Szabad Földműves, 1964. július-december (15. évfolyam, 54-104. szám)

1964-09-02 / 71. szám

Okosan gazdálkodnak A lelédi szövetkezet a félévi értéke­léskor az egy tehénre eső tejterme­lés terén járási viszonylatban a má­sodik helyre került. Ez a kis Ipoly­­menti szövetkezet már hosszabb idő óta jó eredményeket ér el a tejterme­lésben, mely általában szövetkezeteink gyenge oldala. Ismeretes, hogy a me­zőgazdaságban milyen nagy erőt je­lent a dolgozók anyagi érdekeltsége. Leléden a premizálás kérdését is ügyesen oldották meg. Az állami esz­közökből juttatott tejprémium igaz­ságos elosztásán kívül (amikor a ta­karmány betakarítását végző tagok is megkapják belőle az őket megillető részt), egyszeri célprémiummal teszik az állatgondozók számára vonzóvá a termelékenység növelését. A célpré­miumot az eladási feladatok teljesí­téséhez kötötték. Az eladási terv 100 %-on felüli teljesítése esetén minden terven felüli liter tej után 5 fillér, 110 %-on felüli teljesítése után 10 fillér, 120 %-on felüli teljesítésekor pedig 25 fillér prémiumot kapnak a dolgozók. Csak így tovább! A vajkóci szövetkezet egyre szebb eredményeket ér el az állattenyésztés terén. A tej eladási tervét például 108,1 °/o-ra teljesít! és a tervezett 108 100 liter helyett 116 931 liter tejet adott el a közeilátás céljaira. A szö­vetkezet 150 tehenét 12 fejőnő és tehéngondozó ápolja. Májusig nem teljesítették a tej eladási feladatát, júniusban azonban a lemaradást be­hozták, s ma már túlszárnyalják az eladási tervet. Jelenleg naponta 100 liter tejjel többet szállítanak a tej­üzembe a tervezettnél. Ez a helyes takarmányozás és állatgondozás ered­ménye. Természetesen a tejprémium sem marad el. Még ennél is szebb eredményeket érnek el a tojástermelésben. Ez év­ben 100 000 tojást kell eladniuk, de az évi tervet már július 20-án teljesítet­ték. A Szlovák Nemzeti Felkelés 20. évfordulója tiszteletére tett munka­felajánlás értelmében az év végéig még 25 000 tojást adnak el terven felül. A munkafeiajánlás teljesítése a legnagyobb mértékben Csorba Erzsé­bet és Valcsis Borbála baromfigondo­­zőktól függ, akik példásan gondozzák a gondjaikra bízott 700 tyúkot. Mató Pál (Kassa) Az idei aszály Leléden is megtize­delte a »rmést. Főként a gabonafélék szenvedtek kárt. Am szálastakarmá­nyokból a szövetkezet megfelelő tar­talékkal rendelkezik, s így az abrak­takarmányt hereliszttel pótolhatják. Nehézségek vannak a silótakarmány­­nyal is. Silókukoricát nem vetettek, a tarlóba vetett néhány hektár csala­­mádé pedig öntözésre szorul. A ku­korica szárát azonbaif lesilózzák és annak takarmányozási értékét melasz­­szal igyekeznek majd fokozni. A fejők márciusban tértek át a gépi fejésre. Eleinte bizalmatlanul fogad­ták a gépek használatának gondola-Pista bő,CSl ^ kedvencei Tavaly még csak két hektáros volt a bögellöi szövetkezet kertészete, de a lehetőségek figyelembevételével ez éven öt hektárra bővítették. Terein itt minden, ami csak egy öt hektáros ker­tészetben teremhet Korai káposzta, karfiol, paradicsom, paprika, fokhagy­ma, vöröshagyma, dinnye, télikáposzta diszlik a kis területen Kázmér Pista bácsi az öt fiatal lány­­nyal a lehető legmagasabb hektárhoza­­mnkat akarja elérni. Eddig már 35 000 korona árut adtak cl, de Pista bácsi számítása szerint a kertészet évi be­vétele több lesz a tervezett 150 000 koronánál. Már beérett a sárgabelü görögdinnye is. Pista bácsi (a képen) féltve őrzi kedvenceit. Kép és szöveg: Zsebik S. Hagyományuk a tervtúlteljesítés Az Ipolysági Állami Gazdaság Királyfai rész. legének állattenyésztői a szinte hagyományos tervtúlteljesítést az idén sem akarják meg­szegni. A baromfigondo­zók Bukta János, Bukta Mária, Mikulai Mária és Gése Alfonz irányításá­val az évi 230 000 tojás eladási tervét eddig már 78 %-ra teljesítet­ték. Baromfihúsból 7000 kg a terv és 3061 kg-ot adtak el. Ehhez jön még az augusztus 20-án el­szállított 1890 'kacsa. Ezeket nem volt könnyű veszteség nélkül felne­velni. Főleg a vízhiány okozott gondot. Bukta Jánosnak két-három óra hosszáig is kellett húz­nia a telep egyetlen kútját. A fejők júliusban 32 904 liter tejet fejtek ki. A tehenenkénti napi átlag 8,5 liter. A gazda­ság legjobb tehenésze Makrai Béla, de a töb­biek sem sokkal ma­radnak el tőle. Ha to­vábbra is így igyekez­nek, a tervet minden bizonnyal túlteljesítik. Belányi János (Egeg) A brechovi szö­vetkezetben J e s o József az első funkcionárius, aki mezőgazdasági technikumot vég­zett. Az iskolaév megkezdése előtt egy-egy munkatár­sa még rossz néven vette, hogy ki akar törni a régi gondolkodásmódból. De, Jeso elvtárs szilárdan kitartott elhatározása mellett, s a helyi párt­­szervezet támogatásával hozzáfogott a tanuláshoz, ami bizony nem volt könnyű dolog. A szorgalom és tudásvágy végül is sikerhez vezetett. Ez év júniusában a Nagykaposi Mezőgazdasági Műszaki Középiskola egyéves tanfolyamán 2,5 átlageredménnyel érettségizett. Az érettségi után elfoglalta eredeti be­osztását, az agronótnus tisztjét, s minden erejével munkához Iá(ott. Az iskolában szerzett tapasztalato­kat elsősorban az aratási munkálatok­nál az aratás megszervezésénél mu­tatta meg. Nagyrészt neki köszönhető, hogy szövetkezetük a körzetben első­nek fejezte be az aratást és a csép­­lést. Július 22-én minden kalász, illet­ve szalma a kazalban volt. Még ki sem került az iskolából, de az ott szerzett elméleti tudást máris gyümölcsöztette. Közbenjárása által a múlt évben sikerült fellendíteni az állattenyésztést is olyan szintre, hogy az év végéig 150 mázsa sertéshúst adhattak el terven felül. Hasonló volt a helyzet a zöldségtermesztésben is, ahol 1 800 000 koronát vettek be 50 hektár földről. Míg mások — az osz­tálytársai közül — pihentek az elő­adások után, addig ö Brehov határát rótta. Kijárt a zöldségesbe, ahol Ke­lemen Bertalannak és Jeso Ferencnek értékes tanácsokat adott. Az ő szö­vetkezetük termelte ki a környéken a legszebb palántákat, amiről az is ta­núskodik, hogy a környék valameny­­nyi szövetkezete tőlük vásárolta a pa­lántát. Tavaly a szocialista munkaverse­nyek kiértékelésekor elnyerték a JNB és a JPB vörös zászlaját. Ez alkalom­ból Jesó József elvtársat, mint a szö­vetkezet agronómusát külön dicséret­ben részesítették, mivel a tanulás ideje alatt sem hagyta cserben a szö­vetkezetei. Állandóan résztvett a munkaértekezleten és az ügyes-bajos dolgok rendezésében is segített. Szor­gos és példás munkájával megnyerte az egész község bizalmát, A júliusi választások alkalmával a HNB titká­rává választották Kertész Pál (Nagykapos) tát, féltek a tejelékenység csökkené­sétől. Azóta már megbarátkoztak a gépekkel, segítséget látnak bennük, mivel nagyban megkönnyítik munká­jukat. Büszkén mondogatják, hogy a lelédi tejben még sohasem találtak vizet, és nem találhatnak kivetni va­lót a tej tisztaságában sem. A lelédi szövetkezetnek alig van olyan termelési ágazata, amelyben nem teljesítik a tervfeladatokat. Szép eredményekkel dicsekedhet a 73 éves Limicki Feri bácsi is, akire a hízó­marhákat bízták. A súlygyarapodás meghaladja a napi egy kilót s így előreláthatólag jóval túlszárnyalják az eladási tervet. Ez részben annak is köszönhető, hogy a hízómarhák ta­karmányadagját karbamiddai dúsít­ják, amit a fejősteheneknél még ez ideig szervezési okokból nem sikerült megvalósítani. Az évi pénzügyi terv teljesítésével ilyen termelési eredmé­nyek esetén nem lesz baj, s így a szorgalmas tagoknak nem kell aggód­niuk, hogy a munkaegységük nem éri el a tervezett értéket. Peskó László (Ipolyszalka) Műanyagok............ __ a mezőgazdaságban Mindennapi életünk, munkánk egy­re megszokottabb segítőtársai a mű­anyagok. Fontosságuk, jelentőségük ugrásszerűen nő. A közelmúltban a budapesti Műanyagipari Kutató Inté­zet egyik munkatársa, Szabó Ambrus abból kiindulva, hogy a mezőgazdaság szakembereinek is meg kell ismerniük a műanyagok jelentőségét a zöldség- és növénytermelésben, valamint az állattartásban, kis kötetben foglalta össze a gyakorlati tapasztalatokat. Szabó Ambrussal beszélgettünk mun­kájáról, s a beszélgetés folyamán szá­mos, igen érdekes megállapítást hal­lottunk, melyek mindenkit meggyőz­nek arról, hogy a műanyagok fokozot­tabb elterjesztése a mezőgazdaságban valamennyiünk érdeke. A műanyagok alkalmazása a mező­­gazdaságban tulajdonképpen meglehe­tősen újkeletű. Nagyobb arányú alkal­mazásáról külföldön is csak az 1950-es évek elejétől beszélhetünk. Ezek kö­zül is elsőnek jelentkezett a zonyítják a műanyagfóliák létjogosult­ságát. íme a Kertészeti és Szőlészeti Fő­iskola néhány eredménye: A bevétel alakulása (Ft/m2) Üveg Műanyag Zöldségfajta alatt alatt Paprika 52,10 63,30 Uborka 17,80 29,40 Karfiol 13,70 16,40 Karalábé 19,90 24,40 A müanyagfólia 20—30 %-os bevé­telnövekedést is lehetővé tesz! Egy további érdekes alkalmazás • fóliatömlőben megvalósított palánta­nevelés. Miért előnyös ez a megol­dás? — kérdeztük Szabó Ambrust. — A palántázást a növények több­nyire megsinylik. A növények meg­akadnak a fejlődésben, ez a beérést is késleltetheti és csökkenti a termés­hozamot is. Ha mánynövények betakarításából is ki­vették részüket. így például a Nyitral Gépállomás dolgozói a zbehy-i EFSZ- ben 300 órát dolgoztak le. Derekasan kivették részüket a véd­­nökségi üzemek önkéntesei, akik a mezőgazdasági gépek felkészültségé­ről gondoskodtak, szakembereket bo­csátottak a szövetkezetek rendelkezé­sére, a gépek kezelésére és egyéb szakmunkákra. Az aranyosmaróti hú­­töszekrénygyár önkéntesei a védnök­ségük alatt álló szövetkezetben csép­lőgépeket, traktorokat, kombájnokat javítottak és hoztak üzemképes álla­potba. A Nyugat-szlovákiai Energeti­kai Müvek és a Nyitral Építési-szere­lési Vállalat a cápori szövetkezetben tartotta rendben a pótkocsikat, trak­torokat. teherkocsikat, stb. Mindebből kitűnik, hogy a nyitrai járásban jó példával jártak elöl a védnökséget vállalt üzemek dolgozói. Ha a nyitrai járásban a védnökségi üzemek ugyanolyan lendülettel indul­nak „támadásra“, mint nyáron, nem kell kételkednünk az őszi mezőgazda­sági munkák sikerében sem. Marián Takác (Nyitra) MŰANYAG FÖLIÄKNAK az alkalmazása melegházi és hajtatő­­ágyi berendezések készítésére. — Milyen szerepet játszanak a fó­liák? — Magyarországon a zöldségter­mesztés évi összes mennyisége kielé­gítő: az éven belüli megoszlása azon­ban egyenlőtlen. A téli és koratavaszi hónapokban, amikor az emberi szer­vezet fokozottabban igényelné a vi­tamindús táplálékot, a fogyasztók nem jutnak elegendő zöldségféléhez. Arra kell tehát törekednünk, hogy megva­lósítsuk a zöldfélék korai és kései hajtását, s hogy így a piacellátás egyenletesebbé váljék. Pillanatnyilag ennek legfőbb aka­dálya a hajtató és palántanevelő épít­mények magas ára, másrészt a nagy munkaerőigény. Ezért kellett olyan egyszerűbb és olcsóbb' megoldásokat keresni, amelyek lehetővé teszik a zöldségtermesztés gyorsabb fejlődé­sét. Hajtatóházakat, hollandi ágyakat a műanyagfőliák térhódítása előtt kizá­rólag a nehéz és törékeny üveg fel­­használásával készítettek, az üveg FÉNYÁTERESZTÖ és hőszigetelő hatása miatt. Az üveg­nek azonban igen sok kedvezőtlen tulajdonsága van. Az ilyen célokra használatos üveg súlya 4—8 kg/m2, és túlságosan törékeny. Szilárd alapot, merev tartószerkezetet igényel. Ván­doroltatása nehézkes, ezenkívül töré­kenysége miatt baleseti veszélyt is jelent. Ezeket a hátrányos tulajdonságokat akarták kiküszöbölni, amikor üveg helyett műanyag fóliát kezdtek alkal­mazni ilyen célokra. A műanyag fóliák igen előnyös tu­­lajdonságúak (hajlítható, rugalmas, könnyű, jól megmunkálható stb.) ezenfelül olcsóbbak is, mint az üveg. A fólia kedvező tulajdonságai igen leegyszerűsítik a vázszerkezetet is, könnyebb, olcsóbb vázak használhatók fel, mint az üveggel. Itt jegyezzük meg, hogy a termés­­mennyiséggel és a bevétellel kapcso­latos számítások teljes egészében bi-A vállalást becsülettel teljesítették A vajnoryi szövetkezet a Szlovák Nemzeti Felkelés 20. évfordulójának tiszteletére vállalta, hogy a szerződé­ses eladáson felül 100 mázsa marha­húst, 350 mázsa sertéshúst, 57 mázsa baromfihúst, 6Ö 000 liter tejet és 120 ezer darab tojást ad/ A szövetkezetesek szorgalmasan dolgoztak, hogy szavuknak becsület­tel helyt álljanak. A nemrég megtar­tott gyűlésükön örömtő ragyogott az arcuk, amikor a beszámolóból meg­tudták, hogy vállalásukat teljesítették. Ezért megkapták a Szlovák Nemzeti Felkelés 20. évfordulója címet. A résztvevőknek büszkeségtől dagadt a keblük, amikor Sekera elvtárs, a szö­vetkezet elnöke bejelentette, hogy a Felkelés napjára teljesítik évi borjú­hús, marhahús, baromfihús és tojás­eladásukat. Az év vegéig az állami tervvel szemben még eladnak 550 mázsa éthüvelyest, 100 mázsa szarvas­marha-húst, 20 mázsa sertéshúst, 30 mázsa borjúhúst 80 mázsa baromfi­húst, 120 000 liter tejet és 100 000 tojást. Az újabb válUlás értéke 938 000 koronát tesz ki. A szövetkezet egy hektárra eső termelése a kötelezett­ség-vállalások túlteljesítése után lé­nyegesen emelkedik. Egy hektárra 253 kg hús, 705 liter tej, 535 tojás termelése jut. Ezzel a színvonallal országos méretben is az elsők közé kerülnek. A vajnory-i szövetkezete­sek a termelési tervek ilyen nagyará­nyú teljesítésével köszöntik a Szlovák Nemzeti Felkelés 20. évfordulóját. —at # A felsőszemerédí szövetkezetben a búzaeladási terv 600 mázsa volt, s a valóságban 1100 mázsát adlak el. Már megkötötték a szerződést a lo­sonci járás termelési igazgatóságával, miszerint 20 hektárról kukoricaszárat adnak a kelet- és közép-szlovákiai kerület megsegítésére. (Belányi János, Egeg) # A rimaszombati járás ozsgyáni szövetkezetében évről évre nagyobb területen termesztenek takarmány­­növényeket. Az idén 120 hektárra] bővítették a lóhere, a lucerna és az évelő takarmányok vetésterületét. A nagy szárazság miatt az első kaszálás gyenge eredményt hozott. A második kaszálás azonban jó termést adott, ami nagyrészt annak is köszönhető, hogy az első kaszálás után meg trá­gyázták a tarlót. (gyd) 41 A lakszakállas; szövetkezetesek Idei eladási tervüket 6 vagon gabo­nával túlteljesítették Ezt főleg a magas hektárhozamokkal és a veszte­ségmentes betakarítással érték el. (Bajcsy Jenőné. Lakszakállas) (Csáky Károly, Kelenye) FÖLDLABDÄVAL együtt ültetik el a palántákat, a nö­vény kevésbé károsodik az átültetés­kor. A műanyag fóliából készült tömlők alkalmazása is ezt teszi lehetővé. A 0.04 mm vastag 8—12 cm széles­ségű lapított polietilén tömlőt, amely tekercsben kerül forgalomba, 8—10 cm-es darabokra vágják. A tömlöda­­rabokat földdel töltik meg. A földdel történő megtöltés nem jelent különö­sebb nehézséget, bár a tömlők mind­két végükön nyitottak, mert a kellően tömörített földet a rugalmas tömlő visszatartja. Az átültetést csak a tömlők megtöltése után végzik. A pa­lántákat kis korukban ültetik a töm­lőbe, és üvegházban vagy melegágy­ban tartják, amíg az állandó helyekre ki nem ültetik. A szabad földbe a palántát a fóliatömlővel együtt ülte­tik ki. A tömlőben nevelt növények az ön­tözővizet jobban hasznosították, mint a cserépben neveltek, mert a fóliának nincs nedvszívó és vízáteresztő ké­pessége, és ezért földje nehezebben száradt ki. A tömlőbe ültetett növények gyö­kérzete erőteljesen fejlődött, a cse­repesektől egyáltalán nem maradt le és végeredményben 100 %-os eredési mutatott a melegágyi palánták 30—40 %-os eredésével szemben. — Hallhatnánk további alkalmazási lehetőségeket is? — Könyvem — válaszolta Szabó Ambrus — egész sor további megol­dást ismertet. Szó esik például a mű­anyagok alkalmazásáról a mezőgazda­­sági gépekben és a mezőgazdasági építkezésben. Befejezésül talán a ta­lajvizek, mocsaras területek lecsapo­­lásának új módszerét ismertető részé­re térnék ki. A hagyományos csatornázás költsé­ges, mert csöveket kell a földbe le­rakni úgy, hogy árkot kell ásni és a CSŐVEZETÉK lehelyezése után be kell földdel ta­karni. Ez nagy munkaráfordítást igé­nyel, és a csővezeték ára is aránylag magas. Az új módszer lényege a következő­­a kemény PVC-lemezt (kb. 20 cm széles, 2—3 mm vastag) dobra teker­cselik. A dobot traktorra szerelik Ugyancsak a traktorra szerelnek eav olyan eketestet, amely megfelelő melységben a földben CSŐSZERŰ ALAGUTAT alkot. A traktor előrehaladásakor a szerkezet a két oldalán kb. 5 centi­méterenként pár cm-re bevagdosott és egyes helyeken apró lyukakkal ? látott műanyag fólialemezt a föld alá vezeti és a csőszerű eketest mögött fordított „U“-alakban meghajlítja A szélek bevagdosására azért van szükség, hogy a szalagot folyamato­sán 90°-os elfordulással a földbe ve­zethessék anélkül, hogy eltörne. A ki­­lyuggatás azt a célt szolgálja. hoav a talajnedvesség a lemez által kép­­zett csatornába juthasson. A szerkezet fokozatosan mélyebbre rakja a vízlevezető csatornát, hogy a lejtés következtében a víz clszívároo­­hasson. Ezzel a módszerrel kb. 70 %-os költségmegtakarítás érhető el a ré­gebbi csatornázással szemben. A csa­tornaépítés ezzel a módszerre' 2—2 c km-es óránkénti sebességgel Is vé­gezhető, Ezt az alagcsövezetési' már az NDK-ban Is kipróbálták ős igen kedvező eredményeket értek el. Ligeti György, okleveles gépészmérnök (Budapest) Védnökségi üzemek hatékony segítsége Az aratási és cséplési munkák sike­res befejezéséhez lényegesen hozzá­járult a nyitrai járásban a védnökségi üzemek hatékony segítsége. Ez a se­gítség annál értékesebb volt, mivel időben, a lehető legkisebb szemvesz­teséggel kellett betakarítani a ter­mést 31 657 hektáron, amiből 27 885 hektár esik a szövetkezetekre. A brigádmunkákat a Nyitrai Mező­­gazdasági Termelési igazgatóság köz­reműködésével előre megtárgyalták az érdekelt védnökségi üzemekben, melynek eredményeként összesen 895 dolgozó „vendégszerepelt" az aratási munkában. A nyitrai üzemek dolgozói a takar-Nem csalódtak benne 1964. szeptember 2.

Next

/
Thumbnails
Contents