítmény. Az Arborol, mint kombinált készítmény a gyümölcsfákon és cserjeszerü növényeken áttelelő kártevők ellen használatos készítmény. Hatóanyaga antracénolaj és DNOK (dinotroortokrezot). Sárga, sárgászöld színű, sűrű jellegzetes antracénolaj szagú folyadék. Vízzel állandó jellegű sárgászöld emulziót alkot. Levélhullástól a nedvkeringés kezdetéig, illetve a rügyfakadásig teljes értékű minden jellegű áttelelő kártevővel szemben, kivéve az atkákat. — Bizonyos stimuláló hatása is van, mert a fék zuzmóit és moháit elpusztítja, a fa kérgét letisztítja. 3 %-os permet formájában használatos, csak a kaliforniai pajzstetüvel szembeni védekezésnél készítünk belőle 5 %-os töménységű oldatot. Rovarölő hatását az okozza, hogy a permetléből kivált olaj vékony rétegben vonja be a kártevőt, légző nyílásait eldugaszolja és a rovar megfullad. Másrészt pedig a benne levő DNOK érintkezés útján bejut az áttelelő petékbe, amelyek fehérjeanyagát elroncsolja. Á permetezéskor ügyeljünk arra, hogy a permetlé a fa minden részét jól átáztassa, mert csak azok a kártevők pusztulnak el, amelyeket a permetlé tökéletesen bevon. A permetet úgy készítjük el, hogy a szükséges mennyiségű Arborolt kevés vízben oldjuk, majd a permetezőgépben, vagy külön tartályban a megfelelő töménységre hígltjuk. Az Arborol olílat minden jellegű nyomáson alapuló géppel kipermetezhető durva porlasztók használata mellett. A növények lombos állapotban igen ér-1 zékenyek az Arborollal szemben. Már igen nagy hígításban is erős perzselést okoz. Ezért kizárólag téli permetezésre, a fák nyugalmi állapotában szabad alkalmazni. A szükséges permetlé mennyiségét úgy adagoljuk, hogy figyelembe veszszük, hány év telt el a fa kiültetése idejétől és annyi liter permetet használunk, mint amennyi az évek száma. Kiszámíthatjuk a szükséges permetlé mennyiségét úgy is, hogy figyelembe vesszük a fa koronájának szélességét és magasságát. A fa koronájának 6 m-ns átmérőjéig a magasságot 2- vel, 10 m-es átmérőig 3-mal és 10 m-en felüli korona-átmérőnél a magasságot néggyel szorozzuk. A szorzat gyanánt megkapott végösszeg jelenti a felhasználandó permet mennyiségét literekben kifejezve. Pl. a fa koronájának szélessége 7 m, magassága 5 m. A szükséges permetlé mennyisége egyenlő 5X3 = 15 liter. Megjegyezzük, hogy az említett módon kiszámított permet-mennyiségi csupán megközelítő adat és a magastörzsű fákra vonatkozik. A félmagas törzsű fáknál a permet mennyiségét 25 %-kal, az alacsonytörzsüeknél 50 %-kal csökkentjük. Egészségügyi szempontból az Arborol az emberre, valamint a melegvérű állatra nézve méreg. Munka közben védőszemüveget és gumikesztyűt használunk. Óvakodjunk a permetfelhós levegő belélegzésétől. Vízhatlan gumiöltözékben dolgozzunk. A szabad testfelületet pedig védőkrémmel kenjijk be. Munkavégzés után szappanos melegvízben lemosakszunk. Tilos a dohányzás, ételt és italt nem fogyasztunk. A megamaradt permettel a készülékek kimosására használt vizet nem öntjük halastavakba, folyóvízbe és kút közelébe. Az üres dobozokat mélyen a földbe ássuk. Az Arborolt élelmiszertől és takarmánytól elzárva két évig tárolhatjuk. Az Arborol AC kombinált készítmény hatóanyaga antracénolaj, DNOK és klórfenilbenzolszulfát. Az utóbbinak köszönhető atkaölő hatása, is van. Miért nem volt elég gyiimölcsíacscmete ? SZABAD FÖLDMŰVES 1965. január 9.
