Szabad Földműves, 1964. július-december (15. évfolyam, 54-104. szám)

1964-10-21 / 85. szám

Üdvözlő táviratok Moszkvába Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB első titkárának és Alekszej Koszigin, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének címére a világ minden tájá­ról táviratokat küldtek vezető tisztségük elfoglalása alkalmából. A szocia­lista országok államférfiam kívül számos nyugati kommunista párt vezető­sége is nyilatkozatban vagy üdvözlő táviratban köszöntötte a szovjet ve­zetőket. PRÁGA — Antonin Novotny elvtárs, a CSKP KB első titkára, és Jozef Le­nárt miniszterelnök többek között ezeket írja: Engedjék meg, hogy a CSKP Központi Bizottsága és a Cseh­szlovák Szocialista Köztársaság kor­mányának nevében jókivánatainkat fe­jezzük ki önöknek a Szovjetunió Kom­munista Pártja Központi Bizottságá­ban és a Szovjetunió Minisztertaná­csában a legfelelösségteljesebb tiszt­ségbe történt megválasztásuk alkal­mából. Sok sikert kívánunk önöknek az SZKP XX. és XXII. kongresszusa irányvonalának megvalósításában, or­száguk gazdasági és kulturális fej­lesztésében, a béke megszilárdításáért és a kommunizmus világgyőzelméért folytatott tevékenységükben. BUDAPEST — Kádár János, az MSZMP KB első titkára, miniszterel­nök Brezsnyev és Koszigin elvtársak­hoz intézett üdvözlő táviratában hangsúlyozta, hogy a Magyar Szocia­lista Munkáspárt mint eddig, úgy a jövőben is az SZKP XX. és XXII. kongresszusa szellemében, a testvér­pártok által 1957-ben és 1960-ban Moszkvában elfogadott nyilatkozatok irányvonalát teljes határozottsággal követve, az SZKP-vel vállvetve harcol a nemzetközi kommunista mozgalom egységéért és összeforrottságáért, a kommunista és munkáspártok közös feladatainak megoldásáért. BUKAREST — G. Georghiu-Dej, a Román Munkáspárt Központi Bizottsá­gának első titkára, az Államtanács el­nöke és I. G. Maurer, a Miniszterta­nács elnöke Brezsnyev és Koszigin elvtársaknak küldött üdvözlő távira­tukban hangsúlyozzák a szovjet és a román nép barátságát, a szocializmus és a béke erőinek újabb győzelmeit a világon. PEKING — Mao Ce Tung, Liu Sao Csi és Csou En Laj üdvözlő táviratban köszöntötték a szovjet államférfiakat kinevezésük alkalmával. A jókívánatok hangsúlyozzák: „őszinte kívánságunk, hogy a testvéri szovjet nép a testvéri SZKP vezetésével újabb sikereket ér­jen el az építésben és a béke védel­mében. BERLIN — Walter Ulbricht, az NSZEP KB első titkára üdvözlő táv­iratában megemlíti Leonyid Brezsnyev elvtársnak a közelmúltban tett NDK- beli látogatását és az ebből az alka­lomból folytatott tárgyalások során kialakult nézetegységet hangsúlyozza. Sok sikert kíván a kommunizmus épí­tése új problémáinak megoldásában. VARSÓ — Wladyslaw Gomulka, az LEMP KB első titkára és J. Cyrankie­­vicz a szovjet államférfiaknak küldött táviratukban szívből jövő jókívánsá­gaikat fejezik ki és további sikereket kívánnak a kommunizmus felépítése és a béke megszilárdítására irányuló munkásságukban. SZÖFIA — Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt KB első titkára üd­vözlő táviratában hangsúlyozza, hogy a Bolgár Kommunista Párt mindig Le­nin nagy pártjának oldalán haladt és halad továbbra is, a szocializmus és kommunizmus végső győzelméért küzd. Hasonló tartalmú jókívánságokat küldött a Koreai Munkapárt, az Olasz Kommunista Párt, a Francia Kommu­nista Párt Központi Bizottsága, vala­mint számos nyugati kommunista párt vezetősége, különböző országok állam­fői és politikusai is. Munkáspárti győzelem Angliában Harold Wilson az új miniszterelnök Az október 15-i angol parlamenti választásokon a Munkáspárt győzött és így a konzervatívok 13 éves ural­kodása után ismét munkáspárti kor­mány irányítja Nagy-Britannia politi­kai és gazdásági életét. Politikai megfigyelők szerint az an­gol választások kimenetelével Nagy- Britannia lényegében egyet lépett bal­ra, de az új kormány helyzete nehéz, sőt bizonytalan. Még meg sem alakult ez a kormány, máris megindult a harc megbuktatásáért. A konzervatívok azt hangoztatják, hogy egy il^en sekély többséggel nem lehet kormányozni. Moszkva dolgozói kitörő lelkesedés­sel fogadták az Űrrepülő-hármast. A gazdasági helyzet rossz, majdnem elkerülhetetlenek a népszerűtlen szük­ségintézkedések. Az új munkáspárti kormány nehéz feladatokkal kerül szembe a nemzet­közi politikában is. A Wilson-kormány hivatalba lépé­sével hiba lenné túlzott illúziókat táplálni, de ha a Munkáspárt betartja választási Ígéreteit, akkor a brit nép és a nemzetközi helyzet szempontjá­ból Anglia konstruktivabb szerepet játszhat a jövőben, mint ahogy az a konzervatívok idejében volt. A Garam-parti táj Bény község kör­nyékén túlzás nélkül nevezhető az egész Garam-vidék gyöngyének. Mint­ha ezt az egész tájat nagy festő ecset­je varázsolta volna életre. De a vidék festői fekvésén kívül figyelemre méltó régészeti különlegességekkel is bír. Minden arra kerülő idegennek feltűn­nek a XI. századból eredő erődítmény­szerű földsáncok. Évszázadok múltak el keletkezésük óta és számunkra csak a történelmi múlt maradványai jutot­tak emlékként, azonban nemcsak ezek a földsáncok, hanem más nagy értékű leletek is, amelyeket a Szlovák Tu­dományos Akadémia régészeti intéze­tének dolgozói tártak föl. A régészek évek óta folytatnak ku­tatásokat Bény környékén és már ed­dig is értékes leletekre bukkantak. Tavaly igen szép kerémiákat, csere­peket, különféle edényeket találtak, de a legutolsó lelet — egy solidu­­sokkal telt korsó rendkívüli jelentő­séggel bír. A solidus, az egykori ró­mai birodalom aranypénze volt, amely Nagy Konstantin császár uralkodása idejétől kezdve még a késői közép­korban is talán legértékesebb valu­tája volt Európának. Hazánk területén még ilyen nagy számban — 108 da­rabot számoltak meg belőle — sehol sem találtak még solidusokat, de más területen sem, amelyet valaha a ró­maiak nem tartottak hosszabb ideig megszállva — magyarázta dr. Chro­­povsky docens elvtárs beszélgetésünk közben. Mária Reholcová, a Nyitrai Régé­szeti Intézet dolgozója volt az első szakember, aki ellátogatott a Bény környékén folyó építőmunkálatok te­repére. Szükségessé vált ugyanis szakemberek jelenléte, hiszen szinte naponta kerültek a napvilágra külön­böző ősrégi kerámia-töredékek. Ő lett figyelmes azután a Garam jobb part­ján húzódó „Berekben“ talált vörös színezésű kerámia maradványokra is. Tudományos megállapítás szerint ezek a késői kőkorszakból származnak. A hely már időszámításunk előtt 3—4 ezer évvel lakott volt. Egy szép napon aztán Bohumel elv­társ gépével „lehámozta“ egy, a föld­ben rejtőző cserépedény felső pere­mét. A kint tartózkodó régészek fel­figyeltek. „Üjra egy váza“ — jegyezte meg unottan Pavlik elvtárs. Kezébe vette a cserépedényt, amely azonban valahogy túl nehéznek tűnt neki. „Biz­tos kő van benne“ — s ki akarta szórni belőle. Az edényből a legna­gyobb meglepetésre kitűnő állapotban levő arany pénzek, gyönyörű solidu­­sok hulltak a földre, rajtuk Theodo­­ziusz vagy Honoriusz császárok feje. Szakemberek szerint ezen a vidéken további értékes ókori leletek feltárása várható. Persze, nem valószínű, hogy hamarosan újra aranypénzekre buk­­kanak régészeink, de hogy e leletek történelmi szempontból aranyat ér­hetnek, az majdnem biztos. Jozef Krátky Híres botanikusra emlékezünk Bratislava régi lakói tudják, hogy melyik volt az Endlicher utca, de. vajon meg tudnák-e mondani, hogy ki volt az, akiről az utcát elnevezték. Endlicher László Pozsonyban szüle­teti, 1804-ben, és itt is nevelkedett fel. A fiatal fiú a bécsi érseki sze­mináriumba került, pap azonban so­hasem lett belőle. A szűklátókörű papi világot felcserélte a tudományos munkával. Kedvenc tudományága a botanika volt s ezen kívül nagyon ér­dekelték az ókori írók, a középkori humanisták, a kínai nyelv és a ma­gyar nyelvtörténeti források. Rengeteget utazott, hogy a botani­ka tudományában minél jobban ki­ismerje magát. Járt Londonban, Pá­rizsban, Philadelphiában és Kalkuttá­ban. Ezernyolcszázharminchatban a bécsi egyetem botanikai tanára és a bécsi füvészkert igazgatója. Közben állandóan foglalkozott a növénytan­nal és ennek köszönheti, hogy páduai, modenai akadémia, valamint a világ legnagyobb természetrajzi társasága a Linean Society tagjává választotta és a porosz király érdemrenddel tüntet­te ki. Jelentős szerepe volt a Bécsi Tudományos Akadémia megalapításá­ban. A későbbiek során adósságba ke­veredett, ebből kifolyólag 1849. már­cius 8-án öngyilkosságot követett el. Harminchatezer forint értékű könyv­tárát, valamint növénygyűjteményét az államnak ajándékozta. Endlicher László összesen 35 köny­vet írt német, illetve latin nyelven. Szeretett szülővárosáról megírta a Flora Posoniensis című könyvét, amelyben rendszerezte szülővárosa növényzetét. Fő munkája a Genera plantárum, melyben új természeti rendszert dolgozott ki, ez 1836-ban jelent meg Bécsben. Másik híres mun­kája az Enchiridon Botanikum, ez Lip­csében látott napvilágot. Martius ter­mészettudóssal pedig együtt szerkesz­tették a Flora Braziliensis című lapot. Nyílt eszű, haladó gondolkodású ember volt, a bécsi márciusi esemé­nyek idején lándzsát tört a demokrá­cia mellett és a forradalmárok oldalá­ra állt. Mártonvölgyi László Az űrutasokon végzett orvosi vizsgálatoknak az a céljuk, hogy megállapítsák az ember tűrőképességét az űrrepülé­sekkel kapcsolatos szélsősé­ges élettani igénybevétel alkalmával. Az űrutazáson a következő nehézsé­gekkel kell számolni: a pályára állítás időszakában (az úgynevezett aktív sza­kaszban) fellépő gyorsulások, túlter­helések és testrezgések (vibráció); a körpályán tartózkodó űrhajón a súlytalanság állapota, a világűrből érkező elsődleges kozmikus sugárzás és részecskeáramlás következményei; a sajátos megvilágítási és tartózko­dási körülmények. A páros űrrepülések a vizsgálatok kibővítését tették lehetővé, hiszen egymáshoz közel, azonos pályán, egy időben, ugyanazok a körülmények ha­tottak két ember szervezetére. Ily módon ellenőrizni tudták, hogy a Földre történt visszatérés után ta­pasztalt egyes eltérések az űrpilóta egyéni sajátosságaiból fakadtak-e, vagy pedig a kozmikus repülések tör­vényszerű élettani következményei­ből. Miért utazott orvos az űrbe? Az eddig vég­rehajtott űrutazá­sok orvosi megfi­gyeléseit nagymér­tékben korlátozta az a tény, hogy repülés közben az űrpilóta élettani funkcióinak csak néhány mutatóját lehetett rádió se­gítségével a Földre továbbítani, míg a legtöbb élettani funkció ellenőrzésére csak a Földre történt visszatérés után nyílt lehető­ség. Természetesen ezekben az ese­tekben az élettani funkciók megvál­tozása az űrrepülés valamennyi ténye­zőjének együttes hatását mutatták, és nem volt lehetőség az űrrepülések egyes pályaszakaszainak közvetlen tanulmányozására. Mind az élettani folyamatok jobb megértése, mind pe­dig a későbbi, még hosszabb űruta­zások előkészítése szempontjából igen nagy jelentőségű, hogy egyes részfel­adatok végrehajtása közben (vagy megoldásuk után) azonnal tudomást szerezhessünk a szervezet finom reak­cióiról. Régóta bevezetett gyakorlat a nagy repülőorvosi szervezettel ren­delkező országokban, hogy egyes szuperszonikus repülőgép-vezetők or­vosok i§. Ha ezt figyelembe vesszük, várható volt, hogy az iker űrrepülések során az űrhajó egyik utasa orvos lesz. Amire eddig nem kaptunk választ Mint említettük, telemetrikus úton Szaturnusz: „Bírják ki kérem, az orvos már járt itt.. lényegileg csak azokat az adatokat lehet a Földre továbbítani, amelyek valamilyen formában elektromos jel­zéssé alakíthatók át. így közvetítették a múltban, az egész repülés ideje Az ember a világűrben is munkaképes alatt a szívösszehúzódások percen­kénti számát, a szív működését re­gisztráló elektrokardiogramot, a per­cenkénti légvételek számát, valamint a központi idegrendszer akcióáramá­val felvett elektroenkefalogramot. Probléma maradt azonban több olyan egyszerű kérdés tisztázása, mint a vérnyomás értékének alakulása a re­pülések egyes szakaszaiban, a vérkép és a vérsavó összetételének megvál­tozása, a szervezet anyagcsere-folya­matának alakulása és az anyagcsere­végtermékek összetétele. A hármas űr-ikrek orvostagja most közvetlenül végezheti el a legaprólékosabb vizsgá­latokat útitársain. A szívműködés változásai A régebbi közleményekből ismere­tes például, hogy az űrrepülések alatt a szív működésének megváltozása há­rom szakaszra osztható. Az első sza­kasz még a gyorsulások következ­ménye és szaporább szívműködésben, az idegingerületnek a pitvarból a kamrába való átterjedése megrövidü­lésében, valamint a szívizmok töké­letlenebb mechanikus válaszában mu­tatkozik. A második szakasz, amely akár a világűrben töltött első nap vé­­véig is eltarthat, a szív fokozatos lassú alkalmazkodását mutatja: a szívösszehúzódások lassan normalizá­lódnak és az EGK általános képe visz­­szatér a start előtt észlelt görbéhez. A harmadik szakasz amely bizonyos fokú — bár eléggé tökéletlen — alkal­mazkodás a súlytalanság állapotához, a szívműködés gyérebbé válását, a szívösszehúzódások nagyságának csökkenését, valamint a jobb és a bal szívfél közötti működésbeli különb­ségek jelentkezését mutatja. Orvosi vizsgálatok a kabinban A kérdések magyarázatával eddig csak elméleti megfontolások alapján lehetett foglalkozni, annyival is in­kább, mert az űrhajós testén csak korlátozott számú elektródot lehetett elhelyezni — mégpedig az indulás előtt — és azokat is olyan helyekre kellett felerősíteni, ahol nem akadá­lyozták az űrpilótát szabad mozgásá­ban. Egy elektródot a szegycsont felett, egyet-egyet pedig a két kö­zépső hónaljvonalban helyeztek el. A jelenlegi űrutazáson szinte korlát­lan számú EKG-vizsgálat végezhető el, hiszen az űrhajón levő orvos meg­felelő átkapcsolásokkal a legkülönbö­zőbb helyekre rakhatja fel az elektró­dokat. Ez mindenképpen segíteni fog­ja a szív működésének részletes ta­nulmányozását. A rendszeresen vett vér- és vizelet­mintákból tisztázható az űrrepülés minden egyes fázisában, akár naponta többször is, az anyagcsere, a hormon-, a vitamin-, az ásványisó- és a folya­dékháztartás alakulása. Igen értékes adatokat várhatunk a mellékvese és az egész belső elválasztási rendszer működéséről és állapotváltozásairól. Az anyagcsere finom elváltozásainak megismerése lehetőséget ad arra, hogy megállapítsuk: hogyan alakul a súlytalanság állapotában a szén­hidrátok, zsírok, fehérjék értékesíté­se, mennyi a szervezet kalóriaszük­séglete, milyen mértékben igényli a különféle vitaminokat és ásványi sókat. Ez lehetőséget ad a hosszú űrutazások előkészítésénél, hogy a tudósok pontos számítások alapján meghatározzák az ürutasok étlapjá­nak összeállítását. Nem állnak még adatok rendelke­zésünkre arra vonatkozóan, hogy az eddigi változatokon kívül milyen vizs­gálatok elvégzését kapta feladatul az első űrorvos, Borisz Jegorov, s így nem is ítélhetjük meg kellően, meny­nyi új eredményt várhat az orvos­­tudomány és ezen túlmenően az egész egyetemes orvostudomány a Voszhod biológiai kísérleteitől. Ismeretes, pél­dául, hogy Tyitov az ötödik körtől kezdve úgynevezett kozmikus beteg­séget kapott, ami a súlytalanságnak az egyensúlyszervre gyakorolt kelle­metlen hatásának volt a következmé­nye. A mostani kísérletekkel lehetőség van az egyensúlyozó szerv, a labirint különféle módszerekkel és testekkel történő közvetlen vizsgálatára, ami egy nagy jelentőségű általános élet­tani kérdésnek a megoldásához se­gítheti a biológusokat: milyen a súly­erőnek a hatása az élő szervezetre. Ismeretes, hogy az élőlények eddigi fejlődésük során állandóan a nehéz­ségi erőtér hatása mellett alakultak ki és fejlődtek tovább, s azzal szem­ben úgynevezett nehézségi védett­séggel, ( immunitással rendelkeznek. Csak az űrrepüléseknél lép fel hu­zamos időn keresztül tartó súlytalan­ság, ekkor van alkalom a nehézségi erő hatásához alkalmazkodott szerve­zet reakcióinak közvetlen megfigye­lésére. , Az űrutasok, Borisz Jegorov vezeté­sével, különféle pszichológiai teszte­ket is végezhettek a kozmikus repü­lések szélsőséges feltételeinek az ember szellemi és érzelmi tevékeny­ségére gyakorolt hatásának megisme­résére. Ez pedig nem kis jelentőségű kérdés a távoli jövő szempontjából. Hiszen az eddigi kísérletekben az em­ber csak utasa volt a kozmikus tér­ségnek, most az első kozmikus mun­kacsoport útba indulásával megteszi az első lépéseket a világűr birtokba­vételéhez. Sok évmilliós fejlődése során az ember munkájának segítségével vált a Föld urává. Ahhoz, hogy birtokba vehesse előbb a közvetlenül szomszé­dos kozmikus térséget, majd kiter­jessze működését és hatalmát a nap­rendszer többi bolygójára is, a világ­űrben — annak szélsőséges feltételei által meghatározott körülmények kö­zött — kell munkát végeznie. A Vosz­hod útjának elsősorban az a nagy jelentősége, hogy az első, részletes program szerint meghatározott kol­lektív munkához >?rornfi m~n s felté­teteket. DET 1964. október 21.

Next

/
Thumbnails
Contents