Szabad Földműves, 1964. július-december (15. évfolyam, 54-104. szám)

1964-11-04 / 89. szám

A CSKP és az SZLKP Központi Bi­zottságának határozata, valamint a járási pártkonferencia döntése sze­rint emelni kell az elmaradt EFSZ-ek mezőgazdasági termelésének színvo­nalát. A feladat megoldására a Nyit­­rai Mezőgazdasági Termelési Igazga­tóság a járás 99 EFSZ-e közül (ame­lyekből 39 az elmaradt szövetkezet) 10 szövetkezet gazdálkodását ellen­őrző, egyetemes felülvizsgálás so­rán számos olyan intézkedést foga­natosított, amelyek a hiányosságok kiküszöbölését és az EFSZ-ek szín­vonalának emelését célozzák. Az említett intézkedéseket még az év májusában jóváhagyta a SZLKP járási bizottságának elnöksége. Olyan szövetkezetek felkarolásáról van szó, amelyek az átlagnál kisebb, hektá­ronkénti 5000 koronán aluli értéket termelnek ki, másrészt pedig magas, hektáronként 2000 korona körüli hi­tel terheli őket. Segítséget nyójtanak a éápori. ja roki, Lehota pri Nitre-i, mankovcei, pogrányi, sládeékovcei, slazanyi, Vei­ké Záluzie-i, nagycétényi és volkov­­cei EFSZ-nek. Az intézkedéseket minden egyes szövetkezet adott helyzetéhez idomít­ják. Céljnk egyrészt az irányító-szer­vező munkák javítása és az egyes termelési ágazatok közötti együttmű­ködés elmélyítése, másrészt a nö­vénytermesztés, állattenyésztés, beru­házási építkezés, gépesítés és ökonó­mia alapvető feladatainak megoldá­sa. A növénytermesztés terén az intézkedések a következő teendők­re irányulnak: a földalap következe­tes kihasználására és javításéra szer­ves trágyafélék alkalmazásával 25 % erejéig, a komposztkészítés biztosí­tására, a vízforrások és öntözőművek kihasználására, a talajfelújítás és me­liorációs munkálatok elvégzésére, a vetőmag összetételének helyes meg­választására, az évelő takarmányok termesztésének növelésére. Az állattenyésztés szaka­szán a gazdasági állatok hasznossá­gának emeléséről van szó, mind saját tenyésztés révén, mind pedig felvá­sárlás segítségével. Megállapították az üszőtenyésztés feladatait és az ál­latok helyes kiválasztásának módját a tehénállományba történő besorolás céljáböL Beruházási építkezések és gépesítés tekintetében min­denekelőtt a nagy befogadó képes­ségű térségek kihasználásáról, a nö­­vendékmarha-tenyészet visszaállítá­sáról, silógödrök építéséről és meg­kezdett gazdasági segédépülelek be­fejezéséről van sző. A gépesítés so­rán megoldják a termelési ágazatuk egyetemességének, valamint azok le­hető leggazdaságosabb kihasználása biztosításának kérdését, akár saját traktorosok, akár segédkáderek al­kalmazásával a gépállomások részé­ről. Az ökonómia feladatai közé tartozik a normák, a díjazás és a prémiumok helyes megállapításának érvényesítése a végzett munka meny­­nyiségéhez és minőségéhez mérten, az elsődleges nyilvántartás tökélete­sítése és felhasználása a gazdaságo­sabb termelés elérése, valamint a szö­vetkezet anyagi helyzetének szilárdí­tása érdekében. Az említett intézkedések megvaló­sítását a járási Mezőgazdasági Ter­melési Igazgatóság egyénileg kidol­gozott tervezete alapján biztosítja. Az elmaradt EFSZ-ek felkarolására egyúttal bevonta a termelési oktató­kat, a Csehszlovák Állami Bankot és egyéb szervezeteket, köztük a gép­állomásokat, a műmegtermékenyltö állomás igazgatóságát és az állat­egészségügyi szolgálatot. A járási Mezőgazdasági Termelési Igazgatóság rendszeresen ellenőrzi az elmaradt szövetkezetek feladatainak teljesítését és negyedévenként egy­szer értékeli egyetemes gazdálkodá­suk elért eredményeit. Kétségtelen, hogy a Nyitrai Mezőgazdasági Terme­lési Igazgatóság dolgozói felkészül­ten, alapos megfontolás után láttak hozzá az elmaradt EFSZ-ek felkaro­lásához, aminek részbeni eredményei már az első félév sikereiben meg­mutatkoztak. A különleges segítségben részesí­tett szövetkezetek összesen 2 millió 525 ezer koronával lépték túl bevé­teli tervüket. A termelési költségeket ugyanakkor 574 ezer koronával sike­rült csökkenteniük, úgyhogy össze­sen 3 millió 099 ezer koronával emel­ték bevételeiket. Ez a helyzet lehe­tővé tette, hogy 9,30 korona előleget folyósítsanak tagjaiknak rendszeresen a havonkénti munkaegységekre. Az anyagi bevételek növelését a gazdasági állatok nagyobb haszon­­hozamának és az állattenyésztés el­adási feladatai teljesítésének köszön­hették. Hiszen csak a tehenek fejés­­hozama 615-ről 992 literre emelkedett havi átlagban az első nyolc hónap alatt, amit az év végéig 1217 literre szándékoznak emelni. Az elért sikerek azonban nem pottyantak az égből, hanem a Nyit­rai Mezőgazdasági Termelési Igazga­tóság következetes munkaszervezésé­nek és segélynyújtásának köszönhe­tők éppúgy, mint az állami segélye­zések, a gépállomások közreműködé­sének, és nem utolsó sorban a szö­vetkezetek gyakorlott szakemberek­kel való megerősítésének. Mindent egybevéve bizonyos, hogy lényegesen javult a gyöngébb szövet­kezetek gazdálkodása, és remény van arra, hogy rövidesen elérik a többi EFSZ átlagszínvonalát. Peter Bernik, prom, ökonómus, a Szlovák Nemzeti Tanács mező­­gazdasági főosztályának dolgozója Az esős időjárás kicsalogatta a földből az ipolymenti réteken a pecsérke ét csirkegombát. Szedjünk minél többet ebből a fehérjedús növényből, hogy változatossá tegyük étrendünket. A gombaszedés a kicsiknek is, a nagyok­nak is örömet szerez. Bállá József felvétele Kiszélesítik a magtermesztő és a törzstenyésztő gazdaságokat Lassan halad a munka a rozsnyói járásban Hűvösebbre fordult az időjárás. Több helyütt esőzések zavarták meg az őszi munkák menetét. A rozsnyói járásban et­től függetlenül ráérős­­ködnek. A burgonyának eddig alig ötödrészét ás­ták ki. Mi a késlekedés oka? A háztáji föld ter­mése betakarításának előnyben részesítése. Ahol a közös munkát el­sődlegesnek tartották, ott már fedél alatt a burgo­nya. A jó szervezés és a helyes jutalmazás meg­hozta gyümölcsét Nizná Slanán, Cierná Lehotán, Hosszúréten és másutt, itt a szövetkezeti tagok nemcsak a köznapokat, a vasárnapokat is jól ki­használták. Ezzel szem­ben a járás több mező­­gazdasági üzemében szer­vezetlenül folyt a munka. Nem csoda hát, hogy most azt sem tudják, mi­hez kapjanak. Nagy szükség lenne a védnökségi üzemek és a tanulóifjúság segítségére. Ez utóbbi még valahogy csak rendjén lenne... Ám a védnökségi üzemek az elmúlt napokban ki­bújtak a segítségnyújtás elől. Az érv: a három­negyed évi terv teljesí­tésének előnyben része­sítése. Már az utolsó év­negyedben járunk. Re­méljük, immár semmi akadálya a segítségnyúj­tásnak. ('N. Ä.) Az utóbbi időben a nemesített vető­magvak termesztésének kérdésével komolyan foglalkoznak szakembereink. Eddig lényegében rendeződött ter­mesztésének összpontosítása és sza­kosítása. Ezt a feladatot jórészt az állami gazdaságok látják el. Napjaink­ban már kiemelkedő sikerekről is be­szélhetünk. Amíg a minőséggel elé­gedettek lehetünk, szükségszerűvé vált a vetésterület kiszélesítése, mert mezőgazdasági üzemeinkben egyre nagyobb az érdeklődés a nemesített vetőmagvak iránt. Nagy változások eszközlésére kerül sor az állattenyésztésben is a közel­jövőben. Itt mindenekelőtt a törzste­nyészet fejlesztésére fordítunk nagy figyelmet. Ez teljesen érthető, hiszen célunk, hogy egészséges állatállomány alakuljon ki. Ennek következtében néhány mezőgazdasági üzem törzs­könyvezett egyedek tenyésztésével foglalkozik majd. A szükségletből kiindulva feltétle­nül fontos, hogy a magtermesztő gaz-A nyitrai járásbeli Alsóbodok mintegy negyven szövetkezete­­se négynapos magyarországi társas­­utazáson vett részt. Látogatásuk kö­zéppontjában a velük baráti szövet­ségben lévő Iszkaszentgyörgy terme­lőszövetkezete állott. A szívélyes üdvözlések után a ven­dégek és vendéglátók kisebb csopor­tokba oszolva élénk vitát folytattak a közös gazdálkodás kérdéseiről. Alsóbodok szövetkezetesei szép sike­reikről is beszéltek. Hiszen a két év előtt még elmaradozó EFSZ ma már a járás egyik legjobb szövetkezete. Ezt a járási szocialista munkaverseny eredményei igazolják, amelyben az idén a Nyitrai Mezőgazdasági Ter­melési Igazgatóság vörös vándorzász­lajának kétszer is birtokosai lettek. Szövetkezeteseinket természetesen ezúttal barátaik részletes gazdasági eredményei érdekelték. Az első láto­gatás nagyon termékeny volt; szövet­­kezeteseink elsősorban azután tuda­kozódtak, milyen területen dolgoznak az iszkagyörgyiek. Majd a közös gaz­dálkodás eredményei, kedvező tapasz­talatai iránt érdeklődtek, amelyeket Jól sikerült tanulmányúi odahaza is megvalósíthatnának. A nagyszámban fiatalokból álló láto­gatók ezernyi kérdéseire Nagy Imre, a szövetkezet elnöke. Sárvári István mérnök, a növénytermesztés és állat­­tenyésztés vezetője, Sági József cso­portvezető és a község más vezetői készségesen válaszoltak. És mit sikerült megtudniok? Mind­enekelőtt azt, hogy az iszkaszent­­györgyiek 3007 katasztrális hold me­zőgazdasági földterületen, ebből 1784 hold szántón dolgoznak. 1146 holdon legelők terülnek el, s ez nemcsak a juh, hanem a szarvasmarha tenyész­tését is lehetővé teszi. Milyen tej­hozamot érnek el ? Az egy tehénre eső napi átlagos tejhozam 10—11 liter. Azt is sikerült megtudniok, hogy az iszkaszentgyörgyi szövetkezet 1959-ben alakult meg és ma a székes­­fehérvári járás legjobbjai közé tar­tozik. A későbbi kérdések a takar­mányalapot érintették. Ebből az alka­lomból szövetkezeteseink a jóminősé­gű takarmányalap elérésének két érdekes módszerével ismerkedhettek rrteg. A zöld lóhere konzerválásának igen jól bevált módja a hideg leve­gővel történő utószárítás, amelynél kiküszöbölték a levelek lemorzsolódá­sát és így megőrizték a lóhere legér­tékesebb tápértékét, a fehérjét. Az utószárítás e módszerénél a ló­herekazlakat betonvermek fölé rak­ják: az egész kazal alján húzódó csa­torna nyílásához szellőztetőkészüléket helyeznek. A csatorna szélessége, a szellőztetőkészülékkel 150 cm, majd fokozatosan szűkül, emellett kisebb mellékcsatornákkal is rendelkezik. A betonverem 7 méter széles, 20 mé­ter hosszú, 20 vagon lóhere befoga­dására alkalmas. Milyen tehát az utószárítás eme formájának technológiája? Erre Sár­vári István mérnök készségesen vála­szol: — A lóherekazlat három rétegben rakjuk le, az első réteget 5 méter magasságra. A zöld here betakarítása a következőképpen történik: Az előző nap bizonyos mennyiségű zöld lóherét 5 méter magasan kazalba rakjuk, a második napon a zöld lóherét összegereblyézzük, a harmadik nap, amikor a lóhere már kissé hervadt, kazlakba rakjuk. Az 5 méter magasra rakott zöld lóhere első rétegét azután szellőztető készülékkel 10 napon át szárítjuk, majd hasonló eljáráson megy át a második 5 méterre rakott réteg, majd a harmadik is. Esős idő­ben a víz becsöpögése ellen igelit ponyvával védekezünk. A lóhere ka­szálását szakaszosan végezzük, arra ügyelünk, hogy a lóhere kaszálásának befejező része a virágzás idejére es­sék. A három rétegbe rakott asztag befejezése után a szellőztető készülék még 15 napon át működik, amikor a kazlakba rakott lóhere gyakorlatilag száraz, fiziológiai változások már nem állhatnak elő. Az érdekesség szempontjából meg­említhető, hogy a szellőztető készülék óránként 65 000 köbméter teljesít­ményre képes. A lóhere ilyen módon történő szárítása által valójában jó minőségű takarmányt nyernek a leg­alacsonyabb tápértékveszteség mel­lett. Ezért érnek el magas tejhoza­mot is. Az alsóbodoki EFSZ tagjait nagyon érdekelte a zöld takarmány silózása is. így tudtuk meg, hogy itt nem ver­mekben, hanem a föld felszínén silóz­nak. A silózott zöldtakarmányt alapo­san meggyúratják, polyvát helyeznek a tetejére, majd őszi árpával vetik be, ami által megakadályozzák az esővíz behatolását. Az élénk vita a szövetkezet istállói­nak és földjeinek megtekintése után sem csitult el. Az érdeklődés most a jutalmazás módja, a jutalmak ma­gassága, a természetbeni juttatások kérdései és a tervezés formája felé fordult. Hanem a búcsúzás ideje kérlelhe­tetlenül közeledik, ha ez mindnyá­junknak nehezére is esik. Nem búcsú­zunk el hosszú időre, hiszen rövide­sen találkozunk Alsóbodokon, majd egy év elmúltával újra iszkaszent­­györgyön. így szeretnénk nyélbeütni a látogatásokat évről évre. A magyarországi látogatás elérte a célját; ez a benyomása szövetkeze­­teseinknek is. Jövőre bevezetik a zöld lóhere szárítását olyan módon, aho­gyan azt barátainknál látták. Alsóbodok szövetkezetesei Iszka­szentgyörgy meglátogatásával nem fe­jezték be magyarországi kirándulá­sukat. Megtekintették a Balatont, Bu­dapest nevezetességeit, s a 65. Magyar Mezőgazdasági Kiállításnak is szem­tanúi voltak. Hogyan értékelik szövetkezeteseink ezt a kirándulást? Dicsérik. Nagyon tanulságos és hasznos volt. Elismerő­leg nyilatkoznak Dr. Szilágyi Endré­ről, a budapesti Ibusz idegenvezető­jéről, aki Budapest nevezetességei­nek megtekintésekor értékes magya­rázatokkal szolgált és Varga Béláról, a nyitrai Cedok dolgozójáról, a kirán­dulás vezetőjéről. Takács Marian, (Njsitra) tu alsóbodoki szövetkezetesek megtekintik a sertéshizlaldákat. (A szerző felvételei) daságok tovább bővüljenek. Erie vi­szont a szövetkezetek képtelenek, s ezért a kiépítéshez szükséges ösz­­szfeget az állami költségvetésből me­rítik. A ráfordítások folyamatos meg­térülése pedig csak úgy lehetséges, ha az újonnan kiépített gazdaságok­ban a magasabb szervezési forma érvényesül. Kelet-Szlovákiában egy állami gaz­daságot látogattunk meg, mely a ves­­kóci, mátyóci és a vajkóci részlegből tevődik össze. Az 1400 hektáros gaz­daságot a magtermesztésre, valamint tenyészállatok nevelésére szakosítot­ták. Az eredmények önmagukért beszélnek Nem egészen két év telt el az in­dulástól. Mint általában, itt is nehéz volt a kezdet. Be kellett szerezniük a szükséges gépi berendezést, átala­kítani az egyes épületeket, megkez­deni a javítóműhely és a gépszínek építését. Jelenleg egy nagyobb befo­gadóképességű magtárra lenne szük­ség. Akadnak még egyéb fogyatékos­ságok is, de ezek kiküszöbölésére hamarosan sor kerül. Egyébként a gabonafélék, kukorica, herefélék és a zöldségmagvak ter­mesztésével foglalkozik a gazdaság. A rövid két esztendő lényeges válto­zást hozott a gazdálkodásban. Főleg az idei hozta meg a várt eredményt. Gabonatermésünk hektárátlaga 21,5 mázsa, s ebből csaknem 40 vagonnyit adtak el első osztályú vetőmagként. A lucerna és a lóheremag termését megtépázta a szárazság, s így e nö­vényekből nem volt meg a várt ter­méshozam. Annál jobban fizetett a cukorrépa- és a zöldségfélék magja. Az előbbiből 100, az utóbbiból 28 má­zsát adtak el. Az őszi hüvelyeskeve­rékek és az éthüvelyesek közepes hozammal fizettek. Takarmányból tínellátottak A háromnegyedévi fejési átlag 7,5 liter. A tehénállományban több olyan egyedet találunk, amelynek nevét be­írták a központi törzskönyvbe. Eddig sikerült kitenyészteni 70 olyan üszőt, melyet a környékbeli mezőgazdasági üzemeknek adnak el továbbtartás cél­jából. Legnagyobb büszkeségei a gaz­daságnak a tenyészbikák, melyekből néhány darab résztvett a prerovi nemzetközi tenyészvásáron. Nagy figyelmet szentelnek a gazda­ságosságra is. Egy liter tejet 20 fil­lérrel olcsóbban termelnek ki. mint azt a tervben meghatározták. A há­romnegyedévi mérleg 370 000 korona tiszta jövedelmet mutat ki állatte­nyésztésből. A keletszlovákiai síkság rendezésé­vel párhuzamosan több nemesített vetőmagra van szükség. Éppen ezért egyre jobban előtérbe került termés­hozamának növelése. E gondolat nyo­mán született meg az elhatározás, hogy a Veskóci Állami Gazdaságot kiszélesítik mert csak így érhető el az a termelési színvonal, melyet tár­sadalmunk támaszt a mezőgazdaság­gal szemben. *!)hlnnp7i Lajos 1964. november 4.

Next

/
Thumbnails
Contents