Szabad Földműves, 1965. január-június (16. évfolyam, 1-25. szám)

1965-05-29 / 21. szám

Egy szabásminta — Egy divatos és ugyanakkor kisma­máknak előnyös szabásvonalat dol­­goztunk fel többféleképpen, hogy min-­­denki kiválaszthassa és megvarrhassa azt a modellt, amelyikre szüksége van. Az első három rajz munkába, hét­köznapra való: 1. Szoknyához műszálas szövetből készült pepita blúz. A gallér és a kéz­elők cserélhetők. Egy garnitúra ké­szülhet fehér pikéből, egy másik pedig sötét színű szövetből. Így még válto­zatosabb. 2. Ingruhát, kétrészes ruhát — a szoknya kellő kibővítése után — to­vább lehet viselni, ha hosszú düftin­vagy szövetmellény kerül fölé. 3. A kellő bősegűre szabott kötény­­ruhaforma előnyös és kényelmes kis­mamák számára, mert blúzokkal, pu­lóverekkel a kisbaba megérkezéséig hordható. 4. Egyenes vonalú, derékban meg­felelően bővíthető szoknyához 7/8-os hosszúságú felsőrészt ajánlunk. A ru­ha anyaga mogyoró színű szövet, for­mája egyszerű és elegáns, gyöngy­sorral, más ünnepélyes kiegészítővel délutánra ajánlható. Az ujjamegoldás különösen érdekes. 5. Kávébarna szövetből készült. Gal­lérját és eleje részét mellvonalig fe­kete gyöngyözés díszíti. A bőséget a mellponttól kiinduló (levasalatlan) hajtás adja. Később a hóit bevarrva elegáns empire vonalú ruha válhat a kismamaruhából. 6. Szürke alpakka ruha. Nyakát és az ujjakat saját anyagából készült rolni vagy készen kapható fekete tressz-zsinőr díszíti. A nyakkivágásba tűzött rózsa ugyancsak fekete dü­­sessz vagy bársony. A szabásminta mindt a hat modell elkészítésének alapja, csak a kívánt bőséget adtuk meg hozzá. A szabásmintán minden kocka 10 centiméteres oldalú négyzetnek felel meg. Szabásnál a varrásszélességeket rá kell hagyni — oldalvarrásnál öt cm-t, karöltőnél, ujjabevarrásnál egy centimétert. A szaggatott vonal a de­rékvonalat jelzi. (SZF)- Női szemmel -Ha a férj elvárja feleségétől, hogy odahaza is tisztán, csinosan öltöz­ködjön, hasonló jogon a feleség is elvárhatja ezt tőle - írja egyik olvasónk. Mert micsoda tiszteletet kelthet maga iránt az a férfi aki egész nap ingben és esetleg alsó­nadrágban járkál otthon. Sokan nem tudatosítják, mennyire csor­bítja tekintélyüket — még férfiak társaságában is — ez a túl ottho­nias viselet. Hála mérsékelt éghaj­latunknak, sohasem panaszkodha­tunk akkora hőségről, hogy például egy könnyű vászon nadrág elvisel­hetetlenné válna. A - finoman szólva — hiányosan öltözött férfi nemcsak nevetségessé válik, hanem tiszteletlenségéről tesz tanúbizony­ságot feleségével szemben. Ahogy a férfiak megkövetelik tőlünk, hogy ne járjunk otthon be­­krémezett, maszatos arccal - írja egy másik asszony — úgy mi is elvárjuk tőlük, hogy arcuk ne kelt­se állandóan tarló látszatát. Ide­jükhöz, hivatásukhoz mérten ne hanyagolják el a borotválkozást s ne csak mások kedvéért és má­sok előtt tetszelegjenek borotvált arcukkal. A feleség is megérdemli, hogy a kedvéért kicsinosítsák ma­gukat egy kissé. A borotválkozás nem fájdalmas művelet!... Egyes nő olvasóink a férfiak ét­kezési módját kifogásolják. Nem szívlelik a csámcsogok, szürcsölők stb. népes táborát. Férfi olvasóink mérlegelésére bízzuk, milyen mér­tékben tartják indokoltnak az elle­nük elhangzott panaszokat. KOZICS EDE Mosogatás Az ezeregy házimunka közül leg­kevésbé kedvelt a mosogatás. Még egyetlen nővel sem találkoztam, aki azt mondta volna, hogy ő szeret mo­sogatni. Valóban nem tartozik a leg­kellemesebb munkák közé, de — mint minden munkához — ehhez is rend­szeresség kell és egykettőre végzünk vele. Ha leszedtük az asztalt, a tá­nyérokról papír segítségével minden ételmaradékot letörlünk. Azután az edényt a csap alá tartjuk és nagyjá­ból lemossuk, majd mosogatóvízbe tesszük, ami olyan meleg legyen, ami­lyet csak kibír a kezünk és mosoga­tópor ázzon benne. Mosogatóronggyal alaposan lemossuk az edényeket és hideg vízzel öblítjük. Utána egyen­ként kiborítgatjuk a szárítóra, vagy egy tálcára és eltörölgetjük. Á főzőedényeket mosogatás előtt ugyancsak megtisztítjuk az ételmara­dékoktól, kiöblítjük és úgy kezdjük mosogatni, de ehhez már súrolódrótot is használunk. Ezzel megsúroljuk az edény alját kívül-belül úgy, hogy egyetlen szem maradék se ragadjon rajta. Ha az étel odasül, ne veszítsük el türelmünket, súroljuk csak addig, amíg lejön az edényről. Ha nagyon reménytelennek látszik az eset, akkor az edénybe melegvizet teszünk és félnapig ázni hagyjuk. Az alumínium­edény a szappantól szépül. Szappanos vízben gyökércsutakkal egyirányba súroljuk. A főzőedényt ugyanúgy öb­lítjük, mint a porcelánedényt és szá­razra töröljük. A faedényt, a gyúródeszkát' soha nem mossuk abban a vízben, amiben a többi edényt. A faedénynek mindig tiszta, szappanosvizet készítsünk. Le­súrolásához használjunk súrolóport és edénysúroló kefét, amelyet soha semmiféle más célra nem szabad használni. A jó háziasszony egyik vizsgatétele a faedény. Ha benézel a konyhakredenc fiókjába, és főzőkana­lai feketék, zsírosak, gyúródeszkája megbámult, akkor gondolatban már beírhatod neki az ötöst. — Az evőeszközöket, különösen az ezüstöt, nem szabad forró vízben mosni, sem súrolóporral — mert az összekarcolja — hanem csak szappa­nos vízben. Akinek nincs mosogatója, két jó nagy mosogatótálat használjon, az egyikben mosogasson, a másikban öblítsen. A szárítót helyettesítheti efiiy jó nagy tálca. A mosogatóedénye­ket mindig olyan tisztán tartsuk, mint a főzőedényt. Semmi más célra ne használjuk őket. A mosogatót a mo­sogatás után súrolóporral jól körül­súroljuk, melegvízzel kiöblítjük. A mosogatótálakat kívülről is lemossuk. Azt hiszem ezzel a rendes mosogatás összes rejtelmeit elmondtam. Még egy jótanács: a mosogatóruhát időnként főzzük ki, de minden hasz­nálat után feltétlenül mossuk át. A konyharuhát a napi mosogatás után jó ha kimossuk. A konyharuhának nincs helye a többi mosásra váró fe­hérnemű között. ' F, I. Kell-e a golyvát operálni, kérdi egyik zólyomi olvasónk. A megnagyobbodott pajzsmirigyet golyvának, szaknyelven strumának nevezzük. A pajzsmirigy működése nagyon fontos, mivel a pajzsmirigy­­hormon az anyagcsere egyik legfon­tosabb irányítója. A fokozott pajzs­­mirigyműködés gyorsítja a szervezet égési folyamatait, álmatlansághoz és lesoványodáshoz vezet. A csökkent hormonképződés ennek az ellenkező­jét okozza. Figyelembe kell venni azt is, hogy a növekvő golyva helyi tüneteket is okozhat. Jól látható és kitapintható nyomást gyakorol a légcsőre, a nyak gyűjtőereire és idegeire, esetleg a gégére és a nyelőcsőre. Az emberiség kb. 5 %-ánál található pajzsmirigy-el változás. Keletkezésé­nek többféle oka van. Közülük leg­fontosabb a jódhiány, mért bebizonyo­sodott, hogy azokon a vidékeken, ahol a golyva gyakori, a víz, a talaj és ennek folytán az állati és növényi táplálék rendkívül jódszegény. Példa­ként Csallóközt említhetjük. Ha a strúma fokozott hormonter­melést és nyomásos tüneteket mutat, akkor a beteg számára nemcsak pa­naszokat, hanem veszélyt is jelent, mert a szervezetre káros, mérgező hatást fejt ki. Ez az idegrendszer a szív és a máj, de több más belső szerv működésében életveszélyes zavart' okozhat. Ilyenkor, ha a gyógyszeres kezelés nem vezet javuláshoz, a goly­vát sebészi beavatkozással kell eltá­volítani. Műtét közben a sebész csak annyit hagy meg a megnagyobbodott pajzsmirigyből, amennyi a normális életműködéshez elegendő. A golyva­műtét megfelelő előkészítés után nem jár semmilyen veszéllyel. Ennek elle­nére még ma is előfordulnak nagyra nőtt, sőt toxikus golyvák. Ez azért' van, mert a beteg fél vagy nem törő­dik magával. Pedig hazánkban ma már mindenkinek megvan a joga és lehetősége, hogy betegségét gyógyít­­tassa. Dr. Somogyi János Heti étrend Vasárnap: Erőlevés, bécsiszelef, pi­rított burgonya, fejessaláta, piskóta­torta. Hétfő: Lencseleves, rizsfelfújt, kom­pot. Kedd: Tejfeles sóskaleves, ráköti burgonya, cékla. Szerda: Tarhonyaleves, savanyú burgonyafözelék, virslivel. Csütörtök: Bableves, töpörtyűs po­gácsa. Péntek: Karalábéléves, sonkáskocká, uborka. Szombat: Gulyásleves, zöldborsófő­zelék vagdalthússal. RECEPTEK r így jár, aki irigy Volt egyszer égy szegény ember, nagyon sok gyermeke volt, már talán a számukat se tudta. Avval kereste a kenyerét, hogy a Drávára járt ha­lászni. Egyszer, ahogy kimegy a Drá­vára, kihalász a vízből egy karikás valamit. Kezébe vette, nézegette, ha­zavitte. Gondolta, hogy otthon a gye­rekeknek lesz mivel játszani. Ahogy a gyerekek játszottak vele, az mindig fényesebb lett. Egyszer csak látta, hogy aranykarika. Összeszedte a cók­­mókját, a karikát egy ruhába gön­gyölte, s felment a királyhoz. A ka­punál megállították, nem akarták be­ereszteni. — Mi járatban van kend? — kér­dezik. — Hoztam a ’királynak ajándékot', azért akarok fölmenni! — mondja az ember. Arra felengedték. Mikor az arany­karikát átadta a királynak, azt kér­dezte az tőle: — Honnan való ez az aranykarika? Hol vetted? — Fölséges király, nem vettem én ezt sehonnét; halásztam a Drávában, és ott fogtam. A király elfogadta az aranykarikát, de megparancsolta, hogy adjanak a szegény embernek ezüstöt meg papír­pénzt, amennyit csak elbír. A szegény hétrét görbült, olyan sok pénzt ka­pott. Mikor hazaért, az egyik fiát elküld­te a bátyjához, hogy kérje él a mé­rőt. Azt mondja a bátyja a gyereknek: — Ugyan, minek nektek a mérő, mikor még egy falat kenyeretek sin­csen! A gyerek nem szólt semmit. A báty­ja a mérőt előbb szurokkal jól ki­kente, úgy adta oda. Mikor a pénzt megmérték, a gyerek visszavitte a mérőt, de sem otthon nem látták meg, sem ő nem vette észre, hogy egy ezüstpénz a szurokba beleragadt. Kérdezi a bátyja a gyereket: — No, mit mértetek vele? Azt mondja a gyerek: — Borsót! Tudta is a gyerek, hogy mii mér­tek! Nem előtte csinálták! Mikor már a gyerek hazament, az idősebb test­vér akkor nézte meg a mérőt. Hát látja, hogy egy ezüstpénz van a szu­rokba beleragadva. Azt mondja ma­gában: — Dehogy mértek ezek borsót!' Hi­szen itt pénz van! Azon nyomban szaladt az öccséhez, hogy mondja meg neki, hol szerezte azt a sok pénzt. A felesége is vele ment. Gondolta a szegény ember, megtréfálja azt a zsugori testvérét, aki olyan rideg volt mindig hozzá. Azt mondta, úgy lett a pénz, hogy macs­kát vittek a királynak, mert annyi ott az egér, hogy még a királynak is a fülét rágják. Rávágja erre tüstént a bátyja fele­sége: — No, ember, vegyünk mi is macs­kát! Azt mondja a szegény ember, fi­gyelmeztetőül: — Ángyomasszony, né vegyen sokat, mert megkarmolja! De az nem hallgatott' rá. Hazamen­tek, minden vagyonukat eladták, a pénzükön meg macskát vettek. Egy nagy kocsi macskát vittek a királyi várba. Kérdezik a kapunál a katonák:’ — Hová ménnek kendtek? — A királyhoz! — Mi járatban? — Hát macskát hoztunk n'ekiT — Nem mennek el kendtek rögtön a dolgukra? — mondják a katonák. — Csak nem akarnak a királynak macs­kát vinni? De az ángyomasszony elkezdte ám a beszédet, hogy hallották, hogy itt olyan sok az egér, még a király fülét is rágják, és a múltkoriban csak egy macskát hoztak ide! Az ide nem elégi Ők hoztak egy egész kocsival. A katonák alig eresztették be őket. De mégiscsak beeresztették. Mikor a király elé értek, el sem mondták, hogy miben járnak. Azt hit­ték, olyan nagy örömöt okoznak neki. Egyenesen kioldozták a sok zsákot. A rengeteg éhes, dühös macska meg csak neki a királynak, karmolta, tép­te, az meg nem tudott hová menekülni előlük: jajgatott, ahogy a száján ki­fért! Beszaladtak a testőrök, alig tudták a sok macskát agyonverni, meg kikergetni. Akkor aztán az em­bert is jól megverték és kikergették. Mehetett az ember a feleségével haza. Sose lettek többé gazdagok. TÓTH ELEMÉR: Dani, Dani... Dani, Dani, dongó három boros hordó. Három kisláng barna, arcuk piros alma. Három kislány szőke, mennek eskü­vőre. Dani, Dani, dongó három boros hordó, mind üresen kongó. Kör - lépcső Erőlevés: Hozzávalók 40 dkg marha­csont, 25 dkg sovány marhahús, ve­gyes zöldség, paradicsompüré, egy to­jás fehérje. A húst ledaráljuk, a tojásfehérjéi, paradicsompürét a darált hússal jól elkeverjük és 2 liter hideg vízzel ál­landó keverés közben felöntjük. A zöldséget, hagymát, gombát, sót, bor­sot, fokhagymát beletesszük, 4 órán át lassú forrásban tartjuk és utána átszűrjük. Túrós kalácskák: Hozzávalók 25 dkg tehéntúró, 1 dl tejfel, 2 db tojás, Vz citromhéj, 8 dkg cukor, 1 csőm. szeg­fűszeg, 30 dkg mazsolya, 60 dkg kész hajtogatott élesztőtésztát. A túrót szitán áttörjük. Tálba tévé keverünk hozzá tejfelt, 1 evőkanál porcukrot, 2 tojás sárgáját, mazsolát, reszelt citromhéjat és a két tojás keményre felvert habját, amelyhez szintén adunk egy evőkanál porcukrot. A vajjal hajtogatott élesztőtésztát ki­nyújtjuk és 6—8 cm széles négyzete­ket vágunk ki belőle. A négyzetek kö­zepére egy-egy kis evőkanál töltelé­ket adunk, a tészta négy csücskét to­jással megkenve behajtjuk és a kö­zepén egy szegfűszeggel összetűzzük. Tepsibe rakva megkenjük. Még 20—30 percig pihentetjük, azután forró sü­tőben pirosra sütjük. Frissen, forrón vaníliás porcukorral meghintve tálal­juk. Szerelmeslevél: Hozzávalók: 27 dkg liszt, 13 dkg cukor, 15 dkg vaj, 6 db tojás, 2 dkg élesztő, V2 dl tejfel, 10 dkg dió, 2 dl tej, citromhéj, kevés vaníliáscukor. 25 dkg lisztből, 15 dkg vajból, 4 to­jás sárgájából, 7 dkg cukorból, tejfel­ből, élesztőből, vaníliáscukorból tész­tát gyúrunk és pihenni hagyjuk. Töltelék: a diót megdaráljuk, 2 dl tejet, 6 dkg cukorral, 2 tojással, 1,5 dkg liszttel, citromhéjjal folytonosan keverve'felforraljuk, ha megsűrűsö­dött, levesszük és beleszórjuk a diót. A kinyújtott tésztát elég vékony levélalakúra vágjuk, közepébe tesszük i tölteléket összehajtogatjuk egymásra mint a négy oldalát. Mérsékelt tűznél sütjük, vaníliás cukorral behinfjük és tálaljuk. Az alábbi kérdésekre adott felele­­j teket írjátok be vízszintesen az ábra .. kockáiba. * 1. Vásári szórakoztató eszköz. — 2. Kicsiny énekes madár. — 3. Nyu-1 godt, sima vízfelületre pillantva is ezt > láthatjuk. — 4. Tövises fa, gyümölcse ' a vackor. — 5. Valamely tantárgynak • az órákon kívül is működő csoportja 1 az iskolában. — 6. Thúri Zsuzsa ma­­■ gyarországi írónő most megjelent regénye. Megfejtésül elég megírni azt a ne­vét, amely az utolsó függőleges sor betűiből alakul ki (az utolsó két betű felcserélésével). Azt is írjátok rc-eg, ki volt e név viselője. Meafeifések -nyertesek A május 15-i szám gyerekrova­tában megjelent rejtvény helyes megfejtése: A május 15-i rejtvény helyes megfejtéséért a kö­vetkező pajtásokat jutalmazzuk: Radócsy Piroska, Szepsi és Szurdi Nándor, Karva. ^ ^SZABAD FÖLDMŰVES 1965. május 29.

Next

/
Thumbnails
Contents