Szabad Földműves, 1964. július-december (15. évfolyam, 54-104. szám)

1964-12-09 / 99. szám

Kiváló szakemberek Látogatás egy újításban élenjáró mezőgazdasági üzemben A Párkányi Állami Gazdaság gép-* javító műhelyének dolgozói kiváló szakemberek. Ez a megállapítás nem tőlem Származik. Azok a dolgozók állítják ezt, akik a kezük alól kikerülő mezőgazdasági gépekkel dolgoznak. A közelmúltban az igazgatóságon jártam. Munkám végeztével ellátogat­tam a gépjavító műhelybe is. Skuta Zoltán üzemvezető kíséretében meg­tekintettem az egyes üzemrészlege­ket. A különféle megmunkáló gépek egész sora teszi lehetővé számukra, hogy a legbonyolultabb javításokat is elvégezhessék. És nem egy alkalom­mal rákényszerülnek, hogy a hiányzó alkatrészt maguk készítsék el. Külö­nösen a csúcsmunkák idején fordul elő, hogy egy-egy eltörött alkatrészt pótolni kell, de nincs raktáron. Be­szerzése pedig időveszteséget jelen­tene. Nincs más megoldás, mint a szükséges alkatrész elkészítése. Ötle­tekért nem mennek a szomszédba. És a tudásukat sem rejtik véka alá. Ha valamelyiküknek egy jó ötlete támad, közli a másikkal és máris a megvaló­sításon törik a fejüket. Soraikban nem egy újító dolgozik, akik azon munkálkodnak, hogy meg­könnyítsék a mezőgazdasági dolgozók munkáját és olcsóbbá tegyék a terme­lést. Az emberi ötletesség és újító­készség példája a kukoricakombájn fosztóhengerének pótlása. Ugyanis az eddig használatban levő hengerek gumianyaga az üzemeltetés alkalmá­val hamar megrongálódott és ennek r Érdemes következtében a végzett munka mi­nősége nem felelt meg a követel­ménynek. Sok volt az állási idő és kicsi a gépek teljesítménye. A fenti hiányosság kiküszöbölését Dorna Sán­dor mechanizátor oldotta meg. Az elhasznált hengerekből leköszö­rülik a megrongált gumianyagot és azt a gépjavító műhely dolgozói által gyártott formákban a lévai vulkanizáló üzemben újra öntetik. Az új eljárás alapján készült hengerek élettartama lényegesen fölülmúlja a gyárilag ké­szített hengerekét. Előállítási költsége pedig sokkal alacsonyabb. Míg a gyá­rilag előállított hengerek darabja 270, a fenti eljárással készült felújított henger csak 150 koronába kerül. Ez azt jelenti, hogy az állami gazdaság, a házilag készített hengerek darabján 120 korona költségmegtakarítást ér el. Ez az újítás csak egy a sok közül. Mert a gépjavító műhely dolgozóinak ötlete nyomán, több újítási eljárást alkalmaznak a gyakorlatban. Dorna Sándor mechanizátor, az újí­tási javaslatok előadója pontos nyil­vántartást vezet a beadott újítási javaslatokról. Az elmúlt évben 18 újí­tási javaslatot nyújtottak be a gép­javító műhely dolgozói. Ezek nagy részét realizálták, amiért a dolgozók pénzjutalomban részesültek. Az iroda falán függő dicsérő oklevél is arról tanúskodik, hogy az érsekújvári járás mezőgazdasági üzemei közül a leg­tevékenyebbek az újító mozgalom terén. — Ez évben lényegesen emelkedett a benyújtott újítási javaslatok szá­ma —, tájékoztat Dorna Sándor elv­társ. — A harmadik negyedév végéig 25 újítási javaslatot jegyeztem be. A megtakarítás pénzértéke 264 273,90 korona. A legjobb újítók közé tarto­zik Kuklis Imre lakatos, akinek eddig 9 újítási javaslata van kidolgozva. Kuklis elvtárs mindenben a célszerűt keresi. Ha valamit a fejébe vesz, ad­dig nincs nyugta, míg ötlete gyakor­lati megoldást nem nyer. De ugyanígy van Jakus Vince, Gajdos László és a többi szakember is. Ami a gépi berendezést és a meg­munkáló gépek mennyiségét illeti, nem volna baj. Elegendő, géppel ren­delkeznek. Nagyob a baj a javítótér­séggel. A gépek nagy részét hely­szűke miatt kénytelenek a szabad ég alatt javítani. Ha kedvező az időjárás, ez nem okoz különösebb gondot. An­nál inkább, ha esik az eső, vagy ép­pen beköszöntenek a korai fagyok. A Párkányi Állami Gazdaság igaz­gatósága foglalkozik egy javítócsar­nok építésének gondolatával. Időszerű volna ennek mielőbbi megoldása. A műhely dolgozóinak egészsége forog kockán. Ez pedig nem lehet közömbös számukra. . a Andriskin József (Komárom) Üj Üzem épül Rozsnyón. — Ez év májusában kezdtek hozzá Rozs­nyón egy kísérleti baromfitelep építéséhez, amelynek beruházási költsége meghaladja a tízmillió koronát. A 20 000 baromfi befogadására készülő épü­letben keltetőt, neveidét, tojócsarnokot és hizlaldát építenek, teljesen auto­matikus berendezéssel. Kép és szöveg: Lazor Béla (Rozsnyó) • Csehszlovák pártküldöttség utazott Jugoszláviába megjegyezni Szombaton, december 5-én cseh­­szlovák pártküldöttség utazott Belg­­rádba, ahol a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizottságának meghívására részt vesz a szövetség VIII. kongresszusán. A szopósmalacok számára készített melegítőlapokat 1962-ig több üzem gyártotta. Többek között a Holíci Ál­lami Gazdaság műhelye és a jesen­­níkyi Kovo-Drevo üzem. A Kovo- Drevo üzemmel a prágai Központi Mezőgazdasági Műszaki Vállalat gaz­dasági szerződést is kötött az emlí­tett melegítőlapok gyártására. Mivel később megállapították, hogy a két üzemben gyártott melegítőlapok nem felelnek meg a munkabiztonsági elő­írásoknak, gyártásukat leállították és a mezőgazdasági üzemek melegítő­lap-szükségletét 1965-ban és 1964-ben megfelelő figyelmeztetéssel a tarta­lékból fedezték. A jelenlegi időszakban azonban a slanyi Kovodruzstvoban új típusú me­legítőlapot szerkesztenek, amelyet még ebben az évben állami vizsgának vetnek alá és 1965-ben megkezdik sorozatgyártását. Tehát mezőgazdasá­gi üzemeink nem mardnak melegítő­lapok nélkül. Sertéstenyésztőinket azonban fi­gyelmeztetjük arra, hogy a sertés­istállók hőmérsékletének szabályo­zása szempontjából nagyobb jövője van légkondicionáló berendezésnek, amelynek üzemeltetése olcsóbb és sokkal biztonságosabb. Legalább két típusú légkondicionáló berendezést ismertetünk. Az egyik folyékony tüzelőanyaggal működő be­rendezés, amelyet a Mars-Svratka nemzeti vállalat gyárt. Az üzemanya­got az A és az N fűtőolaj és a fűtés­re használt gázolaj képezi. A másik légkondicionáló berendezést a Kovo­­podnik Prága-nyugat gyártja. Ez a TOP—955 jelű berendezés szilárd fű­tőanyagra működik. A napi tüzelő­anyag szükséglet körülbelül 50 kg. Egyetlen berendezés 1000 m3 légtér kifűtésére elegendő. Az itt említett központilag irányí­tott gyártású légkondicionáló beren­dezéseken kívül egész sor olyan lég­kondicionáló berendezést is gyárta­nak, amelyeknek készítését a kerületi szervek ellenőrzik. így a nyugat­szlovákiai kerületben megfelelő típu­sokat gyártanak néhány gépállomáson, többek között a krskanyi, senicei és trnavai gépállomáson is. Drahomíra Marková mérnöknö, az SZNT dolgozója Komáromban épült hajó Lengyelországba. Kevesen tudják, hogy rí kortíáromi hajógyár dolgozóinak gyártmányai, ■ a szép kivitelű, műszakilag kitűnően megoldott korszerű személy- és fehérhajók százai szelik a szovjet csatornák tavak és tengerek hullámait. Ezenkívül Magyarország számára is gyártanak kotróhajókat, amelyből legutóbb Lengyelország is rendelt. Felvételünkön már a lengyelországi kikötőben újra összeszerelt egyik KDB -100-as jelzésű kotróhajó látható, amelyet a komáromi hajóépítők készítetek és adtak ál a megrendelő teljes megelégedésére. Kép és szöveg: Szénássy János (Komárom) A küldöttség vezetője Alexander Dubcek elvtárs, a CSKP KB elnök­ségi tagja, az SZLKP KB első titkára. A küldöttségtől a bratislavai repülő­téren pártunk és kormányunk vezető képviselői vettek búcsút. Ülésezett a KGST végrehajtó bizottsága A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának végrehajtó bizottsága de­cember 2-án és 3-án Moszkvában tartotta XV. ülésszakát, amelyen a tagállamok állandó képviselői vettek részt. A végrehajtó bizottság közlekedési kérdésekről, valamint az egyezményi árakkal összefüggő kérdésekről tár­gyalt. E kérdések azzal kapcsolatban kerültek napirendre, hogy a KGST tagállamok a közeljövőben hosszú-' érvényű kereskedelmi szerződéseket: kötnek egymással. A végrehajtó bizottság a tanács 1965. januári ülésszakának előkészít téséről is tárgyalt. A helyi nemzeti bizottság munkájáról A kassai járás nemzeti bizottságai a tej- és tojáseladási terv folyamatos teljesítésének megszervezésében szép eredményeket érnek el. Már az év elején és a választások után is meg­indult a helyi nemzeti bizottságok részéről a szervezés, hogy minél több tojás és tej jusson a közellátás szá­mára. A kassai járásban tíz hónap eltelte folyamán a négyezer háztáji tehéntől 710 ezer liter tejet adtak el. így az előírt tervet 70 ezer literrel teljesí­tették túl. Egyes községekben szív­ügyüknek tekintik a beadást, így pl. Ösván 537, Alsókemencén 476, Zsebe- Sen 459 liter tejet adnak el tehenen­ként, míg Hatkócon, Poprocson és Felsőtőkésen egyetlen litert sem, Bu­­zitán 14, Felsőláncon 18, Királynépén 70 és Kisidán mindössze 74 literrel járultak hozá a közellátáshoz. Hasonló a helyzet a tojáseladásban is. Sok községben jól megszervezték az eladást, míg másutt csak a vélet­lenre bízták. Míg. Perény-Chymen 60 ezer, Üjbodván 50 ezer darabot vásároltak fel, addig Felsőtőkésen 4000, Trebejovoban 3000, Kőszegen pedig mindössze 2000 darabot vásá­roltak fel. A jó szervezési munkáért meg kell dicsérni az alsókemencei HNB mun­káját, mert mind a tej-, mind a tojás­eladásban a legjobbak közé tartoznak. Iván Sándor (Kassa) Jó barát és tanácsadó A tűzvédelmi szervezet tagjaira, de hazánk minden egyes lakosára is egyre nagyobb feladatok hárul­nak az anyagi értékek megvédésé­ben. A Csehszlovák Tűzvédelmi Szövetség Szlovákiai Bizottsága éppen ezért 1963. januárjától új, magyarnyelvű lapot ad ki „TÜZ­­OLTŐ" címmel, mely havonta egy­szer jelenik majd meg, mégpedig minden hónap elsején. Ez a magyar nyelvű lap jó segí­tőtársa, barátja és tanácsadója lesz a tűzesetek elhárításáért folytatott küzdelemben a CSTVSZ funkcio­náriusainak, a tűzvédelmi alap­szervezeteknek és valamennyi tűz­oltónak. A „Tűzoltó“ színes képe­ket közöl a hazai, valamint a kül­földi tűzvédelmi szervezetek mun­kájáról, életéből, továbbá külön­böző érdekességeket és újdonsá­gokat a világ minden tájáról és hasznos tanácsokkal szolgál házi­asszonyainknak, s vidám, tanulsá­gos gyermekrovata lesz a legki­sebbek számára. Előfizetési díja évente 6 Kés, egy példányszám ára 50 fillér. Előfizetéseket minden postahivatal és postai kézbesítő elfogad. Terjeszti a Posta Hírlap­szolgálata. A Nyugat-szlovákiai Erőművek ko­máromi részlegének irodahelyiségében több berémázott kitüntetés és elisme­rő oklevél bizonyítja a vállalat dol­gozóinak jó munkáját. Legutóbb a szakszervezetek kerületi tanácsának vörös zászlaját nyerték el. Ezzel kap­csolatban elbeszélgettünk Zatovic Já­nos elvtárssal, a komáromi részleg vezetőjével, hogy miként is érték el ezt a nagyszerű eredményt. — Negyedéves tervünket 100 szá­­'zalékfen felül teljesítettük — hangzik a válasz. — Évi tervünket már be is fejeztük s 1964. november 30-tól már terven felül dolgozunk. — Vannak-e szocialista munkabri­gádjaik — kérdeztem tovább. — Vannak, mégpedig három. Pél­dául Havlík Pavel és Nagy Lajos, 6—6 tagú csoportja már el is nyerte a „CSKP XII. kongresszusa“ brigádja büszke címét. Üzemünk jelentkezett „Hazánk felszabadulásának 20. évfor­dulója“ cím elnyeréséért folyó orszá­gos versenymozgalomba. — Milyenek az üzem kapcsolatai a járás mezőgazdasági üzemeivel? — A legjobbak — hangzik a hatá­rozott válasz. — Ahol szükség van ránk, mindenütt ott" vagyunk. Hely­színre megyünk, ellenőrizzük a veze­tékeket és a hibákat azonnal eltávo­lítjuk. Az ilyen alkalmakkor találko­zunk azokkal a karbantartókkal is, akiket a múltban mi képeztünk ki. Több tanfolyamot is rendeztünk az EFSZ-ek és állami gazdaságok dolgo­zói számára, amelyeken körülbelül 100 karbantartót képeztünk ki. — És hogy fizetik, illetve hálálják meg a mezőgazdaság dolgozói? — Egyesek jól, mások rosszabbul. Például elég gyakran fordul elő, hogy a mezőgazdasági gépek kezelői kitörik a földeken levő villanyvezetékeket tartó oszlopokat, amelynek következ­tében komoly károkat és felesleges munkát okoznak vállalatunknak. Az is gyakori eset, hogy a szerelés­hez elkészített kapcsolókat vagy más szerkezeteket megrongálják, vagy le­szántják. Ügy gondoljuk, hogy az ilyen feles­leges kiadásokat elkerülhetnénk, ha nagyobb felelősség-érzettel néznénk az üzem munkájára — fejezte be be­szélgetését Zatovic elvtárs. Holczer László, Komárom Nádas község képe megváltozott A lévai járás egyik kis községét. Nádast szorgos nép lakja. Még 1960- ban megkezdték egy új kultúrház és óvoda építését, amelyeket tavaly ad­tak át rendeltetésüknek. A falu la­kosai több ezer brigádórát dolgoztak le mindkét épület építésénél. Ez év tavaszán egy tűzoltó szertár építését kezdték el. A község utai sem sárosak. A „Z“­­akció keretén belül ötszázezer korona értékű brigádórával járultak hozzá az állami segítséghez. Külön dicsére­tet érdemel Chlpűn János, Kelmét László, Rajnnka Abel, Rocsko József, Demeter Márton és Nóka István, akik a legszorgalmasabbak voltak. A községben levő patak szabályo­zásánál is értékes segítséget nyújtot­tak a lakosok. A felsorolt eredmények alapján nem csoda, hogy Nádas község a faluszé­­pítési akcióban a második helyet fog­lalja el a lévai járásban. Belányi János (Nyitra) 9 Épül az első szövetkezeti lakás Berzétén. Már évekkel ezelőtt felme­rült a kérdés, hogy a Berzétén mutat­kozó lakáshiányt szövetkezeti építkej zés formájában kellene megoldani. E feladat megvalósítását főleg Kovács Károly szorgalmazta, aki a felmerült nehézségek ellenére is összehozta az első szövetkezeti lakásépítők csoport­ját. (Bukó Sándor, Jelsava) 9 Faluszépítés Nagykaposon. — A nagykaposi városi házkezelőség meg­értette a lakbér-rendezés célját. Az utóbbi hónap folyamán számos olyan intézkedést valósított meg, amelyre' már évek óta vár a lakosság. Most ke­rült sor — egy évtized után — a lakó­házak előtti tér elsimítására, az épít­kezéstől fennmaradt vasak és beton­darabok eltüntetésére. Megkezdték az új lakótelepekhez vezető járdák, épí­tését is. (KP) 9 Versenyakció a komáromi hajó­gyárban. A hajógyár dolgozói egyre jobb eredményeket érnek el. A cseh­szlovák—szovjet barátsági hónap al­kalmából számos, említésre méltó akciót szerveztek. Versenymozgalmat indítóiak a 200. hajó elkészítésére és átadására, amelyet a Szovjetunió szá­mára készítenek. A hajógyári dolgo­zók sikereit mi sem bizonyítja job­ban, hogy az év elejétől kezdve köze! 700 újítási javaslatot fogadtak el. Ebből 258-at már be is vezettek a termelésbe. (Kádek Gábor, Ipolyság) 9 Kötelezettségvállalás a felszaba­dulás évfordulójára. A rimaszombati járásban levő abafalai CSISZ-tagok taggyűlésén értékelték a Szlovák Nemzeti Felkelés 20. évfordulójára tett kötelezettségvállalások teljesíté­sét és elhatározták, hogy hazánk' fel­­szabadulásának 20. évfordulójára újabb kötelezettségvállalásokat tesz­nek. Többek között vállalták, hogy négy fiatalt megnyernek a mezőgaz­daság számára, ezenkívül a szövetke­zetben dolgozó fiatalok 70 ezer korona bevétellel többet biztosítanak a szö­vetkezetnek, mint ahogy azt tervez­ték. Hasonló kötelezettségeket vállal­tak a rimaszonjbati járás több szövet­kezetének fiataljai is, amelyeknek értéke meghaladja a két millió koro­nát. (Kovács Zoltán, Abafala) Aki nem segít, legalább ne ártson!

Next

/
Thumbnails
Contents