Szabad Földműves, 1965. január-június (16. évfolyam, 1-25. szám)

1965-01-16 / 2. szám

Írók — terveikröE Az új esztendő első napjaiban fel­kerestünk néhány szlovákiai magyar költőt és írót, hogy terveik felől ér­deklődjünk. A válaszokból kiderült, hogy tervekben nincs hiány. Ozsvald Árpád költő, többek között ezeket mondotta terveiről: „Üj fel­adatok előtt állok, igaz, a múlt évvel szemben is van némi adósságom (ami részben a könyvkiadó késedelméből ered), mert már meg kellett volna jelennie üj verseskötetemnek. De azt hiszem, csak ez év tavaszán jelenik meg. — Mi lesz a kötet címe? — „Földközelben“. — Hallottam, hogy még további müve is megjelenik. — Igen. Egy ifjúsági kisregényem is nyomdában van, mely remélem, a nyár folyamán ugyancsak megjelenik. — Mit készít ezen kívül? — Ebben az esztendőben újabb ▼erseskötetet készítek, amely nagy vonalakban már készen Is van. a elme valószínűleg „Laterna magica“ lesz.... Mécs József irő, a Hét irodalmi ro­vatának szerkesztője: — Tavaly négy hónapot töltöttem slkotőszabadságon és hozzáláttam egy új regény megirásához, amit ebben az esztendőben szeretnék befejezni. — Mi a regény témája? — A határ mentén élő népek, em­berek élete. Cselekménye Rozsnyó környékén és a cseh határ szélén, Dé- Öfnben játszódik. A regénynek körül­belül kétharmada már elkészült. — Mit készít még ebben az évben? — Foglalkoztat egy másik regény­­téma is. „A hatablakos ház“ lesz a címe. Hogy miről szól a regény, azt' még egyelőre nem árulom el. Gyurcsó István költő, kissé szkepti­kusan kezdte a nyilatkozatát. — A nyilatkozatok — mondotta —, amelyek terveket' rögzítenek, alig ér­nek valamit. Az fró munkája nem égy gépies folyamat, amit tervszerűen lehet befejezni. Bár akad olyan író, aki képes az Ilyen alkotó munkára is, én nem tartozom ezek közé. — Mff vár az Aj észtendótól? — Az új évben főként nyugalmat iwerietnék. Emberi nyugalmat, hogy lágyén erő az alkotó munkára. — Tervet? — Terveim fc vannak. Elképzelé­sek. Hogy ezek mennyiben valóaulnak meg, attól la függ. mennyi időt enged a mindennapi munka.- Milyen új művet készít sajtó alá? 1 ALCSER JENŐ: AKI ÖNTÖZ — — Üjabb verseskötetet készítek. Mér a második éve dolgozom rajta, s hogy elkészül-e a jövő esztendőben, azt egyelőre még nem tudom. Átad­tam a kiadónak egy gyermekvers­gyűjteményt is ... Duba Gyula író dióhéjban felelt: — Újévi terveim? Egész röviden. A Szépirodalmi Könyvkiadó magyar szerkesztőségének 1965-ös tervében: „Na, ki vagyok?“ címmel egy szati­rikus-humoros gyűjteményem szere­pel, amelyet már elfogadtak kiadásra. Ezenkívül szeretném befejezni új el­beszéléskötetemet, mellyel, ha sikerül, részt veszek az Irodalmi Szemle és a Hét közös irodalmi pályázatán, felsza­badulásunk huszadik évfordulója al­kalmából ... Petrik József költő, a Pionírok Lap­ja főszerkesztője így nyilatkozott: — Egyrészt megnyugtat, hogy eb­ben az esztendőben végre kijön a verseskötetem, másrészt gondolkozóba ejt, vajon hogyan fogadják majd az olvasók és irodalmárok. Igyekeztem a kötet kéziratát újabb és újabb ver­sekkel feltölteni, viszont régi ver­seimtől sem akaratam megválni, mert ezek jelentették számomra s jelentik ma is első költői eszmélésemet. A kö­tet kiadására hat évet vártam s ez a meddő várakozás Is nyomot' hagyott lírámban. A verseskötet 60—70 verse­met foglalja majd egybe „Nem csupán magadért“ címmel. — Mit készít ezen felül-? — Gyermekverseket írok, ezeket' ez év elején adom át a könyvkiadónak. — Jelenleg min dolgozik? — Jelenleg egy hosszabb poémán dolgozom, amely korunk és sajátos helyzetünk egynéhány kérdésére keres majd választ. Végül Farkas Jenő költőt kerestük fel nagymegyeri otthonában. Farkas Jenő nemcsak verseivel, hanem kiváló műfordításaival Is nagy elismerést aratott, többnyire szlovák klasszikus költőket fordít magyar nyelvre. — Mit' vár az új évtől? — Első verseskötetem megjelené­sét — Min dolgozik jelenleg? — Verseimet rendezgetem. Külö­nösebb tervem egyelőre nincs. — Fordít valamit? — Fordítanék. De a könyvkiadótól nem kaptam újabb munkát, Így hát hiába tervezek. — Készülő verseskötete milyen tárgyköröket ölel fel? — Falusi életképeket, kis portrékat rajzolok meg bennük, továbbá sze­relmes verseket’, elégiákat1, békeverse­ket. Kissé szomorkás a lírám, Igaz, na­gyon befolyásolt a betegségem, egé­szében véve mégsem lehangolök a verseim, mert átcsillan rajtuk a derű, az emberekben, a jövőben való biza­kodás. —des— I TÖBBET TERMEL A Mezőgazdasági Kiadó pályázatán díjat nyert mű — a pályázat célki­tűzésének megfelelően — népszerű, könnyed nyelven, közérthető stílus­ban, kitűnő fényképekkel és nagysze­rűen szemléltető, szellemes ábrákkal tanítja meg a dolgozókat az öntözés alapfogalmaira, a legfontosabb tudni- és tennivalóira. A szerző a kézirat első felében arról ír, hogy milyen szerepe van a víznek a növényter­mesztésben, miért kell öntözni, mi­lyen összefüggés van az éghajlat, a talaj és az öntözés között. A hogyan öntözzünk kérdésre ismértpti az öntö­zési módszereket, az öntözőtelepek -.tervezését, az öntözés műszaki fel­adatait, az öntözőmüveket, továbbá az «öntözés agrotechnikai vonatkozásait. A kézirat második része az öntözés gyakorlatáról szól. Ismerteti a szerző a szántóföldi (gabonafélék, gyökér­­gumós és szálas takarmányok, hüve­lyesek stb.), valamint a zöldségnövé­nyek öntözéses termesztését. Az utolsó fejezet meggyőző ada­tokkal igazolja az öntözés eredmé­nyességét. 176 oldal, ára: 8,— Kős. FRANKE—WETTERAU: KIEGÉSZÍTŐ FEHÉRJE­TAKARMÁNYOK Az emberiség nagy részének táplál­kozásában jelenleg mélyreható válto­zások mennek végbe. Nagy mértékben növekedett a fehérje, s főként az állati eredetű fehérje fogyasztása. Ennek kielégítésére a mezőgazdaság­nak több állattenyésztési terméket kell termelnie. A több állattenyésztési termék előállítása, a nagy termelé­kenységű Intenzív fajták táplálása több takarmányt, főként koncentrál­tabb, fehérjedús takarmányt igényel. Fehérjében azonban világszerte hiány van, mert mindenütt keresik az új fe­hérjeforrásokat, azok feltárási lehető­ségeit, mind az ember, mind a gazda­sági állatok jobb fehérje-ellátásához. E könyvben a kérdés két kiváló né­met szakértője ismerteti a jelenleg rendelkezésre állö fehérjeforrásokat és etetésük módját, a különböző ál­latfajokkal és korcsoportokkal szer­zett tapasztalatokat, az anyagcsere, az állati szervezet termelőmunkája és e takarmányok értékesülésl lehető­ségei közötti összefüggéseket. Mező­gazdasági nagyüzemeink állattenyész­tési szakemberei, az élelmezéslpar szakemberei hasznos útbaigazítást meríthetnek belőle. 100 oldal, ára 7.50 Kcs. A felsorolt könyvek megrendelhetők az alábbi címen: Magyar Könyvesbolt, Bratislava, Michalská 6. Szapora ügyes keze voll. Miközben félsöpörte a követ, összetakarította a piszkot, lemosta a malacokat, észre se vette, hogy repül az idő. Tulajdon­képpen munka közben pihent, Ilyenkor megfeledkezett a közeli világvégéről, a világi szenvedésekről, az élet hiá­bavalóságáról. És bár a mennyország­ban örök boldogság várt' rá, Kszenyija rémülettel gondolt arra, hogy valami­kor meg fog halni. Szerette a napot, a szelei, az esőt, a havat, szeretett szoros kévéket köt­ni a búzatáblákon, szerette apjával kettesben kaszálni a füvet távol erdei tisztásokon, szerette, ha a fáradtság­tól szaggat a háta és halántékán se­besen lüktet az ér. A faluban nemigen szívelték a Kor­sakov családot, Kszenyija szülei elkü­lönültek a többiektől. De Kszenyiját sokan kedvelték barátságos, jószívű, szolgálatkész modoráért. Ha meglátott egy öregasszonyt tele vödrökkel, ki­vette kezéből, elvitte a házáig, s mind­ezt végtelenül egyszerűen, természe­tesen csinálta. Szolgálatkészségét gyakran kihasználták a lányok: „Jaj, Kszenyija, helyettesítsél ma, be kell szaladnom a városba“ — és ő szívesen vállalta. „Jaj, Kszenyija. tarts ma te ügyeletet éjszaka“ — és Kszenyija ügyeletét tartott. És mégsem volt igazi, szívbéli ba­rátnője, akivel eljárt volna táncolni, énekelgetni, szórakozni, ezt neki til­totta a hite. Talán csak Zlna Petrako­­vával, egykori osztálytársnőjével volt meghittebb kapcsolata. Zina beavatta Kszenyiját szívének titkaiba. Ivan Koseljov, a kombájnos udvarolt neki. Lám, milyen furcsa is ez: az Iskolában még ki nem állhatta Zina, örökké csú­folta, a fiú meg, kopaszra nyírt fejét leszegve, rendszerint megvetően ki­köpött utána és nagy csontos öklével fenyegette. Most meg ... most meg mindenki tudja, hogy a télen meg­tartják az esküvőt. Kszenyija friss szalmát terített a malacok alá és kihordta az udvarra a trágyát. A száradó pocsolyákból nára szállt fölfelé, s a szél az utolsó felhő­ket kergette az égen. Petrovna nagy köteg szalmát cipelt át az udvaron. Az ólból visftozva tört ki egy kisma­lac, nyomában Valka Kadukova, ma­gas hangon kiáltozva. Megbotlott, el­esett, de azért sikerült elkapnia a malac lábát. Az udvaron Zina jeleni meg vödör­rel a kezében. Kszenyija odakiáltotf neki és amikor odaért hozzá, diadal­masan közölte: — Azt mondtad, nincsen Szentlélek. Hét tudd meg, hogy tegnap beszélget­tem vele. Tudta, hogy ?zt nem volna szabad elmodania egy hitetlennek, de nem bírta megállni. Zina oldalról sandított rá és megcsóválta a fejét. — Mit' csináljak veled? Mondd, mi­kor Jön meg végre az eszed? — Neked kellene, hogy megjöjjön — válaszolt Kszenyija. — Miért makacs­­kodsz? Hiszen én jőt akarok neked! Gyengéd, szomorú tekintettel nézett' rá, szánakozva és részvéttel. Ksze­nyija sohasem adta fel a reményt, hogy sikerülni fog Zinát az igaz útra térítenie, hiszen volt idő, amikor őt Is megérintette az Isten. Akkor háború volt, s a németek Replcsl felé köze­ledtek. A négyesztendős kis Kszenyija félelem nélkül, kíváncsian vizsgáltatta esténként a rózsaszínű, füstös látó­határt, s a távoli robbanásokat fülelte. Az országúton elcsigázott menekülők vonszolták magukat Brjanszkból, Or­­jolból, a gyerekek kiáltoztak, az asz­­szonyok sírtak, nyikorogtak a szeke­rek, éjjel-nappal száguldoztak az autók, s éhes csordák ténferegtek. Egyre több család hagyta el a falut; az ablakokat bedeszkázták, az ajtókat beszögezték. Csak Afanaszij Szerge­­jevics nem készült sehova elmenni. Azt mondta, minden ember testvér, tehát a német is az, és nem bántja azt, akinek szívében ott él az Isten. Órákig térdelt és Imádkozott a fele­ségével és Kszenyijával. A németek aztán mégsem érték el Repiscsit, — messze a városon túl megálltak. S ezekben a napokban jött a szörnyű hír, hogy Zina apja elesett. Kszenyija szülei még sohasem lépték át Zináék házának küszöbét, de most majdnem mindennapos vendégek lettek náluk. A hosszú téli estéken Afanaszij Szergejevics Istenről beszél: Zina édesanyjának. Odakint zúgott a szél, felkavarta a havat, s Anasztázija Dml­­trljevna sírt. valahányszor férje fény­képére nézett. Afanaszij Szergejevics pedig gyengéden nyugtatta, mondván, hogy egyedül Istennél lelhet vigaszta­lást. Azt is mondta, a pünkösd sták hite az egyetlen igaz vallás, mert éívSl minden hiúságéi, ikonokat, pa­pokat, templomot, keresztvetést, erek­lyéket; arról is beszélt, hogy Isten előtt minden hivő egyenlő, e2ért is nevezik testvéreknek egymást. — Ne késlekedj, nemsokára vissza­tér a földre Krisztus és megbünteti a hitetleneket, csak az menekül meg az ő haragjától, aki a Szentlélekkel megjelöltetett. ... Anasztázija Dmitrijévna végre haj­landó volt elmenni a pünkösdisták gyülekezetébe. Az összejövetelt, mint rendesen, a városban tartották, vala­melyik hívő otthonában; a gyülekezet­nek sohasem volt állandó imaháza. Zlna és Kszenyija egymás mellett tér­delt és együtt énekelte Vaszilij test­vér után: Krisztus báránya vagyok, Szívem hótisztán ragyog ... de leginkább sugdolőztak és vihoglak, s az imádkozok arcát nézegették. Egyszer azonban, amikor Praszkovja Grigorjevna és Afanaszij Szergeje­vics, Kszenyiját kézen fogva, ismét benyitott Zináék házába, hogy lefek­vés előtt együtt olvassanak a Bibliá­ból, Zina anyja azt mondta: — Ne gyertek többé hozzám, bele­fáradtam én ebbe. Eddig is megéltünk Isten nélkül, megélünk ezután is. Men­jetek. Ettől a naptól fogva Kszenyijának tilos volt Zinával játszania, de azért titokban csak átszaladt néha az udva­rukba. Hiszen Zina volt a legjobb ba­rátnője. Az iskolában is évekig egy padban ültek. De aztán szétvált az út­juk. Ahogy az évek múltak, Kszenyija egyre szótlanabbé vált. Mindinkább hatalmába kerítette a félelem Isten­től, aki mindent tud és mindent lát, aki bármely pillanatban megbüntet­heti vétkeiért, s amiért nem tiszteli eléggé. Milyen nyomorúságosnak, mi­lyen feleslegesnek látott maga körül mindent, amikor a közös imádkozás után kisírt szemmel kilépett az utcá­ra! Mennyire sajnálta a mellette el­siető embereket: hányán tévelyegnek a sötétben anélkül, hogy tudnák, saját maguk kárhoztatják örök szenvedésre magukat a haláluk után. De legjobban Zinát sajnálta. Most is könyörögve tette össze ke­zét és majdnem sírva mondta: (Folytatjuk.) műkedvelő színjátszó­csoportjainknak II. folytatás Árnyékolás Az alapfesték felrakása után az arc különböző részei alaptőnusokban ki­egyensúlyozódnak ugyan, de a szín­padi világítás hatására bizonyos he­lyek kiemelkednek, mások árnyékba borulnak. Ezeknek a különbségeknek a kiküszöbölésére az arc világosabb részein az alapfestéknél egy-két ár­nyalattal sötétebb, árnyékosabb he­lyein világosabb festéket használunk. Az árnyékolás segítségével háttérbe lehet szorítani a kiálló arccsontokat, mérsékelni lehet a kettős állat, azaz tokát, széles vagy túl hosszú orrot. Az arc nagyobb kiugró felületeinek mérsékelésére, mint az említett arc­csontok, előreugrő áll, vagy toka, a sötétebb árnyalatú festéket ujjaink segítségével rakjuk fel és átmenete­­sen beledolgozzuk az alapfestékbe. Az orr szélesítésére vagy keskenyíté­­sére a sötétebb árnyalatú festékhez lapos ecsetet használunk, mely lehe­tővé teszi határozott, egyenes vona­lak húzását. A beesett részek kieme­lését az előbbiekhez hasonló módon végezzük el, természetesen az alap­festéktől eltérően világosabb színű festékkel. A bőr különböző hibáit, vagy a fáradságtól eredő kékes kari­kákat a szemgödörben, még az alap­festék felrakása előtt kell eltüntetni szintén világosabb színű festékkel. KARAKTER-SMINKELÉS Az ún. karakter-sminkelés az arc elváltoztatásának legigényesebb feje­zetét jelenti. A régi módszerektől el­térően ma már nem különböztetjük meg az intrikust, a komikust, a rossz vagy a jő embert maszk segítségével. A legfontosabb az, hogy a szereplők­nek a szociális helyzetéből adódó vo­násait, korát és fizikai állapotát tük­rözze vissza a maszk. A maszkírozás alapfokán azt akarjuk elérni, hogy fokozódjék az arc kellemes hatása, eltűnjenek a bőrfelület hiányosságai. A karakter-sminkelés éppen ellen­kezőleg, rögzíti az arc némely egye­netlenségét, mint pl. a ráncokat, és nem egy esetben ki is hangsúlyozza azokat. A szereplő ennél a műveletnél kitűnően érvényesítheti a különböző embertípusokról szerzett észrevéte­leit. A karakter-maszkkal mindig bi­zonyos típust jelölünk meg, éppen ezért nem lehet ugyanezt a festés­­módot alkalmazni pl. gyári munkásnál vagy a hivatalnoknál, az egészséges embernél, vagy pedig egy betegnél, akik bőrfelületük színében is külön­böznek egymástól. Ha nem kimondot­tan öreg típusról van sző, úgy az alap­­sminkeíésnél normális alapozást alkal­mazunk. Az 50-ik életéve felé köze­ledő színésznél már két árnyalattal világosabb tónusú alapfesték haszná­lata ajánlatos. A karakter-sminke­­lésnél a leggyakoribb esett, amikor a szerepet az öregedés különböző fázi­saiban kell kifejezni. A középkorú Ipusú legjellegzetesebb jegyei: ráncok a szemek körül, száj körül és a nya­kon. A maszkírozást ilyenkor még el lehet végezni ún. plasztikus smink­szerek mellőzésével. Előrehaladottabb kor esetén ráncokat és beeséseket képezünk ki az arc különböző felüle­tein és a szemeket öregttjük. Ez kü­lönböző módon történhet: ecsettel, sminkceruzával, esetleg újjaink se­gítségével. A sminkceruza iegfeljebb egy-két árnyalattal lehet sötétebb az aiapfestéknél. Az arc egyéb helyének árnyalásánál puha ecsetet használunk. Finom ráncok rajzához ismét a jól kihegyezett sminkceruza a legalkal­masabb. A táncoláshoz sohasem sza­bad fekete ceruzát alkalmazni! A sze­­replőnik ügyelnie kell arra, hogy az arc mely részei esnek be és ezeket a részeket a besüppedés szélei felé elmosva sötétebb színnel árnyaljuk. Ráncokat', bőrhibákaf, szemölcsökéi még a festéket rögzítő púderozás előtt kell a bőrön kiképezni. Minden vonalat vagy árnyékot az ujj segít-1 ségével finoman el kell dolgozni. Olyan helyeken, ahol az. Illető are természete szerint nem képződhel ránc vagy besüppedés az öregedési ábrázoló szereplő arcán, — nem sza­bad sminkelni. Az öregedés későbbi fázisában a ráncokat, fényt és árnyékot kifejezőbb módon kell kiképezni az arcon. Ilyent kor a legnagyobb változások az arcon, nyakon és a kezeken tapasztalhatók. Az orr tövében a ráncok elmélyülnek, a szájszöglet beesik és a fogak hűl-1 lásában az arc ráncai és beesései szaporodnak. A kézfejen a bőr száraz lesz. vékony és ráncos, az erek kl­­emelkednek. A bőr sárgásbarna tónust kap, legfőképpen azokon a helyeken, ahol nem takarja ruha. A gyengülő szívműködés egyes részeken kékes színűre festi a bőrt, a haj veszít a fényéből, hullik és őszül. Idősebb nőknél az állón és a felsőajkon szőr ütközik ki. A következőkben az arc négy fontos részének, a szemnek, ajaknak, orrnak és a szemöldöknek a festésével fog­lalkozunk részletesebben. SZEMEK A szemek sminkelésére igen nagy figyelmet kell szentelni, mert a smln­­kelés után a szemnek a kívánt jelle-* met kell tükröznie. Mivel két egymás közelében elhelyezkedő testrészről van sző, a maszkírozásnál ügyelni kell, hogy azok egyformák maradjanak. A sminkelést mindig a bal szémnél kell kezdeni, a szimetrla ellenőrzésé így biztosítva van. Ez vonatkozik a szemöldök és a szemplllék festéséré Is. Ha bal szemünk elkészült, kényel­mesen, anélkül, hogy takarnánk a szemünket, tudjuk ezt a műveletét reprodukálni a jobb szemünkön, A szem körüli plasztikai fogyatékoaaá­­gok eltüntetésénél, gondosan kelt szemügyre venni elhelyezkedésüket a szemüregben és az orrtői való távol­ságot, az elhelyezkedés mélységét, valamint azt, hogy melyik rész emel­kedik ki mértéktelenül. Egves eaetben nagyon előreugrlk a szemüreg felső része, aminek a következtében a szemhéjak, a szemüregben szinte el­tűnnek, tlven beesett szemeknél a szemgödör felső részére normállá alapfeatéket kenünk a szemhéjakra pedig világosabb azfnüt, de csak olyan mértékben, hogy könnyen lehessen átmenetet teremteni az arcot fedő alapfestékben. Kiugró szempolyők eseten csupán a szemhéjakra kenünk festéket, mert a kívülről érkező fénysugarakat jobban elnyeli. öregedéskor a szem és a környéke megváltozik. Az idősebb emberek te­kintete fáradt és azt a benyomást kelti, hogy a felső szemhéjak szinte a saját súlyuknál fogva hullanak rá a szemgolyőra. A szemhéj bőre ernyedt, színe barnába, sötétkékbe hajlő, a szem fehérje sárgább színezetű, a szemgolyó opálos, kifejezéstelen. Ilyen esetekben a szemek többnyire beeset­tek, éppen ezért az orr tövét, vala­mint az orrtő melletti szemgödröt és a szemöldök alatti részt erősen kell árnyalni. Nagyon realisztikus ráncok és barázdák, könnyzacskók képezhe­tők ki úgynevezett plasztelln krém­mel. Világosabb színek felrakása a felső szemhéjra élénk tekintetet ered­ményez. Ha tehát fiatalos tűzd szemet' akarunk elérni, sohasem szabad sötét tónusokat alkalmaznunk! Pasztelszfnű festékek, kékesszürke, ezüstszürke, szürkészöld az ajánlatosak. A mü­­szempillák használaténál felhívjuk a figyelmet egy szempontra. Á müszempllla ragasztását a szem külső sarkánál kell kezdeni, ugyanott' a műszempillát mérsékelten felfelé kell hajlítani. Az eredeti és a mú­­szempilla között nem keletkezhet hé­zag. (Folytatjuk) üúiíti irábs hirefis •4- Ludmila Dvoráková operaénekes­­nőt meghívták a bayreuthi opera-fesz­tiválra. A neves énekesnő júliusban és augusztusban ötször lép a közönség elé Wagner „Tannhäuser" és „Istenek alkonya“ című operáiban. +■ A Bratislavai filmstúdióban az idén hét új szlovák filmet készítenek, amelyek tematikája hazánk felszabadí­tásának huszadik évfordulójához kap­csolódik.-4- Kilenc film készül 1965-ben a bra­tislavai filmstúdióban. Nagy érdeklő­désre tarthat számot Martin Hoty rendező Második század c. filmje, mely a Dukláért folytatott harcokat ele­veníti fel, valamint Rw'olf JaSik be­fejezetlen regényéből készült kétrészes film a ..Halottak nem énekelnek". Palo BieliJc, a szarajevói Baszna-filmmel közösen a Pozsonyi hóhér címen tör­ténelmi filmet készít, amely a XVII. században játszódik le-4 A legidősebb cseh színésznő, a 96 éves Emma Pechová érdemes mű­vész és a Munkaérdemrend tulajdonosa most tölti be miivészi tevékenységé­nek 80. évét. A kiváló művésznő az ismert PeSek színészcsatádból szárma­zik. Ladislav Petek nemzeti művész és Marie Waltrová érdemes művésznő édesanyja. 4- Több mint száz festményt, rajzot, grafikai és kerámiai alkotást, valamint fém és textiltárgyakat á'litottak ki az amatőr képzőművészek kerületi kiállt­­fásán a bratislavai szovjet-barát ház­ban. Ezek a müvek kerültek ki győzte­sen a járást versenyekből és többen közülük méltóan fogják képviselni a kerület amatőr képzőművészeit az or­szágos kiállításon Bratislavában. SZABAD FÖLDMŰVES ^ J 1965. Január 16.

Next

/
Thumbnails
Contents