Szabad Földműves, 1964. július-december (15. évfolyam, 54-104. szám)
1964-08-12 / 65. szám
Bratislava, 1964. augusztus 12. Ára 40 fillér XIV. évfolyam, 65, szám A szélesnyomtávú vasút építésénél nagy lendülettel folyik a munka. Naponta temérdek földet mozdítanak meg a jobbnál jobb gépek. Felvételünk a Deregnyö vasútállomása melletti szakaszon készült. (Kép és szöveg: Jablonci L.) Üj gazdasági év küszöbén állunk. Mezőgazdasági üzemeink már most mérlegelik mindazokat a problémákat, amelyek a jövő év termését biztosítják, hogy még bővebben arathassanak, mint a közelmúlt esztendőben. Tekintve, hogy hazánk szántóterületének további növelése alig lehetséges, fontos, hogy mindazokat a tartalékokat, amelyek a területegységenkénti hozamok növelésében rejlenek, a legbelterjesebben kihasználjuk. Ezeket a tartalékokat különösen a talajmüvelésben, a kártevők leküzdésében, a vetőmag nemesítésében, az öntözésben, de legfőképpen a kultúrnövények helyes táplálásában, vagyis trágyázásukban találjuk. A növények táplálékára vonatkozó ismeretek, amelyek időközben több mint százötven évesek lettek, az emberiség ellátásával kapcsolatos alapvető felismerések közé tartoznak. Ezeknek az ismereteknek az értékelése révén vált ugyanis lehetségessé, hogy a termőföld ne csak azt adja amit természetes tápanyagai alapján adni képes. Termékeny talajokat is egyre termékenyebbé lehetett tenni, sőt teljesen terméketlen talajokat lépésről lépésre jó, esetleg maximális termékenységűvé lehetett változtatni. Megtanultuk és a gyakorlatban megismertük, hogy az alapvető növényi tápanyagok a nitrogén, foszfor, káli, a mész és számos nyomelem, a termés mennyiségét és minőségét befolyásolja. Tudjuk azt is, hogy a növények által felhasznált tápanyag visszapótlása a talajba szerves trágyákkal nem elegendő. Ipari trágyákkal is kell trágyáznunk, hogy a beütemezett terméshozamokat elérjük. Hogy ez így van, bizonyítja az a tény is, hogy Szlovákiában jelenleg több mint tizenkétezer annyi ipari trágyát alkalmazunk, mint a második világháborút megelőző években. Azonban terméseink felfelé ívelése — sajnos — nincs arányban az ipari trágyák fogyasztásával. Mi ennek az oka? Sokan úgy vélik, hogy az ipari trágyák termésfokozó hatása azért nem nyilvánul meg kellőképpen, mert kevés a szerves trágyánk. Ennek az álláspontnak ellentmond az a tény, hogy mezőgazdasági üzemeink állatállománya országos méretben körülbelül a háború előtti évek szintjén mozog, vagyis a szerves trágyák mennyiségében nem szabadna visszaesésnek mutatkoznia, különösen ha tekintetbe vesszük, hogy a gyárilag előállított szerves trágyák (Vitahum) és különféle komposztok alkalmazása is lényegesen elterjedt. A hiba — véleményünk szerint — ott van, hogy nem fordítunk kellő gondosságot a szerves trágyák — különösen az istállótrágya tápanyagainak és humusztartalmának megőrzésére. Meggyőződésünk, ha mezőgazdasági üzemeink csak részben is magukévá teszik a szerves trágyák, de főképpen az istállótrágya kezelését és a talajbadolgozását illető jól átgondolt tanácsokat, akkor talajaink tápanyagtartalmát is lényegesen növeljük, aminek természetesen a többtermelésben is meg kell nyilvánulnia. Az ipari trágyákkal történő trágyázást és annak talajerőgazdálkodási vonatkozásait nem szabad elszigetelten elemezni. Csakúgy téves lenne az a nézet, hogy kizárólag szerves trágyákkal pótoljuk vissza az elvont tápanyagokat, mint az a felfogás, hogy csak ipari trágyákkal, a szervestrágyák teljes mellőzésével irányíthatjuk kultúrnövényeink táplálkozását. Kétségtelen, hogy talajaink termőerejének megtartása és fokozása érdekében e tényezők mindegyikét igénybe kell vennünk, de természeti adottságoktól függően, más és más sorrendiségben és súllyal. Ez azt jelenti, hogy növényeink tápanyagigényein kívül ismernünk kell vetésforgóinkat, éghajlati adottságainkat, talajviszonyainkat és nem kevésbé a trágyák összetételét, illetőleg hatóanyaguk formáját. Vagyis a trágyázást úgy kell elvégeznünk, hogy termésfokozó hatása a legjobban érvényesüljön. íme egy példa a sok közül. A talajviszonyokkal kapcsolatban a savanyú kémhatású talajokon előnybe helyezzük a lúgos kémhatású trágyákat, mint amilyen pl. a mésznitrogén, mészsalétrom a nitrogéntartalmúak közül, vagy pedig a Thomassalakot a foszfortartalmú trágyák közül. Lúgos kémhatású talajokon viszont savanyú kémhatású ipari trá. gyákkal trágyázunk; ilyen pl. a nitrogéntartalmúak közül a kénsavas ammónia. Okszerű trágyázás problémáival nagyarányú szakirodalom foglalkozik. Mezőgazdasági üzemeink többségének élén ma már jól képzett szakemberek állnak. Rajtuk múlik, hogy a trágyázás gazdag tapasztalatait a helyi adottságoknak megfelelően átültessék a gyakorlatba úgy, hogy a trágyázás hatékonysága elérje a maximumot. Lapunk is sok helyet szentelt már a trágyázás! kérdéseknek. A sok beszámoló közül megemlítjük például a Virágzó mezőgazdaság 1963 .30. számában megjelent cikkünket, „Fokozzuk a trágyázás hatékonysága t", melyben rámutattunk azokra a hibákra, amelyeket a trágyázásnál ki kell küszöbölnünk, hogy a tápanyagok érvényesülését fokozhassuk. Kérdés, hány mezőgazdasági üzem szívlelte meg a mondottakat. Ma már az egész világ ráeszmélt, hogy a föld népének élelmezését (a 2000. évben a föld lakossága eléri a 6 milliárdot) csak a talaj termelőerejének fokozásával lehet biztosítani. Ennek egyik fő tényezője kétségtelenül a trágyázás. Ezért pártunk és kormányunk nagyarányú befektetéseket eszközöl az ipari trágyák gyártásának emelésére. Eredményképpen mezőgazdaságunk évente több és több növényi tápanyaggal rendelkezik. 1970-ben a mai 100 kgmal szemben ipari trágyákban már 200 kg hatóanyaggal (nitrogén, foszfor, káli) akarjuk fövényeink tápanyagszükségletét biztostani. A trágyaadagok állandó növelése azonban nagy kötelezettséget ró mezőgazdasági üzemeinkre is, mert amint számtalanszor hangoztattuk, a trágyázás eredményessége nem is annyira a trágyák mennyiségétől, mint a trágyázás helyes, szakszerű végrehajtásától függ. Fogjunk hozzá tehát felelősségteljesen a trágyázáshoz már most nyáron és ősszel, hogy közös vagyonúnkból gyártott és előállított növényi tápanyagok meghozzák a kellő kamatot, a bő termést. Szükségünk van rá min'danynyiunknak! 1 Száj- és körömfájás I a dunaszerdahelyi járásban A Dunaszerdahelyi Járási Nemzeti Bizottság mellett működő különleges bizottság zárlatot rendelt el a Nagy-Duna mentén a medvei és hamuliakovoi részen, mivel felütötte fejét a száj- és körömfájás. A betegséget észlelték szarvasmarhán, juhokon, sertéseken és a kecskéken is. A bizottság javasolja, hogy ebbe a körzetbe ne szervezzenek tanulmányútokat, és korlátozzák az állatok mozgását. CTK Az Ifjúsági Vasút befejezésének |5 . évfordulóján Banská Stiavnicán vasárnap fejeződött be az Ifjúsági Vasút volt építőinek a Szlovák Nemzeti Felkelés 20. és a vasútvonal építésének 15. évfordulója alkalmából rendezett háromnapos találkozója. A nagyszabású találkozóra hazánk minden tójáról összegyűlt résztvevők szívélyesen üdvözölték az SZLKP KB küldöttségét, amelyet Alexander Dubcek elvtárs vezetett. Az Ifjúsági Vasút volt építőinek találkozóján részt vettek a Pocúvadlo melletti nemzetközi úttörőtáborban tartózkodó belga, olasz, francia és német fiatalok is. A nagygyűlésen több beszéd hangzott el a vasútvonal építőinek hősiességéről, önfeláldozásáról. Utána első ifjúsági építkezésünk 180 volt résztvevőjét tüntették ki az Ifjúsági Vasútvonal emlékéremmel. Alexander Dubcek elvtárs, a SZLKP KB első titkára ünnepi beszédében többek között kijelentette, hogy pártunk a harc, és az országépítés minden időszakában számított haladó szellemű ifjúságunk erejére. így volt ez München előtti köztársaságban, és az antifasiszta ellenállás idején. A fiatalok ezrei ragadtak fegyvert és harcoltak a Szlovák Nemzeti felkelésben. A felszabadulásunk utáni évek építőakcióiban az idősebb, tapasztalt kommunisták mellett ott álltak az ifjúmunkások, diákok, a falusi fiatalok is. Az Ifjúsági Vasút és az itt nyert tapasztalatok világosan bizonyítják, hogy a közösségi élet s a közösségben végzett munka olyan tulajdonságokkal ruházza fel a fiatalokat, amelyek csak a szocialista embert jellemezhetik. Ciprus békéje az emberiség békéié is ■ Páratlan diplomáciai erőfeszítések a válság elhárítására W Hruscsov elvtárs üzenetet küldött Ankarába, Nikóziába és New Yorkba ■ A Biztonsági Tanács tüzszüneti felhívást tett közzé Az utóbbi napokban rendkívül feszültté vált a ciprusi helyzet. Török jelzésű vadászrepülőgépek ugyanis több ízben hajtottak végre berepülést a sziget légiterébe. Ezeket a nikóziai kormány Ciprus elleni támadásnak minősítette. Makariosz érsek, ciprusi köztársasági elnök felszólította a török kormányt, hogy ha a berepülések megismétlődnek, a ciprusi kormány nem nézheti tétlenül. A felhívás ellenére hétfőn ismét török vadászrepülőgépek támadták a Mansura-kikötő melletti falvakat. A török támadások már több napja folynak, bár az ENSZ Biztonsági Tanácsa határozatot fogadott el, amelyben a támadások azonnali beszüntetését követeli. Ennek kapcsán Makariosz elnök nyilatkozatot tett közzé, amelyben hangsúlyozza, hogy a ciprusi kormány szigorúan betartja a Biztonsági Tanács augusztus 9-én hozott határozatát. Közben török és görög részről folytatódnak a kölcsönös vádaskodások, amelyek során Törökország tagadja, hogy repülőgépei ellenséges szándékú berepüléseket végeznek Ciprus szigete fölött. A ciprusi igazságügyminiszter ugyanakkor megerősítette kormányának hivatalos bejelentését, hogy vasárnapról hétfőre virradó éjjel török torpédórombolók katonákat és hadianyagot tettek partra Cipruson. A ciprusi válság gyors elhárítására világszerte nagy arányú diplomáciai erőfeszítések folynak. HRUSCSOV elvtárs üzenetet intézett Inönü török miniszterelnökhöz, Makariosz érsek, ciprusi elnökhöz és U Thant ENSZ-főtitkárhoz, amelyben részletesen kifejti a szovjet kormány álláspontját a ciprusi helyzetet illetően. A török miniszterelnökhöz intézett szovjet jegyzék többek között felszólítja Törökország kormányát, szüntesse be a katonai akciókat Ciprus ellen. A fegyverek alkalmazása nem megfelelő eszköz a nemzetiségek közötti kapcsolatok bonyolult kérdéseinek megoldására. Ciprus lakosságának lehetőséget kell nyújtani arra, hogy minden külső beavatkozás nélkül, békés úton, nyugodt légkörben maga oldja meg hazája belső problémáit — hangoztatja a szovjet miniszterelnök. MAKARIOSZ érsek ciprusi elnökhöz intézett üzenetében Hruscsov elvtárs leszögezi, hogy a ciprusi kérdést a Biztonsági Tanácsban már korábban hozott határozatok és Ciprus szuverenitásának tiszteletben tartása alapján kell megoldani. Ki kell vonni a szigetországból az összes külföldi csapatokat, ami elősegíti a nyugalom helyreállítását. Az U THANT-hoz intézett üzenetben Hruscsov elvtárs megállapítja, hogy az ENSZ-nek mindent meg kell tennie a ciprusi vérontás beszüntetésére, s meg kell akadályoznia, hogy az események a békére nézve veszedelmes irányban fejlődjenek. Ciprus szigetére vissza kell térnie a békének, a ciprusiaknak és kormányuknak lehetővé kell tenni, hogy mindennemű külföldi beavatkozás nélkül, a szigeten élő görög és török közösség érdekeinek figyelembevételével maguk oldják meg problémáikat, — fejeződik be Hruscsov elvtárs üzenete a világszervezet főtitkárához. ANTONÍN NOVOTNV elvtárs, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke Makariosz érsek ciprusi elnökhöz intézett táviratában többek között ezeket mondja: a csehszlovák kormány véleménye szerint feltétlenül tiszteletben kell tartani a Ciprusi Köztársaság fenségjogait és népének azt a jogát, hogy minden idegen beavatkozás nélkül, önmaga döntsön sorsáról. Miközben a ciprusi válság elhárítására világszerte komoly lépések történnek, Törökország részéről nem szűntek meg a további vádaskodások. A török kormány képmutató nyilatkozatában azt állítja, hogy Törökország mindig betartotta a Biztonsági Tanács határozatait, ugyanakkor egy szóval sem említi, hogy a Biztonsági Tanács tüzszüneti felhívása után miért intézett újabb támadást Ciprus szigetén. A ciprusi kormány jelentést tett közzé a török légitámadások következményeiről. A közlemény hangoztatja, hogy a barbár támadásnak számos halálos áldozata és sebesültje van. A kockakövek orvosa Tikkasztó júliusi hőség. Az emberek a házak árnyékában járnak-kelnek. Ruffini István nem vesz tudomást a melegen tűző nyárról. Kopasz feje, csokoládébarna arca csillogásán fürdik a melegen tűző napfényben, s szorgos keze mesteri mozdulattal igazgatja, kalapálja a kockaköveket. Senki sem tudná megmondani, hogy hány ezer és ezer kockakövet mozgatott meg harminc év alatt Pista bácsi, a Losonc útszakaszain, hogy eltűnjenek a hajlatok és sima úton száguldhassanak az autók. Aligha van olyan méter a több mint húsz kilométeres útrészen, ahol szakértő szeme nem fedezett volna fel valami rendellenességet, javítani valót. A kövek már a homokágyba kerültek. Pista bácsi megragadta a döngetót s olyan lendülettel emelgette a súlyos vasdarabot, mint egy negyed századdal ezelőtt. Pedig túllépte már a hét X határát. Régen nyugdíjas, mégsem tud elszakadni a foglalkozásától. Nem az anyagi gondok késztetik a munkára. A fiai már régen kirepültek, jól megy a soruk. Az egyikük most éppen Jugoszláviában nyaral a családjával, a fiatalabbik a Balaton partján. „Hadd éljék világukat" mondogatja „én nem kívánkozom sehová.“ Azaz mégis. Az útra. Mert annak rendben kell lenni. Mert ki is tudna azzal úgy törődni, mint aki ismer minden kockakövet. Az egészség engedi. Az utak „orvosának" az emberekével nem igen akad dolga. Az élet orvosságát egyedül, recept nélkül választotta. Józan, egészséges életmódot. Ezért nem öregedett meg Pista bácsi és dolgozik oly fiataUrs hévvel, mint harminc évvel ezelőtt. — tt — A szocialista mezőgazdaságért! Irta: Vinár Emánuel mérnök, a Bratislavai Talajkutató Intézet dolqozóia
