Szabad Földműves, 1964. július-december (15. évfolyam, 54-104. szám)

1964-12-02 / 97. szám

szaporítása gyökereztetéssel szők lehajtásához 5—6 cm mély árkokat húzunk. Ez'eK'be fektet­jük a hajtásokat és kampókkal a földhöz erősítjük. Az árkokat nem temetjük be. A fejlődés folyamán a rügyek kihajtanak és felfelé növekednek. Amikor elérik a 20—30 cm-es hosszú­ságot, az árkokat porhanyós földdel betemetjük. A növeke­dés folyamán a hajtásokat fo­kozatosan felkupacoljuk és ön­tözzük. Ősszel az ízek között a kétéves részeket elvágjuk és ezzel a kalapácsszerű és gyö­keres résszel ültetjük ki az állandó helyükre. A szedercserjék és a málna szaporításánál megemlíthetjük a felbujtást. A szépen fejlődő hajtásokat július elején lehaj­lítjuk és hegyüket 15—30 cm mély gödörbe rögzítjük. Rend­szeres öntözés következtében a végek begyökerésednek, egye­sek még földfeletti hajtásokat' is hoznak. Tavásszal felszedjük a begyökeresedett bujtásokat és erősítő iskolába helyezzük. Ál­landó helyére csak a következő év tavaszán kerül. foglalkoztunk. Bízunk abbaií, hogy a 'növénykedvelők hasznát veszik és lehetőségük szerint', saját ügyességük segítségével még több bogyósgyümölcsöt éi Brabec I. gyökereztetési módszere ban a mogyoró kezelése során terjedt el. A szaporítás folya­mán az erős és jól beérett vesszőket az anyatőtől 30—35 cm távolságban körkörösen 25— 30 cm mély árokba hajlítjuk és lekampózzuk. A hajtások végé­ből 2—3 rügy a talajfelszínen marad. A gödröket porhanyós földdel megtöltjük és a szeme­ket, amelyek kiállnak a talajból, felcsirkézzük. Ősszel a meg­gyökeresedett bujtványokat le­­vágjúk az anyatőről. A szaporítás egyik lehetősége a sugaras vagy kínai bujtásban mutatkozik. Ez főleg a bogyós­­gyümölcsúek, a mogyoró és a típusalanyok szaporítása esetén alkalmazott módszer. Kora ta­vasszal az anyanövény környé­két felássuk, utána az. egész­séges te erősen megnőtt vesz-Végezetül szólunk még a fejlődéses bújtatásról. Ez elter­jedt gyökereztetési eljárás a faiskolában. Ezzel az eljárással az alma típusalanyainak és a körte birsalanyának elterjedé­sét biztosítják. Mindkettőnél a gyökereztetés után még oltás­sal vagy szemzéssel nemesítik az alanyokat. Nemes birs ese­tében is alkalmazható ez az el­járás. Először vagy sima, sza­kított, esetleg kalapácsos dug­ványt gyökereztetünk. A kihaj­tott vesszőket a következő év tavaszán vágjuk vissza rövidre. Ezekből új hatások keletkeznek. Ezeket növekedésüktől függően folyamatosan feltöltjük. A fel­­töltött föld alatt, a hajtások tövében megindul a gyökerese­­dés. Ősszel a hajtásokat levág­juk a kialakult gyökérrészekkel együtt és kiültetjük. A vissza­vágott tő a következő évben is új hajtásokat hoz. így évekig Leküzdöttük a brucellózist Az elmúlt hét csütörtökén a bratislavai vágóhídon örömtel­jes eseménynek lehettünk ta­núi: levágták Csehszlovákia utolsó fertőzéses elvetélésben szenvedő tehénét'. Ezzel a mi köztársaságunk bésorolódott azok közé a kisszámú nemze­tek közé, amelyek sikeresen le­küzdötték ezt a betegségét'. A fertőzéses élvetélés 20—30 százalékkal csökkenti a tehe­nek termelőképességét, meg­bontja az állományforgót, s a borjú elvetéléséből származó veszteségeken kívül a tehenet is ki kell selejtezni miatta a továbbtenyésztésből, — mivel meddővé válik. Ez a betegség veszélyezteti az emberek egész­ségét is. A CSKP KB 1961. februárjá­ban jóváhagyott határozata sze­rint hazánkban a fertőzéses el­vetélést a jövő év végéig kel­lett leküzdeni. A feladatot égy, évvel hamarabb teljesítettük még a nyugat-szlovákiai kérü­­leiben is, ahol a tenyészetek fertőzötíségé a legnagyobb fokú volt. Az állatorvosok, zootech* nikusok, valamint a szövetkS- zetek és állami gazdaságok dolgozóinak áldozatkész mun­káján kívül ebben nagy szer'epS volt az állami segítségnek is. Kormányunk 1956-tól hazánk­ban 150 millió koronát fordított a fertőzéses elvetélés elleni harcra. Az állatorvosi szolgálat továbbra is megelőző intézke­désekkel igyekszik megakadá­lyozni, hogy ez a veszedelmei betegség ismét' felüsse a fejéi. Sugaras vagy kínai bujtás tudunk a tövekről új növény- gyümölcscserjét nevelnek majd. égyedeket gyökereztetni. Juhász Árpád, prom. ped., Rövid ismertetőnkben csak a a biológia és a mezőgaz­gyökereztetes két változatával, tíasági gyakorlatok a dugványozással és bujtással tanítója Fejbujtás (A szerző tusrajzai) Közönséges bujtás (körbujtás) \1964. december 2.

Next

/
Thumbnails
Contents