Szabad Földműves, 1964. július-december (15. évfolyam, 54-104. szám)

1964-08-26 / 69. szám

Bratislava, 1964. augusztus 26. Ára 40 fillér XIV. évfolyam, 69. szám. Kezdeményezés és áldozatkészség írta: KAREL MESTEK, a Mezőgazdasági Terményfelvásárlási ________________Központi Igazgatóság elnöke _____________ Az aratás befejezése és a mező­­gazdasági termékek felvásárlása fő idényének mérlegelése előtt állunk. Mint minden évben, most is a kérdé­sek egész sorával találjuk magunkat szemben. Vajon jónak mondható az idei termés? Elegendő termett, hogy teljesítsük a felvásárlási tervet? Lesz-e mezőgazdasági üzemeinknek kellő mennyiségű takarmánya? Az érdeklődés kézenfekvő, hiszen az élelmiszer-ellátás mindig elsőrendű feladat. A betakarítást és gabona­­felvásárlást éppen ezért évről évre a dolgozók széles rétegeinek élénk ér­deklődése kíséri. Népgazdaságunk többi ágazatának dolgozói valamennyi munkaszakaszon fokozott szorgalmat fejtenek ki az idei tervfeladatok teljesítése érde­kében. Mezőgazdaságunk szintén je­lentős sikereket ért el. Elérkeztünk szocialista mezőgazdasági üzemeink ökonómiai megszilárdulásához. Töké­letesítik a termelést és a mezőgazda­­sági üzemek az élelmiszerek és a mezőgazdasági nyersanyagok megbíz­ható szállítóivá válnak. Szövetkezeteink és állami gazdasá­gaink dolgozói az év kezdetétől fogva önfeláldozóan teljesítik feladataikat, és magasan túlszárnyalják az állat­tenyésztésből rájuk háruló kötelezett­ségeket. Az első félévben a múlt év hasonló időszakához viszonyítva, 910 millió koronával több terméket adtak el, s a terven felüli eladás értéke fél­­milliárd korona volt. E szorgalomnak köszönhető, hogy idén a piac állat­­tenyésztési termékekkel való ellátá­sával is elégedettek lehetünk. Kedvező feltételeket teremtettek továbbá a növénytermesztés tervfel­adatainak teljesítésére is. Hetvenezer hektárral nagyobb területet vetettek be gabonával, mint tavaly. Nagyon lényeges, hogy a termelésben döntő szerepet játszó területeken jó termés volt. Ennek ellenére nem mondhatjuk azonban, hogy elegendő gabonatarta­lékkal rendelkezünk. Egyelőre nép­gazdaságunk szükségletei jóval meg­haladják a hazai termelést, s ezért behozatalra szorulunk. A helyzetet az is nehezíti, hogy idén egyes vidékeken nagy volt a száraz­ság, s ennek következtében a terve­zettnél alacsonyabb hektárátlagot ér­tek el, mint a múlt évben. Meg kell továbbá jegyezni azt is, hogy a mag minősége is silányabb a sokévi átlag­nál. Ezért az országos gabonatartalék mérlegének kiegyenlítése megköveteli, hogy azok a mezőgazdasági üzemek, ahol jó eredményt értek el, segítse­nek a hiány pótlásában, és a lehető legnagyobb mértékben teljesítsék túl gabonaeladási feladataikat. Bízunk mezőgazdászainkban, akik öntudatos hozzáállásukkal máskor is megoldot­ták a szárazságokozta nehézségeket. Az állami gabonakészlet feltöltését valamennyi mezőgazdasági üzem ma­gáévá tehetné. Ezt kívánja ma a szo­cialista társadalom érdeke. A szük­ségletek megteremtésére a szocia­lista nagyüzemi termelés nyújt ke­zességet, s ezért mindenki számára elsőrendű feladat legyen az állami alapok feltöltése. A tervezett gabonamennyiség fede­zésére több mint 1 millió 700 ezer tonnát kell juttatnunk, s megközelí­tőleg ugyanannyit szükséges felvásá­rolnunk a mezőgazdasági üzemektől takarmánykeverékek előállítására. Ezért fokozott figyelmet kell szentel­nünk a lehető legnagyobb mennyiségű gabona felvásárlására. A szerződésen felüli eladásért termelési körzetek szerint magasabb árat fizetnek, vagy pedig a mezőgazdasági üzemek takar­mánykeverékre tarthatnak igényt. A veszteség elleni harcot nemcsak a betakarításkor kell feladatunknak tekinteni, hanem a raktározásnál is. A felvásárló szervek sokhelyütt nem képesek arra, hogy átvegyék az óriási mennyiségű gabonát. Ezért átmeneti­leg a mezőgazdasági üzemekben rak­tározzák el A felvásárló szerveknek ezzel szemben szárítóberendezésekkel kell segítséget nyújtaniuk a mező­­gazdasági üzemek számára a saját szükségleteikre szolgáló gabona szá­rítására. Tekintettel arra, hogy ele­gendő szárítóberendezés nem áll ren­delkezésünkre, kihasználásukat három műszakban kell megszervezni, hogy lehetőleg minél több gabona kerüljön a raktárakba a megengedett nedves­ségnormával. Feltételezzük, hogy a felvásárlószervek az állami alapok gabonaszükségletén kívül a mezőgaz­dasági üzemek számára legalább 600 ezer tonna gabonát szárítanak meg. A raktározásnál azonban nem a veszteség csökkentése az egyetlen feladat. A gabonával mindenkor taka­rékoskodnunk kell. A zöldség, gyü­mölcs és a burgonya fokozottabb fo­gyasztása nemcsak javíthatja élelme­zésünket .hanem egyúttal csökkent­­heti a lisztfogyasztást is. További fon­tos tényező a takarmánykeverékek helyes alkalmazása. A takarmányfel­dolgozó ipar kiépítése lehetővé teszi a keverékek elterjedését, s így mind­inkább sor kerül az ipari úton elő­állított takarmány kihasználásának hatékonyságára és nem utolsósorban a takarékosságra is. A gabona elraktározásával a felvá­sárlási idény még nem fejeződött be. A burgonya, cukorrépa és egyéb ter­mények betakarítását további fontos feladatnak kell tekintenünk. A jelek azt mutatják, hogy jó termésre van kilátás. Az 1 millió 450 ezer tonna burgonya és a több mint 7 millió, 600 ezer tonna cukorrépa felvásárlása nagy fölkészültséget és szervezést igényel. Itt szükséges, hogy felhasz­náljuk a múlt évi tapasztalatokat, időben megszervezzük az akadály­­mentes szállítást. Hangsúlyoznunk kell továbbá a veszteségek elleni harc fontosságát is, mert a betakarítás el­odázásával és az időjárás roszabbodá­­sával növekedne a veszteség. Főleg arról van itt szó, hogy takarítsunk be mindent, ami termett és az állami alapok számára tervezett mennyiséget jó minőségben vásároljuk fel. Egy­idejűleg teremtsük meg a jövő évi bő termés feltételeit is. A tervezésben az állam és a mező­­gazdasági üzemek közti adás-vételi viszony elmélyítésében változtatáso­kat vezettünk be. Eltekintünk a ter­melési mutatók megállapításától, a mezőgazdasági üzemek feladatait a piaci termelés terve írja elő. így kívá­nunk szabad kezet engedni az alkotó kezdeményezésnek a mezőgazdaság­ban is. Ennek a természeti és ökonó­miai feltételek kihasználásához, a ter­melés hatékonyságának növekedésé­hez és végül is a piaci termelés emel­kedéséhez kell vezetnie. Hozzájárul ehhez még az is, hogy a mezőgazdasági termelés feladatait elsősorban még népgazdaságunk többi ágazatainak feladatai előtt tárgyalják meg, s így a mezőgazdaság szükségleteit soron kí­vül veszik fel a tervbe. Szeretnénk elérni, hogy a mezőgaz­dasági üzemek terveik összeállítása­kor ne csupán a kitermelt javak mennyiségének eladására szerződje­nek. Nagyon helyes továbbá az az intéz­kedés is, hogy szövetkezeteink jogot nyernek valamennyi szállítójuk pöna­­lizálására, ha a szerződésben megha­tározott árumennyiséget a szerződő fél nem veszi át vagy esetleg a meg­rendelt anyagot nem szállítja le az előre meghatározott határidőre. A tervezési és piaci vonatkozások megváltoztatásának célja a mezőgaz­dasági termelés további megszilárdí­tása. Helyes alkalmazásuk előfeltétel lesz arra, hogy mezőgazdászaink kez­deményezése, áldozatkészsége és munkalendülete teljes mértékű érvé­nyesülésre találjon szocialista társa­dalmunkban, és kifejezésre jusson a termelés további fejlesztésében. A Szlovák Nemzeti Felkelés 20. évfor­dulójának országos ünnepségeire Ban­­ská Bystricán ke­rül sor, ahol pár­tunk és kormá­nyunk küldöttségén kívül ott lesznek a külföldi országok küldöttségei is. Mint ismeretes, a Szovjetunió kül­döttségét népünk nagy barátja, Hrus­csov elvtárs vezeti. Felvételünk: Ban­ská Bystrica főtere, előtérben a szabad­ságunkért elesett szovjet hősök tisz­teletére állított em­lékmű. Ünnep előtt az ország népe Ezekben a napokban országszerte n agy lendületet vettek a Szlovák Nem­zeti Felkelés 20. évfordulója országos ünnepségeinek előkészületei. A fel­kelés központja, Banská Bystrica ünnepi díszben várja a vendégeket. Hazánk dolgozói fokozott munkalendülettel készülnek a nagy évforduló megünneplésére. Üzemeink és gyáraink, szövetkezeteink dolgozói az SZNF 20. évfordulója tiszteletére tett munkafelajánlások teljesítéséről számol­nak be. Az ünnepségek alkalmából hazánkba küldötség fogadására ünnepi díszbe érkező szovjet párt- és kormány- öltözött fővárosunk, Prága is. A CTK Dicső napok tiszteletére t A dunaszerdahelyi Járási Nemzeti Bizottság Tanácsa elis­­f méréssel értékelte azon vállalások teljesítését, amelyet dol­­« gozóink Csehszlovákia felszabadítása és a Szlovák Nemzeti í Felkelés 20. évfordulójának tiszteletére tettek. A jelentésekből kitűnik, hogy a já­rás dolgozói méltóan igyekeznek ün­nepelni az évfordulót, amely a meg­­újhodott Csehszlovák Köztársaság alapkőletételét jelentette. A járás mezőgazdasági dolgozói kötelezettséget vállaltak, hogy 14 mil­lió 242 ezer korona értékű mezőgaz­dasági terméket adnak el terven felül. Hasonló vállalásokról érkeztek jelen­tések népgazdaságunk egyéb ágaza­taiból is. A legtöbb brigádmunkát Bacsfa, Csilizradvány, Pozsonyeperjes, Királyfiakarcsa és Csiliznyárasd köz­ségek lakói teljesítették vállalásuk törlesztésére. Számos üzem példásan teljesítette a tejeladás tervét. Bögellő lakosai például 3000 literben megállapított tejeladási tervüket alaposan túlszár­nyalták, mert összesen 8196 litert adtak el. Nagyudvarnokon 17 520 he­lyett 70 147 liter tejet adtak el köz­élelmezésre, Királyfiakarcsán pedig 4430 helyett 46 755 litert, tehát a tervezett mennyiségnek több mint tízszeresét! Járási viszonylatban az 1 millió 726 ezer literes tejtöbbletet máris 191196 literrel toldották meg. Tojáseladásban nem kevésbé dicsé­retes eredményeket mutat ki a járás. Nemesabonyban például a vállalt 50 ezer darab helyett 176 ezer tojást adtak el, Bögellőn 1000 helyett, 46 759 darabot, Csilizradványban 75 000 he­lyett 101 ezret. Medvén 19 helyett 48 ezret és Gellén 110 ezer helyett 185 678 tojást. De a többi községben is jóval túlteljesítették saját vállalá­sukat. A járás mezőgazdasági dolgozói ezekkel a teljesítményekkel méltón járultak hozzá hazánk felszabadítása és a Szlovák Nemzeti Felkelés 20. év­fordulójának tnegürmepiésérhez. moszkvai tudósítója külön jelentésben számol be arról a fokozott érdeklő­désről, amely napjainkban az egész Szovjetunióban megnyilvánul Cseh­szlovákia dolgozóinak élete, munka­sikerei, a Szlovák Nemzeti Felkelés iránt. A tudósító megállapítja, hogy Hruscsov elvtárs csehszlovákiai láto­gatása első számú politikai esemény­nek számít nemcsak a Szovjetunióban, hanem külföldön is. A világsajtó szá­mos moszkvai tudósítója is ellátogat Csehszlovákiába. KÜLFÖLDI ÚJSÁGÍRÓK AZ SZNT ELNÖKÉNÉL Michal Chudík miniszter, a Szlovák Nemzeti Tanács elnöke, fogadta azt a húsz külföldi újságírót, akik elláto­gatnak a Szlovák Nemzeti Felkelésre emlékeztető helyekre és részt vesz­nek a Banská Bystrica-i központi ün­nepségeken. ANTIFASISZTA iRÓTALÁLKOZÖ A Csehszlovák írószövetség rende­zésében a Banská Bystrica közelében fekvő, festői szépségű Tálén megnyílt az antifasiszta írók tanácskozása. Er­re a nemzetközi jellegű összejövetel­re az SZNF 20. évfordulója alkalmából kerül sor, s a legjelentősebb cseh és szlovák írók mellett szovjet, francia, olasz, német, magyar, román, lengyel bolgár és más külföldi írók részvéte­lével számolnak a rendezők. A tü» nácskozás kiváló alkalom arra, hogy rámutasson: alkotó művészeink leg­jobbjai a művészet igazi ösztönzőjét a néppel való szoros kapcsolatban lát­ják. Az egyhetes találkozó kapcsán a résztvevők ellátogatnak a Szlovák Nemzeti Kelkelés emlékezetes helyei­re is. V tyaclef, Észak-Csehországban, a ^ lengyel határ közelében fek­szik. Határváros. Egyike azoknak, ahol újra gyökeret ver az élet. Ahová az ország minden tájáról utaztak és utaznak nemcsak, hogy Krkonose hegység festői szépségét csodálják, hanem hogy segítsenek újjáéleszteni, bekapcsolni újra az ország lüktető gazdasági érrend­szerébe ezt a vidéket. Ez utóbbi szándékkal jött ide Válásává Elfrída is, a CSISZ Köz­— Nem hagyja magát géppel fejni. Ezért kézzel kell — mondja Vala­­sová. A fiatalasszony ponti Bizottsága felhívására két éve. Itt ment férjhez s van egy kisfia. A hat üzemegységből álló Zacléri Állami Gazdaság olesnicei részlegén dolgozik. Fejönő. Az összüzemi pártszervezet el­nöke, Hurdálek Jaromír így dicséri: — Egyike a legjobbaknak. A munkától kissé borzasán szalad hozzánk Hurdálek elvtárs kiáltására. Inkább kislánynak hat, mint fiatal­­asszonynak. Nagy ózikeszemekkel néz ránk. — Harminc tehenet gondoz — mondja a pártelnök. — Harmincat? — nézünk hitet­lenkedve. — A, csak etetem, fejem és a trágyát hordom ki alóluk — mond­ja. — Csak? Magának ez csak? — És minden második nap legel­tetnek is — toldja meg Hurdálek Jaromír. Harminc tehénnel bánni nem kis dolog.Annak ellenére sem, hogy részben gépesített az istálló. Gép­pel fejnek, a takarmány csillékben jut el a vályúkig, csak éppen a trágyakihordást felejtették el gé­pesíteni. Ezt ma is targoncával végzik. — Nehéz de lassan megszokom — mondja a fiatalasszony. Persze, nemcsak fiatalasszony, hanem különbenis fiatal. Mindössze 23 éves. A gazdaságtól szép lakást kaptak és pénzt bútorra. Be is ren­dezkedtek szépen. Apropó, pénz! — Mennyit is keres? - kíván­csiskodunk. — Mikor, hogy — jön a válasz. — Van úgy, hogy kétezret, van úgy, hogy csak ezerháromszázat. Ügy átlagban azonban kijövök havi ezerhatra. Az istállóban két műszakban dol­goznak. Az első csoport reggel 1- től 12-ig, a második 12-tól 20 óráig. De így a nyolcórás munkaidőre épp elég tennivaló esik. Persze, sokkal könnyebb, és az állattenyésztésben így a fiatalok is szívesen dolgoznak. — Nem készülnek még haza? — Eszünkbe sem jut. Ha me­gyünk is, csak látogatóba. Meg­szoktunk már itt. Az emberek er­refelé valahogy sokkal barátságo­sabbak, közvetlenebbek. Talán ez is maraszt. Aztán elszalad, mert még sok a dolga. Van egy pár tehene, a gép­pel nem hagyják magukat fejni. Kézzel kell elvégezni. Lefényképez­zük, s aztán kilépünk az istállóból. Zacler, állami gazdaság. Észak- Csehországban a lengyel határ kö­zelében fekszik. Határváros. Egyike azoknak, amelyekben egyre mé­lyebb gyökeret ereszt az új élet.-TE­A szocialista mezőgazdaságért!

Next

/
Thumbnails
Contents