Szabad Földműves, 1965. január-június (16. évfolyam, 1-25. szám)
1965-01-16 / 2. szám
Írók — terveikröE Az új esztendő első napjaiban felkerestünk néhány szlovákiai magyar költőt és írót, hogy terveik felől érdeklődjünk. A válaszokból kiderült, hogy tervekben nincs hiány. Ozsvald Árpád költő, többek között ezeket mondotta terveiről: „Üj feladatok előtt állok, igaz, a múlt évvel szemben is van némi adósságom (ami részben a könyvkiadó késedelméből ered), mert már meg kellett volna jelennie üj verseskötetemnek. De azt hiszem, csak ez év tavaszán jelenik meg. — Mi lesz a kötet címe? — „Földközelben“. — Hallottam, hogy még további müve is megjelenik. — Igen. Egy ifjúsági kisregényem is nyomdában van, mely remélem, a nyár folyamán ugyancsak megjelenik. — Mit készít ezen kívül? — Ebben az esztendőben újabb ▼erseskötetet készítek, amely nagy vonalakban már készen Is van. a elme valószínűleg „Laterna magica“ lesz.... Mécs József irő, a Hét irodalmi rovatának szerkesztője: — Tavaly négy hónapot töltöttem slkotőszabadságon és hozzáláttam egy új regény megirásához, amit ebben az esztendőben szeretnék befejezni. — Mi a regény témája? — A határ mentén élő népek, emberek élete. Cselekménye Rozsnyó környékén és a cseh határ szélén, Dé- Öfnben játszódik. A regénynek körülbelül kétharmada már elkészült. — Mit készít még ebben az évben? — Foglalkoztat egy másik regénytéma is. „A hatablakos ház“ lesz a címe. Hogy miről szól a regény, azt' még egyelőre nem árulom el. Gyurcsó István költő, kissé szkeptikusan kezdte a nyilatkozatát. — A nyilatkozatok — mondotta —, amelyek terveket' rögzítenek, alig érnek valamit. Az fró munkája nem égy gépies folyamat, amit tervszerűen lehet befejezni. Bár akad olyan író, aki képes az Ilyen alkotó munkára is, én nem tartozom ezek közé. — Mff vár az Aj észtendótól? — Az új évben főként nyugalmat iwerietnék. Emberi nyugalmat, hogy lágyén erő az alkotó munkára. — Tervet? — Terveim fc vannak. Elképzelések. Hogy ezek mennyiben valóaulnak meg, attól la függ. mennyi időt enged a mindennapi munka.- Milyen új művet készít sajtó alá? 1 ALCSER JENŐ: AKI ÖNTÖZ — — Üjabb verseskötetet készítek. Mér a második éve dolgozom rajta, s hogy elkészül-e a jövő esztendőben, azt egyelőre még nem tudom. Átadtam a kiadónak egy gyermekversgyűjteményt is ... Duba Gyula író dióhéjban felelt: — Újévi terveim? Egész röviden. A Szépirodalmi Könyvkiadó magyar szerkesztőségének 1965-ös tervében: „Na, ki vagyok?“ címmel egy szatirikus-humoros gyűjteményem szerepel, amelyet már elfogadtak kiadásra. Ezenkívül szeretném befejezni új elbeszéléskötetemet, mellyel, ha sikerül, részt veszek az Irodalmi Szemle és a Hét közös irodalmi pályázatán, felszabadulásunk huszadik évfordulója alkalmából ... Petrik József költő, a Pionírok Lapja főszerkesztője így nyilatkozott: — Egyrészt megnyugtat, hogy ebben az esztendőben végre kijön a verseskötetem, másrészt gondolkozóba ejt, vajon hogyan fogadják majd az olvasók és irodalmárok. Igyekeztem a kötet kéziratát újabb és újabb versekkel feltölteni, viszont régi verseimtől sem akaratam megválni, mert ezek jelentették számomra s jelentik ma is első költői eszmélésemet. A kötet kiadására hat évet vártam s ez a meddő várakozás Is nyomot' hagyott lírámban. A verseskötet 60—70 versemet foglalja majd egybe „Nem csupán magadért“ címmel. — Mit készít ezen felül-? — Gyermekverseket írok, ezeket' ez év elején adom át a könyvkiadónak. — Jelenleg min dolgozik? — Jelenleg egy hosszabb poémán dolgozom, amely korunk és sajátos helyzetünk egynéhány kérdésére keres majd választ. Végül Farkas Jenő költőt kerestük fel nagymegyeri otthonában. Farkas Jenő nemcsak verseivel, hanem kiváló műfordításaival Is nagy elismerést aratott, többnyire szlovák klasszikus költőket fordít magyar nyelvre. — Mit' vár az új évtől? — Első verseskötetem megjelenését — Min dolgozik jelenleg? — Verseimet rendezgetem. Különösebb tervem egyelőre nincs. — Fordít valamit? — Fordítanék. De a könyvkiadótól nem kaptam újabb munkát, Így hát hiába tervezek. — Készülő verseskötete milyen tárgyköröket ölel fel? — Falusi életképeket, kis portrékat rajzolok meg bennük, továbbá szerelmes verseket’, elégiákat1, békeverseket. Kissé szomorkás a lírám, Igaz, nagyon befolyásolt a betegségem, egészében véve mégsem lehangolök a verseim, mert átcsillan rajtuk a derű, az emberekben, a jövőben való bizakodás. —des— I TÖBBET TERMEL A Mezőgazdasági Kiadó pályázatán díjat nyert mű — a pályázat célkitűzésének megfelelően — népszerű, könnyed nyelven, közérthető stílusban, kitűnő fényképekkel és nagyszerűen szemléltető, szellemes ábrákkal tanítja meg a dolgozókat az öntözés alapfogalmaira, a legfontosabb tudni- és tennivalóira. A szerző a kézirat első felében arról ír, hogy milyen szerepe van a víznek a növénytermesztésben, miért kell öntözni, milyen összefüggés van az éghajlat, a talaj és az öntözés között. A hogyan öntözzünk kérdésre ismértpti az öntözési módszereket, az öntözőtelepek -.tervezését, az öntözés műszaki feladatait, az öntözőmüveket, továbbá az «öntözés agrotechnikai vonatkozásait. A kézirat második része az öntözés gyakorlatáról szól. Ismerteti a szerző a szántóföldi (gabonafélék, gyökérgumós és szálas takarmányok, hüvelyesek stb.), valamint a zöldségnövények öntözéses termesztését. Az utolsó fejezet meggyőző adatokkal igazolja az öntözés eredményességét. 176 oldal, ára: 8,— Kős. FRANKE—WETTERAU: KIEGÉSZÍTŐ FEHÉRJETAKARMÁNYOK Az emberiség nagy részének táplálkozásában jelenleg mélyreható változások mennek végbe. Nagy mértékben növekedett a fehérje, s főként az állati eredetű fehérje fogyasztása. Ennek kielégítésére a mezőgazdaságnak több állattenyésztési terméket kell termelnie. A több állattenyésztési termék előállítása, a nagy termelékenységű Intenzív fajták táplálása több takarmányt, főként koncentráltabb, fehérjedús takarmányt igényel. Fehérjében azonban világszerte hiány van, mert mindenütt keresik az új fehérjeforrásokat, azok feltárási lehetőségeit, mind az ember, mind a gazdasági állatok jobb fehérje-ellátásához. E könyvben a kérdés két kiváló német szakértője ismerteti a jelenleg rendelkezésre állö fehérjeforrásokat és etetésük módját, a különböző állatfajokkal és korcsoportokkal szerzett tapasztalatokat, az anyagcsere, az állati szervezet termelőmunkája és e takarmányok értékesülésl lehetőségei közötti összefüggéseket. Mezőgazdasági nagyüzemeink állattenyésztési szakemberei, az élelmezéslpar szakemberei hasznos útbaigazítást meríthetnek belőle. 100 oldal, ára 7.50 Kcs. A felsorolt könyvek megrendelhetők az alábbi címen: Magyar Könyvesbolt, Bratislava, Michalská 6. Szapora ügyes keze voll. Miközben félsöpörte a követ, összetakarította a piszkot, lemosta a malacokat, észre se vette, hogy repül az idő. Tulajdonképpen munka közben pihent, Ilyenkor megfeledkezett a közeli világvégéről, a világi szenvedésekről, az élet hiábavalóságáról. És bár a mennyországban örök boldogság várt' rá, Kszenyija rémülettel gondolt arra, hogy valamikor meg fog halni. Szerette a napot, a szelei, az esőt, a havat, szeretett szoros kévéket kötni a búzatáblákon, szerette apjával kettesben kaszálni a füvet távol erdei tisztásokon, szerette, ha a fáradtságtól szaggat a háta és halántékán sebesen lüktet az ér. A faluban nemigen szívelték a Korsakov családot, Kszenyija szülei elkülönültek a többiektől. De Kszenyiját sokan kedvelték barátságos, jószívű, szolgálatkész modoráért. Ha meglátott egy öregasszonyt tele vödrökkel, kivette kezéből, elvitte a házáig, s mindezt végtelenül egyszerűen, természetesen csinálta. Szolgálatkészségét gyakran kihasználták a lányok: „Jaj, Kszenyija, helyettesítsél ma, be kell szaladnom a városba“ — és ő szívesen vállalta. „Jaj, Kszenyija. tarts ma te ügyeletet éjszaka“ — és Kszenyija ügyeletét tartott. És mégsem volt igazi, szívbéli barátnője, akivel eljárt volna táncolni, énekelgetni, szórakozni, ezt neki tiltotta a hite. Talán csak Zlna Petrakovával, egykori osztálytársnőjével volt meghittebb kapcsolata. Zina beavatta Kszenyiját szívének titkaiba. Ivan Koseljov, a kombájnos udvarolt neki. Lám, milyen furcsa is ez: az Iskolában még ki nem állhatta Zina, örökké csúfolta, a fiú meg, kopaszra nyírt fejét leszegve, rendszerint megvetően kiköpött utána és nagy csontos öklével fenyegette. Most meg ... most meg mindenki tudja, hogy a télen megtartják az esküvőt. Kszenyija friss szalmát terített a malacok alá és kihordta az udvarra a trágyát. A száradó pocsolyákból nára szállt fölfelé, s a szél az utolsó felhőket kergette az égen. Petrovna nagy köteg szalmát cipelt át az udvaron. Az ólból visftozva tört ki egy kismalac, nyomában Valka Kadukova, magas hangon kiáltozva. Megbotlott, elesett, de azért sikerült elkapnia a malac lábát. Az udvaron Zina jeleni meg vödörrel a kezében. Kszenyija odakiáltotf neki és amikor odaért hozzá, diadalmasan közölte: — Azt mondtad, nincsen Szentlélek. Hét tudd meg, hogy tegnap beszélgettem vele. Tudta, hogy ?zt nem volna szabad elmodania egy hitetlennek, de nem bírta megállni. Zina oldalról sandított rá és megcsóválta a fejét. — Mit' csináljak veled? Mondd, mikor Jön meg végre az eszed? — Neked kellene, hogy megjöjjön — válaszolt Kszenyija. — Miért makacskodsz? Hiszen én jőt akarok neked! Gyengéd, szomorú tekintettel nézett' rá, szánakozva és részvéttel. Kszenyija sohasem adta fel a reményt, hogy sikerülni fog Zinát az igaz útra térítenie, hiszen volt idő, amikor őt Is megérintette az Isten. Akkor háború volt, s a németek Replcsl felé közeledtek. A négyesztendős kis Kszenyija félelem nélkül, kíváncsian vizsgáltatta esténként a rózsaszínű, füstös látóhatárt, s a távoli robbanásokat fülelte. Az országúton elcsigázott menekülők vonszolták magukat Brjanszkból, Orjolból, a gyerekek kiáltoztak, az aszszonyok sírtak, nyikorogtak a szekerek, éjjel-nappal száguldoztak az autók, s éhes csordák ténferegtek. Egyre több család hagyta el a falut; az ablakokat bedeszkázták, az ajtókat beszögezték. Csak Afanaszij Szergejevics nem készült sehova elmenni. Azt mondta, minden ember testvér, tehát a német is az, és nem bántja azt, akinek szívében ott él az Isten. Órákig térdelt és Imádkozott a feleségével és Kszenyijával. A németek aztán mégsem érték el Repiscsit, — messze a városon túl megálltak. S ezekben a napokban jött a szörnyű hír, hogy Zina apja elesett. Kszenyija szülei még sohasem lépték át Zináék házának küszöbét, de most majdnem mindennapos vendégek lettek náluk. A hosszú téli estéken Afanaszij Szergejevics Istenről beszél: Zina édesanyjának. Odakint zúgott a szél, felkavarta a havat, s Anasztázija Dmltrljevna sírt. valahányszor férje fényképére nézett. Afanaszij Szergejevics pedig gyengéden nyugtatta, mondván, hogy egyedül Istennél lelhet vigasztalást. Azt is mondta, a pünkösd sták hite az egyetlen igaz vallás, mert éívSl minden hiúságéi, ikonokat, papokat, templomot, keresztvetést, ereklyéket; arról is beszélt, hogy Isten előtt minden hivő egyenlő, e2ért is nevezik testvéreknek egymást. — Ne késlekedj, nemsokára visszatér a földre Krisztus és megbünteti a hitetleneket, csak az menekül meg az ő haragjától, aki a Szentlélekkel megjelöltetett. ... Anasztázija Dmitrijévna végre hajlandó volt elmenni a pünkösdisták gyülekezetébe. Az összejövetelt, mint rendesen, a városban tartották, valamelyik hívő otthonában; a gyülekezetnek sohasem volt állandó imaháza. Zlna és Kszenyija egymás mellett térdelt és együtt énekelte Vaszilij testvér után: Krisztus báránya vagyok, Szívem hótisztán ragyog ... de leginkább sugdolőztak és vihoglak, s az imádkozok arcát nézegették. Egyszer azonban, amikor Praszkovja Grigorjevna és Afanaszij Szergejevics, Kszenyiját kézen fogva, ismét benyitott Zináék házába, hogy lefekvés előtt együtt olvassanak a Bibliából, Zina anyja azt mondta: — Ne gyertek többé hozzám, belefáradtam én ebbe. Eddig is megéltünk Isten nélkül, megélünk ezután is. Menjetek. Ettől a naptól fogva Kszenyijának tilos volt Zinával játszania, de azért titokban csak átszaladt néha az udvarukba. Hiszen Zina volt a legjobb barátnője. Az iskolában is évekig egy padban ültek. De aztán szétvált az útjuk. Ahogy az évek múltak, Kszenyija egyre szótlanabbé vált. Mindinkább hatalmába kerítette a félelem Istentől, aki mindent tud és mindent lát, aki bármely pillanatban megbüntetheti vétkeiért, s amiért nem tiszteli eléggé. Milyen nyomorúságosnak, milyen feleslegesnek látott maga körül mindent, amikor a közös imádkozás után kisírt szemmel kilépett az utcára! Mennyire sajnálta a mellette elsiető embereket: hányán tévelyegnek a sötétben anélkül, hogy tudnák, saját maguk kárhoztatják örök szenvedésre magukat a haláluk után. De legjobban Zinát sajnálta. Most is könyörögve tette össze kezét és majdnem sírva mondta: (Folytatjuk.) műkedvelő színjátszócsoportjainknak II. folytatás Árnyékolás Az alapfesték felrakása után az arc különböző részei alaptőnusokban kiegyensúlyozódnak ugyan, de a színpadi világítás hatására bizonyos helyek kiemelkednek, mások árnyékba borulnak. Ezeknek a különbségeknek a kiküszöbölésére az arc világosabb részein az alapfestéknél egy-két árnyalattal sötétebb, árnyékosabb helyein világosabb festéket használunk. Az árnyékolás segítségével háttérbe lehet szorítani a kiálló arccsontokat, mérsékelni lehet a kettős állat, azaz tokát, széles vagy túl hosszú orrot. Az arc nagyobb kiugró felületeinek mérsékelésére, mint az említett arccsontok, előreugrő áll, vagy toka, a sötétebb árnyalatú festéket ujjaink segítségével rakjuk fel és átmenetesen beledolgozzuk az alapfestékbe. Az orr szélesítésére vagy keskenyítésére a sötétebb árnyalatú festékhez lapos ecsetet használunk, mely lehetővé teszi határozott, egyenes vonalak húzását. A beesett részek kiemelését az előbbiekhez hasonló módon végezzük el, természetesen az alapfestéktől eltérően világosabb színű festékkel. A bőr különböző hibáit, vagy a fáradságtól eredő kékes karikákat a szemgödörben, még az alapfesték felrakása előtt kell eltüntetni szintén világosabb színű festékkel. KARAKTER-SMINKELÉS Az ún. karakter-sminkelés az arc elváltoztatásának legigényesebb fejezetét jelenti. A régi módszerektől eltérően ma már nem különböztetjük meg az intrikust, a komikust, a rossz vagy a jő embert maszk segítségével. A legfontosabb az, hogy a szereplőknek a szociális helyzetéből adódó vonásait, korát és fizikai állapotát tükrözze vissza a maszk. A maszkírozás alapfokán azt akarjuk elérni, hogy fokozódjék az arc kellemes hatása, eltűnjenek a bőrfelület hiányosságai. A karakter-sminkelés éppen ellenkezőleg, rögzíti az arc némely egyenetlenségét, mint pl. a ráncokat, és nem egy esetben ki is hangsúlyozza azokat. A szereplő ennél a műveletnél kitűnően érvényesítheti a különböző embertípusokról szerzett észrevételeit. A karakter-maszkkal mindig bizonyos típust jelölünk meg, éppen ezért nem lehet ugyanezt a festésmódot alkalmazni pl. gyári munkásnál vagy a hivatalnoknál, az egészséges embernél, vagy pedig egy betegnél, akik bőrfelületük színében is különböznek egymástól. Ha nem kimondottan öreg típusról van sző, úgy az alapsminkeíésnél normális alapozást alkalmazunk. Az 50-ik életéve felé közeledő színésznél már két árnyalattal világosabb tónusú alapfesték használata ajánlatos. A karakter-sminkelésnél a leggyakoribb esett, amikor a szerepet az öregedés különböző fázisaiban kell kifejezni. A középkorú Ipusú legjellegzetesebb jegyei: ráncok a szemek körül, száj körül és a nyakon. A maszkírozást ilyenkor még el lehet végezni ún. plasztikus sminkszerek mellőzésével. Előrehaladottabb kor esetén ráncokat és beeséseket képezünk ki az arc különböző felületein és a szemeket öregttjük. Ez különböző módon történhet: ecsettel, sminkceruzával, esetleg újjaink segítségével. A sminkceruza iegfeljebb egy-két árnyalattal lehet sötétebb az aiapfestéknél. Az arc egyéb helyének árnyalásánál puha ecsetet használunk. Finom ráncok rajzához ismét a jól kihegyezett sminkceruza a legalkalmasabb. A táncoláshoz sohasem szabad fekete ceruzát alkalmazni! A szereplőnik ügyelnie kell arra, hogy az arc mely részei esnek be és ezeket a részeket a besüppedés szélei felé elmosva sötétebb színnel árnyaljuk. Ráncokat', bőrhibákaf, szemölcsökéi még a festéket rögzítő púderozás előtt kell a bőrön kiképezni. Minden vonalat vagy árnyékot az ujj segít-1 ségével finoman el kell dolgozni. Olyan helyeken, ahol az. Illető are természete szerint nem képződhel ránc vagy besüppedés az öregedési ábrázoló szereplő arcán, — nem szabad sminkelni. Az öregedés későbbi fázisában a ráncokat, fényt és árnyékot kifejezőbb módon kell kiképezni az arcon. Ilyent kor a legnagyobb változások az arcon, nyakon és a kezeken tapasztalhatók. Az orr tövében a ráncok elmélyülnek, a szájszöglet beesik és a fogak hűl-1 lásában az arc ráncai és beesései szaporodnak. A kézfejen a bőr száraz lesz. vékony és ráncos, az erek klemelkednek. A bőr sárgásbarna tónust kap, legfőképpen azokon a helyeken, ahol nem takarja ruha. A gyengülő szívműködés egyes részeken kékes színűre festi a bőrt, a haj veszít a fényéből, hullik és őszül. Idősebb nőknél az állón és a felsőajkon szőr ütközik ki. A következőkben az arc négy fontos részének, a szemnek, ajaknak, orrnak és a szemöldöknek a festésével foglalkozunk részletesebben. SZEMEK A szemek sminkelésére igen nagy figyelmet kell szentelni, mert a smlnkelés után a szemnek a kívánt jelle-* met kell tükröznie. Mivel két egymás közelében elhelyezkedő testrészről van sző, a maszkírozásnál ügyelni kell, hogy azok egyformák maradjanak. A sminkelést mindig a bal szémnél kell kezdeni, a szimetrla ellenőrzésé így biztosítva van. Ez vonatkozik a szemöldök és a szemplllék festéséré Is. Ha bal szemünk elkészült, kényelmesen, anélkül, hogy takarnánk a szemünket, tudjuk ezt a műveletét reprodukálni a jobb szemünkön, A szem körüli plasztikai fogyatékoaaágok eltüntetésénél, gondosan kelt szemügyre venni elhelyezkedésüket a szemüregben és az orrtői való távolságot, az elhelyezkedés mélységét, valamint azt, hogy melyik rész emelkedik ki mértéktelenül. Egves eaetben nagyon előreugrlk a szemüreg felső része, aminek a következtében a szemhéjak, a szemüregben szinte eltűnnek, tlven beesett szemeknél a szemgödör felső részére normállá alapfeatéket kenünk a szemhéjakra pedig világosabb azfnüt, de csak olyan mértékben, hogy könnyen lehessen átmenetet teremteni az arcot fedő alapfestékben. Kiugró szempolyők eseten csupán a szemhéjakra kenünk festéket, mert a kívülről érkező fénysugarakat jobban elnyeli. öregedéskor a szem és a környéke megváltozik. Az idősebb emberek tekintete fáradt és azt a benyomást kelti, hogy a felső szemhéjak szinte a saját súlyuknál fogva hullanak rá a szemgolyőra. A szemhéj bőre ernyedt, színe barnába, sötétkékbe hajlő, a szem fehérje sárgább színezetű, a szemgolyó opálos, kifejezéstelen. Ilyen esetekben a szemek többnyire beesettek, éppen ezért az orr tövét, valamint az orrtő melletti szemgödröt és a szemöldök alatti részt erősen kell árnyalni. Nagyon realisztikus ráncok és barázdák, könnyzacskók képezhetők ki úgynevezett plasztelln krémmel. Világosabb színek felrakása a felső szemhéjra élénk tekintetet eredményez. Ha tehát fiatalos tűzd szemet' akarunk elérni, sohasem szabad sötét tónusokat alkalmaznunk! Pasztelszfnű festékek, kékesszürke, ezüstszürke, szürkészöld az ajánlatosak. A müszempillák használaténál felhívjuk a figyelmet egy szempontra. Á müszempllla ragasztását a szem külső sarkánál kell kezdeni, ugyanott' a műszempillát mérsékelten felfelé kell hajlítani. Az eredeti és a múszempilla között nem keletkezhet hézag. (Folytatjuk) üúiíti irábs hirefis •4- Ludmila Dvoráková operaénekesnőt meghívták a bayreuthi opera-fesztiválra. A neves énekesnő júliusban és augusztusban ötször lép a közönség elé Wagner „Tannhäuser" és „Istenek alkonya“ című operáiban. +■ A Bratislavai filmstúdióban az idén hét új szlovák filmet készítenek, amelyek tematikája hazánk felszabadításának huszadik évfordulójához kapcsolódik.-4- Kilenc film készül 1965-ben a bratislavai filmstúdióban. Nagy érdeklődésre tarthat számot Martin Hoty rendező Második század c. filmje, mely a Dukláért folytatott harcokat eleveníti fel, valamint Rw'olf JaSik befejezetlen regényéből készült kétrészes film a ..Halottak nem énekelnek". Palo BieliJc, a szarajevói Baszna-filmmel közösen a Pozsonyi hóhér címen történelmi filmet készít, amely a XVII. században játszódik le-4 A legidősebb cseh színésznő, a 96 éves Emma Pechová érdemes művész és a Munkaérdemrend tulajdonosa most tölti be miivészi tevékenységének 80. évét. A kiváló művésznő az ismert PeSek színészcsatádból származik. Ladislav Petek nemzeti művész és Marie Waltrová érdemes művésznő édesanyja. 4- Több mint száz festményt, rajzot, grafikai és kerámiai alkotást, valamint fém és textiltárgyakat á'litottak ki az amatőr képzőművészek kerületi kiálltfásán a bratislavai szovjet-barát házban. Ezek a müvek kerültek ki győztesen a járást versenyekből és többen közülük méltóan fogják képviselni a kerület amatőr képzőművészeit az országos kiállításon Bratislavában. SZABAD FÖLDMŰVES ^ J 1965. Január 16.
