Szabad Földműves, 1964. július-december (15. évfolyam, 54-104. szám)
1964-12-31 / 103-104. szám
■J A két adat meghökkentő: a mezőgazdaságban foglalkoztatott gépek vértéke hazánkban már meghaladta a 13 milliárd Kcs-t. Ezzel szemben a J szövetkezetekben például 1963-ban a gépek árának 28,3 %-át képező ösz- 5 szeget fordítottak csupán gépjavításra és karbantartásra, a Hatalmas összeg ez, s így nem csoda, ha ezzel a kérdéssel kormányunk iis kénytelen volt foglalkozni és ez év júliusában rendeletet adott ki a jgépjavítás további iparosítására és olcsóbbá tételére. Mit hoz az új esztendő a fél évvel ezelőtt kiadott kormányrendelet értelmében? Ezzel a kérdéssel fordultunk Okosi mérnökhöz, az SZNT Mezőgazdasági Megbízotti Hivatalának illetékes dolgozójához. — Elsősorban sok változást — reméljük jó eredménnyel. A legtöbb panaszt a múltban a pótalkatrészek hiánya váltotta ki. Nagyon sok gép esett ki hosszú időre a munkából sokszor egyetlen kis alkatrész hiánya miatt és természetesen megterhelte a szövetkezet költségvetését anélkül, hogy hasznot hajtott volna. A szövetkezetek ezért igyekeztek minél több pillanatnyilag szükségtelen alkatrészt is felhalmozni, minden eshetőségre. így országos méretben természetesen l rengeteg pótalkatrészre volt szükség. A mezőgazdasági gépgyártó üzemeknek nem volt közvetlen kapcsolatuk a mezőgazdasággal, s ezért a követelményekhez sem tudtak rugalmasan alkalmazkodni. — Múlt időben beszél. Talán ebben az évben már más lesz a helyzet? — Igen. Január elsejétől a gépalkatrész-ellátást teljes mértékben a Mezőgazdasági Műszaki Vállalat, illetve annak kerületi és járási raktárai veszik át, s ez január elsejétől a Mezőgazdasági Gépgyárak Szövetségének lesz alárendelve. Tehát rugalmasan jelenthetik a keresletet, s a gyárak ezek szerint irányítják majd a pótalkatrész gyártását. Ha a kerületi és a járási raktárakban tartósan elegendő pótalkatrész lesz, akkor szükségtelenné válik, hogy a szövetkezetekben pótalkatrészeket halmozzanak fel. így hatalmas mennyiségű holt érték szabadul fel. — S mi lesz a gépállomások feladata? — Nagyobb részt vállalunk a mezőgazdasági munkából, főként a kombájnaratásból. Elsősorban a fejlődésben elmaradt szövetkezeteknek segítünk, természetesen szerződések alapján. — Az új év ezenkívül nem hoz semmilyen változást? — De igen. A szövetkezetekben kevés gondot fordítanak az állattenyésztésben használt gépi és elektrotechnikai berendezések karbantartására. Erre a munkára nincsen képzett emberük, s így nem csoda, ha gyakran hibásodnak, gyorsán elhasz-. nálódnak. Január elsejétől fokozatosan és szerződésileg átvesszük a szövetkezetekben az említett gépeknek nemcsak a javítását, de a megelőző, rendszeres karbantartását is. Tehát a mi gépjavítónk meghatározott időközökben, hívás nélkül megjelenik a szövetkezetekben, átnézi és rendbehozza a gépi berendezést. Egy év múlva — addig eiegendő szakembert képzünk ki — átvesszük majd a hűtőgépek karbantartását is. — A kormányhatározat értelmében olcsóbbá kell tenni a gépjavítást. Mit tesznek ennek érdekében? — Olcsóbbá csakté úgy tehetjük a gépjavítást, ha iparosítjuk. A csehországi kerületekben nagyon jól bevált a gépjavítás aggregátos módszere, ezt Szlovákia területén is bevezetjük. A gépjavító műhelyek rendszerét is átszervezzük. Összesen háromféle gépjavító műhelyek lesznek. Az I. fokozatba a szövetkezetek gépjavító műhelyei tartoznak majd, amelyek a naponként előforduló kisebb géphibákat javítják és az egyszerűbb gépek idény utáni javítását végzik. A II. fokozatba a gépállomások javítóműhelyei tartoznak, amelyek a jól felszerelt gépjavító műhellyel nem rendelkező szövetkezetek gépeit javítják, valamint a bonyolultabb gépeket. A gépállomások valósítják meg az egyszerűbb újítójavaslatokat is és legyártják az olyan szükséges gépeket és gépi berendezéseket, amelyek sorozatgyártását gépgyáraink nem vették tervbe. A III. fokozatot a gépállomások szakosított javítóműhelyei és a Mezőgazdasági Gépjavító nemzeti vállalat képviseli. Ezek végzik el a gépek és az egyes aggregátumok (motorok, sebességváltóház, áttételi ház stb.) javítását, természetesen munkavonalban és sorozatokban. — S hol itt az olcsőbbítás? — A megjavított aggregátumok a szakosított javítóműhelyekből a gépállomások javítóműhelyeibe mennek, ahol ezekből a gépeket összeállítják. A gépjavítás díját saját kalkuláció alapján, haszonszázalék hozzáadása nélkül, egyenesen a gépgyárban olcsóbban megvásárolt pótalkatrészek felhasználásával állapítják meg. Természetesen ezzel lényegesen olcsóbbá válik a gépjavítás. Viszont ez megköveteli a gépjavítás tervezésének új módszerét is. — Eddig közismerten sok volt a panasz a gépjavítás minőségére és hosszadalmasságára. — Bizony a-megjavított gépek körülbelül 30 %-át reklamálták. A selejtről azonban nem vezettek a javítóműhelyek nyilvántartást, s ezért nem lehetet hatékonyan fellépni ellene. A jövőben a gépállomások veszik át a szakosított javítóműhelyekből a gépeket, ellenőrzik a gépjavítás minőségét és ők vállalnak a javítás minőségéért felelősséget a mezőgazdasági üzemekkel szemben. — Mi az oka annak, hogy a szövetkezetek a gépjavítások több mint 70 Vo-át a saját gépjavítómuhelyeikben végezték el? — Azt állítják ugyanis, hogy a szövetkezetekben végzett gépjavítás olcsóbb. Ugyanis a gépjavításra fordított összeget nem számítják ki pontosan. Megállapították, hogy a traktorosok munkaidejük 18 %-át a mezőn végzett gépjavításra fordítják és ezt a szövetkezetek nem számítják a gépjavításra fordított költségekhez. Természetesen a szövetkezetek gépjavító műhelyei nincsenek felszerelve olyan bonyolult szerszámkészítő gépekkel, mint a mi javítóműhelyeink s így a munka minősége sem lehet megfelelő. Reméljük, hogy a jövőben, amikor a magasabb fokozatú gépjavító műhelyek olcsóbb és felelősségteljesebb munkát végeznek majd, a szövetkezetek is nagyobb bizalommal fordulnak hozzájuk. Eddig is igyekeztünk legalább az egyes járásokban szakosított javítóműhelyeket létesíteni, ahol a nagyobb munkatermelékenység több lehetőséget nyújtott a gépjavítás olcsóbbítására. Ám a szövetkezetek számára hátrányt jelentett a nagyobb szálítási távolság és a kisebb gépjavítás esetében inkább otthon javítötták ki a gépeket. Viszont a mozgó javítóműhely kiküldése túlságosan költséges volt. További hibát jelentett az is, hogy a gépállomások javítóműhelyei elsősorban a tervet igyekeztek teljesíteni és a rosszul megválasztott tervteljesítési mutatók arra ösztökélték őket, hogy hanyagolják a sok munkát és a kevés anyagfelhasználást igénylő gépjavításokat. Igyekeztek főjavításokat és nagy anyagfelhasználással járó munkákat szerezni, ami természetesen ellentétbe került a szövetkezetek érdekeivel. A jövőben ezen a téren is változás várható. A géphibák megelőzésében nagy jelentősége van a gépeket kezelő emberek szakképzettségének. Ezért a jövőben szeretnénk felújítani a hosszabb lejáratú bentlakásos gépkezelői iskoláztatást, ahonnan valóban szakképzett emberek kerülnének ki. A gépállomások most is igyekeznek fokozni a szövetkezeti dolgozók szakképzettségét. Ám a 3—6 hétig tartó, munka után látogatott tanfolyam csupán felületes ismereteket nyújthat, s ezért ne csodálkozzunk azon, ha az ilyen gyorsan kiképzett traktoros vagy kombájnos tanácstalanná válik minden kisebb géphiba esetében. Egyszóval a gépállomások és a szövetkezetek között* vadéban szocialista kapcsolatokat akarunk kiépíteni. -gir-A z új esztendő, amelytől mindannyian sok jót várunk, lényeges változást hoz a magyarnyelvű mezőgazdasági sajtó kiadásában is. A Mezőgazdasági Termelés című havi szakmai folyóirat megjelenésével teljesül a mezőgazdasági szakemberek régi kívánsága és lehetőség nyílik arra is, hogy a Szabad Földműves a falu sokrétű életét tükröző hetilappá formálódjék. Ezzel az intézkedéssel gyakorlatilag megvalósul azoknak az olvasóknak a javaslata, akik több éven keresztül bizonygatták, hogy a hetenként kétszer megjelenő Szabad Földművest ésszerű lenne egy nagyobb terjedelemben és ízléses kivitelezésben megjelenő hetilappá fejlesztem. Mitagadás benne, el kell ismernünk, hogy lapunk a hetenként kétszeri megjelenés mellett képtelen volt a falu minden problémájával foglalkozni és a hírközlés tekintetében is „öregnek“ bizonyult. A hetenként egyszeri megjelenés mellett azonban a Szabad Földműves olyan lappá formálódhat, hogy elnyerheti a különböző kérdések iránt érdeklődő előfizetők tetszését. Megteremtjük az összes előfeltételeket ahhoz, hogy lapunk minden hét szombatján eljusson az olvasókhoz, s így a mezőgazdasági dolgozóinknak hétvégi olvasmányává váljék. A bővített terjedelmet, amely hetenkét egy két oldal kétszínű nyomással megjelenő tizenhat oldalas újságot jelent úgy szerkesztjük, hogy az olvasók igényeit teljesen kielégítse Lapunk továbbra is népszerűsíti és leírását adja azoknak a' haladó munkamódszereknek, amelyek rendkívül jó eredményekhez vezettek. Tehát következetesen törekszünk arra, hogy a Szabad Földműves a mezőgazdasági dolgozók nyilvános tapasztalatcsere-fórumává váljék. Végre teljesülhet a méhészek, a vadászok, a halászok, a kertészeti és szőlészeti dolgozók, valamint a gyümölcstermesztők régi kívánsága is, mert lapunk a jövőben rendszeresen foglalkozik munkájukkal, népszerűsíti eredményeiket s hasznos tanácsokkal segíti munkájuk korszerűsítését és hasznosságának növekedését. A hetilapban arra is jut hely, hogy egyengessük a mezőgazdasági üzemeinknek az ipari üzemekhez és a felvásárló szervekhez fűződő sokoldalú kapcsolatait, s ha arra szükség van, síkra szálljunk az egymás kölcsönös segítségére épülő szocialista adás-vételi kapcsolatok érvényesüléséért, illetve hogy harcoljunk az olyan törekvések ellen, melyek esetleg egyes vállalatok részé» ről a mezőgazdasági üzemek megkárosítására irányulnak. Hetilapunk segítségével áttekintést nyernek az előfizetők a nemzetközi helyzet alakulásáról ugyanúgy, mint a nagyobb jelentőségű belföldi eseményekről. De nem mulasztja el lapunk a legújabb törvények és rendeletek ismertetésit sem és minden esetben kielégítő választ és tanácsot ad az olvasók kérdéseire. A tizenhat oldalas terjedelemből bőven jut hely arra is, hogy a falu társadalmi problémáival foglalkozzunk. Abból a tényből indulunk ki, hogy a falusi emberek életére nem. csak a termelő munka jellemző. Sokszép, de ugyanakkor még sok káros jelenség is észlelhető falvaink közösségi életében. A közösségi élet példás, szép jelenségeit népszerűsítjük majd, és a társadalmi együttélés zavaró körülményei ellen szívós harcot folytatunk. A Szabad Földműves a jövőben hatékonyabban kívánja szolgálni falvaink kulturális felemelkedését is. Ezért visszatükrözi majd a falusi kulturális élet kibontakozásának folyamatát és az olvasóit tájékoztatja hazánk és a világ nagyobb jelentőségű kulturális eseményeiről. A megjelenő elbeszélések, tárcák és versek pedig gazdagítják irodalmi ismereteik tárházát és kellemes hétvégi szórakozást nyújtanak. Lapunk belpolitikai rovata a hazai események ismertetése mellett foglalkozik majd mindazokkal a törvényekkel és rendeletekkel, melyek valamilyen formában összefüggnek a mezőgazdasággal, illetve a falusi dolgozók életével. Nem hiányzik majd lapunkból a nemzetközi helyre* ismertetése sem, mert a hét végén részletes áttekintést adunk a nagyobb jelenöségű nemzetközi eseményekről. Olyan lappá módosul a Szabad Földműves, hogy a falusi családok minden tagja megtalálja benne a maga olvasmányát. Kedveskedik majd a legkisebbeknek, a mezőgazdasági dolgozók gyermekeinek, de hasznos tanácsokkal szolgál az asszonyoknak is a harmonikus családi élet kialakítását és fenntartását szorgalmazó igyekezetükhöz. A rádió és a televízió műsorának rendszeres közlése által pedig lapunk olvasói időben megismerkednek a bratislavai és a budapesti adások műsorával. Hisszük, hogy lapunk a módosított terjedelmében, tehát a megváltozott körülmények között is közkedveltségnek örvend majd olvasói körében és népszerűvé válik ott is, ahol eddig még riem ismerték. Szerkesztőség. Szülök, tanítók, nevelők találkozója Az Ipolysági Mezőgazdasági Műszaki Középiskola pedagógusai meghitt légkörben találkoztak a diákok szüleivel. A tanárok részletesen beszéltek a tanulók előmeneteléről, viselkedéséről, jó vagy rossz tulajdonságáról. A tantermekben osztályonként hirdették ki a tanítás eddigi eredményeit. Képet kaptunk arról, milyen nehéz a pedagógus dolga, hisz minden diákká! másképp kell bánni, más a gyengéje vagy az erénye. Meggyőződtünk róla, hogy a tanítók ismerik tanítványaik egyéni életét is. nuló matematikából a legjobb. Könyvvitelből is egyest kapott. Zsideg Ilona is jól tanul, a szaktantárgyakból egyesre áll, de a nyelvekkel egy kissé küzd. Az I. A osztályban viszont ván mit hallgatni Keresztes Katalin édesanyjának. Az előmenetel 3,6 körül mozog. Ilyen esetben már nincs a viselkedésben, mind a tanulásban visszaesik. A diákok továbbnevelésének érdekében nem árt, ha boncolgatjuk az iskola és szülői nevelés néhány problémáját. Örömmel mondhatjuk, hogy az Ipolysági Mezőgazdasági Műszaki Iskola gyorsan fejlődik. Az érettségit nyújtó négyéves iskola hat évfolyammal rendelkezik. Az általános mezőgazdasági szakképzés mellett két évfolyam ökonómiai irányzatú. A tantermek elég tágasak és a szertárak jól felszereltek. Az ebédlő és a konyha kitűnő. Persze, kisebb-nagyobb hiányosságok akadnak. Szükség lenne tornateremre és nagyobb kultúrhelységre, de a jövőben ez a probléma is megoldódik, A tanári kar megfelelő képesítéssel rendelkezik. Nemrég kaptak két főiskolai végzettségű munkaerőt, akik szintén hozzájárulnak a tanítás színvonalának emeléséhez. A pedagögusqk minden erejükkel arra törekszenek, hogy a diákok meghálálják az állam anyagi támogatását. Nagy tétről van szó. Az igazgató szerint egy érettségiző diák 40 — 50 ezer koronájába kerül az államnak. Hacsak az anyagi részt veszszük is figyelembe, tanítónak, diáknak. szülőnek igyekezni kell, hogy a magas anyagi támogatás ne legyen hiábavaló. Balia László tanár az emésztőszervekről tart előadást a diákoknak. Csutora Imre tanító a III. osztályban Buda Ernő diák hibáiról beszélt Sértődő természetű és ha hazamegy néhány napra, legtöbbször hétfőt nem jelenik meg az iskolában, annak ellenére, hogy otthonról időben té' vissza. Édesapja csak a szülői értekezleten szerzett tudomást fia hanyagságáról. A II. B ökonómiai osztályán Makrai tanár elvtársnő Turá nyi Zsuzsikáról. elismerően nyilatkozik. Csupa egyeseket sorolt fel. A tastipendium. Az anyja gondolkozik is: taníttassa-e totvább a lányát? Sok-sok probléma vetődik fel. Bizony akad elég javítanivaló A tanterv alapos elméleti oktatást túz k: egybehangolva gyakorlati órákkal, de hiányzik a gyakorlati szakoktatás és a megfelelő szülői nevelés. Makra Miklós igazgató és Bállá László tanafőleg ezt a problémát feszegetik Több példa bizonyltja, hogyha a szülök nem törődnek a gyerekkel, mind Ha összegezzük az eredményeket, megállapíthatjuk, hogy az iskolai nevelés magas szintű. A diákok is igyekszenek minél tökéletesebben elsajátítani a tananyagot. Minden osztályban tanulmányi csoportok alakultak, amelyek segítik a gyengébb képességű diákokat. Az iskolán belül: képzésben tehát nem is lenne nagyobb hiba. viszont sokkal súlyosabb probléma, hogy a falusi gyerekek többsége elszakadt a mezőgazdaságtól. Bállá László pedagógus helyesen jegyezte meg, hogy a diákok nem tudják, mikor lakik jól a tehén, nem látták, hogyan ellik, nincsenek tisztában más gyakorlati kérdésekkel sem. Ezen egyrészt úgy lehetne segíteni, ha az iskola megkapná már végre az Ígért tangazdaságot. A napokban a járási szervek kedvezően döntöttek ebben az ügyben. Azonban a tangazdaság sem old meg mindent. A diákok szülei helyesen tennék, ha gondoskodnának arról, hogy fiaik rövidebb-hosszabb ideig meglátogatnák a falujukban lévő mezőgazdasági üzemek állattenyésztését vagy növénytermesztését, ahol a gyakorlati tapasztalatokkal ' rendelkező emberektől sokat tanulhatnának. Az iskola a jövőben csakis úgy adhat a mezőgazdaságnak kiváló szakembereket, ha az iskolai nevelés a szülői neveléssel párosul. A jövő mezőgazdasági szakembereinek sokoldalú képzettséget kell szerezniök az iskolában. Többek között kulturális téren is. Littera Katalin és Gál Gabriella nevelőnők már megtették az első lépéseket ezen a téren, amit a szülök tiszteletére rendezett ünnepi műsorból láthattunk. Habár előfordultak kisebbnagyobb hibák, megvan minden remény arra, hogy a jövőben helyes irányba terelik a kulturális életet. Az utóbbi napokban néhányan táncoktatáson vettek részt. Ez biztosíték arra, hogy az iskola táncegyüttese eredményesen szerepel majd a jövőben. A negyedikesek szalagavatóján Pál Dezső osztályfőnök bíztatva búcsúztatta a diákokat, kifejezte reményét, hogy az érettségi vizsgán és az életben is valamennyien megállják a helyüket. A tanulmányi eredmények azt mutatják, hogy a tanárok és tanulók jó munkát végeztek. A szülők bátran adhatják gyermekeiket ilyen színvonalas iskolába. Bállá József A szülőket a diákok kultúrműsorral szórakoztatták Mit hoz oz új esztendő Kedves Olvasó '•
