Szabad Földműves, 1964. július-december (15. évfolyam, 54-104. szám)
1964-10-28 / 87. szám
iskolaügyünk továbbfejlesztéséért (Kivonat a CSKP Központi Bizottságának az iskolaügy és az ifjúság iskolai nevelése továbbfejlesztésének feladatairól szóló határozatából.) Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága az elmúlt napokban teljes ülésen vitatta meg iskolaügyünk és általában az ifjúság iskolai nevelése továbbfejlesztésének legidőszerűbb feladatait. A Központi Bizottság teljes ülésén hozott határozat többek között megállapítja: Szocialista társadalmunk további fejlődésével összefüggő szükségletek és a kommunizmusba való átmenet előkészítése egész iskolarendszerünkkel szemben új, igényes követelményeket támaszt. Ezeknek csak akkor tehetünk eredményesen eleget, ha Befejezéshez közeledik a hrinovai nagy gát építése. A hrinovai vízmedence, amelyet a jövő évben adnak át rendeltetésének Losonc, Fülek, Kékkő és más vízben szegény községek ellátását biztosítja majd. Fontos lesz a vidék mezőgazdasága számára is. Foto: Búkor Jozef, Zvolen A népek barátságának ligetei 0 továbbra is alkotó módon fejlesztjük a CSKP KB 1959 áprilisában hozott határozatában lefektetett és bevált elveket, amelyek hangsúlyozták az ifjúság sokoldalú műveltségének, az iskola és az él*at kapcsolatának és a következetes politechnikai nevelésnek a fontosságát; 0 ha minden fokú és típusú iskolában sokoldalúan emeljük a nevelés és oktatás színvonalát, jelentősen fokozzuk a nevelés és oktatás hatékonyságát. E célt szocialista iskolánk nevelőoktató munkájának általános korszerűsítésével érhetjük csak el, mind a tartalmat, mind a módszereket illetően. Ennek érdekében szükséges, a tanulók és diákok munkájával szemben támasztott igények rendszeres fokozása, a különböző tehetségek és előfeltételek kihasználása, ami következményeiben feltétlenül az oktatás hatékonyságának fokozásához és tehetségek fejlesztéséhez vezet. Továbbá a tanítók szakmai és pedagógiai felkészülésének javítására kell törekednünk. A fő feladat a párt iskolapolitikája céljainak megvalósításában a tanítók vállára nehezedik. Az ő kommunista öntudatuk, szakképzettségük és pedagógiai művészetük fokától függ döntő mértékben mennyire sikerül előkészíteni a fiatal nemzedéket a szocializmusban és a kommunizmusban reá váró munkára és életre. Ez megköveteli mind a pedagógiai tanszékeken, mind a többi főiskolán a tanítók előkészítésének megjavítását és továbbképzésüket. A CSKP ugyancsak szükségesnek tartja, hogy a következő években a tanítók anyagi biztosítását fokozatos összhangba hozzák mjnkájuk társadalmi jelentőségével. A politikai nevelőmunkában elért sikerek alapfeltétele az iskolának, a családnak, a nemzeti bizottságoknak, a CSISZ-nek, a pionír-szervezetnek, a többi társadalmi szervezetnek és valamennyi nevelő intézménynek a párt által eszmeileg irányított és összefogott egységes törekvése. Az iskolák eddigi .tevékenységében az iskolarendszer fejlesztésében és az ifjú nemzedék rendszeres és hatékony kommunista nevelésére való törekvésben a vitathatatlan jó eredmények mellett számos fogyatékosság észlelhető és ezen a téren jelentős tartalékokkal rendelkezünk. E kérdéseket népes számú párt- és szakmai aktíva tárgyalta meg és részletesen foglalkozott velük a CSKP KB teljes ülésén a beszámoló és a vita is. Az elhangzott javaslatokat minden állami- és pártszervben, valamint társadalmi szervezetben tovább kell elemezni és meg kell valósítani. A kitűzött célok elérése érdekében a CSKP KB teljes ülése feladatul adja: 1. A kilencéves alapiskolákban a) öt éven belül a nevelési és oktatási munka olyan koncepcióját kell kidolgozni és kipróbálni, amely a szocialista és a jövő kommunista társadalom fejlődésének igényes követelményeivel összhangban jobban előkészíti az ifjúságot a továbbtanulásra, illetve a hivatásra. Ellenőrizni kell az egyes évfolyamokban a tananyag terjedelmét és igényességét, s célszerűen kell elosztani úgy, hogy az egyes fokozatok között zökkenésmentes legyen az átmenet. A pedagógiai tudomány segítségével meg kell találni a differenciáciő legmegfelelőbb formáit valamint a részbeni szakoktatás bevezetésének módját az alacsonyabb osztályokban. b) Olyan intézkedést kell előkészíteni és 1965 szeptember 1-től életbe léptetni, amely lehetővé teszi az idősebb tanulók — különösen a 9. évfolyamban — diferenclált oktatását, tekintetbe véve érdeklődési körüket, tehetségüket és képességeiket. A munkára nevelés tantárgyainak tananyagát úgy kell kidolgozni, hogy hatékonyan segítse a céltudatos hivatásra való nevelést és felkészítést. c) Ki kell dolgozni a kilencéves alapiskolák hálózata módosításának javaslatát azzal a céllal, hogy a kevés osztályos iskolák száma lényegesen csökkenjen. 2. Az általános műveltséget nyújtó középiskolákban: a) Ezen iskolák küldetése, hogy felkészítsék a diákokat a főiskolai tanulmányokra. Ezért 1965. szeptember 1-től elkerülhetetlen intézkedéseket kell foganatosítani, hogy a diákok magasabb szinten készüljenek elő a főiskolai tanulmányokra, alapvetően fokozni kell az igényességet és ezzel összhangban módosítani a tantervet. b) Meg kell határozni azokat a foglalkozási ágakat, amelyeket az iskola végzett növendékei érettségi után azonnal elláthatnak, ellenőrizni kell a végzős tanfolyamok tananyagának terjedelmét és tartalmát. c) fokozatosan módosítani kell az általános műveltséget nyújtó középiskolák hálózatát olyan központosítás alapján, hogy jobb feltételek alakuljanak ki a megkülönböztetett oktatásra és arra, hogy a tanítók szaktudását valamint az iskola anyagi felszerelését jobban ki lehessen használni. 3. Szak-középiskolákban a) Mélyrehatóan ki kell dolgozni és kötelezően meghatározni az egyes szakágazatok tartalmát és tartamát a népgazdaság és a kultúra fejlődésének távlati szükségletei szerint; b) ki kell dolgozni és be kell vezetni az érettségi utáni művelődés rendszerét; c) a középfokú szakiskolák hálózatát fokozatosan összhangba kell hozni az egyes termelési ágazatok területi elhelyezésével. 4. A szaktanoncintézetekben és a tanonciskolákban: a) az 1965—66-os tanévtől fokozatosan módosítani kell a tanágazatokat a népgazdaság egyes ágazatai fejlődésének tényleges szükségletei szerint, célszerűen meghatározni az elméleti és gyakorlati előkészítés arányát, valamint a tanoncidő tartamát az illetékes tanágazat igényességével összhangban. b) Meg kell határozni a vállalatok, nemzeti bizottságok társadalmi szervezetek és az iskola irányítás kötelezettségét a közvetlenül munkába lépő ifjúság felkészítése, nevelése és további művelődése szempontjából. 5. A dolgozók továbbtanulásában: A dolgozók tanulmányait az iskolarendszer jelentős, állandó részének kell tekinteni és minden szempontból meg kell teremteni a feltételeket a tanulmányok eredményes minőségi és mennyiségi fejlesztéséhez. A CSKP KB teljes ülésének" határozata ezentúl feladatul tűzi ki az iskolai nevelés ideológiai színvonalának emelését, az iskolák anyagi ellátásának fokozását, a pedagógusok bérezésének megjavítását és végül az iskolai beruházási építkezések fellendítését. Daigoro Yasukawa úr, a tokiói XVIII. olimpiai játékok szervező bizottságának elnöke és Nako Funada úr, Japán erdősítési mozgalmának elnöke azzal a kéréssel fordultak a résztvevő államok olimpiai bizottságainak elnökeihez és az illető államok erdőgazdasági minisztereihez, hogy küldjék el Tokióba azoknak az erdei fáknak magmintáit, amelyek az egyes országokban a legjellegzetesebbek. Ezekből a magokból Japánban facsemetéket szándékoznak nevelni és egy ligetet létesíteni, tartós megemlékezésül a XVIII. olimpiai játékokra. A jó szándék és a népeink közt fennálló barátság bizonyítékaként Japán olimpiai csapatunknak a japáni erdők legjellegzetesebb fáinak magvait ajándékozta, hogy azokból nálunk megfelelő gonddal neveljünk facsemetéket. A tartós barátság jegyében telepítendő erdő gondolata a XVIII. olimpiai játékok alkalmából Tokióban nem-A csákányi nöbizottság Pencák Mária vezetésével szorgalmas munkát végez. Segítenek a szocialista munkaverseny megszervezésében, felszólalásaikban értékes javaslatokat adnak a község ellátásának zavartalan biztosítására. Aktívan kiveszik részüket a község szépítéséből,, részt kérnek a tavaszi-, nyári és őszi munkákból, törődnek a lakosság egészségügyi kérdéseinek intézésével. Egyszóval az asszonyok megértették a nőbizottságra háruló feladatok fontosságát. Hazánk felszabadulásának 20. évfordulója tiszteletére Csákányban a nőbizottság segítségével 369 egyéni köcsak nálunk, hanem világszerte élénk visszhangra és megértésre talált. Csehszlovákia természetesen helyesli ezt az akciót és e napokban a kiszemelt magvak választékát elküldi Japánba, mégpedig kis- és nagylevelú hárs, a tátrai vörös-fenyő, továbbá sumavai és treboni fenyőfajták, keletszlovákiai tölgy és bükk, azonkívül jávor, hegyi juhar, kőris, gyertyán, éger- és nyírfa-magokat. Ezekkel együtt jegyzék is megy Japánba a magok eredetéről, termőhelyük legalkalmasabb tengerfölötti magasságáról, a termesztésükhöz szükséges hőmérsékletről és csapadékmennyiségről, valamint más adatokról a fák eredményes termesztésére vonatkozólag. örvendetes tény, hogy ez a kezdeményezés abból az országból indult ki, amely a világon elsőnek szenvedte el az atomháború borzalmait. Lássunk benne figyelmeztetést arra nézve i3, hogy Hirosima és Nagaszaki sohasem ismétlődhessen meg! -ktelezettségvállalást tettek 40 000 korona értékben. A vállalásokat már a harmadik negyedév végére túlteljesítették. A község asszonyai 13 000 tojás eladását vállalták, de már majdnem 28 ezret adtak el. A nőbizottság még sok helyen nem találta meg az utat, amelyen haladva sokat segíthet a falu fejlesztésében. Csákányban a nőbizottság szorosan együttműködik a falú más szerveivel, s így az eredmény sem marad el. Helyes lenne, ha a járás más községeinek asszonyai is a csákányiakhoz hasonlóan végeznék munkájukat. Iván Sándor (Kassa) Tetteik követésre méltók Népgazdaságunk irányításának legjelentősebb változásai az államosítás óta Már 1906-tól az ú{ irányítási rendszer szerint Á CSKP XII. kongresszusa határozatainak egyik legjelentősebb megállapításai közé tartozik népgazdaságunk irányítása tökéletesítésének szükségessége. Az utóbbi időben igen sok vita hangzott el az irányítás, a tervezés, az árpolitika, az anyagi érdekeltség, a szaktudás és más fontos kérdésről, amelyek igen közelről érintik népgazdaságunk jelenlegi helyzetét és további fejlődését. A „Rudé právo“ néhány nappal ezelőtt részletes ismertetést közölt arról, hogyan kívánjuk a gyakorlatban megvalósítani a XII. pártkongresszus határozatainak ezzel kapcsolatos tételeit. • Az értékkategóriák és az árpolitika hatékonyabb kihasználásáért • Távlati tervek, mint az irányítás alapvető eszköze • Az üzemek és dolgozók anyagi érdekeltsége fokozásának módja • A jelenlegi árrendszer átépítése • Az irányítás új szervezési formája és a szaktudás fokozásának szükségessége A CSKP Központi Bizottságának irányításával — írja a cikk — széleskörű előkészületek folynak a népgazdaság irányításának és a tervezés tökéletesítése új elveinek kidolgozásán. A Központi Bizottság elnöksége már jóváhagyta az új elvek kerettervét, amely nemcsak a különböző gazdasági ágazatokra való gyakorlati szétírásnál jelent kiinduló pontot, hanem a terv pontosabb kidolgozását és végleges jóváhagyását is közelebb hozza. A munkálatokat úgy irányítják, hogy a tervet még ez év végén a CSKP Központi Bizottságának teljes, ülése is megvitathassa és utána fokozatosan a gyakorlatban is megvalósíthassuk. Népgazdaságunkban teljes érvénynyel az 1966-os gazdasági évtől vezetjük be, tehát az 1966—1970. évi távlati tervek megvalósításával egyidőben. Az új intézkedések lényege az, hogy az eddiginél jobban érvényre jussanak a szocialista tervgazdálkodás előnyei és szocialista társadalmunkban a termelés fejlődését a szükséglet fejlődésével együtt az eddiginél nagyobb összhangba hozzuk. Az egyéni bérezésnek és általában a fizetési rendszernek az eddiginél közvetlenebb formában össze kell függnie majd az üzemek és gyárak gazdasági eredményeivel. Vagyis: a jutalmazást attól kell függővé tenni, hogy egyik vagy másik üzem milyen minőségi árut termel és milyen gazdaságosságot vezet be a termelésben. Téves lenne azonban most azt hinni, hogy az új tervezés és irányítási forma önmagában megszűnteti a fennálló hiányosságokat és automatikusan biztosítja majd népgazdaságunk fejlődését. A népgazdasági terv elé szigorú követelményeket támasztunk: nemcsak az aránytalanság nélküli folyamatos fejlődést kell biztosítania, hanem a társadalmi munka legmagasabb fokú hatékonyságát is. Lényegében tehát az egész gazdaság-politikánknak a következő elv szerint kell igazodnia: ami előnyös a társadalomnak, az üzem és az egyén számára nézve is előnyösnek kell lennie, és megfordítva. A népgazdaság tervszerű irányításának alapja a demokratikus centralizmus, amelyet az új feltételek mellett tovább kell fejleszteni és a múltban elkövetett hibákat minél előbb kiküszöbölni. A tervezés és a beruházás eddigi módszereivel ugyanis nem tudunk eredményesen bírókra kelni problémáinkkal. Az irányítás régi rendszere akadályozza a nemzeti jövedelem gyorsabb szaporodását, mivel nem szabadítja fel" a termelésben dolgozók alkotó kezdeményezését, nem teszi őket anyagilag eléggé érdekeltté a termelés mennyiségének és főleg minőségének fellendítésében. A javasolt elvek egész népgazdaságunk irányítását érintik, a terv öszszeállításátől kezdve egészen a dolgozók jutalmazásáig. Távlati tervek, mint alapvető eszköz A távlati tervezés olyan eszköz, amely nélkül elképzelhetetlen a népgazdaság és ezen belül az ipari fejlődés. Szocialista tervgazdálkodásunkban a távlati tervezés hatványozott mértékben a társadalmi szükségletek biztosításának fő eszköze és ebből természetesen adódik, hogy a tervfeladatok az egész társadalomra és annak valamennyi tagjára nézve kötelezők. A javaslat szerint a távlati. tervezés a következő alapelvek szerint történik majd: a) a távlati tervezésnek a szocialista közgazdaság irányítása alapvető eszközévé és gazdasági politikánk valamennyi fokára nézve kötelező iránymutatójává kell válnia; b) a távlati tervnek a központi tervezés és az üzemek közti rendszeres alkotó együttműködés folyamatában kell létre jönnie; c) az egész népgazdaságnak és annak valamennyi ágának állandó távlatokkal kell rendelkeznie. Emellett szükséges, hogy minden irányító szerv — beleértve az üzemeket is — fokozza a távlati fejlesztést. Országos méretben kellő mértékű előnnyel ötéves tervet kell kidolgozni, bár egyelőre korlátolt ismeretek alapján. Az ötéves terv jóváhagyásával egyidöben a tervező szerveknek öt évnél hosszabb időre kell elképzeléseiknek lennie a közgazdasági és műszaki irányzat fejlesztését illetően. A központi tervezés eddigi jellege tehát módosításra szorul. Az új elképzelés szerint összehasonlíthatatlanul kevesebb mutatószámot kell központilag, direktíve tervezni. Kötelezőek pedig csak azok a mennyiségi feladatok lehetnek, amelyeknek teljesítése nem megy a minőség rovására. Rugalmasabb béres árpolitikára van szükség Az irányítás új rendszerében a vállalatok az eddiginél jóval nagyobb mértékben lesznek anyagilag érdekeltek. A bérekre és prémiumokra szükséges összeget csak úgy szerezhetik meg, ha sikerrel értékesítik gyártmányaikat. így a bérkeret tervezése nélkül is célt érünk, hiszen minden vállalat saját érdekében csak szükséges, a fogyasztók által igényelt termékeket fog előállítani. Természetesen egyes vállalatok, amelyeknek hosszabb a termelési ciklusuk, hitelt kapnak a bérekre. A népgazdaság tervezésének és irányításának új rendszere számol az árak rugalmasabb alakulásával, mint a gazdasági törvényszerűség fontos tényezőivel. A jövőben el kell érnünk, hogy az árak a termelési költségekkel párhuzamosan csökkenjenek, illetve növekedjenek. Ugyanakkor a vállalatokat kell anyagilag érdekeltté tenni a termelési költségek minél gyorsabb csökkentésében, mivel ezzel gyarapodik a dolgozóinkra fejenként jutó jövedelem. Árpolitikánk tervszerű irányításának további célja az lesz, hogy fokozatosan kialakuljanak a szocialista termelési árak, amelyek hozzávetőlegesen azonos arányú nyereséget biztosítanak minden árú fajta előállításánál. A jövőben minden olyan termék ára emelkedni fog, amely egyelőre nem fedezi a rendkívül nagy keresletet, s ugyanakkor erősen megcsappan a kereslet hasonló régibb árufajták iránt, amelynek termelését azonnal nem tudjuk leállítani. Viszont ennek az ellenkezője is érvényes. Még a termelési költségek szintje alá is csökkentenünk kell az elavult, divatját múlt, alig keresett árucikk árát. Szigorú következetességet a tervek betartásánál Ezek után felmerül a kérdés, vajon népgazdaságunk tervezésének és irányításának új elvei milyen gyorsan éreztetik majd hatásukat a mindennapi életben. Természetes, hogy máról holnapra nem várhatunk szembetűnő változásokat. Azonban látnunk kell, hogy csakis a felsorolt elvek következetes érvényesítése, az irányítás új rendszere teszi lehetővé gazdasági életünk fellendítését, a nehézségek orvoslását. Nem kétséges, hogy különböző gazdasági ösztönzőkkel és intézkedésekkel meg lehet akadályozni a termelés esetleges spekulatív, társadalom-ellenes irányzatait. A legfontosabb azonban az, hogy társadalmunk az ilyen törekvéseknek gátat szabhat a vállalatok anyagi érdekeltségének helyes irányú fejlesztésével. Mindenek föíött azonban szükséges látnunk, hogy az irányítás átszervezése nem lényegtelen gazdasági intézkedés, hanem egész társadalmunkat érinti. Nagy igényeket támaszt az irányítás új módja a vezetőkkel szemben éppen úgy, mint a társadalom valamennyi tagjával szemben. Népgazdaságunk fellendülésének újabb korszaka előtt állunk, amely életszínvonalunk fokozott emelése mellett az eddiginél jobban bizonyítja majd a szocialista társadalom előnyét a kapitalizmussal szemben. 1964. október 28.