Szabad Földműves, 1965. január-június (16. évfolyam, 1-25. szám)

1965-01-23 / 3. szám

Tánchoz, szórakozáshoz Rovatunkban tájékoztatni szeretnénk az új divatvonp.1- ról azokat is, akik nem vásárolnak rendszeresen divat­lapot. A fiatalokra. és idősebbekre, karcsúkra és télt­­karcsúakra egyaránt gondolunk, s reméljük, megtalálják majd modelljeink között az ízlésüknek legmegfelelőbbet. Mivel javában tart a báli, idény, azt hisszük, legidősze­rűbb, ha mindjárt alkalmi ruhákkal kezdjük. Az 1965-ös divatvonal nagyon egyszerű és választékos. Éppen ezért nagyobb figyelmet kell szentelnünk az anyag megválasz­tásának. A ruhák vonala általában lefelé kissé bővülő, enyhén karcsúsított. Az idei divatvonalra legjellemzőbb az oldalvarrásokhoz közel fekvő, karcsúsító tűzés (az X- és a 6. modelliinkön látható). Az alkalmi ruhák anyaga taft, brokát, bársony (ez leg­inkább csak szoknyára), a lurexszal (fémszállal) átszőtt anyagok, a teszil és a vékony könnyű gyapjúszövet. Meg kell említenünk, hogy a szilonanyag már nem divatos és nem praktikus, mivel nem eléggé szellös. Tehát a szilont csakis az alkalmi ruhák díszítésére ajánljuk. Az idén, nagyon divatosak a pasztell-színek, elsősorban karcsú, fiatal lányoknak. Újra divatos a flitter és a gyöngyhímzés, amelyek jól érvényesíthetők az egyszerű vonalú ruhákon. 1 Az idei divatban a tűsarkú ripőt kiszorította a könnyű, törpetűsarkú körömcipő. Azt hisszük, ennek a fiatal lányok és a kísérő mamák is örülnek, mivel sokkal kényelmesebb. Az idei divatban a tűsarkú cipőt kiszorította a könnyű, cipót, azt hagyják a nyári ruhákhoz. Bálba sokkal jobban megfelel a fekete lakkcipő. S ha már a cipőnél tartunk, adunk egy jó tanácsot. Ha táncolni megyünk, alkalmi cipőnket igelitzacskóba csomagolva vigyük magunkkal s a sáros, havas utcán gumi- vagy egyéb cipót viseljünk, amit azután a ruhatárban át cserélhetünk.' Alkalmi ruhához rendszerint a ruha anyagából készült kis táskát 'Viselünk. Díszíthetjük ftítterrel vagy gyöngy­­hímzéssel is. Ne feledkezzünk meg a frizúráról sem. A szép alkalmi ruhához hajunkat is csinosan fésüljük. Most a sima haj­viselet divatos, de ez csak akkor szép, hogyha hajunk tiszta és csillogó. A fiatal lányok tánchoz szalaggal díszít­hetik lmjukat. A tupirozott jrizúra már nem divatos és árt a hajnak. Talán nem szükséges külön hangsúlyoznunk, hogy az ápolt külső mindennél fontosabb. Az alábbiakban közlünk néhány csinos, alkalmi ruha­­modellt. 1. Pasztel-színű ripszselyem ruha fiatal lányoknak. A karcsúsító tűzés a szoknyán szembehajtással végződik. A ruhának lezser öve és rövid bevarrot ujja van. A fia­talos ruha dísze a gyönggyel hímzett bubigallér'' és a fel­fűzött gyöngyökből készült masni. 2. Világos színű, csinos taftruha ugyanolyan színű szilon mellfodorral díszítve. Az ujjatlan ruha vonala lefelé kissé bővülő. 3. Különböző korú, karcsúderekú nőknek alkalmas csip­keruha, azonos vagy elütő színű tafttal alábélelve. A ruha gallérja, gombolás pántja és kézelője szatén. Strassz­­csattal csukódó, gyöngyhímzéses öv díszíti. 4. Egyenesszabású bársonyszoknya csipkeblúzzal. Az egyszerű szabású blúznak hosszú, bevarrott ujja van. Sima nyakkivágását szilonrózsa díszíti. Ez a modell ké­szülhet különféle színösszeállításban. Például fekete, vagy bordó bársonyszoknya, fehér vagy pasztellszínű csipke­­blúzzal. -V 5. Bármily korú nőnek megfelel a ripszből vagy brokát­ból készült kiskosztüm, hosszában fodorral díszített, elütő színű szaténblúzzal. A kabátka fazonja, a bevágott zsebek szegélye és a kézelő a blúz anyagából készült. 6. Az idősebb teltkarcsú nőknek előnyös egybeszabott ruha elől szembehajtással. Az új divatos szabásvonalnak megfelelően a karcsúsított tűzés az oldalvarrás közelében van. A ruha könnyű, vékony szövetből vagy teszilből ké­szülhet. Rajzolta: H. V. VIHAR BÉLA? Pillanatképek A műhelyben A műhelyben zakatol pattog, csattog a motor; szorgalmasan szó a gép, belepi a veríték, s ha olykor elakad, kortyolja az olajat. Troli Döcögve halad a troli, s mint anyját az álmos boci, követi a kis pótkocsi. \ ' \ Ballag, lohol, fut utána, csalogatja a mamája, lefekteti éjszakára. és összes katonáid követőim lesznek. Porrá zúzlak benneteket és szétszór­lak a világ négy tája felé!" E szavak hallatára a cár felpattant helyéről és rémülten felkiáltott: „Fogjatok pennát és írjatok azonnal annak a férfiúnak, akinek se címe, se rangja és akit úgy hívnak, hogy Lenin, írjátok meg neki, hogy ne küzdjön eszméjével ellenem és ne semmisítsen meg se engem; se generálisaimat, se parancsnokaimat, se kékvérű tiszt­jeimet. Ha eláll szándékától, neki adom birodalmam jelét!" Nosza volt jutkosás. Egymás utárl érkeztek a cár lihegő tanácsadói és tollúkat hegyezve, a következő levelet írták Leninnek: ,,Hallod-e, Lenin! Ne törj eszméiddel Miklós cár ellen, hanem elégedj meg inkább birodalmának felével." Nemsokára megérkezett a cím és rang nélküli férfi válasza, amely így szóit: ,,Hallod-e, Miklós cár! Elfogadom birodalmad felét, de nem megyék és járások szerint felosztva. Te megtar­tod összes kékvérű generálisodat, pa­rancsnokaidat és magasrangú tisztjei­det aranysújtásos vállrojtjaikkal, me­dáliáikkal és címeikkel, valamint elő­kelő feleségeikkel és gyermekeikkel, földbirtokaikkal, selyem és bársony ruháikkal, arany- és ezüst evőeszkö­zeikkel, összes javaikkal együtt. Raj­tuk kívül veled maradhatnak a keres­kedők áruikkal, végtelen gazdagságuk­kal és minden pénzükkel. Végül meg­tarthatod a nagyiparosokat is. Én a magam részéről, megelégszem a nép egyszerű fiaival, parasztokkal, munká­sokkal és azok szegényes cókmókjávat. Minden, amit ezen kívül kérek, az né­hány jószág, egy kevés legelő, meg némi szántóföld. A cár táncra perdült örömében és ezt a parancsot adta a generálisainak: „Tüstént elfogadom! De mi az, hogy ez az ügyes, tapasztalt férfiú, aki min­... Nem sokkal ezután vágtató lovas levelet hozot Miklós cártól. „Hallod-e, Lenin! — írta a cár — alaposan rá­szedtél! Megtartottad a népet és ne­kem hagytad azokat, akik nem tudnak dolgozni csak fogyasztani. Generáli­saim, meg kékvérű tisztjeim itt állnak katonák nélkül. Henyélnek és híznak, akár a gólya a mezőn. Kopott ruhájú nemeseim utolsó garasaikat költik. Kereskedőim hiába kínálják áruikat, parasztok híján nincsen senki, aki megvásárolná portékáikat..." ... Így történt, hogy kitört a háború a nép fiai meg a kékvérűek között. De az utóbbiak nem mentek sokra, mert a parancsoláshoz szokott generálisok és magasrangú tisztek, nép híján, ma­guk nem bírták a harcot. A tapasztalt, összetartó nép azon­ban állta a sarat és Lenin vezetésével győzött. Balogh Balázs fordítása EGY VONALLAL Rajzoljátok lé ezt' az ábrát egyetlen megszakításnélkii's vonallal, vagyis úgy, hogy a ceruzát közben egyszer sem emelitek fel a papírról és ráadá­sul a vonalak közben sehol sem ke­resztezhetitek egymást.!! rek orrabukík benne, mire pedig be» lenöne, addig már lekoptatta, félre-1 taposta, kilyukasztotta. Kinőtt cipő-« ben se járjon a gyermek. A cipő nagy» ságáról egyszerűen meg lehet győződ-» ni: belenyúlva kitapogatható, hol a tat» pon a lábujj nyoma. A jó nagyságú cipó talpán a lábujjak nyoma és a cipőorr között két-hárgm miliméter a különbség. A kisgyerek nem tud még szólni, nekünk kell gyakran el» lenőriznünk a cipőt. Ez azért is fon» tos, hogy egy kibújt szög, a bélés gyűrődése el ne kerülje a figyelműn» két. A kisgyerek lábán semmiféle nyomódásnak, keménységnek nem szabad lennie. Mamák szeretik ráadni a kicsire a nagyobb gyerekről maradt ruhát, cl» pőt. Ez helyes a ruháknál. Cipőt azon» ban minden gyereknek újat vegyenek. Majdnem mindenkinek deformálod®: a cipője valamennyire, s a nagyobb gyerek csámpásra taposott cipője, a másik lábát is csámpásra neveli. Bőrcipőbe mindig húzzunk zoknit a gyermek lábára, méghozzá olyat, amit ki is lehet főzni. A kifőzés azért' fontos, hogy a láb gombásodását’ megelőzzük. A krepszilon zoknikat forrázzuk le. Helyes, ha a cipő belsejét időnként alkoholos ronggyal kitöröl» jük. A gyerek lábbelijét is kell rend» szeresen szellőztetni, csak arra vi» gyázzunk, nehogy ut$na hidegen ad» juk fel. Végül néhány szó a befűzés» ről: ne legyen a fűzés laza, de a szó» látásnak, fűzőnek sem szabad nyomot hagynia a kisgyermek lábán. Nagy az öröm a családban, ha a kisgyermek feláll, járni kezd, először kap cipőt. Az édesanyának azonban fokozott gondot kell fordítania az egy-kétéves gyermek cipőjének rend­­bentartására. Nagyon sok függ attól, milyen cipőben jár a kisbaba. A rossz lábbeli s a helytelen járás gyakran lehet későbbi panaszok okozója. Az 'egy-kétéves gyermek cipőjét indulócipőnek nevezzük. A jó induló­cipő könnyű, puha, \koveti a sarok ívét, „torkos“ és több helyet hagy a lábujjaknak, mint a későbbi gyermek­cipő. A láb boltozata járás közben fejlődik: kényelmetlen cipőben viszont' a lábfej rossz helyzetben szokja meg a járást. A túl nagy, vagy nehéz cipő a térd Ízületeit károsítja, de fokozott terhet ró a csípőre', a hátra, mégvál­toztatja az egész testtartást. Ha égy gyérek cipője nyom vagy szorít, ha­marabb elfárad, nem mozog olyan szívesen, mint az hasznos lenne. Az egy-kétéves kisgyereknek ép­pen akkora cipőt vegyen az édesanyja, mint amekkora a gyerek lába, Nem szabad arra számítani, hogy „majd belenő“. A nagyobb cipő nehéz, a gye-Miért tanulnak jól ? — A mi iskolánkban nincs egyetlen gyerek sem, akire azt mondhatnám, hogy rossz tanuló — állította a tanyi pionírok vezetője, Majer tanítónéni. — Senki nem áll bukásra és négyes is csak elvétve akad. — Hogy lehet ez? — csodálkoz­tam. Eddig úgy tudtam, a kitűnők és közepesek mellett, mindig akad egy­két gyengébb, vagy rossz tanuló is. Tanyon azonban a későbbiek során meggyőződtem, hogy ez nincs mindig így-Az iskola pionírjai a kéthetente megtartott rajgyűléseken külön-külön foglalkoznak minden tanulóval, aki rossz jegyre felelt. Kutatják, vajon mi volt hanyatlásának oka, hanyag­­ság-e vagy valami más. A megrovás, illetve buzdítás után aztán, ha szük­ségesnek látszik, beosztják egy jó tanulóhoz, akivel délutánonként" együtt fanul. Sok esetben maga a pionírvez’ető segít, s órák ufán még egyszer elmagyarázza néki az anya­­g°f-A következő rajgyűlésen aztán be­számolnak, hogy hogyan haladtak, javult-e a rosszul felelő előmenetele. Ez a kéthetenkénti ellenőrzés és fé­­lelősségrevonás eredményezte, hogy senkinek sem romlott’ lé a tanulmányi eredménye. Amint látjuk, rajgyüléseiknek első és legfontosabb részé mindig a tanú» lás. De vajon mivel foglalkoznak' még ? Foglalkoznak politikai események­­kél, egy-é'gy érdekes 'felevízió adással, és vitát rendeznek róla. Iff meg kell említeni Márton Pali és Farkas Gyula névét. Ők azok, akik a leghevesebbén részt vesznék a vitában, mindenhez hozzá tudnak szólni és véleményt mondani. A tanítónéni szerint azon­ban a kislányoknak is éiénkébbén kellene bekapcsolódni. Nem volna teljés a tanyi pionírok­ról rajzolt kép, ha nem mondanánk eí, hogy mi foglalkoztatja őket jelen­leg a közelgő félévi bizonyífványosz­­íáson kívül legjobban. Hazánk fel­­szabadulásának 20. évfordulója alkal­mából műsoros estre készülnek. Ezen kívül még február közepéig betanul­nak égy mesejátékot is. Mindezt összegezve elmondhatjuk, hogy a tanyi pionírcsoport példásan működik és ez a nyitja annak is, hogy nincs köztük rossz tanuló. K. £. A mindentudó ecet Az ecetet évszázadok óta használ» ják a háztartásokban. Érdemes szám» bavénni, mi mindenre’ jó. A hűtőszekrény tisztántartásának feltétele a hetenkénti lemosás. Ha egy liter forró vízbe, két evőkanálnyi ece» tét öntünk, olyan oldatot' nyerünk, amellyel nemcsak a hűtőszekrényt, hanem az ételt'artó dobozokat és tar» tályokat is tisztára moshatjuk. A hä» palackból is kimoshatjuk véle a kef» lemetlen szagot. Ablaküvegről a festékét, mészét, körömkeféről és szivacsról a szap» panmaradékot leggyorsabban az ece» tes víz távolítja él. Ha a teafőzőnkbe, a vízmelegítő lábasunkban vízkő rakódott, né kés» sei kaparjuk le, mért azzal csak az edényt rongáljuk. Öntsünk bele fele vízzel higgított' ecetet és két evőka» nálnyi sót, forraljuk fel és egy napig hagyjuk állni az edényben. Egy nap múlva a feloldódott vízkövet is ki» önthetjük. A rézedényekre és mo­zsárra rátelepedett zöldszínű „grün» span“ szennyeződést is lemossa az .ecetesvíz. A kabát' kízsírosodott nyakát és a kalap szegélyét' időnként töröljük át meleg ecetes vízzel. Foltos, poros szőnyegeinknek, bútor huzatainknak is jót tesz néha egy kis ecetes fürdő. Tiszta kefével vagy ronggyal dörzsöl» ve hamarosan visszanyeri a fakó anyag régi színét’. Farsangi ételek A farsangi mulatozással, vígsággal; játékos szokásokkal együtt jár a hagyo­mányos farsangi vendéglátás is. Ezért most néhány farsangi receptet közlünk. Kenyérben sült sonka: A régi házi­asszonyok egyszerűen oldatták meg a! farsangoló vendégek ellátását. A kicson­tozott füstölt sonkát kenyértésztába gön­gyölték és ropogósra sütötték. Mind á sonka, mind a meleg ropogós kenyér­göngyöleg kitűnő b’orkorcsolya volt. Ke­mence híján sütőtien is elkészíthetjük ezt a régi jó eledelt. Kenyértésztát da­gasztunk és megkelesztjük. Köztien ujjnyi vastag ^sonkaszeíeteket vágunk, s összegöngyölítjttk. . A tésztát íángos vastagságúra nyújtjuk és Beiegöngyöl­­jük a sonkát. Lassú tűznél szép pirosra sütjük, ujjnyi vastagra szeletelve tá­laljuk. __ . L. Tojásos sonka: Negyed kiló főtt son­kát ledarálunk, EorssaT ízesítjük’, j s ahány személyre tálaljuk, annyi tojást veszünk hozzá. Egy tojást tányérra’ ütünk, picit megsózzuk, jói felverjük és paíacsintasütöBen, forró zsírBan, pala­csinta nagyságúra’ sütjük. De csak ^ áz egyik 'oldalát. Diána megtöltjük a jJa» ráüt sönkáváT JSs felgöngyöíítjtiic. SorűS helyett fa'sírozortt húst, daráit parízerf vágy maradók pecsenyét is használha­tunk’ 'tölteléknek". Ä tojásös^sónkákát szép sorjáBáfi fáira' rákjuk, mint 8_pä» iacsintát. Zöfd petrezselyemmel vágy vékonyra szeleteit uBorkávaT, esetfeg csíkiéra v-icntt cékTáváT 'díszítjük. Me­legen tálaljuk. — e Farsangi fánk: Egy Seri tejBen négy kockacukrot és 3 dkg élesztőt efnior­­zsolunk és megkelesztjük. Egy táSBeni három tojás sárgáját ke^SsJsúvaf eifo­­verü’nk, hozzáCníünk 2 ST langyos tejet; majd á' megkelesztett élesztőt, utáni! 7 dl Tisztet és végül '4 evökanSi olvasz­tott vaját. FakariáSaí jói kidolgozzuk » tésztát — miközBen még h’oSáaSnnk pár kanál olvasztott vajat —_tfgy, hogy hólyagos legyen. Ha nágyón_ kemény Tenne á tésztánk’, egy kis^feBgyos tej­­íot gyöngíthetjük. Egy bráii át^ íangyos helyén KeTesztjűtf, majd cíészlcárrá téw* fánkszággatóváí kiszaggatjuk és 'féi érS­­I» méz letakarva keiesztjük. _Forrú zsír­ban az egyik oTdaíát fedő aTatt séfjük. Egyszerre ne rakjunk' sok tésztát 8 zsírba, mert úgy nem kapunk szép sza­lagos fánkot. Gyümölcsízzel’ vágy dzsem­mel tálaljuk. Kedves Olvasóink! Szerkesztőségünk már kapott néhány olyan levelet, melyben kü­lönböző betegségekkel kapcsolat­ban kérnek tanácsot a feladók. S mivel lapunk új formájában le­hetőségünk nyílik válaszadásra, elhatároztuk, hogy indítunk egy rovatot „Orvosi tanácsadó“ cím­mel. A tanácskérők bátran tárják fel panaszaikat, írják meg betegségük tüneteit, hogy a tanácsadó orvos helyes képet alkothasson magának i betegségről, annak előrehaladott­ságáról. Csak őszinte és részletes levelek esetében tud megfelelő választ adni, vagyis helyes gyógy­módot ajánlani. A rovatban foglalkozunk majd egyes gyakran előforduló és az orvostudománynak komoly problé­mát okozó betegségekkel, annak tüneteivel, továbbá megelőzésének és gyógyításának módjaival. Jeligés levelekre is válaszolunk. Mit kell tudni a gyerekcipőről ? 1 den dolog nyitját tudja, temond meg számolhat atlan kincsemről, kereske­dőim áruiról, a nagybirtokosok termé­nyeiről, és helyettük megelégszik c rongyos, nincstelen koldusok seregé­vel? Kincseinkkel majd szerzünk ú koldusokat, katonákat és munkájukbói továbbra is jól és bőségesen élünk.' * * * 7 örtént pedig .hogy Miklós cár elé 'L odaállt a legbátrabb generális és így szólt: — Hallod-e, császári felség! Van a birodalmadban egy ügyes, tapasztalt férfiú, akinek se címe, se hivatala, úgy hívják, hogy Lenin. Nohát ez fenyege­tőzik: eszmém -el fog seperni téged, Miklós cár! Eauetlen szavamba kerül Lenin és a cár (Szovjet népmese Lídia Szejfullina gyűjtéséből) \ ' \ ^SZABAD FÖLDMŰVES 1965. ‘január 23.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents