Szabad Földműves, 1964. július-december (15. évfolyam, 54-104. szám)

1964-10-28 / 87. szám

Viszontlátásra Mexikóban! A Fudzsijama lábánál ellobbant az olimpiai lánp Elcsendesedtek az olimpiai küzdő­terek, kiürült az olirrupiai falu, a XVIII. olimpiai játékok végetértek. Az olim­piai tűz utolsót lobbant, sötétség bo­rult a tokiói Nemzeti Stadionra, s a versenyzők haza vitorláztak. A záró­ünnepélyen már a kivilágított tábla betűi hirdették: Viszontlátásra Mexi­kóban! Mert Tokió után Mexikó követ­kezik. Ott rendezik ugyanis a sorrend­ben következő XIX. Nyári Olimpiai Játékókat. Ismét tengeren túl verse­nyeznek majd leg­jobb sportolóink. Róma után hamar elszaladt a négy esztendő, hamar el­szalad majd most Tokió után is. A felkészülést már most kell kezdeni, hiszen az olimpiai játékokon .egyre jobb teljesítményt követel a haladás, a fejlődés. A tokiói játéko­kon pompásan sze­repeltek a cseh­szlovákok, nagysze­rűen a magyarok. A csehszlovák mérleg öt arany, hat ezüst három bronzérem­mel zárult Az érem­táblázaton Cseh­szlovákia a kilencedik helyen, a nem hivatalos pontversenyben a tizedik helyen áll. Ilyen sikert még a „záto­­peki aranykor" idején sem ért el a csehszlovák testnevelés. Az öt arany­ból Vera Cáslavská hármat szerzett, a másik kettőt Daler és Zdrazila. A torna, a kerékpározás és a súlyemelés lett az aranyérmes sportág. Az atlétika ezúttal csupán ezüstér­met eredményezett, pedig Danék ré­vén szinte „kartávolságra“ volt az arany. A kitűnő diszkoszvető ezüstöt ért el, a másik ezüst viszont Odlozil ezüstje, óriási siker. Annál is inkább, mert a kitűnő futó az új-zélandi Snell mögött végzett az 1500 méteren, szo­rosan felzárkózva mögéje. Odlozil nem győzhette le Snellt. mert ez a futó „csak" két aranyat nyert, de olyan fölényesen, hogy joggal érdemelte ki a tokió „olimpiai játékok hőse“ elne­vezést. Nagyszerű ellenfelekkel ver­senyzett az új-zélandi csodafutó és ebben a nagy versengésben a teljesen esélytelen Odlozil megteremtette a nagy szenzációt: ezüstérmes lett! Vera Cáslavská esélyes volt az aranyéremre. Ö azonban többet ért el. Olyan sikert, lamivel nem számoltunk. Megszerezte a világ legjobb tornász­­nője címet. Legyőzte a már sok sikert aratott Larissza Latyininát, Polina Asztahovát, a szovjet tornasport sze­­mefényeit, aranyérmet szerzett az összetett versenyben, majd sikerét te­tézte újabb két arannyal. Győzött a talajtprnában és a gerendán. A fele­más korláton egy hibás mozdulat, és tudta megakadályozni. Az első gól ön­gól volt, Vojta szorongatott helyzet­ben bele tette lábát a labdába s az bevágódott Schmucker kapujába. A második gólt Bene érte el, és bár Brumovsky a mérkőzés 80. percében 2:l-re szépített, a találkozót a magyar válogatott nyerte. A magyar olimpiai csapat is nagy­szerűen szerepelt. A futballisták arany­érmével tíz aranyérmet, hét ezüstöt és öt brónzérmet szereztek a magyar Jóiramú mérkőzést hozott a Magyar­­ország—Csehszlovákia (2:1) olimpiai labdarúgó-döntő. A fényképezőgép len­cséje veszélyes pillanatot örökített meg a magyar kapu előtt. Vera Cáslavská biztos aranya máris a semmibe foszlott. így is ő lett a leg­eredményesebb csehszlovák olimpikon, három aranya mellé egy ezüstöt szer­zett a csapatbajnokságban. Nagyszerű sikert ért el Kormaník, a birkózó. Amikor a szőnyeg „napszá­mosai“ kimentek Tokióba, egyiküket sem tartottuk esélyesnek az éremre, talán még Svec szereplését vártuk a legnagyobb bizakodással. Nem Svec, Kormaník került fel a győzelmi' emel­vény második fokára. Ezüstérmet sze­reztek a röplatodázók és a labdarúgók. Vytlacil csapata legyőzte az NDK vá­logatottját, kiharcolta a döntőbeju­tást, ott azonban a magyar olimpiai válogatottól 2:1 (0:0) arányban kika­pott. Nagyszerű mérkőzést játszott a két csapat, pedig az esőtől felázott talajon nehéz küzdelmet kellett vív­­niok a játékosoknak. Változatos táma­dásszövés,ekkel tarkított mérkőzést láthattak a japán nézők. A csehszlo­vák csapat a mezőnyben egyenrangú ellenfélnek bizonyult, a kapu előtt azonban a magyar csatárok sokkal veszélyesebbek voltak, erőteljesen bombázták Schmucker kapuját, s bár a csehszlovák kapuvédő pompásan vé­dett, ,a magyar csapat győzelmét nem olimpikonok. Ezzel a teljesítménnyel a magyar olimpiai csapat az. éremtáb­lázat hatodik helyére került, csupán az Egyesült Államok, Szovjetunió, Ja­pán, Németország és Olaszország előz­te meg. Pompásan szerepeltek a ma­gyar vívók, a tőrvívó Rejtő Ildikó, a kardvívó Pézsa Tibor, a női tőrcsapat és a párbajtőröző csapat négy arany­érmet szerzett. A kardvívók csapat­­versenyében viszont nagy meglepetés­re az olaszok legyőzték a magyar ví­vókat és az eddigi olimpiákon sikere­sen szereplő magyar kard fényét az egyéniben szerzett győzelem ellenére is elhomályosítja ez a sikertelenség. Ebben a versenyszámban az aranyér­met a szovjet kardvivók szerezték meg. A szovjet vívók három aranyat, a lengyelek egyet szereztek. A szovjet versenyzők kitűnően sze­repeltek az ökölvívásban. A szorító­­ban három szovjet, három lengyel, két olasz, egy japán és egy USA arany született. Igen jól szerepeltek a szov­jet súlyemelők, a nehézsúlyban a világ két legerősebb emberének párharcából Zsabotyinszkij, a fiatal ukrán óriás került ki győztesen, ő nyerte az ara­nyat, a veterán Vlaszovnak csak az ezüst jutott. Pedig versenyen kívül Vlaszov megmutatta, hogy nem ko­pott meg tudása, új világcsúcsot ért el. de ez már nem segített rajta, a hivatalos verseny eredménye alapján Zsabotyinszkij győzött és a záróünne­pélyen már ő vitte a szovjet zászlót. persze ö is — akárcsak a megnyitás napján Vlaszov — egy kézzel, kinyúj­tott karral. A szovjet birkózók is jól szerepel­­tek, de ebben a sportágban ki kell emelnünk a magyar Pólyák Imre és Kozma István aranyérmét. Pólyák már esélyes volt az aranyéremre, hiszen világbajnoki küzdelmeken legyőzte a legnagyobb ellenfeleit, Rómában azon­ban balszerencséjére csak az ezüsthöz jutott. Tokióban végre sikerült, a pe­helysúlyban aranyat szerzett, Kozma István, a magyarok „óriásbébije“ pe­dig nehézsúlyban verekedte ki az ara­nyat. A szovjet röplabdázók aranyérmet nyertek, az ezüstérmes csehszlovák csapat előtt végeztek. A csehszlovák röplabda válogatott megérdemli az ezüstérmet, csupán a győztes szovjet együttestől kapott ki. A kosárlabdá­zásban a szovjet csapat ezüstéremhez jutott, az aranyat az Egyesült Államok kosárlabdázói biztosították a maguk számára. Beszámolónk végére hagytuk a spor­tok „királynőjét“, az atlétikát. Az amerikai vágtázők a váltóban is iga­zolták a nagyszerű formájukat, világ­csúcsokkal szerezték meg a győzelmet a 4X100 és 4 X 400 méteres váltókban. A 4X100 méteres váltóban Bob Hayes, a világ leggyorsabb futója remekelt, behozta néhány méteres hátrányát és győzelemre vitte az amerikai váltót. A 4X400 méteren aránylag szoros volt a küzdelem, pedig az amerikaiak eb­ben is világcsúccsal győztek. Ám Nagy. Britannia váltója különösen az utolsó szakaszon erősen feljött. A nők 4 X100 méteres váltójában megszületett a nagy meglepetés, a lengyelek világ­csúccsal győztek. A férfiak versenyé­ben csaknem meglepetéssel ért véget a magasugrás. Brumel, a gumiember Tokióban sem versenyzett túlságosan nagy formában és csaknem kiesett az elsőségért vívott küzdelemben. Ám mégis ő bizonyult a legjobbnak és 218 cm-es eredménnyel megszerezte az aranyérmet. A maratoni futásban ismét Abebe Bikila állt a győzelmi emelvény felső fokára. A maratoni verseny történe­tében először fordult elő, hogy két olimpián ugyanaz a futó győzött. Abe­­benek sikerült ezt a bravúrt véghez vinnie, pedig ő 30 nappal a vakbélope­ráció után állt rajthoz. Olyan fölény­nyel győzött, hogy joggal mondhat­juk: ilyen maratoni futója még nem volt a világnak. Véget értek az olimpiai játékok, be­fejeződtek a küzdelmek, az olimpiai stadionban utolsót lobbant az olimpiai tűz, hogy majd négy esztendő múlva ismét fényes lánggal lobogjon Mexikó fővárosában és jelezze újra, hogy a sport a megértés eszköze, az olimpiai játékok szellemében kiépíthető a kö­zeledést biztosító híd. A tokiói játékok záróünnepélyén egymásba karolva, egymást átölelve haladtak a verseny­zők, szemléltető képet nyújtva az olimpiai eszme magasztos célkitűzésé­ről: a különböző országok, népek és fajok baráti együttműködéséről.-os Ingrid Krämer, a közös német csapat tagja, az 1960-as római olimpia két­szeres (műugró és toronyugró) baj­noka, most „ugorja“ harmadik arany­érmét. A képet látva nem csodálko­zunk! Erem- vagy pont-sorrend ? Először is azt kell leszögezni, hogy az olimpián nincsen hivatalos országok közötti rangsor. A Nemzetközi Olim­piai Bizottság ellenez mindenféle sorrendet, hivatkozva arra, hogy az olimpia nem országok, hanem egyes spor­tolók, egyes csapatok versenye. Ennek ellenére szinte mindenütt számolgatják az országok eredményeit is. Egyes országokban a pontszám a mérvadó, másutt az aranyérmek száma dönt. Hogy melyik az igazságosabb, arra nehéz lenne válaszolni. A pontozásos rendszer feltétlenül jobban tükrözi egy­­egy ország sportjának általános színvonalát, mert az aranyérmek egy-egy kiugró képességű sportoló eredmé­nyességét jelzik csupán. Az is igaz viszont, hogy ha visszaemlékszünk a régi olimpiákra, akkor nem a pontszámokra gondolunk! ha­nem az elért eredményekre. Mindkét sorrendnek van tehát létjogultsága, s mindenkinek joga van hozzá, hogy úgy rangsorolja az országokat, ahogy éppen neki tet­szik. A tokiói olimpián a nem hivatalos pontversenyben az alábbiak szerint szerepeltek az egyes országok: 15. Bulgária 3 5 2 2 2 3 67 16. Finnország 3 — 2 2 — 6 41 17. Dánia 2 13 12 — 38 16. Svájc 1 2 1 3 4 — 38 19. Üj-Zéland 3 — 2 2 1 1 37 20. Törökország 2 3 11 — 1 37 21. Kanada 1 2 1 2 3 2 37 22. Jugoszlávia 2 1 2 1 2 2 36 23. Dél-Korea — 2 1 2 2 4 28 24. Belgium 3 — 1 1 — 1 22 25. Irán — — 2 2 1 2 18 26. Trinidad — 1 2 — — — 13 27. Argentína — 1 — 2 1 — 13 28. Jamaica — — — 4 — — 12 29. Etiópia 1 — — 1 — — lo 30. India 1 — — — 1 1 lo 31. Tunézia — 11 — — — g 32. Ausztria , — — — 12 2 9 33. Írország — — 111 — g 34. Brazília — — 11 — 1 8 35. Bahama 1 — — — — — 7 36. Kuba — 1 — — 1 — 7 37. Kenya — — 1 — 1 1 7 38. Mexikó — —11 — — 7 39. Spanyolország — — — 12 — 7 40. EAK — — —112 7 41. Nigéria — — 11 — — 7 42. Pakisztán — 1 — — — — 5 43. Fülöp-szigetek — 1 — — — — 5 44. Ghana — — 1 — — — 4 45. Portugália — — — 1 — — 3 46. Porto Rico — — — 1 — — 3 47. Uruguay — — — 1 — — 3 48. Norvégia — — — — 1 — 2 49. Bermuda — — — — 1 — 2 50. Taivan — — — — 1 — 2 51. Afganisztán — — — — 1 — 2 52. Chile — _____ 1 1 53. Peru — — — — — 1 1 54. Elefántcsontpart — — — — — 1 1 55. Venezuela — — — — — 1 1 Babanyina (balról) úgy örül, mintha ő győzött volna. Pedig — nagy meg­lepetésre! — kisgimnazista honfitárs­nője Galina Prozumensesikova (közé­pen), mindkettő Szovjetunió, meg­előzte öt a 200 méteres mellúszás döntőjében. Az ezüst az amerikai Claudia Kolb kisasszonynak (jobbról) jutott. Pont-I. II. III. IV. V. VI. szám 1. Szovjetunió 30 31 35 18 25 10 619 2. USA 36 26 28 19 10 15 586 3. Németország 10 22 18 13 16 19 542 4. Japán 16 5 8 12 8 17 238 5. Olaszország 10 10 7 7 5 6 185 6. Magyarország 10 7 5 7 12 7 177 7. Lengyelország 7 6 10 6 4 9 147 8 Anglia 4 12 2 9 4 5 136 9. Ausztrália 6 2 10 8 4 3 127 10. Csehszlovákia 5 6 3 3 7 2 102 11. Franciaország 1 8 6 5 2 8 98 12. Románia 2 4 6 4 9 6 94 13 Hollandia 2 4 4 5 — 5 70 14. Svédország 82 2 4 5 9 2 69 — Reméljük, hogy négy év múlva Mexikóból ismét együtt üzenünk. Iván és Joe Női versenyszám után A győztes ... a vesztes A jövő olimpiája Kiadja a Szlovák Nemzeti Tanács Földművelésügyi Megbízotti Hivatala. — Megjelenik hetente kétszer. — Főszerkesztő: Pathő Károly — Szerkesztőség és kiadó­hivatal: Bratislava, Suvorovova 16. — Telefon: főszerkesztő 515-58, szerkesztőség 501-00. — Telefonközpont: 543-91, 511-10, 550-93. — Belső vonalak: főszerkesztő helyettese: 635, mezőgazdasági osztály 632, agit-prop. osztály 639, szakmellékíet 519. — Nyomja a Polygrafické závody, n. p., Bratislava, ul. Feb'ruárového vífaz­­stva 6/d. — Terjeszti a Posta Hírlapszolgálata. — Előfizetéseket felvesz minden postahivatal’ és postai kézb'esftő. Külföldre megrendelhető: — PNS — űstredná expedícia tlace, Bratislava, Gottwaldovo námestie c. 48. K-10*41300 Mint ismerete«, a tokiói olimpiai játékokon összesen 94 ország versenyzői vettek részt. A felsoroltakon kívül az első hat közöt egy ország versenyzője sem végzett.

Next

/
Thumbnails
Contents