Szabad Földműves, 1964. július-december (15. évfolyam, 54-104. szám)

1964-08-12 / 65. szám

Eredményes munka után Egyik szombat este, ahogyan éppen hazafelé igyekeztem, a vendéglőbői vidám nóta szivárgott a nyári estébe. Cseh, szlovák és magyar hangok fosz­lányai jutottak el hozzám. Gondoltam, magam is betérek és megnézem, kik azok, akik ilyenkor vígadhak. Nem kis meglepetésemre ott találtam a szövetkezet elnökét, brigádvezetőjét s még néhány embert, akiket csak látásból ismerek. Hozzájuk szegőd­tem. Aztán a jó borocska mellett megindult a beszélgetés. — Kitűnő a hangulat — fordulok a nagykeszi szövetkezet elnökéhez. — Az idevetődő tálán különösnek találja, de nálunk hagyományos a ven­dégszeretet. Ez a nap, július 18, különösen öröm­teli volt, hiszen végeztek az aratással és a csépléssel. Stanislav DuSek cseh kombájnos is örül a sikernek, ö kisegítőként érke­zett a znojmói gépállomásról. A szö­vetkezet elnöke elismeréssel nyilat­kozik munkájáról és elmondja, hogy Dusek elvtárs SK—4-es kombájnjával 111 hektárt aratott le és 3380 mázsa gabonát csépelt ki 0,98 %-os szem­veszteséggel. Hasonlóan kiváló mun­kát végzett a másik cseh fiú, Vladi­mír Darola elvtárs is, aki 74 hektár területről 2266 mázsa gabonát csépelt és 1,10 °/o-os szemveszteséggel vé­gezte feladatát. — Örömmel jöttünk — jegyzi meg Dusek elvtárs. — Csallóközt második otthonunknak tekintjük, hiszen meg­becsülik munkánkat. Dusek elvtársat az idegen első lá­tásra munkaképtelennek nézné. A lá­bára rokkant, kezéről pedig hiányoz­nak az ujjai. Ő mégis dolgozik. Ta­valy az országos versenyben a har­madik helyen végzett. Kezére pillan­tok. Mintha csak kérdést olvasna a szememből, beszélni kezd. — Apámat a németek vitték el. Akkor alig húszéves voltam és beáll­tam a partizánok közé. Ott jónéhány magyar harcostárssal találkoztam. Az­óta tisztelem és becsülöm a magya­rokat. Megrokkanva is bebizonyítja, hogy munkája aranyat ér számunkra. Czita Béla (Nagymegyer) Póruljárt tolvajok Három bekormozott arcú férfi éjnek idején megtámadta a cabai szövetkezet (nyitrai járás) cséplő­gépénél őrködő éjjeliőrt. Először kutyaugatás utánzásával akarták megijeszteni, majd rákiáltottak, hogy azonnal távozzon a cséplő­géptől. De mivel az éjjeliőr nem ijedt meg a fenyegetésektől, az elevátor alátámasztó rúdjával le­ütötték, s három zsák búzát és egy gépszíjat elloptak. A szövetkezet vezetősége más­nap reggel értesítette a közbiz­tonsági szerveket, akik még aznap estig megtalálták az ellopott búzát. A tettesek is előkerültek. Három jól kereső helybeli férfi volt a tet­tes. Az ügyet átadták az ügyész­ségnek. KyE V Útnak indult az első szállítmány A Galántai Baromfifeldolgozó Üzem termékeit nemcsak hazánkban, ha­nem külföldön is jól ismerik és kedvelik a fogyasztók. Az üzem dolgozói a napokban kezdték meg exportfeladatuk teljesítését. Az első szállítmány hizókacsát már útnak indították a Német Szövetségi Köztársaságba és Ausztriába. Jó hírnevükhöz a mezőgazdasági üzemek is hozzájárultak, amelyektől eddig 36 000 kacsát vásároltak fel. A legszebb eredményt e téren a vízkeleti szövetkezet érte el, amely már 2460 kacsát adott el és az év végéig még további 3500 darabot szállít a baromfifeldolgozó üzemnek. —gyd— Egy szép júliusi délután a martosi EFSZ gazdasági udvarára berobog az ógyallai CSAD gépkocsija, s megáll a műtrágyatároló előtt. Az autóból két férfi száll ki, s nagy munkakédvvel kezdik „lerakni“ a kocsin lévő műtrágyát. Azt mindenki tudja, hogy a salétromot tartalmazó műtrágya igen köny­­nyen felveszi a levegő nedvességét, aminek következtében később meg­keményedik és használhatatlanná válik. Ezt bizonyára a két rakodó is tudta. A lerakásnál mégsem tartották be a kívánt követelményeket: a zsákokat csak egymásra dobálták, s a kiszakadozott papírzsákból azonnal a földre ömlött a műtrágya. Feltesszük a kérdést: ilyen körülmények között mi lesz ezzel a műtrá­gyával a jövő év tavaszáig ? Jóba Mihály (Martos) A dióspatonyi szövetkezetben 834 hektárról takarították be az idei ga­bonatermést. Az aratást 7 kombájn végezte, közülük különösen az SK— 4-es és SK—3-as tűnt ki magas tel­jesítménnyel. Miklós Vince SK—4-es kombájnja közel 200, Horváth 140 és Lelkes Ferenc 2M kombájnja 100 hek­tárról takarította be a termést. Gállfy Gyula agronómus elmondja, hogy nagyon jó termés ígérkezett, de a sok eső és a forróság hatására a kalászokba besült a szem. Persze, azért így sem kell szégyenkezni a hektárhozamok miatt. Búzából 27, ár­pából 24 mázsás hozamot értek el. Igaz, az árpa hektárhozama 3 mázsá-Uj művelődési otthon Taksonyban A taksonyi EFSZ kiváló eredményeket ér el. A tagság nagy része fiatalokból tevődik össze. A múltban jóformán nem volt művelődési lehetőségük. A helyzet most megváltozott, korszerű művelődési otthont építettek 1 millió 135 ezer koronás költséggel. Az épít­kezésnél a tömegszervezetek, szövet­kezeti tagok és a fiatalok mintegy 63 000 órát dolgoztak le. Nagy Árpád (Taksony) val kevesebb a tervezettnél, ennek ellenére 100 °/o-ra teljesítették az el­adási tervet és a tagok is megkapják a munkaegységért járó természet­benit. A szalmát több mint 560 hektárról kazlakba rakták. A lánctalpas trakto­rok éjjel-nappal szántanak. N. ö. (Dióspatony) r Évfordulót ünnepeltek A lévai járásban lévő Podluzany szövetkezet július 25-én ünnepelte megalakulásának 15. évfordulóját. Ha visszatekintünk az elmúlt 15 év har­caira, küzdelmeire, megállapítható, hogy ez a harc nem volt hiábavaló. A küzdelem, a becsületes munka meg­hozta gyümölcsét. A kis szövetkezet erős, jól megalapozott szövetkezetté vált, melyben korszerű istállók, mező­­gazdasági gépek és elegendő munka­erő van. A szövetkezet fejlődését bi­zonyítja az is, hogy míg 1954-ben az összbevétel csak 3Í9 000 korona volt, addig 1963-ban ez a szám 4 719 000 koronára növekedett. A munkaegység­érték 1954-ben 3,60 korona volt, je­lenleg pedig már 23 koronát fizetnek Az évforduló alkalmából a lévai művelődési otthon esztrádcsoportja ajándékműsorral köszöntötte a szö­­vetkezeteseket. Tóth Károly (Léva) 9 A nagykéri szövetkezetben au­gusztus elsején fejezték be az aratási munkálatokat. így az érsekújvári já­rásban az aratást és az eladást első­ként teljesítették. A kombájnosok kö­zül a legjobb eredményt Száraz Ven­del érte el. Utána Lami Benedek, majd Csebik Tibor következik. A kom­­bájnosokon kívül a szalmapréselők jó munkájáról beszélhetünk. Valaska István 129 ha. Keresztes István 90 ha, Száraz György pedig 85 ha-ról pré­selte össze a szalmát. A szövetkezet a gabonaeladási tervét 105 %-ra tel­jesítette. (Paternal István, Nagykér) 0 A Nánai Állami Gazdaságban a nagy szárazság miatt 30 hektár réti füvet, 20 ha cukorrépát, 40 ha kuko­ricát és lucernát öntöznek. Az öntö­zött növények szép terméshozamot ígérnek. (Meidlik Kálmán, Nana) 9A kassai járás legjobb kombájno­­sainak versenyében Jeniga Pál, a csécsi szövetkezet kombájnosa az első, aki SK—3-as gépével 257 ha-ró! több mint 35 vagon gabonát csépelt. Utána Bene István következik Perényből — 34 va­gon gabonát csépelt 200 hektárról. Fidler Anton és Varga András a Nagy­­idai Állami Gazdaságból 187—187 hek­tárról 36—36 vagon gabonát takarított be. (Mató Pál, Kassa) 9 A ehrástnéi szövetkezetesek elé­gedettek a Kassai Városi Építészeti Vállalat munkájával, akik nagy segít­séget nyújtottak a gabona betakarítá­sában. Teherautóval naponta jött a csoport, melynek élén az igazgató­­helyettes állt. A vajkóci EFSZ-ben a kelet-szlovákiai téglagyár dolgozói se­gítettek a gabona összehordásában és a cséplésben. Druzstevnában szorgal­masan dolgoztak a vasmű dolgozói, Sady nad Torisou-ban a katonák, Üur­­dosíkban a magasépítő vállalat dolgo­zói, Ránkon pedig az energetikai üze­mek dolgozói. (MPK) 9 A jánosházi szövetkezetben az aratási munkák idején nagy segítsé­get nyújtottak a fiatal dolgozók. Sza­­lalaj József kombájnos már többször bebizonyította, hogy ért a géphez. Idén is szép eredményeket ért el kombájnjával. Búzából 33 mázsát csé­pelt hektáronként. (Bohácsek László, Jánosháza) •A bényi szövetkezet (érsekújvári járás) az első félévben 18 450 liter tejet adott el, míg tavaly csak 11 800 litert. A fejők közt ezért összesen 20 288 korona prémiumot osztottak szét. Janetka Kálmán, a legjobb fejő, júniusban a kifejt 3900 liter tejért 770 koronát kapott prémiumként. (Dávid Nándor, Bény) 9 A felsőhutkai EFSZ (kosicei já­rás) július végéig a húseladási tervet 132 %-ra, a tejeladást 104 %-ra és a tojáseladást 110 %-ra teljesítette. Persze, segítettek a tagok is. Janocs­­ko András például 600 liter tejet adott el háztáji tehenétől, de igyek­szik Takács Vince és Mikó Ferenc is. (MAP) 9 A peredi szövetkezet tagjai a na­pokban a székesfehérvári és a Ker­­cseligeti termelőszövetkezetbe láto­gattak. A tanulmányúton értékes ta­pasztalatokat szereztek. Különösen a nagyhozamú búzák, termesztési mód­szere keltett nagy érdeklődést. (Takács Judit, Pered) 9 A Diószegi Nemesítőállomás dol­gozói ammóniákkal ízesítik a takar­­rpányféléket. Az eladásra szánt hízó­marhák takarmányába — a náluk jól bevált módszer szerint — 10—100 grammig adagolják az ammóniákot. Az eddig elért eredmények módsze­rük helyességét bizonyítja, mert a szarvasmarhák napi súlygyarapodása eléri az 1,05 kg-ot. (Nagy Árpád) 9 A dunaradványl szövetkezet 15 hektár szőlőt ültetett. Az öt hektár őszibarackot és 11 hektár korai ba­rackot gondosan ápolják Már a szőlő telepítéséhez is előkészítettek 6 hek­tár földet. Ezenfelül 1100 000 darab szőlővesszőt befogadó iskolát létesí­tettek. (Irenka Tibor, Dunaradvány) emrégiben történt a Mississippi Egyetemen. Egy orvos bekap­csolt egy áramkört, s a műtő­asztalon fekvő beteg elvesztette eszméletét. Amikor az áramkört megszakították a beteg felébredt. Nem volt semmi olyait utóhatás — kábultság, hányinger —, ami megszo­kott dolog az érzéstelenítés után. A gyomorműtét 30 percig tartott, a be­teg semmit sem érzett, s felébredése után semmire sem emlékezett vissza. E beteg elaltatása másodpercenként 700-szor irányt változtató (szakkife­jezéssel: 700 Hz frekvenciájú) váltó­árammal történt. Ennek bevezetéséhez a halántékára erősített elektródokat használtak. Ez azonban csak kísérlet volt, s ez a módszer talán „a jövő zenéje;. Ma­napság ugyanis a sebészeti munka legnagyobb részét még úgy végzik, hogy valamiféle kémiai fájdalommeg­szűntető szert használnak. Ehhez a vegyi anyagot be kell juttatni a beteg szervezetébe, majd el kell távolítani onnan. Ha sikerülne — erre irányuló kísérletek folynak — az érzéstelení­tést elektromos árammal megoldani, elkerülhetők lennének az olyanfajta problémák, mint a gyógyszertűrés, a szervezet reagálásának ideje, a fel­szívódás, a kiürítés és az utóhatások. Nagyon célszerű lehetne az elektro­mos érzéstelenítés számos kisebb mű­tétnél, különösen a fogorvosi és száj­­sebészeti gyakorlatban. Mindez azon­ban attól függ, hogy az új érzéstele­nítő módszert tökéletesítsék. Eddig csak kevés beteggel, s csupán néhány kórházban tettek erre kísérletet. Még sok kutatásra van szükség, mielőtt az embereket egyszerűen „ki" és „be“ lehet „kapcsolni“. Az emberi szerve­zetnek ugyanis eddig legkevésbé is­mert része az agy és az idegrendszer. Tudjuk, hogy az idegek elektromos jeleket továbbítanak az agy és a test más része között. A tudomány azt is feltárta, hogy jeltovábbítás elektro­kémiai módon megy végbe. Nincs tisz­tázva azonban a jelek gerjesztésének, továbbá az agynak, mint vevőkészü-Elektromos érzéstelenítés léknek a mechanizmusa. Ügy látszik, hogy a fájdalomjelek egyidejűleg az agynak két helyéne jutnak: az agyké­regbe és az úgynevezett tudatköz­pontba. E kettősség miatt lehetséges, hogy valaki nincs eszméletén, s mégis reagál a fájdalomra, bár ennek nincs tudatában: másrészt az is lehet, hogy a beteg eszméletén van, de nem érez fájdalmat, csak később, amikor a fáj­dalomkeltő folyamat .már véget ért. A teljes érzéstelenítéshez tehát két dolgot kell elérni: a fájdalomérzet hiányát (az analgézzát) és az emléke­zetkiesést (az amnéziát). Az érzéste­lenítés szakértői «zerint ehhez a tu­datközpont kikapcsolása szükséges. A vegyi érzéstelenítéskor a gyógyszer a tudatközpont sejtjeire hat, elektro­mos érzéstelenítféskor pedig az áram halad keresztül ezeken a sejteken. Az elektromos, érzéstelenítés kuta­tóinak többsége »azon a véleményen van, hogy a váltakozó áram befolyá­solni tudja az agysejtek működését. Az elektromos hatás sokkal közvet­lenebb, mint a vegyi, s az is elérhető, hogy az áram az agynak csak egyes részeit érje. Különféle áramfajtákkal kísérletez­nek. Embereken eddig a 700 Hz frek­venciájú színuszhullám bizonyult a leghatásosabbnak. Az áram 12 és 47 volt közötti feszültségű, az áramerős­ség 50 és 110 milliamper közé esik. Nagy sikerrel folynak hasonló kí­sérletek a Szovjetunióban. A New York-i Rockefeller Intézet a közel­múltban vásárolt egy szovjet gyárt­mányú elektromos altató és érzéste­lenítő készüléket, s példáját más amerikai kutatóintézmények is kö­vetni akarják. A szovjet készülékek­kel és saját szerkesztésű eszközökkel további nagyszabású kísérleteket vet­tek tervbe. A napozás hatása az ember anyagcseréjére Némely ember nem bírja a hosszantartó napozást, elsősorban az úgynevezett albínók, akik a napsütésre nem tudnak festékképzéssel, bőrpigmentációval rea­gálni. Közülük is fő­képpen azok érzéke­nyek, akiknek a szer­vezete többé-kevésbé el van árasztva haemato­­porphyrinnel. Ez az ál­lapot: a porphyria. Az, hogy nem bírják a na­pozást, nemcsak a felü­leti „leégésben“ nyilvá­nulhat meg, hanem ab­ban is, hogy még a hosszantartó napozás után egy-két hónappal szenvednek a porphy­riától. Ennek tünetei (altesti fájdalmak, hányinger, hányás, sőt, a fájdalom kezdetén átmenetileg bénuiási tü­netek) egyénenként vál­tozhatnak, egy tünet azonban közös: a vize­letben az uroporphyrin nevű vegyület található. Egy amerikai kutató észrevette, hogy fény hatására is képződik a szervezetben több uro­porphyrin. Ha pedig ez túllép egy bizonyos ha­tárt, a fent említett kellemetlen tünetek mutatkoznak. A kísérletek alkal­mával néhány önként jelentkezőt 4—6 napon át egy bizonyos rövid hullámhosszú sugárzás­nak tettek ki, és meg­mérték a szervezetük­ből távozó uroporphy­­rint. Megállapították, hogy ez jóval több volt, mint a sugárzásnak ki nem tett, megfigyelés alatt levő személyeknél. Káros hatással csak ak­kor járt, ha mennyisége egy bizonyos szintet meghaladott. Ennek alapján felteszik, hogy a Nap hatására bizo­nyos sejten belüli és sejten kívüli elváltozá­sok jönnek létre, ame­lyek azonban hónapo­kig. sőt évekig éreztet­hetik hatásukat. A fagylaltmérgezésről Á nyár! hónapokban gyakran jelen­nek meg hírek fagylaltmérgezésről, és egyik-másik esetben több százan is megbetegszenek. Mi ezeknek az eseteknek a magyarázata? Vajon a fagylalt valóban „mérgezővé“ válik? Nem erről van szó, a kifejezés nem pontos. A nyáron gyakori fagylalt- (és más étel-) mérgezés a valóságban fertőzés, és azért oly gyakori, mert a nyári melegben különféle kórokozók különösen gyorsan szaporodhatnak a fagylalt nyersanyagában, de más éte­lekben is. A fertőzések egy része ugyanolyan eredetű, mint egyéb nyári hasmenéses betegségek, a vérhas, a tífusz, a pa­­ratífusz stb. Ha olyan emberek, akik maguk éppen bélbetegségben szen­vednek, étellel érintkeznek, azt köny­­nyen beszennyezhetik. De nemcsak beteg ember lehet fertőzés forrása, hanem az úgynevezett „bacilusgazda“ is. Vagyis az az ember, aki valamely bélbetegségből meggyógyult ugyan, de a kórokozók továbbra is megvan­nak a szervezetében, és onnan a sza­badba jutva tovább terjesztik a bajt. Bélbetegségben szenvedőnek szigo­rúan tilos a vendéglátóipar, vagy az üzemi konyhák területén munkát vé­geznie, de ki kell rekeszteni erről a munkaterületről a bacilusgazdákat is. Éppen ezért a vendéglátóipar és az élelmiszerkereskedelem dolgozóinak egészségi állapotát rendszeresen el­lenőrzik. Ettől függetlenül is azonban a legfontosabb követelmény a tiszta­ság, elsősorban a kézmosás. A bélben tenyésző kórokozók a WC használata után az ember kezére kerülve juthat­nak tovább, ezért ilyenkor ételhez nyúlni csak alapos kézmosás után szabad. Kevesen tudják, hogy az étel-, és elsősorban a tömeges fogylaltmérge­­zések okai között az utóbbi időben nemcsak a szokásos bélhurutos tüne­teket okozó baktériumok szerepelnek, hanem bizonyos gennykeltők is. Az ember bőrén keletkező kisebb, na­gyobb pattanások gennyedések, helyi gyulladások gyakran tartalmaznak kü­lönféle kokkuszokat, elsősorban sta­­filokokkuszt. A szervezet többnyire heJyi gyulladás árán legyőzi, és ártal­matlanná teszi ezeket. A bőrfelszínen levő kóros folyama­tokból azonban a baktériumok a leg­kisebb érintésre is könnyen szétszó­ródnak. így előfordult már olyan eset, hogy a frissen készült, és még nem teljesen lehűtött fagylalt nyersanya­gába is bejutott sztafilokokkusz, va­lamelyik cukrászsegéd kezén levő pattanásról. Az édes, langyos fagylalt­­nyersanyag nagyon is „jóízű“ táptalaj a baktériumok szaporodására. Nem csoda, hogy a sztafilokokkusszal szeny. nyezett fagylalttól több százan bete­gedtek meg súlyos gyomormérgezés­ben. Ha a fagylalt nyersanyaga esetleg még elkészítés előtt szennyeződik, főzés közben a kórokozók többnyire elpusztulnak. Ha azonban a hűtőben levő, illetőleg langyos fagylaltot bű­nös könnyelműséggel, tisztátalanul kezelik, fedetlenül hagyják stb. — ahogy ez az említett esetekben tör­tént —, a baktériumok könnyen, vi­haros gyorsasággal elszaporodnak benne. A tömeges megbetegedéseket, a „fagylaltmérgezést: részben maguk az elszaporodott kórokozók, részben azok anyagcseretermékei, toxinjai — tehát valóban mérgei — okozzák. A tisztaság később is kötelező, bár le­hűlés után már kevésbé szaporodnak el a masszában a baktériumok. Azt is érdemes tudni, hogy a tejjel, tejszín­nel készült fagylaltok (vanília, csoko­ládé, kávé stb.) sokkal kényesebbek, mint a tejnélküli, savanykás gyü­mölcsfagylaltok, mert édes anyaguk­ban sokkal gyorsabban tenyésznek a kórokozó mikrobák. így is lehet?... Jó termés ígérkezett, de. . .

Next

/
Thumbnails
Contents