Szabad Földműves, 1965. január-június (16. évfolyam, 1-25. szám)
1965-05-01 / 17. szám
Mérföldes lépés az igazságos adás-vételi kapcsolatok felé Szövetkezeteinket és vele együtt szocialista mezőgazdaságunkat is végre nagykorúvá avatták. Erről tanúskodik a mezőgazdasági szervezetek adás-vételi kapcsolatainak rendezésére vonatkozó új kormányrendelet is, amely az elmúlt napokban megérdemelten sok vitát és egyben nagy reményeket váltott ki. Nem csoda, hiszen az új rendelet értelmében a jövőben már egyetlen ipari üzem vagy felvásárló szervezet sem intheti le zöldfülű gyerek módjára a mezőgazdasági üzemet, és — tetszik, nem tetszik — kénytelen lesz vele, mint egyenrangú partnerral tárgyalni. Csak most, a vaskos iratcsomót képező rendelet elolvasása után látja az ember, mennyi nyitott kérdés és sérelem várt megoldásra, rendezésre. Ugyanakkor azt is megállapíthatjuk, hogy csakis az a mezőgazdasági üzem tud majd sikeresen gazdálkodni és kereskedni, amelynek vezetősége alaposan áttanulmányozza a rendelet' minden pontját, elsajátítja a „játékszabályokat“, vagyis kihasználja a Műszaki Szabványok, a Gazdasági Törvénykönyv és az egyes minisztériumi rendeletek-adta összes lehetőségeket. Ez kissé ijesztően hangzik, de nem minden ördög, ami fekete. Igaz, az élet túlságosan gyors szellemi fejlődést kívánt a nemrég még alig egy-két hektárt művelő, önmagukra utalt földművesektől. Először néhány év alatt meg kellett tanulniuk egy nagy-birtok (mert a szövetkezet valóban az) irányításának minden titkát, most pedig a szövetkezeti elnök egyszerre ispán, jogász és kereskedő is legyen egyszemélyben. Hiszen nem tarthat minden egyes szövetkezet az ipari üzemekhez hasonlóan saját ügyvédet és kereskedelmi osztályt! Am ezen a téren a járási mezőgazdasági terme-’ lési igazgatóságok nagyon sok segítséget nyújthatnak a szövetkezetek-’ nek. Nemcsak a szövetkezetek vezetőinek iskoláztatására gondolok, de a Bratislava-Vidéké járás termelési igazgatósága mellett működő ellenőr-’ ző csoport munkájára is, amely ki-1 mondottan az adás-vételi kapcsolatokban nyújt segítséget, tanácsot á szövetkezeteknek. Szlovákiában már több hozzájuk hasonló -járási ellen-’ őrző csoportot alakítottak, s így — főként kezdetben — a szövetkezetek az ő segítségükre támaszkodhatnak. Az új rendelet lényege Az adás-vételi kapcsolatokat réna dező új kormányrendelet és az erre' vonatkozó minisztériumi rendeletek közös vonása, hogy a mezőgazdasági termelő vállalat az összes mezőgazda-sági termékekre és mezőgazdasági szükségletekre az adott évben csupán egyetlen szerződést köt annak ellenére, hogy termékeit 19 felvásárló szervezet veszi át. A mezőgazdasági üzemék kötelesek a szerződésben feltüntetett mezőgaz-' dasági termékeket és szükségleteket' maradéktalanul belefoglalni a saját termelési-pénzügyi tervükbe. Tehát' a termelési-pénzügyi terv alapját' a mezőgazdasági termékek eladására szóló szerződések képezik. , A szerződések megkötése a mezőgazdasági üzemek érdeke, mivel csakis az a mezőgazdasági üzem számít-hat bankhitelre, amely termékeinek eladását szerződésileg biztosította. Újdonságot jelent, hogy ha a felvásárlő szerv a szerződésben meghatározott időpontban és helyen nem je-i lenik meg a termékek átvételére, akkor a mezőgazdasági üzem a felkínált termékeit a felvásárló szervezet költ-ségére és veszélyére kiraktározhatja és követelheti (ha másképp nem megy, akkor az arbitrázs, vagyis a kerületi egyeztető bizottság útján) az átvételi elismervény kiadását. Ami a mezőgazdasági szükségleteket illeti, a felvásárló és ellátó szervezet köteles betartani a szerződésben feltüntetett és a mezőgazdasági termelés szempontjából legjobban megfelelő leszállítási határidőket. A mezőgazdasági termékek alapvető felvásárlási elveit így foglalhatjuk össze: — Az állami mezőgazdasági termelő szervezetek és a szövetkezetek a Műszaki Szabvány feltételeinek megfelelő minőségű termékeiket csakis a felvásárló szervezetek némelyikének adhatják el. — A felvásárló szervezetek kötelesek maradéktalanul átvenni a mezőgazdasági üzemek által felkínált és a Műszaki Szabványnak megfelelő mezőgazdasági termékeket. — A felvásárló szervezet ezen kívül köteles átvenni azokat a mezőgazdasági termékeket is, amelyek nem felelnek meg ugyan a Műszaki Szabvány feltételeinek, de a közvetlen fogyasztásra vagy feldolgozásra még alkalmasak. Ez alól kivételt képeznek az alábbi esetek: 1. A gyümölcsnél a felvásárló szervezet köteles gazdasági szerződést kötni az egész felkínált mennyiségre. A szerződésben meghatározott menynyiségen felüli gyümölcsöt a felvásárló szervezet' csak abban az esetben köteles átvenni, ha azt el tudja adni közvetlen fogyasztásra vagy ipari feldolgozásra. 2. A zöldség esetében a felvásárló szervezet köteles átvenni a műszaki szabványnak megfelelő összes felkínált zöldségmennyiséget és a nem szabványos zöldséget is, amennyiben ezt' közvetlen fogyasztásra vagy feldolgozásra használják fel. Ennek azonban az a feltétele, hogy a zöldséget a szerződésileg lekötött területen termesszék. A szerződésileg le’ nem kötött területen kitermelt zöldséget a felvásárló szervezet csak abban az esetben köteles átvenni, ha ez közvetlen fogyasztásra, vagy feldolgozásra értékesíthető. 3. A felkínált szabványos baromfit a felvásárló szervezet minden esetben köteles átvenni. A nem szabványos baromfit a felvásárló szervezet csak akkor köteles átvenni, ha ez közvetlen fogyasztásra vagy feldolgozásra értékesíthető. 4. Azt a szerződésen felüli zöldséget, gyümölcsöt és baromfit', amelynek átvételét a felvásárló szervezet jogosan megtagadta (mivel a helyzet' a piacon úgy alakult, hogy ez nem volt értékesíthető) a mezőgazdasági termelő üzemek eladásra felkínálhatják a fogyasztási szövetkezeteknek (Jednotáknak). Ha termékeik iránt ezek sem nyilvánítanak érdeklődést, akkor a mezőgazdasági üzem jogában áll ezeket közvetlenül a fogyasztóknak a kialkudott áron eladni, amely azonban nem haladhatja meg a kiskereskedelmi árat. Mindennek alapja a szerződés A felsoroltakból kitűnik, hogy á mezőgazdasági termelő vállalatok kötelesek árutermelésüket a felvásárló szervezetek útján értékesíteni. A felvásárló szervezet pedig a felvásárlási rendszert szabályozó előírások értelmében köteles átvenni a szerződésen felül felkínált mezőgazdasági termékeket is. De tévedés ne essék, a felvásárló szervezetek és a mezőgazdasági termelő vállalatok közötti adásvételi kapcsolatok alapja továbbra is a gazdasági szerződés. Ugyanis a szerződésen felüli mezőgazdasági termékek felvásárlása csak akkor jöhet számításba, ha a mezőgazdasági üzem a szerződést megkötötte, és az év folyamán a tervezettnél nagyobb terméshozam mutatkozik, vagy pedig a tervezett termény leszántása miatt helyette más terményt kénytelenek termeszteni. Ilyenkor a mezőgazdasági üzem köteles azonnal jelenteni a felvásárló üzemnek a szerződésben nem szereplő termékek mennyiségét, a felvásárló üzem pedig köteles ezekre a termékekre a mezőgazdasági üzemmel szerződést kötni. Ha a szerződést nem kötnék meg, akkor erre a mezőgazdasági üzem fizetne rá, mivel a felvásárló szervezet a felkínált termékek átvételét halogathatná azzal az indokolással, hogy a termékek felkínálása ideién a felvásárlásra nem volt felkészülve. A mezőgazdasági szükségletekre vonatkozó szerződésekkel kapcsolatban azonban egészen más a melyzet. A mezőgazdasági szükségletekre (gépekre, egyes műtrágyákra stb.) vonatkozó szerződések megkötése teljesen a mezőgazdasági üzemektől függ. Erre senki sem kényszerítheti őket, csupán a mezőgazdasági termelési igazgatóság, s az is csak a 32/63 Zb. törvény 3. §-a alapján. A mezőgazdasági szükségleteket a szállító fél köteles a meghatározott helyen és időpontban a megrendelőnek átadni, ahol ellenőrzik a leszállított áru mennyiségét, minőségét, érintetlenségét stb. A? esetleges hiányosságokat jegyzőkönyvbe foglalják és ezekért kártérítés jár. Ha a jegyzőkönyvet a szállító fél nem hajlandó felvenni, akkor a megrendelőnek jogában áll megtagadni az áru átvételét. Az a szerződéses fél (a mezőgazdasági üzem vagy a felvásárló szervezet). amely a szerződéses időpontban felkínált mezőgazdasági szükségleteket vagy mezőgazdasági termékeket indokolatlanul nem veszi át, köteles azonnal megfizetni az át nem vett termékek értékének 5 %-át képező pönálét. A hibás vetőmag és ültetőanyag, komlópalánta, szőlőalany, faiskolából származó ültetőanyag esetében a szállító fél a kártérítésen kívül köteles megtéríteni az el nem ért termésho zamot is. Talán ezzel ki is merítettük az új kormányrendelet adás-vételi kapcsolatokra vonatkozó legfontosabb pont jait. Ezzel a kérdéssel a jövőben is foglalkoznunk kell, hiszen Szlovákiában például a gyümölcsfák 70 °/o-a házi gyümölcsöskertekben, tehát magánkézen van, és ezek termésének értékesítésére egészen más rendele tek vonatkoznak. Ezen kívül felme rült az a kérdés is, hogyan irányít hatja igazságosan a felvásárló szerv az árak alakulását az egyes termelési körzetek szerint, hogy ezzel kiegyen üthesse az egyes természeti feltété lek közötti különbözetet, amely a jövedelmezőségben nyilvánul még. Ugyanis ezzel kapcsolatban ellenvetések hangzottak el olyan értelemben, hogy ki biztosítja majd az árak megállapításának igazságosságát és ki veszi tekintetbe a rosszabb termelési feltételekkel és a kitűnő termelési feltételekkel rendelkező üzemek lé nyegesen eltérő mezőgazdasági adóját. Mivel egy cikkben nem lehet egy szerre ilyen sokrétű kérdésekkel fog lalkozni, a Szabad Földműves hasábjain gyakorlati példák alapján ismertetjük majd őket. C. Gajdács Irén A LIPCSEI VÁSÁRON állították ki a Német Demokratikus Köztársaságban gyártott új típusú nagynyomású, bálakidobó-szerkezettel ellátott K-442- jegyü felszedőprést. A bálakidobószerkezet lényegében egyszerű berendezés, amelynek könnyű profilacélbol készült keretét 45°-os szög alatt szerelik a prés csatornájához. A kidobószerkezetbe továbbított bálákat a szerkezet elkapja, ékszíjakkal alulról és jölülröl összenyomja. Mivel az ékszíjak igen gyorsan forognak (11,3 méterlmásodperc), a bálát nagy erővel dobják a préshez kapcsolt nagy befogadóképességű pótkocsira. A bálakidobó-szerkezettel ellátott felszedőprés óránként 6 — 10 tonna anyagot dolgoz fel. Az új gép lényegesen olcsóbbá teszi a betakarítási munkálatokat, mivel a bálákat nem kell utána a földekről külön betakarítani, mint az eddig használt prések után. (-dm-); A kajszibarack gutaütéséről Kajszibarack termesztés során gyakran előforduló betegség a kajszi gutaütése, amely sokszor nagy károkat okoz népgazdaságunknak. Jellemző tünetei, hogy tavasszal az egész fán, esetleg egy részén a rügyek nem hajtanak ki, vagy pedig a már lombos, terméssel megrakott fa levelei egyszerűen órák alatt elfonnyadnak és a fa kiszárad. Ez a jelenség előfordul nagyüzemi gyümölcsösökben éppúgy mint háztáji gyümölcskertjeinkben. A kutatóintézetek már régóta foglalkoznak a gutaütés okaival, azonban a biztos okát még ma sem tudták megtalálni. Rendszerint több tényező hatására éri gutaütés a fát. Az egyik ilyen ok a mézgásodás (egyes helyeken macskaméz néven ismerik a mézgát). A mézga eltörli a szállító edénynyalábokat, megáll, illetve csökken a nedvkeringés és beáll a gutaütés. A legtöbb gutaütés a' csonthéjképzödés időszakában fordul elő, ti. ilyenkor legnagyobb a nedvkeringés a fában. A gutaütéskor gyakori kísérő tünet a mézgásodás, A termelésben alanyul használt vadkajszi is sok változatban ismeretes. Ez az oka, hogy azonos körülmények között nevelt s egymás mellett álló fák egyike kipusztul, a másik megmarad. A másik alanya a kajszinak a myrabolán, amely szövettanilag sem bizonyult megfelelő anyagnak. Az ilyen alanyra oltott fákon leggyakoribb a gutatütés. A vörösszilva alanyon, ha a kajszit koronába oltották, kevesebb a gutaütött fák száma. Némely vélemény szerint a kajszit a sok termés teszi rövid életűvé. A kajszifát nagymértékben gyengítik a gombakártevők. A kajszi szállító edénynyalábjait támadja a Verticillum alboatrum nevű gomba is. Hasonló tünetek között pusztul el a nevezett gomba által megtámadott fa, mint a gutaütött, különbség a kettő között csupán az, hogy a Verticillum által elpusztított fa szöveteiben megtaláljuk a barna színeződést. Jellemző még a gutaütésre a téli fagy erőssége. A nagy telet, erős fagyokat követő évben rendszerint több fa pusztul ki. Tekintette! arra, hogy még pontosan nem tudjuk, hogy a gutaütés okaií valamilyen kártevő, élettani okok vagy az egyes alanyok idézik-e elő, szükséges betartani azokat a védekező eljárásokat, amelyek a gutaütést legalább részben csökkentik. Ezek a következők: A kajszifák törzsét, vastagabb ágait 7 %-os mésztejjel (100 liter víz 7 kg oltott mész) ősszel bepermetezzük. A fiatal kajszifák törzsét télre felkupacoljuk körülbelül 50 cm magasra földdel! Fordítsunk nagy gondot a fagyfoltos sebek kezeléséréf Válasszuk meg a megfelelő alanyt! Nagy termés esetén a gyümölcsöt ritkítsuk és hosszabb szárazság idején a fákat öntözzük!: Alkalmazzunk helyes koronaritkításf, rendszeres metszést' és a növényvédelmi munkákat szakszerűen és időben végezzük ell F. L. Díszfáinkat is permetezzük! Gyümölcsfáink szomszédságában rendszerint ott állnak a gyümölcsfákkal rokon díszfák és bokrok is. Mivel ezek a dísz- és gyümölcsfák egymással rokonságban vannak, a rajtuk élő kártevők is átjuthatnak egyikről a másikra. Áll ez különösen a pajzstetvekre és a levéltetvekre. Ha azt akarjuk, hogy a gyümölcsösünk minden kártevőtől mentes legyen, akkor nemcsak a gyümölcsfákat kell permetezni, hanem kertünkben az előkertekben levő díszbokrokat és díszfákat is, ha fertőzöttek. 1577 hektár gyümölcsös A gyümölcsészeí mind nagyobb arányú fejlesztésére országszerte nagy erőfeszítést fejtenek ki. Az arra alkalmas, de főleg más mezőgazdasági célokra nem használható területeken a távlati tervekben feltüntetett program szerint újabb és újabb gyümölcsöseket telepítenek. Ezzel egyidőben fölújítják és korszerűsítik — a nagyüzemi termelési technológia követelményeinek megfelelően — a régebbi telepítésű gyümölcsösöket, hogy a termelésnél és a betakarításnál akadálytalanul alkalmazhassák a rendelkezésre álló műszaki eszközöket. A múlt esztendőben a komáromi járásban kb. 400 000, s ebből a szövetkezetek tulajdonában 124 379 gyümölcsfát számláltak. A fejlesztési terv adatai szerint 1968-ig 1577 hektárnyira növelik a gyümölcstermő I őrületet, amelynek nagy része — 1416,4 hektár — a szakosított szövetkezetek (szám szerint 16) tulajdonát képezi. Így például a legterjedelmesebb gyümölcstermesztő gazdaságok közé sorakoznak a gútai 247 ha, marcellházi 200 ha, madari 150 ha, dunamocsi 110 ha, búcsi 40 ha és más mezőgazdasági üzemek, amelyekben a jövőben az összüzemi bevétel jelentős részét éppen a gyümölcs értékesítéséből nyerik. A járás mezőgazdasági üzemeiben most tavaszon nagyon igényes feladat megvalósítására vállalkoztak. Több mint 54 000 gyümölcsfa került kiültetésre. Ennek nagy része kajszi és őszibarack, a kisebb részben dió, alma és meggy. A szomszédos Magyar Népköztársaságból például 7000 alma, 14 000 kajszi és 500 őszibarack fát, a többi ültetőanyagot a hazai faiskolákból szerezték be. Hiány mutatkozik még így is (2112 db), amelyet az őszi időszakban pótolnak. Hasznos ez a nagy igyekezet, de kívánatos, hogy a kiültetett fákat' ezután szakszerűen gondozzák. Értem alatta a trágyázást, a kártevők elleni védekezést, az almafáknál az alakító metszést stb. A gyümölcsfák ugyanis nagyon igényesek a tápanyagellátásra. A szerves és az ipari trágyákra különösen nagy szükségük van a kiültetés utáni időszakban, hogy megfelelő törzset és később erős vázat, valamint tartőágakat neveljenek. Ezáltal mire termőérettek lesznek, alaposan fölkészítjük a bőséges termésnyújtásra. Az illetékes tervező és gépgyártó szerveknek figyelemmel kelle'né kísérniük a gyümölcsészeí nagyarányú fejlesztését és hozzá kellene végre látniuk valamilyen új, a kornak, de a célnak is megfelelő, a gyümölcsészetben jól használható (univerzális) gépsorozat gyártásához. A Brnói Nemzetközi Vásáron már ugyan láttunk ilyen berendezéseket, de a termelési gyakorlatban csak elvétve, helyenként. A gyümölcsészet gépesítése a komáromi, de más járásokban is nagyon alacsony színvonalú. A komáromi járásban például nagy szükség lenne a 14—K 10. és a Z 20—23 számú kistraktorokra, 3—050/1-es permetező berendezésekre és sok más függesztett eszközre. Hogy az itt felsorolt berendezések csak nagyon kevés helyen találhatók a komáromi járás mezőgazdasági üzemeiben, az nem válik a tervező és a gyártó szervek dicséretére. Az nem vitás, hogy fejlett mezőgazdasági gépgyártó iparunk van. Igen? Hát akkor mért nem képes lépést tartani a termelési gyakorlat részéről támasztott követelményekkel? Hoksza István Lapunk közvetítő szolgálata VÉTEL 9 A gömörhorkai szövetkezet égy Super 35-ös lánctalpas traktorra új vagy használt, jókarban lévő lánctalpat keres megvételre. Cím: JRD Gemerská Hörka, okres Rimasvká Sobota. @ Veszünk egy használt 1201-es tehergépkocsit, valamint egy buldozér tolószerkezetet. Cím: JRD Slatina, okres Levice. ELADÁS © Eladunk nag7/obb mennyiségű Amerikai hibrid 500-as takarmánycirok vetőmagot. Cím: St. majetky Rusovce, Janíkov dvor, okr. Bratisiava-Vidiek. ® Eladunk 3000 darab kétéves gyökeres szőlőalanyt, darabját 1 koronáért. Cím: JRD Hruäov, okres Roznava. SZABAD FÖLDMŰVES £ 1965. május 1.
