Szabad Földműves, 1964. július-december (15. évfolyam, 54-104. szám)
1964-07-29 / 61. szám
A SZABAD FÖLDMŰVES SZAKMELLÉKLETE A gabonafélék egyik legveszedelmesebb kártevője a gabonafutrinka lárvája (csócsároló). Károsítása elsősorban — a gabona után vetett őszibúzán, ősziárpán jelentkezik, rozson ritkábban található. A gabonafutrinka fellépése megfelelő agrotechnikával jelentős mértékben csökkenthető, kártétele kémiai védekezéssel megelőzhető, mégis jelentős károkat okoz. Ennek oka az, hogy a gazdaságok nem helyeznek kellő súlyt a megelőzésre és az idejébeni védelemre. Már most szeretném felhívni a termelő üzemek figyelmét elsősorban a fellépés megelőzésére, másodsorban az időben történő védekezésre. A lárva kártétele csócsárolás néven ismert — már messziről szembetűnő — jellegzetes vetéspusztulás Kártétele három formában jelentkezhet: 1. a támadás a tábla széléről indul a tábla belseje felé (szomszéd táblán gabona volt az elővetemény); 2. a kár a táblán foltokban jelentkezik és sugarasan terjed (gabona volt az elővetemény, ahol a kombájnszalma, vagy keresztek helyéről indul a támadás; 3. fellépése az egész táblán általánosan mutatkozik (a gabona elővetemény a kártevőre igen kedvező feltételekkel párosult) A kártevőnek egy nemzedéke van. Tojásait nyár végén és ősz folyamán rakja le a talajba, az innen kikelő lárvák gyakran már szeptember végén megkezdik a károsítást. Télen 0 C° alatt a kártétel szünetel, majd tavasszal folytatódik. Április végefelé a lárvák elérik teljes nagyságukat, majd bebáboződnak és a gabona teljes éréséig imágővá alakulnak. Ekkor előjönnek a talajból és megkezdik a kalász károsítását. A bogár kártétele kisebb mint a lárváé. de el nem hanyagolható. A gabonafutrinka tömeges fellépése a környezeti tényezők egész sorától függ. Ezek közül egyesek — • gabona monokultúrás termesztése, a kritikus időszakban (augusztus—szeptember) hullott csapadék mennyisége — elsődlegesen határozzák meg a gabonafutrinka elszaporodását, fellépésének mérvét és idejét. A gabonamonokultúrás termesztése esetén feltétlenül számítani kell a kártevő tömeges fellépésére. A másik nagy fontosságú tényező a kritikus időszakban hulló csapadék. Öt évi vizsgálataim során határozott korrelációt állapítottam meg a gabonafutrinka fellépésének mérve és a kritikus időszakban hulló csapadék mennyisége között. Ennek alapján — az augusztusi és szeptemberi csapadék mérésével lehet rövidlejáratú előrejelzést készíteni a gabonafutrinka fellépésének mérvére. Ez a következőképpen történhet: ha az adott év kritikus időszakában a csapadék összege a) a sokévi átlag alatt marad, úgy a kártevő fellépése is jóval az átlag alatt várható (a monokultúrában termesztett gabona területének 0—25 százalékán). b) a sok év átlag körül (100— 120 mm) ingadozik, úgy a várható fel-1. Gabonafutrinka lárvája 2. Gabonafutrinka iniágó 3. Gabonafutrinka kártétele lépés az átlagos mérték körül mutatkozik, (a monokultúrában termesztett gabona vetésterület 25—50 %-án) c) a sok r----------------^ TARTALOM NÖVÉNYVÉDELEM Nagy Elemér: A gabonafutrinka megelőzése......................117 TALAJMÜVELÉS Már most teremtsük meg a jövő évi magas hektárhozamok előfeltételeit ....... 118 ÁLLATTENYÉSZTÉS Dr. Berke Péter—B e d ő Sándor: Üszőnevelés csökkentett tejadaggal ... ... 119 Komáromi József- Az Érkőrösi Állami Gazdaság tapasztalataiból ..............................120 V. __________J évi átlag felett van, akkor a várható fellépés is az átlag felett jelentkezik (a monokultúrában termesztett gabona vetésterület 50—100 °/o-án). Megjegyzem, hogy a fentiekben megadott százalékos értékek hozzávetőlegesek és csak a jelenlegi vizsgálataim eredményeképpen jutottam az értékekhez A védekezésről szólva: a helyes agrotechnika alkalmazásával a kártevő elszaporodása. illetve kártétele megelőzhető, vagy minimálisan csökkenthető. Védelem szempontjából a helyes agrotechnika szabályait a következőkben lehet összefoglalni: 1. Kerülni kell, vagy minimumra csökkenteni a gabona monokultúrában történő termesztését: gabona után gabona legfeljebb kétszer vethető ez esetben az őszi gabonát lehetőleg tavaszi kövesse. 2. Arra kell törekedni, hogy a veszélyes szomszédságot elkerüljük (gabonatábla szomszédjában gabona volt az elővetemény) vagy minimálisra szorítsuk le. 3. A termelő üzemnek — a fentiek figyelembevételével — előre tudnia kell, hogy a jövőben melyik táblára kerül gabona Ezek és a szomszédos táblák előveteményeinek megvizsgálása után állapítsák meg, hogy melyek a fertőzésveszélyes gabonatáblák. A fertőzésveszélyes táblákat az aratástól kezdve különös gonddal kell kezelni. Itt arassunk legkorábban hogy a gyompergés minimális legyen a keresztek, illetve kombájnszalma itt maradjon legrövidebb ideig a táblán. Itt végezzük el leggyorsabban a tarlóhántást, kombájnnal aratott táblán mélyebben hántsunk, mint aratógép után és árvakelést ne türjifhk az ilyen táblákon Ha e szabályokat maradéktalanul nem tartottuk be és a kártevő fellép, úgy vegyszeres védekezést kell végrehajtani. A vegyszeres védekezést mindenkor rendszeres figyelésnek kell megelőznie. A figyelést a fertőzésveszélyes táblákon — a gabona kelésétől megkezdve — hetenként kell végezni a léi beálltáig, majd tavasszal folytatni. A figyelés során meg kell állapítani, hogy a károsítás foltonként, vagy általánosan jetentkezik-e, továbbá azt is. hogy mennyi a lárvák m2-kénti egyedsűrüsége A csóesárolt tövek száma ősszel kb. megegyezik a károsító lárvák számávai Tavasszal a frissen csóesárolt növények száma egyezik meg a táplálkozó lárvák számával. Ha a károsított növények, ill. a csócsárolók száma m2-ként 5 felett van, úgy azonnal védekezzünk A kémiai szerek közül a HCH porozószerek alkalmazhatók. Foltfertözéskor szükségtelen az egész tábla porozása. Elegendő a pusztuló foltok és azok 1—2 m-es körzetén végrehajtott védekezés. Nagy Elemér VIII. ÉVFOLYAM • 30 SZÁM. 1964. július 29.
