Szabad Földműves, 1964. július-december (15. évfolyam, 54-104. szám)

1964-11-07 / 90. szám

Forradalmi változások sodrában Irta: Perl Elemér Szinte már közhelynek számít az a megállapítás, hogy a törté­nelem szekerének előrehaladása a századok folyamán mindinkább felgyorsul. Képletesen mondhatnánk, hogy míg a középkor és az újkor fejlődése postakocsin cammogott, a francia forradalomtól számított legújabb kor szekerét már a múlt században feltalált gőzmozdony mozgatta, addig a mi századunk, a repülőgép korszaka és a haladás gyorsasága is csak a repülőgépével mérhető. Az ókor kezdete és vége ugyan elmosódik az előtte és az utána következő korszakokban, de tudjuk, hogy évezredekig tartott. A középkor évszázadokig, még az újkor is több száz évig, a legújabb kor pedig már csak alig másfél évszázados lenne a polgári történetírás sze­rint, ha 47 évvel ezelőtt nem történt volna olyan nagy társadalmi változás, melyet a marxista történetírás az utóbbi korszak alkonya­ként értékel. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom kétségkívül olyan alap­vető átalakulásnak volt kezdő lépése, mely lényegesen eltér a leg­újabb kornak nevezett történelmi korszak arculatától. A Nagy Októberi Szocialista Forradalomtól számított időszak a népi és szocialista forradalmak időszaka, amelyben az eddigi társadalmi rendszerek legalacsonyabb fokán álló osztálya, a mun­kásosztály a termelésben elfoglalt szerepének megfelelően, a poli­tikai hatalom felé tör, hogy felszabadítsa magát és a vele egysorsú dolgozó rétegeket az uralkodó burzsoázia uralma alól. A megvalósulás útján van az egész világon a Kommunista Kiált­vány által kitűzött perspektíva: „A proletariátus arra használja majd fel politikai uralmát, hogy a burzsoáziát fokról fokra meg­fossza az összes lökéitől, hogy minden termelőeszközt az állam kezében, vagyis az uralkodó osztállyá szervezett proletariátus ke­zében összpontosítson, és a termelőerők tömegét a lehető leg­gyorsabban szaporítsa.“ Vakmerő és az uralkodó osztályok számára elrémítő szavak voltak ezek 75 évvel ezelőtt a polgári társadalom kezdeti fejlődésének időszakában. De igazukat és történelmi jogosultságukat fényesen tanúsítja az az elemi erejp hatás, melyet azóta is, napjainkig gyakorol a dolgozó emberek tudatosodására és küzdelmére a szo­cialista eszmék megvalósításáért. Az első győztes proletárforradalom után bekövetkezett társada­lom-építő és formáló időszak, a valóság talaján igazolta Marx és y Lenin geniális gondolatának érvényét. Üj korszakot nyitott az em­beri társadalom fejlődésében, emberhez méltó korszakot, melyben megszűnnek az eddigi társadalmi rendszerek szégyenteljes ellent­mondásai, az embernek ember által történő kifosztása, kizsákmá­nyolása, a nemzeti és faji elnyomás. Az új korszak jellemzője a küzdelem a gyarmati rablás és az imperialista háborúk meg­szüntetéséért s az igazi humanizmus győzelméért. A Szovjetunió és a szocialista országok sikeres fejlődését nem­csak a statisztikai számok tanúsítják, de az a világosan érzékelhető tény is, hogy súlyuk a nemzetközi életben rohamosan növekszik. A fontos nemzetközi kérdésekben ma már nem lehet dönteni a szocialista országok hozzájárulása nélkül és ezekben a kérdé­sekben a szocialista tábor országai képviselik az igazi humanista álláspontot. A béke kérdésében a szocialista országok álláspontja a békés együttélés, a háború, az atomveszély elleni harc, az egész emberiség legfőbb vágyával találkozik. Ezért tekint az egész világ minden életet igenlő polgára várakozó bizalommal a szocialista országok politikája felé. A győztes szocialista forradalmak megvalósították a marxi-lenini programot vagy döntő lépéseket tettek azok megvalósítása felé. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom történelmi győzelme azokra az országokra is kisugárzó hatást gyakorol, amelyekben még fennáll a kapitalista társadalmi rend, de talán még fokozottabb ez a hatás, amelyet a gyarmati elnyomásban gyötrődő népekre gya­korol. Az első nagy szocialista forradalom csillaga egyre fényesebben ragyog a mennybolton, és megvilágítja az utat, amelyen a dolgozó tömegeknek haladniuk kell a szocialista jövő felé. Az azóta eltelt 47 év gazdag volt világjelentőségű, társadalomformáló események­ben. A szovjet proletárok nagyszerű példája nyomán szabadult fel a kínai nép, egy egész sor kelet- és közép-európai ország s a for­radalom fénye azóta áthatott a kontinenseken, megmozdult a föld Ázsiában, Afrikában, sőt a legerősebb kapitalista hatalom, az USA által csendőrként őrzött Dél-Amerikában is. Ázsiában szocialista államok alakultak, Kuba hős népe az USA minden intrikája és agresszív lépése ellenére eredményesen építi hazájában a szocializ­must. Egy egész sor felszabadult afrikai ország a szocialista utat választotta. Éz az út nem könnyű, nincs rózsákkal felhintve. A ha­talmát és a kizsákmányolásból eredő hasznot féltő ellenség igyek­szik torlaszokat emelni a fejlődés útjába. De nem kis akadályt jelent a gyarmatosítás-okozta gazdasági és kulturális elmaradott­ság, a begyökerezett tévhit és a társadalmi szervezet elavult for­mái. Nem kétséges azonban, hogy ezek az országok idővel fokoza­tosan éppen úgy leküzdik az akadályokat, mint ahogyan azt az európai szocialista államok tették. Joggal mondhatná valaki, hogy még nálunk sem minden tejfel. Ez igaz. A kommunisták nem kaptak és nem is kaphatnak minden nagy és részletprobléma megoldására kész receptet. Egy új társa­dalmi rendszer szervezése sok példátlanul komplikált feladat meg­oldását teszi szükségessé. Ez a bonyolult folyamat sok-sok hiba forrást rejt magában az élet és az építés minden szakaszán. A kö­rülöttünk lévő világ, elsősorban a nyugati világ sem nézi tétlenül azt, amit cselekszünk és igyekszik fűt-fát megmozgatni, hogy sikereinket kudarccá változtassa. A fejlődés objektív felmérése, mely a hibák mellett lényeges pozitívumokat mutat, rácáfol azonban a hitetlenekre és a tudatos ellenségre és új erőt ad azoknak, akik nemcsak kézzel és ésszel, de szívvel és lélekkel dolgoznak és élnék a szocializmus építési sikereiért, a kommunista társadalom meg­valósításáért. Ezt a nehéz, de gyönyörű távlatú utat világító fáklyaként kíséri a Nagy Októberi Szocialista Forradalom egyre ragyogóbban világító , csillaga. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelmének évfordulója ha­zánkban már hagyományosan a csehszlovák—szovjet barátsági hónap kez­detét is jelenti. Az idei ünnepségeknek külön jelentőséget tulajdonít há­rom jelentős évforduló: augusztus végén ünnepeltük a Szlovák Nemzeti Felkelés, október 6-án pedig a duklai harcok győzelmének 20. évfordulóját. E két eseménnyel szorosan összefüggenek a hazánk felszabadítása 20. év­fordulójának megünneplésére tett előkészületek. Ezekről a kérdésekről be­szélgettünk a napokban Jozef Tokár elvtárssal, a Csehszlovák—Szovjet Barátsági Szövetség Szlovákiai Bizottságának vezető titkárával. — Hogyan készültek fel Szlovákia­­szerte az idei barátsági hónap meg­ünneplésére? — Már régebben eltekintettünk a szigorúan központilag előkészített rendezvények megtartásától. Kerületi, járási, sőt falusi szervezeteink is gaz­dag tapasztalatokkal rendelkeznek, s az elmúlt évek során kifejtett munká­juk bizonyítja, hogy mindig a<Iegjob­­bat, a legtöbbet nyújtották dolgo­zóinknak. Továbbra is azt hangsúlyoz­zuk, hogy a barátsági hónap keretén belül ne formális rendezvényekre ke­rüljön sor, hanem minden akció előre kitűzött célt kövessen és dolgozóink a lehető legtöbfeet Áldjanak meg a szovjet nép életéről, munkájáról. Té­vedés lenne azt hinni, hogy csak a városi lakosság körében fejtünk ki ilyen tevékenységet. Nagyon sok eset­ben éppen a falusi rendezvények jár­nak nagyobb sikerrel. A bratislavai Nemzeti Színház és az Oj Színpad művészei például számos faluban lép­tek fel a múltban is kitűnő műsorral és így lesz ez az idén is. Itt említem meg, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 47. évfordulója előestéjén a komáromi járásban lévő ímelyi EFSZ a csehszlovák—szovjet barátság szö­vetkezete nevét veszi fel. Ebből az alkalomból szovjet, magyar és szlovák alkotók műveiből összeállított műsor szórakoztatja majd a részvevőket. — Milyen tömegszervezetektől kap­lak. illetve melyektől várnak több segítséget a barátsági hónap méltó megünneplésének sikeréhez? — Talán nem is a segítség szót használnám, hanem az együttműkö­dés kifejezést, ennek jelentőségét. Ezek között első helyen említeném a Politikai és Tudományos Ismereteket Terjesztő Társulatot a művelődési otthonokat, továbbá a népi könyvtá­rakat, az iskolákat, a műkedvelő szín­játszó csoportokat stb. A barátsági hónap során különösen jó együttműködésünk volt a múltban, s reméljük így lesz az idén is, a CSE­MADOK-kal, amelynek alapszerveze­tei kultúrműsorokat, szovjet film­­bemutatókat és könyvismertetéseket rendeznek. Szeretném hangsúlyozni, hogy a Csehszlovák—Szovjet Barát­sági Szövetség Szlovákiai Bizottsága nagyra értékeli a Komáromi Magyar Területi Színház munkáját is, amely különösen a barátsági hónap során a legjobb szovjet szerzők műveivel szó­rakoztatja a magyar nemzetiségű la­kosságot. — Mit várnak a sajtótól, hogyan tudnánk legjobban segíteni munkájuk­ban? — Újságaink, a rádió és televízió már nagyon sokat tett a csehszlovák­szovjet kapcsolatok elmélyítéséért és népeink kölcsönös barátságának meg­erősítéséért. Ennek ellenére az a vé­leményünk, hogy a Szovjetunióról gyakran csak kampány-szérűén írunk. Ez különösen a csehszlovák—szovjet barátsági hónap gsoményeire vonatko­zik. Azt hiszem, ez egyáltalán nem irigylésre méltó fogyatékosság. A Szovjetunió népeinek életéről, munkájáról, sikereiről nem lehet csak hébe-hóba írni. Az élet minden terü­letén többet kell megtudnunk egymás­ról mint eddig mert további előre­haladásunk elképzelhetetlen a szoro­sabb együttműködés nélkül. Ebben látjuk a barátsági hónap legfontosabb küldetését is, -bg-Bratislava, 1964. november 7. Ára 40 fillér XIV. évfolyam, 90. szám. Emléke ismét a szívünkhöz kapott, Visszhangja át iá’- egy egész világot. A földkerekség még ilyen napot, Mint ez volt akkor ősszel, úgyse látott. Kohókban gyűlt új csillagok sora Állványok, gyárak ezreit vigyázza, S nem fog kihunyni többé már soha, Mind feljebb száll a szűz csillagvilágba! Beszélgetés az idei barátsági hónap előkészületeiről MIHAJ L 1SZAKOVSZKU: 1917 november Az ös kezdetnek volt a kezdete, S mi láttuk, mint sugárzott ránk a fénye. Midőn a rab nép — új hittel tele Először vette sorsát ön-kezébe. A szocialista forradalom hőseinek emlékműve a szaratovi nagyszínház előtt Foto: P a t h 6 K. A MEZŐGAZDASÁGI DOLGOZÓK LAPJA A szociafista mezőgazdaságért! A nagy évfordulók jegyében

Next

/
Thumbnails
Contents