Szabad Földműves, 1964. július-december (15. évfolyam, 54-104. szám)

1964-11-04 / 89. szám

Bratislava, 1964. november 4. Ara 40 fillér XIV. évfolyam, 89. szám. Befejezés előtt a stretávkai szivattyútelep Szocialista rendszerünk messzemenő gondoskodása folytán napról napra változik Kelet-Szlovákia arculata. A valaha legelmaradottabb országrész­ben fejlett ipari üzemek foglalkoztatják a lakosság zömét s a milliárdos beruházások következtében kedvezőbb termelési feltételek alakulnak a me­zőgazdaság számára is. A Hontianske Nemce-i szövetkezet a közeljövőben 97 anyasertést tart, hogy elég malac álljon a nagyhizlalda rendelkezésére. Képünkön Ján S p r ink a zootechnikus, Mária Vachalíková és Mária Ladzianská örül az élénk malacoknak. Az év végéig anyakocáiiként 16-18 malacot választa­nák el. Bállá József felvétele Mezőgazdaságunk jövő évi feladatai Töltések köze szorulnak az évszáza­dokon át árveszéllyel fenyegető fo­lyók, talajvíztől mentesülnek a mo­csaras, vízjárta területek. A Kelet­szlovákiai síkság vízgazdálkodásának rendezésének keretében néhány esz­tendő alatt sok hasznos elgondolás valósult meg. Egyebeken kívül több szivattyútelep biztosítja a megduz­zadt folyók vizének célszerű elosztá­sát. Elsőnek a terebesi járásban a csi­­cseri, majd a bodrogszerdahelyi telep készült el s rövidesen befejezést nyer a nagymihályi körzetben a stretávkai telep is. Ennek a fontos vízgazdasági beren­dezésnek építése felől érdeklődtünk Jozef Soják mérnöknél, az építkezés vezetőjénél. • Mikor kezdték ennek a telep­nek az építkezési munkálatait? — Csaknem másfél esztendővel ez­előtt, 1963 május 5-én egy bágerral, két földgyaluval és 15 emberrel indul­tak a földmunkák. Több mint 8000 köbméter földet helyeztünk át. Nem volt könnyű munka, állandóan gondot okozott a talajvíz. Tíz szivattyúval ellátott 12 méter mély kutat fúrtunk az építkezés közelében. Ezek segít­ségével csökkentettük a talajvíz srintjét. • Lehetett-e dolgozni a téli hó­napokban, s milyen munkálatokat végeztek? — Az elmúlt esztendő október és novemberében folytattuk az épületek alapjainak ásását és a főépület beto­nozását. Ideiglenes tetőzetet kellett létesítenünk, hogy védelme alatt vé­gezhessük a vasmunkálatokat, vala­mint a megkezdett betonozást. Ez év februárjában, illetve az év első két hónapjában 219 mázsa vasat, március­ban 268 köbméter betont építettünk be. Az ezt követő hónapokban tovább folytattuk a szivattyútelep főépületé­nek, valamint a be-, és kivezető csa­tornáknak beton-, és vasmunkálatait. Ez év szeptember 22-én adtuk át az épületet a műszaki berendezések sze­relését végző Sigma-Lutín és CKD Slany vállalatok dolgozóinak. Jelen­leg 29 ember munkálkodik az épít­kezésen. Elszállásolásukról, ellátásuk­ról itt történik gondoskodás. Saját konyhánk van. Szabad idejükben szó­rakozhatnak: rendelkezésükre áll a könyvtár és a televízió is. • Kevés olyan építkezéssel ta­lálkozhatunk, ahol, nem akadnak nehézségek. Valószínűleg, ez alól az épülő stretávkai szivattyútelep sem kivétel?! — Sajnos, így van. Elsősorban, az építkezéshez szükséges lakatostermé­kek és padlózati betonlemezek hiánya gátolja a gyorsabb előrehaladást. A be- és kivezető csatornák befedé­séhez 27 ezer betonelemet rendeltünk, ebből csupán 7 ezret kaptunk. Van egyéb problémánk is. A brigádmunká­sok, — főleg az iskolások — távozása után bizonyos mértékben munkaerő­­hiánnyal küzdünk. A kassai Mélyépítő Vállalat itt szorgoskodó dolgozói, — akik méltán érdemelnek dicséretet — kiváló munkateljesítményeikkel je­lentősen pótolják ezt a hiányt. Külön említés illeti Polák János ács-, Juraj Danko vasmunkáló-, és Michal Pandos betoncsoportjának tagjait. Azt már nehéz megmondani, melyikük jobb, mért egyformán jól dolgoznak. • Végezetül, szeretnénk arról is hallani, milyen konkrét feladat vár a stretávkai szivattyútelepre ? — Tudvalevő — hiszen a teljesít­súlyozta, hogy a növénytermesztés fo­kozása elsősorban a műtrágyagyártás emelésével érhető el. El kell érni, hogy minden hektár termelőföldre 1965-ben különféle műtrágyából 115,8 kg tiszta tápanyag jusson. Az 1965. évi mezőgazdasági beru­házások ez évhez viszonyítva 205,7 millió koronával csökkennek. A be­ruházások 62,7 %-át a növényter­mesztés, 20,1 °/o-át az állattenyésztés s a fennmaradó 17 %-ot a többi me­zőgazdasági ágazat fejlesztésére for­dítják A jövő évben mezőgazdaságunk 16 230 db traktort, 32 400 pótkocsit, 1040 db teherautót, 3500 gabonakom­bájnt kap — összesen 2 394 900 ko­rona értékben. A miniszter a továbbiakban foglal­kozott még a mezőgazdaság irányításá­nak problémáival, valamint az erdő- és vízgazdálkodással. Az ülésen Jifi Burian mérnök föld­művelésügyi miniszter ismertette a jövő évi tervnek és költségvetésnek javaslatát, valamint a mezőgazdaság irányításának új alapelveit. A bevezetőben ismertette mezőgaz­daságunk ez évi problémáit s azután vázolta a mezőgazdaság 1965-re ter­vezett főbb feladatait. A mezőgazdasági termelés jövő évi terve a mezőgazdasági össztermelés növekedését — összehasonlítva az ez évivel 1,3 %-ban, a piaci termelés nö­vekedését pedig 2,5 %-ban jelöli meg. Ahhoz, hogy e terv megvalósít­ható legyen, alapvető feltétel a föld­alap teljes kihasználása. A legfonto­sabb feladatok közé tartozik továbbra is a tejtermelés fokozása, ezért 1965- ben az évi átlagos tejhozamot 100 li­terrel kell emelni. A marhahústerme­lés a múlt évhez viszonyítva 10 ezer tonnával, a sertéshús-termelés pedig 46 000 tonnával lesz magasabb. A ga­bona felvásárlás 45 200, a burgonyáé 20 ezer, a cukorrépáé 138 600 tonná­val emelkedik majd a jövő évi terv­­javaslat szerint. A javaslat értelmé­ben 94,2 millió liter tejjel és 100 mil­lió darab tojással ad többet mező­­gazdaságunk a közellátásnak. Burian miniszter beszédében hang-Jól vizsgáztak A hosszantartó száraz idő után ok­tóberben következtek be az őszre annyira jellegzetes esőzések, amelyek az idén nagyjában mintegy két héttel hamarabb köszöntöttek be, mint rend­szerint. E csapadékok bősége minde­nütt rendkívül nagy volt. Október 8- ától 26-ig Bratislavában 129 mm, Ma­­lackyn 185, Piésfanyban 155, Zilinán 86, Poprádon 127, Presovban 88, Kas­sán 103, Zvolenben 173, Losoncon 164, Nyitrán 122, Ögyallán pedig 109 mm csapadékot mértek. Ezek az értékek mindenütt lényegesen túlhaladták a sokéves októberi átlagot. A novemberi átlagos hőmérséklet Szlovákia alacsonyabb fekvésű vidé­kein 3—4,5 C körül mozog. A ma­ximális nappali és minimális éjjeli hőmérséklet rendszerint igen eltérő az említett havi átlagnál. Megtörtént Bohák István a kétyi szövetkezet elnöke gondolataiba merülve tolta kerékpárját a kitaposott gyalogúton. Ilyenkor csak kerékpárral lehet köz­lekedni, sőt néha még ezzel sem. Két hétig esett, csaknem egyfolytában. Hiába az akarat, a szorgalom ha nap­­nap után félbe kell hagyni a répasze­dést. kukoricatörést. Már rég pontot tettek volna az őszi betakarítás vé­gére, ha az időjárás csak egy kicsit is kedvez. A szövetkezeti tagok is sokat mér­gelődnek. Gép, kombájn bőven van, mégis kézi erőre szorulnak. Szó sem lehet arról, hogy kukoricatörő vagy répaszedő menjen a földre. A minap is lánctalpas traktorok segítségével húzták ki a kukoricával megrakott nyolc pótkocsit. Hiába, ilyenkor a sár az úr. nehezen lehet ellene védekezni. S milyen nehezek a répák! Feszül az izom. míg sikerül egy répát ki­venni a földből. A sár úgy rátapad, hogy alig lehet megtisztítani. Kétszer annyi a munka minden egyes darab­bal. Míg lekaparják a sarat, szidják, szapulják az időjárást... A 120 hektár cukorrépa nem vál­totta be a hozáfűzött reményeket. Nagy kárt tett benne a drótféreg. Az „orvoslás“ sem segített — olyan ritka maradt, hogy az átlagos hektárhozam csak a 250 mázsát haladta meg. Pedig tavaly már 380 mázsás hektárhozamot értek el. Idén a tervezett jövedelmet úgy igyekeztek biztosítani, hogy szep­tember 15-én megkezdték a szedést, s így az oroszkai cukorgyártól 40 284 korona felárat kaptak. A kukorica már jobban kitett ma­gáért. Az eddigi eredmények alapján a hektárhozam 60 mázsa csövesen. A törés szépen indult, 80 hektárt si­került géppel betakarítani. Az átázott földre nem mehetett gép. Megint kézi erőre volt szükség. Még az a szeren­cse. hogy munkaerőhiányra nem pa­naszkodhatnak a kétyiek. A szövet­kezeti tagság olyan népes — 260 ál­landó dolgozó —, hogy még ilyen szorult helyzetben sem szünetel a Gyürki Ernő főagronómus válaszol Bár az idő továbbra is borús és az esőtől áztatott földben nehéz a munka, Gyürki Ernő a Leszenyei Állami Gazdaság főagronómusa mégis derülátó. A nagy kiterje­désű gazdaságban jól haladnak az őszi munkákkal. Kér­désünkre örömmel válaszol. — Hogy sikerült a cukorrépa begyűjtése? — Ilyen gyors ütemben még nem takarítottuk be a cukorrépát. Október 12-én már leszállítottuk az utolsó mázsát is. Igaz, jó hajtóerő volt a prémium, hisz 105 000 korona felárat kaptunk Bár a hektárhozammal nem na­gyon dicsekedhetünk, az illési részlegen 320 mázsás átlagos hektárhozamot értek el. — A kukorica begyűjtése itt is fékezi az őszi mun­kákat és a vetést? — A mi gazdaságunk nem küzd ilyen nehézségekkel. A kukoricát már betakarítottuk, csak itt-ott akad néhány hektár. A vetést október 5-én az időtervnek megfelelően fejeztük be. — Milyen búzafajtákat vetettek? — Gazdaságunk főleg a Kasticei és Pavlovicei búzákat termeszti vetőmag céljára. Tapasztalataink azt mutat­ják, hogy ezen a vidéken ez a két búzaíajta jó hektár­hozamot ad. Az illési gazdaságon például Kasticei bú­zából 35 mázsát termeltek hektáronként. — Milyen módon egészítik ki a takarmányalapot? — Sajnos, silózási tervünket nem sikerült teljesíteni, ezért hogy tavasszal ne küzdjünk takarmányhiánnyal, 150 hektár őszi keveréket vetettünk. — Sikerül idejében elvégezni a mélyszántást? — Elégedett vagyok az ütemmel. Hat lánctalpas trak­torunk éjjeli műszakban is dolgozik és a napokban még négy Super traktor kapcsolódik be a szántásba. Az ipolynyékiek már befejezték a mélyszántást és még a többi gazdaságoknak is segítenek. — Milyen munka folyik még a gazdaságokon? — A távlati tervek szerint gazdaságunknak 1970-ig 200 hektáron kell termelni szőlőt. Sajnos, nehézségekkel küzdünk. Kevés és gyenge minőségű vadalanyt kapunk. De a munkát azért megkezdtük, Szlovákgyarmaton pél­dául kivágjuk az öreg fákat és előkészítjük a talajt 17 hektár szőlő telepítésére. Általában elégedett vagyok az őszi munkákkal és re­mélem, egyetlen hektár föld sem marad szántatlanul. Lejegyezte: Bállá József a hosszúéves megfigyelések alapján. Sokkal gyakrabban esik a hegyekben. A közép- és magasabb fekvésű he­lyeken a csapadék novemberben elég gyakran hó formájában jut el a föld­re. A hónap második felében egyes években alacsonyabb vidéken is elő­fordul, hogy havaseső esik, sőt róvi­­debb időtartamú havazásról is beszá­molhatunk. A novemberi csapadékot a mi körzetünkben az Atlanti-óceán­ról a kontinensre hatoló légnyomás­zavarok okozzák vagy a Földközi-ten­ger, főleg azonban Észak-Olaszország fölött kialakuló légköri zavarok, ame­lyek a legkiadósabb, ún. országos eső­ket hozzák magukkal, és nemcsak Szlovákiát, hanem Magyarországot, majd Lengyelországot és Ukrajnát is elárasztják esőkkel. A hosszúéves át­lagok alapján az idei november egész­ben véve a megszokottnál melegebb­nek Ígérkezik, az átlagosnál nagyobb csapadékmennyiséggel. November 8-ig borús idő várható, időnként záporok­kal, magasabb vidékeken havazással. Nappali hőmérsékletek 4 — 6 üC-ig éjszaka 0—3 °C-ig. A nappali hőmér­séklet 9—15-ike között a 10 fokot is eléri, éjjel 2—4 fokot. A hónap má­sodik- fele egészben véve borús lesz, ködös, szemerkélő esőkkel. A hőmér­séklet valamivel alacsonyabb, mint az előző hetekben ( + 8 fokig, éjjel + 2 fokig). Mivel a földeken még a burgonya, a cukorrépa és főleg a kukorica be­takarításával sok a teendő és az ősziek vetése sincs még befejezve, te­gyünk meg mindent annak érdekében, hogy amíg az idő megengedi, minden munkával elkészüljünk. Dr. Peter Forgác A szocialista mezóqazdasáaért! A MEZŐGAZDASÁGI DOLGOZÓK LAPJA ugyanis nem egyszer, hogy a hónap elején a legmagasabb napi érték 20 C-t is elért, de az is, hogy a hónap végén viszont éjszaka néha —10 —13 °C-t is mértek. így például Bratisla­vában 1926 november elsején délben a hőmérséklet 20,8 C volt. Ezzel szemben 1915 november 29-én ebben a városban éjjel —12,8 °C-t mértek. Hasonló nagy kilengések Szlovákia­­szerte a síkabb vidékeken rendszerint ötven év alatt csak egyszer fordulnak elő. Csapadék szempontjából a no­vember rendszerint esősebb mind az október és Szlovákia alacsonyabb vi­dékein 55 — 75 mm között váltakozik munka. Meg aztán a prémium is sar­kallta a tagságot. Az eső a lánctalpas traktorok mun­káját gátolja legkevésbé. Ezt bizo­nyítja, hogy a mélyszántás 80 %-ánál tartanak. A lévai járásban így az el­sők közé kerülték. Idén a munkaszervezés sem halad a megszokott mederben - Minden perc­ben változhat a munka menete. A ké­tyi vezetők eddig jól vizsgáztak. Min­denütt ott vannak, ahol szükséges a beavatkozás. Farkas Jenő agronómus naphosszat a határt járja. Intézkedik, szervez, tanácsot ad. S az eredmény: minden munkaszakaszon folyik a munka. Nincs itt fennakadás, mert az aka­rat, szorgalom, felelősségtudat meg­található a szövetkezetben. Nem csu­pán tőlük függ, hogy mikor jelenthe­tik: befejeztük az őszi munkát! Zsebik Sarolta A földművelésügyi miniszter beszámolója a mezőgazdasági bizottság ülésén Hétfőn a Nemzetgyűlés mezőgazdasági bizottsága háromnapos tanács­kozásra ült össze, hogy megvitassa a Földművelésügyi Minisztérium 1965. évi tervét és költségvetését, a mezőgazdaság irányításának új módsze­reit, valamint a mezőgazdasági termékeket felvásárló központi igazgatóság jövő évi tervének és költségvetésének javaslatát. Az őszi időjárás szeszélyei meny elnevezése is erre utal — a fo­lyók felesleges vizének átszívása. Itt, Stretávkán konkrétan a Feketevíz és az Ung folyók vízfeleslegeitől mente­sít majd több mint 26 ezer hektár termőföldet. Tervezett teljesítménye 16 köbméter víz átszívása percenként, öt, VSK 12-es típusú szivattyú hiva­tott erre, melyek mindegyike 3,2 köb­méter vizet képes percenként átszívni. A szivattyútelep a folyótöltések köz­vetlen közelében épült és víznyomó­­medencéje az Ung folyóra van kap­csolva. A vízeresztő emelőkápuk mű­ködtetését villanyhajtású berendezés biztosítja ... Mire földuzzad a folyók vize, átadjuk rendeltetésének a stre­távkai szivattyútelepet. .. A hallottak és látottak alapján nincs arra ok, hogy ezt kétségbe vonjuk. Bízunk abban, hogy ez a kelet-szlová­kiai síkság szempontjából igen jelen­tős vízgazdasági létesítmény rövide­sen megkezdi működését és a vízfe­lesleggel együtt érezhetően csökkenti majd az itt élő parasztság évszázados gondjait is. Kézdi Géza

Next

/
Thumbnails
Contents