Szabad Földműves, 1965. január-június (16. évfolyam, 1-25. szám)
1965-01-16 / 2. szám
A belterjes kertészeti termelés alapja: a palánták melegágyi előnevelése A kertész a növények szabadföldi ? tenyészidejét a palánták melegágyi előnevelésével rövidíti le. Így tud teil rületéről évente három termést is betakarítani. A sikeres melegágyi előnevelés csak jól elkészített melegágyakban lehetséges. Ez egyik biztosítéka a kertész munkája sikerének. A hagyományos melegágyakban a kellő hőmérséklet istállótrágya erjesztésével biztosítható. Miután ehhez sok istállótrágya kell, másrészt, mert a trágya kierjedése után a melegágy hőmérséklete alábbszáll (télen az ilyen melegágy 3 hét alatt eléggé kihűl), ezért a mezőgazdasági nagyüzemek olyan melegágyakat is építenek, melyeknek fűtése csővezetékben keringő melegvízzel történik. Az ilyen berendezések elkészítése, karbantartása, üzemelése azonban olyan költséges, hogy szélesebb körben nem alkalmazzák. Főleg ott van létjogosultsága ez utóbbinak, ahol erre a célra felhasználható ipari üzemek fáradt vize, vagy melegvíz-forrás áll rendelkezésre. Ezért legelterjedtebb az istállótrágyával való fűtés, annál is inkább, mert a melegágyakban kierjedt istállótrágya jól felhasználható a melegágyi komposzt előállítására, amire a kertészetben igen nagy szükség van (ezért még a vízfűtésű kertészetekben is alkalmazzák) A melegágyakban felhasznált nagy mennyiségű istállótrágya fogyasztása miatt sok támadás éri a kertészeteket. Érdekes a dologban az, hogy az 50—90 ezer koronás hektáronkénti hozamért és busás tiszta jövedelemért — amellyel hozzájárulnak a közösség bevételéhez — viszont nem támadják, korholják a kertészeti dolgozókat. A korholók helyesebben tennék. ha tudatosítanák: a kertészetek istállótrágya-többletfogyasztása a szántóföldi termelésben zöldtrágyázással pótolható. Az istállótrágyával készített melegágyak földbesüllyesztésével kevesebb a hőveszteség, mint a talaj felszínére rakott ágyaknál. Minél hidegebb az időjárás, annál több Istállótrágya szükséges a kellő hőfok eléréséhez, tehát annál mélyebb árkot kell ásnunk a melegágynak. A melegágyban a legyűrt trágya vastagsága 30—50 cm. A koratavaszi hónapokban elégséges •.langyoságyat“ készíteni, amelynél a legyűrt trágyaréteg csak 20—25 cm vastag. Melegágy részére 30—65 cm mély, langyoságy részére 30—35 cm mély árkot ásunk. Az úgynevezett „hidegágy“ alá nem is rakunk istállótrágyát, hanem a deszkakeretet a puszta talajra helyezzük, s erre az ablakokat. A hidegágyak alatt bezárt napmeleg ugyanis április végén, májusban már eléggé felmelegíti az alatta levő talajt ahhoz, hogy ott a kevésbé melegigényes palánták gyorsan fejlődjenek, s ezáltal az esetleges hűvösebb időjárástól Is védve vannak. A melegágyi ablakok normaüzélt 100X150 cm-es méretűek. Nagyobb a sugáráteresztő képességük a különleges üvegből készült „Helios“ ablakoknak. Jobban hőszigetelő az az ablak, amely két nagy üvegtáblából készült, mint a zsaluszerűen egymásra rakott apróbb táblákból készített. A 4—5 mm vastag üveg már elég szilárd ahhoz, hogy minimális legyen a törési kár. Az ablakokat deszkából készült rámára rakjuk; leggazdaságosabb az ötablakos keret. Erre a célra legmegfelelőbb az 3/4-es, 25 cm széles deszka. A rámát olajjal, vagy kátránnyal nem impregnálhatjuk, mert ezen anyagok kigőzölgése ártalmas lenne a palántára, ezért a ráma deszkája pár év alatt elkorhad. Gyártanak már betonrámarészeket is, ezek azonban törékenyek, nem eléggé hőszigetelők, hidegben belső felületükre nagy a páralecsapódás, ami nem kívánatos, mert a mikroorganizmusok okozta betegségek elterjedéséhez vezet. Ezért a betonból készült melegágyi rámákat inkább csak a későbbi tavaszi hónapokban használjuk. Az ablakkereteket és deszkarámákat 2 %-os formalinnal, vagy 25—50 %-os rézgálicoldattal ajánlatos évente fertőtleníteni a betegségek elterjedése ellen, így tartósaknak is lesznek. Két ablakkeret közötti rés elzárására a deszkarámába egy lécet süllyesztünk be; ez csak akkor zár jól, ha felszíne a ráma felszínével egy szinten van és ha egyenes. A deszkarámák ne feküdjenek vízszintesen, hanem az egyik hosszoldalt kissé süllyesszük mélyebbre, így az ablakok egyik rövidebb oldaluk felé lejtenek és lecsorog róluk a víz. Legmegfelelőbb a melegágyak fekvése akkor, ha az ablaksorok északkeletről délnyugati irányba futnak, így az ablakok kelet-délkelet felé lejtenek. Az ilyen melegágy minden része kap a nap folyamán napsütést. Az istállótrágyával készített melegágyakat a trágya bomlása folytán keletkezett meleg 'fűti. A meleget olyan baktériumok életműködése idézi elő, melyek levegővel lélegzenek (aerobbaktériumok). Ezeknek a baktériumoknak a szaporodását, életműködését a levegő adagolása segítségével, tehát úgy szabályozzuk, hogy a melegfejlődés egyenletes, mérsékelt és minél tartősabb legyen. A növény kikelésére legkedvezőbb a 20—25 fokos hőmérséklet, fejlődése annál lassúbb lesz, minél alacsonyabb a hőmérséklet; ha a melegágyi földet nem eléggé melegíti alulról a trágya, akkor a „meleg“ ágyban télen a palánta meg is fagyhat. A lazán összerakott istállótrágyában gyorsan elszaporodnak a baktériumok, ennek következtében a trágya hirtelen, túlerősen felmelegszik, de hamar el is bomlik és azután kihűl. Ha pedig a friss trágyából annyira kiszorítjuk a levegőt, hogy abban a baktériumok nem szaporodhatnak el, akkor az ilyen trágya hideg marad, nem „gyullad" be. A baktériumok elszaporodását késlelteti a hideg is. Ezért télen szükséges, hogy a melegágyba lehetőleg már begyulladt, tehát baktériumdús trágyát rakjunk be; ha pedig a berakott trágya nem akar bemelegedni, akkor a közepére öntött egy kanna forrővíz hatására elszaporodnak benne a baktériumok. A fentiek alapján elérhető, hogy a trágyának egyenletes legyen a tömörítése — a melegágyba rakáskor gondosan szétrázzuk, majd mértékeken letapossuk. A már begyulladt trágyát erősebben legyúrhatjuk. Az istállótrágyák közül a lótrágya hevesebb (több meleget fejleszt), mint a marhatrágya, vagy sertéstrágya. Miután melegágy készítésére legalkalmasabb a lótrágya, már most gondoskodjunk lótrágyáról: gyűjtsük apró rakásokba (hogy ne gyulladjon be és ne égjen el a melegágy készítéséig). A lótrágyát ezután majd kellő mennyiségű friss marhatrágyával kiegészítve biztosítjuk a melegájftd trágya kellő hevességét. A már elbomlott, érett istállótrágya nem megfelelő melegágy készítésére. Szűkében vagyunk alomszalmának; az istállóból kikerült trágyában sok az ürülék, de kevés a szalma; az ilyen trágya legyúrás nélkül is tömött lenne, nem alkalmas az aerob-baktériumok elszaporodására és így nem fejleszt meleget. Ezért a mostani istállótrágyába apró murvát, töreket, szalmát kell egyenletesen belekeverni, hogy nagyobb legyen a trágya levegőbefogadó képessége) ezáltal istállótrágyát is megtakarítunk. Amikor a trágya erjedni kezd, elsősorban Is a benne lévő vizeletből származó, könnyen bomló hűgyanyag (karbamid) alakul át ammóniává. Az ammónia mérges gáz, mely elpusztítja mind a csíranövényt, mind a fejlett palántát is. Ezért a trágya bemelegedésének első napjaiban felszálló mérges gázoktól meg kell óvni a veteményt. azáltal, hogy a mérges gázok eltávozása előtt magot nem vetünk, palántát nem ültetünk a melegágy talajába. Ezért ajánlatos a melegágyba szánt trágyákat, murvát stb. előbb le nem gyúrt rakásokba hordani és megvárni, amíg bemelegszik: ez hideg időben lassabban, melegben gyorsabban következik be (3—7 nap szükséges hozzá). Ezután legkevesebb 2—3 napig hagyjuk erjedni a trágyát rakásban, s csak azután hordjuk a melegágyba, vigyázva arra, hogy a nagy trágyarakás felületén levő hideg trágyát egyenletesen keverjük a rakás közepén levő forró trágyával. A nagy rakásnak aránylag kisebb a felülete és így kevesebb benne a hideg trágya. A melegágy elkészítése olyan fontos és következményeiben messze kiható művelet, hogy ezt a munkát csak megbízható munkaerőkkel végeztessük. Blehó Gábor, a békéi szövetkezet kertésze egy trágyarakásba csak 120, legfeljebb 150 ablak alá való trágyát halmoztat fel, nagyobb rakásból már túl messze kellene hordani a trágyát a melegágyakba (50 cm vastagon gyúrva, egy ablak alá % köbméter trágya szükséges!) Pósfay Béla, a tejfalusi szövetkezet kertésze pedig érdekes módon éri el azt, hogy a kocsisok esetleg túl nehéz trágyát ne hordjanak a melegágyakhoz: a trágyaszállítást nem a súly szerint jutalmazzák, hanem a szállított trágyát 5 méter széles rakásokba hordatják, s annak űrtartalmát veszik a normázás alapjául. Fontos, hogy a deszkarámától eltérőleg (mely t. 1. lejtősen fekszik) a trágya felszíne és rajta a palántaládák, vagy a földréteg szigorúan vízszintesen legyen, mert a lejtős talajon lecsurgó öntözővíz a melegágy talajában eróziót — vízmosásokat — idéz elő, másrészt egyenlőtlenül ázik be a melegágy talaja. A melegágyba behordott föld felszíne ne legyen az ablaktól számítva 15 cm-nél mélyebben, mert a mélyen fekvő palánták a fény felé törekedve felnyurgulnak. Ugyancsak igen fontos, hogy a trágya behordás közben ne hüljön ki túlságosan, ezért a munka gyors végzését kellő számú munkaerő beosztásával biztosítsuk. Ha a kertész ládákban neveli a palántákat, akkor a ládák behelyezéséig a melegágy elkészítését be is fejezi azzal, hogy a trágya legyúrása után a melegágyra mielőbb ráhelyezi az ablakokat, azokat letakarja takaróval. Ha a palántákat tápkockákban neveli, akkor a trágya legyúrása után azonnal 8—10 cm vastag, humuszdús földréteget hordanak a trágyarétegre és a melegágyat ezután azonnal betakarják ablakokkal, majd takarókkal. Amikor a melegágy bemelegedett és a földréteg hőmérséklete 28 fok alá szállott, akkor üzembeállítható. Pósfay Béla kertész úgy biztosítja a palántákat gázmérgezés ellen, hogy a trágyát 2—3 hétig előerjeszti a nagy rakásban, így a melegágyakat elkészítés után azonnal üzembe helyezheti. Amennyiben azonban a trágyát rövidebb ideig (egy hétig) előerjesztettük a nagy rakásban, ajánlatos a melegágy elkészítése és bemelegedése után legalább 2—3 napot várni az üzembehelyezéssel (erre támpontot nyújt a behelyezett hőmérő megfigyelése is!). Nagy hidegben a deszkarámák közötti úttesteket ajánlatos vastag szalmaréteggel hőszigetelni. A melegágyak közötti átfagyott földréteg sok meleget elvon a melegágyakból. Ennek a melegnek a kisugárzását akadályozzuk meg a ráhelyezett szalmaréteggel, ezáltal melegágyaink tovább tartják a meleget. Ha melegágyaink február végéig melegek maradnak, akkor márciusban már tovább is üzemben tarthatók, mert az alulról hiányzó meleget már felülről pótolja a tavaszi napsugár erősebb melege. A melegágykészííéshez már előre alaposan készüljünk fel. A melegágy gondos, idejében való alapos elkészítésével egész évi munkánk biztos alapját rakjuk le! Schuster György mérnök (Béke) Új típusú melegház E. D. Korolkov, a Tyimirjazev Mezőgazdasági Akadémia professzora újtípusú melegház tervét készítette el. A melegház teteje lapos, fém vagy vasbeton keretből készült és üvegezve van. A tetőt állandóan egy 5—10 cm vastag, áramló vizréteg borítja. A közelmúltban ki is próbálták már egy ehhez hasonló, 10 négyzetméter nagyságú melegházat az akadémia kísérleti állomáson. Ez alkalommal megállapították, hogy fűtésre jól használható a környező iparvállalatokból eredő alacsony hőfokú meleg gőz, ugyanakkor megakadályozható a levegő túlságos felhevülése a melegházban a nyári hőség idején. A levegő megfelelő hőfokát a meleg tető segítségével biztosítják. Az 5—10 cm vastag vízréteg átlátszó marad, visszatartja a hosszú hullámú napsugarakat és így kiküszöböli a levegő túlságos felmelegedését nyáron. A régi típusú melegházakban ezt a kérdést nem tudják megoldani. A vízréteg nappal meleget tárol, és így éjjel melegíti a tetőt. A melegház — a külső hőmérséklettől függően — méter nagyságú melegház tervét kó- 40—50 liter vizet használ el négyzetméterenként. Jelenleg egy 50 négyzetméter nagyságú melegház tervét készítik el, amelynek fűtésére egy lokomobil gőzét használják fel. # A bényi szövetkezetben Hanula Sándor csoportja érte el a legjobb eredményeket a dohánytermesztésben. A tervezett 14 mázsa helyett 20,47 mázsát termeltek hektáronként. Termelési tervüket 146,26 %-ra teljesítették, pénzügyi tervüket pedig 185,28 százalékra. Jó eredményeket ért el Molnár Lajos csoportja is, amely pénzügyi tervét 124 %-ra teljesítette. Mindkét csoport tagjai dicséretet érdemelnek. (Turányi Vidor, Bény) © A komáromi szövetkezetben jól sikerült a majoránna termesztés. Másfél hektárról két aratás után 70 ezer korona bevételt értek el. (H. L.) A halálraítéltek utolsó kívánsága? Saját tapasztalatból nem tudom, de úgy mondják, hogy a halálraítélteknek az egész világon kivégeztetésük előtt teljesítik minden teljesíthető, utolsó kívánságukat. Kedvükre ehetnek és ihatnak — ha az étel egyáltalán le tud csúszni halálfélelemtől összeszorult torkukon. De azt eddig még sohasem hallottam, hogy a halálraítélt állatoknak is megadnák ezt az utolsó kedvezményt! Pedig csodák csodája, nálunk, éppen nálunk honosodott meg ez a szinte vallásos fanatizmussal folytatott „szertartás"! A továbbtenyésztésre hagyott állatok adagját sokhelyütt a takarmányhiány miatt a lehető legkisebbre srófolják, de megtakarítják rajtuk a vágóhídra „kikészített állatok bendőjének kitöltéséhez szükséges takarmánymennyiséget! Ügy gondolják, hogy még sohasem sikerült a takarmánnyal ilyen nagy súlygyarapodást elérniük, mivel így egy kilogramm takarmány egy kilogramm húsnak számít! Persze nagy a csalódás és a harag, ha a felvásárlást végző dolgozók könyörtelenül leszámítják a túllakottságért leszámítható (sőt gyakran még ennél is nagyobb) százalékot. Se pénz, se posztó így a drága takarmány, amely a továbbtartott állatok súlyát és tejhozamát gyarapította volna, tehát jövedelmet hozna a szövetkezet pénztárába, teljesen ingyen kerül az állatokkal együtt a vágóhídra, s onnan a vágóhíd szennyvízcsatornájába. Ezer és ezer mázsa takarmány válik így értéktelenné. A szövetkezet' vezetői mérgelődnek, szidják a felvásárlót, de legközelebb még jobban megetetik az állatokat. Azt hiszik, hogy így furfangosan túljárnak a felvásárló eszén, s behozzák amit a múltkori felvásárláskor elvesztettek — de ismét ők húzzák a rövidebbet. A Bratislava-Vidéke Járási Mezőgazdasági Termelési Igazgatóság Ellenőrző Csoportja például megállapította, hogy a modrai tvágóhídon túllakatottság címén a sertések súlyából átlagban 4 %-ot, a szarvasmarhák súlyából pedig 5,9 %-ot vontak le. Ha ezek a levonások valóban visszatükröznék a valóságot, akkor csupán ebben a járásban földműveseink évente 2500 mázsa takarmányt Tanuljunk meg végre nemcsak dolgozni, de jól értékesíteni is két kezünk munkájának gyümölcsétí A szövetkezetek vezetői nemcsak munkaszervezők, de a más üzemekkel való kapcsolatok terén üzletemberek is. A jó üzletember pedig feltétlenül ismer minden előírást és lehetőséget, ami ténykedését és az általa irányi-* tott üzem munkáját illeti és azt igyák-* szik a saját, illetve a szövetkézét iá-* vára hasznosítani. Ebben az esetben feltétlenül ismernie kel! a szarvasmarha felvásárlására vonatkozó 46 6120 számú és a sertésfelvásárlásra vonatkozó 46 6160 számú Csehszlovák Szab-* ványt, amely szerint a sertéseket és a szarvasmarhákat a tenyésztő az utolsó etetéstől számítva leghamarabb tizenkét óra múlva, a baromfit péd’fl az utolsó etetéstől számított hat óra múlva adhatja el a felvásárló üzemnek. Jóllakatott állatokat kizárólag a felvásárló szerv kívánságára adhat át famikor nagyobb távolságra szállítiák őket), s ilyenkor — és csakis ilyenkor — a takarmányt a felvásárló üzem köteles a tenyésztőknek megfizetni. Tehát, ha ezt az előírást nem tartjuk be, magunknak ártunk! Itt" nem segít a bosszankodás, ha-* rag, egyedüli kiút a szabványok és a minőségi osztályozás alapelveinek, valamint a fellebbezés jogának ismerete! Ilyen megállapításra jutott az üggyel tüzetesen foglalkozó Ellenőrző Csoport is, ezért szemléltető iskolázására hívta össze a modrai váqóhídra a Bratislava-Vidéke járás mezőoazdasági üzemeinek zootechnikusait. Itt' gyakorlati példákon hasonlíthatták össze a különböző fokú túllakatottság esetén megállapított minőségi és árosztályokat. Megismerkedtek a Csehszlovák Szabványokkal, az állami minőségi normákkal, a próbavágásra és a kényszervágásra vonatkozó előírásokkal, valamint a 122/64 Zb. rendelettel, amely az új gazdasági törvénygyűjteményre való tekintettel módosítja a mezőgazdasági termékek felvásárlását. Ez az iskoláztatás nem volt hiábavaló. dobnak ki az ablakon! A dolognak van még egy másik kellemetlen oldala is. Az állatok túllakatásával arra is alkalmat nyújtunk, hogy a felvásárló szervek nagyobb százalékot vonjanak le az állatok súlyából, mint amennyi indokolt. Erre sok példát hozhatunk fel. Ám ha valaki ismeri a próbavágásra vonatkozó előírásokat, akkor ez ellen is védekezni tud. A próbavágás ugyanis nemcsak azt mutatja meg, hány százalékos levonás indokolt jóllakatottság címén, hanem azt is, hogy helyes minőségi osztályba sorolták-e az állatokat vagy sem. így az Ivánka pri Dunaji Állami Gazdaság próbavágással 1971 koronával magasabb árosztályokba soroltatta az általa beadott hízóbikákat, mint amennyit eredetileg a felvásárlók megállapítottak. Azóta a modrai vágóhídra érkező sertések és szarvasmarhák súlyából túllakatottság címén csupán 2—3 százalékot vonnak le. A takarmány megmarad, a termelők nem fizetnek rá és a húsipar, valamint a fogyasztók is elégedettek lehetnek, mivel a tapasztalatok szerint a teli gyomorral levágásra kerülő állatok húsa gyorsabban romlik, mint az előírásnak megfelelően, üres gyomorral levágott' állatoké. A Bratislava-Vidéke Járási Termelési Igazgatóság Ellenőrző Csoportja nem állt meg a félúton. Tovább folytatja a szövetkezetek vezető dolgozóinak oktatását. Azóta iskoláztatáson voltak az ökonómusok, a szövetkezetek elnökei és agronőmusai, és sokszorosított anyagok révén tájékoztatják továbbra is őket az áru-csere-' forgalomra. felvásárlásra stb. vonatkozó összes előírásokról. Minden jel arra mutat, hogy ebben a járásban csakhamar kihal az állatok túllakatása és az emberek tudatosan leszoknak a fölösleges takarmánypazarlásról. Mi lenne, ha okulnának ebből a többi járások szövetkezetei is? Csádemé Gajdács Irén Jó tudni A Mezőgazdasági Termény felvásárló *-*■ és Ellátó Vállalat Központi Igazgatósága közölte, hogy azok a mezőgazdasági üzemek, magángazdálkodók és apró földtulajdonosok, akik az elmúlt év tervfeladatait saját hibájukon kívül nem tudták teljesíteni, beadási kötelezettségeiket más mezőgazdasági termékekkel is teljesíthetik. A felviisárló szervek kivételesen beszámíthatják a terv teljesítésébe: — a szerződésben meghatározott vagy eladásra előírt mennyiségen felül beadott termékeket,- valamint az olyan mezőgazdasági termékeket, amelyekre nincsenek előirt eladási feladataik vagy szerződéses kötelezettségük. Abban az esetben, ha a földművesek ilyen módon, tehát más termékekkel eljesitették eladási tervfeladataikat, nem tekinthetők jogilag, vagyis különféle engedélyek és juttatások szempontjából adósoknak, illetve nem teljesítőknek. A Földművelésügyi Minisztériumból kapott tájékoztatás szerint a kisméretű víztárolók előzetes tervezetét és gazdasági-műszaki dokumentációját — ha ezek beruházási költsége meghaladja az 500 000 koronát — a termelést igazgatóság járási dokumentációs bizottságának hidromeliorációs szekciója bírálja meg. A jóváhagyás joga a járási mezőgazdasági termelési igazgatóság vezetőjét illeti. JIA ezógazdasági és erdőgazdasági üzemeinkben, valamint a gépállomásokon már számtalan szocialista munkabrigád alakult. Ezeknek legtöbbje a cím elnyerése után is munkájával, életével példát mutat munkatársainak. Vannak azonban olyan szocialista munkabrigádok is, amelyek tulajdonképpen csak a jelentésekben léteznek, mások viszont létezésük kéthárom év alatt nagy változásokon mentek át. Ezért a kormány és a Forradalmi Szakszervezet határozata szerint felül kell vizsgálni minden szocialista munkabrigád működését. SZABAD FÖLDMŰVES 5 1965. január 14.
