Szabad Földműves, 1964. július-december (15. évfolyam, 54-104. szám)

1964-08-16 / 66. szám

MÁRIA RÁZUSOVÁ-MARTÁKOVÁ: Negyvenötöt írtak akkor... — Gyorsan, Miso szedelőzködj! ... Fogd a ballát és — indulás! Csihi­­puhira van kilátás. A megszólított kérdően tekintett a belépő óriásra, akinek egyik szemén fekete kötés éktelenkedett. Német golyó loccsantotta ki jobb szemét Telgártnál. Féllábbal akkor már a másvilágon botorkált, de egy szovjet ejtőernyős orvosnő idejében vissza­táncoltatta az életbe. Egyik cseh par­tizántársától azután a találó „Zizka“ nevet kapta, amely a Szlovák Nemzeti Felkelés részbeni leverése után is raj­ta maradt. Hiányzó félszemének köszönhette Zizka, hogy felépülése után — ha mindjárt szerényebb keretek között is — de „dolgozhatott“. Az országba özönlött németek persze nem tudták, milyen körülmények között vesztette el fél szeme világát. Ártalmatlan rok­kantnak tartották és nem gyanakod­tak rá. Mert 1944 telén már bajosan lehetett épkézláb férfit találni a Gyöm­bér tövében meghúzódó falvacskákban és szállásokon. Sokan elestek a fel­kelés-ben, másokat a németek hurcol­tak el különféle segédszolgálatra. Az életben maradt antifasiszták pedig az erdők rengetegébe húzódtak vissza. Mivel az illetéktelen fegyvertartást az országbitorlók halállal büntették, Zizka sem vállalhatta a kockázatot, hogy lőfegyvert rejtegessen. A ház­kutatások napirenden voltak a falu­ban. De Zizka nem azért volt hivatá­sos favágó, hogy ne tudjon a baltával bánni, amely nem durran, ha „elsü­tik“. Nemegy nácit taglózott le hang­talanul, aki egyedül elkószált a kör­nyéken. Legnagyobb bánatára azonban csak rövid ideig hódolhatott „mellék­­foglalkozásának“. Hitler emberei csak­hamar nem merészkedtek ki egyedül, sőt a „legszükségesebb" helyre is csak párosával bandukoltak, akár tet­szett a másiknak, akár nem. Mielőtt a félszemű betoppant Sebí­­kékhez, két egyenruhás németet lá­tott leereszkedni három fogollyal a Gyömbér egyik jól belátható irtásán. — Fél óra múlva a temető mellett kell elhaladniuk — számítgatta. — A polgári öltözetű foglyokat minden­áron ki kell szabadítani — vélte Ziz­ka. Kész tervvel rohant tehát Miso barátjáért, akit a megszállók ugyan­csak békén hagytak. A nagyobbik Se­­bík fiúnak születése óta béna volt bal karja. Özvegy Sebíkné csak nemrég vesz­tette el férjét a felkelésben. Amikor megtudta Zizka hajmeresztő vállalko­zását, le akarta beszélni fiát a rész­vételről: — Misko fiam, téged is elveszítse­lek? Hiszen te vagy egyedüli táma­szunk! Mi lesz nélküled kisöcsédből, ki viseli majd gondját a kis Milánnak? Béna vagy különben is, nyomorék . . . Isten bocsássa meg bűnömet... Hát félkézzel akarsz megverekedni a né­mettel? Baltával mégy neki a gép­pisztolyoknak ? Misónak szívébe markoltak anyja szavai. Belátta, hogy nagy a kockázat. Másfelől azonban a becsület, a '■ lességérzet kezdett benne feiüi kedni. Félretolta sztrapacskával meg­rakott tányérját, s lassan felemelke­dett. Zizka hallgatott, nem nógatta többé társát. Sebíkné pedig folytatta kérlelését: — Egyébként, ki tudja, kit fogtak el a németek? Hátha nem a mi véreink, idegenek ... vagy német katonaszöke­vények . . . Ezekért kockáztatnád éle­tedet? Inkább öcséd után néznél, aki reggel megint elcsavargott valahová! A félszemü egyik lábáról a másikra állt s türelmetlenül figyelte karórája mutatóját. Miso pedig rándított egyet nadrágszíján, kiegyenesedett, s távol­ba merengő tekintettel megszólalt: — Nem azon múlik, kik a foglyok, milyen nemzetiségűek. Hacsak egy fikarcnyival jobbak az ördögnél, akkor is szárnyas angyalok a fasisztákhoz képest. Ha elfogták őket, a mi bará­taink. Meg kell mentenünk őket! Kö­telességünk! Érti, anyám? KuStúrszemle a Szlovák Nemzeti Felkelés A közép-szlovákiai KNB iskola- és kulturális ügyi szakosztálya a CSE­­MADOK losonci és rimaszombati já­rási bizottságaival karöltve augusztus 15. és 16-án másodízben rendezi meg a füleki parkban a magyar népművé­szet kerületi fesztiválját, hogy ezzel is adózzon a Szlovák Nemzeti Felke­lés emlékének. Fülek nemcsak azért érdemli meg ezt a kitüntetést, mivel Közép-Szlo­­vákia magyarlakta területének lüktető fókusza, hanem mert ősi vára, kife­jezője az elnyomott népek nemzetközi összefogásának a zsarnokság ellen, a legrégibb időktől a XX. század mun­kásharcáig. Jelentős mértékben nyil­vánult meg azonban itt a Szlovák Nemzeti Felkelés magyar partizánjai­nak a tevékenysége is. A fesztivál augusztus 15-én, szom­baton este 8 órakor kezdődik a „Né­pek barátsága“ című műsorral, me­lyet a balassagyarmati Palóc Népi Együttes és a hazai Ceríazen szlovák népi együttes mutat be annak kifeje­zéséül, hogy a szlovák és magyar nép együtt harcolt a feudális elnyomatás ellen, a kapitalista kizsákmányolás megdöntéséért, s most együtt építi a szocializmust a proletár nemzetközi­ség széliemében. Utána népmulatság következik, amely éjfélkor tárogató­szóval és tűzijátékkal végződik a füle­­ki vár fokáról. Vasárnap, augusztus 16-án 10 órakor vidám gyermekműsor nyitja meg a népművészeti bemutatót „Körbe-körbe karikába“ jelszó alatt, s ezen a füleki, rimaszombati, losonci és ragyolci iskolák járulnak hozzá a műsor színességéhez. Délután 5 órai kezdettel fellép a füleki Palóc népi együttes, a Gömöri Együttes Rima­szombatból, a nyugat-szlovákiai Deáki község Győzelmes Üt népi együttese és az előző nap estéjén fellépő ma­gyarországi és hazai szlovák együt­tesek néhány legszebb számaival. A gondosan kiválasztott népi táncokat a esákányházi, füleki, ipolybalogi énekkarok néhány száma, népi éneke­sek magánszámai és népi zenekari számok tarkítják. A fesztivál egyúttal az új kenyér ünneplése lesz. Ezt fejezi ki a vidám népmuiatság, amely a műsort vasár­nap is követi, továbbá az ízletes fris­sítők, ételek, italok, amelyekről a kör­nyékbeli EFSZ-ekkel együtt az élel­mezési vállalat gondoskodik. emlékére Az eddigi tapasztalatokból okulva a rendezőség kedvezőtlen időjárás ese­tére megfelelő fedett helyiségről gon­doskodott. Vegyünk részt minél többen a nép­­művészeti bemutatón. Legyen mozgal­mas, lüktető a füleki vár alja, mint hajdan, a történelem morajló száza­daiban. Most azonban ne küzdelemtől hersanjon a táj, hanem örömünk, lel­kesedésünk kifejezésétől és jusson megnyilvánulásra legőszintébb meg­emlékezésünk a Szlovák Nemzeti Fel­kelés hőseiről. Lóska Lajos Ezzel felkapta a tűzhely előtt he­verő baltát, szemében furcsa tűz lo­bogott. Zavarában felrúgta az útjába eső széket s odakiáltotta Zizkának: — Gyerünk! Sűrű pelyhekben havazott. S talán ennek a körülménynek köszönhették a legények, hogy könnyebben ment minden, mint ahogyan elképzelték. Mire a’ két német leért foglyaival a temetőfal mellett vezető ösvényre, hóviharrá fajult a havazás. Feltúrt kabátgallérjuktól az SS-emberek nem láttak se jobbra, se balra prüszkölve és káromkodva köpködték a havat. .. Ugyanakkor az összelőtt temetőfal romjai mögül nyílsebesen csapott le a halál: a favágó markában meglen­dült a balta és jól irányzott ütéssel kettéhasította az egyik náci koponyá­ját. — Hogy meg ne sántuljon! — or­dította közben a félszemű fogcsikor­gatva. A másikból meg, mielőtt meg­húzhatta volna géppisztolya ravaszát, Miso baltája loccsantotta ki az agy­velőt. Ezek után már csak a „temetés“ volt hátra. A ravasz Zizka erről is jó­­előre gondoskodott. A temető mögötti sziklahasadékban szokta „örök nyu­galomra“ helyezni áldozatát, amelynek bejáratát rozsé, fenyőgaly és mázsá­­nyi kövek takarták el avatatlan sze­mek tekintete elől. Mialatt a két le­gény szuszogva cipekedett a hullák­kal, a három megrémült gyerekember, a „foglyok“, értetlenül bámultak hol egymásra, hol a havon pirosló vérfol­tokra, amelyeket egyre jobban elta­kartak a sűrűn hulló hőpelyhek ... Mire leszállóit az alkony és meg­­kondult a vasárnapi vecsernyére hívó harang, megkocogtatták a zsúpfödeles parasztház ajtaját. A remegő hangon kiejtett „szabad“ szóban benne volt egy aggódó anya kétsége és reménye, átka és fohásza. Elsőnek a félszemű óriás alakja jelent meg az ajtónyílás­ban, közvetlenül utána Miso paskolta le subájáról a havat. Öntudatosan oda­­álit a töpörödött asszonyka elé és tet­tetett fontoskodással megkérdezte: — Egyik kívánságát teljesítettem, édesanyám. Nemcsak utánanéztem reggel elcsavargott öcsémnek, hanem el is hoztam! —Ezzel tréfásan maga elé lódította a háta mögött meglapuló Milánt.- — Azok az ostoba Poliak köly­kök csalták el „megvizsgálni“ a lég­elhárító ütegeket. Á németek persze elcsípték őket és le is puffantották volna a „kémeket“, ha idejében nem lépünk közbe Zizkával. Mégiscsak jó volt, hogy másik kívánságát nem tel­jesítettem, különben nem élne már a gyerek. És amíg a boldog anya örömkönnyek között karolta át elvesztettnek vélt fiait, Miso színlelt nehezteléssel meg­fenyegette: — Aztán már ne vesse szememre, édesanyám, hogy szófogadatlan fiú vagyok. Kozics Ede Villámaival a vihar, amint dúl, haragos szavakat ír a sötét égre . . . A partizán-anya kereső útra indul és ajtót tár a sötétségbe. Hosszú a kálvária, állomása termérdek. az út rögös, s szívében hét seb kínja. A szél már a fák szirmait letépte. Lelkére nehezedik bánata, súlyos szikla. Ma mint tegnap — s már hosszú hetek óta sírtól sírig hajtja valami öt: Kockás inget viselt szalagcsokorra’ és szegestalpú sportcipőt... Turicka . . Martin ... Szüntelenül keres, a jólismert arcot, nincs könnye, zokszava. Vezessetek el innen, jó emberek ... Sötétedik. Nem találok haza! .. . És kora reggel megint útra kel, megkínzott hullák felett tart szemlét. Semmi. A föld szűkszavú, nem felel Hallgat a hegy, bár tanú volt nemrég. Míg egyszer .. . Végre választ kapott, megszűnt a gyötrő nyugtalansági Likaván elvonult előtte sok halott, és felismerte fiának arcát. Itt vagy, hüs fiam ?! Ilyen végzet ért el! . . Fásult szíve feléled, borzongva felzokog. A drága testhez roskad melléje letérdel és fetjajdul fájdalma: hóhérok, gyilkosok ... Fordította: Fügedi Elek Fenti költeményünk szerzője, Maria Rázusová—Martáková hosszú szenvedés után augusztus 5-én halt meg Bratislavában. Az érdemes művésznő a mai szlovák irodalom kimagasló egyé­nisége volt, aki különösen a gyermekek és az ifjúság számára írt müveivel tűnt ki. Nagy sikereket ért el azonban drámai alkotásával és szép költeményeinek nagy számával is. Irodalmi tevékenysége francia és orosz regények, elbeszélések fordítá­sára is kiterjedt. A szlovák irodalmat Mária Rázusová—Martáková korai elha­lálozása által nagy veszteség érte. GÁL SÁNDOR: Csak a napok hosszúak Ittak egy korty vizet Felemelték a köznapok gondját És tovább mentek Billegett alattuk a föld S az út a végtelen út Kanyarulatok nélkül Összeszűkült Majdnem elhit ték Igaz amit látnak De ahogy tovább mentek Észrevették hogy az út Mindenhol egyforma Megöregedtek S az évek múlását Észre se vették Csak azon töprengtek néha el Hogy milyen hosszúak a napok 1964. augusztus 16. A Szlovákiai Mezőgazdasági Kiadó jövő évi tervében szép számmal sze­repelnek a magyar nyelvű szakköny­vek is. A szakkönyvírás azonban csak úgy válhat hasznos tevékenységgé, ha a terv összeállításában és jóváhagyá­sában résztvesznek az olvasók is. Ezért terjesztjük a jövő évi tervet most is az olvasóközönség elé és kér­jük tanulmányozzák át figyelmesen. Véleményüket és javaslataikat a be­helyettesítendő vagy kiegészítő kiad­ványokra tudassák írásban a kiadóval (Slovenské vydavatel'stvo pödohospo­­dárskej literatúry, Bratislava, Krizko­­vá 7). A jó együttműködés érdekében nagyon értékes lesz véleményük a könyvterjesztést illetően is. A leg­eredetibb javaslatokat és véleménye­ket a kiadó könyvekkel jutalmazza. S most lássuk, mit tartalmaz a ki­adóterv. Mezőgazdasági termelésünk szerve­zőinek van szánva Simunic F. nem nagy terjedelmű könyvecskéje Az EFSZ ellenőrző bizottsága (144 old. terv. ára 4,50 Kcs). Az ellenőrző m­­zottságok jelentős szervei az EFSZ- eknek, amelyek gondoskodnak a szö­vetkezetek gazdasági fegyelméről. A praktikus könyvecskében az olvasó megismerkedik az ellenőrző bizottság tagjainak jogaival és érvényesítésük módjaival. A növénytermelésben dolgozók megbízható tanácsadója lesz Jantner és Kucsera A korai burgonya ter­mesztése c. kézikönyve (144 old. terv. ára 6,50 Kcs), melyben a szerzők is­mertetik a helyes talajelőkészitést. ültetést, agrotechnikai intézkedése­ket, a növényápolást, öntözést, vala­mint a növényvédelem egyetemes gé­pesítését. Nagy súlyt helyeznek a be­gyűjtési munkákra, a korai burgonya osztályozására, az eladási lehetősé­gekre és a korai burgonya tárolására a jövő évre. A szerzők könyvecské­jükben a legjobban bevált hazai és külföldi fajtákat ajánlják, melyek ter­tartalmazza legjobb fajtáinak leírását beérési idejük sorrendjében. A kiskönyvtár további kötete lesz Pevná és Lósy műve A paprika, para­dicsom és tojásgyümölcs termesztése és felhasználása (128 old., terv ára 5,— Kcs). A, könyvecske e zöldség­félék botanikai leírásán és fajtáik is­mertetésén kívül ismerteti talaj- és éghajlatigényüket, a palánta-nevelést, talajelőkészítést, a tenyészidő alatti gondozást, öntözést, begyűjtést, mag-Szakkönyvek 1965-ben mesztése Dél-Szlovákiában a legjob­ban beválhat. A mezőgazda kiskönyvtárába sorol­ták be Lanák és munkatársainak mun­káját A gyomok és kártevők irtása (122 old., terv. ára 3,50 Kcs). A köny­vecske alapismereteket nyújt a nö­vényvédelemről és tanácsot ad ezek gyakorlati alkalmazására. Leírja a vegyszerek tárolását, helyes kezelését és adagolását. Tájékoztat a növényvé­delem szervezéséről és a használatos gépesítési eszközökről. A kertészek kiskönyvtárába tarto­zik a Cejka—Malik könyvecskéje A kajszi és őszibarack termesztése (192 old., terv. ára 9,— Kcs), amelyben a szerzők egyszerű, szabatos stílussal tárgyalják a kajszi- és őszibarack si­keres termesztésével összefüggő kér­déseket. Foglalkoznak a faiskolák lé­tesítésével, vesszők nevelésével, . ol­tással, az alakító- és ritkítómetszéssel és a koronaalakítással. Tárgyalják a gyümölcsfák gondozásának, tápanyag­ellátásának, a gyümölcsszedésnek, osztályozásnak és szállításnak a mód­jait. Különös figyelmet fordítanak a betegségek és kártevők elleni véde­lemre. A könyvecske befejező része termesztést, a kártevők és betegségek elleni növényvédelmi intézkedéseket, valamint felhasználásukat. A kiskertek tulajdonosainak további praktikus tanácsadója lesz Cejka és munkatársainak könyvecskéje Kerté­szek ábécéje (176 old , ára 7,50 Kcs). A könyvecske útbaigazítást ad a talaj helyes kihasználásáról olyan növények termesztésére, amelyek egyéni terme­lőknek gazdaságilag előnyösek. A zöldségtermesztéssé’ kapcsolatban például foglalkozik a két termés el­érésével egy évben, köztesnövények termesztésével, továbbá előnyös gyü­mölcsfák és bogyósgyümölcsök ter­mesztésével. Baromfitenyésztőink bizonyára elé­gedettek lesznek Bogdanov könyvecs­kéjének tervbciktatásával. A baromfi­­tenyésztés Kanadában (120 old., terv. ára 4,50 Kcs) című könyv tájékoztatja őket a rendkívül magas színvonalon álló kanadai specializált baromfite­nyésztésről. A könyvecske sok hasz­nos tudnivalót tartalmaz, melyet a fordító még újabban szerzett adatok­kal is kiegészített. A 300 tehenet látunk el című köny­vecske a Zabzotin házaspár tapaszta­latairól szól, akik a rájuk bízott te­heneket szabadtartásos istállóban gondozták és a rybina-féle fejöházat helyi viszonyainknak megfelelően mó­dosították. Ä könyv kiadását az állat­­gondozókon kívül bizonyára helyeslik majd az állattenyésztés gépesítésében dolgozók is. Az állattenyésztésben és élelmiszer­­iparban dolgozók nélkülözhetetlen ta­nácsadója lesz Niznansky F. és mun­katársainak kézikönyve az Emberekre átterjedő állatbetegségek, melyben a szerzők monográfia szerűen dolgozzák fel az eddig ismert emberre átterjedő (bakteriális, rickettsi és parazita ere­detű) állati fertőzéseket, s az ellenük való védekezés és felszámolásuk mód­ját. Széleskörű olvasóközönség érdeklő­dését elégíti ki Pelach és munkatár­sainak könyve, a Házi disznóölés (224 old., terv. ára 5,— Kcs). Útmutatást ad, mint készüljünk a disznóölésre, továbbá foglalkozik a hús- és a többi nyersanyagok feldolgozásával, házi tartósításával, a készítmények helyes tárolásával és felhasználásával. Pon­tos receptet ad a disznótoros vacsora egyes fogásainak Ízletes elkészítésére. A kiadó jövő évi tervében a vadá­szokra is gondolt Richter—Ruman Vadászati alapismeretek című könyvét adja ki (494 old., terv. ára 22.— Kcs). Ez a gyakorlati szakkönyv foglalkozik a vadászati állattannal, az állatokról való gondoskodás alapelveivel, a te­nyésztés alapelveivel a vadvédelem­mel, az állatok betegségeivel, a vadá­szati szabályokkal, a vadászatta! az elejtett állatok felhasználásával, to­vábbá a vadászkutya nevelésivel, lö­vészettel, előírásokkal és a természet védelmével. A könyv tartalmazza a vadászvizsgákhoz szükséges tananya­got. Li

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents