Szabad Földműves, 1964. július-december (15. évfolyam, 54-104. szám)
1964-10-21 / 85. szám
Üdvözlő táviratok Moszkvába Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB első titkárának és Alekszej Koszigin, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének címére a világ minden tájáról táviratokat küldtek vezető tisztségük elfoglalása alkalmából. A szocialista országok államférfiam kívül számos nyugati kommunista párt vezetősége is nyilatkozatban vagy üdvözlő táviratban köszöntötte a szovjet vezetőket. PRÁGA — Antonin Novotny elvtárs, a CSKP KB első titkára, és Jozef Lenárt miniszterelnök többek között ezeket írja: Engedjék meg, hogy a CSKP Központi Bizottsága és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányának nevében jókivánatainkat fejezzük ki önöknek a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságában és a Szovjetunió Minisztertanácsában a legfelelösségteljesebb tisztségbe történt megválasztásuk alkalmából. Sok sikert kívánunk önöknek az SZKP XX. és XXII. kongresszusa irányvonalának megvalósításában, országuk gazdasági és kulturális fejlesztésében, a béke megszilárdításáért és a kommunizmus világgyőzelméért folytatott tevékenységükben. BUDAPEST — Kádár János, az MSZMP KB első titkára, miniszterelnök Brezsnyev és Koszigin elvtársakhoz intézett üdvözlő táviratában hangsúlyozta, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt mint eddig, úgy a jövőben is az SZKP XX. és XXII. kongresszusa szellemében, a testvérpártok által 1957-ben és 1960-ban Moszkvában elfogadott nyilatkozatok irányvonalát teljes határozottsággal követve, az SZKP-vel vállvetve harcol a nemzetközi kommunista mozgalom egységéért és összeforrottságáért, a kommunista és munkáspártok közös feladatainak megoldásáért. BUKAREST — G. Georghiu-Dej, a Román Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, az Államtanács elnöke és I. G. Maurer, a Minisztertanács elnöke Brezsnyev és Koszigin elvtársaknak küldött üdvözlő táviratukban hangsúlyozzák a szovjet és a román nép barátságát, a szocializmus és a béke erőinek újabb győzelmeit a világon. PEKING — Mao Ce Tung, Liu Sao Csi és Csou En Laj üdvözlő táviratban köszöntötték a szovjet államférfiakat kinevezésük alkalmával. A jókívánatok hangsúlyozzák: „őszinte kívánságunk, hogy a testvéri szovjet nép a testvéri SZKP vezetésével újabb sikereket érjen el az építésben és a béke védelmében. BERLIN — Walter Ulbricht, az NSZEP KB első titkára üdvözlő táviratában megemlíti Leonyid Brezsnyev elvtársnak a közelmúltban tett NDK- beli látogatását és az ebből az alkalomból folytatott tárgyalások során kialakult nézetegységet hangsúlyozza. Sok sikert kíván a kommunizmus építése új problémáinak megoldásában. VARSÓ — Wladyslaw Gomulka, az LEMP KB első titkára és J. Cyrankievicz a szovjet államférfiaknak küldött táviratukban szívből jövő jókívánságaikat fejezik ki és további sikereket kívánnak a kommunizmus felépítése és a béke megszilárdítására irányuló munkásságukban. SZÖFIA — Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt KB első titkára üdvözlő táviratában hangsúlyozza, hogy a Bolgár Kommunista Párt mindig Lenin nagy pártjának oldalán haladt és halad továbbra is, a szocializmus és kommunizmus végső győzelméért küzd. Hasonló tartalmú jókívánságokat küldött a Koreai Munkapárt, az Olasz Kommunista Párt, a Francia Kommunista Párt Központi Bizottsága, valamint számos nyugati kommunista párt vezetősége, különböző országok államfői és politikusai is. Munkáspárti győzelem Angliában Harold Wilson az új miniszterelnök Az október 15-i angol parlamenti választásokon a Munkáspárt győzött és így a konzervatívok 13 éves uralkodása után ismét munkáspárti kormány irányítja Nagy-Britannia politikai és gazdásági életét. Politikai megfigyelők szerint az angol választások kimenetelével Nagy- Britannia lényegében egyet lépett balra, de az új kormány helyzete nehéz, sőt bizonytalan. Még meg sem alakult ez a kormány, máris megindult a harc megbuktatásáért. A konzervatívok azt hangoztatják, hogy egy il^en sekély többséggel nem lehet kormányozni. Moszkva dolgozói kitörő lelkesedéssel fogadták az Űrrepülő-hármast. A gazdasági helyzet rossz, majdnem elkerülhetetlenek a népszerűtlen szükségintézkedések. Az új munkáspárti kormány nehéz feladatokkal kerül szembe a nemzetközi politikában is. A Wilson-kormány hivatalba lépésével hiba lenné túlzott illúziókat táplálni, de ha a Munkáspárt betartja választási Ígéreteit, akkor a brit nép és a nemzetközi helyzet szempontjából Anglia konstruktivabb szerepet játszhat a jövőben, mint ahogy az a konzervatívok idejében volt. A Garam-parti táj Bény község környékén túlzás nélkül nevezhető az egész Garam-vidék gyöngyének. Mintha ezt az egész tájat nagy festő ecsetje varázsolta volna életre. De a vidék festői fekvésén kívül figyelemre méltó régészeti különlegességekkel is bír. Minden arra kerülő idegennek feltűnnek a XI. századból eredő erődítményszerű földsáncok. Évszázadok múltak el keletkezésük óta és számunkra csak a történelmi múlt maradványai jutottak emlékként, azonban nemcsak ezek a földsáncok, hanem más nagy értékű leletek is, amelyeket a Szlovák Tudományos Akadémia régészeti intézetének dolgozói tártak föl. A régészek évek óta folytatnak kutatásokat Bény környékén és már eddig is értékes leletekre bukkantak. Tavaly igen szép kerémiákat, cserepeket, különféle edényeket találtak, de a legutolsó lelet — egy solidusokkal telt korsó rendkívüli jelentőséggel bír. A solidus, az egykori római birodalom aranypénze volt, amely Nagy Konstantin császár uralkodása idejétől kezdve még a késői középkorban is talán legértékesebb valutája volt Európának. Hazánk területén még ilyen nagy számban — 108 darabot számoltak meg belőle — sehol sem találtak még solidusokat, de más területen sem, amelyet valaha a rómaiak nem tartottak hosszabb ideig megszállva — magyarázta dr. Chropovsky docens elvtárs beszélgetésünk közben. Mária Reholcová, a Nyitrai Régészeti Intézet dolgozója volt az első szakember, aki ellátogatott a Bény környékén folyó építőmunkálatok terepére. Szükségessé vált ugyanis szakemberek jelenléte, hiszen szinte naponta kerültek a napvilágra különböző ősrégi kerámia-töredékek. Ő lett figyelmes azután a Garam jobb partján húzódó „Berekben“ talált vörös színezésű kerámia maradványokra is. Tudományos megállapítás szerint ezek a késői kőkorszakból származnak. A hely már időszámításunk előtt 3—4 ezer évvel lakott volt. Egy szép napon aztán Bohumel elvtárs gépével „lehámozta“ egy, a földben rejtőző cserépedény felső peremét. A kint tartózkodó régészek felfigyeltek. „Üjra egy váza“ — jegyezte meg unottan Pavlik elvtárs. Kezébe vette a cserépedényt, amely azonban valahogy túl nehéznek tűnt neki. „Biztos kő van benne“ — s ki akarta szórni belőle. Az edényből a legnagyobb meglepetésre kitűnő állapotban levő arany pénzek, gyönyörű solidusok hulltak a földre, rajtuk Theodoziusz vagy Honoriusz császárok feje. Szakemberek szerint ezen a vidéken további értékes ókori leletek feltárása várható. Persze, nem valószínű, hogy hamarosan újra aranypénzekre bukkanak régészeink, de hogy e leletek történelmi szempontból aranyat érhetnek, az majdnem biztos. Jozef Krátky Híres botanikusra emlékezünk Bratislava régi lakói tudják, hogy melyik volt az Endlicher utca, de. vajon meg tudnák-e mondani, hogy ki volt az, akiről az utcát elnevezték. Endlicher László Pozsonyban születeti, 1804-ben, és itt is nevelkedett fel. A fiatal fiú a bécsi érseki szemináriumba került, pap azonban sohasem lett belőle. A szűklátókörű papi világot felcserélte a tudományos munkával. Kedvenc tudományága a botanika volt s ezen kívül nagyon érdekelték az ókori írók, a középkori humanisták, a kínai nyelv és a magyar nyelvtörténeti források. Rengeteget utazott, hogy a botanika tudományában minél jobban kiismerje magát. Járt Londonban, Párizsban, Philadelphiában és Kalkuttában. Ezernyolcszázharminchatban a bécsi egyetem botanikai tanára és a bécsi füvészkert igazgatója. Közben állandóan foglalkozott a növénytannal és ennek köszönheti, hogy páduai, modenai akadémia, valamint a világ legnagyobb természetrajzi társasága a Linean Society tagjává választotta és a porosz király érdemrenddel tüntette ki. Jelentős szerepe volt a Bécsi Tudományos Akadémia megalapításában. A későbbiek során adósságba keveredett, ebből kifolyólag 1849. március 8-án öngyilkosságot követett el. Harminchatezer forint értékű könyvtárát, valamint növénygyűjteményét az államnak ajándékozta. Endlicher László összesen 35 könyvet írt német, illetve latin nyelven. Szeretett szülővárosáról megírta a Flora Posoniensis című könyvét, amelyben rendszerezte szülővárosa növényzetét. Fő munkája a Genera plantárum, melyben új természeti rendszert dolgozott ki, ez 1836-ban jelent meg Bécsben. Másik híres munkája az Enchiridon Botanikum, ez Lipcsében látott napvilágot. Martius természettudóssal pedig együtt szerkesztették a Flora Braziliensis című lapot. Nyílt eszű, haladó gondolkodású ember volt, a bécsi márciusi események idején lándzsát tört a demokrácia mellett és a forradalmárok oldalára állt. Mártonvölgyi László Az űrutasokon végzett orvosi vizsgálatoknak az a céljuk, hogy megállapítsák az ember tűrőképességét az űrrepülésekkel kapcsolatos szélsőséges élettani igénybevétel alkalmával. Az űrutazáson a következő nehézségekkel kell számolni: a pályára állítás időszakában (az úgynevezett aktív szakaszban) fellépő gyorsulások, túlterhelések és testrezgések (vibráció); a körpályán tartózkodó űrhajón a súlytalanság állapota, a világűrből érkező elsődleges kozmikus sugárzás és részecskeáramlás következményei; a sajátos megvilágítási és tartózkodási körülmények. A páros űrrepülések a vizsgálatok kibővítését tették lehetővé, hiszen egymáshoz közel, azonos pályán, egy időben, ugyanazok a körülmények hatottak két ember szervezetére. Ily módon ellenőrizni tudták, hogy a Földre történt visszatérés után tapasztalt egyes eltérések az űrpilóta egyéni sajátosságaiból fakadtak-e, vagy pedig a kozmikus repülések törvényszerű élettani következményeiből. Miért utazott orvos az űrbe? Az eddig végrehajtott űrutazások orvosi megfigyeléseit nagymértékben korlátozta az a tény, hogy repülés közben az űrpilóta élettani funkcióinak csak néhány mutatóját lehetett rádió segítségével a Földre továbbítani, míg a legtöbb élettani funkció ellenőrzésére csak a Földre történt visszatérés után nyílt lehetőség. Természetesen ezekben az esetekben az élettani funkciók megváltozása az űrrepülés valamennyi tényezőjének együttes hatását mutatták, és nem volt lehetőség az űrrepülések egyes pályaszakaszainak közvetlen tanulmányozására. Mind az élettani folyamatok jobb megértése, mind pedig a későbbi, még hosszabb űrutazások előkészítése szempontjából igen nagy jelentőségű, hogy egyes részfeladatok végrehajtása közben (vagy megoldásuk után) azonnal tudomást szerezhessünk a szervezet finom reakcióiról. Régóta bevezetett gyakorlat a nagy repülőorvosi szervezettel rendelkező országokban, hogy egyes szuperszonikus repülőgép-vezetők orvosok i§. Ha ezt figyelembe vesszük, várható volt, hogy az iker űrrepülések során az űrhajó egyik utasa orvos lesz. Amire eddig nem kaptunk választ Mint említettük, telemetrikus úton Szaturnusz: „Bírják ki kérem, az orvos már járt itt.. lényegileg csak azokat az adatokat lehet a Földre továbbítani, amelyek valamilyen formában elektromos jelzéssé alakíthatók át. így közvetítették a múltban, az egész repülés ideje Az ember a világűrben is munkaképes alatt a szívösszehúzódások percenkénti számát, a szív működését regisztráló elektrokardiogramot, a percenkénti légvételek számát, valamint a központi idegrendszer akcióáramával felvett elektroenkefalogramot. Probléma maradt azonban több olyan egyszerű kérdés tisztázása, mint a vérnyomás értékének alakulása a repülések egyes szakaszaiban, a vérkép és a vérsavó összetételének megváltozása, a szervezet anyagcsere-folyamatának alakulása és az anyagcserevégtermékek összetétele. A hármas űr-ikrek orvostagja most közvetlenül végezheti el a legaprólékosabb vizsgálatokat útitársain. A szívműködés változásai A régebbi közleményekből ismeretes például, hogy az űrrepülések alatt a szív működésének megváltozása három szakaszra osztható. Az első szakasz még a gyorsulások következménye és szaporább szívműködésben, az idegingerületnek a pitvarból a kamrába való átterjedése megrövidülésében, valamint a szívizmok tökéletlenebb mechanikus válaszában mutatkozik. A második szakasz, amely akár a világűrben töltött első nap vévéig is eltarthat, a szív fokozatos lassú alkalmazkodását mutatja: a szívösszehúzódások lassan normalizálódnak és az EGK általános képe viszszatér a start előtt észlelt görbéhez. A harmadik szakasz amely bizonyos fokú — bár eléggé tökéletlen — alkalmazkodás a súlytalanság állapotához, a szívműködés gyérebbé válását, a szívösszehúzódások nagyságának csökkenését, valamint a jobb és a bal szívfél közötti működésbeli különbségek jelentkezését mutatja. Orvosi vizsgálatok a kabinban A kérdések magyarázatával eddig csak elméleti megfontolások alapján lehetett foglalkozni, annyival is inkább, mert az űrhajós testén csak korlátozott számú elektródot lehetett elhelyezni — mégpedig az indulás előtt — és azokat is olyan helyekre kellett felerősíteni, ahol nem akadályozták az űrpilótát szabad mozgásában. Egy elektródot a szegycsont felett, egyet-egyet pedig a két középső hónaljvonalban helyeztek el. A jelenlegi űrutazáson szinte korlátlan számú EKG-vizsgálat végezhető el, hiszen az űrhajón levő orvos megfelelő átkapcsolásokkal a legkülönbözőbb helyekre rakhatja fel az elektródokat. Ez mindenképpen segíteni fogja a szív működésének részletes tanulmányozását. A rendszeresen vett vér- és vizeletmintákból tisztázható az űrrepülés minden egyes fázisában, akár naponta többször is, az anyagcsere, a hormon-, a vitamin-, az ásványisó- és a folyadékháztartás alakulása. Igen értékes adatokat várhatunk a mellékvese és az egész belső elválasztási rendszer működéséről és állapotváltozásairól. Az anyagcsere finom elváltozásainak megismerése lehetőséget ad arra, hogy megállapítsuk: hogyan alakul a súlytalanság állapotában a szénhidrátok, zsírok, fehérjék értékesítése, mennyi a szervezet kalóriaszükséglete, milyen mértékben igényli a különféle vitaminokat és ásványi sókat. Ez lehetőséget ad a hosszú űrutazások előkészítésénél, hogy a tudósok pontos számítások alapján meghatározzák az ürutasok étlapjának összeállítását. Nem állnak még adatok rendelkezésünkre arra vonatkozóan, hogy az eddigi változatokon kívül milyen vizsgálatok elvégzését kapta feladatul az első űrorvos, Borisz Jegorov, s így nem is ítélhetjük meg kellően, menynyi új eredményt várhat az orvostudomány és ezen túlmenően az egész egyetemes orvostudomány a Voszhod biológiai kísérleteitől. Ismeretes, például, hogy Tyitov az ötödik körtől kezdve úgynevezett kozmikus betegséget kapott, ami a súlytalanságnak az egyensúlyszervre gyakorolt kellemetlen hatásának volt a következménye. A mostani kísérletekkel lehetőség van az egyensúlyozó szerv, a labirint különféle módszerekkel és testekkel történő közvetlen vizsgálatára, ami egy nagy jelentőségű általános élettani kérdésnek a megoldásához segítheti a biológusokat: milyen a súlyerőnek a hatása az élő szervezetre. Ismeretes, hogy az élőlények eddigi fejlődésük során állandóan a nehézségi erőtér hatása mellett alakultak ki és fejlődtek tovább, s azzal szemben úgynevezett nehézségi védettséggel, ( immunitással rendelkeznek. Csak az űrrepüléseknél lép fel huzamos időn keresztül tartó súlytalanság, ekkor van alkalom a nehézségi erő hatásához alkalmazkodott szervezet reakcióinak közvetlen megfigyelésére. , Az űrutasok, Borisz Jegorov vezetésével, különféle pszichológiai teszteket is végezhettek a kozmikus repülések szélsőséges feltételeinek az ember szellemi és érzelmi tevékenységére gyakorolt hatásának megismerésére. Ez pedig nem kis jelentőségű kérdés a távoli jövő szempontjából. Hiszen az eddigi kísérletekben az ember csak utasa volt a kozmikus térségnek, most az első kozmikus munkacsoport útba indulásával megteszi az első lépéseket a világűr birtokbavételéhez. Sok évmilliós fejlődése során az ember munkájának segítségével vált a Föld urává. Ahhoz, hogy birtokba vehesse előbb a közvetlenül szomszédos kozmikus térséget, majd kiterjessze működését és hatalmát a naprendszer többi bolygójára is, a világűrben — annak szélsőséges feltételei által meghatározott körülmények között — kell munkát végeznie. A Voszhod útjának elsősorban az a nagy jelentősége, hogy az első, részletes program szerint meghatározott kollektív munkához >?rornfi m~n s feltéteteket. DET 1964. október 21.
