Szabad Földműves, 1965. január-június (16. évfolyam, 1-25. szám)
1965-02-20 / 7. szám
A délkel e’t'-ázsiai fejlemények változatlanul a nemzetközi helyzet elsőszámú problémája, bár az utóbbi napokban egyrészt kissé alább hagytak az Észak-Vietnam elleni amerikai támadások, másrészt komoly diplomáciai erőfeszítések történtek a válság rendezésére A Koszigin miniszterelnök vezette szovjet küldöttség ázsiai útjának jelentőségével, valamint a szovjet—kínai barátsági szerződés aláírásának 15. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségekkel is nagy terjedelemben foglalkozik a világsajtó. Érthető, hogy az említett események alaposan háttérbe szorítottak minden más nemzetközi vonatkozású hírt', de a Walter Ulbricht elvtárs kairói látogatása miatt élmérgesedett nyugatnémet—egyiptomi viszony, valamint a francia diplomácia újabb sakkhúzásai is nagy figyelmet érdemelnek. Washington a vádlottak padján Az imperializmus lényegéből fakadó terjeszkedési politika egyik legújabb megnyilvánulása, a Vietnami Demokratikus Köztársaság ellen elkövetett amerikai agresszió Hogy a VDK elleni embertelen amerikai orvtámadás milyen óriási visszhangot váltott ki világszerte, azt itt csak vázlatosan tudjuk ismertetni. Előbb azonban vizsgáljuk meg a délkelet-ázsiai helyzet legutóbbi fejleményeit és azt, hogy milyen diplomáciai erófesztíések történtek az indokínai helyzet békés rendezésére. Miközben a saigoni miniszterelnöki bársonyszékben újabb őrségváltásra került sor, — kedden vette át hivatalát Khan Huy Quat — Washington folytatja veszélyes játékát Dél-Vietnamban. Johnson elnök gyakorlatilag azonban mind ez ideig elzárkózott az elől, hogy az amerikai közvélemény elé tárja, milyen szándékai vannak kormányának a vietnami kérdés végső megoldását illetően. Diplomáciai szinten különösen D Thant ENSZ-főtitkárnak azt a javaslatát kell megemlítenünk, hogy a világszervezet keretében vagy azon kívül tárgyalóasztalnál vitassák meg a vietnami kérdést. A francia kormány e felhívásra célozva kijelentette, hogy továbbra is az 1954. évi genfi konferencia újbóli összehívását tartja a legcélszerűbbnek, ahová utólagosan a Kínai Népköztársaságot is meg kellene hívni. Az amerikaiak vietnami agressziója világszerte óriási tiltakozást váltott ki. Moszkvában, Pekingben, Budapesten, Szófiában, Varsóban és Algírban, továbbá Rómában és Párizsban egyaránt éleshangú tiltakozó gyűlésekre került sor. E tiltakozó gyűlések közös nevezője mindenütt az USA vietnami beavatkozásának súlyos elítélése, valamint a délkelet-ázsiai helyzet békés rendezésének óhaja volt. Az agresszort közös erővel kell megfékezni Mint ismeretes, Koszigin miniszterelnök vezetésével egy szovjet küldöttség több napos látogatást tett a Vietnami és Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban, miközben a küldöttség kétszer is megállt Pekingben, ahol magasszinlú szovjet—kínai megbeszélésekre került sor. A VDK-ban tett látogatás után Koszigin miniszterelnök és kísérete a demokratikus Korea fővárosában folytatott megbeszéléseket a két országot érintő politikai és gazdasági kérdésekről, valamint az indokínai helyzetről. A kiadott közös közlemény hangsúlyozza, hogy az imperialista provokációk még jobban összefogják az ázsiai szocialista országok népeit. A pekingi, hanoi és phenjani szovjet—kínai, vietnami és koreai megbeszélések azt tanúsítják, hogy a Szovjetunió, a Kínai Népköztársaság, a Vietnami és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság egyaránt az agresszorok megfékezésére és arra törekszik, hogy megakadályozza az indokínai hadműveletek kiterjesztését. A szovjet—kínai barátság megbonthatatlan Moszkvában és Pekingben egyaránt nagyszabású ünnepség-sorozatra került sor a szovjet—kínai barátsági, szövetségi és kölcsönös segélynyújtási szerződés aláírásának 15. évfordulója alkalmából. A moszkvai emlékünnepségen Borisz Brescsev, az SZKP KB tagja, közlekedésügyi miniszter ünnepi beszédében többek között kiemelte, hogy a szovjet—kínai szerződés felbecsülhetetlen jelentőségű a Szovjetunió és a Kínai Népköztársaság életében, a Távol-Kelet és az egész világ békéjének és biztonságának megvédése szempontjából. A két ország vezetői közt az évforduló alkalmából táviratváltásra került sor, amelynek során mind a kínai, mind a szovjet vezetők azt hangoztatták, hogy a szovjet—kínai barátsági szerzdés összhangban áll a két szocialista nagyhatalom, továbbá a szocialista tábor más népei s az egész világ létfontosságú érdekeivel. A Kínai Kommunista Párt központi lapja az évforduló napján közölt vezércikkében leszögezte: nincs az az erő a világon, amely megbonthatná a Kínai Népköztársaság és a Szovjetunió népeinek barátságát. Bonn lett a vesztes . .. Már beszámoltunk arról, hogy Bonn és Kairo között rendkívül kiéleződött a viszony, miután hivatalosan bejelentették Walter Ulbricht elvtárs látogatását az Egyesült Arab Köztársaságában. A nyugatnémet kormány valóságos diplomáciai háborút indított az egyiptomi kormány ellen és kilátásba helyezte a két ország közt meglevő diplomáciai kapcsolatok megszakítását is. Az FÁK kormánya azonban nem hátrált meg a nyugatnémet zsarolástól, sót úgymond „diplomáciai ellentámadásba“ ment át és — győzött. Az egyiptomi kormány ugyanis határozottan követelte, hogy Nyugat-Németország szüntesse be fegyverszállítmányait Izraelnek. Bonn kénytelen volt engedelmeskedni az egyiptomi követelésnek, bár ezt izraeli körökben gyávaságnak minősítették. S ha már a Közép-Keleten tartunk, fejezzük be a problémát egy igen ismert arab közmondással: „A kutya ugat, de a karaván tovább halad" — vagyis Bonn, Kairó és Jeruzsálem egymással vitatkozik, miközben Walter Ulbricht elvtárs az Egyesült Arab Köztársaságba utazik. (tg) KETTEN ÜLTEK a vádlottak padján. Elsőrangú szövetből készült, testre szabott öltönyük jómódra vallott. Arcélük után• ítélve valamilyen déli faj leszármazottai lehettek. Fölényesen, magabiztosan, szinte kihívóan viselkedtek. Vajon mit véthettek? Az olasz származású fivérek, Eugenio és Carmelo Messina előkelő megjelenése tisztes foglalkozásra vallott. — Gyémánt- és drágakökereskedök vagyunk — jelentették ki személyazonosságuk megállapításánál. Két általuk megnevezett elegáns női tanú az egekig magasztalta a feddhetetlen jellemű „olasz urakat“. — Kitűnő állást helyeztek nekik kilátásba egy londoni áruházban - csicseregték —, de anyukáik nem engedték őket elutazni. Kételkedtek a signorok „minőségében“. Mielőtt a belgiumi Tournai városában megkezdődött a Messina-tárgyalás, működésbe lépett az Interpol, a nyugati államok nemzetközi rendőrsége. Egymás után futottak be a jelentések a párizsi főhadiszállásra, amelynek Beaulieu nevű mesterdetektivje 200 ezernél több hasonszőrű jómadarat vezet nyilvántartásban. Beaulieu csakhamar megállapította, hogy a jóvágású fiverek eddig Alexander Miller és Carlo Harc a lavinák ellen Kirgiz-földön. Mint ezer ágyú dörgése, olyan hangos néha a kirgizi Tyan-San hegység. A csúcsról gyakran zúdul a völgybe a több száz tonna súlyú hóréteg. A Szovjetunióban megfigyelőállomá* sok jelzik a lavinacsuszamlásokat. Foto: TASZSZ /nmeno álnéven folytatták különböző országokban kisded játékukat, a szervezett leánykereskedelmet. Tizenhat ország rendőrsége máris körözőlevelet adott ki ellenük, ahol örömrivalgásban törtek ki a címeres gazemberek lefülelésének hírére. Az agyafúrt szélhámosok ugyanis orruknál fogva vezették Riadó az Interpolban a nyomukba szegődött detektíveket, szinte percek alatt változtatták álneveiket, külsejüket, szokásaikat. Utoljára egy számukra végzetes kimenetelű kocsmai verekedés juttatta rendőrkézre a szemfüles bűnözőket Knokke belgiumi tengeri fürdőhelyen. Az ostoba csihipuhi miatt bekísérték a fivéreket az örszobára, ahol „ártatlanságuk" tudatában valódi nevükön igazolták magukat. Csupán egyetlen öreg rendőr találta „ismerősnek" a jókedvű csendháborítókat, akinek többször kisiklottak kezéből. Előéletüket azután már az Interpolnak messze elágazó szervezete állapította meg. A nyomozás kiderítette, hogy a szicíliai származású Messina-családnak három nemzedeke folytatott szervezett leánykereskedelmet, nagyapa, apa ős öt fia, köztük Eugenio és Carmelo mint „fővezérek és vezérigazgatók". Keresetüket évi félmillió dollárra becsülték. Megtalálták náluk páncélszekrényük kulcsait, benne az „üzleti“ feljegyzés seket, amelyek fényt derítettek a hajmeresztő gaztettekre. A két vezérigazgató például Anglia területére „szakosította" magát, mivel tökéletesen bírták a nyelvet. Házassági ígéret vagy állásszerzés ürügye alatt elcsalták polgári családok leányait, akiket végül prostitúcióra kényszerítettek és keresetüket elszedték. Külföldi leányoknak angol útlevelet szereztek s ha parancsuknak ellenszegültek, feljelentették őket okmányhamisításért, mert az útlevelek persze hamisak voltak. Harminckét áldozatnál testi fenyítést is alkalmaztak. Eugenio Messina „egyelőre“ hétévi börtönt fogott ki csupán belgiumi „vendégszerepléseiért“. Utána áthajózzák a ködös Albionba, ahol már epedve várják a Scotland Yard többször felültetett nyomozói. CarmelóvtA pedig már 10 hónap múlva eveznek át a Dartmoor nevű „üdülőtelepre“, mert ö már jobban hozzáidomult a kies Anglia zordon éghajlatához. K. E. Japán már a második ■világháború előtt is az iparilag legerősebb öE nagy állam egyike volt. Erre a hatalmas iparra támaszkodva indította hódító háborúit, majd, hogy hatalmát a Távol-Kelet nagy részére kiterjeszsze, belépett a második világháborúba. Ezt az imperialista jellegű háborút Japán elvesztette, s a bombázások szinte teljesen tönkretették iparát. Az 1950-es évet követő tíz esztendőben Japán nemcsak újjáépítette iparát, hanem 1960-ra már háromszorosára növelte, 1939-hez viszonyítva. A most folyó évtizedes terv során meg akarja kétszerezni termelését. A japán ipar ilyen óriási mértékű fejlesztését a szigetország helyzete indokolja. Az ország lakóinak száma hamarosan túljut a százmillión. A lakosság számára munkát kell biztosítani. Nyersanyagban szegény az ország, csaknem minden fontos nyersanyagot importálnia kell. Bár mezőgazdasága intenzív és belterjes, távolról sem fedezi a szükségleteket. Japánnak mindenért iparcikkel kell fizetnie és ezért iparát mindinkább tökéletesíteni akarja. Fokozza a termelékenységet, hogy minél olcsóbban állíthassa elő az iparcikkeket. Az olcsó termelés érdekében a gyárak óriási munkaintenzitást követelnek meg dolgozóiktól és nagyban támaszkodnak az olcsó női munkaerőre. A modern technika országa 240 televízióadó Japánban igen fejlett' a híradástechnika. Az utóbbi hónapokban az újságokban egyre gyakrabban tűnik fel egy hirdetés: „Minden japán családnak legyen tranzisztoros, hordozható tv-készüléke is.“ 1963 októberi adat szerint Japánban a televízióelőfizetők száma túllépte a 15 milliót, vagyis elméletileg majdnem minden japán családnak van egy TV- készüléke. A kis hordozható készülékek nagyobb tömegű gyártása 4—5 éve indult meg és ma már bőséges választékban, 15, 18, 27 és 30 centiméteres átmérőjű képernyős TV-k között válogathatnak a japán vásárlók. Százalckszerüen a televízió elterjedtségét illetően Japán ma első helyen áll a világon, messze maga mögött hagyva Amerikát. A műsorszolgáltatással kapcsola• " tos adatok is szédületesek Japánban. Japánban jelenleg 240 televízióadó működik, amelyből a hivatalos Nemzeti Rádió és Televízió Társaság kezelésében 117 működik. 97 adó állandóan oktató jellegű programot nyújt. A Japánban működő és elöfi- ,4z egész világ haladó közvéleményének határozott tiltakozása ellenére is a nyugat-német kormány 1965. május 8-a után elévültnek akarja tekinteni a háborús bűnöket. Ez azt jelentené, hogy a volt vezető nácik is visszatérhetnének a közéletbe. (Újsághír) — Lassan csökkenteni kell az új szállítmányokat. Május 8-án az üzem bezárul ... A Junge Welt karikatúrája zetö díjai nem szedd, hanem a magukat hirdetésekből fenntartó úgynevezett kereskedelmi TV-társaságok száma 47, és ezeknek összesen 123 saját leadóállomásuk van. A kereskedelmi hirdetésekből élő televíziós társaságok is bőven adnak színes közvetítést. A japán televíziókészülékek tulajdonosai, főleg a nagy városok körzetében a nap bármely órájában 8—10 műsorból válogathatnak és a kirándufóvonatokon, a parkokban egyre elterjedtebbek a 1,5—2 kilós kis hordozható tranzisztoros készülékek. Családonként négy rádió Hol all Japán a rádiózás területén? Ugyancsak 1965. év végi adatok: a Japán családokban átlagosan 4 rádió van forgalomban. Az üzemben levő rádiók száma a 100 millióhoz közeledik, vagyis minden japán lakosra jut egy rádió-készülék. Japán a tranzisztoros rádiók hazája. Minden évben 6—8 újabb típus kerül a forgalomba. A belföldi árak — pedig ezeket forgalmi adó sújtja — alacsonyak. A statisztikák szerint a diákok és a dolgozók 85 százalékának a zsebében állandóan ott van egy tranzisztoros rádió. A japán utcákon, közlekedési eszközökön, egyre nagyobb számban láthatók emberek, fülükben a kis mikrofonnal. Az avatatlan külföldi azt' hiszi, hogy Japán tele van nagyothallókkal. Mindenki fényképez Hasonló előretörést ért el Japán az optika területén is. Fényképezőgépei nemcsak tökéletesek, lencséi szinte utolérhetetlenek, de áraik is versenyen kívül állanak. Magát az anyaországot egy szenvedélyes fényképező országgá tették. A hazai piac óriási keresletét és a világ nagy piacainak elárasztását 17 nagy optikai gyár elégíti ki. Majdnem minden gyár saját kutatóintézettel rendelkezik, mert még a japán fényképezőgépek koronázatlan feje, a Cannon gyár is retteg a 16 konkurrens gyár szinte évenként megjelenő új típusaitól. Az óvodásokat kivéve Japánban mindenki fényképez. A kirándulóhelyeken minden második japán nyakában a rendes gép mellett filmfelvevő gép is függ. Nem égy esküvői ebéd csak két-három órás késéssel kezdődhet, mért' a násznép minden tagja két-három felvételt akar készíteni. A tranzisztoros magnetofonok is nagyon népszerűek Japánban s egyre olcsóbbak. A japán magnószalagok még Amerikában is a legnépszerűbbek. apjainkban folyik Japán élörétörése az autó- és motorkerékpár-iparban. Ha ugyanazokkal a célkitűzésekkel fogtak ez iparág forradalmasításához, mint az előbb felsorolt két iparágban, akkor a világ autóipara súlyos válságok elébe nézhet. A Honda motorkerékpárok pz utóbbi 2—3 esztendőben döbbentették meg a motorsport rajongóit szédületes gyorsaságukkal és a világversenyek nagy sztárjai közé kerültek. Látogatás a tranzisztorgyárban Alkalmam volt bejutni néhány üzembe. Láttam egy tranzisztorgyárat a maga klinikai tisztaságával, légkondicionált és megszűrt levegőjével, ahol a fehér köpenyes, fehér l&ndős nők egy nagy méretű nagyitón keresztül nézve forrasztottak szinte láthatatlan drótokat, kis miniatűr forrasztókkal. Alig hallható zsongással működött a száz és száz munkaasztal felett egy szállítószalag és hozta az újabb és újabb tranzisztorokat. Tudták rólam, hogy nem értek a gépekhez: és talán ezért is nyerhettem betekintést ebbe a boszorkánykonyhába. Csak a fiatal munkásnők automatikus mozdulatait figyeltem. Lehet ezt a munkaütemet még fokozni?. Itt' kaptam meghívót' a könszeaj legújabb kutatóintézetének ünnepé* lyes felavatására. Erről a megnyitásról a japán lapok is bőven megemlékeztek. Az új kutiá* tóintézet 20 millió dolláros költséggé? épült és megnyitása után 2000 kutató-* mérnöknek és technikusnak adott otthont. Feladatuk a híradástechnikai továbbfejlesztése a konszern érdeké* ben. Japánban 1960-ban több mint 2000 kutatóintézet működött, nagyobb ré* szűk trösztök, mammutvállalatok tu* lajdonában. A kutatóintézetek egyet* len törekvése, hogy a japán ipar olyan újabb és újabb eredményeket érjen el, hogy gyártmányaik minősége’ utof* érhetetlen legyen, vagy árban legyőz* hetetlen. I assanként kezd világszerte fősz* *— ladozni az a hiedelem, hogy ä japán nép nem ötletes faj, és első* sorban csak ügyes utánzó és kivité* lező. Klasszikus példaként szoktáS erre vonatkozólag emlegetni, hogy á japánok a XVI. században bevitt ló* fegyvereket szinte égy-két hónap alatt lemásolták és ugyanolyan töké* letesen gyártani tudták. Erre a véle* ményre alapítják Japánnak ezt' a ténykedését, hogy a Meiji korszakban két évtized alatt le tudta másolni á nyugati ipart. Az új Japán azonban túl van már a tanuló koron. 200 egyé* temen és főiskoláján közel 800 ezer hallgató tanul és 2000 kutatóintézeté a kutatók és konstruktőrök hatalmas seregével a technika, a tudomány minden területén egyre újabb és újabb eredményekkel lepi meg a nagyvilá* got. E szédületes előretörés láttán az emberiséget csak az aggasztja, hogy nem fogja-e Japán hallatlan enérgiá* ját újra a rombolás szolgálatába állí* tani? Napjaink Japánja azt' állítja, hogy nem és hogy népének boldogu* lását, jólétét csak békés munkával próbálja kiharcolni. Ha ezt az állítását valóra is váltja, akkor Japán arculata egyre modernebb irányban fog kiala* kuíni a tradíciók rovására. M. Gy. SZABAD FÖLDMŰVES 9 1965. február 20.
