Szabad Földműves, 1964. július-december (15. évfolyam, 54-104. szám)

1964-08-19 / 67. szám

Kétváltásos üzemeltetés az állattenyésztésben I ' A nagyüzemi formák bevezetése ■ II mezőgazdasági üzemekben a termelés I hatékonysága növelésének Iegalapve-II több előfeltétele. Ez annyit jelent, i, hogy nagyüzemi viszonyok között a 1i mezőgazdaságban olyan munkaszerve- 11 zést kell elérnünk, amely — hasonló­­i1 képpen mint az iparban — lehetővé 11 teszi a termelési eszközök és a mun­­i1 kaerők teljes kihasználását és a ter- 11 vezett feladatok túlszárnyalását, ter­­, mészetesen a termelési költségek i egyidejű csökkentésével. Ezt a célt nem érhetjük el a kisüzemi termelési viszonyokból átvett munka­­szervezéssel. Olyan munkaszervezéssel, amely ez ideig az állattenyésztési terme­lésben fennáll, a dolgozók gyakran 16 órán át is lekötöttek, s így nem marad idejük sem szakképzettségük növelésére, sem a kulturális életre stb. Ilyen felté­telek esetén természetesen a fiataloknak nincs sok kedvük a mezőgazdasági mun­kához. Ennek a nagy hiányosságnak a kikü­szöböléséhez egy út vezet, mégpedig a két műszak bevezetése. A két műszak bevezetése lehetővé te­szi a jobb munkaszervezést s javítja az állatgondozók munkafeltételeit. Ilyen munkaszervezés esetén nagyobb a tisz­taság és a rend az istállókban, ami csök­kenti az újszülött állatok elhullását. Ha az állatokat gondozó párokra bízzuk, elő­I. váltás segítjük a szocialista munkaverseny fejlesztését és a tapasztalatcserét. Szlovákiában eddig 78 mezőgazdasági (izem 175 üzemegységében vezette be a két műszakot. Legügyesebben láttak hoz­zá ehhez az újításhoz a nyugat-szlovákiai kerületben. MIKÉPPEN KELL ELJÁRNUNK A KÉT MŰSZAK BEVEZETÉSEKOR? Erre a kérdésre nem adhatunk sablon­szerű feleletet, s ezt a problémát a gaz­dasági állatok faja és az istállótérségek jellegének figyelembevételével kell meg­oldani, de minden esetben elsősorban az érvényben levő napi és darabonkénti idő­­normatívákból, az alkalmazott technoló­giából és gépesítésből és természetesen a gondozott állatok számából kell kiin­dulnunk. Közismert dolog, hogy nálunk a leg­elterjedtebb islállótípus a 96 fejőstehe­net befogadó TI—01 kétsoros tehén­istálló és a 101 férőhelyes TI—04 két­soros tehénistálló. Ezekben az istállók­ban a takarmányt függővasút szállítja a jászolba, a trágyát 'körbefutó kaparó­lánc hordja ki, és a teheneket géppel fejik. Rendszerint 7, tehát páratlan szá­mú dolgozó látja el az állatokat, ami igen nagy gondot okoz a mezőgazdasági üzemek vezetőinek a kétműszakos mun­karend bevezetésekor. Az alábbiakban megpróbáljuk felvá­zolni egy kétsoros tehénistálló munka­rendjét és az egyes műszakok váltako­zását. Napi kétszeri fejés esetén ajánlatos, hogy az első váltásban 4, a másikban 3 állatgondozó dolgozzék, miközben a napi munkarend a következő lenne: Meg kell jegyeznem, hogy a szabad­napokat akkor is be kell vezetni, ha az üzemeltetés nem vezethető be két vál­tásban. Ez kétféleképp valósítható meg, mégpedig vagy a dolgozók váltakozásá­val, vagy kölcsönös helyettesítésével. Ha az állatgondozók váltakozva kapnak szabadnapot, akkor ezen a napon egy kijelölt dolgozó végzi el a szabadnapos munkáját. Ha viszont a dolgozók a sza­badnapost helyettesítik, akkor munká­ját azok végzik el, akik aznap dolgoznak. Legjobb, ha az egyes dolgozók a hétnek ugyanazon a napján kapnak szabadot. A rendszertelenség ugyanis különböző félreértésekhez vezethet a váltakozásnál és helyettesítésnél, ami megzavarná az istálló munkamenetét. A szabadnapok bevezetése lehetővé vá­lik mindenütt, ahol az állatokat megfe­lelően összpontosítva istállőzzák, s így a dolgozók minden munkát ellátnak ak­kor is, ha egyik közülük szabadnapos. Ami a kettős váltás bevezetését illeti a sertéstartásban, a munkaszervezésre sokkal több lehetőség kínálkozik, ezért az egyes módszerekkel nem foglalkozunk. Bemutatjuk azonban, milyen eredménye­ket értek el a Zselízi Állami Gazdaság­ban és a nádszegi EFSZ-ben. A Zselízi Állami Gazdaság Nagyudvar nevű üzemrészlegén 206 kocát és 110 süldőkocát tartanak. Az épületek átépí­tettek, 1916-ból valók, a munkák nem gépesítettek, s így a takarmány előké­szítését, az etetést és a trágya kitakarí­tását is kézierővel kell végezni. A kocá­kat csoportosan helyezték el csőszerke­zetű kutricákban, mégpedig kor és a vemhesség foka szerint. Az első csopor­tot a nem bebúgatott, alacsony termé­­kenységű kocák képezik, a második cso­portban a vemhes kocák, a harmadikban pedig az előrehaladott vemhességü kocák vannak. Ezeket a kocákat 6 dolgozó gon­dozza, s munkájukat olyképpen szervez­ték meg, hogy az első és második koca­csoportról 2 (1+1) dolgozó, a harmadik csoportról 4 (2+2) dolgozó gondoskodik. Munkarendjük a következő: az első vál­tás 5.00 órától 13.00 óráig dolgozik, a másik 12.00-tő! 19.00 óráig. Az első vál-. tás szombaton 13.00 órakor fejezi be munkáját, s hétfőn 12.00-kor lép munká­ba, a vasárnapi váltás csak a legszüksé­gesebb munkákat végzi el, naponta két­szer etet, és a vasárnapi takarmányt már szombat délután készíti elő. A műszakok hetente váltakoznak, vagyis az első héten az első váltásnak van, szabadja szombat délután, vasárnap és hétfő délelőtt, a másik héten meg a másik váltásnak. A kettős váltás bevezetése előtt 8 dol­gozó gondozta a kocákat. Üj munkaszer­vezéssel 25 darabról 35 darabra növeke­dett az állatgondozás normája, és két dolgozóval kevesebbre lett szükség. Egy­­(Folytatás a 132. oldalon) Óra Munkaművelet Dolgozók 4.00— 6.20 A takarmány előkészítése 1 etető 4.00— 4.30 A trágya eltakarítása 3 fejőnő 4.30— 4.35 A fejőkészülékek előkészítése 3 fejőnő 4.35— 6.55 Tőgymosás és tögymasszázs, fejés, utánfejés 3 fejőnő 6.55— 7.30 A fejőkészülékek tisztítása, a tej és tejház higiéniája 3 fejőnő 6.20— 7.30 Takarmány felrakása és etetés 1 etető 7.30— 8.05 Etetés 1 etető + 3 fejőnő 8.05— 8.25 Különböző rendszeres és szükség 1 etető + szerinti műveletek 3 fejőnő 8.25— 10.40 A takarmány előkészítése a II. műszak számára 1 etető 8.25— 8.55 A trágya eltakarítása 3 fejőnő 8.55— 9.35 A fejőstehenek tisztítása 3 fejönő 9.35— 9.55 Almozás 3 fejőnő 9.55— 10.20 Tisztítás és egyéb műveletek 3 fejőnő II. váltás 15.00— 15.30 A trágya eltakarítása 3 fejőnő 15.30— 15.35 A fejőkészülékek előkészítése 3 fejőnő 15.35—17.55 Tőgymosás és tőgymasszázs, fejés, utánfejés 3 fejőnő 17.55—18.30 A fejőkészülékek tisztítása 3 fejőnő 18.30— 19.45 Etetés 3 fejőnő 19.45—20.00 Különböző műveletek 3 fejőnő 20.00— 20.30 A trágya eltakarítása 3 fejőnö 20.30— 21.10 A fejőstehenek tisztítása 3 fejőnő 21.10—21.25 Almozás 3 fejőnő 21.25— 21.35 Söprés és egyéb műveletek 3 fejőnő

Next

/
Thumbnails
Contents