Szabad Földműves, 1965. január-június (16. évfolyam, 1-25. szám)

1965-02-20 / 7. szám

A strelnicei szövetkezet tagjai kihasználják a téli időszakot a trágya hordására. Horváth János lánctalpasával megmássza a legnehezebb tere­pet is. Ezt a munkát tavasszal már nem kell elvégezniük. (Foto: Kolesár J.) Jobb munkaszervezést a zsitvafödémesi szövetkezetben A Marsaiik család 22 000 korona osztalékot kapott A zsitvafödémesi szövetkezet pár évvel ezelőtt az érsekújvári járásban az élenjárók közé tartozott. Mosta­nában viszont eltekintve az állatte­nyésztéstől. a termelés grafikonja le­felé ível. Rozsból csak 10,8, árpából 19,8 mázsa volt a hektárhozam. Ezen a szakaszon talán hivatkozhatunk a szárazságra. A kukoricatermesztés eredményeit viszont nem lehet csak ezzel indokolni. A kukoricát például csak akkor sarabolták, amikor már csövesedett. A cukorrépa epyelésével is elkéstek, és az alacsony hektárho­zamok miatt nem teljesíthették a ter­vet sem. A takarmánytermesztés terén is akadnak hibák. A herét későn gyűj­tötték be, megkésett szárítása és ka­zalozása is. A silókukoricát a tejes­viaszos érés után silózták. A rétifú hektárhozama alig haladta meg a 13 mázsát. Nem is csoda, hisz elhanya­golták tápanyagellátását. Pedig volna rá lehetőség. Hisz a raktáron 15 va­gon foszforos műtrágyát tárolnak. Az istállótrágyát sem hordják ki idő­ben. A gazdaság eredményesen termesz­tette a kamillát. Természetesen csak addig, amíg szakszerűen gondozták. A múlt évben már 100 000 korona veszteség volt ezen a termelési sza­kaszon. Amint említettük az állattenyész­tés eredményesebb. A szerződéses el­adás tervét teljesítették, sőt sertés­húsból 30 mázsát, tejből pedig 7000 litert adtak el terven felül. Miben keressük a hibák okait? El­sősorban lényegesen meg kellene ja­vítani a munkaszervezést. Laza a munkafegyelem, hiányzik a munkához való szocialista viszony. A termelés fokozására viszont nem fordítanak elég gondot. A munkafegyelem meg­­lazulásához vezetett, hogy az előzőleg jóváhagyott munkanormákat nem tar­tották be és a munkaegységet sok­szor felületesen mutatták ki. Pedig amint a pártszervezet évzáró gyűlése is megállapította, a szövet­kezet pár éven belül ismét élre ke­rülhetne. A Nyitra, Zsitva és Citenka vizéből öntözhetnénk a föld jó részét. Viszont eddig a falu lakói csak fü­­rödnek benne. Kisebb befektetéssel, öntözéssel legalább kétszer annyi ta­karmányt termeszthetnének. Tóth János (Érsekújvár) Sikeres év a galántai járásban A szövetkezetek évzáró gyűléseken értékelik a múlt évet. Az eléggé mostoha időjárás ellenére is szép eredmények születtek a galántai já­rásban. Az előző évhez viszonyítva például 20 tonna hússal, 4 millió to­jással, 1 millió 900 ezer liter tejjel adtak többet a közeliátásnak. A ter-A nagykeszi szövetkezet évzáró taggyűlésén az elnök szép eredmé­nyekről számolt be. Bár sok nehéz­séggel kellett megküzdeniük, az állat­­állomány tervét túlteljesítették. Hogy csak egy példát említsünk, a terve­zett 414 szarvasmarha helyett 425-öt tartanak. Az állományt megtisztítot­ták a bangbetegségtől és hamarosan felszámolják a TBC-t. A tejtermelés felfelé ível. A sertéstenyésztésben Podcháczky Ferenc 602 malac helyett 706-ot választott el. Csapiár József pedig 3004 kg húst termel terven felül. A szövetkezet 89 mázsa sertés­húst, 64 703 liter tejet és 41 890 db tojást adott el terven felül. Egyedül csak a szarvasmarha eladási tervén esett kisebb csorba, mert a beteg állo­mányt újjal kellett kicserélni. A növénytermesztésben beszélhe­tünk komolyabb sikerekről a szerző­déses eladás tervét mégis sikerült teljesíteni. A gyomok ellen jó talaj­­műveléssel és vegyszeres permete­zéssel küzdöttek. A 70 hektár öntö­zött területen 50 q takarmányfélével, 15 q burgonyával és 50 q cukorrépá­val többet termesztettek hektáron­ként. A búza hektárhozama megha­ladta a 50 mázsát, cukorrépából pedig 370 mázsa volt a hektárhozam. A termelési tervek teljesítését nagyban előmozdította a prémium. A kisebb-nagyobb hiányosságok elle­nére az összbevétel az 1960-as évhez viszonyítva 2 millió koronával emel­kedett. a kiadás viszont csak 500 000 koronával. melési eredmények természetesen megmutatkoztak a pénzügyi szaka­szon is. Amíg az 1963-as évben 23 miliő koronát fizettek ki az évzáró gyűléseken, az 19S4-es gazdasági év után már több mint 27 millió koro­nát. Végre elérték a szövetkezetek, hogy a jövedelem nagyobb része az állattenyésztésből származik, tehát a gazdálkodás egyre belterjesebbé vá­lik. A szövetkezet fejlődésével együtt soha nem látott ütemben fejlődött a falu. Az emberek korszerű, új házak­ban élnek és nem szenvednek hiányt semmiben. Az évzáró gyűlés a boldog emberek vidám nótázásával fejező­dött be. Nem csoda, hisz 891 401 ko­ronát osztottak szét, ami azt jelenti, hogy az egy munkaegységre jutó 28 koronás összeget hiánytalanul meg­kapta a tagság. Aki jő munkát vég­zett, megtalálta számítását a szövet­kezetben. Podháczky Ferenc 11000 koronát, Kartos István traktoros 9068 koronát, a 16 éves Marsaiik Kornélia pedig 5000 koronát kapott az évzáró gyűlésen. De ne feledkezzünk meg a legboldogabb családról sem. Marsaiik József családfő nem kevesebb mint 22Ö00 koronát vitt haza. A nagykeszi szövetkezet tagsága szépen zá ta az évet. Czita Béla (Sárkány) Értékelték a piaci termelés magasságát A Nyitrai Járási Mezőgazdasági Termelési Igazgatóság értékelte a mezőgazdasági üzemek egy hektárra eső piaci termelését és általában a termelési eredményeket. A legmagasabb hektárhozamokat a skycovai szövetkezet érte el, továbbá a Novy Sad-i szövetkezet 36,5 mázsa rozsot, az alsócsitári szövetkezetesek pedig 500 mázsa silóanyagot termel­tek hektáronként. A Novy Sad-i szövetkezet tehenen­ként, egy laktáció alatt, 2845 liter tejet termelt. A Mlyni szövetkezet 18,9 malacot választott el anyako­cánként. A Maié Záluziai szövetkezet pedig 198,9 darab tojást termelt tyú­konként. A legmagasabb piaci termelést az Aleksincei Állami Gazdaság érte el, amely egy hektárra számítva 232 kg húst, 615 liter tejet és 738 darab to­jást adott el. M. T. Gazdag zárszámadás A vicsápapáti szövetkezetesek (nyitrai járás) 10 korona osztalékot fizettek minden munkaegységre. Ösz­­szesen 1 milió 855 220 koronát osztot­tak szét. Volt miből osztani, hisz egész évben jól dolgoztak. Erről szól a bevételi terv teljesítése is, hisz a tervezett 7 229 000 korona helyett 9 191659 koronát vettek be. A mun­kaegység értéke, beleszámítva a ter­mészetbenit is, 25,40 korona. A legtöbb osztalékot — 18 400 ko­ronát a Bellér házaspár kapta. Ignác Ijiahulcík sertésgondoző 14140 koro­nát, Sváb Péter traktoros 11190 ko­ronát, Chudí Imre traktoros pedig 10 890 koronát vitt haza. A gazdag osztalék után vígan mu­latott a tagság. Marian Takác (Nyitra) Krajcsóvics Ferdinánd (Galánta) □□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□DCDDaaaDaa □□□oaajacxicriaDDaaacoDDaaDDaDcrnacxoaaciDDDaaaDnaDaaDc Többtermeléssel köszöntik az évfordulót A losonci járásban a „jelszabadulás évfordulója községe" címért ver­seny folyik. Elsőként a galsai szövetkezetesek válaszoltak a felhívásra. A fejők és a gondozók 237 770 korona értékű vállalást tettek. A verseny­be már több mint 70 község kapcsolódott be. Eredményeként előrelátha­tólag közel félmillió liter tejet, 400 000 tojást és 330 mázsa burgonyát adnak terven felül a szövetkezetesek. Az egyéni gazdák terven felül 30 000 liter tejjel, 62 000 tojással és 400 mázsa burgonyával köszöntik a felszabadulás évfordulóját. A faluszépítésí akcióban a lakosság 431 000 brigádórát dolgoz le. Em­lítésre méltó a busaiak kötelezettségvállalása is. A szövetkezet terven felül 100 mázsa húst, 11000 liter tejet ad a közellátásnak, a lakosság pedig a faluszépítésí akció keretén belül 6000 brigádórát dolgozik le és 100 mázsa hulladékvasat gyűjt. A jól induló verseny, amint látjuk szép eredményeket hoz. Agőcs Vilmos (Losonc) A farmotoros módszer akkor a legeredményesebb, ha két motort üzemeltetünk .,. Néhány lék nem elég torok által létesített vízáramlás a literenként előzőleg mindössze 0,5 mg oxigént tartalmazó víz oxigénjét 2,0 egyes szerencsésebb esetekben 5,0 mg/literre emelte. A farmotoros módszer akkor a leg­eredményesebb, ha két motort üze­meltetnek olyképpen, hogy az egy­mástól 50—100 méterre elhelyezett gépek egymással szembe áramoltat­ják a vizet. Jól beváltak a szivattyúk is, melyek a vizet másfél-három mé­ter magasra emelték és juttatták vissza, teljesítményük üzemfogyasztás szempontjából azonban alatta marad a farmotorokénak. A jégtakaró tisz­títására beváltak a motoros hóekék, melyek igen gyorsan birkóznak meg a vastagabb hórétegekkel is, kitűnő módszer a havat méteres csíkokban eltávolítani, a fényáteresztö csíkok között félméteres hóval fedett hantok maradnak, az eljárás meggyorsítja a munkát 0 Európai méretben a gabonafélék fogyasztásában a harmadik helyen állunk. A javasolt évi 22 kg helyett 40 kg-ot fogyasztunk. A fehér kenyér, kiflifélék tűi nagy fogyasztása sokak­nál egészségtelen fáradtságot idéz elő. Viszont a friss gyümölcsfélék évi fogyasztása 3 kg-mal csökkent és hétszer kevesebbet fogyasztunk az előírt mennyiségnél. • Az állami alapokból 1370 vagon vetőmagkukoricát kap Szlovákia. Ez a múlt évhez viszonyítva 140 vagonnal több. Ezenfelül 313 vagon hibridku­koricát várunk Magyarországiról. • A Nagymegyeri Nagyhizlaldában 10 500 sertésnél 58,8 dkg-os súlygya­rapodást értek el a múlt hónapban naponta. A keverőüzemek napi 54,3 dkg-os súlygyarapodást garantáltak, de amint látjuk az eredmény még jobb lett. Az eredeti tervtől eltérően 107 000 koronát takarítottak meg a takarmányalapon. 0 Idén egész évben vásárolhatunk narancsot. A tervek szerint 33 000 tonna narancs kerül a piacra, tehát a múlt évi behozatal kétszerese. Cit­romból 12 000 tonnával többet vásá­rolunk fel a múlt évhez viszonyítva. 0 A prievidzai szövetkezet évzáró gyűlésén megállapították, hogy szer­ződéses eladási tervüket 3000 liter tejjel, 85 000 tojással teljesítették túl. A bevétel tervét több mint 200 000 koronával lépték túl. 0 A múlt évben az alsószeli szö­vetkezetesek 16 vagon elsőrendű ku­koricavetőmagot adtak mezőgazdasági üzemeinknek. Nagyon fejlett a zöld­ségtermesztésük is. amelyből több mint egymillió koronát vételezték be. Az öntözött cukorrépa 1 200 000 koro­nát hozott a házhoz. (K. F.) 0 Az apróállattenyésztők Kassai Szervezete a közellátás számára el­adott 13 000 tojást, 8000-et pedig kel­­tetési célokra. Ezen kívül 1700 nyúl­­bőrt adtak a gyűjtőbe és galambok húsával segítették a diétás konyhá­kat. A szervezetnek már közel 300 tagja van. (Singláry Teodor, Kassa) 0 A marcellházi szövetkezet ba­romfitenyésztése 142 °/o-ra teljesítet­te eladási tervét. A tervezett 350 000 tojás helyett 490 000-et adott el. Ba­ranyai Erzsébet, Kovács Klára, Jano­­vics Erzsébet, Gyurcsik Erzsébet, Habara Brigita és Pálinkás Irén ki­váló munkát végzett. Szabó János zootechnikus szerint a tojáseladási tervet idén is jól teljesítik. (Kádek Gábor, Ipolyság) 0 A michalovcei sörgyárban 30 évvel ezelőtt kezdték gyártani az élesztősített takarmányokat. Azőta a termelés hatszorosára nőtt. Idén 2400 tonna ét- és takarmányélesztőt gyár­tanak, de a javítási munkák elvégzése után 1970-ben már 3000 tonnát dob­nak a piacra. 0 A Magas Tátrában a Kőpataki Meteorológiai Intézetben óránkénti 200 km-es sebességű szélvihart mér­tek. Az utolsó napokban a szél sebes­sége 80—201 km között ingadozott. 0 Június 6 —27-ig Bmőban orszá­gos trófea-kiállítást rendeznek. Az érdeklődés vadászkörökben már kül­földön is nagy. A kiállítás a G pavil­ion 3000 m2-es területén lesz. A fő­helyet a 40 díjnyertes trófea foglalja el, amely a florencei kiállításon nagy sikert aratott. IA Szabad Földműves ez évi 6. számának Halászat című rovatában képet közöltünk arról, hogy a Brnoi Halgazdaság mlynskéi halastaván ventillátoros pumpák segítségével oldják meg a befagyott halastó vizé­nek oxigéndúsítását. S emellett a halgazdaság dolgozói motoros fűrész­szel lékelik a tó jegét. Ez a sora, rendje, ami a sikeres halteleltetést illeti. Ám sokan azt képzelik: néhány lék vágása és azok szalma- vagy nádköteggel való kibé­lelése máris segít. Sajnos, ezzel nem oldható meg a halak mentése, az aránylag kis lékeken át nagyobbará­­nyú gázcsere nem játszódik le, a lé­kek hamar befagynak és a halak Az angolna világpiaci értéke egyre emelkedik, ami a nagy keres­letnek és az arány­lag csekély kíná­latnak a következ­ménye. A kiéli „haltőzsde" árjegyző lapja érdekes be­pillantást enged az angolnaárak ala­kulásába: amíg a Német Szövetségi Köztársaságban keresett csuka fon­tonként 1,00-2,40 márkáért kerül piacra, a süllő pedig 1,70 — 2,10 árat ér el, a nagy angolna fontja 5,61-6,50 márka, ára tehát mintegy háromszo­rosa a süllő árának. Meglepő a maréna alacsony ára, fontonként már 0,60 márkáért árulják. pusztulásra vannak ítélve. Csakis a terjedelmesebb jégtelenítés használ, nagy felületeket kell szabaddá tenni és gondoskodni a víz áramoltatásáról, ami csónak farmotorok üzemeltetésé­vel előnyösen végezhető el. A propel­lerek alaposan megkeverik a vizet, a jégbefagyasztott cölöpre szerelt far­motor kétórás üzem után 100—150 négyzetméter felületet tesz jégmen­tessé még akkor is, ha a jégtakaró vastagsága eléri a 40 centit. A farmo-Foriba elvtárs munkacsapata a jég­páncélt lékeli a mlynskéi halastavon Foto: Kruzinsy Furcsaságok — a menyhalolajről MINDEN HALÁSZ jól ismeri a menyhalat, melyet január és február hónapban fognak leginkább, nagyobb folyókban. Azt már kevesebben tud­ják, hogy egykor milyen nevezetes szerepet játszott a gyógyászatban. A menyhal májából és epéjéből ké­szült olajjal ugyanis a bályogos sze­met gyógykezelték. A menyhal-olajat a halászok készítették még a múlt század 80-as éveiben is és kis üve­gekben árúsították. De míg a 70-es években 100 üveg is kevésnek bizo­nyult évente, később már 4—5 üveg­gel is alig tudtak eladni. KÉSZÍTÉSE igen egyszerű, a lényeg a tiszta kezelés. A menyhal máját epéjével együtt fél óráig áztatták, hogy a tiszta víz kiszívja a vért. Szi­tán megszikkasztották, majd kötőtűre szúrták, vigyázva, hogy az epevezeté­ket meg ne sértsék, és tiszta bőszárú befőttes üvegre helyezték, hogy a te­csöpögő olaj az üvegben összegyűljön. A por és legyek ellen az üveg száját lekötötték, vagy letakarták. Napos, vagy más melegebb helyre téve vár­ták, míg a máj teljesen összeszáradt, ehhez mintegy négy hét kellett. Az így összegyűlt olajat a sötét üledék­ről vigyázva leöntötték. Az olaj mellé adott használati uta­sítás így szólt: „este a szembeteg há­nyát fekszik, szemét bebúnyja, hogy ráncok ne legyenek a szemhéjon. Egy másik személy a szemhéjat és a szem környékét bekeni olajjal. A bekenés után a szem erősen viszketni és köny­­nyezni kezd, de sem a szemet dör­zsölni, sem a könnyet letörölni nem szabad, várni kell, még magától megszűnik.“ EGYKOR EZT az olajat „liquor he­­paticus mustelae fluviatilis" néven ismerték a gyógy­szerek között. A hal belső szer­veinek gyógyhatá­súról már a Biblia is ír. Eszerint, Tó­halat fogott, mely­nek „szívét, máját és epéjét, mint jó orvosságot“ eltette, majd hazatérve vette a hal epéjét és megkente vele apja szemeit, a hályog lehullott és látott. A menyhal májával kezelte szembaját a bécsi udvari múzeum Kollár nevű igazgatója is, aki ele­venen kapott két darab menyhalat Petényi Salamontól, a boldogtalan életű magyar tudóstól. A HÁLYOGOT ma már műtéttel tá­­volítják el az orvosok, a menyhalolaj készítését a halászok elfelejtik, csak régi írásokból bukkan elénk néha. Sólymos E. 0 Rimaszécs lakossága nem ren­delkezik elegendő megfelelő ivóvíz­zel. Nem jobb a helyzet Csíz fürdő­ben sem. Ezt a problémát egy víz­vezetékkel oldják meg, amely a Slana folyóból szállítja a vizet. A munká­latokat 1967-ben kezdik 10 milliós költséggel. A csoportos vízvezeték nyolc községet lát el vízzel. 0 A jövőben a vendéglőkben, üze­mi konyhákban és más közös étkez­dékben, csütörtökön is készíthetnek húsételeket belsörészekből, vadfélék­ből és halfélékből. A húskimérő üzle­tekben viszont árusítanak meleg hús­féléket, virslit, morvakolbászt, ser­tésoldalast. 0 A kassai, terebesi és michalovcei járás mezőgazdasági üzemei teljes ütemben fejtrágyázzák az őszi gabo­naféléket. A terebesi járásban szak­emberek csoportja állapítja meg a nö­vények fejlődésének szakaszát, hogy helyesen műtrágyázhassanak. Ebben a járásban már 45 mezőgazdasági üzem végezte el a nitratációt. 0 A muzslai szövetkezet dohány­csoportja hektáronként 20,95 mázsa dohányt termesztett. Az egy hektárra eső jövedelem több mint 49 000 ko­rona. A 25 hektáros dohánytermesztés 1 237 976 koronát jövedelmezett. Jól dolgoztak a csoport tagjai, de dicsé­retet érdemel Pathó Károly csoport­­vezető, aki sokéves tapasztalatával szakszerűen irányította a munkákat. (B. V.) \ 0SZABAD FÖLDMŰVES 1965. február 20.

Next

/
Thumbnails
Contents