Szabad Földműves, 1965. január-június (16. évfolyam, 1-25. szám)
1965-05-22 / 20. szám
Hasznos tapasztalatcsere A járási mezőgazdasági termelési igazgatóságok vezető dolgozói kétnapos értekezletet tartottak az irányító munkában szerzett tapasztalataik kicserélése céljából. Az értekezletet a Szlovák Nemzeti Tanács Földművelésügyi Megbízotti Hivatala hívta össze. Dr. Koloman Botfa elvtárs, az SZNT földművelésügyi megbízottja megnyitó beszédében hangsúlyozta, hogy a szövetkezetek vezető dolgozói egységes jutalmazási rendszerének kialakítása céljából szükségessé vált azoknak a tapasztalatoknak összegezése, amelyeket az egyes járásokban a dunaszerdahelyi módszer alkalmazása következtében szereztek. Elérkezett az ideje annak is, hogy mélyebben elemezzük a mezőgazdasági termelés összpontosításával és szakosításával kapcsolatos kezdeményezéseket és behatóbban foglalkozzunk a gépek hatékony kihasználásának kérdésével. A szövetkezetek vezető dolgozóinak Új jutalmazási rendszerét 0 z s v a 1 d Frigyes elvtárs, a dunaszerdahelyi JMTI vezetője ismertette, és a mezőgazdasági termelés színvonalának iBsaesi Végső út • a mezőgazdaság? Év a májusban érettségizik; gályaválasztás előtt áll. Elég jól tanul, ezért megkérdeztem tőle, melyik jőiskolán szeretné folytatni tanulmányait. — Orvosira jelentkeztem, de lehet hogy csak a mezőgazdaságin kötök ki - hangzott a válasz. — S azt hogy gondolod, hogy csak a mezőgazdaságin? — kérdeztem. Felállt, megigazította lenszöke haját,. s terveiről, vágyairól kezdett beszélni; már ami a továbbtanulást illeti. Elmondta, hogy kiskorától kezdve vágya, hogy orvos legyen. Ezért a középiskola elvégzése után az orvosi karon szeretné tovább folytatni tanulmányait. Ha ez mégsem sikerülne, megpróbálja a természettudományi karon, s végső esetben a mezőgazdasági főiskolán. — Remélem, oda felvesznek, hiszen úgy sincs sok jelentkező, s azt hallottam, hogy ott nagyon nem is válogatnak — fejezte be a beszélgetést Éva. Lám, így vélekedik egy tizennyolc éves, érettségiző lány a mezőgazdasági főiskoláról, s tudom, hogy nem ó az egyedüli. A fiatalok többségef sőt az idősebbek közül is sokan felületesen, lenézően beszélnek a mezőgazdaságról, mintha az nem lenne éppen olyan fontos, mint az orvostudomány, vagy a pedagógia. Pedig szükség lenne, hogy nemcsak Éva, hanem a többi fiatal is, aki hasonló véleményen van, megváltoztatná elképzeléseit, s más szemmel néznének a mezőgazdasági iskolára, a mezőgazdasági szakma jelentőségére. Nagyon helytelen, amit egyes diákok vagy szülők is tartanak a mezőgazdasági iskolákról. Sokszor elhangzik az ilyen kijelentés: ha nem tanul a gyerek, majd jó lesz mezőgazdasági iskolára. Köztudomású, hogy a mai mezőgazdásznak sokoldalúqn képzettnek kell lennie, több tudományágban is ki kell ismernie magát. S ez pedig nem kicsiség. Tény, hogy mezőgazdaságunk helyzete pillanatnyilag nem nagyon kecsegtető. De mindezért nemcsak a mezőgazdászokat, a mezőgazdaságban dolgozókat terheli a felelősség. Ha az ipari termelés szintjére akarjuk felemelni a mezőgazdasági termelést is, akkor az eddiginél sokkal komolyabban kell foglalkoznunk a mezőgazdasági iskolák helyzetével, az utánpótlás kérdésével. Kedves, Éva! Mindez nem akar rábeszélés lenni, csupán egy kis felvilágosítás. Remélem belátod, hogy a mezőgazdaságról vallott nézeteid felületesek, sót helytelenek. Sajnos, nem Te vagy az egyedüli! Tehát azoknak is szóljon e néhány sor. KOLBER IBOLYA szüntelen emelkedését tükröző eredmények felsorakoztatásával meggyőzően bizonygatta a jutalmazás új formájának előnyeit. Azt, hogy a jutalmazás új formájának bevezetése valóban szükségessé vált, s hogy ez kedvezően hat a szövetkezetek fejlődésére, határozottan állították a zvoleni, a Spisská Nová Ves-i, a kassai és a galántai termelési igazgatóság képviselői is, mely járásokban az EFSZ vezetők jutalmazásának dunaszerdahelyi módszerét a sajátos helyi viszonyaikhoz alkalmazták, tehát a dunaszerdahelyi példa módosított formáját vezették be. Az értékes eszmecsere után a mezőgazdasági termelésünk szlovákiai irányító szerveinek képviselői arra a következtetésre jutottak, hogy a dunaszerdahelyi módszer alapját képezheti az EFSZ-ek vezető dolgozói új jutalmazási rendszerének, amelyet a Földművelésügyi Minisztérium a közeljövőben elkészít. Általános egyetértés fogadta azt a javaslatot is, hogy mielőbb ki kell dolgozni a traktorosok és a többi gépkezelők egységes jutalmazási rendszerét, s hogy a szilárd pénzbeli jutalmazást ajánlatos bevezetni mindazokban az EFSZ-ekben, ahol a többéves tapasztalatok a vezetés, a tervezés és a termelés magas színvonaláról és szilárdságáról tanúskodnak, s igy a munkaegység értéke is évről évre emelkedik. A mezőgazdasági termelés központosításáról és szakosításáról főleg a komáromi és az érsekújvári járás tapasztalatai nyomán folyt a vita. A komáromi járás mezőgazdasági termelésének szakosítását az jellemzi, hogy a mezőgazdasági üzemeket a természeti és gazdasági előfeltételeik alapján csoportosították. Majd így, egyes gazdaságokat a növendékállatok nevelésére, míg másokat tej, hús, vagy tojástermelésre szakosítottak. A növénytermesztést, elsősorban is a takarmány termesztését pedig az állattenyésztéshez igazították úgy, hogy kedvező előfeltételeik legyenek az állattenyésztés fő ágazatának fejlesztéséhez. Az érsekújvári járás más formákkal kísérletezik. Ott kezdetét vette az EFSZ-ek szövetkezése, s Így olyan többezer hektáros gazdaságok kialakítása, amelyek a termelés központosítását és szakosítását üzemen belül oldhatják meg. Tehát, míg a komáromi járás szakosítását a nyitott állományforgő, addig az érsekújvári kezdeményezést a zárt állományforgó jellemzi. A jelenlevők többsége elismerte, hogy a komáromi járás szövetkezetei nagy lépést tettek a termelés szakosítása felé. Azt is megállapították, hogy a fejlődésünk jelenlegi szakaszában, amikor egyes járásokban vannak még gyengébb, de vannak gazdagabb szövetkezetek is, s amikor az árpolitika figyelembe vétele alapján megvalósított szakosítással elérhető a gyengébb szövetkezetek gazdasági helyzetének megszilárdulása, a komáromi módszer alapjában véve helyes. A mezőgazdasági termelés központosításának és szakosításának korszerű és így hasznosabb módszerét a jelenlévők többsége azonban az érsekújvári kezdeményezésben, tehát az EFSZ-ek szövetkezésében látta. Mert ez a módszer kizárja az egyes mezőgazdasági termények többszöri megadóztatásának lehetőségét, és egyben biztosítékul szolgál ahhoz, hogy az árpolitika alapján nyújtott különböző előnyöket — a termelés üzemen belüli központosítása és szakosítása következtében — minden mezőgazdasági üzem egyformán élvezze. Az értekezlet ezért arra a következtetésre jutott, hogy a termelés üzemen belüli központosítását és szakosítását meg kell gyorsítani elsősorban is az állami gazdaságok szakaszán, ahol a többezer hektár föld és a kiépített gazdasági udvarok a kérdés megoldását kedvezően befolyásolják. Majd a jó tapasztalatok nyomán előtérbe kerülhet az EFSZ-szövetségek létrehozása, a termelés szakosításának üzemen belüli megoldása. Az értekezlet arra a véleményre jutott, Tiogy baj van a mezőgazdasági gépek kihasználása körül. Sokhelyen azért nem használják ki kellőképpen a gépeket, mert azok mellőzése által akarnák a tagoknak munkalehetőséget biztosítani. Ennek természetes következménye, hogy általában drágán termelünk. Ugyanis a termelési költségek alakulására egyrészt kihat a kihasználatlan gépek értékének, illetve értéke egy bizonyos részének évenkénti leírása, és a sokszor feleslegesnek mutatkozó gyalogosmunka jutalmazása Is. Az értekezlet részvevői megegyeztek abban, hogy a gépek maximális kihasználása érdekében hatékonyabb irányító és felvilágosító munkát végeznek. (pa) Egy értékes bejegyzés Nemrég megható ünnepség zajlott le az Ipolysági Városházán. A város felszabadításában résztvett szovjet hadsereg egyik tisztje látogatott el ide. Dimitrij Fjodorovics L 6 z a, a szovjet hadsereg alezredese 1945 decemberében vett részt az Ipolyság felszabadításáért folytatott harcokban. S amikor nemrég Magyarországon járt, kihasználta az alkalmat és ellátogatott Ipolyságra is. A város vezető képviselőivel, barátai-, val és volt harcostársaival folytatott beszélgetése után a kővetkező sorokat írta be a városháza emlékkönyvébe: „Csehszlovák és magyar barátaink kedvessége lehetővé tette, hogy meglátogassam azt a várost, melynek felszabadításában magam is részt vettem. Az Önök hazájában nyugszanak társaim hamvai, akikkel együtt harcoltam szabadságukért. Sok egészséget és személyes sikert kívánok önöknek az építésben és a magánéletben.“ Kedves és nemes szavak ezek. Olyan ember szavai, aki csak annyit kíván, hogy örökké barátok maradjunk. Mi Is ezt akarjuk. Horniak J. '(Ipolyság) Komáromi Jókai Napok Május 13-án kezdődtek Komáromban a Jókai napok. Kulturális életünk e nagyszabású szemléjét a MATESZ előadása nyitotta meg, Fejes Endre nagysikerű müvével, a Rozsdatemetővel. Azóta napról napra követik egymást az események. A lévai színjátszócsoport előadásában láttuk Luigi Candoni tragédiáját', a Szombat esti vágyat. Ez idén új színfolttal gazdagodott a Jókai napok műsora. Ugyanis a néhány éve kifogásolt könyvkiállítás most megvalósult. A kiállítás bemutatja a hazai magyar könyvkiadás termékeit a felszabadulás óta, továbbá azt az utat, amelyet könyvkiadásunk megtett ebben az időszakban. A kiállításon a látogatók megtekinthetik a szépirodalmi, a politikai, a pedagógiai, valamint a mezőgazdasági kiadó gondozásában megjelent könyveket. S természetesen, ha valaki vásárolni akar, a kiválasztott könyvet megveheti. Szombaton, 15-én zajlott le a szavalők s a prózamondók fesztiválja. Olvasóink tájékoztatására — mielőtt részletesen foglalkoznánk vele — most csupán a nyertesek névsorát közöljük. Az első kategória győztese Rácz Klára, Komárom. A második kategóriában Jakab Ilona (Csallóközaranyos), a harmadik kategóriában Domonkos Tivadar (Nagymegyer), a negyedik kategóriában (próza) Raj Mária (Zselíz), s a felnőttek kategóriájában Gilányi Valéria (Nagyszelmenc) került az első helyre. A szavalók és prózamondók fesztiválját ünnepi akadémia követte, amelyen fellépett a száz éves Rozsnyói Magyar Munkás Dalárda, Kohut Magda, a Budapesti Nemzeti Színház művésze, valamint a szavalók és prózai előadók fesztiváljának győztesei. Vasárnap délután mutatkoztak be a Rozsnyói Tizénkéfévés Iskola színjátszói, Vörösmarty Csongor és Tünde című mesejátékéval. Az előadás kimagasló színvonalat hozott, s érdemét úttörő jellege még inkább kihangsúlyozza. Ugyancsak vasárnap mutatkoztak be a dunaszerdahelyiek Is. Gárdonyi Géza Bor című népszínművét adták elő sikerrel. — gs— Az SZNT 'elnökségé elhatározta, hogy május 27-re egybehívja az SZNT 4. teljes ülését, amelynek résztvevői megvitatják a szlovákiai vízgazdálkodás terén jelenleg fennálló helyzetet, s a legközelebbi években megoldásra váró legfontosabb vízgazdálkodási feladatokat. Tek’ntettel arra, hogy ezek a feladatok népgazdaságunk egyes ágazatainak fejlesztése, valamint a szlovákiai lakosság élet- és kulturális színvonalának emelése szempontjából rendkívül fontosak, az ülésre meghívják a kormány, a nemzetgyűlési bizottságok, az Akadémia, a kerületi vízgazdálkodási bizottságok és más intézetek képviselőit is. A sajtótájékoztatón ismertették az áprilisi tervteljesítés eredményeit is. A központilag irányított iparvállalatok áprilisban 1,9 %-kal túlteljesítették a telje* termelési tervet. A túlteljesítés ez év elejétől 3,2 %-os volt k mezőgazdaságban túl lassan haladnak a munkák — állapította meg a jelentés. Az SZNT elnökségé részletesen foglalkozott az 1964. évi pénzügyi gazdálkodás eredményeivel. Megállapítást nyert, hogy a szlovákiai nemzeti bizottságok 1964-ben jó eredményeket értek el a társadalmi termelés növelése terén. Az SZNT elnöksége az említett kérdések megvitatása után jóváhagyta a szlovákiai erdőségekben keletkezett károk kiküszöböléséről szóló beszámolót, valamint a gazdasági állatok száj- és körömfájásáról s e járvány megszüntetéséről szóló beszámolót is. Mivel a helyzet a szomszédos Magyarországon is javult, javasolták, hogy 1965. június 1-től ismét meginduljon a két ország közti turistaforgalom. Több új lakást Az általános életszínvonal emelkedéséhez hozzá tartozik a lakáskultúra emelkedése is. örvendetes jelenség, hogy már vidéken is egyre több helyen megértették a szövetkezet! lakásépítésből származó előnyöket. A komáromi járásban az elmúlt évben többszáz új, egészséges, korszerű lakást építettek fel a tagok részére. Káder elvtárs, a járási nemzeti bizottság építési bizottságának elnöke elmondotta, hogy például tavaly Komáromban 108 szövetkezeti lakást adtak át a tagoknak, míg ebben az évben 48 készül el. Még ugyanebben az évben megkezdik 112 lakás építését. A járás három községében is alakult már lakásépítő szövetkezet: Dunamocson, Gútán és Ögyallán. Papp János, Komárom • « Önkéntes véradás Nemrég mosolygós arcú emberekkel találkoztam Vízkelet utcáin. Amikor arról érdeklődtem, hogy merrefelé indulnak, egy bátorságtól sugárzó arcú néni katonásan kijelentette: önkéntes véradásra Bratislavába. A vezetőtől megtudtam, hogy a faluból összesen 95-en jelentkeztek a helyi Vöröskereszt Szervezet mozgósítására. A galántai járás többi falujában és az ország más részein is példát vehetnének a vízkeleti véradóktól. Kozma Sándor, Vízkelet Százezres értékeket ment meg az ifjúság A matematika-órának végé, víg zsibóngástól visszhangzanak a folyosók. Hartman tanító elvtárs nem mulasztotta el megemlíteni az „övéinek“, ugyanúgy mint kartársa, Bocek Éva a saját osztályában, hogy ma még találkoznak a tűzoltó szertár előtt. — Közeledik a nyár — magyarázta derűs arccal Hartman József — és nekünk fel kell készülni. Bennünket nem lephet meg a tűz cséplőgépek környékén vagy akár a pályatest mentén. Mini tűzoltó már sok funkciót betöltött. Kivette részét az akciók százaiból, nemcsak tűzeseteknél, hanem más elemi csapások alkalmával is, gyakran a legsúlyosabb feltételek között. Most pedig a fiatalok következnek. Hiszen a tanulók jobbára csak hallásból ismerik a borzalmakat. — Vásárvámoson egyszer több mint 25 ház leégett, sok szarvasmarha elpusztult, emberéletek voltak veszélyben — még visszaemlékezni sem jő az esetre. Fecskendők nem voltak. Mire mentünk azzal az egyetlen kézi fecskendővel akkora tűzzel szemben?/ Közben felnyitotta a dunaszerdahelyi tűzoltószertár kapuját és felderült az arca: — Ez már igen. Ezzel a felszereléssel bátran nekimegyünk a legnagyobb tűznek is! De inkább ne kerüljön rá sor. A dunaszerdahelyi Kilencéves Iskola fiatal úttörői őrsökre osztva nagy buzgalommal segédkeznek neki. A szakszerű kiképzést itt nagyon komolyan veszik. — Jól haladnak a gyerekek. Én 12 tűzoltó őrs parancsnoka vagyok, a szomszédos községek csapatai, mint pl. Egyházkarcsán, Hegyétén, Albáron, sőt Mádon, Balázsfán, Udvarnokon is parancsnokságom alá tartozik. A kö-Bocek Sva oltóberendezések kezelését mgm/arázza a tanulóknak zeli Egyházkarcsán a helyettesem, Budai Józsi ügyes szervező. Egyházkarcsát említve a tanító arca mintha elborulna. De érthető is. A régi história: gyufa és gyerekek. Ártatlannak látszó játszadozás a szalmakazal tövében, mely tragikus véget ért. A szalmakazallal együtt elégett két gyermek is. Van tehát alapos ok arra, hogy lelkiismeretesen foglalkozzunk a tanulókkal. Boceková Éva tanítónő is gazdag 'tapasztalatokra tekinthet már vissza- Elmondja nekünk, hogyan vette észre kis tanítványa Szabó Marika Egyházkarcsán, hogy ég az istálló és azonnal jelentést tett. Ez által menthettek meg százezres értékeket. Benes Vilmos pedig a Bősre vezető út mentén vette észre egy szalmakazal kezdődő tüzét. Potocs Sándor egy gyereket mentett meg, villámcsapás elől. És még sok kisebb-nagyobb tűzesetét figyeltek meg és jelentettek idejében a gyerekek a tűzoltóknak. — Meg is teszünk mindent, hogy jólképzett tanulóink — nyolcvan áll rendelkezésre a nyári időszakban — pontosan meghatározott szakaszokon teljesítsék a rájuk bízott feladatokat, — jegyezte meg a tanítónő és Hartman József még hozzáfűzte: — Tűz esetén másodpercek döntenek. Már ezért is fontos a gyerekek J<Ävetkez e tes kiképzés»?«»« J. K. A korszerű Komáromi Művelődési Otthonban lépnek fel a Jókai Napok kprp.tp.hpn nr p.mriittp.sp.k. júniustól ismét utazhatunk Magyarorszagra v A Szlovák Nemzeti Tanács elnökségének legutóbbi sajtóértekezletén részletesen tájékoztatták az újságírókat az SZNT elnöksége május 15-1 tanácskozásának eredményeiről. 2 SZABAD FÖLDMŰVES 1965. május 22.
