Szabad Földműves, 1965. január-június (16. évfolyam, 1-25. szám)
1965-06-26 / 25. szám
Nyári munkák A közhit azt tartja, hogy a mezőgazdasági munka a legegészségesebb, hiszed ősztől tavaszig kint a szabadban dolgozik az ember. Ez persze csak részben van így, mert ez a tiszta levegő különösen a nyári betakarítás idején nem olyan tiszta, mint ahogy hisszük. A sietős, nehéz munka is tele van apró, jelentéktelennek látszó sérülésekkel, torsszúrástól a toklászbántalmakig, amelyek — ha nem védekezünk ellen — bizony súlyos betegségeket és bajt okozhatnak. A betakarítás idején különös gondot kell fordítanunk a tisztálkodásra, a láb tisztántartására. Naponta tisztálkodjunk! A mindennapi tisztálkodás nagyon fontos, ezért ajánlatos minden este tetőtől talpig lemosakodni. Ha nincs megteszi. De soha ne mulasszuk ezt el! A mosakodás szappannal és langyos vízzel történjen, hogy a felhevült test ki ne hűljön. Kis ügyeskedéssel „zuhanyt“ is csinálhatunk: ócska benzineshordót olyan magas állványra teszünk, hogy alá tudjunk állni és a locsoló rózsáját rámesterkedjük, így zuhanyozni tudunk. A mosakodás nemcsak üdít, nemcsak lemossa a napi port, hanem betegségektől, fertőzésektől is véd. «TOiiiTTOr-Bt .5«nrain«<ag*W'i niiKiwa— idején Öltözködés A munkához az öltözködés mindig az időjárást figyelembe véve történjen. Szokjuk meg, hogy az alsóruhánk legyen könríyű, szellős, még ha hűvösebb is az idő, s ilyenkor a felső ruhánk legyen melegebb. Ezt könnyebben cserélhetjük kint a határban is, ha felmelegszik az idő munka közben. Ezáltal alsó ruhánk az izzadástól nem tapad ránk. De ha mégis átizzad, a lehető leghamarabb vessük le, s testünket töröljük szárazra, így megmenekülhetünk a megfázástól. A nők számára kényelmes viselet a vékony munkanadrág, amely alá hosszúujjú blúzt vegyünk, hogy karunkat ne karcolja össze a szederinda és más szúrós gaz. Lábunkon csak papucs legyen, hogy talpunkat védjük a tarlótól. A dolgozó lányok, asszonyok ma már többnyire nadrágban dolgoznak, mért a szoknya kényelmetlen, könynyebben elkapja a gép. Ha valaki mégis szoknyában áll a gépre, gumiszalaggal kösse le a térde fölött. A helyes táplálkozás A tisztálkodás mellett; beszélnünk kell a helyes táplálkozásról is. A kenyér, szalonna, sonka, vöröshagyma egyedül nem adják meg a szervezetnek azt, amire szükségé' van. Mellette minél több tejterméket, tojást és gyümölcsöt fogyasszunk. A tejjel készüli ételek könnyen romlanak, ezért ha nincs aki friss ételt főzzön, az előző este főtt ételt gondosan zárjuk le fedővel és tiszta kendövei, s így engedjük le a kútba, ha pince nincs. Ugyanígy járunk el húsféleségekkel is. Mivel oltsuk a szomjúságot? Az izzadás nagy folyadék- és sóveszteségeket’ okoz. Az izzadást rendszerint vízivással szoktuk pótolni. Ez azonban még több vízpárolgásra ad lehetőséget, s a sóveszteségét nem pótolja. Ezért, az aratómunkásöknak munka közben naponta többször egyegy krumplis vagy sóspogácsát adjunk és így az elveszett sómennyiséget pótoljuk. A vízhiányt pedig necsak vízzel pótoljuk, hanem nedvdús táplálékok adagolásával. Jó sok levest, friss zöldfőzeléket és sok gyümölcsöt fogyaszszunk. Tévés hiedelem, hogy a bor vagy a fröccs oltja a szomjat. A bor hevít, s ezáltal még több hő fejlődik a testben, nagyobb lesz a párolgás. A víz hűsítése Szomjúságra tehát legjobb a víz. De csak a tiszta víz! Állatnak, embernek egyaránt'. Ezért fontos, hogy kútjainkat erre az időre megjavítsuk. A felhúzott víz és csapadék visszacsurgását úgy akadályozhatjuk meg, hogy a kút környékét feltöltjük. A kút közelében ne tartsunk trágyadombot. Az áltatok vályúját is messzebb kell rakni a kúttól, s csak az ilyen, mindenféle szennytől elzárt kutak vizét szabad inni. Ahol nincs a határban jó iható víz, oda ki kell hordani. Arra ügyeljünk, hogy ne melegedhessen fel. A korsónak, üvegnek a földben ássunk vermet, s pár maréknyi gazt lökjünk rá, hogy a nap ne érje. Még a hordót, lajtot is be kell takarni nedves ponyvával, vizes szalmakötéllel, vagy leveles ággal. A hűvös víz üdít, de a jéghideg megbetegít, ezért ne igyunk jéghideg vizet hevült állapot-* ban!; Vigyázzunk a toklászra! Minden élővigyázat mellett érheti az embert baleset. Olyan kis dologból Is, mint a toklász-szúrás, származhat baj. A toklász, a pelyva behatol az érzékeny bőrbe, a hónalj, lábujjak közé, ahol előbb csak viszketést idéz elő. De nemsokára gyulladás keletkezik, végül gennyedés és tályog is lehet belőle. Ez ellen úgy védekezhetünk, ha minden este mosakodáskor az érzékeny bőrfelületet és az oda beékelődött toklászszálakat puha ronggyal, vagy vattával eltávolítjuk. A por elleni védekezés Az arató-cséplő ember másik nagy ellensége a por. A porártalom elleni küzdelem első formája az orron át való lélegzés, mert az orr megszűri a levegőt. D ahol több a por, legjobban bevált a szájkendő. Könnyű, ritkaszövésű gyolcskendőt kössünk az állunkra. Ha a porba megyünk, ezt a kendőt felhúzzuk a szájunkra és orrunkra, s a levegőt így megszűrjük. A portól szemünket napszemüveggel védhetjük. Az etető hordjon szemüveget! A gyors iramban fejlődő gépesítés sok balesettől megvédi a parasztembert. így például mindinkább csökkenti a port. Az etető — ha cséplőgéppel csépelnek — feltétlen szemüveget viseljen, mert a gabonaszemet felveri a gép, s a szembe csapódva bajt okozhat'. Pálinkát ne adjunk a cséplőmunkásoknak, mert ez egyik fő okozója a gyakori baleseteknek, a dobba-esésnek. A cséplőgép külső 'tárcsáira feltétlenül szereljünk védőhálót'. A hajtószíj alatt ne tartózkodjunk, s a traktornál mindig legyen szikrafogó, hogy a tüzet megakadályozhassuk. Ha mindezeket és más előírásokat, szabályokat betartjuk, kevesebb baj ér bennünket. Háziasszonyok, figyelem! / Elérkezett a zöldség- és gyümolcsszezon. Használjuk ki ezt a pár hónapot! Étrendünket úgy állítsuk össze, hogy minél több nyers gyümölcs és zöldségféle kerüljön az asztalunkra. Ma már minden háziasszony tudja, hogy szervezetünknek nélkülözhetetlen szüksége van a vitaminokra. Azt azonban még sokan nem tudják, hogy a zöldségben, gyümölcsben levő C-vitamin nagy része elpusztul az oxidáció következtében, ha fém késsel hámozzuk, szeleteljük vagy fém reszelőn reszeljük. Pedig a kisebb gyermekeknek, betegeknek sok esetben csak reszelve adhatjuk a zöldséget, gyümölcsöt. — Ezért felhívjuk a háziasszonyok figyelmét az újfajta műanyag gyümölcsreszelöre. Ezzel megóvhatjuk a gyümölcs C-vitamin tartalmát. A reszelő hátlapját mer évit óbordák erősítik, fogazata rendkívül éles, ezért bármilyen gyümölcs és zöldségféle reszelésére alkalmas. A műanyagból készült praktikus reszelő 205X135 mm-es nagyságban minden edényboltban és műanyag szaküzletben kapható. Ára 3,50 Kcs. P. J. Vérátömlesztés és véradás A vérátömlesztést kezdetben csak nagyobb vérveszteség esetében alkal-i mázták. Ma már ismeretes, az átömlesztett vér serkentő, méregtelenítő és vérzéscsillapító hatása is. A vérátömlesztésre legélénkebben reagálnak a vérképző szervek, valamint a szív, az emésztőrendszer és általában az egész anyagcsere. A vérátömlesztés széleskörű alkalmazását az országos vérellátó szolgálat megszervezése tette lehetővé, valamint az 1948-ban megalakított nemzeti transzfúziós szolgálat. A vérellátás nálunk ma már országos, céltudatos, szigorúan irányított és ellenőrzött. Ennek köszönhető, hogy hazánkban minden beteg számára biztosítottuk a megfelelő mennyiségű vért. Ez persze a dolgozók áldozatkészsége nélkül lehetetlen lett volna. Ehhez az egész társadalom összefogása szükséges, az, hogy akinek egészségi állapota megengedi, ajánlja fel vérét a társadalom betegei részére. Ki adhat vért? Véradásra minden magát egészségesnek érző 20—65 év közötti férfi vagy nő jelentkezhet. Vért csak attól vesznek, aki ezt ártalom nélkül tudja elviselni. Ezért minden jelentkezőt megvizsgálnak, mielőtt' vért vennének tőle. Ha megfelelt, elsőlzben 200—250 milliliter vért adhat. Néhány héttel később megvizsgálják, hogyan reagált szervezete a véradásra. Amennyiben a vizsgálat kielégítő, legközelebb 3—5 dl-t is adhat. A két vérvétel között legalább hat hétnek kell eltelnie. A vévétel nem káros a szervezetre, sőt serkentő hatású. Utána azonban szükséges a bő étkezés. Maga a vérvétel enyhe tűszúrás fájdalmát leszámítva, teljesen fájdalommentes. A véradók vérvétel után általában nyugodtan, minden utóhatás nélkül folytathatják munkájukat. Dr. Somogyi. János Mit főzzünk? Vasárnap: TyúkhúsleVés, föltötttyúk, hasábburgonya, fejessaláta, kakaósszelet. Hétfő: Gombaleves, lekvárosgombóc. Kedd: Zöldborsóleves, mustáros marhasült, spagetti, uborka. Szerda: Savanyú káposztaléves füstöltkolbásszal, dióstészta. Csütörtök: Rizses zöldségleves, salátafőzelék, natúrszelettel. Péntek: Tejfölös burgonyaléves, rakott kel. Szombat: Karalábélévés, somlói galuska. RECEPTEK IVÄNYI MÁRIA: Ugye pajtás, szép Ugye pajtás, szép a nyár! Csupa virág a határ! Vígan mondja a rigó: — Mi jó? Mi jó? Élni jó! Csigabiga kitekint... — Szép az idő idekint. — Kinyit ajtót, ablakot, Beengedi a napot... Fényesszárnyú bogarak Harmat csöppben mosdanak ... Hát az ürge mit csinál? Búzaszemet rágicsál. Ugye pajtás, szép a nyár? Csupa virág a határ! Vígan mondja a rigó: Ha süt a nap, élni jó! Hét év a fehér kígyónál Egyszer valamikor réges-régen, egy kisfiú kiment az erdőbe, hogy rozsét hozzon. Egy mély gödör mellett kellett elhaladnia, megcsúszott, és beleesett a gödörbe. Annak a fenekén pedig kígyók voltak, közöttük egy hófehér is, aki gyémántos koronát hordott a fején, mert az volt a kígyókirályné. A fiú eleinte nagyon félt' a kígyóktól, pedig nem bántották. Később megszokta őket, meg is barátkozott velük, csak éhes volt nagyon, és nem volt mit ennie. Látta azonban, hogy a kígyók egy követ nyalogatnak, hát ő is elkezdte azt a követ nyalni, és attól kezdve nem volt többé éhes. így élt a gyerek a gödör fenekén a kígyók között hét hosszú éven át. Amikor a hetedik év is elmúlt, azt kérdezte a kígyókirályné: — Szeretnél már hazamenni, ugye? — Bizony szívesen mennék én, csak nem tudom, hogyan kecmeregjek ki ebből a mély gödörből. — Arra ne legyen gondod — mondja neki a királyné —, majd én kiviszlek. De meg kell ígérned, hogy nem árulsz el bennünket. Senkinek sem szabad tudnia, hogy itt voltál velünk. Ha elárulsz minket, jaj neked! Mégesküdött a fiú a kígyókirálynénak, hogy nem fogja elárulni. A királyné erre a nyakába vette a fiút, és kimászott vele a gödörből. Vígan sietett a fiú haza. Nagyot néztek az otthoniak, amikor betoppant! Hiszen már holtnak hitték. Kérdezősködtek, hol járt, merre járt? Váltig faggatták, mondja el már, hol volt olyan hosszú ideig. A gyerek eleinte szabadkozott, nem szólt, de az emberek nem nyughattak, és egyre unszolták. A nagy unszolásra a gyerek végre elmondta, hogy egy gödör fenekén kígyók között lakott hét évig. A falubeliek addig nem nyugodtak, míg a fiú meg nem ígérte nekik, hogy elvezeti őket a gödörhöz, és megmutatja a kígyók rejtekhelyét. Másnap az egész falu népe kiment vele a gödörhöz. Meg akarták fogni a koronás kígyókirálynét. A fiú felmászott' egy bükkfára, a gödörtől számítva éppen a tizedikre, ott aztán nagyot füttyentett, Az első füttyentésre nem történt semmi, a másodikra sem, de amikor a harmadik fütty is elhangzott, megjelent a kígyókirályné, kidugta a gödörből gyémántkoronás fejét. Uccu, rátámadt a falu népe, meg is fogta. Szomorúan kiáltott oda a kígyó a fiúnak: — Fiam, fiam, megesküdtél nekem, hogy nem fogsz elárulni, mégis elárultál!, A kígyókirályné arra kérte az embereket, hogy engedjék megfordulni. Megfordult, és menten kidöntött maga körül kilenc hatalmas bükkfát. Jó szerencse, hogy a fiú a tizedikre mászott, azt a kígyókirályné már nem érte el. Ha azt is kidönti, bizony halálnak halálával halt volna meg a gyerek. Azután a kígyókirályné, mint a nyíl, bésiklott a magas fű közé, s egy szempillantás alatt nyoma veszett. Nem is látta azóta emberi szem. A somorjai alkotóversenyről A somorjai Pionír és Ifjúsági Ház május végén rendezte meg a kis technikusok versenykiállítását. A kiállításon résztvettek a két iskola és a pionírház érdekkörei. A kiállított tárgyak közt igen értékes darabok is találhatók. így például lombfürészgép, körfűrész stb. A kiállítást egybekötött a képzőművész és fényképészkor kiállításával. Számos grafika, rajz és fénykép bizonyította, hogy a somorjai fiatalok ügyesek és rátermettek. Külön meg kell dicsérnünk a helyi ipari tanonciskola fa-megmintáló szakkörének értékes intarzia asztalait és kazettáit. H. M. Vízszintes sorok: 1. Ütötte. 2. Monda ikerszava. 3. Kérdőszó. 4. Vásárolna. 5. Ruhaanyag. Helyes megfejtés esetén a vízszintes sorban beírt szavak második és utolsó betűje „e“. Ha helyesen írtátok be a vízszintes sorok megfejtését, akkor a vastagabb kockás átlóban egy közkedvelt ifjúsági regényíró nevét kapjátok. Megfejtések, nyertesek: A június 12-i szám gyerekrovatában megjelent keresztrejtvény helyes megfejtése a következő: Díszmadarak, szobanövények, akváriumok. A június 12-i rejtvény helyes megfejtéséért a következő pajtásokat jutalmazzuk: Petró István, Perény, Balázsy Sándor, Nagycétény, Kapros túróslepény Hozzávalók 10 személyre: 25 dkg margarin, 2 db tojás sárgája, 1/2 kg liszt, 3 dkg élesztő és kb. 2 dl tej, só. Tölteléknek % vagy 1 kg túró, 3 db tojás, 5 dkg vaj, 2 evőkanál tejfel, 3 dkg grízes liszt, só, vagdalt kapor. A tészta tetejére 1/2 dl tejfel, 1 db tojás sárgája. A 25 dkg margarint', 2 db tojássárgával habosra keverünk, hozzáadjuk az 1 dl langyos, cukros tejben felfuttatott élesztőt, sót s a megmaradt langyos tej másik részét. Folyamatos keverés közben lassanként szórjuk bele a frissen szitált lisztet. Tovább dolgozzunk a kanállal, míg ruganyos, sima, szivacsszerű tésztát nyerünk! Peremes sütőbádogba öntjük s egyenletesre simítjuk. Rákenjük az előre elkészített tölteléket, melybe a túrót, vajat szitán áttörjük, s a tojásfehérjéket habnak felverve adjuk bele. A tészta így pihen langyos helyen, míg kétszer akkora lesz. Kenjük rá a tetejére a tejfellel elkevert tojássárgáját. Előmelegített sütőben sütjük. Kéedthetjük édesen is. Ilyenkor a kapornélküli töltelékbe 5 dkg mazsolyát és 10—15 dkg cukrot keverünk. Túrósgombócleves Készítsünk rózsaszínű rántással* sok vagdalt petrezselyemmel, sóval levest. Fűzzünk bele túrósgombócokat. A gombócokat apróra formázzuk, a kész levest tejfölre tálaljuk. Túrósgombóc: Hozzávaló 2 db tojás, negyed kg túró, 7 dkg búzadara. A túrót, egész tojásokat, darát tálban hirtelen meggyúrjuk. (A túrósgornbócof önálló ételnek is tálalhatjuk. Ebben az esetben nagyobb gombócokat formázunk, sós vízben kifőzzük, pirított zsemlyemorzsára szedjük, és tejföllel leöntve adjuk asztalra.)] ATLÖREJTVÉNY
