Szabad Földműves, 1965. január-június (16. évfolyam, 1-25. szám)
1965-04-24 / 16. szám
Bemutató előtt ◄◄ Az énekkar előadása TÍZ EVES A CSISZ SZKB MAGYAR DAL- ÉS TÁNCEGYÜTTESE Kíváncsian várjuk a bemutatói. Csíkmák Imre Szinte hihetetlennek tűnik, mégis igaz. Már tiz éve annak, hogy néhány bratisiavai főiskolás, a volt pedagógiai gimnázium diákjaival együtt olyan vállalkozásba kezdett, olyan munkát végzett, amelynek gyümölcsét évről évre élvezzük, évről évre értékeljük az újságaink hasábjain. Tíz év nem nagy Idő az ember életében. S mégis nekünk, akik ott álltunk és bábáskodtunk az együttes bölcsőjénél, azóta is figyelemmel kísérjük fejlődését, rengeteg élményt jelentett az elmúlt időszak. Emlékszem az éjszakába nyúló gyűlésekre, az első sikerre, sikertelenségekre, az első körút élményeire, s a tallósi összpontosításra. Távoli emlékeknek tűnnek a sikertelenségek, közelinek a délszlovákiai magyar falvak kultúrára szómjas közönségének tapsa, mosolya, megelégedése. Nevek, barátok neveit idézem, akiket éppen a közös cél kovácsolt eggyé. Kucsera Klára, Mede István, Gyüre Lajos, Teleky Tibor, Tóth János és még több akkori főiskolás tette félre részben egyik legfontosabb kötelességét, a tanulást azért, hogy ami hiányzott nagyon az életükből, létrehozzák. 1955 őszén született meg a gondolat, amelyet tett követett. Kétéves vergődés után már hivatalosan elismert és anyagilag támogatott együttes indult el hódító útjára, Ifjú Szívek néven. Nem véletlen, hogy éppen az alapító gárdából kerültek ki mindazok, akik ma falvainkban együtteseket vezetnek. A szervezés közben mesterséget is tanultak. Nem fellángolás volt ez náluk, hanem az elszántság, mely hosszú, kitartó munkára ösztökélte őket. A főiskolásokhoz csatlakoztak a szakemberek is. Hemerka Olga, Szíjjártó Jenő, Janda Iván, Takács András, Ágh Tibor, Kvocsák József, Viczay Pál voltak azok, akik szaktudásukat felhasználva vezették, irányították a már megalakult Ifjú Szíveket. Azóta tíz év telt el. Ma már summázni lehet. Az együttes fennállása óta 552 fellépést valósított meg, több mint félmillió néző előtt. Túlnyomó részben Dél- Szlovákia magyarlakta falvait és városait látogatták meg. Osztott fellépések megszervezésével eljutottak olyan falvakba is, ahol addig még félhivatásos együttes sohasem járt. A közönség mindenütt megszerette az együttest, mert műsorát az adott körülményeket figyelembe véve állította össze. Egyforma elismeréssel szerepeltek a rozsnyói bányászok, a Kelet-szlovákiai Vasmű, a pozsonypüspöki Slovnaft, az ostraval dolgozók, valamint a csallóközi, a gömöri és a bodrogközi lelkes közönség előtt. 1964-ben megvalósult az együttes magyarországi vendégszereplése. Tegyük hozzá mindjárt azt is, hogy a magyarországi vendégszereplés során szinte nem várt sikerben volt részük. A közönség is és A csodafurujás juhász egyik részlete a szakemberek is elismerően nyilatkoztak az együttes ének-, tánc és zeneszámairól. Budapesten a legigényesebb közönség előtt mutatták be műsorukat és mindig telt ház előtt szerepeltek. Jó hírnevüket az a tény is bizonyítja, hogy a tánccsoport már számos televíziós fellépést valósított meg, azáltal az egész ország gyönyörködhetett művészi műsorukban. Köszönő levelek sokasága érkezett az együtteshez, számtalan helyre hívják őket fellépni. Nehéz lenne felsorolni mindazokat a műsorszámoka'f, amelyek az együttes fennállása óta sikert arattak. Az énekkar 76 szerzeményt mutatott be. Ezenkívül közreműködött minden tánckompozícióban. Mindmáig legnagyobb közönségsikere Bárdos Lajos: Tréfás házasító cfmű müvének van. Az ismeretlen osztrák zeneszerző Munkásindulóját is évek óta éneklik. A tánccsoport munkáját 38 táncszám dicséri, Emléké-2 zetünkben él még a Feketekői kastély, a Hősök emlékműve című tánckompozíció, valamint a Cigánytánc. A népi hangvételű Pincénél című tánc és a Szálkái lakodalmas, a néptánc kis remekműveinek egybefűzésé. A baráti országok népeinek táncai is helyet kapnak az együttes műsorában. 132 zenekari művet adtak élő eddig. Kezdetben vonós-2 zenekar volt, később kibővítették és ma összesen 33 tagot számlál és összetételénél fogva kisebb szimfonikus zenekarnak felel meg. A zenekar főleg kísérő szerepet játszik, elősegíti az énekkar és a tánckar számainak produkcióját. Ezen kívül természetesen számos önálló zenekari számuk is van. Most, amikor május 15-én és 16-án két egész estét betöltő kUlön-müsorral lép az együttes a közönség elé, akkor az elmúlt évek eredményeit is idézzük. Tíz éves művészi munkának tapsolunk, amikor legjobb műsorszámaikkal ünnepük meg az évfordulót. Munkájuk eredményét tükrözi az évforduló alkalmából megjelenő emlékkönyv is. Az ünnepi bemutató alkalmából több mint 500 tag ad egymásnak találkozót Bratislavában, akik tehetségükkel és akaratukkal az elmúlt évek során ’ elősegítették az együttes sikereit. A bemutató alkalmából kiállítás nyílik meg, amely szintén a tízéves fejlődést hivatott dokumentálni. kolhoz féjőnőjének gondokTöi görnyedt alakját', s még egy-két feszülten figyelő arcot, amelyet elnyelt a félhomály. Ijedten ugrott fel a székről, meg-* botlott, és térdre esett. — Jaj, Zina drágám, férjhez akar22 nak adni! ... Zina fel akarta segíteni, dé az ud-2 varról berontott Afanaszij Szergejevies, félretolta, és az ágyra fektette a lányát. Kszenyija nem szólt többet', csak csendesen nyögött. — Afonya bácsi! Csak nem akarja Erőszakkal férjhez adni? — Menj innen, semmi dolgod itt — mordult rá Afanaszij Szergejevics. — Nem megyek sehova. Megörültek maguk? — Menj innét — ismételté Afanaszij Szergejevics. — Ne kéztess vétkezni. — De hát Praszkovja néni, mi tör-' ténik itt? Ki hallott ilyet?... Mindjárt idecsődítem az egész kolhozt. Mi van magukkal? — Szaladj csak, caödíts — vont vállat Afanaszij Szergejevms. — Szaladj? Senki sem kényszeríti a lányomat. — Mit ki nem találnak!' — Anfisza néni izgatottan rázta kampős végű botját. — Menj innen, Belzebúb lánya, ne kísérts. Kilométerre érezni rőiad a pokol kénes bűzét. Menj innen! — Nem tehozzád jöttem. Nem Is Ismerlek téged — mondta Zina. — Zina, kislányom — szólalt még szelíden Praszkovja Grigorjevna —, hagyj minket magunkra, ne haragítsd meg a jó embereket. Mi csendben, magunknak élünk, ne zavarj hát. Zina rémülten pillantott rá. — Kszenyka, drágám, térj magadhoz, fuss el innen! Vagy várj, mindjárt hozok embereket! — kiáltotta és elszaladt. Afanaszij Szergejevics bezárta utána az ajtót, s a házat' ismét betöltötte a sírás. Vera tesvér Kszenyija fölé hajóit, úgy suttogta: — Tarts ki, testvérem, az ördög szaggatja a lelkedet, bírd ki ezt a megpróbáltatást... — Erős ám az ördög, nem távozik tőléd mindjárt — kontrázott ä Vlh Andrejevna, rázogatva teknősbéka-’ fejét. •— Minden erejét összeszedte, és most antikrisztusoka? küld rád... Tűrjél, mert' ha nem, megbüntet az Or... — Hogy mondhattál olyat, kisíányom? — méltatlankodott Praszkovja Grigorjevna. — Hát kényszerít téged valaki? Az Or senkit sem kényszerít. A javadat akarja, te meg... Még lé sem imádkoztád egyik bűnödet, máris elköveted a másikat... Az udvar felöl újabb' hangok' hallatszottak, majd valaki öklével megzörgette az ajtót’. Anfisza néni beperdült a szoba legtávolabbi sarkába, és hangosan mormolva imádko.zni kezdett. Praszkovja Grigorjevna mindenre elszántan állt Kszenyija elé. — Bezárkóztak — mondta valaki odakint. — Nem baj, majd kinyitják. — Ez Alekszej hangja volt. AfanasZij Szergejevics körülpillantott, eloltotta a lámpát és kiment a pitvarba. — Mi kell? — kérdezte komoran. — Nyissátok ki!' — Minek? — Hívd ide KszenyijátT — kiáltotta Alekszej. — Vigyázz, rátok töröm az ajtót... — Törd csak, majd felelsz érté a bíró előtt. — Afonya ... Hallod, Afonya ?... Várj, Ljoska, né ordíts — mondta egy öreges hang, Kuzma bácsié. — Megismersz, Afonya? Nyisd ki az ajtót', nem vagyunk haramiák. — Neked kinyitom, de a többi menjen innen — mondta némi gondolkodás után Afanaszij Szergejevics. — A lányom beteg, ők meg idejönnek, háborgatják ... — Azt beszélik, Áfonya, férjhez akarod erőltetni. — Mit össze nem beszélnek. A lányom maga tudja, hol keresse a boldogságot. Hát lehet azt erőltetni? — Én is így gondolom... De ők azt kiabálják... — motyogta zavartan Kuzma apó. — Hívd ide KszenyijátT — kiáltotta megint Alekszej, és megkocogtatta az ajtót. — Kszenyija, én vagyok az, hallod? Kszenyija! Gyere Ide, ne félj... Valaki az ágy fölé hajolt a sötétben, és szaporán suttogta: — Erős az ördög, magát az Antikrisztust küldi rád, tarts ki, tesvérem, tarts ki. Kszenyija átölelte a párnát, belefúrta az arcát, úgy suttogta: — Istenem, segíts, adj erőt... Kszenyija befogta a fülét, mégis hallotta minden egyes szavát: — Ne higgy nekik, Kszenyija! Nyissátok ki, kígyók! Megkeserülitek ti még ezt!... — Ne ordíts — szólt ki Afanaszij Szergejevics —, mert rendőrt hívok, egyből a nyakadba sóznak két hetet csendháborításért... Épp te kellesz nekem vőnek ... — Hívd ide Kszenyiját! ... — Nem akar kijönni hozzád... és punktum! Megértetted? Kuzma, küldd haza őket... Reggel gyertek vissza, nem bánom, de most hagyjatok békén. — Igaza van, fiúk, a reggel bölcsebb az esténél — mondta békítőleg Kuzma apó. — Nehogy még valami kellemetlenségetek legyen belőle. Kényes ügy ez ... Én mindenesetre megyek__ — Istenem, esküszöm^ kitartok! — mormolta a párnába Kszenyija. S mire odakint csend lett, ő is megnyugodott, lehunyt szemmel feküdt a hátán. De nyugalma csak látszólagos volt, belsejét majd szétrepesztette a magában fojtott', kétségbeesett' asszonyi kiáltás: „Aljosenyka, drágaságom, isten veled, Aljosenyka, isten veled!...“ Anfisza néni és Vera testvér távozott el utolsónak hajnalban egy alkalmi teherautón, a többi vendég még az éjszaka folyamán szétszéledt’. Praszkovja Grigorjevna és Afanaszij Szergejevics is munkába készült. — Majd korábban elkérezkedem — — mondta Kszenyijának az apja. (Folytatjuk.) Pogány imádság KULCSÁR TIBOR verskötetéről Jóleső érzéssel nyugtázhatjuk, hogy a fiatal szlovákiai magyar költők 1958-ban megjelent antológiájának reményteljesen induló szerzői közül Cselényi László, Tőzsér Árpád és Zs. Nagy Lajos után már a negyedik, Kulcsár Tibor is önálló kötettel jelentkezik. Igaz ugyan, hogy az antológia megjelenése óta jó pár esztendő telt él és a Pogány imádság — terjedelmét tekintve — aránylag szerény kö-2 tét, mégis örömmel kell üdvözölnünk, hiszen vitathatatlanul új színekkel gazdagítja hazai magyar líránk egyébként sem szegényes palettáját'. Kulcsár Tibor első önálló kötete négy részből áll, melyek a Pogány imádság címet viselő és egyetlen, igen figyelemre méltó, szép szerelmes versből álló második részen ki-2 vül egy-egy ciklussá állnak össze. Az első ciklusz (Vélem Bodrogköz üzent) a költő régebbi alkotásait, már az antológiában is publikált több versét tartalmazza. A kötet harmadik részét képző második ciklus a Hajnali meditáció címet viseli, bár kissé zava-2 róan hat, hogy e ciklus címadó költ«-2 ménye a kötet utolsó részét képező Ének teljességért című ciklus első verseként szerepel a kötetben. Kulcsár Tibor első önálló kötetében a szerelmi líra, az elégikus hangvételű és nosztalgikus merengésre és «[ábrándozásra hajlamos szubjektivlz-2 mus, a pesszimizmus és az optimizmus "ellenpólusai között' az „önnön lelkét“ marcangoló fiatalság tehetsége, figyelmet érdemlő költőjeként mutatkozik be. Meglepő formaérzékkel, műfajilag sokrétű skálával, gyakran szokatlan tartalom és formaegyeztetéssel hívja fel magára a figyelmet. A kötet számos versét a költő fia-' tál kora, legbensőbb, szubjektív problémái determinálják. Ennek köszönhető, hogy a kötet hazai szerelmi lírának néhány igazi gyöngyszemével örvendezteti még az olvasót. Igen szép a cimadó Pogány imádság, amely a kötet első ciklusának szerelmi költeményeihez hasonlítva örvendetes fejlődésről, "elmélyültebb kifejezésmódról, kiforrott' verselésről és a szerelmi érzés újszerű tolmácsolásáról tesz tanúbizonyságot'. A kötet befejező részének egyik költeménye, a Szerelmes vers ugyancsak azt bizonyítja, hogy szerelmi lírája nem a megszokott sablonok közé szorított verselés. Kulcsár Tibor verseinek túlnyomó többsége a tartalom és forma sikerült’ szintézisét dokumentálja. Szépek költői hasonlatai, mértéktartóan, de helyénvalóan alkalmazza a perszonifikációt, választékosak, gyakran nemesen egyszerűek és sallangmentesek. Meglepő a kötet műfaji sokrétűsége. Találunk a költemények közt elégiát', ódát, rapszódiát, szonettet, a dalok könnyedségét idéző lírai költeményeket. A műfaji változatosság kétségtelenül egyik eréi.ye a kötetnek és bár vannak a kötetben felvonuló műfajok közt modernnek nem éppen nevezhetők is, mégis meglepő, hogy a műfaji határokat sokszor szinte alig ismerő modern verselés korszakában Kulcsár Tibor kötetének talán két legsikerültebb költeménye éppen két óda, az Oda a perchez, és a Tervezett óda nemzedékemhez. A kiteljesedés felé tartó, az igazi költővé érés folyamatát sikerrel abszolváló és a jövőben is hasonló hangon szóló Kulcsár Tibort sejteti az Oda a perchez számos szép sora és gondolata, melyekben a szubjektív érzelmek béklyójából szabadult' költő magához öleli kora, társadalma, problémáit és a közösség hangján izzó modern ódáját, mely eképpen zárul: „Te piciny parányi perc olykor szeretnék veled versenyt futni kezembe fogva az ütőered hogy érezzem mérjem a lázat melyben él vajúdik e század te piciny parányi perc szeretnék veled repülni szállnii az űrön át a csillagok között magára hagyva síkot és teret hogy egyszer megadatna majd neked meglátni a Rendet a Kort amelyet vajúdó lázzal konok akarással mi teremtettünk mai emberek Az említett két ódához hasonlóan figyelemre méltó költemény a Bizakodó ének a reggelekről, a Március, a Szerelmes ének teljességért. Érdekessége a kötetnek a szonett-forma egyesítése szokatlan tartalommal. Az Utazók, az Alkony a korzón, de még A szó igen elmés mondanivalója is kissé szokatlanul hat szonett-formában feldolgozva. Ez különösen akkör ötlik szemünkbe, ha a kötet negyedik szonettjét, a Kiáltás utánad címűt is elolvassuk Ez utóbbi tartalma, témája stílusos egységet képez a szonett formájával. A kötet többi szonettjének mondanivalóját azonban nem volt a legszerencsésebb megoldás ebbe a klaszszikus formába öltöztetni. Bár, Kulcsár Tibor első kötetére a szubjektív érzelmek előtérbe helyezése kétségtelenül rányomja bélyegét, mégis látnunk kell, hogy a költő számos — és eredményes — kísérletet tesz az egyéni problémáinak szűk szférájából történő kitörésre. Ez arra enged következtetni, a fiatal költő maga is érzi már, hogy növelnie kell mondanivalójának társadalmi súlyét, verseinek tartalmi szempontból kell érettebbé válniuk, hogy a szép, tökéletes formai megoldások mellett az elmélyültebb mondanivaló is fémjelezze művészetét. Hogy a szubjektivizmus bűvköréből való szabadulás a költői mondanivaló igényes elmélyülését eredményezheti, azt jól bizonyítja a kötet két rokontémájú költeményének összehasonlítása. A szemed" és a Szemek című költeményekre gondolunk. Mindent összevetve Kulcsár Tibor első önálló kötetét pozitívan kell értékelnünk. Reméljük, hogy művészetének elmélyülése termékenységének fokozásával is jár, hogy gyakrabban találkozunk majd a költő verseivel lapjainkban. A Rapszódia című szép költeményében a költő már körvonalazta „ars poeticá“-Jét, melynek alább idézett gondolatai arra engednek következtetni, hogy nagyobb horderejű, átfogóbb problematikájú, társadalmunk és korunk egészére kiterjedő figyelmű mondanivalóval fogja a költő párosítani formamüvészetét: „ideje neked is megkeresned létektől lélekig az utat, a szivekhez vezető ösvényt, oldjon föl éltető füzénél a megtartó, teremtő közösség, ha szólani rendelt a sorsod, igaz őrzője légy e kornak, tanúia légy, felelni tudj, majd egykor vallat a holnap. Sági Tóth Tibor Üáitütráljs Piíreks ie Az Ukrán írószövetség kijevi “klubjában kiállítást rendeztek József Attila születésének 60. évfordulója ★ Marc Chagall, a világhírű festő, De Gaulle francia elnök kívánságára egy étkészlet mintáit tervezi; az étkészletet a sévers-i állami porcelángyárban készítik el. •ér A világ legkisebb könyvéi állította elő egy japán nyomda: a 2,8X4 milliméteres nagyságú, egy milliméter vastagságú könyv 24 lapból áll és 100 ősi japán költeményt közöl. A verseket csak erős nagyítóval lehet olvasni. ér Renata Scotto Budapesten vendégszerepei. A milánói Scala és a New York-i Metropolitan tagja májusban a Traviatában és a Bohéméletben lép fel Giacomo Aragallal együtt a budapesti közönség előtt. •ér Az NDK-beli kiadók két magyar irodalmi műre kötöttek szerződést: Sántha Ferenc Húsz óra című könyvére a Volk und Weltnél, Thury Zsuzsa Tűzpiros üveggömbje pedig a berlini ifjúsági könyvkiadónál lát napvilágot. ★ A londoni szimfonikus zenekar — a London Symphony Orchester — május 18-án kéthetes európai körútra indul. •ér Kodály Zoltánnak és Németh Lászlónak április 30-án adják át Bécsben c Gottfried von Hardy-díjaí. alkalmából. A kiállításon látható a nagy proletárköltő több kézirata, verseskötete és fényképe. r ★ A közelmúltban ötszázadszor adták elő az Erkel Színházban G. Verdi Traviata című müvét. Verdi népszerű alkotásának magyarországi bemutatóját 1884. október 18-án rendezték meg. _ ★ Április végén Bulgáriában megrendezik a fiatal írók találkozóját, amelyen több ország fiatal írói megjelennek. _ ir A párizsi Jocquemart-André Múzeumban megnyílt Jean Cocteau és kora című kiállítás, nemcsak a költő irodalmi és grafikai műveit mutatja be, de felvonultatja a kortársi dokumentumokat is, visszapillantást adva Marcel Proust, Sztravinszkij, Jouvet, Picasso baráti együttműködéséről és bemutatva Toulouse-Lautrec, Bakszt, Braque, Matisse, Modigliani, Marie Laurencin munkáit, amelyekről Cocteau írí. Bemutatja Cocteau balett- és színházi műveit is, az eredeti tervek, díszletek vázlataival. SZABAD FÖLDMŰVES 13 1965. április 24.
