Szabad Földműves, 1964. július-december (15. évfolyam, 54-104. szám)
1964-10-21 / 85. szám
Ä malacnevelés téli tapasztalatai Közös gazdaságunkban többéves tapasztalataink és megfigyeléseink azt mutatják, hogy a sikeres malacnevelés legneheze bb szakasza a téli és kora tavaszi hónapokra esik. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy évente januártól április végéig legmagasabb arányú a malacok elhullása. Áprilistól május végéig az elhullás még mindig magas százalékot mutat, de már csökkenő irányzatú. Júliustól októberig általában kisebb ará nyú az elhullás, ami a téli hónapok közeledtével újra emelkedő irányzatú. A malacelhullást tehát nagy mértékben befolyásolják az időjárási viszonyok. A téli hónapok hideg és fagyos napjaiban a malacneveldék légterében általában nagyobb a páratartalom, miáltal a malacok fekvőhelye nedvessé, nyirkossá válik. Ezáltal a szopósmalacok közvetlen környezete a nyirkosság következtében hideg, ami a kismalacok egészségét lényegesen rontja. A kevésbé edzett és gyengébb malacok egy része bele is pusztul. Az anyadisznö-ólak, a malacneveldék általában téglából és cementből épültek, tehát az építőanyag hőszabályozás szempontjából elégtelen szigetelő tulajdonsággal bír. A helyzet javítása érdekében télidőben a helyes szellőztetés kérdését sem egyszerű megoldani. Ha rendesen ki akarunk szellőztetni, akkor lehűtjük az istállót, ha pedig keveset szellőztetünk, a párás ammóniumgőzös levegő nem távozik el kellőképpen az istállóból. A helyes szellőztetés időpontját és hosszát esetenként helyesen kell megszabni, attól függően, hogy kint mennyire csökkent fagypont alá a levegő, fúj-e a szél, vagy szélcsend van-e. Továbbá az ól fekvését és huzatosságát is mérlegelni kell. Ugyanazon típusú sertésólak különböző helyeken más és más eredménnyel szolgálják a malacnevelés sikerét. Erősen északi szélnek kitett helyen vagy szeles-huzatos részen épített ólak rosszabbul válnak be, mint a széltől védett, déli fekvésű helyeken. A szellőz-tetéssel kapcsolatban továbbá figyelembe kell venni az ólban elhelyezett állatok mennyiségét is. Amennyiben kevesebb lenne az állat, megengedhető a ritkább időközökben végzett szellőztetés, de ha sűrűn, sőt tömörítetten helyezkednek el az állatok, főképpen az előhizlaldáltban, akkor gyakrabban szükséges szellőztetni. A tél folyamán az ólakban tartott szopósmalacok életereje (vitalitása) csaknem állandóan csökken, azáltal is, hogy az állat kevés napfényhez jut és keveset mozog. Ennek következtében vérszegénység veszi elejét, ami először a szopósmalacok sápadtságában nyilvánul meg. Amennyiben az ilyen malacok nem kapnak megfelelő takarmánypótlékot és főképpen vérszegénység elleni gyógykezelést, elsatnyulnak és sok elhullik közülük. Gyakran me3tigyelhetjük, hogy főképpen télen egyes anyadisznók alatt valamennyi malac füle vfaszs'rpa. s nem rő-s^zín színezetű, mint amilyennek kellene lennie. Ezt az állapotot az anyasertés rossz minőségű vagy kevés teje, a napfény és a mozgás hiánya, esetleg a gyenge takarmányozás okozza. Ide kell sorolni az anyadisznók és a malackák vitaminban, nyomelemekben és ásványi anyagokban hiányos táplálását is. Természetesen, ezen okok párosultan vagypedig önállóan hatnak. Ezt súlyosbítja némelykor az egyes anyadisznók gyenge tejelékenysége. Ha az anyadisznó első malacozása után rossz vagy sovány tejet ad, amelylyel malacait csak nehezen vagy csupán bizonyos veszteségekkel tudja felnevelni, nem szabad tovább tenyészteni. Az ilyen rossz tulajdonságú anyasertéseket malacaik elválasztása után hizlalásra kell fogni és húsra értékesíteni. Meg kell említeni, hogy ez a tulajdonság inkább veleszületett egyedi vagy faji hiányosság, de télidőben lényegesen nagyobb méreteket ölt. A sertésól hőmérsékletével kapcsolatban figyelembe kell vennünk azt is, hogy a malacok tartózkodási. helyén, közvetlenül a talajíéglák felett bizonyos rétegben hidegebb a levegő, mint 1-2 méter magasságban. Ez esetenként 4—6 fok hőmérséklet-különbséget jelent. A gyenge, néhány napos, valamint egynéhány hetes malacok szempontjából ez fontos, mert csak kevésbé ellenállóak és könnyebben megfáznak. A malacok a hideg elől egymáshoz bújnak, aminek gyakran mellhártya és tüdőösszenövés a következménye. Az ilyen malacok lényegesen lassabban növekednek, köhögnek és hajlamosabbá válnak különféle fertőző betegségek iránt is. Az ólak télideji hűvösségének és nedvességének csökkentésében nagy szerepet játszik a megfelelő, jó almozás. Az utóbbi két évben országszerte nagy. volt az alomszalma hiánya, aminek folytán az anyasertés-ólakba és a malacneveldékbe is kevesebb szalma jutott. Ugyancsak a tisztaság is- csökkent, ami által emelkedett az elhullási arányszám. Ebből az okból a mi járásunkban a malacelhullás 15 — 20 %-ot tesz ki. A kielégítő almozás a malacok részére meleget és szárazabb körülményeket biztosít. Sertésőlainkban, de főképpen az anyasertés-ólakban, ahol az újszülött malacok nevelkednek, valamint az előhizlaldákban a hőmérséklet igen fontos szerepet játszik. A jelenlegi helyzetben, a mostani építkezési körülmények között az ólak melegen tartására még nagyobb gondot kell fordítani. A hőszigetelés hiányossága miatt igen sok ól mennyezete nedves. A lecsapódó vízgőz cseppekben a mennyezetről az állatokra csepeg. A mennyezet szárazontartását különféle nyílások kivágásával, ventillátorok beszerelésével próbáltuk megoldani, de jó eredményeket csak egyes esetekben tudtunk elérni. Legjobb megoldásnak találjuk, ha a padlásra 5—6 cm vastagságban pelyva, homok és takarmánymész keverékét szórtuk. (60 % pelyve, 30 % homok, 10 % takarmánymész). A takarmánymész szerepének fontosságát abban látjuk, hogy a nedvességet magába szívja és részben gátolja a pelyva esetleges penészedését. A hideg ólakban a malacok lassabban fejlődnek, a takarmány egy részét a szervezetnek a hő pótlására kell fordítania. Ezért arra kell törekedni, hogy az ólakat melegen és szárazon tartsuk. Ellenkező esetben „takarmánnyal fűtünk“, ami egyrészt nem gazdaságos, s egészség szempontjából sem helyes. Egyes régi szakkönyvek és tapasztalt gazdaemberek állítják, hogy a hideg nem árt, valamikor hideg ólakban jó malacokat neveltek. Ez a nézet az akkori körülmények között helyes volt, de ma, a nagyüzemi állatenyésztés és az újtípusú ólak esetében már nem érvényes. A hideg a malacoknak nem ártott a múltban, a kistermelők faólaiban tartózkodtak, száraz körülmények között, s egyedi takarmányozásban részesültek. Helyesen cselekszünk, ha a malacok hőveszteségét nem takarmánnyal, hanem az ólak fűtésével pótoljuk. Hogy a hideg milyen befolyással van a malacnevelésre, az kitűnik járásunk malacelhullási eredményeiből is. Az évi malacelhullás 42 %-a 1962-ben a januártól április végéig terjedő időszakra esik, majd 1963 ugyanazon időszakára 46 %-a. Az 1962-es év első négy hónapja alatt a született malacok 12 %-a hullott el, míg ugyanazon év többi hónapjában csak 8 %-a. Az 1963-as év első négy hónapjában született malacok 16 %-a hullott cl, az év többi hónapjaiban pedig már csak 8 %-a. Nem állítható, hogy a téli nagyobb arányú elhullást kizárólag a sertésgondozók hanyagsága okozná, akik télen mindig rosszabbul végeznék dolgukat, mint nyáron. A valóság az, hogy a felsorolt objektív körülmények döntően befolyásolják a sikeres malacnevelést. Természetesen nem vitatható, hogy egyes esetekben az etetők felületes munkája is okozója az elhullásnak. Mivel a rosszabb életkörülmények csökkentik a szervezet ellenállóképességét, télen és kora tavasszal gyakrabban fordulnak elő szervi és fertőző megbetegedések. Ilyen pl, a megfázás okozta tüdőgyulladás, fertőző tüdőgyulladás, fertőző nátha, paratifusz, gyomor- és bélgyulladás rühösség. kosz stb. Ezek a betegségek télen legalább háromsz i n - krabban fordulnak elő. A felsorolt hiányosságok nagy mértékben eltávolíthatók, ha az anyasertés-ólakban emeljük a levegő hőmérsékletét és eltávolítjuk a fölösleges és ártalmas párát, nedvességet. Ebből a célból igen jól bevált és ajánlható: 1. A klimatizációs meleglevegő-fejlesztő berendezés beszerelése sertésólainkba. Ezt a berendezést nálunk jelenleg két típusban gyártják, éspedig szén, vagy fafűtésre, valamint olajfütésre. Mindkettő jól bevált a gyakorlatban és célszerű. Üzemeltetésük egyszerű és olcsó, kezelésükhöz és üzemeltetésükhöz nem szükséges különösebb szakképzettség. Már az elmúlt télen több anyasertés-ólban használtuk, a malacok életerősebbek lettek, jobban fejlődtek. Az említett berendezés beszerelése tehát rendkívül gazdaságos, a befektetett összeg rövid idő alatt többszörösen visszatérül. Az egyes járási gépállomásokon megrendelhető és beszerezhető. Ugyanez a cég elvégzi a beszerelést is. örömmel látnánk, ha valamennyi malacneveldébe beszerelnék. ■ 2. Elegendő alomszalmát kell biztosítani az anyadisznóólak kutricáiba, hogy az elválasztás előtti malacok szárazon, tehát egyúttal melegen feküdhessenek. Ezáltal is sok malac elhullását aakdályozhatjuk meg. H 3. Főképpen a téli idényre a malacneveldék padlására szigetelő anyagot kell tenni. Legjobb a pelyva-homok-takarmánymész keverék H 4. a gyöngébben fejlődő malacokat és a vérszegény-sápadt malackákat be kell oltani a „Ferridextran“ nevezetű, rendkívül hatásos gyógyszerrel. Általában egyszeri beoltás után napokon belül szemmellátható javulás mutatkozik. Természetesen, ha eltávolítjuk a rossz tartási körülményeket a malacneveldékben e gyógyszerrel még hatásosabb eiedményeket lehet elérni Szlikséges, hogy egyes hiányosságokat ne elszigetelten, külön külön hosszabb idő alatt távolítsunk el, hanem a lehetőségek szerint egyidőben. Ma(Folytatás a köv. oldalon.)
