Szabad Földműves, 1965. január-június (16. évfolyam, 1-25. szám)
1965-02-20 / 7. szám
Fejlődik a haraszti szövetkezet A haraszti szövetkezet (losonci járás) a múltban igen rosszul gazdálkodott, és csak azóta kezdett fellendülni, amióta élére Csery Gábor, sok tapasztalattal rendelkező, izzigvérig földműves Csery Gábor a szö-került. Nagy sevetkezet elnöke gitséget nyújtott neki Gallo János, lelkiismeretes könyvelő. Meg kell említeni, hogy Csery Gábor a haraszti szövetkezet 12. elnöke. Ami nem sikerült a tizenegynek, nek* annál jobban. Bár már 62 éves, de munkakedve talán nagyobb, mint tíz évvel ezelőtt. A kővári szövetkezet élén tíz évig dolgozott és már három éve irányítja a haraszti szövetkezet szekerét. Négy évvel ezelőtt ugyancsak új könyvelő került Harasztiba. Az ő szakszerű munkájának is köszönhető, hogy a gazdaság felfelé ível. Hogy tgdását bővítse, a korponai ökonómiai szakiskolán távúton tanul. Az évvégi mérleg készítéséhez már nincs komolyabb segítségre szüksége. Ha valami probléma előadódik, Gábor bácsitól kap tanácsot. De segíti munkáját Mócz István, a helyi nemzeti bizottság elnöke és Varga József a helyi pártszervezet elnöke is. A négy tettrekész, politikai szaktudással rendelkező káder közös munkájának eredménye, hogy az aszályos év ellenére is 14 korona jut egy munkaegységre. (Nagy eredmény ez abban a járásban, ahol a szövetkezetek 60 %-a csak állami segítséggel tud osztalékot fizetni.) A növénytermesztés eredményeit szépen kiegészítette a kertészet, hisz 30 000 koronával túlteljesítették a tervet. Elrakni való uborkából hektáronként 290 mázsát, paroaicsorrraw pedig 437 mázsát termesztettek, ezért a jövőben bővítik a kertészetet. A jó takarmányalap lehetővé tette, hogy az állattenyésztésben egy év alatt 82 000 koronával emelkedett a termelés. A sertésállomány súlya egyszerannyi lett. A szövetkezet bevételének emelkedését biztosítja a szarvasmarha-állomány állandó emelkedése. Galló elvtárs ezen a téren is pontos adatokkal szolgál. A szarvasmarha-állomány az 1962-es 162 darabról a múlt évben 194 darabra emelkedett. Állatállományuk általában több a tervezettnél. A haraszti szövetkezet lassan de biztosan megindult a fejlődés útján. Sólyom László (Losonc) A Duna vízszabályozói között Gallo János ökonómus Amikor átkeltünk a Duna román szakszán, hajónkon egy székely fiatalember, építészmérnök, csatlakozott hozzánk, aki Belgrádban a Vízierőmű Tervező Intézetben a jugoszlávokkal együtt dolgozik a közös vaskapui terven. A román kormány küldte őt ki néhány évre. Előtte bejárta az Al- Dunát és sok érdekeset mesélt róla. Traktorosokkal, kubikosokkal, mérnökökkel költözött egy speciális hajóra, amely szállásuk, étkezőjük, klubjuk volt. Ugyanis az Al-Dunának ezen a részén a partszegély már barátságtalan, egyáltalában nem vendégfogadó. Lápi világ ez, szeszélyes a szárazföld és a víz, a fűzfa és a nádas minden kőhajitásra váltja egymást, mint egy érintetlen ősvadonban.A hajóról érhették el a legkönnyebben Románia legromantikusabb és legnehezebb építőtelepét, a dunai ármentesítések övezetét. — Én bizony bejártam a Duna partját Olteniától Calarasig és le Brailáig. Serény és hősi munka folyik mindenütt — felelte kérdésemre új A libatojás kelthetősége Az Ivánkái Kutatóintézetben Landau elvtárs és társai rámutattak arra, hogy a libaszaporodás biológiájával eddig keveset foglalkoztak. Különösen nem mutatták ki a korrelációt a tojásrakás intenzitása, a lerakott tojások száma, súlya és kelthetősége között. Ezért az összefüggések tisztázására kísérleteket állítottak be. A tojók (71 állat) az idényben 1627, átlag 21,6 tojást tojtak. A 14 napon belül berakott tojások 76,89 %-a 'termékenyültnek bizonyult. Az összes berakott tojások 58,Ől^-a kelt ki, tojónként 13,3 élő ivadék származott. Amikor a 15 vagy annál kevesebb tojást adó tojók és 16—45 tojást adók 'tojásainak kelthetőségét vizsgálták, úgy találták, hogy a különbség a nagyobb teljesítményű csoport javára 6,91—10,85 °/o-ot tett ki. A kelthetőség és tojássúly össze-' függésének tanulmányozására 1587 tojást használtak fel. Ha a tojássúly 130—220 gramm volt, a kelthetőség százaléka nem mutatott eltérést. Viszont amikor ettől eltérő súlyú tojásról volt sző, a kelthetőség jelentősen csökkent. Megjegyzik, hogy a tojásrakás időpontja nincs befolyással a kelthetőségre, kivéve a tojóciklus kezdetén tojt tojásokat, amelyekből kevesebb állat nyerhető, mert kevesebb terrnékenyül meg. Feltételezik, hogy a ciklus folyamán a kelést arány valamelyest nő, a végén valamelyest csökken. Az 1.—3. napon (a tojástól számítva) berakott tojások keltek ki a legjobban (59—65 °/o), utána a 14-ik napig berakott tojásoknál az arány fokozatosan 42-re esett vissza. Végső következtetésként szembefordulnak az elterjedt véleménnyel, hogy az intenzív tojásrakás nem előnyös a kelés szempontjából. B. T. MMit tegyünk az állat• nevelés terén, hogy mindenütt egészséges legyen marhaállományunk ? Az állattenyésztés fejlődésének alapja az egészséges állomány, gondoskodás az egészséges környezetről, a betegségeket megelőző tevékenység, amely a zootechnikai elvek és az állategészségügyi intézkedések betartásából áll. Az állatok termelékenysége jó egészségi állapotuktól függ. Ha az állat szervezetét valamilyen betegség gyötri, teste sok fáradság árán képes ezt legyőzni, s a takarmányban foglalt tápanyagokat nem hasznosíthatja a termelékenység javára. Egyes ragályos betegségek állatról emberre terjednek, ezért veszélyeztetik azok egészségét, akik a beteg állatokkal, vagy termékeikkel érintkezésbe kerülnek. Az az elv, hogy egészség nélkül nincs termelékenység, ma már minden tenyésztő által ismert. Államunk az állatok egészségének nagy fontosságot tulajdonít. Minden állattenyésztőnek kötelességévé teszi ennek biztosítását a mezőgazdasági üzemekben, karöltve az állami egészségügyi szolgálattal, melynek segítsége ingyenes. Az állategészségügyi szolgálatot központokba összpontosították, s a tenyésztők nappal vagy éjjel bármikor segítségül hívhatják a szolgálatost. A tenyésztők alapvető feladatait a 66/1961 Sb. sz. törvény és a 154/1964 Sb. sz. állategészségügyi gondoskodásról szóló rendelet szabályozza. Mindkét intézkedés, valamint a Mező-, Erdő- és Vízgazdasági Minisztérium ilyen irányú határozatai az állategészségügyi gondoskodásra vonatkoznak, s az Állategészségügyi Közlönyben is nyilvánosságra hozták őket. Ez a publikáció a szocialista szektor minden mezőgazdasági üzemében és a helyi nemzeti bizottságok hivatalában rendelkezésre áll. barátunk. — Itt a lecsapódásnál nem sziklákkal kell megküzdeni — mint a Vaskapunál —, hanem a kiszámíthatatlan árral, az iszapos tereppel, s a hőséggel. Pontos mérnöki tervek szerint folyik a Duna-menti lápok lecsapódása.“ 1964-ben már sokezer hektár új földön termett a kukorica. A parton végig látni, hogyan emelkednek a földhányások s a szeszélyes vén vizet megszelídítik. Nem pusztítja többet a parti falvakat, nem Iszapolhatja a vetéseket. Egyetlen esztendő alatt 12 millió köbméter földet mozgattak meg. Az eredmény pedig #7 ezer hektár, amit elhódítottak a víztől. A távlatok még ennél merészebbek: 1200 kilométer hosszú töltés és 300 000 hektár további űj termőföld. Mór Ö-Moldva területén járt hajónk, amikor Coronini község közelében a Nagy-Moldova szigetén kikötöttünk. Itt a Duna kellős közepén, ezen az 1300 hektár területű szigeten, a földművesszövetkezet nagy állatfarmot létesített. A tejet komppal szállítják a másik partra. A sziget három különféle tájra oszlik. Az első homoksivatag, ahol gyakran a „kősava“ nevű szél száguld végig és homokfergetege minden vegetációt elfojt, a második területen legelők vannak, ahol a szövetkezet korszerű istállókat épített fel. A harmadik az árterület. Évenként itt a Duna a terület egyharmadát elönti. Ha tavaszszal visszahúzódik a víz, ezen az iszapos földön kukoricát termesztenek. A múlt évben 5000 hektár területen nagyon szép termést takarítottak be. Az állatállomány 420 tehénből és 2900 juhból áll. 1964-ben a tehenek átlagos tejhozama 2100 liter, a juhokkal 45 liter tej volt. Az öreg pásztor, akivel megismerkedtünk, még valami érdekeset mesélt el nekünk. A sziget déli részén található sikakalakú domb állítólag Attila sírját rejti magában. Hogy igaz-e ez az állítás, azt majd egyszer a régészek fogják eldönteni. Mindenesetre a sziget ennek a Dunaszakasznak egyik legérdekesebb látványossága. Gr. kézik, ugyancsak rossz hatást gyakorol a tejelékenységre. A betegséggel sújtott tehenek hosszabb ideig lábadoznak, amíg ismét vemhessé válnak. Sok tenyészállat a brucellózis következtében idő előtti selejtezésre jut. Ez a betegség az ember részére' is ragályos. Az ember fertőződése esetén a vérbe tört brucellák hullámzó lázmenetén kívül fejfájást, éjjeli izzadást, gyengeséget okoz. Az emberi megbetegedést máltai láznak nevezik. 83 81 Milyen fertőző betegségek veszélyeztetik leginkább a tejtermelést? Hogyan hat a gümökór ■ a szarvasmarhaállomány termelékenységére ? A fertőző betegségek közül legveszélyesebbek a gümökór (tuberkulózis), valamint a brucellózis. A brucellózis ismertebb neve „fertőző elvetélés“ vagy „Bang-féle betegség“. Ezeken a járványos betegségeken kívül, amelyeket néha idült (krónikus) fertőzéseknek is mondanak, szükséges említést tenni a nemiszervek fertőző betegségeiről is, mint amilyen a trichomonadosis és a vibrio fetus. A veszélyes fertőző betegségek közé soroljuk a streptococcus okozta tőgygyulladást is. 82. Milyen mértékben veszi ki részét a brucellózis a tejelékenység csökkentésében ? A brucellózis kórokozói a vemhesség második felében lévő tehenek elvetélését okozza, ami rendszerint a magzatburok visszamaradásával jár együtt. Ennek következménye a genynyes méhgyulladás. Mivel e betegségben szenvedő tehenek zöme a magzatot nem hordja ki a kívánt ideig, a tejmirigyek nincsenek előkészítve az új laktációra. A gennyes méhgyulladás, amely a betegség-okozta elvetélés után követ-Egyes tenyésztők mindmáig azon a véleményen vannak, hogy a gümőkóros tehenek termelékenysége az egészségesekkel szemben nem túlságosan különböző. Ez a nézet azonban téves. Hiszen a gümökór csökkenti az átlagos életkort, amelyet a tehén rendes körülmények között elérhetne. Bebizonyosodott, hogy a gümőkóros tehenek zömét már életük 6—7-ik évében ki kell selejtezni. Mivel további laktációik kihasználatlanul maradnak, — pedig éppen ekkor kellene a legnagyobb hasznot nyújtaniuk — így tejelékenységük egész életükön át átlagosan 40 °/o-kal kisebb, mint az egészséges teheneké. Vizsgálatok alapján bebizonyosodott, hogy a mezőgazdasági üzem minden gümőkóros tehénnel 5000 koronát veszít. Ebben azonban nem szerepelnek azok a károk, amelyeket a beteg állatokról emberre átvitt gümökór okozhat és okoz is. E betegséget legkönnyebben a gyerekek kaphatják meg, akik rendszerint gümőkóros tehenek forralatlan, vagy tejüzemben kezelésben nem részesült tejét isszák. A gümőkőr veszélyezteti a gümőkőr izolátumokban dolgozó emberek egészségét is, akik a beteg állatokat gondozzák. Leggyakrabban az állatok ‘ által kiköhögött ún. gümő-bacillusokkal fertőződnek. Hogyan szervezzük az üzemi gyümölcsösök pótlásai ? Az üzemi gyümölcsösök telepítésével minden szövetkezet és állami gazdaság kényszerű számításba veszi a kiültetett oltványok egy részének idő előtti pusztulását, a kipusztultak pótlásának szükségességét. Sajnos, sok üzemben — a rossz minőségű telepítési munka és a gondatlan kezelés következtében — az így betervezett pótlásszükséglet három-, sót ötszörös mennyiségben jelentkezik. Az üzemi gyümölcsösökben a pótlás három fő folyamatból tevődik: i. a tényleges hiányok felmérése táblánként, fajonként, fajtánként, és így a szükséglet megállapítása: 2. a pótlási munka előkészítése; 3. a pótlás elvégzése. Mindegyik esetben ügyelni kell a végzett munka minőségére. A rossz minőségű munka gyenge eredménnyel és további költséggel jár. A HIÁNYOK FELMÉRÉSE A táblákat soronként vizsgáljuk át, mert a telepítéskor az egyes gyümölcsfajtákat a megporzás érdekében soronként telepítettük. Ügyeljünk arra, hogy az egyes gyümölcsfajták sorának irányában haladva végezzük a kipusztult fák mennyiségének megállapítását és az egyes fajták sorába azonos fajtát pótoljunk. Jegyezzük fel, hogy melyik sorban hányadik fa pótlása szükséges, és egyben a pótlandó fát nehezen lemosódó festőkkel, vagy egyéb tartós anyaggal jelöljük meg. Az egyes táblákon fasoronként feljegyzett adatokat gyümölcsfajonként és fajtánként egyesítjük, 'gy megkapjuk a pótláshoz szükséges oltvány mennyiségét a szükséges részletezésben. A soronkénti átvizsgáláskor feljegyzett adatokat rögzítsük a táblatörzskönyvben és az ültetvény részletes, fahelyeket tartalmazó térképébe a fák helyét jelöljük be. A pótláshoz szükséges fák megrendeléséről mielőbb gondoskodjunk, lehetőleg abból a faiskolából, amely a telepítéshez felhasznált oltványokat is szállította. A PÓTLÁS ELŐKÉSZÍTÉSE Ha a hiányok megállapítása alkalmával a pótlandó fákat feltűnően megjelöljük, azok kiszedésekor félreértés nem történhet. A kipusztult fákat teljes gyökérzetükkel kell a talajból kiszedni. A kiszedett fákat minél előbb hordjuk le a tábláról előre meghatározott gyűjtőhelyre, amely ne legyen a gyümölcsösben, vagy annak közvetlen közelében. A kipusztult fák kiszedésével azonos menetben elvégezhetjük a pótlást megelőző gödör-; ásást is. így nem kell a dolgozókat a táblán kétszer járatni. A pótlásokhoz ugyanolyan méretű gödröt ássunk, mint az a telepítéshez szükséges. A gödör ásásakor a tőidben talált kártevőket gyüjtessük öszsze. A kártevők — különösen a pajorok — összegyűjtését ösztönző bérezéssel serkentsük. Nagyobb menynyiségű kártevők megjelenése esetében célszerű HCH-s, vagy DDT-s porzással talajfertőtlenítést végezni, hogy a további kipusztulást megelőzzük. A kiásott gödröket aznap temessük be. Ha a kipusztulás nagyobb foltokban következett be, a fahelyeket jelöljük meg segédkaróval, mert ezzel a pótláskori fahelykitüzés munkáját megtakaríthatjuk. Ha a kipusztulás csak szórványos, a fahelyet külön megjelölni nem szükséges. Állapítsuk meg és készítsük elő a pótláshoz szükséges oltváiíyok vermelésének helyét, készítsük eló a pépezéshez szükséges edényeket, anyagod A TÉNYLEGES PÓTLÁS Egyszerre csak annyi oltványt szedjünk fel a vermelöből, amennyit 4—5 óra alatt eltelepíthetünk. Azokat mind a kiszállítás előtt, mind azalatt és utána a beültetésig a beszáradástói — széltől, naptól — védjük. Ajánlatos a pótlást — a mennyiség és a terület szétszórtságát figyelembe véve — úgy megszervezni, hogy az oltványok kézbevételét a legkisebbre szűkítsük. Csak egészséges, ép, ültetésre előkészített — gyökérmetszett, pépezett — oltványt ültessünk be a végleges helyére. A beültetést a szakmai előírásoknak megfelelően végezzük. Gondoskodjunk a pótlás beöntözéséről, felkupacolásáról és védelméről. A pótlás befejeztével annak tényét' rögzítsük a táblatörzskönyvben, valamint az ültetvény részletes, fahelyeket tartalmazó térképében. Ha a pótláshoz szükséges oltványok egy részéi valamely gyümölcsfajtából nem tudtuk biztosítani, azok újabb megrendeléséről időben gondoskodjunk. A kimaradt pótlás elvégzésének szükségességét jegyezzük elő az őszi feladataink közé. ■ -A szakszerű pótlás a termőgyümölcsös könnyebb üzemelését eredményezi. A jól előkészített, jól szervezett munka csökkenti a pótlás költségeit. Szabó László Dinoseb és Rafex 35 a gyümölcsfákra Az elmúlt években gyakran mutatkozott hiány a gyümölcsfák téli ápolásához és permetezéséhez szükséges vegyszerekből, ami annak tudható be, hogy jelentős mértékben növekedett a vegyszerekkel kezelt gyümölcsfák száma. Az idei, eléggé enyhe tél lehetővé teszi, hogy az előző évekhez viszonyítva még nagyobb mértékben gondozzuk gyümölcsfáinkat és bokrainkat a leghatékonyabb vegyszerekkel. Ha esetleg az Arborol AC nevű készítményekből hiány mutatkozna, úgy erre a célra a Rafex 35 és a Dinoseb nevű készítményeket Is felhasználhatjuk, amelyek főképp gyomirtásra szolgálnak. A Rafex 35 készítményt a lombhullástól rügyfakadáslg lehet alkalmazni. Mivel kontakt-készítmény, a telelő kártevőket (a Nltrosanhoz hasonlóan) pusztítja, például az almalevéltetvek, a tetvek, a kis téli araszoló tojásait, az akAcfapajzstetű lárváit és a különböző pajzstetveket stb. A takácsatkák tojásait azonban elégtelenül irtja. A kaliforniai pajzstetű ellen 1.5 %-os töménvséghen, a többi kártevő ellen 0,75 %-os töménységben használjuk. Dinosebet szintén lombhullástól rügyfakadáslg lehet alkalmazni. Az áttelelés állapotában levő kártevőket a Nitrosanhoz hasonlóan pusztítja. Ez a készítmény kiválóan alkalmas a kaliforniai pajzstetű pusztítására két százalékos töménységű oldatot használva. A többi áttelelő kártevő irtásakor kedvező eredményt érünk el 1.5 %-os töménységű oldatát használva. Mindkét említett esetben a permetlé fizikális tulajdonságát módosítani kell, éspedig úgy, hogy 1000 liter permedéhez % liternyi Sápon mosóport, illetve folyékony mosószert keverünk. A permedét úgy készítjük elő, hogy a permetezőanyag kellő menynyiségét, egy kevés vízzel elvegyítjük, majd hozzáadjuk a megfelelő mennyiségű Sapon-mosószert és ismét alaposan felkeverjük. Az oldatot átszűrjük, majd a szükséges mennyiségű vízzel kellő töménységre hígítjuk. Pontosan tartsuk be itt is a Nitrosan alkalmazásakor szükséges biztonsági előírásokat, hiszen kontakt mérgekkel dolgozunk. E. V a n c e k, mérnök Jó gyümölcskertész és méhész hírében áll az erzsébetmajori Kovács Gyuri bácsi. Télidében sem nyughat, a gyümölcsösben tesz-vesz: ellenőrzi a fiatal csemetéket, s idejében elhárítja a veszélyt. (Foto: Zd. Kruzinsky) SZABAD FÖLDMŰVES J 1965. február 20.
