Szabad Földműves, 1964. július-december (15. évfolyam, 54-104. szám)

1964-09-02 / 71. szám

Feri bácsi-az ezermester Puksa Ferenc, az. újítók egyike. ◄ — Nem ismeri Feri bácsit? — né­zett rám csodálkozva Drahomíra Mar­­ková mérnöknő, az SZNT Mezőgazda­sági Megbízotti Hivatala műszaki fej­lesztési osztályának dolgozója. — Pe­dig őt nagyon sokan ismerik! Már akkor is számtalan ember járt hozzá tanácsért és tapasztalatcserére a morvaországi falvakból is, amikor még a dunaszerdahelvj járásban működött. Most a Zselízi Állami Gazdaság gép­javító műhelyében dolgozik, s oda is sok ember látogat el az ő kedvéért! Markó mérnöknő azelőtt a volt Ke­rületi Mezőgazdasági Műszaki Vállalat újítási osztályát vezette, s így jól ismeri a kerület mezőgazdasági téren dolgozó ezermestereit. Amikor be­vallottam hogy a zselízi műhelyben jártam, újítási javaslatokról is beszél­gettem az emberekkel, de Feri bácsi­val mégsem találkoztam, elkacagta magát. — Ez rá vall! Okos, ötletes, de ta­lán túlságosan is szerény. Meghúzódik a háttérben s azt sem bánja, ha a babért más aratja le helyette. Szá­mára csak az a fontos, hogy minden jó ötlete megvalósuljon S valóban megvalósul? Többnyire igen, habár sokszor még a jól megvalósított jó ötlet is nehe­zen tör magának utat a gyakorlatba. Szerencsére a Zselízi Állami Gazda­ságban Janda Feri bácsinak jó segítő­társai vannak, akik a jó ötletet segí­tenek megvalósítani s esetleg tovább tökéletesíteni. Ilyen például Gregor Mátyás mérnök, az állami gazdaság igazgatója, és Puksa Ferenc, a javító­­műhely dolgozója is. Az ő kollektív javaslatuk többek között, a mozgó fejőaggregátum, amelyből már hetet készítettek, működését mindenütt di­csérik, s mégsem talál magának utat a sorozatgyártásig. Előnyei: két em­ber 12 tehenet fej meg a segítségével 7—8 perc alatt — igaz, hogy a tőgy­mosást és a kézi utánfcjést más vég­zi. Az aggregátum villany-meghajtású. Tartálya 500 liter tejet fogad be, s azt azonnal leszűri és a megfelelő hő­mérsékletre lehűti. Egy 120 férőhelyes tehénistállóban a fejést egyetlen agg­regátummal el lehet végezni. Ára csu­pán 25 000 korona, ezzel szemben a halszálkái rendszerű fejöherendezés a velejáró építkezéssel együtt ennek több mint a tízszeresébe kerül. Amit viszont az aggregátum hátrányaként könyvelnek el, a motorral egybeépí­tették, tehát zúg és így fejés közben zavarja a teheneket. Ezen kívül azt is kifogásolják, hogy az istálló levegője a tejet baktériumokkal megfertőzheti. Ám hasonlóan működő mozgó fejő­aggregátumot gyártanak a Német De­mokratikus Köztársaságban is, még­hozzá exportra. A zselízi fejőaggregá­­tum a gyakorlatban bevált. Az elsőt 1961-ben állították ki Bratislavában, majd 1963-ban és 196'1-ben a pferovi kiállításra is elküldték. A szakembe­rek megnézik, dicsérik, a szövetkeze­tek kérik is — s mégis minden ma­rad a régiben. Az emberi ötletesség és újítókész­ség példája a Rozina-majori sertés­­hizlalda üzembe helyezett mozgó ete­tővályúja és a Zselízi Állami Gazda­ságban elsőként kipróbált, két és fél­menetes aratásra átalakított kombájn amely leegyszerűsíti és olcsóbbá teszi az aratást. A zselíziek egy újsághírből tudták meg, hogy amíg újításuk ná­lunk csak kis mértékben honosodott meg, addig a Szovjetunióban a kom­bájnok átalakítását már gyárilag vég­zik és már az első évben három és félmillió rubelt takarítottak meg a két és félmenetes aratás segítségével. Közeledik az őszi szántás ideje. A zselíziek most is újdonsággal akar­nak kimenni a földekre. Megállapítot­ták, hogy a DT lánctalpas traktor futóműve lánctalpa nagyon kopik, s a 20 lánctalpas traktor karbantartására évente közel egymillió koronát fordí­tanak. Feri bácsi Sallay Józseffel, a javítóműhely vezetőjével együtt ezért a régi gőzekék, illetve „motorekék" bevetésének lehetőségéről gondolkoz­tak. Az új elgondolás szerint az ekéket gőzgép helyett motor vontatná Saj­nos, a rendelkezésükre álló motorok nagy fordulatszámmal dolgoznak, lég­­hütésűek és gyorsan bemelegszenek Lassú forgású és vízhűtéses motorra lenne szükségük. Alig 50—60 ezer ko­ronába kerülne, de három DT-traktor munkáját végezné el. Ám karbantar­tása sokkal könnyebb és olcsóbb len­ne, s ezenfelül nem gyúrná úgv a ta­lajt, mint a lánctalpas traktor. A géz­eké hátránya, hogy nagy mennyiségű üzemanyagot kell szállítani és szükség van előfűtésre, amit a motor kiküszö­bölne. A Zselízi Állami Gazdaságban három garnitúrát már át is szereltek. Az idei őszi szántás tehát Zselízen egyúttal az új motorekék erőpróbája is lesz. Reméljük, hogy ebben az eset­ben a motorgyártó ipari üzemek is támogatni fogják a motorekék hajtá­sára szükséges motorok fejlesztésé­nek kérdését. Gajdács Irén Az angol tudósok egy olyan készü­léket szerkesztettek, amely megaka­dályozza a mezőgazdaságban oly nagy károkat okozó jégeső pusztításait Egy mezőgazdasági rakétáról van szó amelyet 300 méter magasságba lehet fellőni. A rakéta utolsó lépcsője a jég-Prém esá lln t-tenyésztők A palásti szövetkezet gazdasági udvarán, ahol a dombról lejeié egy erecske csörgedez, ritkán látott állatokra bukkan a látogató. Nutria tenyésztéséhez fogtak a palástiak. Be­tonkerítésbe épített drótháló veszi körül a területet, nehogy elszökjön egy is az értékes prémes állatból. A betonos kijutó alsó lejtőjén vízzel telt árok húzódik, amely részben kútvízból, részben a forrás vizéből táplálkozik. Ebben lubickolnak mosakszanak nap­hosszat a vízkedvelö állatok. A nutria (egyes helyeken mocsári hódnak is nevezik) prémjéből értékes tartós bundák készülnek. Egy-egy állat prémje 200-240 koronába is be­lekerül. Nagy előnye a többi prémes­­állattal szemben, hop•• rendkívül igényte­len. Tartása akkor jár nagy sikerrel, ha természetes kö­rülmények között tenyésztik. Paláston alkal­mas helyet találtak részükre, az első ketrecek elhelyezé­se mégsem a leg­szerencsésebb, mert a kifutó nem nyú­lik le a forrás vi­zéig. A további fé­rőhelyeket már jó helyre építették, de egy bátor lépéssel, és befektetéssel még ideálisabb le­helne az állatok elhelyezése A természet-adta vízforróst hosszab­ban, nagyobb terü­leten kellene beke­ríteni. s körülötte mocsaras részt ki­alakítani. Ez lehe­tővé tenné a nutria félszabad tartását, mely közel áll az áürrf természetes életrendjéhez. Ugyanis nagyon szereti a mocsári növényzetet, sót ez a táplálék nagyban elősegíti a szőrzet képződését. Jó, ha nagyobb vízinövény is akad a mocsárban, mert a búvóhe­lyeket nagyon kedveli a nutria. Természetes, a jél -szabad tartás mellett is szükséges a kifutó, ahol pót­­takarmányt kapnak az állatok. Paláston kertészeti hulladék az ele­delük, amiből bőven fut a 40 hektáros kertészetből. Legjobban szeretik a sár­garépát, burgonyát. A nedvdús takar­mányon kívül naponta 9 dkg abrak­takarmányt is kapnak, amit burgonyá­val keverve fogyasztanak. Jelenleg 90 anya, összesen 760 darab a szövetkezet nutria-állománya. Ter­veik szerint létszámukat 3000-rel bő­vítik, hogy érdemes legyen tenyészté­sükkel foglalkozni. Miríden bizonnyal megtalálják számításukat. Oszol.y András, a nutriák szorgal­mas ápolója. Az állat a két mellsó lábát is igénybeveszi a táplálko­zásnál Kezdeményezésük dicséretre méltó. Példájukat követhetnék mindazon me­zőgazdasági üzemek, ahol mocsaras (nem pocsolya) helyek vagy sekély vizű folyóvizek vannak. A prémesállat­tenyésztés kiszélesítése saját és nem­zetgazdaságunk érdeke. Sándor Gábor 1^1 ár magában az a tény, hogy a * * rimaszombati járásban abrak­takarmányból 2300 vagonra tehető a hiány, nagyon elgondolkoztató. Ho­gyan, milyen módon és főleg honnan pótolni, kitölteni a hézagot. Nos. ez a kérdés ott a legégetőbb, ahol idén nem bíztak a kukoricában. Ismeretes, hogy az utóbbi hetek ki­adós esőket hoztak a járás területén s ennek következtében rohamosan fejlődésnek indult mind a szemre, mind a silóra termesztett kukorica, de egyben az évelő takarmányok és a cukorrépa is. így aztán sokhelyütt lehetőség nyílik majd a bőséges ta­karmányalap megteremtésére. Ahol pedig van szemes és silókukorica, ott nem lesz hiba. nem okozhat gondot az állatok átteieltetése. A gyakorlat Kiszling elvtársnak adott igazat A Tornaijai Mezőgazdasági Szaktan­intézetben már évek óta agrotechnikai kísérleteket folytatnak a kukorica termesztés terén. Kiszling János elv­társ, a kukorica szenvedélyes ter­mesztője már előbb' állomáshelyén, a zsélyi szövetkezetben is megalapozta a kukoricatermesztést. Tornaija kör­nyékén is hasznos és jó munkát vé­gez e téren. A lényeg azonban az, hogy minden igyekezete a mezőgaz­dasági üzemek saját takarmányalap­jának megteremtésére irányul, s eb­ben fontos szerepet tölt be a kukorica. Miért termeszthető eredménnyel a kukorica aránylag száraz időjárási viszonyok mellett is? Egyszerűen azért, mert levélzete szabályozza a vízelpárolgást, s ez a párolgási ténye­ző a kukoricánál úgymond kétszer kisebb mint más növényeknél. Amíg a kukorica szárazanyagának gramm­jára átszámítva 250—350. addig a búza 450. a napraforgó 570, a rozs pedig 685 gramm vizet párologtat el a talajból. Továbbá a búza 100 kg szem- és szalmatermésre, mintegy 50 000, addig a kukorica ugyanolyan mennyiségű termésre csupán 38 000 Ahol elegendő a kukorica, olt nem lesz takarmánygond liter vizet igényel, s a búza csak 70, de a kukorica hektárja megadja a 120 mázsa szárazanyagot. Nem lebecsü­lendő persze az sem hogy amíg a búza mintegy 150, addig a kukorica 250—300 cm mélységből látja el magát a fejlődéshez szükséges nedvességgel. Amint már említettük, a kukorica levélzetén keresztül képes irányítani a vízforgalmat. Vízbőség esetén levél­zete nyitott, de tartósabb szárazság esetén a növény levélzete összezsu­gorodik, s így védekezik az elpárolgás ellen. Ismeretes, hogy a kukorica az elöveteményre nem nagyon igényes Ezért két gabonaféle közé is besorol­hatjuk, persze megköveteli a jó ter­­möerőben lévő talajt. Ezzel nem azt bizonygatjuk, hogy ezek után csupán kukoricát termel­jünk, hanem szeretnénk elérni, ahol eddig idegenkedtek termesztésétől, a jövőben rátérjenek és beismerjék, hogy milyen helytelenül cselekedtek, amikor mellőzték termesztését. írá­sunk ezen részében gyakorlati szem­pontokat hoztunk fel a kukorica jó tulajdonságainak, termesztése elő­nyeinek igazolására, más növényekkel szemben. A szaktanintézelnek köszönhetjük Idén a Tornaijai Mezőgazdasági Szaktanintézet többek közt a Köve­­csesi Mezőgazdasági Mesteriskola tan­gazdaságában is termel kukoricát: magra 5, silóra pedig 12 hektáron. A tangazdaság az említett területet 10 esztendőre adta át a szaktanintézet gondozásába, ahol csak kukoricát fog­nak termelni. A Tornaijai Mezőoaz­­dasági Szaktanintézet tanári kara Kiszling elvtárs vezetésével különböző trágyázási és agrotechnikai kísérlete­ket folytat az említett földterületeken. A 30. számú 5 hektáros parcellát pél­dául három részre osztották. Meg­jegyzendő, hogy ez a terület két év­vel ezelőtt mintegy 500 mázsa istálló­­trágyát kapott hektáronként. Ezenkí­vül tavaly október utolján 2 mázsa mésznitrogént, 2 mázsa Thomas-sala­­kot és 4 mázsa kálisót szórtak ki min­den hektárra. Tavasszal, április 11-én a vetés előtt 2 hektárra adtak még 6 mázsa kénsavas ammóniumot, 5 má­zsa szuperfoszfátot és 2 mázsa káliu­mot. További 2,5 hektárra 5 mázsa mésznitrogént. 5 mázsa szuperfoszfá­tot és 2 mázsa káliumot juttattak. A hátralévő 0,5 hektár tavasszal nem kapott műtrágyát. A vetést már április 25-én meg­kezdték. A magkukoricát 60X40, a si­lókukoricát pedig 60X25 cm-es sor­távolságra vetették Mindkét esetben hibridanyagot alkalmaztak. Érdemes továbbá megemlíteni azt is, hogy hektáronként 6 kg Zeazint permeteztek ki, s ennek következté­ben a növényzet nem gyomosodott el, hanem szabadon értékesíthette a táp­anyagokat. Később, úgy május 13-a táján a kukoricára 1 mázsa Lovosicei salétromot szórtak ki. Annak ellenére hogy a tornaijai térségben a július hónap meglehető­sen perzselő volt, s 20—25-e táján plusz 33—34 C fokot mértek árnyék­ban, a növény mégis jól bírta a nagy hőséget, de közbe-közbe már kiadós esők is megöntözték a földeket. Au­gusztusban bőven esett, így például 10-én 42.8 mm-es csapadékot mértek. A tápanyagdús talaj jól átázott, s szinte látni lehetett a növény fel­törését. Bajo Viktor szakoktató társaságá-A silókukorica-rengeteg hektárja 800 mázsát ígér. ban megnéztük a 30-as parcellát, hogy közelebbről szemügyre vehessük a szaktanintézet munkáját. Kis idő múl­tán a tangazdaság agronómusa Mik­lós János elvtárs is mellénk szegődött. Elmondta hogy az 5 hektáros táblán megvan a hektáronkénti 40 000 egyed. Ez annyit jelent, hogy ha tövenként elérik a 20 dkg-os szemtermést, ami a látottak alapján valószínű, úgy a hektárátlag 80 mázsa lesz. Miklós elv­társ még azt is megjegyezte, hogy a szaktanintézetnek nagy része van ab­ban, hogy idén bőséges takarmány­alapot létesíthetnek állatállományuk ellátására. — Ezt a szaktanintézetnek köszön­hetjük — jelentette ki meggyőzően. A silókukorica megtekintése után úgy latolgattuk, hogy hektárja meg­adja a 800 mázsa zöldtömeget, ami összesen 9600 mázsa kiváló minőségű silókukoricát jeleni majd a tangazda­ságnak. Tán nincs is olyan silóterük, ahová elhelyezhetnék, de sebaj, a fö­lösleget és a kukoricaszár egy részét provizóriumokban helyezik el, további hányadát pedig fölkötözve bekazlaz­­zák, hiszen kevés a szalmájuk, s szük­ség lesz rá télen. Hogy mit mondott a tangazdaság vezetője? Sem többet sem keveseb­bet, mint annyit, hogy továbbra is számolnak a szaktanintézet segítségé­vel. Ez pedig minden dicséretnél so­katmondóbb Elismerés azok számára, akik már eddig is sokat tettek a me­zőgazdasági üzemek saját takarmány­alapjának megteremtése érdekében. Hoksza István Sallay József, a motoreke gon­dolatának társszer­zője. A jégeső megakadályozása felhőbe — meglehetősen nagy felüle­ten — sót porlaszt szét ami megol­vasztja a jeget s így a csapadék nem jég, hanem eső formájában hull alá. A rakéta működtetése igen egyszerű, kezelését bárki könnyűszerrel megta­nulhatja. ^ Készül a hetedik jejöaggregátum. Ütra készen a kiállítás felé. m 1964. szeptember 2.

Next

/
Thumbnails
Contents