Szabad Földműves, 1965. január-június (16. évfolyam, 1-25. szám)

1965-05-22 / 20. szám

Hasznos tapasztalatcsere A járási mezőgazdasági termelési igazgatóságok vezető dolgozói két­napos értekezletet tartottak az irá­nyító munkában szerzett tapasztala­taik kicserélése céljából. Az értekez­letet a Szlovák Nemzeti Tanács Föld­művelésügyi Megbízotti Hivatala hívta össze. Dr. Koloman Botfa elvtárs, az SZNT földművelésügyi megbízottja megnyitó beszédében hangsúlyozta, hogy a szövetkezetek vezető dolgozói egységes jutalmazási rendszerének kialakítása céljából szükségessé vált azoknak a tapasztalatoknak összege­zése, amelyeket az egyes járásokban a dunaszerdahelyi módszer alkalma­zása következtében szereztek. Elér­kezett az ideje annak is, hogy mé­lyebben elemezzük a mezőgazdasági termelés összpontosításával és szako­sításával kapcsolatos kezdeményezé­seket és behatóbban foglalkozzunk a gépek hatékony kihasználásának kér­désével. A szövetkezetek vezető dolgozóinak Új jutalmazási rendszerét 0 z s v a 1 d Frigyes elvtárs, a dunaszerdahelyi JMTI vezetője ismertette, és a mező­­gazdasági termelés színvonalának iBsaesi Végső út • a mező­­gazdaság? Év a májusban érettségizik; gá­lyaválasztás előtt áll. Elég jól ta­nul, ezért megkérdeztem tőle, me­lyik jőiskolán szeretné folytatni tanulmányait. — Orvosira jelentkeztem, de le­het hogy csak a mezőgazdaságin kötök ki - hangzott a válasz. — S azt hogy gondolod, hogy csak a mezőgazdaságin? — kérdez­tem. Felállt, megigazította lenszöke haját,. s terveiről, vágyairól kez­dett beszélni; már ami a tovább­tanulást illeti. Elmondta, hogy kis­korától kezdve vágya, hogy orvos legyen. Ezért a középiskola elvég­zése után az orvosi karon szeretné tovább folytatni tanulmányait. Ha ez mégsem sikerülne, megpróbálja a természettudományi karon, s végső esetben a mezőgazdasági fő­iskolán. — Remélem, oda felvesznek, hi­szen úgy sincs sok jelentkező, s azt hallottam, hogy ott nagyon nem is válogatnak — fejezte be a beszélgetést Éva. Lám, így vélekedik egy tizennyolc éves, érettségiző lány a mezőgaz­dasági főiskoláról, s tudom, hogy nem ó az egyedüli. A fiatalok több­ségef sőt az idősebbek közül is so­kan felületesen, lenézően beszélnek a mezőgazdaságról, mintha az nem lenne éppen olyan fontos, mint az orvostudomány, vagy a pedagógia. Pedig szükség lenne, hogy nem­csak Éva, hanem a többi fiatal is, aki hasonló véleményen van, meg­változtatná elképzeléseit, s más szemmel néznének a mezőgazdasági iskolára, a mezőgazdasági szakma jelentőségére. Nagyon helytelen, amit egyes diákok vagy szülők is tartanak a mezőgazdasági iskolák­ról. Sokszor elhangzik az ilyen kijelentés: ha nem tanul a gyerek, majd jó lesz mezőgazdasági isko­lára. Köztudomású, hogy a mai mezőgazdásznak sokoldalúqn kép­zettnek kell lennie, több tudomány­ágban is ki kell ismernie magát. S ez pedig nem kicsiség. Tény, hogy mezőgazdaságunk helyzete pillanatnyilag nem nagyon kecsegtető. De mindezért nemcsak a mezőgazdászokat, a mezőgazda­ságban dolgozókat terheli a fele­lősség. Ha az ipari termelés szint­jére akarjuk felemelni a mezőgaz­dasági termelést is, akkor az ed­diginél sokkal komolyabban kell foglalkoznunk a mezőgazdasági is­kolák helyzetével, az utánpótlás kérdésével. Kedves, Éva! Mindez nem akar rábeszélés lenni, csupán egy kis felvilágosítás. Remélem belátod, hogy a mezőgazdaságról vallott nézeteid felületesek, sót helytele­nek. Sajnos, nem Te vagy az egyedüli! Tehát azoknak is szóljon e néhány sor. KOLBER IBOLYA szüntelen emelkedését tükröző ered­mények felsorakoztatásával meggyő­zően bizonygatta a jutalmazás új for­májának előnyeit. Azt, hogy a jutal­mazás új formájának bevezetése va­lóban szükségessé vált, s hogy ez kedvezően hat a szövetkezetek fejlő­désére, határozottan állították a zvo­­leni, a Spisská Nová Ves-i, a kassai és a galántai termelési igazgatóság képviselői is, mely járásokban az EFSZ vezetők jutalmazásának duna­­szerdahelyi módszerét a sajátos helyi viszonyaikhoz alkalmazták, tehát a dunaszerdahelyi példa módosított for­máját vezették be. Az értékes eszmecsere után a me­zőgazdasági termelésünk szlovákiai irányító szerveinek képviselői arra a következtetésre jutottak, hogy a du­naszerdahelyi módszer alapját képez­heti az EFSZ-ek vezető dolgozói új jutalmazási rendszerének, amelyet a Földművelésügyi Minisztérium a kö­zeljövőben elkészít. Általános egyetértés fogadta azt a javaslatot is, hogy mielőbb ki kell dolgozni a traktorosok és a többi gép­kezelők egységes jutalmazási rend­szerét, s hogy a szilárd pénzbeli ju­talmazást ajánlatos bevezetni mind­azokban az EFSZ-ekben, ahol a több­éves tapasztalatok a vezetés, a ter­vezés és a termelés magas színvona­láról és szilárdságáról tanúskodnak, s igy a munkaegység értéke is évről évre emelkedik. A mezőgazdasági termelés közpon­tosításáról és szakosításáról főleg a komáromi és az érsekújvári járás tapasztalatai nyomán folyt a vita. A komáromi járás mezőgazdasági ter­melésének szakosítását az jellemzi, hogy a mezőgazdasági üzemeket a természeti és gazdasági előfeltételeik alapján csoportosították. Majd így, egyes gazdaságokat a növendékállatok nevelésére, míg másokat tej, hús, vagy tojástermelésre szakosítottak. A nö­vénytermesztést, elsősorban is a ta­karmány termesztését pedig az állat­­tenyésztéshez igazították úgy, hogy kedvező előfeltételeik legyenek az állattenyésztés fő ágazatának fejlesz­téséhez. Az érsekújvári járás más formákkal kísérletezik. Ott kezdetét vette az EFSZ-ek szövetkezése, s Így olyan többezer hektáros gazdaságok kiala­kítása, amelyek a termelés központo­sítását és szakosítását üzemen belül oldhatják meg. Tehát, míg a komáro­mi járás szakosítását a nyitott állo­mányforgő, addig az érsekújvári kez­deményezést a zárt állományforgó jellemzi. A jelenlevők többsége elismerte, hogy a komáromi járás szövetkezetei nagy lépést tettek a termelés szako­sítása felé. Azt is megállapították, hogy a fejlődésünk jelenlegi szaka­szában, amikor egyes járásokban van­nak még gyengébb, de vannak gazda­gabb szövetkezetek is, s amikor az árpolitika figyelembe vétele alapján megvalósított szakosítással elérhető a gyengébb szövetkezetek gazdasági helyzetének megszilárdulása, a komá­romi módszer alapjában véve helyes. A mezőgazdasági termelés közpon­tosításának és szakosításának kor­szerű és így hasznosabb módszerét a jelenlévők többsége azonban az ér­sekújvári kezdeményezésben, tehát az EFSZ-ek szövetkezésében látta. Mert ez a módszer kizárja az egyes mezőgazdasági termények többszöri megadóztatásának lehetőségét, és egyben biztosítékul szolgál ahhoz, hogy az árpolitika alapján nyújtott különböző előnyöket — a termelés üzemen belüli központosítása és sza­kosítása következtében — minden mezőgazdasági üzem egyformán él­vezze. Az értekezlet ezért arra a követ­keztetésre jutott, hogy a termelés üzemen belüli központosítását és sza­kosítását meg kell gyorsítani elsősor­ban is az állami gazdaságok szaka­szán, ahol a többezer hektár föld és a kiépített gazdasági udvarok a kér­dés megoldását kedvezően befolyá­solják. Majd a jó tapasztalatok nyo­mán előtérbe kerülhet az EFSZ-szö­­vetségek létrehozása, a termelés sza­kosításának üzemen belüli megoldása. Az értekezlet arra a véleményre jutott, Tiogy baj van a mezőgazdasági gépek kihasználása körül. Sokhelyen azért nem használják ki kellőképpen a gépeket, mert azok mellőzése által akarnák a tagoknak munkalehetősé­get biztosítani. Ennek természetes következménye, hogy általában drá­gán termelünk. Ugyanis a termelési költségek alakulására egyrészt kihat a kihasználatlan gépek értékének, illetve értéke egy bizonyos részének évenkénti leírása, és a sokszor feles­legesnek mutatkozó gyalogosmunka jutalmazása Is. Az értekezlet részve­vői megegyeztek abban, hogy a gépek maximális kihasználása érdekében hatékonyabb irányító és felvilágosító munkát végeznek. (pa) Egy értékes bejegyzés Nemrég megható ün­nepség zajlott le az Ipolysági Városházán. A város felszabadításá­ban résztvett szovjet hadsereg egyik tisztje látogatott el ide. Dimit­­rij Fjodorovics L 6 z a, a szovjet hadsereg al­ezredese 1945 decem­berében vett részt az Ipolyság felszabadítá­sáért folytatott harcok­ban. S amikor nemrég Magyarországon járt, kihasználta az alkalmat és ellátogatott Ipoly­ságra is. A város vezető képviselőivel, barátai-, val és volt harcostársai­val folytatott beszélge­tése után a kővetkező sorokat írta be a város­háza emlékkönyvébe: „Csehszlovák és ma­gyar barátaink kedves­sége lehetővé tette, hogy meglátogassam azt a várost, melynek fel­szabadításában magam is részt vettem. Az Önök hazájában nyugszanak társaim hamvai, akikkel együtt harcoltam szabadságu­kért. Sok egészséget és személyes sikert kívá­nok önöknek az építés­ben és a magánéletben.“ Kedves és nemes sza­vak ezek. Olyan ember szavai, aki csak annyit kíván, hogy örökké ba­rátok maradjunk. Mi Is ezt akarjuk. Horniak J. '(Ipolyság) Komáromi Jókai Napok Május 13-án kezdődtek Komáromban a Jókai napok. Kulturális életünk e nagyszabású szemléjét a MATESZ előadása nyitotta meg, Fejes Endre nagysikerű müvével, a Rozsdatemetővel. Azóta napról napra követik egymást az események. A lévai színjátszócsoport előadásában láttuk Luigi Candoni tragédiáját', a Szombat esti vágyat. Ez idén új színfolttal gazdagodott a Jókai napok műsora. Ugyanis a néhány éve kifogásolt könyvkiállítás most megvalósult. A kiállítás be­mutatja a hazai magyar könyvkiadás termékeit a felszabadulás óta, továbbá azt az utat, amelyet könyvkiadásunk megtett ebben az időszak­ban. A kiállításon a látogatók megtekinthetik a szépirodalmi, a politikai, a pedagógiai, valamint a mezőgazdasági kiadó gondozásában megjelent könyveket. S természetesen, ha valaki vásárolni akar, a kiválasztott könyvet megveheti. Szombaton, 15-én zajlott le a szavalők s a prózamondók fesztiválja. Olvasóink tájékoztatására — mielőtt részletesen foglalkoznánk vele — most csupán a nyertesek névsorát közöljük. Az első kategória győztese Rácz Klára, Komárom. A második kategóriában Jakab Ilona (Csallóköz­­aranyos), a harmadik kategóriában Domonkos Tivadar (Nagymegyer), a negyedik kategóriában (próza) Raj Mária (Zselíz), s a felnőttek kate­góriájában Gilányi Valéria (Nagyszelmenc) került az első helyre. A szavalók és prózamondók fesztiválját ünnepi akadémia követte, amelyen fellépett a száz éves Rozsnyói Magyar Munkás Dalárda, Kohut Magda, a Budapesti Nemzeti Színház művésze, valamint a szavalók és prózai előadók fesztiváljának győztesei. Vasárnap délután mutatkoztak be a Rozsnyói Tizénkéfévés Iskola színjátszói, Vörösmarty Csongor és Tünde című mesejátékéval. Az elő­adás kimagasló színvonalat hozott, s érdemét úttörő jellege még inkább kihangsúlyozza. Ugyancsak vasárnap mutatkoztak be a dunaszerdahelyiek Is. Gárdonyi Géza Bor című népszínművét adták elő sikerrel. — gs— Az SZNT 'elnökségé elhatározta, hogy május 27-re egybehívja az SZNT 4. teljes ülését, amelynek résztvevői megvitatják a szlovákiai vízgazdálkodás terén jelenleg fenn­álló helyzetet, s a legközelebbi évek­ben megoldásra váró legfontosabb vízgazdálkodási feladatokat. Tek’ntet­­tel arra, hogy ezek a feladatok nép­gazdaságunk egyes ágazatainak fej­lesztése, valamint a szlovákiai lakos­ság élet- és kulturális színvonalának emelése szempontjából rendkívül fon­tosak, az ülésre meghívják a kor­mány, a nemzetgyűlési bizottságok, az Akadémia, a kerületi vízgazdálko­dási bizottságok és más intézetek képviselőit is. A sajtótájékoztatón ismertették az áprilisi tervteljesítés eredményeit is. A központilag irányított iparvállala­tok áprilisban 1,9 %-kal túlteljesítet­ték a telje* termelési tervet. A túl­teljesítés ez év elejétől 3,2 %-os volt k mezőgazdaságban túl lassan ha­ladnak a munkák — állapította meg a jelentés. Az SZNT elnökségé részletesen fog­lalkozott az 1964. évi pénzügyi gaz­dálkodás eredményeivel. Megállapítást nyert, hogy a szlovákiai nemzeti bi­zottságok 1964-ben jó eredményeket értek el a társadalmi termelés növe­lése terén. Az SZNT elnöksége az említett kér­dések megvitatása után jóváhagyta a szlovákiai erdőségekben keletkezett károk kiküszöböléséről szóló beszá­molót, valamint a gazdasági állatok száj- és körömfájásáról s e járvány megszüntetéséről szóló beszámolót is. Mivel a helyzet a szomszédos Ma­gyarországon is javult, javasolták, hogy 1965. június 1-től ismét megin­duljon a két ország közti turista­­forgalom. Több új lakást Az általános életszínvonal emelke­déséhez hozzá tartozik a lakáskultúra emelkedése is. örvendetes jelenség, hogy már vidéken is egyre több he­lyen megértették a szövetkezet! la­kásépítésből származó előnyöket. A komáromi járásban az elmúlt évben többszáz új, egészséges, korszerű la­kást építettek fel a tagok részére. Káder elvtárs, a járási nemzeti bi­zottság építési bizottságának elnöke elmondotta, hogy például tavaly Ko­máromban 108 szövetkezeti lakást ad­tak át a tagoknak, míg ebben az év­ben 48 készül el. Még ugyanebben az évben megkezdik 112 lakás építését. A járás három községében is alakult már lakásépítő szövetkezet: Dunamo­­cson, Gútán és Ögyallán. Papp János, Komárom • « Önkéntes véradás Nemrég mosolygós arcú emberekkel találkoztam Vízkelet utcáin. Amikor arról érdeklődtem, hogy merrefelé indulnak, egy bátorságtól sugárzó arcú néni katonásan kijelentette: ön­kéntes véradásra Bratislavába. A vezetőtől megtudtam, hogy a fa­luból összesen 95-en jelentkeztek a helyi Vöröskereszt Szervezet mozgó­sítására. A galántai járás többi falujában és az ország más részein is példát ve­hetnének a vízkeleti véradóktól. Kozma Sándor, Vízkelet Százezres értékeket ment meg az ifjúság A matematika-órának végé, víg zsi­­bóngástól visszhangzanak a folyosók. Hartman tanító elvtárs nem mulasz­totta el megemlíteni az „övéinek“, ugyanúgy mint kartársa, Bocek Éva a saját osztályában, hogy ma még ta­lálkoznak a tűzoltó szertár előtt. — Közeledik a nyár — magyarázta derűs arccal Hartman József — és nekünk fel kell készülni. Bennünket nem lephet meg a tűz cséplőgépek környékén vagy akár a pályatest mentén. Mini tűzoltó már sok funkciót be­töltött. Kivette részét az akciók szá­zaiból, nemcsak tűzeseteknél, hanem más elemi csapások alkalmával is, gyakran a legsúlyosabb feltételek kö­zött. Most pedig a fiatalok következ­nek. Hiszen a tanulók jobbára csak hallásból ismerik a borzalmakat. — Vásárvámoson egyszer több mint 25 ház leégett, sok szarvasmarha el­pusztult, emberéletek voltak veszély­ben — még visszaemlékezni sem jő az esetre. Fecskendők nem voltak. Mire mentünk azzal az egyetlen kézi fecskendővel akkora tűzzel szemben?/ Közben felnyitotta a dunaszerda­helyi tűzoltószertár kapuját és fel­derült az arca: — Ez már igen. Ezzel a felszereléssel bátran nekimegyünk a legnagyobb tűznek is! De inkább ne kerüljön rá sor. A dunaszerdahelyi Kilencéves Isko­la fiatal úttörői őrsökre osztva nagy buzgalommal segédkeznek neki. A szakszerű kiképzést itt nagyon komo­lyan veszik. — Jól haladnak a gyerekek. Én 12 tűzoltó őrs parancsnoka vagyok, a szomszédos községek csapatai, mint pl. Egyházkarcsán, Hegyétén, Albáron, sőt Mádon, Balázsfán, Udvarnokon is parancsnokságom alá tartozik. A kö-Bocek Sva oltóberendezések kezelését mgm/arázza a tanulóknak zeli Egyházkarcsán a helyettesem, Budai Józsi ügyes szervező. Egyházkarcsát említve a tanító arca mintha elborulna. De érthető is. A ré­gi história: gyufa és gyerekek. Ártat­lannak látszó játszadozás a szalma­­kazal tövében, mely tragikus véget ért. A szalmakazallal együtt elégett két gyermek is. Van tehát alapos ok arra, hogy lelkiismeretesen foglalkoz­zunk a tanulókkal. Boceková Éva tanítónő is gazdag 'tapasztalatokra tekinthet már vissza- Elmondja nekünk, hogyan vette észre kis tanítványa Szabó Marika Egyház­karcsán, hogy ég az istálló és azon­nal jelentést tett. Ez által menthet­tek meg százezres értékeket. Benes Vilmos pedig a Bősre vezető út men­tén vette észre egy szalmakazal kez­dődő tüzét. Potocs Sándor egy gyere­ket mentett meg, villámcsapás elől. És még sok kisebb-nagyobb tűzesetét figyeltek meg és jelentettek idejében a gyerekek a tűzoltóknak. — Meg is teszünk mindent, hogy jólképzett tanulóink — nyolcvan áll rendelkezésre a nyári időszakban — pontosan meghatározott szakaszokon teljesítsék a rájuk bízott feladato­kat, — jegyezte meg a tanítónő és Hartman József még hozzáfűzte: — Tűz esetén másodpercek dönte­nek. Már ezért is fontos a gyerekek J<Ävetkez e tes kiképzés»?«»« J. K. A korszerű Komáromi Művelődési Otthonban lépnek fel a Jókai Napok kprp.tp.hpn nr p.mriittp.sp.k. júniustól ismét utazhatunk Magyarorszagra v A Szlovák Nemzeti Tanács elnökségének legutóbbi sajtóértekezletén részletesen tájékoztatták az újságírókat az SZNT elnöksége május 15-1 tanácskozásának eredményeiről. 2 SZABAD FÖLDMŰVES 1965. május 22.

Next

/
Thumbnails
Contents