Szabad Földműves, 1964. július-december (15. évfolyam, 54-104. szám)
1964-09-02 / 71. szám
Feri bácsi-az ezermester Puksa Ferenc, az. újítók egyike. ◄ — Nem ismeri Feri bácsit? — nézett rám csodálkozva Drahomíra Marková mérnöknő, az SZNT Mezőgazdasági Megbízotti Hivatala műszaki fejlesztési osztályának dolgozója. — Pedig őt nagyon sokan ismerik! Már akkor is számtalan ember járt hozzá tanácsért és tapasztalatcserére a morvaországi falvakból is, amikor még a dunaszerdahelvj járásban működött. Most a Zselízi Állami Gazdaság gépjavító műhelyében dolgozik, s oda is sok ember látogat el az ő kedvéért! Markó mérnöknő azelőtt a volt Kerületi Mezőgazdasági Műszaki Vállalat újítási osztályát vezette, s így jól ismeri a kerület mezőgazdasági téren dolgozó ezermestereit. Amikor bevallottam hogy a zselízi műhelyben jártam, újítási javaslatokról is beszélgettem az emberekkel, de Feri bácsival mégsem találkoztam, elkacagta magát. — Ez rá vall! Okos, ötletes, de talán túlságosan is szerény. Meghúzódik a háttérben s azt sem bánja, ha a babért más aratja le helyette. Számára csak az a fontos, hogy minden jó ötlete megvalósuljon S valóban megvalósul? Többnyire igen, habár sokszor még a jól megvalósított jó ötlet is nehezen tör magának utat a gyakorlatba. Szerencsére a Zselízi Állami Gazdaságban Janda Feri bácsinak jó segítőtársai vannak, akik a jó ötletet segítenek megvalósítani s esetleg tovább tökéletesíteni. Ilyen például Gregor Mátyás mérnök, az állami gazdaság igazgatója, és Puksa Ferenc, a javítóműhely dolgozója is. Az ő kollektív javaslatuk többek között, a mozgó fejőaggregátum, amelyből már hetet készítettek, működését mindenütt dicsérik, s mégsem talál magának utat a sorozatgyártásig. Előnyei: két ember 12 tehenet fej meg a segítségével 7—8 perc alatt — igaz, hogy a tőgymosást és a kézi utánfcjést más végzi. Az aggregátum villany-meghajtású. Tartálya 500 liter tejet fogad be, s azt azonnal leszűri és a megfelelő hőmérsékletre lehűti. Egy 120 férőhelyes tehénistállóban a fejést egyetlen aggregátummal el lehet végezni. Ára csupán 25 000 korona, ezzel szemben a halszálkái rendszerű fejöherendezés a velejáró építkezéssel együtt ennek több mint a tízszeresébe kerül. Amit viszont az aggregátum hátrányaként könyvelnek el, a motorral egybeépítették, tehát zúg és így fejés közben zavarja a teheneket. Ezen kívül azt is kifogásolják, hogy az istálló levegője a tejet baktériumokkal megfertőzheti. Ám hasonlóan működő mozgó fejőaggregátumot gyártanak a Német Demokratikus Köztársaságban is, méghozzá exportra. A zselízi fejőaggregátum a gyakorlatban bevált. Az elsőt 1961-ben állították ki Bratislavában, majd 1963-ban és 196'1-ben a pferovi kiállításra is elküldték. A szakemberek megnézik, dicsérik, a szövetkezetek kérik is — s mégis minden marad a régiben. Az emberi ötletesség és újítókészség példája a Rozina-majori sertéshizlalda üzembe helyezett mozgó etetővályúja és a Zselízi Állami Gazdaságban elsőként kipróbált, két és félmenetes aratásra átalakított kombájn amely leegyszerűsíti és olcsóbbá teszi az aratást. A zselíziek egy újsághírből tudták meg, hogy amíg újításuk nálunk csak kis mértékben honosodott meg, addig a Szovjetunióban a kombájnok átalakítását már gyárilag végzik és már az első évben három és félmillió rubelt takarítottak meg a két és félmenetes aratás segítségével. Közeledik az őszi szántás ideje. A zselíziek most is újdonsággal akarnak kimenni a földekre. Megállapították, hogy a DT lánctalpas traktor futóműve lánctalpa nagyon kopik, s a 20 lánctalpas traktor karbantartására évente közel egymillió koronát fordítanak. Feri bácsi Sallay Józseffel, a javítóműhely vezetőjével együtt ezért a régi gőzekék, illetve „motorekék" bevetésének lehetőségéről gondolkoztak. Az új elgondolás szerint az ekéket gőzgép helyett motor vontatná Sajnos, a rendelkezésükre álló motorok nagy fordulatszámmal dolgoznak, léghütésűek és gyorsan bemelegszenek Lassú forgású és vízhűtéses motorra lenne szükségük. Alig 50—60 ezer koronába kerülne, de három DT-traktor munkáját végezné el. Ám karbantartása sokkal könnyebb és olcsóbb lenne, s ezenfelül nem gyúrná úgv a talajt, mint a lánctalpas traktor. A gézeké hátránya, hogy nagy mennyiségű üzemanyagot kell szállítani és szükség van előfűtésre, amit a motor kiküszöbölne. A Zselízi Állami Gazdaságban három garnitúrát már át is szereltek. Az idei őszi szántás tehát Zselízen egyúttal az új motorekék erőpróbája is lesz. Reméljük, hogy ebben az esetben a motorgyártó ipari üzemek is támogatni fogják a motorekék hajtására szükséges motorok fejlesztésének kérdését. Gajdács Irén Az angol tudósok egy olyan készüléket szerkesztettek, amely megakadályozza a mezőgazdaságban oly nagy károkat okozó jégeső pusztításait Egy mezőgazdasági rakétáról van szó amelyet 300 méter magasságba lehet fellőni. A rakéta utolsó lépcsője a jég-Prém esá lln t-tenyésztők A palásti szövetkezet gazdasági udvarán, ahol a dombról lejeié egy erecske csörgedez, ritkán látott állatokra bukkan a látogató. Nutria tenyésztéséhez fogtak a palástiak. Betonkerítésbe épített drótháló veszi körül a területet, nehogy elszökjön egy is az értékes prémes állatból. A betonos kijutó alsó lejtőjén vízzel telt árok húzódik, amely részben kútvízból, részben a forrás vizéből táplálkozik. Ebben lubickolnak mosakszanak naphosszat a vízkedvelö állatok. A nutria (egyes helyeken mocsári hódnak is nevezik) prémjéből értékes tartós bundák készülnek. Egy-egy állat prémje 200-240 koronába is belekerül. Nagy előnye a többi prémesállattal szemben, hop•• rendkívül igénytelen. Tartása akkor jár nagy sikerrel, ha természetes körülmények között tenyésztik. Paláston alkalmas helyet találtak részükre, az első ketrecek elhelyezése mégsem a legszerencsésebb, mert a kifutó nem nyúlik le a forrás vizéig. A további férőhelyeket már jó helyre építették, de egy bátor lépéssel, és befektetéssel még ideálisabb lehelne az állatok elhelyezése A természet-adta vízforróst hosszabban, nagyobb területen kellene bekeríteni. s körülötte mocsaras részt kialakítani. Ez lehetővé tenné a nutria félszabad tartását, mely közel áll az áürrf természetes életrendjéhez. Ugyanis nagyon szereti a mocsári növényzetet, sót ez a táplálék nagyban elősegíti a szőrzet képződését. Jó, ha nagyobb vízinövény is akad a mocsárban, mert a búvóhelyeket nagyon kedveli a nutria. Természetes, a jél -szabad tartás mellett is szükséges a kifutó, ahol póttakarmányt kapnak az állatok. Paláston kertészeti hulladék az eledelük, amiből bőven fut a 40 hektáros kertészetből. Legjobban szeretik a sárgarépát, burgonyát. A nedvdús takarmányon kívül naponta 9 dkg abraktakarmányt is kapnak, amit burgonyával keverve fogyasztanak. Jelenleg 90 anya, összesen 760 darab a szövetkezet nutria-állománya. Terveik szerint létszámukat 3000-rel bővítik, hogy érdemes legyen tenyésztésükkel foglalkozni. Miríden bizonnyal megtalálják számításukat. Oszol.y András, a nutriák szorgalmas ápolója. Az állat a két mellsó lábát is igénybeveszi a táplálkozásnál Kezdeményezésük dicséretre méltó. Példájukat követhetnék mindazon mezőgazdasági üzemek, ahol mocsaras (nem pocsolya) helyek vagy sekély vizű folyóvizek vannak. A prémesállattenyésztés kiszélesítése saját és nemzetgazdaságunk érdeke. Sándor Gábor 1^1 ár magában az a tény, hogy a * * rimaszombati járásban abraktakarmányból 2300 vagonra tehető a hiány, nagyon elgondolkoztató. Hogyan, milyen módon és főleg honnan pótolni, kitölteni a hézagot. Nos. ez a kérdés ott a legégetőbb, ahol idén nem bíztak a kukoricában. Ismeretes, hogy az utóbbi hetek kiadós esőket hoztak a járás területén s ennek következtében rohamosan fejlődésnek indult mind a szemre, mind a silóra termesztett kukorica, de egyben az évelő takarmányok és a cukorrépa is. így aztán sokhelyütt lehetőség nyílik majd a bőséges takarmányalap megteremtésére. Ahol pedig van szemes és silókukorica, ott nem lesz hiba. nem okozhat gondot az állatok átteieltetése. A gyakorlat Kiszling elvtársnak adott igazat A Tornaijai Mezőgazdasági Szaktanintézetben már évek óta agrotechnikai kísérleteket folytatnak a kukorica termesztés terén. Kiszling János elvtárs, a kukorica szenvedélyes termesztője már előbb' állomáshelyén, a zsélyi szövetkezetben is megalapozta a kukoricatermesztést. Tornaija környékén is hasznos és jó munkát végez e téren. A lényeg azonban az, hogy minden igyekezete a mezőgazdasági üzemek saját takarmányalapjának megteremtésére irányul, s ebben fontos szerepet tölt be a kukorica. Miért termeszthető eredménnyel a kukorica aránylag száraz időjárási viszonyok mellett is? Egyszerűen azért, mert levélzete szabályozza a vízelpárolgást, s ez a párolgási tényező a kukoricánál úgymond kétszer kisebb mint más növényeknél. Amíg a kukorica szárazanyagának grammjára átszámítva 250—350. addig a búza 450. a napraforgó 570, a rozs pedig 685 gramm vizet párologtat el a talajból. Továbbá a búza 100 kg szem- és szalmatermésre, mintegy 50 000, addig a kukorica ugyanolyan mennyiségű termésre csupán 38 000 Ahol elegendő a kukorica, olt nem lesz takarmánygond liter vizet igényel, s a búza csak 70, de a kukorica hektárja megadja a 120 mázsa szárazanyagot. Nem lebecsülendő persze az sem hogy amíg a búza mintegy 150, addig a kukorica 250—300 cm mélységből látja el magát a fejlődéshez szükséges nedvességgel. Amint már említettük, a kukorica levélzetén keresztül képes irányítani a vízforgalmat. Vízbőség esetén levélzete nyitott, de tartósabb szárazság esetén a növény levélzete összezsugorodik, s így védekezik az elpárolgás ellen. Ismeretes, hogy a kukorica az elöveteményre nem nagyon igényes Ezért két gabonaféle közé is besorolhatjuk, persze megköveteli a jó termöerőben lévő talajt. Ezzel nem azt bizonygatjuk, hogy ezek után csupán kukoricát termeljünk, hanem szeretnénk elérni, ahol eddig idegenkedtek termesztésétől, a jövőben rátérjenek és beismerjék, hogy milyen helytelenül cselekedtek, amikor mellőzték termesztését. írásunk ezen részében gyakorlati szempontokat hoztunk fel a kukorica jó tulajdonságainak, termesztése előnyeinek igazolására, más növényekkel szemben. A szaktanintézelnek köszönhetjük Idén a Tornaijai Mezőgazdasági Szaktanintézet többek közt a Kövecsesi Mezőgazdasági Mesteriskola tangazdaságában is termel kukoricát: magra 5, silóra pedig 12 hektáron. A tangazdaság az említett területet 10 esztendőre adta át a szaktanintézet gondozásába, ahol csak kukoricát fognak termelni. A Tornaijai Mezőoazdasági Szaktanintézet tanári kara Kiszling elvtárs vezetésével különböző trágyázási és agrotechnikai kísérleteket folytat az említett földterületeken. A 30. számú 5 hektáros parcellát például három részre osztották. Megjegyzendő, hogy ez a terület két évvel ezelőtt mintegy 500 mázsa istállótrágyát kapott hektáronként. Ezenkívül tavaly október utolján 2 mázsa mésznitrogént, 2 mázsa Thomas-salakot és 4 mázsa kálisót szórtak ki minden hektárra. Tavasszal, április 11-én a vetés előtt 2 hektárra adtak még 6 mázsa kénsavas ammóniumot, 5 mázsa szuperfoszfátot és 2 mázsa káliumot. További 2,5 hektárra 5 mázsa mésznitrogént. 5 mázsa szuperfoszfátot és 2 mázsa káliumot juttattak. A hátralévő 0,5 hektár tavasszal nem kapott műtrágyát. A vetést már április 25-én megkezdték. A magkukoricát 60X40, a silókukoricát pedig 60X25 cm-es sortávolságra vetették Mindkét esetben hibridanyagot alkalmaztak. Érdemes továbbá megemlíteni azt is, hogy hektáronként 6 kg Zeazint permeteztek ki, s ennek következtében a növényzet nem gyomosodott el, hanem szabadon értékesíthette a tápanyagokat. Később, úgy május 13-a táján a kukoricára 1 mázsa Lovosicei salétromot szórtak ki. Annak ellenére hogy a tornaijai térségben a július hónap meglehetősen perzselő volt, s 20—25-e táján plusz 33—34 C fokot mértek árnyékban, a növény mégis jól bírta a nagy hőséget, de közbe-közbe már kiadós esők is megöntözték a földeket. Augusztusban bőven esett, így például 10-én 42.8 mm-es csapadékot mértek. A tápanyagdús talaj jól átázott, s szinte látni lehetett a növény feltörését. Bajo Viktor szakoktató társaságá-A silókukorica-rengeteg hektárja 800 mázsát ígér. ban megnéztük a 30-as parcellát, hogy közelebbről szemügyre vehessük a szaktanintézet munkáját. Kis idő múltán a tangazdaság agronómusa Miklós János elvtárs is mellénk szegődött. Elmondta hogy az 5 hektáros táblán megvan a hektáronkénti 40 000 egyed. Ez annyit jelent, hogy ha tövenként elérik a 20 dkg-os szemtermést, ami a látottak alapján valószínű, úgy a hektárátlag 80 mázsa lesz. Miklós elvtárs még azt is megjegyezte, hogy a szaktanintézetnek nagy része van abban, hogy idén bőséges takarmányalapot létesíthetnek állatállományuk ellátására. — Ezt a szaktanintézetnek köszönhetjük — jelentette ki meggyőzően. A silókukorica megtekintése után úgy latolgattuk, hogy hektárja megadja a 800 mázsa zöldtömeget, ami összesen 9600 mázsa kiváló minőségű silókukoricát jeleni majd a tangazdaságnak. Tán nincs is olyan silóterük, ahová elhelyezhetnék, de sebaj, a fölösleget és a kukoricaszár egy részét provizóriumokban helyezik el, további hányadát pedig fölkötözve bekazlazzák, hiszen kevés a szalmájuk, s szükség lesz rá télen. Hogy mit mondott a tangazdaság vezetője? Sem többet sem kevesebbet, mint annyit, hogy továbbra is számolnak a szaktanintézet segítségével. Ez pedig minden dicséretnél sokatmondóbb Elismerés azok számára, akik már eddig is sokat tettek a mezőgazdasági üzemek saját takarmányalapjának megteremtése érdekében. Hoksza István Sallay József, a motoreke gondolatának társszerzője. A jégeső megakadályozása felhőbe — meglehetősen nagy felületen — sót porlaszt szét ami megolvasztja a jeget s így a csapadék nem jég, hanem eső formájában hull alá. A rakéta működtetése igen egyszerű, kezelését bárki könnyűszerrel megtanulhatja. ^ Készül a hetedik jejöaggregátum. Ütra készen a kiállítás felé. m 1964. szeptember 2.
