Szabad Földműves, 1965. január-június (16. évfolyam, 1-25. szám)
1965-01-09 / 1. szám
Januári munkák ►►►►►►► ►►►►►► a kertészeiben ZÖLDSÉGTERMESZTÉS szakaszán folytassuk a melegágy! takarók készítését, a szerszámok, gépek, eszközök javítását. A melegágyi ablakok javítását és átfestését fejezzük be. Szerezzük be a tavaszra szükséges vetőmagvakat, nehogy a „körmünkre égjen“. A szaporítóban a tavaszi hajtatáshoz vessük el a magot, és a kikelt palántákat tűzdeljük át. A tápkockákba tűzdelt palánták erőteljesebben fejlődnek és kiültetéskor nem szakad meg a fejlődésük. Készítsük elő a hajtatóház talaját és a saláta, karalábé, uborka, retek palántákat ültessük ki. A retket állandó helyére is vethetjük. Szükség esetén öntözzünk, s csak előmelegített vizet használjunk. Melegágykészítéshez a trágya begyulladását forróvízzel elősegíthetjük. A melegágyakat vastagon rakjuk körül trágyával és az üveget takarjuk le. Havazás után a házakról és ágyakról takarítsuk le a havat, s nagy hidegben kitakarás helyett csak takaró felbontással adjunk világosságot a kiültetett növényeknek. Vigyázzunk, hogy a házban nagy hőingadozás ne legyen. Borult időben óvatosan fütsünk, mert a palánták hamar megnyúlnak. A kiültetett palánták talaját porhanyítással szellőztessük. A már begyökeresedett palánták fejlődését műtrágyázással serkenthetjük. Burgonya előcsíráztatásához a ládákat készítsük elő. A prizmákban telelő maghozó dugványok és egyéb zöldségfélék hőmérsékletét figyeljük állandóan és a takaró vastagságát szükség szerint növeljük. Amennyiben valamelyik prizmán a hó elolvadna vagy a prizma gőzölne, fagymentes napon bontsuk ki és a romlott növényeket távolítsuk el. Begónia masoniana Az utóbbi évek egyik legszebb cserepes dísznövény-újdonsága a Begónia masoniana Irmsch. A növény alig egy évtizede ismert. A növényt az angol begónia-gyűjtő Mason hozta a szingapúri botanikus kertből Angliába. A szakemberek körében 1953-ban vált ismertté, amikor Mason a chelseai virágkiállításon nagy sikerrel bemutatta. Ettől kezdve indult meg üzemszerű szaporítása. Németországban Európa legnagyobb orchidea-kertészete, a cellei Wichmann cég hozta forgalomba. A növény külsőre hasonlít a Begónia rex-hez, körülbelül 20—25 cm magas, kúszó rizómájú. Virágzata kissé a levelek fölé emelkedik. A virágok színé zöldessárga, kevésbé mutatós. Szaporítása megegyezik a Begónia rex-ével. Legcélszerűbb háromszögletű, erek által határolt levéldarabokat meggyökereztetni, mert ez adja a leggyorsabb eredményt. DÍSZNÖVÉNYTERMESZTÉS Januárban, e napfényben szegény, hideg, téli hónapban sem tétlenkednek a virágkertészek. A kora tavaszi virágoztatás, hajtatás, a nyári kiültetési anyag egy részének előállítása, az ősszel értékesítésre kerülő szobai növények szaporítása vár reánk az év első hónapjában. Megkezdhetjük mind a cserepes, mind a kiültetve nevelt rózsák hajtatását. Alacsony, 2—3 Celsius fokos hőmérsékletű legyen a helyiség a hajtatás kezdetén, ezt emeljük fokozatosan a bimbózás idejére 20—22 Celsius fokra, majd ismét csökkentsük 18 C fokra. A hajtatás ideje alatt bőségesen permetezzünk, természetesen a hőmérséklet és a napsütés figyelembevételével. Helyes, ha a hajtatás megkezdése előtt a fűtőtestre kénport teszünk, ez a lisztharmat fellépését akadályozza meg. A cserepes, magastörzsű vadrózsákat az előhajtatás alatt szintén párásán tartjuk. Ha a törzsön megjelenő hajtások 10—15 cm nagyságúak, azokat eltávolítjuk, a felső két hajtás kivételével. A felső hajtásokat mindaddig meghagyjuk, amíg a nemes szem kihajt. A Folkertféle szemlapozásnál a korona magasságában két szemet helyezünk el, ellentétes irányban, egyiket néhány centiméterrel magasabban, mint a másikat. így kevesebb pótszemzésről kell gondoskodnunk, hamarább nevelhetjük ki a koronát. Egyben végezzük el a kötözést is. A tulipán, jácint, gyöngyvirág hajtatását folytassuk. A korai virágoztatáshoz meleget és sötétet biztosítsunk. A sárgaviola és nefelejcs hidegágyi hajtatásánál az ágyak időbeni kitakarásával biztosítjuk a fényt, a világosságot. Déli, napfényes órákban szellőztessünk. Ügyeljünk arra, hogy a növények meg ne fázzanak. Sok növény szaporítására kihasználhatjuk a fűtési idény alatt nyert melegtalpat. Szaporítsunk most a májusi kiültetésre, ablakdíszítésre Fuchsiát. Árnyékos helyek kedves és tartós virágdísze. Hajtásdugványai könynyen gyökeresednek. Karoljuk fel a falusi kertek növényét a rozmarint is, továbbá a kedves csüngővirágú és díszes levelű Abutillont. Ezek is hajtásdugványozással szaporíthatok most. Igénytelensége miatt megérdemli a „vízi pálma“, a Cyperus is, hogy felkaroljuk. Szaporíthatjuk magvetéssel és levéidugványozással. Az utóbbi módszerrel kis tömeget nyerhetünk csak, de egyszerű a nevelés. A beérett levelek levéllemezét lerövidítjük, a levélnyelet 2 cm hosszúságban hagyjuk meg és úgy ültetjük a levéldugványokat, hogy a levéllemezkék is a szaporítóközegbe érjenek. A szaporítóközeget állandóan nedvesen tartjuk. Jól gyökeresedik tiszta vízben is. A Peperonia levéldugványait fektessük melegtalpra, az ereknél vágjuk be a levéllemezt. Mutatós, szép és nem kényes a Codiaeum, tarka és változatos alakú levelei meleg helyen díszlenek. Homokos tőzegben 3—4 hét alatt hozza vékony, pamutszerű törékeny gyökereit. A dugványokat összekötjük, hogy kevesebbet párologjon, a leveleket nem szabad visszavágni, mert tejnedvet bocsát ki. Felkészülhetünk a törzset nevelő Ficusok szaporítására is. Az egyszemes törzsdarabokon levő levelet öszszekötjük, kis pálcikát szúrunk mellé és így ültetjük cserépbe, majd melegtalpra süllyesztjük. Ideális a szaporítószekrény vagy ezt helyettesítő üveg, így a párás meleget könnyen biztosíthatjuk. Borús napokon legyünk óvatosak a növények kezelésénél, folytassuk a tisztogatásokat, védekezzünk a kártevők és esetleg, fellépő gombabetegségek ellen. Tíz hektáros a mthályfai szövet* kezet kertészete, jövedelmezősége kitűnik abból is, hogy az 1964. évi bevételi tervüket — 673 ezer koronát 766 ezerre tornászták fel. Igaz, mintegy 1300 ablaknyi japán melegágy segítségével. Főleg szabadföldi zöldségtermesztést folytatnak. Nagy előnyük, hogy a kertészet termékeit nem kell messzire szállítaniuk. Az átvevőhely a szomszédos Dióspatonyban van. s a Dunaszerdahelyi Konzervgyár sem esik tőlük messzire. Ettől függetlenül a szövetkezet kertésze, Nagy Sándor olyképpen véle-Beszélgetés egy kertésszel kedik, hogy mehetett volna a szállítás jobban is. — A konzervgyárnak nem volt elegendő ládája. Előfordult az is. hogy a szállítók láda nélkül jöttek vissza. Ez határozottan lassította a szállítás ütemét. Ugyanis, a ládákra várni kellett. Az 1965-ös évre ugyancsak kötött szerződést a szövetkezet a zöldségfelvásárló üzemmel, a konzervgyárral, spenótra pedig a pozsonyi Zelenina vállalattal. Nagy Sándor, ez a hozzáértő ember immár hét esztendeje irányítja a kertészetet. A nehézségek ellenére is példás munkát végez. Hogy mik ezek a nehézségek? Éppen akkor szűkölködik munkaerőkben, amikor a legjobban kellenének. Mindennek ellenére a kertészet tizenkéttagú kollektívája kivívta a „XII. Pártkongresszus Brigádja“ nagyon megtisztelő címet. S nem jogtalanul! Ezt igazolja a múlt évi eredmény is. Ettől még jobb eredmény is elérhető a mihályfai szövetkezet kertészetében. Mégpedig úgy, ha a konzervgyár elegendő láda előteremtésével biztosítja az új esztendőben a zavartalan szállítást; továbbá'a munkaerők rugalmasabb elosztása is jelentősen hozzájárulhat a még nagyobb siker eléréséhez; valamint az is, ha premizálják a zöldségtermesztésben kimagasló eredményeket elérő dolgozókat. (nki) Lesz-e elég zöldség-vetőmag? Tavaly az időjárás nem kedvezett a zöldségtermesztésnek. Annál jobb feltételek nyíltak a magtermesztésre. A zöldségmagvak nagyrésze jelenleg már a tisztítóállomásokon van, és néhány év után jövőre valószínűleg saját vetőmagunkból biztosíthatjuk valamennyi fogyasztói zöldség termesztését. Nem kényszerülünk a vetőmag külföldi behozatalára, s így a zöldségtermesztők jól ismert, bevált vetőmagokat kapnak. Ezekután nem áll fönn annak a veszélye, hogy a külföldi vetőmagból termesztett zöldség agrotechnikáját nem ismerve a növényápolási munkálatokkal kárt okoznánk bennük. Néhány zöldségmagból azonban nem vagyunk önellátók, és ezután is behozatalra szorulunk. Ide tartozik elsősorban a karfiol. Bár a hazai Stupicei, Erfurti, és Maximus karfiol vetőmagból elegendő mennyiség áll rendelkezésünkre, a Földművelésügyi Minisztérium szervei megígérték, hogy idejében biztosítanak néhány külföldi karfiol fajtát (Dánia, Kodania), amelyek hazánk egyes részein jobban beváltak, mint a nálunk már régebben meghonosodott fajták. A Földművelésügyi Minisztérium szervei ezenkívül szándékoznak behozni néhány olyan zöldség-fajta vetőmagját, amelyet tulajdonképpen nálunk is szaporítunk, de külföldön a hazainál korábbi fajtákat tenyésztettek már ki. Ilyen például a Ditmarkkáposzta néhány korai fajtája. Ahol a múltban magról termesztették a hagymát, ajánlatos lenne megpróbálkozni a hagyma ültetéses termesztésével. Az ültetvényekből termesztett Vsetaty-i hagyma kitűnő tulajdonságai, és jó tárolhatósága miatt külföldön nagyon keresett. Ezért az idén több dughagymát termesztettünk, mint az elmúlt években. A rendelkezésre álló készletekből egyharmadával növelhetjük a hagyma ültetéses termesztését. Azoknak a termesztőknek, akik a zöldségfelvásárló vállalatnál hagyma-vetőmagot rendeltek, még módjukban áll dughagymát rendelni a vetőmag helyett. Bár az ültetéssel több a munka, de kifizetődik, mert az ültetett hagyma nagyobb hozammal fizet a vetettnél, és jobb minősége folytán az ára is magasabb. Az ültetett hagyma termesztésének kibővítése végeredményben lehetővé teszi, hogy nagyobb mennyiségű hagymát szállítsunk külföldre, amiért értékes devízakoronákat kapunk. K. H. ÉLŐ ÉS HOLT minőségi norm ók A biztonsági szerf vek dolgozói az elmúlt hetekben „expedíciót“ szerveztek a felvásárló vállalat csöndes, sejtelmes homályba burkolódzó gabona, raktáraiba. Bekukkantottak a raktárak legsötétebb zugaiba is és expedíciójukról bőséges zsákmánnyal tértek vissza: csupán a nyugat-szlovákiai kerület raktáraiban 500 000 korona értékű gazdátlan (illetve nyilvántartásban nem szereplő) mezőgazdasági termékre bukkantak. Ez meglepő felfedezés, mivel eddig még nem volt példa arra, hogy a gabonafélék és más szemestermények a raktárhelyiségekben ilyen titokzatos módon szaporodnának. Már-már úgy gondolták, hogy a mezőgazdasági termelés egy új, eddig ismeretlen módszerére bukkantak és igényt tarthatnak a Nobel-díjra, amikor felszínre került a „túltermelés“ egyszerű és prózai oka: a műszaki normák be nem tartása, vagyis a mezőgazdasági üzemek megkárosítása. A felvásárló üzem gabonaraktáraiban minden évben nagy mennyiségű mezőgazdasági termék kerül felszínre és a felvásárló üzem tervben nem szereplő jövedelmét jelenti. Néhány millió koronáról van szó, amelyet a minisztérium a szövetkezetek megsegítésére fordított alapra utal át, hogy így ismét visszakerüljön a mezőgazdasági dolgozókhoz. Ez azonban nem megoldás, mivel az elemi csapások okozta károkat az állam más alapokból is fedezné és nem kellene a szövetkezetektől és állami gazdaságoktól jogtalanul elvett termékek árából fizetni a kárpótlást. Tévedés lenne azonban azt hinni, hogy ezzel megfejtették a gabonaraktárak titkát. Ehhez a bratislavai Járási Mezőgazdasági Termelési Igazgatóság mellett működő Ellenőrző Csoport közreműködésére volt szükség. A teljesség kedvéért meg kell állapítani, hogy az Ellenőrző Csoport három tagja (Valícek, Mihlik és Stark elvtársak) ebben az esetben túllépte hatáskörét. „Nyomozást folytatott“ nemcsak a saját körzetében, tehát a bratislavai járásban, de ellátogatott a felvásárló vállalat egyik nyitrai és dunaszerdahelyi felvásárló központjába is. „Rejtett tartalékok“ után kutattak és szentségtörést követtek el. Vádat emeltek az érvényben lévő 46-1011 számú csehszlovák minőségi norma elleni Azzal vádolták meg, hogy törvényes lehetőséget nyújt a mezőgazdasági üzemek megkárosítására és szöges ellentétbe került a haladó termelési módszerekkel! Az eddig érinthetetlennek hitt, szocialista államban született norma sértődötten tiltakozott, de végül megtört a vád súlya alatt. A minőségi norma szerint a mezőgazdasági üzemek által beadott gabonaféléket mennyiségileg 13,5 %-os nedvességtartalomra számítják át és a 13,5 %-ot meghaladó nedvességtartalom minden 0,5 °/o-a után a gabona súlyából 0,6 %-ot számítanak le. Ellenben, ha a gabona nedvességtartalma kisebb a meghatározottnál, akkor a felvásárló vállalat ezt nem veszi figyelembe. * ismeretes, hogy nálunk az elmúlt években igen elterjedt a gabona kétvagy hárommenetes betakarítási módja. Lehetővé teszi a teljes gépesítést, meggyorsítja és olcsóbbá teszi a betakarítást és csökkenti a szempergéses veszteségeket. Szükségtelenné válik a gabona sok gonddal járó utólagos szárítása, sőt a gabona nedvességtartalma még az előírt határnál, — vagyis a 13,5 %-nál is alacsonyabb lesz. Tehát a szövetkezetek jobban tárolható, kevesebb vizet tartalmazó, tehát könnyebb gabonát adnak be, de sajnos, ezzel saját magukat károsítják meg. A felületes szemlélő csak legyint egyet: több is veszet Mohácsnál! Szót sem érdemel az a néhány kiló gabona, ami így szinte észrevétlenül, csaknem betakarítási veszteségként kiesik a szövetkezet jövedelméből. Ám a pontos számítások ezt a hiedelmet megcáfolják. Csupán az ellenőrzött három felvásárló központban 1964-ben ilymódon 1062 mázsa gabonával károsodtak a mezőgazdasági üzemek, mivel többnyire 10,5—13 % nedvességtartalmú gabonát adtak át. Pénzben ez 148 462 korona veszteséget jelent, nem beszélve arról, hogy ez az 1062 mázsa gabona tulajdonképpen az eladási feladatok túlszárnyalását jelenti és ha a mezőgazdasági üzemekben marad, akkor jelentős mértékben javítja azok takarmányalapját. A legnagyobb kár így a haladó módszerek alkalmazásában, élenhaladó dunaszerdahelyi járás mezőgazdasági üzemeit érte, ahol nagymértékben alkalmazták a két- és hárommenetes aratást, s így a beadott gabona csaknem maradéktalanul szárazabb volt az előírt alsó határnál. Meg kell említeni azt is, hogy az itt felsorolt adatok a három járásnak csupán egy-egy kis felvásárló központjában végzett vizsgálatok eredményei. Járási vagy kerületi méretben a különbözet természetesen öszszehasonlíthatatlanul nagyobb lenne. Az ellenőrző csoport tudatában van annak, hogy — mint hazánkban az első hasonló küldetésű intézmény — az úttörő szerepét tölti be. Ezért feladatául tűzte ki a mezőgazdasági műszaki normák felülvizsgálását. Javaslatot nyújtott be a 46-1011 számú csehszlovák norma módosítására olyan értelemben, hogy necsak a nagyobb nedvességtartalomért számítsanak le megfelelő arányban a gabona súlyából, hanem ellenkező esetben, vagyis kisebb nedvességtartalom esetében ugyanilyen arányban számítsanak hozzá megfelelő mennyiséget a beadott gabona súlyához. Csak így válik a mezőgazdasági üzemek és a felvásárló vállalatok kölcsönös árucsere kapcsolata valóban egyenrangúvá és csak így tudjuk megakadályozni a mezőgazdasági üzemek további állandó megkárosítását. Cs. Gajdács Irén A mezőgazdasági üzemek vezetőinek kérése Ismételt panasz mezőgazdasági üzemeink vezetői részéről: nincs elegendő traktor-vontatású pótkocsi! A panasz jogosságához nem fér kétség. Éppen ezért szükséges, hogy bővebben foglalkozzunk vele. A termelési költségek csökkentése és a termékek minőségének biztosítása szükségessé teszi a termények jókori betakarítását. Ez pedig csak akkor lehetséges, ha elegendő menynyiségű szállító eszköz áll rendelkezésre. Mezőgazdasági üzemeink pedig éppen ennek érzik hiányát. Kevés a traktor-vontatású pótkocsi. Ez a hiány főleg azokban a mezőgazdasági üzemekben érezteti hatását, amelyeknek mezőgazdasági földterülete nagykiterjedésű és széttagolt, vagy amelyek távol esnek a központtól. A legtöbb szövetkezet és állami gazdaság nem rendelkezik a traktorparkjának megfelelő mennyiségű pótkocsival. Sőt, sok olyan szövetkezet van, ahol egy traktorra csupán fél pótkocsi jut. Az ilyen szövetkezetben aztán ember legyen a talpán az a gépesítő, aki fennakadás nélkül oldja meg a szállítást és egyéb munkákat. Ez a hiány leginkább a tavaszi, nyári és az őszi csúcsmunkák idején jelentkezik, amikor egy traktorra számítva két, sőt négy pótkocsira is szükség van. Például a kukoricaszedés és a silózás idején. Ugyancsak ez időszakban a cukorrépa szállítása is több szállító eszközt igényel. Csupán néhány példával szeretném alátámasztani e tényt. Dunamocson például 16 kerekes és 3 lánctalpas traktora van a szövetkezetnek. Pótkocsija pedig csak 13. A másik Hiányosság az, hogy ez a 13 darab pótkocsi is kétféle gyártmányú. Az egyik része lengyel, a másik része pedig román gyárakból került ki. Mármost, ha elromlik az egyik pótkocsi, az alkatrészhiány miatt kénytelenek kivonni a forgalomból, mivel a kettő* alkatrészei nem cserélhetők, mert teljesen eltérő gyártmányúak. Hátrányuk a csehszlovák gyártmányú pótkocsikkal szemben, hogiy sokkal nehezebbek. De nem csupán Dunamocson van így. Hasonló a helyzet — sőt talán még rosszabb — Marcellházán is, ahol egy traktorra csak fél pótkocsi esik. Helyzetüket éppen a parcellák nagy távolsága nehezíti meg. Ugyanez a jelenség megtalálható a Párkányi Állami Gazdaságban is és sok más szövetkezetben. Az igényes termelési feladatok megkövetelik, hogy szövetkezeteink elegendő mennyiségű szállítóeszközzel rendelkezzenek. Csakis így teljesíthetik a reájuk háruló feladatokat. Éppen ezért szükséges, hogy az illetékes szervek olyan hathatós intézkedéseket foganatosítsanak, amelyek végre megoldják szállító eszközök hiányának problémáját. Bízunk abban, hogy mezőgazdasági üzemeink vezetőinek kérelme megértésre talál és jogos panaszukat mielőbb orvosolják. Andriskin József SZABAD FÖLDMŰVES 1965. január 9. Vitamindús a deméndi fűszerpaprika Ha a fűszerpaprika kerül szóba, menthetetlenül a két évvel ezelőtti paprikahiány jut az eszünkbe. Ahhoz, hogy ma már ilyen problémánk nincs, jelentősen hozzájárultak a mezőgazdasági üzemek, s nem utolsó sorban a paprikamalmok. Például az Érsekújvári Paprikamalom igazgatója, Angyal Miklós elvtárs — még az idő tájt, amikor általános paprika-hiánnyal küzdöttünk — a töb- 3i között felkereste a deméndi szövetkezet illetékes vezetőit, szakembereit, s felhívta figyelmüket a füszeriaprika termesztésének fontosságára. így került sor arra, hogy a deméndi szövetkezet tíz hektáros kertészetéiül egy hektáron fűszerpaprikát ternesztettek az elmúlt évben. Jól fizetett a papirkájuk. Három és fél vajonnyit adtak el az újvári paprikanalomnak. Ez száraz, őrlött állapoton 75 mázsa, s egy évre fedezi a lévai járás lakósainak fűszerpaprikaszükségletét. Bory Sándor, az illető szövetkezet őkertésze jól irányítja a közben 12 íektárra bővülő kertészetet. Mind jyakrabban beszélnek a járásiak a ieméndi vitamindús paprikáról, a pap•ikatermesztés hagyományossá válásáról, s elért szép eredményeikről. Belányi János (Nyitra) Orvosolják végre a hiányosságokat
