Szabad Földműves, 1965. január-június (16. évfolyam, 1-25. szám)
1965-01-09 / 1. szám
Délibábos é% alatt Egy forró nyári napon az alföldi nagyközségbe vetett jó sorsom. Délelőtt, hogy nem volt más dolgom, hódoltam szenvedélyemnek, felfedező körútra indultam. Csakhamar elhagytam a falu utolsó házait is és kitárult előttem a végtelen puszta. Elkapott az Alföld varázsa. Mentem beljebb és beljebb a tűző napsütésben, a sárgászöld fűben. Fejemben Petőfi sorai kavarogtak: „Délibábos ég alatt kolompol...“, „a csikósok kurjantása hallik...“ De kolompolás és kurjantás helyett egyszer csak bégetés ütötte meg a füiemet s alig néhány lépés után egy szikes mélyedésben már látom is a gyapjas társadalmat. „Megy a juhász szamáron ...“ — szavalom magamban és gondolom, ha már itt vagyok, megnézem közelebbről a romantikus figurát. Meresztem a szemem, keresem a botjára támaszkodó subás atyafit de sem öt, sem legelésző szamarát nem lelem sehol sem. Hát ahogy így kutatok, keresgélek, végre kutyaugatást hallok egy közeli bokor tövéből. Ahol a kutya, ott a gazdája — következtet zseniális logikám. S valóban! A bokor tövében rövidnadrágos fiatalember fekszik. Hanyatt. Sárga könyvet olvas. Nagyon izgalmas lehet, mert csak másodszori köszöntésemre néz ki belőle. Fél szemmel. — Jó napot — biccent rám, és szandálos lábával oldalba rúgja a barátságtalanul morgó fekete pulit. — Bocsánat — hajolok hozzá —, nem tudja, merre van a juhász? — Én vagyok — válaszolja, és boszszúsan leteszi a könyvet. — Maga? — meresztem rá a szemem. — A járástól jött az elvtárs? kérdezi fölkönyökölve. — Nem ... nem — hebegek. — Hát? — Csak úgy. Idevetödtcm és .., — cigarettával kinálom. — Kösz! — hárítja cl a Kossuthot. — Fecskét szívok. — Rágyújt. — Hol a szamár? — kérdezem a kavargó füstkarikák baráti légkörében. — "épesitettük — mosolyog kicsit gúnyosan, és a fűben heverő biciklire mutat, majd a szemem közé szúr a tekintetével. — Maga újságíró. Igaz? — Olyasmi — vallom be.- Hány éves az az ember, aki 1937- ben született? — Férfi, vagy kő ... ? (Holland humor) Kertészek, dohányosok figyelmébe! A melegágyakhoz szükséges nádtakarókat időben rendeljétek meg nálunk. Minden mennyiséget megküldünk nagykereskedelmi áron a kívánt határidőre. EFSZ G b e 1 c e, Nővé Zámky-i járás. — Hát csak kérdezzen! Mi érdekli? Az életszínvonalam? Mennyi iskolát jártam? Mit olvasok? Most már csak azért is kérdezem. — A suba már nem divat? — Ilyen melegben? — És ha esik? — Ott a nylon az aktában. — Hát furulyázni szokott? — Már azt jobban csinálja a tranzisztoros — és kiemeli a bokor tövéből a táskarádióját. — Köszönöm. Isten megáldja! — Gyorsan hátat fordítok neki és szivemben rettenetes csalódással indulok vissza a falu felé. Am egyszerre csak gomolygó porfelhőbe burkoltan közelít felém motorján a garabonciás. Alig egy arasznyira húz el mellettem. Ijedten pislogok utána. Hát látom — egy uramisten —, hogy az én juhászomnál kiugrik a porfelhőből, a bokorba csapja ördögkerekét és piros kendős fejét sej, haj, stb! Aztán a levegőrétegek a hagyomány szellemében rétegeződnek és én látom, hogy tótágast álló bokor fölött „nilon“ felhő lebeg, és alatta, mint két kisangyal, ölelkeztek a juhász meg a garabonciás lány. S. L. Szöveg nélkül Szöveg nélkül — Doktor úr, kérem, mennyivel tartozom önnek, hogy visszaadta a hallásomat ? — Húszezer lírával. — Pardon, mennyit tetszett mondani? Harmnicezer ? — Igen, negyvenezer! (Olasz humor) Varinius prétor serege szétszórva, a rabszolgák hada győzelmet ül. Spartacus, a trák rabszolga a Vezúv hegyén megmutatta, hogy a nincstelenek serege félelmetes ellenfél — ha összetart, ha közös akarat vezérli őt. Ebből a kis csoportból fejlődött ki a nagy sereg, s ha az egyenetlenkedés nem osztja meg az erőket, talán már akkor végső diadalra viszi seregét a római rabszolgából lett hadvezér. Spartacus elbukott, de emléke tovább élt. Életét áldozta a rabszolgák felszabadításáért vívott harcban, és ezért az utókor nem felejtette. Amikor a manini síkon felvonult 1921 évi első nagy munkás testnevelési ünnepség résztvevői a Munkás Tornaegyesületek Szövetsége róla. a nagy vezérről nevezte el spartakiádnak a nagyszerű megmozdulást. Prága — 1921. Arany Prága, a Moldva napos partja. Az egyik oldalon a módos polgárok jóléte, gazdagsága — a másikon az egyre nagyobb öntudatra ébredő munkástömegek. Szervezkedés. Munkás testnevelő egyesületek. Munkástornászok és munkásolimpia. Munkástestedző Egyesületek Föderációja. Májusi felvonulások. Dübörgő léptek, munkások és parasztok ütemes léptei. Munkásegyesületek az ipari városokban, majd a kisebb mezőgazdasági városokban is. Egyre erősödő szervezkedés a Moldva partján, majd a Duna mentén. Prága, Brno, Bratislava, majd később Érsekújvár, Komárom, Kassa, Fülek és a többi szlovákiai kisvároska, végül a falu is megmozdult. Hosszú volt az út, a fejlődés nem ment egyik napról a másikra, s falu csak később ébredt kizsákmányolt voltára. Mégis a faluról városba került kétkezi munkások alkották a munkás testnevelési egyesületek színe-javát. A manini síkon már 1921-ben népes csoportok riasztották a hatalom tulajdonosait, mert hiszen meglepően nagy visszhangot váltott ki a Munkástestedző Egyesületek Szövetségének felhívása a nyilvános tornaversenyek rendezésére. Az első spartakiád élső vasárnapi rendezésén. 1921. július 19-én már 14 00Ö ifjú munkás tornázott. Következett az 1922. évi brnói I spartakiád, 1928-ban már nem engej délyezték az országos spartakiád rendezését, mivel az előzőeken túlságosan nagy volt az érdeklődés. A spartakiádokat már csak a felszabadulás után kelthették ismét életre. Ezerkilencszázötvenöt nyara. Az I. Országos Spartakiád esztendeje. A felszabadulás 10. évfordulója rendezett nagy testnevelési ünnepség. Járási, körzeti, városi spartakiádok. A színek szimfóniája. Az ország sportolóinak, sportoló ifjúságának nagy seregszemléje. Minden várakozást felülmúló siker. Prágában csaknem 120 000 sportoló felvonulása, pompás gyakorlata. A nézők százezrei, külföldi vendégek sokasága előtt. A strahovi stadion gyepszönyegén összpontosult’ a tornászok legjobbjainak bemutatója. Színre léptek a legkisebbektől a legnagyobbakig. A legkisebbek „Aranykapu“ gyakorlata éppúgy sikert arat, mint a Hadsereggel Együttműködök Szövetségének harmonikusan összhangba hozott remek tornamütatványa. Fehér, kék, piros mezes lányok, barnára sült, egészséges ifjak. Egy ország boldog ifjúsága menetek a Vencel-téren, majd a zászlódíszt öltött arany-város utcáin fel a strahovi dombra. 1960-ban került sor a II. Országos Spartakiád megrendezésére. Derült ég, gyümölcsérlelő napsütés a Moldva-partján. A strahovi pályán mégis vihar söpöri végig. Az elragadtatás vihara. A szépség tengere hullámzik a zöld gyepszönyegen. Mint aratókések alá érett búzatáblák. Hajladozó, karcsú leánytestek. Mosolygó arcok, huncut szemek, fehéren, elővillanó fogak. Pirospozsgás orcák. Egy egészséges nemzedék virágcsokra. Ezer meg ezer résztvevő, százezernyi néző. Villanásszerűen váltakozó képek. Megelevenedett színes álomvilág. Mini ahogy egyszer annakidején Libusa megálmodta: milliós város nagy sürgés-forgása. Álomképek ? Nem, a valóság. Pötömnyi iskolások, piroslabdás kislányok... A „Boldog tavasz“, „Mese“, 6—8 esztendős gyerekek és a 12 éves bemutatói. „Piros labdák“. „Ifjúság, szépség, erő“. Valóban az. Mint ahogy azt a gyakorlatok elnevezése talá'őan jelezte. A legkisebbek és az iskolások. Aztán a nagyobbak. „Gyújtsatok tüzeket", „Győzelemért“, „Vetés“, „Üj holnap felé ...“ Az egész ország fiatalsága menetelt az új holnap felé. A ma felé. Négy napon át az ifjúságé volt a Moldvaparti Aranyváros. A Vencel-tér döngicsélö méhkassá alakult. De nemcsak a fővárost, a többi várost és a kisvárosokat, falvakat is megmozgatta a spartakiád felkészülése, bemutatója. A Vencél-tér macskakövezéfén, a sírahovi stadion gyepszőnyegén meneteltek a komáromi, szerdahelyi, losonci, füieki, rozsnyói, újvári fiatalok is, sellyei, nádszegi, királyhelmeci lányok fürtjeivel incselkedett a prágai szél. Az ő bemutatóikat is tapsolta a nézősereg, a sok külföldi vendég, róluk és a többi tornász pompás gyakorlatairól írt elragadtatással a llő külföldi újságíró. Aztán elcsendesedett a strahovi stadion, a II. Országos Spartakiád véget ért. Az idén újabb spartakiádra készülünk. A III. Országos Spartakiádnak van a hangsúly, majd megtörténik a kiválogatás, és az úgynevezett főpróbák sorozata. Ennek minősíthetjük a .járási és körzeti spartakiádokat. Még ezeket megelőzően a testnevelési szervezetekben decembertől februárig sorra kerülő úgynevezett „testnevelési akadémiákon“ tartják meg a bemutatók előzetes próbáját. A III. Országos Spartakiád spor®vetélkedéseinek időpontjai: 1. Banská Bystrica, 1965. február 4—7.: A III. OS hagyományos síbajnoksága. 2. Presov, 1965. június 16—20.: Nem“ A spartakiád esztendeje gazdag lesz a műsora, négy napon sportvetélkedések és ugyanannyin keresztül tömegfellépés szerepel az ünnepi rendezésben. Az előkészületek már az 1964-es esztendőben megkezdődtek. Nemrégiben a CSTSZ szlovákiai bizottságának plénumán, értékelték ki a spartakiád előkészületeit. Megállapították, hogy a szlovákiai járások közül a galántai, dunaszerdahelyi, érsekújvári, losonci, rimaszombati, rozsnyói, tőketerebesi járásokban elmaradások mutatkoznak a felkészülésben. A fejlett tornasporttal dicsekedő csehországi járásokban várható volt a jó eredmény, hiszen ott a kisebb falvakban is jól működő tornaegyesületek voltak már a manini spartakiád idején. Szlovákia ezen a téren nem vehette fel a versenyt, s különösen nem veheti fel a délszlovákiai városok és falvak lakossága, hiszen még ma is sok helyütt tornaterem nélkül tétlenségre vannak kárhoztatva a gyakorlatozok a téli hónapok alatt. Ez azonban nem lehet ok a spartakiád gyakorlatok előkészületeinek az elhanyagolására. Jártunk sok olyan iskolában, amelynek nincsen tornaterme, a spartakiád-gyakorlatok mégis jó ütemben haladnak. Sokhelyütt viszont korszerű tornaterem áll a gyakorlatozok rendelkezésére, — a rossz szervezés miatt mégis alig haladnak előre. Lély Magdáék már a tavalyi iskolaév vége előtt megkezdték a gyakorlatok elsajátítását. A dunaszerdahelyi iskolában tehát bizonyára nem lesz baj a felkészültséggel. Meg kell dicsérnünk a várkonyiakat, a komáromiakat, a somorjai tanonciskolát. El kell marasztalni az üzemeket, az üzemi dolgozók csoportjai csak kevés helven feitenek ki érHernlpnps mimzetközi férfi kézilabda-torna. Hranice: Nemzetközi női kézilabda-torna. Brno: Nemzetközi férfi kosárlabdatorna. Karlovy Vary: Nemzetközi női kosárlabda-torna. ■ 3. Brno, 1965. július-19—20.: Nemzetközi férfi és női kerékpáros pályaverseny. Hradec Králové: Az 1968-as olimpiai utánpótlás reménységeinek atlétikai viadala. Pardubice: Az ifjabb korosztály olimpiai reménységeinek atlétikai vetélkedése. 4. Prága, 1965. július 25—25.: A járási csapatok többpróbázóinak országos döntője. 5. Prága, 1965. június 24—27.: Nemzetközi úszóverseny. Prága: A férfi és női tornászok nemzetközi versenye. Prága: A Csehszlovák Labdarúgó Kupa elődöntője és döntője. 6. Prága, 1965. július 9—10.: Rosicky emlékverseny. Prága: A férfi kézilabdázók nemzetközi vetélkedése a III. OS serlegéért. 7. Trencín, 1965, augusztus 26—29tí A téli uszodával nem rendelkező szervezetek versenyzőinek spartakiád-* vetélkedése. A III. OS fénypontjait kétségtelenül a prágai bemutatók jelentik. Ezeken 13 tömeges gyakorlat kerül bemutatásra. Vegyük ezeket sorrendben: 1. „A napocskám": a legifjabb tanulók bemutatója, a még nem iskolaköteles, valamint az első és másodosztályos gyerekek részvételével. 2. „Játszva tanulunk“. A 3—5. évfolyamos tanulók gyakorlata, amely a gyermekjátszóterek életét mutatja be. 5. „Egy mindenkiért“. A 6—8. osztályok tanulóinak szereplésével. A futás és az ugrás táncmozdulatokkal tnrfpnn VifpiP7PQP kát. Pedig már nincsen sok idő hátra. Az idő sürget. Március 31-ig be kell fejezni a gyakorlatok tanulását. A minőségi munka, a gyakorlatok csiszolása a felkészülés egyik fontos részlege. A III. Országos Spartakiád műsora még az 1960 évinél is remekebb sportélményt ígér. A gyakorlatok összeállítása, a kísérő zene is jobb. Az előző két spartakiád tapasztalatain okulva gördülékenyebb a műsor. A „Napocskám“, a „Játszva tanulunk“, az „Egy mindenkiért“ bizonyára osztatlan sikert arat majd. Igen szép a „Virágzó rét az én hazám“, az „Akadályokon át“ és a „Hazám tavasza“ bemutató. A munkaerőtartalékok gyakorlata a „Munkánkkal alakítjuk át a világot“, a férfiak tömeggyakorlata az „Egységesen előre“, a nők tömeggyakorlata pedig „A béke dala“. De a további gyakorlatok: a „Mozgással a szépség felé“, az „Miénk a győzetak, felkészültek“, a „Miénk a győzelem“ és a „Legmagasabb célok felé“ gyakorlatok is szemre tetszetős, magas színvonalú bemutatók. Joggal reméljük tehát, hogy az idei spartakiád még szebb, még jobb és valóban az egész ország ifjúságának seregszemléje lesz. —os A III. Országos spartakiád műsora Mindenki él szeretné jutni Prágába, hogy a legmagasabb szintű bemutatók közvetlen szereplője lehessen. Mint mindenhol és minden téren, itt is előbb a szorgalmas gyakorláson 4. „Virágzó rét az én hazám“. A 6— 9. osztályos tanulók gyakorlata, melyben előkészítő elemek, torna és tánclépések, különböző tornaszerek és a test hajlékonnyá tétele játsszák a prímet. 5. „Az akadályokon át“. Az ifjúság svéd-szekrény gyakorlata. A felső fokú iskolák 1—3. évfolyamú tanulói végzik. 6. „Hazám tavasza“. A felsőbb fokú iskolák I—III. osztályú leánytanulóinak gyakorlata, amely a művészi torna és a helyes testtartás elemeit tartalmazza. 7. „Munkánkkal alakítjuk át a világot“. A munkaerőtartalékok kötélgyakorlata. A kötélhúzás minden sportra nézve jelentős előnyét van hivatva bizonyítani. 8. „Egységesen előre“. A férfiak tömeges gyakorlata. Két csoport mutatja be. Ezek egymástól a bemutató anyagában és az öltözékben egyaránt különböznek. 9. „A béke dala“. A nők tömeges gyakorlata, torna- és táncelemekkel. 10. „Mozgással a szépség felé“. Felnőtt nők és lányok közös zászlócskagyakorlata, torna jelleggel. 11. „Erősek, elszántak, felkészültek“. A HESZ tagjainak és a másodfokú iskolák diákjainak közös gyakorlata. 12. „Miénk lesz a győzelem“. — A csehszlovák hadsereg tagjainak tömeges bemutatója. 13. „A legmagasabb célok felé“. A csehszlovák hadsereg legrátermettebb tagjainak tömeges gyakorlata. JL Kiadja a Szlovák Nemzeti Tanács Földművelésügyi Megbízotti Hivatala. — Megjelenik hetente egyszer. — Főszerkesztő: Pathő Károly — Szerkesztőség és kiadóhivatal': Bratislava, Suvorovo7a 16. — Telefon: főszerkesztő 515-58. szerkesztőség 501-00. — Telefonközpont: 543-91, 511 10, 550-93. — Belső vonalak: főszerkesztő helyettese 635. mezőgazdaság-propaganda rovat 032, termelési technológia rovata 584, helpolltlkat és srortrovat 639. — Nyomja a Polygraflcké závodv, n. p., Bratislava, ul. ’Februáro vého vífazstva 6/d. — Terjeszti a Posta Hirlapszolgálpta. — Előfizetéseket felvesz minden postahivatal és postai kézbesítő. - Külföld re megrendelhető: — PNS — üst redná expedicla tlace, Bratislava, Gottwaldovo nám. 48. — Előflze tési díj: egy évre 41,80 Kcs, fél évre 20,80 Kcs. K-lö*51005
