Szabad Földműves, 1964. július-december (15. évfolyam, 54-104. szám)
1964-08-19 / 67. szám
(Befejezés a 131 oldalról) Idejűleg 11 malacról 14 malacra növekedett a kocák termékenysége, és hasonlóképpen az egy elválasztott malacra eső önköltségek is növekedtek, mégpedig 5 %-kal, a dolgozók átlagos havi bevételei pedig 1370 Kcs-ról 1800 koronára emelkedtek. Hasonló szép eredményeket értek el a nádszegi EFSZ-ben is a galántai járásban. A sertések hizlalásában és előhizlalásában kettős váltást vezettek be. A sertésistálló T—1200 típusú. A nedves takarmánykeveréket tartály nélküli etetőautomatával adagolják a vályúkba, az ürüléket mechanikai lapáttal és vízsugárral takarítják ki. Hasonlóképpen gépesített az előhizlaló is. Az előhizlalóban 780 (15—35 kg-os) a hizlaldában 1000 darab serést tartanak. A hizlaldában súly szerint csoportosítva helyezték el a sertéseket a takarmányozó folyosó két oldalán elhelyezkedő kutricákban. A munkarendet a földmüvesszövetkezet olyképpen oldotta meg, hogy az első váltás 5.00 órától 12.00 óráig dolgozik, a másik 12.00-től 19.00 óráig. Az előhizlalóban 2 (1+1) dolgozó, a hizlaldában 2 (1 + 1) dolgozó gondozza a sertéseket. A kétváltásos üzemeltetés bevezetése előtt a hizlaldában és előhizlalóban összesen 8 állatgondozó dolgozott 5.00 órától 19.00 óráig, egyórás munkaszünettel. Az EFSZ tehát a munkaszervezés új formájának bevezetésével 4 dolgozót takarított meg, miközben a munkatermelékenység 100 %-kal emelkedett. Egyidejűleg a sertések termelékenysége is növekedett. A súlygyarapodások az előhizlalóban naponta és darabonként 17 dkg-ról 23 dkgra, a hizlaldában 37 dkg-ról 52 dkg-ra növekedtek. Az elért súlygyarapodásokon kívül emelkedett a dolgozók átlagos havi bevétele is, mégpedig 950 koronáról 1536 koronára, beleszámítva a természetbenieket is. Az eljárás a kétváltásos üzemeltetés bevezetésekor az egyes mezőgazdasági üzemekben eltérő, mert a termelés szakosításától és központosításától, az istállózási térségektől, a technológiától, a dolgozók szakképzettségétől és korától és sok egyéb olyan körülménytől függ, amelyek hatással vannak a munkaszervezésre és a termelés megszervezésére az adott mezőgazdasági üzemben. Am a kétváltásos üzemeltetés bevezetése a széleskörű gyakorlatba nemcsak a munkafolyamatok megfelelő koncentrációjától és gépesítésétől függ, hanem az egyes épülettípusok esetében az istállómunkák reálisan meghatározott szükségletétől és a munka jutalmazásától is, s nem kevésbé fontos szerepe van az új munkaforma bevezetésének a dolgozók jó munkaerkölcsének alakulására is. Ezért a kétváltásos üzemeltetés bevezetését a munkaszervezés teljesen űj formájának kell tekintenünk, s nem minősíthetjük valamilyen önkényes célt szolgáló intézkedésnek. A kétváltásos üzemeltetésnek elsősorban a termleés növeléséhez, az állatokról való fokozott gondoskodáshoz, s ezzel magának a tenyészetnek a jobb minőségéhez kell vezetnie, s a termékegységre eső önköltségek csökkentését, a dolgozók munkakultúrájának növelését és főleg olyan feltételek kialakítását kell eredményeznie, hogy a fiatalok örömmel kapcsolódjanak bele az állattenyésztési termelés fejlesztésének munkáiba. Bernik Peter, prom, ökonómus, az SZNT Mezőgazdasági Főosztályának dolgozója Az UV—2 jegyű univerzális pótkocsi már vagy öt évvel ezelőtt bukkant fel. A sninái Vihorlat nemzeti vállalatban szerkesztették meg, mint újítást. A mezőgazdasági gyakorlatban azonban nem talált érvényesítést. Nehéz lenne megmondani, miért. De mivel a jó dolgoknak mély a gyökerük, mezőgazdasági dolgozóink már idén megkapják ennek a pótkocsinak az első sorozatát. Nem lesz több belőlük, mint 700 darab, de ezek is nagy segítségünkre lesznek. A múlt évi Brnói Nemzetközi Kiállításon ugyanis nagyon megnyerte ez a pótkocsi földműveseink tetszését, a Magyar Népköztársaságban az üzemeltetési vizsgákon jónak bizonyult, s dícsérőleg nyilatkoznak róla a Prágai Mező- és Erdőgazdasági Gépek Állami Vizsgálóintézetének dolgozói is. akik idén vették vizsgálat alá. Hogy a mezőgazdaságban sürgősen szükségünk van megbízható, jó szerkezetű és legalább 5 tonna teherbírású pótkocsira, nem újdonság. Földműveseink minden lehető alkalomkor követelik ezeket a járműveket. Nem is csodálkozhatunk ezen, hiszen a szállítás a mezőgazdaságban döntő módon befolyásolja gazdálkodásunk sikerét. UV—2 Jegyű egyetemes pótkocsi fehérjetartalmú silóanyag lerakásakor a Beznéi Állami Gazdaságban. A pótkocsi hátsó homlokfalának látható leeresztése és a mozgó fenék bekapcsolása után a silóanyag egyenletesen szóródik ki. valamint a szóródó és mésztartalmú trágyák szétszórására is alkalmas. Szerkezeti kivitele: az egész pótkocsi acélból készült, szilárd szerkezetű, nehéz munkaviszonyok számára való. Sátek J., mérnök (A szerző felvételei) A pótkocsi 5 tonna teherbírású, mozgó fenékkel és hátsó hajtott tengellyel. Vonóeszköze a 4011 Zetor vagy Zetor 50 Super traktor. A mezőgazdaságban előforduló minden anyag szállítható vele. A mozgó feneket a csoportos áttételi ház működteti (a fenék csúsztatásának gyakorlatilag 14 különböző gyorsasága érhető el, mégpedig elölről hátúira és hátulról előre). A csoportos áttételi házon keresztül történik a teregetőszerkezet és a hátsó hajtott tengely működése. Az áttételi házhoz acélhuzalok vezetnek. Mit is dicsérnek annyira mezőgazdasági dolgozóink ezen a pótkocsin? Elsősorban egyetemességét. Az alapkivitelen kívül idén a következő mellékfelszereléssel számolhatunk: ferde szállítóval, amely az anyagot mindkét oldalra kirakja, istállótrágya-teregetővel, nagytérfogatú széna és szalma, valamint aprított silőtermények szállítására. Ezenkívül a gyártó üzem adatai szerint ez a pótkocsi az élő szarvasmarha szállítására. 1964. augusztus 19.
