Szabad Földműves, 1965. január-június (16. évfolyam, 1-25. szám)

1965-05-15 / 19. szám

I

9 köztársasági elnök amnesztia-rendelete

Hazánk felszabadulásának 20. évfordulóján Antonín Novotny elvtárs, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke az alkotmányban biztosított jogával élve széleskörű amnesztiát rendelt el.

I. cikkely

Elengedem a rendelet előtt elkövetett bűntettekre jogerősen kiszabott' vagy a bíróság által ezt követően kiszabásra kerülő büntetéseket:

1. a javító nevelőmunkára ítéltek büntetését úgy, hogy e rendelet napjától a tettesre úgy tekintsenek, mintha nem ítélték volna el;

2. a feltételes szabadságveszíésre ítéltek büntetését úgy, hogy a rendelet napjától a tettesre úgy tekintsenek, mintha nem ítélték volna él;

3. az egy évet meg nem haladó szabadságvesztés büntetését;

4. a két évet meg nem haladó szabadságvesztés büntetését, ha a tettes

a) nő, aki e rendelet napján állapotos, vagy 15 éve.snél fiatalabb gyerekről gondoskodik;

b) férfi, aki e rendelet napján 65 évnél idősebb, vagy olyan nő, aki e rendelet napján 60 évnél idősebb;

5. az egy évet meghaladó, de az öiÉ évet túl nem lépő szabadságvesztés büntetésének égyharmadát, de legalább egy esztendőt;

6. a két évet meghaladó, de az öt évet túl nem lépő szabadságvesztés büntetéséből annak két éves részét, ha a tettes

a) nő, aki e rendelet napján állapotos, vagy 15 évesnél fiatalabb gyerekről gondoskodik;

b) férfi, aki e rendelet napján 65 évnél idősebb, vagy nő, aki e rendelet napján 60 évnél idősebb.

II. cikkely

Amennyiben a szabadságvesztés büntetése vagy az első cikkely 3., 4.,

5. és 6. pontjának alkalmazása után a büntetés fennmaradó része több mint 6 hónap, ezt elengedem azzal a feltétellel, hogy az elítélt e rendelet napjától kezdve három évig nem követ el szándékos bűntettet

III. cikkely

Az e rendelet napja előtt elkövetett

bűntettekért a bíróság által jogerősen kiszabott szabadságvesztés büntetéséből elengedem:

1. az eddig le nem töltött' büntetés felét azoknak az elítélteknek, akik e

rendelet napján megszakítás nélkül több mint 10 éve töltik le büntetésüket;

2. az egész eddig le nem töltött büntetést azoknak az elítélteknek, akik e rendelet napján megszakítás nélkül több mint 15 éve töltik le büntetésüket.

IV. cikkely

A III. cikkely vonatkozik az olyan elítéltekre Is, akiknél tőlük független okokból került sor a büntetés letöltésének megszakítására.

V. cikkely

A III. cikkely 2. pontjában említett elítélteknek elengedem a büntetés hátralevő részét azzal a feltétellel, hogy a rendelet napjától 7 évig nem követnek el szándékos bűntettet. Ha a büntetés hátralévő része nem haladja meg a három évet, a próbaidőt három esztendőben szabom meg.

VI. cikkely

A III. cikkely nem vonatkozik az 1938. május 21. és 1946. december 31. közötti időben (a köztársaság fokozott veszélyeztetése idején) elkövetett, a megszállók javát szolgáló bűntettek tetteseire.

VII. cikkely

Az I. és a III. cikkely nem vonatkozik:

1. a büntető törvénykönyv 219. pa*5 fagrafusa szerint minősülő gyilkosság, a 234. paragrafus szerint minősülő rablás, a 179. paragrafus szerint minősülő általános veszélyeztetés, a 155. § szerint minősülő közéleti fényező megtámadása, a 132. pragrafus 2., 3. és 4. pontja szerint minősülő, a szocialista tulajdon szétlopkodása, a 117. paragrafus szerint minősülő üzérkedés, a 124. paragrafus szerint minősülő, a külföldi áruforgalom előírásainak megszegésé, a 146. paragrafus szerint minősülő, a devízagazdaság veszélyeztetése, a 202. paragrafus szerint minősülő garázdálkodás, a 203. paragrafus szerint minősülő élősködés, a 213. paragrafus szerint

minősülő, a kötelező eltartás elhanyagolása, a 214. paragrafus 2. és 3. pontja szerint minősülő nemi erőszak, a 242. paragrafus 2., 3. és 4. pontja szerint minősülő nemi visszaélés bűntettére és a korábbi törvények szerinti hasonló bűntettekre;

2. a büntető törvénykönyv 269. paragrafusa szerint minősülő) a fegyveres szolgálat megtagadása, a 275. paragrafus szerint minősülő, a katonai kötelességek megtagadása és az érré irányuló kényszerítés, a 279. paragrafus szerint minősülő, a felettes elleni erőszak, a 282. paragrafus szerint minősülő dezertálás, a 283. paragrafus szerint minősülő külföldre szökés bűntettére;

3. a közlekedésben alkohol hatására elkövetett bűntettekre, amennyiben következményük súlyos sérülés vagy halál volt;

4. az ossz- és kiegészítő büntetésekre, amennyiben a bűntettek egyike azonos az 1., 2. vagy 3. pontban felsorolt bűntettekkel;

5. olyan személyekre, akiket e rendelet napján megelőző 10 esztendőben legalább kétszer jogerősen feltétlen szabadságvesztésre ítéltek szándékosan elkövetett bűntettért.

VIII. cikkely

1. Azoknak az elítélteknek, akiknek szabadságvesztési büntetését vagy annak fennmaradt részét az 1960. május 9-i amnesztia első cikkelyének 1. pontja értelmében elengedtük, most’ elengedem a próbaidő hátralevő részét

2. Azoknak az elítélteknek, akiknek' szabadságvesztési büntetését vagy annak fennmaradt részét az 1960. május 9-i amnesztia I. és II. cikkelye értelmében elengedtük, most a tíz éves próbaidőt öt évre csökkentem.

§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§: Ki a vétkes?

Vezető funkcionáriusok következetlensége, közönye vagy felelőtlensége már eddig is nem egyszer vont maga után komolyabb anyagi, sőt súlyosabb károkat is. Rendszerint ott támadnak ilyen károk, ahol nem tartják be a biztonsági szabályokat vagy — ami még rosszabb — ahol tudatában sincsenek annak, hogy ezeket az előírásokat megszegik. Alábbi soraink is ilyen esetet példáznak.

A diószegi cukorgyárban 1964. december 20-nak kora reggeli csendjét hatalmas robbanás döreje szakította meg, amely biztosan felébresztette az éjjeli őröket is. Ahogy a vizsgálat folyamán megállapították, a robbanásnak egy katlan esett áldozatul, melyben az etetők, éjszakánként pedig az éjjeli őrök forraltak vizet és a katlanban keletkezett párát onnan fémvezetékeken keresztül három további katlanba vezettették, melyekben burgonya és hús főtt a baromfi részére. Ezt a katlansort még 1949-ben szerelték fel az istállóépület közepén, a takarmányelőkészítőben. A robbanás ereje beszakította a katlan fölötti erős betonfödémet, összezúzta a tetőszerkezetet, a helyiség ajtaját 15 méteres távolságba vágta ki és a szó szoros értelmében összerombolta az egész helyiséget. Ha a robbanás pillanatában ott tartózkodtak volna — mint máskor — az etetők vagy az éjjeli őrök, alighanem ott pusztultak volna.

Mi okozta ezt a robbanást? Egyér telmiien ezt most már nehéz lenne megállapítani, mivel a katlan csaknem teljesen tönkrement. A berendelt szakértő tüzetes vizsgálat alapján megállapította, hogy a haj a biztosító szelepen támadt, amelyen át megengedettnél nagyobb nyomás esetén a felesleges pára felszabadul. Ez a szelep nem tudni milyen zavar következtében nem töltötte be funkcióját és a katlanban felgyülemlett pára nyomása oly erőssé vált ezáltal, hogy a robbanásnak be kellett következnie. Egyéb okok a katlan nem szakavatott kezelésével magyarázhatók és az ellenőrzés hiányában is kereshetők.

A kazánsor hozzá nem értő kezelését világosan igazolta az etetők és az éjjeli őrök kihallgatása is. Csak egy etető volt úgy-ahogy tisztában a műszerek funkciójával. Annak idején ugyanis, amikor a galántai Stavokombinát a kazánokat Diószegen felszerelte, az illető ennél a vállalatnál dolgozott és jelen volt a kazánok üzembe helyezésénél. Később mint etető a cukorgyár szolgálataiba szegődött és így érvényesíthette ismereteit a gépek kezelésénél. A többiek, akik az évek folyamán a cukorgyárba kerültek, tőle tanultak valamit és csak nagyon hézagos szakértelemmel kezelték a kazánsort, anélkül, hogy pl. tisztában lettek volna a manométer és egyéb műszerek jelentőségével.

Sajnos, a gazdaság vezetősége, de a cukorgyár illetékes energo-technikai szakembere se nagyon törődött azzal, szükséges-e a kazánok kezeléséhez szaktudás vagy nem. A vizsgálat alatt derült ki az is, hogy a berendezés technikai dokumentációjáról a cukorgyárban egyáltalában nem is tudnak semmit. Ilyen körülmények közt azon sem csodálkozhatunk, ha ellenőrzéseket sem végzett senki, vajon az évek folyamán nem szorult-e javításra a kazánsor valamely része és megfelel-e a működése a munkabiztonsági követelményeknek. Szerencséről beszélhetünk, hogy emberéletben nem esett kár és a robbanás okozta veszteség csak mintegy 9000 koronát tesz ki.

A legkülönösebb azonban, hogy senki sincs ez esetben, akit felelősségre lehetne vonni. A gazdaság vezetői azzal védekeznek, hogy nem az ő dolguk gondoskodni a kazánsor szakavatott kezeléséről, senki sem akarja tudni, szükséges volt-e szaktudás a kezeléshez vagy nem. A cukorgyár energomechanikusa, akinek felügyelete alá tartozik az üzem valamennyi katlana és hasonló felszerelése, a kazánsorról nem is tudott, mert csak az év végén foglalta el állását. így aztán most nyugodtan napirendre térnek az ügy fölött, hiszen senki sem vétkes! De akkor sem lennének vétkesek, ha valamelyik etető vagy éjeli őr elpusztult volna?.!; Jozef Melichercík

IX. cikkely

í. Olyan személyek ellen, akik 5 rendelet napja előtt engedély nélkül elhagyták a köztársaság területét, esetleg engedély nélkül külföldön maradtak, s ezzel a büntetőtörvénykönyv para9rafusa szerint minősülő, a köztársaság elhagyásának bűntettét', vagy a korábbi törvények szerint minősülő hasonló bűntettet követtek el, az említett bűntett miatt ne kezdjék meg a bűnvádi eljárást, ha pedig már megkezdődött, állítsák le, amennyiben önként hazatérnek, vagy 1965. december 31-ig önként visszatérnek a Csehszlovák Szocialista Köztársaságba.

X. cikkely

Az Igazságügyminiszfernék' megha'gyom, hogy döntés céljából felterjeszsze nekem az alábbi elítéltek eseteit:

1. olyan személyekét', akik súlyos, Qyógyíthatatlan betegségben szenvednek;

2. olyan férfiakat, akik e rendelet napján több mint 65 év.esek, és olyan nőket, akik é rendelet napján több mint 60 évesek, amennyiben e rendelet napja előtt elkövetett bűntettekért a bíróság által jogerősen kiszabott szabadságvesztés büntetését teljes egészében nem engedik el e rendelet megelőző cikkelyei alapján.

XI. cikkely

1. Amennyiben ennek a rendeletnek alkalmazása a szabadságvesztés büntetésének tartalmától függ, a fokozatosín kiszabott szabadságvesztés büntetéseit egy büntetésként ítélik meg. Ugyanez érvényes az azelőtt kiszabott büntetés kiegészítő büntetésére is.

2. Amennyiben a törvény alkalmazása a szabadságvesztés büntetésének tartalmától függ, döntő a fenti rendelet alapján csökkentett vagy másképpen enyhített büntetés tartalma.

A jövő nemzedéke a tudás bölcsőjében akkor sajátítja el a legkonynyebben a betűvetés mesterségét, ha a pedagógusok hivatásnak érzik munkájukat.

Azokról az iskolákról, ahol komoly munka folyik, és sokoldalúan törődnek a gyermekek nevelésével, korszerűen felszerelt tantermek, hasznosan berendezett folyosók is tanúskodnak. Ha egy idegen belép a Csata! Kilencéves Alapfokú Iskola kapuján, akkor rögtön tapasztalja, hogy a gondos kezek már a folyosót is a tudás műhelyévé változtatták. Az emeletre vezető lépcsőn nem lehet felsietni, mert akaratlanul is meg kell tekinteni az ízléses szekrényekben elhelyezett kózetgyűjteményt és a társadalom fejlődését ábrázoló képsort.

A folyosón egy hatalmas tablón az oklevelek sokaságát láthatjuk. Főleg az iskola sportolóinak az érdeme, hogy egyre több és több elismerő oklevél kerül az ízléses műszálhálő alá. Lehet, hogy legközelebb a spartakiádán fellépők hoznak újabb hírnevet az iskolának. Az ellenőrzők elismerik, hogy jól felkészültek a csatai diákok. A legjobbak közül tizenhatan a prágai Strahov-stadionban is ott lesznek majd.

A tablóval szemközt egy lelakatolt üveges ajtajú faliszekrényben vannak elhelyezve a legújabb könyvek. Ha valamelyik gyermek kedvet kap a vásárláshoz, a megbízottól bármikor vehet.

Ebben az iskolában már második éve ismerkednek az új tanítási módszerek bevezetésével. A matematikai teremben egyszerre hatan állnak a kinyitható tábláknál és versenyszerűen oldják meg a bonyolult feladatokat. A mértani tanszerek mágnesesék és így a részekre szedés, összerakás nagyon egyszerű. A meglévő segédeszközök túlnyomó többségét a derék tanítók, a gyerekek és a szülők közreműködésével készítették.

Ott láttunk egy díszes vándorzászlót is, amely azt hirdeti, hogy a legjobb színjátszók a csatai tanító-gárdából kerültek ki a lévai járásban. Gáspár Margit Hamletnek nincs igaza című színmüvének színvonalas lejátszásával érdemelték ki az elismerést.

De nemcsak az iskolában, akadt sok értékes látnivaló. Tóth Sándor testnevelést irányító tanítóval az élen az iskola előtti sportpálya továbbépítésén szorgoskodnak. Azt szeretnék, hogy a jövőben az iskolán kítjül se csak a labdarúgás legyen az egyenuralkodó s ezért atlétikai versengésekhez teremtenek lehetőségeket.

A tágas kertben Pető Lajos, a kertészet ezerágú mesterségére oktatja a gyerekeket. Sok mindent megtanulnak ott a mezőgazdaság iránt érdeklődök, amelynek később is hasznát veszik.

Üjváry László, igazgató már ötödik éve irányítja a huszonöt főből álló „legénységet“. Hogy néhány év alatt jó gárda kovácsolódott össze az igazolja legjobban, hogy egy-két kivételével ugyanazok tanítanak az iskolában, mint egy fél évtizeddel ezelőtt.

A csatai pedagógusok fáradhatatlan tevékenységét a járási szervek is méltányolták és a huszadik évforduló alkalmából a járás legjobb tanítókollektívájának nevét beírták a járási pártbizottság becsületkönyvébe.

TÖTH DEZSŐ

Néphadseregünk katonái hosszú hetekig készülődtek, mig elértek ahhoz a pillanathoz, hogy a május 9-i felvonulást irányító tábornok üdvözölte őket s kiadta a parancsot az indulásra.

SZABAD FÖLDMŰVES “fl *|

1965. május 15.

A képen a megbecsült tanítókollektíva látható: Üjváry László, igazgató, Vitalai Sándor, ig. helyettes, Katona Pálné, Varga Jánosné, Üjváry Lászlóné, Köteles Teréz, Tóth Sándorné, Török Béláné, Muzslai Sándorné, Kucsera Etelka, Vitalai Sándorné, Bende Józsefné, Benyúska Zsuzsanna, Mágyel Lajosné, Lovicsek Béla, Gáspár István, Koós István, Tóth Sándor, Pető Lajos, Botka Árpád, Molnár András, Menyhárt Tibor, Bende József, Orosházi Lajos és Köteles László.

— Pihenj! — oldom fel bajtársaim feszes vigyázzállását. A százados elvtárs felém tartott. Megállt előttem és többször végignézett. Kellemetlen érzés vett hatalmába. A ruhámon van hiba vagy a csizmáim nem fényesek eléggé? — röppentek át agyamon a gondolatok.

— A haja, tizedes elvtárs — mintha megértette volna aggodalmamat vetette rám szúrós tekintetét. - Egy óra múlva előírásosan megnyiratkozva jelentkezik nálam.

— Teljesítem! — szóltam röviden. S míg arcomon pírt fakasztó szégyenemben lassan hajtogattam össze az újságot, a szolgálatot teljesítő társam is megérkezett s én nyugodtan nézhettem borbély után.

A szomszéd osztagnál ténykedett éppen egy városi nyugdíjazott borbély. Megvesztegetést, könyörgést nem szívlelő — mindén katona réme, Szerencsémre nem voltak sokan. Tíz perces várakozás után leültem a kopott székre s csak ennyit mondtam: - Az előírás szerint!

S ö mosolyogva engedte gépét barna hajamnak.

_ Tíz perc múlva készen voltam. Sietős léptekkel indultam az osztagparancsnok irodája felé, s jelentettem:

— Százados elvtárs, teljesítettem parancsát!

Amint rámnézett szigorú arcán mosoly bimbózott, de csak ennyit mondott: — Jól van! Elmehet!

Azóta ha találkozott velem mindig nevetve szólított — éreztem, megkedvelt s ez többet ért mint megszokott frizurám.

Budai Ernő, Szécsénke

Szolgálatban voltam. A zöld szolgálati asztal mellett újságot olvastam A széles folyosón kimenőre készüli katonák sürögtek-forogtak. Egyszeresük kínos nyikorgással nyílik az ajti s az osztag parancsnoka hosszú, kimért lépteivel közeledett felém. Gyorsan leteszem az újságot s telitorokbó elkiáltom magam:- Osztag vigyázz!

Míg a sürgő-forgó bajtársak feszei vigyázzállásba merevedve várták parancsnokunk érkezését, én díszlépésse elé menetelem. Alig léptem négyet jobb kezével intve jelezte, hogy a jelentést nem kért

A parancsnokom