Szabad Földműves, 1965. január-június (16. évfolyam, 1-25. szám)

1965-05-15 / 19. szám

I 9 köztársasági elnök amnesztia-rendelete Hazánk felszabadulásának 20. évfordulóján Antonín Novotny elvtárs, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke az al­kotmányban biztosított jogával élve széleskörű amnesztiát rendelt el. I. cikkely Elengedem a rendelet előtt elköve­tett bűntettekre jogerősen kiszabott' vagy a bíróság által ezt követően ki­szabásra kerülő büntetéseket: 1. a javító nevelőmunkára ítéltek büntetését úgy, hogy e rendelet nap­jától a tettesre úgy tekintsenek, mint­ha nem ítélték volna el; 2. a feltételes szabadságveszíésre ítéltek büntetését úgy, hogy a rende­let napjától a tettesre úgy tekintse­nek, mintha nem ítélték volna él; 3. az egy évet meg nem haladó sza­badságvesztés büntetését; 4. a két évet meg nem haladó sza­badságvesztés büntetését, ha a tettes a) nő, aki e rendelet napján állapo­tos, vagy 15 éve.snél fiatalabb gye­rekről gondoskodik; b) férfi, aki e rendelet napján 65 év­nél idősebb, vagy olyan nő, aki e rendelet napján 60 évnél idősebb; 5. az egy évet meghaladó, de az öiÉ évet túl nem lépő szabadságvesztés büntetésének égyharmadát, de leg­alább egy esztendőt; 6. a két évet meghaladó, de az öt évet túl nem lépő szabadságvesztés büntetéséből annak két éves részét, ha a tettes a) nő, aki e rendelet napján állapotos, vagy 15 évesnél fiatalabb gyerek­ről gondoskodik; b) férfi, aki e rendelet napján 65 év­nél idősebb, vagy nő, aki e rendelet napján 60 évnél idősebb. II. cikkely Amennyiben a szabadságvesztés büntetése vagy az első cikkely 3., 4., 5. és 6. pontjának alkalmazása után a büntetés fennmaradó része több mint 6 hónap, ezt elengedem azzal a feltétellel, hogy az elítélt e rendelet napjától kezdve három évig nem kö­vet el szándékos bűntettet III. cikkely Az e rendelet napja előtt elkövetett bűntettekért a bíróság által jogerősen kiszabott szabadságvesztés büntetésé­ből elengedem: 1. az eddig le nem töltött' büntetés felét azoknak az elítélteknek, akik e rendelet napján megszakítás nélkül több mint 10 éve töltik le büntetésü­ket; 2. az egész eddig le nem töltött büntetést azoknak az elítélteknek, akik e rendelet napján megszakítás nélkül több mint 15 éve töltik le bün­tetésüket. IV. cikkely A III. cikkely vonatkozik az olyan elítéltekre Is, akiknél tőlük független okokból került sor a büntetés letölté­sének megszakítására. V. cikkely A III. cikkely 2. pontjában említett elítélteknek elengedem a büntetés hátralevő részét azzal a feltétellel, hogy a rendelet napjától 7 évig nem követnek el szándékos bűntettet. Ha a büntetés hátralévő része nem ha­ladja meg a három évet, a próbaidőt három esztendőben szabom meg. VI. cikkely A III. cikkely nem vonatkozik az 1938. május 21. és 1946. december 31. közötti időben (a köztársaság foko­zott veszélyeztetése idején) elköve­tett, a megszállók javát szolgáló bűn­tettek tetteseire. VII. cikkely Az I. és a III. cikkely nem vonat­kozik: 1. a büntető törvénykönyv 219. pa*5 fagrafusa szerint minősülő gyilkos­ság, a 234. paragrafus szerint minő­sülő rablás, a 179. paragrafus szerint minősülő általános veszélyeztetés, a 155. § szerint minősülő közéleti fé­nyező megtámadása, a 132. pragra­­fus 2., 3. és 4. pontja szerint minő­sülő, a szocialista tulajdon szétlopko­dása, a 117. paragrafus szerint minő­sülő üzérkedés, a 124. paragrafus sze­rint minősülő, a külföldi áruforgalom előírásainak megszegésé, a 146. para­grafus szerint minősülő, a devízagaz­­daság veszélyeztetése, a 202. paragra­fus szerint minősülő garázdálkodás, a 203. paragrafus szerint minősülő élősködés, a 213. paragrafus szerint minősülő, a kötelező eltartás elhanya­golása, a 214. paragrafus 2. és 3. pont­ja szerint minősülő nemi erőszak, a 242. paragrafus 2., 3. és 4. pontja sze­rint minősülő nemi visszaélés bűntet­tére és a korábbi törvények szerinti hasonló bűntettekre; 2. a büntető törvénykönyv 269. pa­ragrafusa szerint minősülő) a fegy­veres szolgálat megtagadása, a 275. paragrafus szerint minősülő, a katonai kötelességek megtagadása és az érré irányuló kényszerítés, a 279. paragra­fus szerint minősülő, a felettes elleni erőszak, a 282. paragrafus szerint mi­nősülő dezertálás, a 283. paragrafus szerint minősülő külföldre szökés bűntettére; 3. a közlekedésben alkohol hatására elkövetett bűntettekre, amennyiben következményük súlyos sérülés vagy halál volt; 4. az ossz- és kiegészítő bünteté­sekre, amennyiben a bűntettek egyi­ke azonos az 1., 2. vagy 3. pontban felsorolt bűntettekkel; 5. olyan személyekre, akiket e ren­delet napján megelőző 10 esztendőben legalább kétszer jogerősen feltétlen szabadságvesztésre ítéltek szándéko­san elkövetett bűntettért. VIII. cikkely 1. Azoknak az elítélteknek, akiknek szabadságvesztési büntetését vagy an­nak fennmaradt részét az 1960. május 9-i amnesztia első cikkelyének 1. pontja értelmében elengedtük, most’ elengedem a próbaidő hátralevő ré­szét 2. Azoknak az elítélteknek, akiknek' szabadságvesztési büntetését vagy annak fennmaradt részét az 1960. má­jus 9-i amnesztia I. és II. cikkelye értelmében elengedtük, most a tíz éves próbaidőt öt évre csökkentem. §§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§: Ki a vétkes? Vezető funkcionáriusok következet­lensége, közönye vagy felelőtlensége már eddig is nem egyszer vont maga után komolyabb anyagi, sőt súlyosabb károkat is. Rendszerint ott támadnak ilyen károk, ahol nem tartják be a biztonsági szabályokat vagy — ami még rosszabb — ahol tudatában sin­csenek annak, hogy ezeket az előírá­sokat megszegik. Alábbi soraink is ilyen esetet példáznak. A diószegi cukorgyárban 1964. de­cember 20-nak kora reggeli csendjét hatalmas robbanás döreje szakította meg, amely biztosan felébresztette az éjjeli őröket is. Ahogy a vizsgálat fo­lyamán megállapították, a robbanás­nak egy katlan esett áldozatul, mely­ben az etetők, éjszakánként pedig az éjjeli őrök forraltak vizet és a katlan­ban keletkezett párát onnan fémveze­tékeken keresztül három további kat­lanba vezettették, melyekben burgo­nya és hús főtt a baromfi részére. Ezt a katlansort még 1949-ben szerelték fel az istállóépület közepén, a takar­mányelőkészítőben. A robbanás ereje beszakította a katlan fölötti erős be­tonfödémet, összezúzta a tetőszerke­zetet, a helyiség ajtaját 15 méteres távolságba vágta ki és a szó szoros értelmében összerombolta az egész helyiséget. Ha a robbanás pillanatá­ban ott tartózkodtak volna — mint máskor — az etetők vagy az éjjeli őrök, alighanem ott pusztultak volna. Mi okozta ezt a robbanást? Egyér telmiien ezt most már nehéz lenne megállapítani, mivel a katlan csaknem teljesen tönkrement. A berendelt szakértő tüzetes vizsgálat alapján megállapította, hogy a haj a biztosító szelepen támadt, amelyen át megen­gedettnél nagyobb nyomás esetén a felesleges pára felszabadul. Ez a sze­lep nem tudni milyen zavar következ­tében nem töltötte be funkcióját és a katlanban felgyülemlett pára nyo­mása oly erőssé vált ezáltal, hogy a robbanásnak be kellett következnie. Egyéb okok a katlan nem szakavatott kezelésével magyarázhatók és az el­lenőrzés hiányában is kereshetők. A kazánsor hozzá nem értő kezelé­sét világosan igazolta az etetők és az éjjeli őrök kihallgatása is. Csak egy etető volt úgy-ahogy tisztában a mű­szerek funkciójával. Annak idején ugyanis, amikor a galántai Stavokom­­binát a kazánokat Diószegen felsze­relte, az illető ennél a vállalatnál dol­gozott és jelen volt a kazánok üzembe helyezésénél. Később mint etető a cukorgyár szolgálataiba szegődött és így érvényesíthette ismereteit a gé­pek kezelésénél. A többiek, akik az évek folyamán a cukorgyárba kerül­tek, tőle tanultak valamit és csak nagyon hézagos szakértelemmel ke­zelték a kazánsort, anélkül, hogy pl. tisztában lettek volna a manométer és egyéb műszerek jelentőségével. Sajnos, a gazdaság vezetősége, de a cukorgyár illetékes energo-technikai szakembere se nagyon törődött azzal, szükséges-e a kazánok kezeléséhez szaktudás vagy nem. A vizsgálat alatt derült ki az is, hogy a berendezés technikai dokumentációjáról a cukor­gyárban egyáltalában nem is tudnak semmit. Ilyen körülmények közt azon sem csodálkozhatunk, ha ellenőrzése­ket sem végzett senki, vajon az évek folyamán nem szorult-e javításra a kazánsor valamely része és megfelel-e a működése a munkabiztonsági köve­telményeknek. Szerencséről beszélhe­tünk, hogy emberéletben nem esett kár és a robbanás okozta veszteség csak mintegy 9000 koronát tesz ki. A legkülönösebb azonban, hogy sen­ki sincs ez esetben, akit felelősségre lehetne vonni. A gazdaság vezetői az­zal védekeznek, hogy nem az ő dolguk gondoskodni a kazánsor szakavatott kezeléséről, senki sem akarja tudni, szükséges volt-e szaktudás a kezelés­hez vagy nem. A cukorgyár energo­­mechanikusa, akinek felügyelete alá tartozik az üzem valamennyi katlana és hasonló felszerelése, a kazánsorról nem is tudott, mert csak az év végén foglalta el állását. így aztán most nyu­godtan napirendre térnek az ügy fö­lött, hiszen senki sem vétkes! De ak­kor sem lennének vétkesek, ha vala­melyik etető vagy éjeli őr elpusztult volna?.!; Jozef Melichercík IX. cikkely í. Olyan személyek ellen, akik 5 ren­delet napja előtt engedély nélkül el­hagyták a köztársaság területét, eset­leg engedély nélkül külföldön marad­tak, s ezzel a büntetőtörvénykönyv para9rafusa szerint minősülő, a köztársaság elhagyásának bűntettét', vagy a korábbi törvények szerint mi­nősülő hasonló bűntettet követtek el, az említett bűntett miatt ne kezdjék meg a bűnvádi eljárást, ha pedig már megkezdődött, állítsák le, amennyiben önként hazatérnek, vagy 1965. decem­ber 31-ig önként visszatérnek a Cseh­szlovák Szocialista Köztársaságba. X. cikkely Az Igazságügyminiszfernék' megha'­­gyom, hogy döntés céljából felterjesz­­sze nekem az alábbi elítéltek eseteit: 1. olyan személyekét', akik súlyos, Qyógyíthatatlan betegségben szenved­nek; 2. olyan férfiakat, akik e rendelet napján több mint 65 év.esek, és olyan nőket, akik é rendelet napján több mint 60 évesek, amennyiben e rende­let napja előtt elkövetett bűntettekért a bíróság által jogerősen kiszabott szabadságvesztés büntetését teljes egészében nem engedik el e rendelet megelőző cikkelyei alapján. XI. cikkely 1. Amennyiben ennek a rendeletnek alkalmazása a szabadságvesztés bün­tetésének tartalmától függ, a fokoza­tosín kiszabott szabadságvesztés bün­tetéseit egy büntetésként ítélik meg. Ugyanez érvényes az azelőtt kiszabott büntetés kiegészítő büntetésére is. 2. Amennyiben a törvény alkalma­zása a szabadságvesztés büntetésének tartalmától függ, döntő a fenti ren­delet alapján csökkentett vagy más­képpen enyhített büntetés tartalma. A jövő nemzedéke a tudás bölcsőjében akkor sajátítja el a legkony­­nyebben a betűvetés mesterségét, ha a pedagógusok hivatásnak érzik munkájukat. Azokról az iskolákról, ahol komoly munka folyik, és sokoldalúan tö­rődnek a gyermekek nevelésével, korszerűen felszerelt tantermek, hasz­nosan berendezett folyosók is tanúskodnak. Ha egy idegen belép a Csata! Kilencéves Alapfokú Iskola kapuján, akkor rögtön tapasztalja, hogy a gondos kezek már a folyosót is a tudás műhelyévé változtatták. Az emeletre vezető lépcsőn nem lehet felsietni, mert akaratlanul is meg kell tekinteni az ízléses szekrényekben elhelyezett kózetgyűjteményt és a társadalom fejlődését ábrázoló képsort. A folyosón egy hatalmas tablón az oklevelek sokaságát láthatjuk. Főleg az iskola sportolóinak az érdeme, hogy egyre több és több elismerő ok­levél kerül az ízléses műszálhálő alá. Lehet, hogy legközelebb a sparta­­kiádán fellépők hoznak újabb hírnevet az iskolának. Az ellenőrzők elis­merik, hogy jól felkészültek a csatai diákok. A legjobbak közül tizen­hatan a prágai Strahov-stadionban is ott lesznek majd. A tablóval szemközt egy lelakatolt üveges ajtajú faliszekrényben van­nak elhelyezve a legújabb könyvek. Ha valamelyik gyermek kedvet kap a vásárláshoz, a megbízottól bármikor vehet. Ebben az iskolában már második éve ismerkednek az új tanítási mód­szerek bevezetésével. A matematikai teremben egyszerre hatan állnak a kinyitható tábláknál és versenyszerűen oldják meg a bonyolult fel­adatokat. A mértani tanszerek mágnesesék és így a részekre szedés, összerakás nagyon egyszerű. A meglévő segédeszközök túlnyomó több­ségét a derék tanítók, a gyerekek és a szülők közreműködésével készí­tették. Ott láttunk egy díszes vándorzászlót is, amely azt hirdeti, hogy a leg­jobb színjátszók a csatai tanító-gárdából kerültek ki a lévai járásban. Gáspár Margit Hamletnek nincs igaza című színmüvének színvonalas lejátszásával érdemelték ki az elismerést. De nemcsak az iskolában, akadt sok értékes látnivaló. Tóth Sándor testnevelést irányító tanítóval az élen az iskola előtti sportpálya tovább­építésén szorgoskodnak. Azt szeretnék, hogy a jövőben az iskolán kítjül se csak a labdarúgás legyen az egyenuralkodó s ezért atlétikai versen­gésekhez teremtenek lehetőségeket. A tágas kertben Pető Lajos, a kertészet ezerágú mesterségére oktatja a gyerekeket. Sok mindent megtanulnak ott a mezőgazdaság iránt ér­deklődök, amelynek később is hasznát veszik. Üjváry László, igazgató már ötödik éve irányítja a huszonöt főből álló „legénységet“. Hogy néhány év alatt jó gárda kovácsolódott össze az igazolja legjobban, hogy egy-két kivételével ugyanazok tanítanak az iskolában, mint egy fél évtizeddel ezelőtt. A csatai pedagógusok fáradhatatlan tevékenységét a járási szervek is méltányolták és a huszadik évforduló alkalmából a járás legjobb tanító­kollektívájának nevét beírták a járási pártbizottság becsületkönyvébe. TÖTH DEZSŐ Néphadseregünk katonái hosszú hetekig készülődtek, mig elértek ahhoz a pillanathoz, hogy a május 9-i felvonulást irányító tábornok üdvözölte őket s kiadta a parancsot az indulásra. SZABAD FÖLDMŰVES “fl *| 1965. május 15. A képen a megbecsült tanítókollektíva látható: Üjváry László, igazgató, Vitalai Sándor, ig. helyettes, Katona Pálné, Varga Jánosné, Üjváry Lász­­lóné, Köteles Teréz, Tóth Sándorné, Török Béláné, Muzslai Sándorné, Ku­­csera Etelka, Vitalai Sándorné, Bende Józsefné, Benyúska Zsuzsanna, Mágyel Lajosné, Lovicsek Béla, Gáspár István, Koós István, Tóth Sándor, Pető Lajos, Botka Árpád, Molnár András, Menyhárt Tibor, Bende József, Orosházi Lajos és Köteles László. — Pihenj! — oldom fel bajtársaim feszes vigyázzállását. A százados elv­társ felém tartott. Megállt előttem és többször végignézett. Kellemetlen ér­zés vett hatalmába. A ruhámon van hiba vagy a csizmáim nem fényesek eléggé? — röppentek át agyamon a gondolatok. — A haja, tizedes elvtárs — mintha megértette volna aggodalmamat ve­tette rám szúrós tekintetét. - Egy óra múlva előírásosan megnyiratkozva jelentkezik nálam. — Teljesítem! — szóltam röviden. S míg arcomon pírt fakasztó szégye­nemben lassan hajtogattam össze az újságot, a szolgálatot teljesítő társam is megérkezett s én nyugodtan nézhet­tem borbély után. A szomszéd osztagnál ténykedett éppen egy városi nyugdíjazott borbély. Megvesztegetést, könyörgést nem szív­lelő — mindén katona réme, Szeren­csémre nem voltak sokan. Tíz perces várakozás után leültem a kopott szék­re s csak ennyit mondtam: - Az elő­írás szerint! S ö mosolyogva engedte gépét barna hajamnak. _ Tíz perc múlva készen voltam. Sietős léptekkel indultam az osztagparancs­nok irodája felé, s jelentettem: — Százados elvtárs, teljesítettem parancsát! Amint rámnézett szigorú arcán mo­soly bimbózott, de csak ennyit mon­dott: — Jól van! Elmehet! Azóta ha találkozott velem mindig nevetve szólított — éreztem, megked­velt s ez többet ért mint megszokott frizurám. Budai Ernő, Szécsénke Szolgálatban voltam. A zöld szolgá­lati asztal mellett újságot olvastam A széles folyosón kimenőre készüli katonák sürögtek-forogtak. Egyszer­esük kínos nyikorgással nyílik az ajti s az osztag parancsnoka hosszú, ki­mért lépteivel közeledett felém. Gyor­san leteszem az újságot s telitorokbó elkiáltom magam:- Osztag vigyázz! Míg a sürgő-forgó bajtársak feszei vigyázzállásba merevedve várták pa­rancsnokunk érkezését, én díszlépésse elé menetelem. Alig léptem négyet jobb kezével intve jelezte, hogy a je­lentést nem kért A parancsnokom

Next

/
Thumbnails
Contents