Szabad Földműves, 1965. január-június (16. évfolyam, 1-25. szám)
1965-06-19 / 24. szám
Bratislava, 1965. június 19. Ära 80 fillér XV. évfolyam, 24. szám. A szorgalmas emberek megmentik a menthetőt Az Ipoly völgyében nem rózsás a helyzet, mert a folyóhoz közel eső gazdaságok rétjeit és szántóterületüknek egy részét víz borítja és beiszapolja. A losonci járásban például június 13-ig kb. 13 ezer hektár volt víz alatt. Intézkedésre volt szükség. A járási szervek mérlegelték a valóságos helyzetet és fölkészültek a károk elhárítására és fölbecslésére. Aktivistákat küldtek a falvakra, hogy kapcsolatot teremtsenek a nemzeti bizottságok tanácsaival és a szövetkezetek vezetőivel, hogy közös erővel megszervezzék a takarmányok betakarítását és a növényápolást. Azt mondhatjuk, hogy a falvak és a mezőgazdasági üzemek vezetői már eddig is sok észszerű intézkedést tettek a veszteségek elkerülése érdekében. Számos szövetkezet kölcsön vette az útmenti hófogó palánkokat az évelő takarmányok szárítására s több helyen például a maskovái EFSZ-ben 200 szárítóállványt készítenek nyersfából. Felsőpalojtán azonban silózzák a hereféléket; mivel kevésnek bizonyult a meglévő 240 m3-es silóverem újabb 160 m3-et készítenek. A válkovái szövetkezet vezetőinek leleményességét bizonyítja, hogy az évelő takarmányo' kát 16 hektárról besilózták, konzerválták. De a járás mezőgazdasági üzemei közül a legtöbb silót a Füleki Állami Gazdaságban készítették. Hétfőn a gazdaság silómennyisége meghaladta az 1560 tonnát. A szövetkezetekben jól ismerik az évelő takarmányok konzerválásának módszerét, mert a termelési.igazgatóság még az esőzések beállta előtt Szklabonyán és a Losonci Állami Gazdaságban gyakorlatban mutatta be a silózás technológiáját. S minden egyes szövetkezetnek módszertani füzetecskét adtak, hogy a sósavval és más vegyszerekkel helyesen bánjanak. Nem vitás, hogy a mezőgazdasági üzemek vezetőinek és tagságának manapság komoly nehézségekkel kell megküzdeni. Ugyanis a 8000-ből 2600 hektár évelőtakarmányt egérkár végett kénytelenek voltak kiszántani, s ezekután bizony nem mindegy hogyan és milyen veszteséggel jár a betakarítás. A hazai gyártmányú traktoros vontatású kaszálógépeken kívül 100-nál több osztrák gyártmányú univerzális motoros kaszálógép áll a mezőgazdasági üzemek rendelkezésére, amelyeket alkalmazhatnak egyenes terepen, a dombokon és az árokpartokon egyaránt. Ezek a gépek minden bizonnyal jó szolgálatot tesznek a takarmányok lekaszálásánál. A föntebb említetteken kívül a védnöküzemek is akcióba léptek. Az ipari vállalatoknál dolgozók utasítást kaptak, hogy a további intézkedésig maradjanak odahaza és nyújtsanak segítséget a szövetkezetnek az évelő takarmányok betakarításánál, valamint a növényápolásnál. Más vállalatok brigádokat szerveznek és így segítik a bajbajutottakat. Simon János, a kalondai szövetkezet elnöke elmondta, hogy az évelő takarmányok kaszálását még a huzamosabb esők előtti időszakban befejezték, s amikor látták, hogy a szabadban való szárítás lehetetlen, s nagy veszteségekkel járna, a félig száraz szénát az újonnan elkészített ventillátorokkal ellátott szénatartóba hordták. így a 30 hektár termését mintegy 740 mázsa lucernát megmentettek az elrothadástól. A szövetkezet rétjeiből 203, szántóterületéből pedig 33 hektárt víz takar. Ha visszavonul az ár, a szántóba fehérjés másodnövényeket vetnek, hogy pótolják az árvízokozta takarmányhiányt. A lucernásokat jól előkészítették a többszöri kaszálásra. Ha Idén 2,25 millió tonna takarmánykeverék Az I. Technikai-Ökonómiai Konferencia Léván Bratislavánál rohamosan árad a Duna. A rakparton az utolsó teherauté a megmentett rakománnyal. (Tóth Dezső felvétele) Csökken az árvízveszély IA közép-szlovákiai kerületben megszüntették a készültségi állapotot • Jobb idő várható • Patnál a Duna áttörte a gátat • Több mint 100 ezer hektár víz alatt • Mindenütt segítenek a katonák • Dunaszerdahely 5000 árvízkárosultat fogad be • Tegyünk meg mindent a termés megmentéséért. Főleg az utóbbi években sok bírálat hangzott el a takarmánykeverőkkel kapcsolatban, sokan kifogásolták a takarmány minőségét. De ha figyelembe vesszük a nehézségeket, a hibák eltörpülnek az eredmények mellett. A takarmánykeverő ipar 1960-ban kezdte működését, régi elavult malmokban, ahol a munka gépesítéséről beszélni sem lehetett. Ezen a téren még sok a behoznivaló, hisz a takarmányraktárak felében még most sem sikerült a legkisebbre csökkenteni a fizikai munkaerők számát. De a beruházási összegek gyors fokozásával hamarosan megoldódnak ezek a problémák. A jövő évben már 900 millió koronát fektetünk új keverőüzemek építésébe s a meglévők korszerűsítésébe és 1967-ben már több mint egymilliárd koronát. Amíg a Szovjetunió 10 millió tonna takarmánykeveréket állított elő a múlt évbén, mi 2 milliót és így a KGST államai közül a második helyen állunk. Idén már 2,25 millió tonna takarmánykeveréket készítünk, és 1970-ben már több mint 5 millió tonnát. így a hagyományos etetéssel szemben, mintegy egymillió tonna szemestakarmányt takarítunk meg. Karol Mestek elvtárs, a mezőgazdasági termékek központi felvásárló szervének elnöke, a takarmánykeverő ipar I. országos lévai technikai-ökonómiai konferenciáján beszámolójában megjegyezte, hogy a közeljövőben a takarmánykeverő ipar bizonyos tartalékokat tárol, amivel elérjük, hogy az állattenyésztés nem lesz többé kitéve az időjárás-okozta kilengéseknek. Ha tehát szűkebb lesz a termés, a központi alapokból juttatunk takarmányt az állatállomány számára. Jó minőségű keverék — magas súlygyarapodás A gyakorlati életből és a konferencián felhozott példákból arra a következtetésre juthatunk, hogy az állatok fajtája és súlycsoportja szerint adagolt takarmánykeverék gyors és magas súlygyarapodást eredményez. Bár a rimaszombati és losonci, valamint más járásokban előfordult, hogy nem megfelelő keveréket juttattak az állatállománynak, a takarmánykeverő ipar igyekszik a legjobb minőséget előállitani és az állatállomány szükségletének megfelelően szállítani, a takarmányt. De amint a feszólalásokból is kitűnt, néhány „receptet“ és takarmánykeverési normát át kell dolgozni. Például az 1 mázsán felüli sertések napi fejadagjában túl sok a fehérje és ez néhány esetben étvágytalanságot idézett elő. Ezért dr. Sykora elvtárs, a Szlovák Nemzeti Tanács mezőgazdasági osztályának főállatorvosa javasolta, hogy a vitaminok és más különböző keverékek adagolását ellenőrizze a Bioveta vállalat, így sok kellemetlenséget előzhetnénk meg. Bebizonyosodott, hogy ha a keverék valamelyik anyagából túl sokat adagolunk, betegség léphet föl az állatok között. A kisebb-nagyobb hibák ellenére is a keverékek etetése az állattenyésztésben jó eredményeket hozott. Jórészt a takarmánykeverő iparnak köszönhetjük, hogy a múlt évben már 35 000 tonna hússal és 137 millió tojással termeltünk többet a tervezettnél. Csak a nyugat-szlovákiai kerületben az 1962-es évtől 31 dekáról 42 dekára emelkedett a sértések súlygyarapodása és emellett lényegesen csökkent az 1 kg hús előállítására szükséges abrakmennyiség is. A nagymegyeri nagyhizlaldában például már 4,60 kg abrakból állítottak elő _ 1 kg sertéshúst'. Az alistáli szövetkezet pedig 3,69 kg-ból. A fakóvezekényi szövetkezét is igen elégedett a keverékekkel. Pár évvel ezelőtt, amikor hagyományosan etettek, még alacsony volt a súlygyarapodás, ma már a sertéseknél elérik a napi 60—70 dekás súlygyarapodást. kedvez az idő, ebben az évben még további három kaszálást szeretnének elérni a lucernatáblákon. Tóth János, a rapi szövetkezet elnöke mostanában csak éjfél után kerül ágyba. Szeret mindenről maga meggyőződni, s ez sok időt vesz igénybe. Amikor Rapon jártam, a szőlők között legelőterület után kutatott. Szeretnék ugyanis kihajtani a szarvasmarhát, mert az istállón tartás sok takarmányba kerül, s rétjeik (116 ha) víz alatt vannak. Ezenkívül 54 hektár szántót is ellepett a víz. Takarékoskodni kellene, ha lenne rá mód. Még az esőzések előtt sikerült 17 hektáron az évelöszénát betakarítaniuk, de sajnos, már a 12 hektár lekaszált évelőre nem kerülhetett sor. További 15 hektár hereféle még talpon áll. Ennek nagy részét, mintegy 10 hektárnyit, sósavval és melasszal silóznák. Már hozzákezdtek volna a silózáshoz, de az a helyzet, hogy járművekkel és betakarítógépekkel lehetetlen megközelíteni a heretáblát. Az emberek mindenütt tízszeres erőfeszítéssel dolgoznak, hogy megmentsék a termést. A szövetkezet földjein sokhelyen 1 m-en felüli víz áll, de az elnök már tervezget. Az 54 hektár szántóba napraforgót, kukoricát, szudáni füvet és kölest vetnek (föltéve, ha időben visszavonul a víz), s hogy helyrebillentsék a fehérje-keményítő egyensúlyt, az említett növények közé takarmányborsót és lóbabot is vetnek. A szerencsétlenség mellett a rapi szövetkezetnek az a szerencséje, hogy a 30 hektár évelő takarmány alávetése párját ritkítja, s így kilátás van bőséges tarlóhere szénára. A becslések szerint a szövetkezetnek annyi silója lesz, hogy a szükségletet; is fedezni fogja. HOKSZA ISTVÁN 45 nap alatt mégszáríthatjuk a gabonát A beszámoló és a vita is sokai foglalkozott újabb raktárhelyiségek építésével. Ezen a téren még elég nagy a lemaradás. Egyre jobban fölkészülünk a kedvezőtlen időjárás esetén előadódó nehézségekre. Idén a Szovjetunióból újabb 150 gabonaszárítót hozunk be, ami azt jelenti, hogy egész gabonatermésünket 45 nap alatt megszáríthatjuk. Ha 1 az ütemet továbbra így tartjuk, 1970-ben már csak 35 nap szükséges ahhoz, hogy minden gabonát műúton szárítsunk. Ez igen lényeges kérdés, a keverékek előállítása szempontjából is. A múltban gyakran előfordult, hogy a mezőgazdasági üzemek rossz minőségű szemestakarmányt adtak a keverőüzemekbe, és természetesen ezután nem is várhattak jó minőségű keveréket. Kölcsönös bizalommal a megkezdett úton A konferencián elég sok megjegyzés hangzott el azzal kapcsolatban, hogy kezdetben, sőt még ma is, bizalmatlonok a mezőgazdasági üzemek a takarmánykeverékeket készítő üzemekkel szemben. Meg kell mondanunk, hogy néhány esetben előfordult, hogy a takarmánykeverék színvonala nem ütötte meg a mértéket, de ez nem általánosítható. Azokban a mezőgazdasági üzemekben, ahol megvan minden előfeltétele annak, hogy az állományt helyesen gondozzák, a takarmánykészitő ipar jótállás mellett szállít takarmányt. Ami azt jelenti, hogy bizonyos mennyiség feletetése után el kell érni bizonyos magasságú súlygyarapodást. Ezekben a kiválasztott üzemekben az eredményt mindenütt elérték. Jó lenne, ha ez a módszer gyorsabb ütemben szélesedne ki minden mezőgazdasági üzemben. Amint a példák is bizonyítják, ma már nem kell sokat beszélni arról, hogy a takarmánykeverékeké a jövő, hisz a fejlett mezőgazdasággal rendelkező nyugati államok mögött jócskán elmaradtunk ezen a téren. Inkább minden lehetőséget kihasználva gyorsítsuk meg ezen igen fontos iparág fejlesztését. (halja) Az árvízveszély fönnállása óta elsőízben kaptunk örömteli jelentést. A közép-szlovákiai kerületben megszüntették a készültséget, csak az Ipoly dühöng még és eddig már több mint 13 ezer hektár területet árasztott el vízzel. A falvak lakói megvédik községeiket, egyedül Ipolyságon van nagyobb baj, ahol 50 családot telepítettek ki. A Duna partján ezer meg ezer bratislavai figyeli a folyót. Szerdán 914 cm magasra emelkedett a víz szintje, de még mindig nem érte el az 1954-es magasságot. Vidéken viszont még mindig sok bajt okoz. Komáromnál már 792 cm-re emelkedett, tehát magasabbra, mint 1954-ben. Ennek ellenére a város normális életet él. A legutolsó jelentések szerint, a gátakon mintegy 1500 ember dolgozik. Űjabb jelentések szerint Patnál is áttörte a gátat a Duna, de minden erőt bevetve, újabb gáttal igyekeznek megakadályozni az ár terjedését. A legtöbb gondot az árvíz a Csalló-A Szlovák Nemzeti Tanács mellett működő tavaszi munkákat irányító bizottság megállapította, hogy több mint 100 ezer hektár termőterület került víz alá és ebből a nyugatszlovákiai kerületen 54 363 hektár. Az árvízsújtotta járásoknak mintegy 275 tonna tiszta tápértékű nitrogén műtrágyát biztosítottunk. A felvásárló üzemek előkészítették a vetőmagokat és a földművesek a hibridkukoricát kisegítésképpen olcsóbban kapják. Megközelítőleg 200 vagon hibridkukorica vetőmagról van szó, amit mintegy 3,5 millió koronával olcsóbban kapnak a földművesek. A bizottság felhívja a földműveseket, hogy mindenféle módon silózzák közben, a Duna és az Ipoly mentén okozza. Még a közelmúltban is nagy eső és jég esett Komárom környékén. Párkányban tovább folynak a mentési munkálatok és mintegy 116 személyt telepítettek ki. A vadászok is állandó készültségben vannak és mentik á veszélyeztetett területekről az őzeket és más vadakat. Nádszegen Nagy Albin, Tóth Árpád vezetése mellett a helyi vadásztársaság egy nap alatt nyolc őzet és számos apróvadat mentett ki a vízáradatból. A lakosság biztonságba helyezése céljából Nemesócsan, Szilason, Bogyán beszüntették a tanítást az iskolában. Nyárasdon is teljes erővel harcolnak az ár ellen. A lakosság mintegy 5000 homokzsákot hordott a töltésekre. A szövetkezetesek éjjel-nappal dolgoznak. A munkákat Varga Gyula, a szövetkezet elnöke szervezi. Gál László az állami gazdaság vezetője szintén kiveszi a részét a szervező és mentő munkálatokból. a takarmányt. Ahol csak lehetséges, rögtönzött kanálisokkal vezessék le a vizet, hogy minél hamarabb új növényeket vethessenek. A,, felszabadult területeket kultiválják, készítsék elő a talajt vetés alá. A határban a mentési munkálatok mellett is szorgalmasan dolgoznak a földművesek. A kelet-szlovákiai kerületben már 33 ezer tonna félfehérjés és fehérjés silót készítettek, de mintegy 100 ezer tonnát tartósítanak így. Az árvízveszély lassan csökken, földműveseink időt és fáradságot nem kímélve vetnek gátat az ár terjedésének. Gyors munkával igyekszenek pótolni az okozott károkat. A közép-szlovákiai kerületben az Ipoly még mindig dühöng, és mintegy 13 600 hektárt árasztott el. A képen látható Ipolyvisken is tombol az ár, de a jó gát megóvja a községet a veszélytől. A falu lakói két évvel ezelőtt is gyorsan megerősítették a gátat. A Helyi nemzeti Bizottság most is kiválóan megszervezte a védelmi munkákat. (Bállá József felvétele) AHOL MEGSZŰNT AZ ÁRVÍZVESZÉLY, A FÖLDMŰVESEK TELJES ERŐVEL DOLGOZNAK A HATÁRBAN A szocialista mezőgazdaságért! A MEZŐGAZDASÁGI DOLGOZÓK HETILAPJA
