Szabad Földműves, 1964. július-december (15. évfolyam, 54-104. szám)

1964-12-12 / 100. szám

Döntő fordulat Ekéién Esőtől terhes fellegeket: kerget a szél. Az útmenti fák csupasz ágai fázósan hajladoznak. A vasútállomás­tól ezüstösen kígyózó országút sza­lagja fut a falu felé. Rajta hazafelé igyekvő emberek körvonalai bonta­koznak ki az est homályában. Szó alig hallik. Csak itt-ott egy mondatfosz­lány. Aztán ismét mélységes csend. Csupán az igyekvő lábak szapora ko­pogását hallani. Az egyik csoport nyomába szegő­döm és szótlanul rovom a három kilo­méteres utat. Messzi fények jelzik utam végcélját. Az országút jobb oldalán vékony drótkerítéssel határolt terület. Elő­térben széna- és herekazlak. Kissé távolabb a gazdasági épületek. A má­zsaháznál térek le az országútról, így közelítem meg a szövetkezet irodáját. Az iroda ablakai sötétek, környéke kihalt A szövetkezet vezetői már be­fejezték naoi munkájukat, csupán az áliattenvész'és irányítói nem. Varjú János segédzootechnikus és .Német Dénes zootechnikus még szolgálatban van. Az esti fejés és etetés ideje ez. Mielőtt a telep — vagyis az istállók — megtekintésére indulnánk, együtt vitatjuk meg az állattenyésztés jelen­legi helyzetét. — Az elmúlt év nyarán teljesen likvidáltuk a tehénállományt — tájé­koztat Varjú elvtárs. — Ezt a Bang­­kór fertözöttség tette szükségessé. A tehénistállók fertőtlenítése után a szövetkezet vezetősége egészséges állományt vásárolt. — Jelenleg 418 darab a szarvas­marha-állomány — veszi át a szót Német elvtárs, a szövetkezet zootech­­nikusa. — Tehénállományunk 173 da­rab. Az állatok egy része TBC által fertőzött, de ezek folyamatos selejte­zése folyik. Helyette saját nevelésű fiatal üszőket állítunk be. Jelenleg 30 darab növendékállattal egészítjük ki az állományt. Ez sokat jelent a tej­termelés növelése terén. Jelentős fordulat állt be az ekeli szövetkezet állattenyésztésében a pré­miumrendszer bevezetése óta. Meg­szilárdult a munkafegyelem, a gondo­zók nagyobb gondot fordítanak a tisz­taságra és a takarmányok előkészíté­sére. Dacára annak, hogy a takarmá­nyok minősége nem kielégítő és a ta­karmánynormák sem felelnek meg a követelményeknek, a tehenészet dol­gozói és fejői az év elejétől 5,5 literes fejésátlagot érnek el. Ez nem sok, mégis lehetővé tette, hogy az idei 210 ezer liter tejeladási tervüket a har­madik negyedév végéig 20 ezer liter­rel túllépjék. Az eredményeket egyéb tényezők is igazolják. Mégpedig a következők: az ekeli szövetkezetben például első ízben történt meg a szövetkezet fenn­állása óta, hogy a növendékállatok egyéves korukban elérik a 320 kg-ot. Ugyancsak kedvező a borjak elválasz­tása is. A harmadik negyedév végén minden egyes tehéntől egy borját választottak el. A higiéniai követel­mények szem előtt tartása következ­tében csökkent az elhullás is. Amíg az elmúlt években átlag 25—30 borjú pusztult el. ez évben csupán három. A második félév száraz időjárása következtében a vártnál alacsonyabb lett a takarmányok hektárhozama. Ez kihatással van az állatok takarmányo­zásának folyamatos biztosítására. Csupán 20 vagon szálastakarmányuk van. Ebből a mennyiségből még kény­telenek eladni, hogy abraktakarmányt vásárolhassanak a sertések számára. A hiányt silótakarmánnyal pótolják, amelyből 190 vagonnal rendelkeznek. Bagor Ferenc, Géczi Mihály, Balta József, Kovács Mária és a többi dol­gozó gazdaságosan bánik a meglevő készletekkel. ☆ A sertéstenyészet dolgozói is be­csülettel helytállnak. Kovács György és ifj. Bállá Lajos 100 anyasertést gondoz: Anyasertésenként 12 malac elválasztását tervezték. Becsületes munkájuknak köszönhető, hogy a har­madik negyedév végéig egy anyától 11 darab malacot választottak el. Az elválasztott malacok átlagsúlya 14—15 kg. Dicséretet érdemelnek ezek a dol­gozók azért is, hogy míg az elmúlt évek folyamán az említett munkasza-Tompái apróságok A tojnpai egyesített szövetkezet ha­tára már elcsendesült, de á gazdasági épületekben nem szünetel a munka. A szövetkezet irodájában is szorgal­masan dolgoznak a könyvelők, a szá­mok tengerében. Itt is, ott is elleshető egy kis eredmény, visszásság. íme az apróságok: KÖZEL 50 EZER KORONA DOHÁNYBÓL HEKTÁRONKÉNT A dohánytermesztés eredményeit Csata Kati könyvelő összegezi. A terv szerint 128 mázsa dohányt kellett vol­na eladni, de 152 mázsa elszállítására került sor. Hektáronként 19,02 q hek­tárhozamot értek el és ezért 49 849 koronát kaptak. Az összbevétel 8 hek­tárról 398 798 koronát tett ki. Nem hiába jókedvű Mihalovics János a do­hánycsoport vezetője. JÓL TELJESÍTIK A SZERZŐDÉSES ELADÁST Bár a sertéshús eladási tervének teljesítésében mutatkozik némi lema­radás, marhahúsból november 27-ig 250 mázsa helyett 252 mázsát adtak el, tejből pedig 130 000 liter helyett 140 000 litert. Sokkal több marhahús kerülhetett volna a piacra, de itt is felmerült a „bikaprobléma“ és több mint egy tucat hízómarha vár elszál­lításra. Egyelőre etetik őket, de nem tudni, mi lesz a sorsuk. NINCS VAKARÓ ÉS LÁNC A gulyások kisebb-nagyobb sikerrel dolgoznak. Matús János, Bagonya Já­nos, Siándor György fejt már 7 litert is naponta. Most csak 4 liternél tar­tanak. Mudrák Sándor zootechnikus viszont a napi ellenőrzésből megmu­tatja, hogy a tejzsír 4,2— 4,5-ig emel­kedik fel. Pár évvel ezelőtt még tehe­nenként 2400 liter tejet fejtek, de most jó lesz, ha elérik a 2000 litert. A leromlás okát a helytelen takarmá­nyozásban látják. Most is kevés répa­szeletet kaptak a cukorgyáraktól. Egyéb probléma is akadt. Panaszkod­nak, hogy nincs ílég vakaró és lánc. A teheneket mindenféle kopott köte­lekkel kötik be. —b — A lelkiismeretességen és pontosságon múlik A tehenek takarmányozásánál mindenekelőtt arra kell töreked­nünk, hogy az eleséget a takar­­mányelökészítöben rétegezett ku­pacokból minden egyes tehenész átkeverje és így szedje a szállító­­eszközre, különben megkárosítaná munkatársát és a rábízott állato­kat, ami viszont hozamcsökkenést' idézne elő. Persze, akadnak olyan gondozók is, akik kiválogatják a bepácolt szecskázott takarmány javát, de elfelejtik, hogy sok eset­ben ezzel is kárt tesznek, mert a túlságosan egyoldalú etetés ár­talmas, s a legtöbbször bélmükö­­dési zavarokkal jár. így az állat közérzete rossz, s tejhozama is csökken. Mire van hét szükség a szaksze­rű takarmányozáson kívül? A vá­lasz egyszerű. Lelkiismeretességre és pontosságra a fejésnél, tiszto­gatásnál, befolyatásnál és a borjú­nevelésnél egyaránt. A tejtermelés igen fontos köve­telménye, hogy a tehén évente bor­jazzon. S ha megkapja a neki járó táplálékot, egészen biztos, hogy bőven ad tejet. Télen és kora tavasszal ügyel­nünk kell továbbá az istállók ál­landó hőmérsékletére és a rend­szeres szellőztetésre. Óvakodjunk a huzatos istállótól, mert a hideg levegőtől az állat fölfázik, s ez tejmirigy-gyulladást okozhat. Ez viszont újra tejcsökkenéssel jár. Nálunk télen a vemhes tehenek­kel takarmányrépát is etetünk, ami nagyon jó, de viszont nem szabad a takarmányhoz fagyos répát ke­verni. mert az ilyen eleség etetése majd minden esetben elvetélést okoz. A friss fejősöknél nagyon fontosnak tartom a fejés rendsze­rességét, különösen a gépi fejést követő kézi utánfejést, amelyet sokhelyütt elhanyagolnak. Az el­hanyagolt állat egyes tőgynegye­deiben gyulladás áll elő, s műkö­désük teljesen meg is szűnhet. Né­zetem szerint bármelyik tehén jól tejelhet, ha mindent elkövetünk hozamának megtartására, illetve növelésére. Gerhát István fejő (Udvardj Néhány perc a gazdasági udvaron kaszon csupa koszos malacot nevel* tek, most tiszta, egészséges malacok kerülnek ki a kezük alól. A malacok elhullását pedig teljesen kiküszöböl­ték. — Szükségesnek tartom megemlí­teni Gőcze Károly, Máté Ferenc, Sár­közi István, Pataky Katalin és Bállá Ilona sertésgondozókat is — mondot­ta Németh elvtárs —, akik több mint 1000 darab sertést gondoznak. A rend és a tisztaság az erényük. Az ő érde­mük, hogy a szövetkezet minden na­gyobb nehézség nélkül teljesíti eladási kötelezettségét. És ez lehetővé teszi az állattenyésztés pénzügyi tervének teljesítését is. Jövedelmező kacsa- és pulykatenyésztés Ez évben jól bevált a kacsa- és púlykatenyésztés. Kacsából 5000 da­rabot neveltek tel, amelyeket 60 na­pos korukban 2.20 kg-os átlagsúlyban adtak el. Magyarics Erzsébet szorgal­mának eredménye a 740 pulyka is, amelyet a közeljövőben adnak piacra. Ez kb. 74 000 koronát jelent a közös számára. A baromfiakkal nem volt szerencséje a .szövetkezetnek, mert a tyúkok nagy része TBC-beteg és ez kihatással van a tojáshozamra. A látottak alapján bátran állítha­tom, hogy az ekeli szövetkezet istál­lóiban példás a rend és a tisztaság. Az elmúlt évekhez viszonyítva döntő fordulat következett be. Andriskin József (Komárom) 9 Fokhagyma, mint orvosság. Reinhold Lubenan gyógyszerés 1585- ben végighajózik a Dunán, Bécsből Konstantinápolyba. Panaszosan jegyzi meg, hogy a magyarok, akárcsak a törököd nem sokra becsülik a gyógy­szert, mindenféle betegségre fok­hagyma az orvosságuk. Reinhold elragadtatással ír Csalló­közről, hogy milyen bőven termi a gabonát, s hogy itt fogják a legszebb vizákat (a vizáknak ma már se híre se hamva — a szerk. megjegyzése), s évente sok ezer ökröt hajtanak Re­­gensburgba, Augsburgba és Nürn­­bergbe. Az alistáli szövetkezet gazdasági udvarán egy félig kész épület vonja magára a figyelmet. Emeletesnek ké­szül, s különböző pontjain vagy tíz­­tizenkét ember szorgoskodik. — Nálunk rengeteg témát találhat — mondja az építöbrigád vezetője, Szabó István. — Itt vannak például a dohányosok, akik 150 %-ra teljesí­tették tervüket. Gyönyörű termést takarítottak be. Vagy a szőlészek... Azok is kitettek magukért, de ki ám, hisz ... — És az építőbrigád? — Hát gyorsabban is tudnánk dol­gozni — mondja a vidám, életkedvvel teli ember —, de valami mindig fé­kezi munkánkat. Ennek az irodaépü­letnek már tető alatt kellene lennie, de nem tudtunk deszkát kapni. Per­sze, ezért senkit sem okozhatunk, mert nem terveztük előre az építke­zést és nem jelentettük be a szükség­letet. Ám mire megjönnek az igazi hidegek, befedjük ... A korszerű, 450 000 korona költség­­vetéssel készülő épület emeletén iro­dák, földszintjén pedig szociális hely­ségek lesznek. Zuhanyozókat rendez­nek be, s ezenkívül mindenki kap egy kis szekrénykét, ahová munkaruháját elhelyezheti. — Az épület kívülről is mutató« lesz — magyarázza Szabó elvtárs a terv felett —, modern, lapostetejű lesz, mint a városi házak. Alul körben piros csempe és az ablakok alatt szí­nes kockák díszítik majd. Ha elkészül, környékét parkosítjuk. Szabó Istvánnak szívéhez nőtt éz a' munka. Harmadik éve a tizenkéttagú brigád vezetője. Ezalatt az idő alatt’ felépítettek 10 kukoricaszárítót, két 8 m széles és 48 m hosszú silógödröt, egy szabadistállót átalakítottak mag­tárrá, továbbá építettek egy garázst a traktoroknak és más mezőgazdasági gépek számára. Ezenkívül elvégeztek minden karbantartási munkát, ami a szövetkezetben akadt. A brigád a me­zőgazdasági munkákból is kiveszi a részét, főleg csúcsmunkák idején. Összegezve: a szorgalmas építők Veidrinszky Ferenc, Sátor Dénes, Ilka Alfréd, Szabó Imre, Ilka Mihály és a többiek a dohánytermesztőkön és sző­lészeken kívül szintén megérdemlik a dicséretet. -kév-Fölfelé ível a fejlődés görbéje Nemesócsán C ikertelenségek és sikerek hosszú útját járták meg a nemesócsai szövetkezetesek, míg elérték a mai színvonalat. Nem volt könnyű dolguk az 1959. évi négy és félmillió korona bevételt az ez évi 9 millió koronára emelni, vagyis megkétszerezni. Csakis így tudták a munkaegység értékét az öt évvel ezelőtti tíz koronáról 24 ko­ronára gyarapítani. A szövetkezet megalakulása óta sokminden történt. Ám okultak az el­követett hibákból. A vezetés megszi­lárdult, s a járás utolsó helyen kullogó szövetkezete a három legjobb közé küzdötte fel magát. Ma már az embe­rek egészen másként vélekednek erről a közös gazdaságról. Elismerésüket fejezik ki! Nem véletlen tehát, hogy Halász Jánost, a szövetkezet elnö­két, nemzetgyűlési képviselővé vá­lasztották. Ilyen magas tisztségbe csak példás, köztiszteletben álló em­ber kerülhet. Ez a tény is arról győz meg, hogy az elnök hozzáértő, jó kor­mányosa a közösnek. Amikor az őszi munkák befejezésé­ről érdeklődünk, Szabó Gyula, a szövetkezet agronómusa egy mondat­ban válaszol: — Már lassan el is felejtjük__ a mélyszántásnak még a múlt hónap második felében pontot tettünk á vé­gére. A 100 hektárnyi cukorrépát, 560 hektár kukoricát idejében betakarí­tották, az őszieket ugyancsak kelló időben elvetették . .. megannyi terve­zett és tervezetlen munkát befejeztek. A kassai járás egyik községében jegyezte meg valaki: „Szövetkezetünk sokkal szebb eredményeket érhetne el, ha a helyi nemzeti bizottság is szívügyének tartaná a szövetkezet fejlődését és ha közösen intéznék a fájós problémákat.“ Ennek a mondás­nak mély jelentőségét csak a két községből egyesített Sady nad Tory­­sou-ban tudtam felmérni. A község­ben a HNB és a szövetkezet vezető­sége szorosan együttműködik. Ennek köszönhető, hogy a tervezett felada­tokat a tartalékok feltárásával, szo­cialista munkaversenyek és kötele­zettségvállalások segítségével jóval túlszárnyalták. A tagok elhatározták, hogy tervén felül 30 000 tojást, 20 000 liter tejet és 10 vagon cukorrépát adnak el. Szorgalmasan nekiláttak a munkálatok elvégzésének. Mindent időben és jó minőségben végeztek, úgy ahogy a szakszerű mezőgazdálkodás megkí-Itt értik ám a módját, hogy kell a munkát fennakadás nélkül szervezni. 1636 hektár szántóval rendelkezik a nemesócsai szövetkezet. Négyszáz­ötven hektáron magtermesztéssel fog­lalkoznak. A bevétel rohamos emelke­dését jórészt ennek is köszönhetik. Az idei aszályos nyár nem kedvezett a növénytermesztésnek. S nyomban meg is kérdeztük, vajon nem fizet­tek-e rá erre az igényes, sok szorgos munkát követelő magtermesztésre. — Nem fizettünk rá — hangzik a határozott válasz. Földes Béla könyvelő szavaiból is az tűnik ki, hogy az állattenyésztés után a magtermesztés a legjövedel­mezőbb, hiszen az idén 1 200 000 ko­rona volt a bevételük. Az agronómus a magtermesztés lelkes híre. Két éve foglalkoznak magtermesztéssel, s az eredmények valóban jók. Nemcsak azért tértek át a növénytermesztés szakaszán a mag­termesztésre, hogy jövedelmező. így nincs gondjuk a saját magszükséglet beszerzésével; a helyi talaj- és éghaj­lati viszonyoknak legmegfelelőbb faj­tákat termesztik, s emellett az is előny, hogy javítják általa a talaj­szerkezetet, ugyanakkor a tagság fog­vánja. Sem a tavaszi munkálatoknál, sem az aratásnál nem történt fenn­akadás. Folyamatosan teljesítették az állattenyésztés feladatait is. Augusztus 29-én aztán a szövetke­zet ünnepi gyűlést tartott — a helyi nemzeti bizottság úgyszintén — és megünnepelték az SZNF 20. évfordu­lóját, valamint értékelték a kötele­zettségvállalások teljesítését. A vezetőség megelégedéssel állapí­totta meg, hogy valamennyi ígéretet valóra váltottak. A munkát azonban még ezzel nem tartják befejezettnek. Az év végéig terven felül 60 000 to­jást, 22 000 liter tejet, 20 mázsa húst, 10 vagon cukorrépát, 400 kg gyapjút és 20 mázsa lucernamagot adnak el. Hogy minek köszönhetik ezeket a szép eredményeket? A kölcsönös meg­értésnek és a jó együttműködésnek a helyi nemzeti bizottsággal. Iván Sándor XKassa) lalkoztatottságát is kedvezően befo­lyásolja. Meg kell említenünk azt is, hogy éz a szövetkezet az utóbbi években nem szorult támogatásra, kivéve a kombájn-segítséget, amelyet Plzen­­ből kaptak. A segítséget még a nyár folyamán viszonozták. Tekintve, hogy nemrégiben még egy SZK—4-es kom­bájnt kaptak, a meglévő két ZSM kombájn, s az egy EMAG elegendő lesz a gabona gyors és zökkenőmen­tes betakarításához. Sőt, más szövet­kezeteknek is segíthetnek. A mintegy húsz traktoros télen sem tétlenkedik. A trágyahordáson és al­kalmi szállításon kívül is akad munka. A múlt télen például a gazdasági udvar területét fásították: 1800 jege­nyefát ültettek. így két-három év múlva megváltozik a gazdasági udvar képe: a sok fa hüs árnyékot nyújt majd embernek, állatnak egyaránt'. Most a szövetkezet kormányosai a komáromi építkezési vállalatokkal tárgyalnak; a télid oben szállítást vé­geznének — erre kötnek szerződést. A nemesócsai szövetkezet fejlődési görbéje 1959 óta egyre feljebb ívelő irányzatot mutat. Az idei 9 millió ko­rona bevétel azonban távolról sem jelenti a végső számot. A termelés fokozására még számos lehetőség kí­nálkozik. Ezt éreztük az agronómus szavaiból is. Az idén 100 hektáron termesztettek cukorrépát, s öntözés nélkül 339 mázsát értek el átlagosan, hektáronként. A kísérletképpen öntö­zött húsz hektárjuk átlag 470 mázsát termett. Ügy hisszük, fölösleges az öntözés előnyösségét magyarázni. Fűry József Az együttműködés eredménye 1964. december 12-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents