Szabad Földműves, 1965. január-június (16. évfolyam, 1-25. szám)

1965-05-01 / 17. szám

Barátságunk megbonthatatlan Prágában az elmúlt vasárnap és hét­főn tartották meg a Csehszlovák— Szovjet Baráti Szövetség VI. kong­resszusát, amelyen Jirí Hendrych elv­társ vezetésével részt vett a CSKP küldöttsége is. A díszemelvényen he­lyet foglaltak még a Szovjet—Cseh­szlovák Baráti Társaság küldöttségé­nek tagjai is, amelyet K. V. Osztro­­vityanov akadémikus, a társaság el­nöke vezetett. Zdenék Fierlinger elvtársnak, a CSSZBSZ elnökének megnyitója után dr. Ján Némec, a szövetség központi titkára számolt be a CSSZBSZ tevé­kenységéről és további feladatairól. Beszédében többek között a baráti társaság történelmi jelentőségű mű­ködésével foglalkozott, majd kiemelte, hogy a közelmúltban mind a Szovjet­unióban, mind hazánkban kölcsönösen egyre nagyobb érdeklődés mutatkozik meg népeink politikai, gazdasági, kul­turális és tudományos sikerei iránt. Hazai hírek © Az angol külügyminiszter cseh­szlovákiai látogatásáról. Václav David külügyminiszter meghívására az el­múlt napok során hivatalos látogatást tett Csehszlovákiában Michael Ste­wart, Nagy-Britannia külügyminiszte­re, aki megbeszéléseket -folytatott az országainkat érintő közös kérdések­ről. A közlemény megállapítja, hogy különösen jól fejlődnek Csehszlovákia és Anglia közti gazdasági és kulturá­lis kapcsolatok. © Az EAK parlamenti küldöttsége hazánkban járt. Nemzetgyűlésünk meghívására az elmúlt napok során többnapos hivatalos látogatást tett hazánkban az Egyesült Arab Köztár­saság parlamenti küldöttsége, amely ellátogatott Bratislavába is. © Tanácskoztak az SZNT bizottsá­gai. Az iskola- és kulturális ügyi bi­zottság többek között a szlovákiai fő­iskolák tudományos-kísérleti alapjára vonatkozó határozat teljesítéséről, az I., II. fokú iskolák jövőévi tanköny­veinek eddigi előkészítéséről, a nép­­művészeti alkotásról, valamint a szo­cialista művészetben betöltött szere­péről tárgyaltak. © Csehszlovák kormányküldöttség Varsóban. Otakar Siműnek miniszter­­elnök helyettes vezetésével Csehszlo­vák kormányküldöttség érkezett Var­sóba, hogy a lengyel kormány képvi­selőivel megvitassa az országainkat érintő közös gazdasági és tudományos kérdéseket. A szövetség központi titkára meg­állapította, hogy az V. kongresszustól fogva társadalmunk alapvető felada­taival összhangban bontakozott ki a CSSZBSZ tevékenysége, a CSKP poli­tikai irányvonala szellemében. A kongresszuson beszédet mondott Jirí Hendrych elvtárs is, a CSKP KB küldöttségének vezetője, valamint K. V. Osztrovityanov, a Szovjet—Cseh­szlovák Baráti Társaság küldöttségé­nek vezetője. A kongresszus küldöttei levelet küldtek a CSKP Központi Bizottságá­hoz. Az elmúlt vasárnap nagyszabású katonai díszszemlére került sor Brnó­­ban, a város felszabadulása 20. év­fordulójának alkalmából. Az ünnep­ségen megjelent Jozef Lenárt, a CSKP Központi Bizottságának elnökségi tag­ja, miniszterelnök. Ott volt a román néphadsereg küldöttsége, Leontin Sa­­iajan, hadseregtábornoknak, honvé­delmi miniszterének vezetésével. A felsorakozott alakulatok és az egybegyűlt lakosok tízezrei előtt Jo­zef Lenárt miniszterelnök mondott; beszédet. A CSKP Központi Bizottsága és a köztársaság kormányának meg­bízásából szívből jövő jókívánatait fe­jezte ki Brno város valamennyi dol­gozójának a város felszabadulásának 20.’ évfordulója alkalmából. Elkészült a Hangos Újság Hazánk felszabadulásának 20. év­fordulója alkalmából a Szovjetunió és Franciaország után, a világon harma­dikként nálunk is megkezdtük a Han­gos Üjság gyártását, amelynek első számát már el is küldték a falusi mű­velődési otthonoknak és a helyi nép­könyvtáraknak. Ez az új, egyedülálló alkotás 23, ízlésesen elrendezett képekkel tarkí­tott lapból és 7 gramoképeslapból áll. Könyvformájú, sarokkötését műanyag­­kapocs fogja össze, s így az egyes la­pokat és lemezeket külön-külön lehet használni. Tartalma a szovjet hadse­reg hazánk határaihoz való közeledé­sének napjait és az eltelt szabad húsz év eredményeit, sikereit öleli fel. A friss, érdekes, új propagációs for­ma a hatásosság és érthetőség mellett eredeti alkotás is, mert a húsz év történelmi .jélentőségű eseményeit eleveníti fel előttünk. Bajza Vince Levelezőink a felszabadulásról Hazánknak a szovjet hadsereg által történt felszabadítása közelgő 20. évfordulója alkalmából egyre több levél érkezik szerkesztőségünkbe, ame­lyekben tudósítóink a szabadság két évtizedének eredményeiről, sikereiről számolnak be. Ezekből válogattuk ki a legjelentősebbeket. MATÖ Pál Szepsi város fejlődéséről számolt be. Az elmúlt húsz év alatt szinte felismerhetetlenné változott ez a Kassa környéki kis város, mely több száz új, korszerű lakással, szép lakó­teleppel gyarapodott. Felépült az új egészségügyi központ, áruház, iskola, új üzemek stb. A felszabadulás év-' fordulójának tiszteletére a város la­kói több mint 40 ezer brigádórát dol­goztak le. A múlt év folyamán a Z- akció keretében egy kilométer hosszú vízvezetéket építettek s ugyanilyen hosszú utat aszfaltoztak le, megjaví­tották az óvodát,- a bölcsődét és a városháza épületét. Szepsi város fejlesztésére jól hat" a Keletszlovákiai Vasmű építése is. Az elkövetkező évben 240 lakásegységgel gyarapodik és 1970-ig a jelenlegi 5000 lakosú város létszáma megkétszere­ződik. Szepsi bekapcsolódott a „Példás község“ cím elnyerésére indított moz­galomba is. A közeljövőben egy új fürdőhelyet létesítenek félmillió ko­rona beruházással, ezenkívül a sport­pályán öltözőt építenek, rendezik a járdákat, és több utcát aszfaltburko­lattal vonnak be, s végül parkírozzák az új lakónegyedek környékét. OROSZLÁNY Ferenc Kelenyéről tu­dósít’. Mint írja, az utóbbi időben je­lentős fejlődés színhelye volt e Losonc melletti falucska. Az új lakásokon kí­vül bővült az üzlethálózat és felépí­tették az új vendéglőt is. A falu lakói szintén több brigádórái dolgozták le a faluszépítési akcióban. ORAVECZ Éva Nagykaposról írt Eudósításában többek között ezeket írja: „Ha végigmegyünk az utcákon, azt vesszük észre, hogy mindenütt új épületek állnak. Bizony, az utóbbi években nagyon megváltozott a falu arculata, mondhatnánk, lassan várossá fejlődik. A lakosságnak megvan min­denféle szórakozási lehetősége, hiszen új mozi, művelődési otthon, valamint új kávéház áll a szórakozni vágyók rendelkezésére. Egyszer felvetődött az a kérdés, hogy miért nincs Nagykaposon park. Most ez a kérdés is megoldást nyer és a középiskola tanulói már hozzá is láttak a park létesítéséhez. + SÖLYOM László Losoncról küldött tudósítása a város egészségügyi prob­lémáival foglalkozik. A losonci járás déli részének községeiből' — írja — közel 100 km utat kell autóval, autó­buszon vagy esetleg traktoron meg­tenniük a betegeknek, ha a járási székhelyen lévő kórházba akarnak el­jutni. Ezzel ellentétben az ipolysági kórház járásunk déli községeitől mind­össze Í0—15 km-es távolságra van. Sajnos, Ipolyság más járáshoz tarto­zik és nem fogad be betegeket a lo­sonci járásból. Ez az intézkedés való­színűleg területi és adminisztrációs jellegű, de helyesnek semmi esetre sem mondható. Az ügy intézése érde­kében járásunk kerületi képviselője már tett lépéseket, — sajnos, eddig eredmény nélkül. A losonci járás déli községeinek lakói sürgős intézkedést várnak a felsőbb szervektől. + M. ÜLIK kassai levelezőnk a széles nyomtávú vasútvonal építése meg­kezdésének első évfordulója alkalmá­ból írt tudósításában arról számol be, hogy az Ágcsernőtől Kassáig épülő vasútvonal építői milyen eredménye­ket értek el. Beszámolójából megtud­juk, hogy több mint 3,5 millió köb­méter földet mozgattak meg, számos kis hidat építettek, hogy a vasútvo-Közlemény a CSKP KB üléséről Az új ötéves terv sikeréért Csehszlovákia Kommunista Pártjá­nak Központi Bizottsága 1965. április 22 és 23-i ülésén az 1966—1970-es évekre szóló népgazdaságfejlesztési negyedik ötéves tervre tett előkészü­letekről tárgyalt, majd jóváhagyta azokat az irányelveket, amelyek sze­rint az állami, gazdasági, társadalmi, valamint pártszervek és szervezetek járuljanak hozzá tevékenységükkel az említett terv végleges kidolgozásához. A Központi Bizottság a XII. párt­­kongresszuson a szocialista társada­lom további felvirágoztatása érdeké­ben kitűzött feladatok teljesítését szem előtt tartva bírálta el a negye­dik ötéves tervidőszakra eddig tett előkészületeket. Pártunk XII. kong­resszusa meghagyta, hogy a termelés­ben, a tudomány és a technika terén elért színvonal alapján fejlesszük népgazdaságunkat, egyenlítsük ki az ipar s a mezőgazdasági termelő erői színvonala közötti aránytalanságokat, s hozzuk kellő összhangba a termelést a fogyasztással. Gazdálkodásunk szín­vonala s a társadalmi vagyon arányá­ban emeljük állandóan a dolgozók életszínvonalát s e folyamatban jut­tassuk következetesebb érvényre az anyagi érdekeltség elvét. A Központi Bizottság e feladatok megvalósításá­nak legfőbb eszközeként tűzte ki, hogy a gazdaságnak ezentúl az eddigi meny­­nyiségi fejlődéstől a minőségi fejlődés felé kell irányt vennie. A termelés és a gazdálkodás sok­oldalúan tökéletesebb továbbfejlesz­tésére irányuló munka kiinduló pont­jai ebben az időszakban azok az irány­elvek, amelyek a népgazdaságfejlesz­tés 1966—1970-es évekre vonatkozó tervének kidolgozását szabják meg. Ezek az irányelvek a XII. kongresszus alapvető feladataiból kiindulva az elő­ző időszakkal ellentétben a társadal­mi termelés fokozottabb és műszaki­lag igényesebb fejlesztésének alapjait rakják le s e fejlődés biztosításának érdekében növelik a társadalmi munka termelékenységének szerepét, erősít­ve így a nepizeti jövedelem képzésé­nek szerepét, erősítve így a nemzeti jövedelem képzésének dinamikáját — kiegyenlítik a nemzeti jövedelem használata és képzése közötti eddigi különbséget, s feltételezhetően meg­teremtik az egyéni és a társadalmi szükséglet színvonalának tartós össz­hangját. Az ipar továbbra is az az alapvető szakágazat marad, amely megszabja a népgazdaságfejlesztés jellegét — az iparban a fejlődés leg­fontosabb eleme továbbra is a gépipar marad. Ezek az irányelvek megoldják Szlovákia további fejlődését, vatamint a cseh és a szlovák országrészek gaz­dasági-politikai és kulturális színvo­nalának kiegyenlítését — mint gazda­sági-politikai feladataink egyik leg­fontosabb részét. Az irányelvek meg­teremtik annak előfeltételeit, hogy az irányítás és a tervezés új rendszere hatékony segítséget jelentsen a meg­lévő tartalékok kihasználásában, neve­zetesen a termelési szükséglet csök­kentésében. az állőalapok kihasználá­sában, a munkatermelékenység cél­szerűtlenül lekötött munkaerők fel­szabadításában. Az irányelvek ily módon a gazdasági fejlődés tervezetének tekinthetők, céljuk, hogy az eddigi negatív irány­zatok befolyását a minimumra csök­kentsék, hogy kiegyensúlyozzák a gaz­dasági fejlődést és e fejlődés tartós hatékonyságának alapelemeit lerakják. Az irányelvek népgazdaságunk jelen­legi lehetőségeinek ismeretéből indul­nak ki, valamennyi erőforrásunk és eszközünk kedvező kihasználására tö­rekednek, továbbá az . újjátermelési folyamatban figyelembe veszik a nép­gazdaság arányos fejlődésének köve­telményeit. Ezzel összhangban egy­úttal az elosztás terén megszabják a szükségletek kielégítésének arányos terjedelmét és struktúráját. A negyedik ötéves tervidőszakra tett előkészületek elsősorban népgazdasá­gunk felépitésének fokozatos korsze­rűsítésére és a következő strukturális változások eszközlésére irányulnak: a mezőgazdasági termelés gyorsabb üte­mű fellendítésére, éspedig főképp az ipari módszerek alkalmazásával, vala­mint azzal, hogy az ipar eddiginél na­gyobb mértékben vegyen részt a me­zőgazdaság anyagi-műszaki alapjának kiépítésében; továbbá népgazdaságunk gyorsabb műszaki jellegű átépítésére, amit a gépesítés és automatizálás anyagi alapjának — gépiparunknak, valamint népgazdaságunk kemizálása anyagi alapjának — vegyiparunknak előnyben részesített fejlesztésével kell elérnünk. Ezzel egyidejűleg közszük­ségleti és élelmiszeriparunknak is egyre nagyobb feladatokat kell telje­sítenie; ezt dolgozóink anyagi szín­vonalának emelését s külkereskedel­münk követelményeit szem előtt tart­va, fokozatos korszerűsítéssel kell le­hetővé tennünk. A népgazdaságunk felvirágoztatását biztosító munkaerők megszerzésére törekedve abból a feltételezésből kell kiindulnunk, hogy ha a lakosság egyre hathatósabban vesz részt a munka­folyamatokban, a munkatermelékeny­ség növelésének foka dönti el, mily mértékben gyarapodhat a nemzet jö­vedelme és vagyona. A Központi Bizottság hangsúlyozza, hogy mindenütt mozgósítani kell a rendelkezésre álló tartalékokat a munkatermelékenység gyors növelése érdekében, és e célra elsősorban fel kell használni a rendelkezésre álló termelő lehetőségeket és a jó munka­­szervezésben rejlő lehetőségeket is. Népgazdaságunk minden ágazatában következetesen kell érvényesülnie an­nak az elvnek is, hogy minden nyers­anyagot és energiát ésszerűen kell felhasználni. A Központi ■ Bizottság gazdaságunk továbbfejlesztésének biz­tosítására törekedve abból indul ki, hogy e téren döntő fontosságú ténye­ző a beruházási építkezés hatékony­ságának növelése, valamint az, hogy gazdasági és társadalmi tevékenysé­günk minden szakaszán kellőképpen hasznosítsák az állami alapokat. A kö­vetkező ötéves tervidőszakban ezért úgy kell elosztani a beruházásokat, hogy elsősorban a termelőt szolgál­ják, s gyorsítsák a vegyipari beruhá­zást. Továbbá biztosítsák a mezőgaz­dasági termelés anyagi alapját, erő­sítsék, korszerűsítsék élelmiszer- és közszükségleti iparunkat, járuljanak hozzá az aránytalanságok gyors meg­szüntetéséhez azokban az ágazatok­ban, amelyek a múltban a fejlődés folyamatosságát veszélyeztették. A be­ruházások elosztásának további célja a nemtermelő ágazatokban a lakás­építés, iskolák építése, a kultúra fel­virágoztatása, az egészségügy, a szo­ciális gondoskodás fellendítése. Ami a termelést illeti, sokkal több eszközt bocsátunk rendelkezésre mint a múlt­ban, elsősorban új üzemek építésére és olyan berendezések beszerzésére, amelyek előnyösebbé változtatják a dolgozók munka- és létfeltételeit. Ami az életszínvonal emelését illé­­ti, a Központi Bizottság 1970-ig a kö­vetkező fő irányelveke: (űzi ki: bizto­sítanunk kell a piac állandóságát, s emellett egyidejűleg növelnünk a dol­gozók anyagi érdekeltségét és gon­doskodnunk, hogy a társadalmi fo­gyasztási alapokat maximális haté­konysággal és a legnagyobb gazdasá­gosság szem előtt tartásával felhasz­náljuk; meg kell teremtenünk az eh­hez szükséges feltételeket, hogy foko­zatosan ( megszüntethessük a fizetett szolgáltatások fejlesztésének pangá­sát. Törekednünk kell arra is, hogy egyre több lakás építését tegyük le­hetővé. A CSKP XII. kongresszusán hozott határozatok értelmében valóra kell váltanunk azt a programot, mely­nek célja a munkaidő lerövidítése, amit túlnyomó részt az ötnapos mun­kahét fokozatos bevezetésével kell el­érnünk. A CSKP Központi Bizottsága hang­súlyozza, hogy a kitűzött irányelvek megalapozzák a gazdaságfejlesztés 1970 ötáni feltételeit is. A terv kidol­gozásával összefüggő munkálatok fo­lyamán ezért a reális lehetőségeket kell szem előtt tartanunk, ki kell tér­nünk e lehetőségek túlbecsülésének veszélye elől, ami különösen a beru­házásokkal és a foglalkoztatottság nö­velésével kapcsolatban fenyeget. Arra kell törekednünk, hogy dinamikus, életképes legyen a gazdaságunk fej­lesztését alátámasztó terv, amihez az irányítás illetékes szerveinek a meg­felelő tartalékokat is biztosítani kell. A párt XII. kongresszusán kitűzött és a Központi Bizottság által fokoza­tosan teljesített feladatokkal alapoz­zuk meg szocialista társadalmunk to­vábbi felvirágoztatását. E feladatok teljesítése lehetővé teszi Csehszlová­kia közgazdaságának fellendülését, népünk szükségleteinek egyre jobb kielégítését, valamint politikai és esz­mei egységének további szilárdulását is. Az 1966—1970. évi népgazdaság­fejlesztési tervre vonatkozó irányel­vek valóra váltása s ezzel egyidejűleg a tervszerű irányítás rendszere elvei­nek érvényre juttatása jelentősen be­folyásolja szocialista társadalmunk gazdasági, politikai és kulturális éle­tének színvonalasabbá tételét. A leg­közelebbi hónapokban a dolgozók ezrei — a kísérleti és tervező intézetek, a minisztériumok s a gazdasági egy­ségek dolgozói — vesznek részt az említett terv előkészítésében. Ezeket a munkálatokat jól megfontolt akció­terv alapján kell megkezdeni. Csak ez vezethet a jobb termeléshez és gazdálkodáshoz, a termelés hatékony­ságának és elmélyítéséhez népgazda­ságunk mind tökéletesebb kiegyensú­lyozottságához és jövedelmezőségéhez. Legközelebbi legfontosabb feladatunk, hogy szabaddá tegyük az utat mind az előtt, ami társadalmunk számára előnyös, s kérjük mindazok támoga­tását, akik sikeresen járulhatnak hoz­zá társadalmunk haladásához, az or­szág produktív erőinek fejlesztéséhez és a társadalmi kapcsolatok tökélete­sítéséhez. "fr ★ ☆ A CSKP Központi Bizottsága hatá­rozatot fogadott el még a nemzetközi kommunista mozgalom jelenlegi hely­zetéről, valamint Antonín Novotny elvtárs előterjesztésére néhány sze­mélycserét eszközölt a Központi Bi­zottság titkárságán és egyes minisz­tériumok vezetésében. nal minél előbb célba érjen. A fel­­szabadulás évfordulóján a széles nyomtávú vasútvonal építői számos kötelezettségvállalást tettek. De legszebb kötelezettségvállalás az a hatalmas erőfeszítés, amelyet a szé lesnyomtávú vasútvonal mielőbbi fel­építése érdekében fejtenek ki. + MAJERSZKY Márton Szálkáról kül dött tudósítást. Hazánk felszabaduló sának tiszteletére — írja többek kö­zött — a falu lakói és az iskolás diá­kok is több kötelezettségvállalást tét tek. A faluszépítési akcióban 360 mé­teres szakaszon új járdát építettek — - 900 óra brigádmun­ka ledolgozásával, Dicséret illeti a szövetkezet veze­tőit is, akik,a fu­varokat jutányosán számolták el és így több mint 1500 ko­rona megtakarítást értek el. Korszerű lakó­negyed Szepsiben. Az időjárás májusban Mint az év többi hónapjában, má­jusban is gyakran lehetünk tanúi bizonyos időjárásbeli kilengéseknek, amelyek egyformán nyilvánulnak meg a csapadék mennyiségében vagy a levegő hőmérsékletében. Májusban többnyire gyakran esik, mégpedig elég sokszor viharok kíséretében. A havi csapadékmennyiség ezért az országban mindenütt jóval nagyobb mint áprilisban. Szlovákiában a csapadék-mennyiség sokéves átlaga májusban tíz állomá­son a következő: Bratislava 65 mm, Dunaszerdahely 54 mm, Homonna 64 mm, Ögyalla 63 mm, Kassa 72 mm, Léva 67 mm, Nyitra 63 mm, Micha­­lovce 63, Rimaszombat 69 mm, Rozs­nyó 76 mm; szélsőségesebb eszten­dőkben azonban az értékek természe­tesen erősen változhatnak. így pl. Bratislavában 1925-ben májusban 179 mm csapadékot mértek, 1917-ben vi­szont csak 7 mm-t. Ögyallán 1942-ben 152 mm-t. 1947-ben azonban csak 3 mm-t stb. Habár a májusi hőmérséklet-átla­gok nappal 15 °C körül mozognak, egyes években éjjelenként átmeneti­leg a fagypont alá Is süllyedhet á higanyoszlop. Ez a csökkenés külö­nösen árt a szőlőknek, gyümölcsfák­nak és néhány érzékenyebb zöldség­félének. Sajnos, ezeket a későn fel­lépő éjjeli fagyokat eléggé korán pon-> tosan nem jelezhetjük előre. A maxi­mális nappali hőmérséklet a hónap vége felé elérheti a 30 °C-t is. A csú­csot Szlovákiában Ögyalla tartja 32 fokkal, Kassa és Losonc előtt (31 °C). A sokesztendős megfigyelések alap­ján az ez évi május egészben véve normálisnak ígérkezik. Elseje és nyol­cadiké között inkább derűsnek mond­ható idő várható — időnként zápor­esővel vagy viharral. Á nappali hő­mérséklet középértéke ebben az idő­szakban 20 °C, éjjelenként kb. 8 °C lesz. Május 9-től 16-ig változékony felhőzetet várunk sűrűbb záporokkal esetleg viharokkal, nappal 16, négy fokos éjjeli átlaghőmérséklettel. Szá­mítanunk kell azonban éjjelenként fagyok lehetőségével is. Május 17 és 23 között az időjárás derűsebbnek ígérkezik, kevesebb esővel, amelyek főként az északi vidékeken várhatók. A nappali hőmérsékletátlag ebben az időszakban 18 — keleten 22 fok, éjje­lenként pedig 6 fok körül. Végül az­után a hónap utolsó napjaira inkább derült időre számíthatunk, helyenként rövid viharokkal, 20—22 fokos nappali hőmérséklettel, amely éjszakára 8— 10 fokik csökken. Dr. P. Forgác Brno felszabadulásának ünnepségei

Next

/
Thumbnails
Contents