Szabad Földműves, 1964. július-december (15. évfolyam, 54-104. szám)

1964-07-08 / 55. szám

Á szocialista munkabrigád címért A nyárasdi EFSZ-ben (dunaszerda­­heiyi járás) már nyolc éve kiváló eredményeket érnek el a tejtermelés terén. Ez idő alatt az egy tehénre eső átlagos évi tejhozam egyszer sem süHyedt 2800 liter alá. De ez nem ment mindig így ... 1952-ben, a szövetkezet megalaku­lása után, mint sokhelyütt, itt sem akadt alkalmas hely az állatok közös istállózására. A fejősteheneket szét­szórtan, 5—16-es csoportokban he­lyezték el a faluban. Az ilyen kezdet­leges feltételek mellett a következe­tes irányítás, és a takarmányozás technikájának megjavítása lehetetlen volt. így is festett a tejhozam is, amely ritkán haladta túl a 2 litert tehenenként. Végiil 1956-ban elkészült az új tehénistáUö. Ez volt a siker első, döntő feltétele, majd további lépések következtek. A teheneket szétosztották állandó gondozásra, egy gulyásra 14 tehén jutott. Nem feled­keztek meg arról a régi, igaz köz­mondásról: „Száján fejik a tehenet.“ A tejhozam egy év lefprgása alatt tehenenként 2700 literre emelkedett. Gürcölés néfkitl A további emelkedés már nem ment ilyen gyors ütemben. Gyakran a tej­termelés növelése szempontjából szak-, sőt tudományos tevékenységre is szükség volt. Elsősorban a tehén­­állomány kiegészítéséről gondoskod­tak. Ugyanis több tehénnél elapadt a tej, fokozatosan ki kellett azokat cserélni. Nyárasdon ezt a kérdést is megoldották, s ma már az istállókban csakis magas tejelékenységű tehene­ket láthatunk. — De mindez kevés lett volna — emlékezik vissza Forró Géza, a szö­vetkezet zootechnikusa —, ha nem tekintettünk volna elsősorban az em­berekre. Olyan feltételeket kellett számukra teremtenünk, amelyekben láthatták, érdemes jől dolgozni, s a munka nem jelent robotot. Ez nem üres szóbeszéd. Ha ma végig megy az ember a nyárasdi szö­vetkezet istállóin, egész sereg gépi berendezést láthat. Egyik épületben trágyaszállító futószalaggal találko­zunk, amely a trágyát az istállóból egyenesen a pótkocsiba hordja. Másutt etetöberendezések, trágyacsatornák láthatók. Csaknem kizárólag gépek se­gítségével fejnek. A takarmányelőké­szítőben szecskavágót, keverőgépet és egyéb gépi eszközt találhatunk. Ezek mind olyan tárgyak, amelyek meg­Nagy János a tejházban tejkezelés közben könnyítik a szövetkezeti dolgozók munkáját. Süket fülekre fatál* A hatalmas nyári zápor után ismét ragyogóan kisütött a nap. Bekukkantott a Komáromi Állami Gazdaság igazgatójának irodájába is, ahol — a szokástól eltérően — most nem mezőgazdasági kérdé­sekről folyt a vita. — Már több mint három éve itt fekszik, csúfítja a gazdasági ud­var környékét, s neadjisten elszál­lítani! Ceresniakov elvtárs, az állami gazdaság igazgatója mérgelődött. Még azt mondják, hogy a kohá­szatnak ócskavasra van szüksége! Úttörőket mozgósítanak ócska ser­penyők és fazekak összeszedésére, amely úgyis csak másod- vagy harmadrendű nyersanyagot jelent a kohók számára — s itt 8—16 vagon kiváló ócskavas hiába vár elszállításra! Az érsekújvári K o­­vosrot n. v. a füle botját sem mozdítja, pedig már számtalanszor sürgették az ócskavas átvételét. A Kovosrot gutái fióküzeme el is szállítaná, de ezzel meg az érsek­újvári Kovosrot nem ért egyet, mivel Komárom az ő körzetükbe tartozik. Most vagonok is voltak, a vasút kérte az üzemeket, hogy használják ki a szállítási lehetősé­geket — de az ócskavas még min­dig itt hever. Sok búhó semmiért? Dehogy? A jó gazda igazságos haragja ez annak láttán, hogy a népgazdasá­gunk számára szükséges nyers­anyag kihasználatlanul hever. Meddig talál még süket fülekre?-gir-Elnökök véleménye az újságolvasásról Az etetők jutalmazási rendszere körül sincsen baj. A jutalmat teljesít­ményük szerint kapják. Átlagos fize­tésük havonta 2500 korona körül mo­zog. Ez a szép kereset jól végzett munkájúk bizonyítéka. Falvaink lakossága manapság sokkal többet olvas, mint a múltban. A na­pi olvasmány, az újság már hozzátartozik az életükhöz. Az egyéni előfize­tők száma mellett az utóbbi években nagyon elterjedt a tömeges megren­delés is, melyet a szövetkezet a kulturális alapból térít meg. Hogy egyes szövetkezeti elnökök hogyan vélekednek erről, ezt szeretném az alábbiak­ban bemutatni. reket annyira lenézni, hogy nem ol­vasnak ... Igenis, olvasnak, csak le­hetőséget kell rá adni. S ki támogassa a szövetkezeti tagság fejlődését, ha a szövetkezet elnöke ennyire ellene van ? ... Az idén rekordteljesítmény Nyárasdon tavaly egy tehéntől 3200 litert fejtek. Dicséretreméltó teljesít­mény. Idén, a szövetkezet fennállásá­nak 12. évében, rekordteljesítmény mutatkozik. Az első félév eredménye arra vall, hogy az évi tejhozam eléri a 3500 litert tehenenként. Takarmá­nyuk van bőven. A tehenek naponta 40 kiló zöldet, 3 kilő száraz lucernát és 3 kiló abraktakarmányt kapnak. Télen a takarmányössszetételben a szilázs játszik fontos szerepet. Egyelőre úgy látszik, hogy a takar­mányt legjobban Bognár Károly hasz­nálja fel, aki 14 tehénnél több mint 11,5 liter átlagos tejhozamot ér el. Ollári G., a kollektíva „leggyengébb“ tagja se szégyenkezzék munkájáért, mert a környékbeli szövetkezetekben a legjobbak közé tartozna. * * * A nyárasdi szövetkezet tejtermelő üzem. Tavaly több mint másfél millió litert termelt. A tej alacsony eladási ára ellenére, valamennyi költség le­számítása után, 40 fillér tiszta nye­reséget ért el literenként. Ilyen szö­vetkezet kevés akad. Ezért köszönetét érdemel az egész kollektíva, amely bekapcsolódott a szocialista munkabrigád címért folyó versenybe. G. Záhorsky (Ford: H.) VILLANT ISTVÁN — SZÉCSÉNKE-NAGYFALU Az egyesített szövetkezet elnökét ebédidő alatt a gazdasági udvarban találtuk. Mindennapos teendője közé tartozik az is, hogy mindkét faluban rendszeres ellenőrzést tart az istál­lókban. — Őszintén mondhatom, a mi szö­vetkezeti tagjaink olvasnak. A Szabad Földművesben szeretik és nagyra ér­tékelik a szakcikkeket. Sokszor elvi­tatkozunk egy-egy felvetett munka­­módszeren, s ha jónak látjuk, mi is bevezetjük. Eddig a szövetkezet 110 darabot fizet elő, de ha jól összeszá­molom, még vannak olyan szövetke­zeti tagok, főleg asszonyok, akik megérdemelnék, ha a szövetkezet őket is részesítené ebben a kedvezmény­ben. Most még rendelünk 20 darabot, s akkor a szövetkezet minden állandó dolgozója olvashatja a Szabad Föld­művest. BENKO JANOS — LESZENYE Az egész határ égett a munkától. Aki csak tehette, kint szorgoskodott a mezőn, hogy minél előbb végezzenek a növényápolással. Csak véletlenül nyitottunk be a szövetkezet irodájába — gondoltuk, úgysem találunk ott senkit. De a kilincs engedelmeskedett, s bent a félhomályban megpillantot­tuk a szövetkezet elnökét, akit úgy meglepett érkezésünk, mintha fél­éiméből vertük volna föl. — Szabad Földműves? Ugyan minek lenn© az nekünk?! Hiszen itt nem ol­vasnak a tagok újságot...! _ ? ? ? — Miért néz rám olyan érthetetle­nül, talán nem hiszi ? Megkérdezhet bárkit, ugyanezt a választ kapja. Kü­lönben a könyvelőnőt már régen haza­­küldtem, s a fiókok zárva vannak. így nem tudnék egyet sem rendelni. (Amint megtudtuk, a fiókok nyitva voltak.) A könyvelőnő nemsokára előkerült, de az elnöknek akkorra már nyoma veszett. Mintha a föld nyelte volna el. Később a gazdasági udvarban megta­láltuk, s így alkalmunk nyílott előtte kikérni a szövetkezeti tagok vélemé­nyét az újságolvasásról. Babko Mihály fejő: Én ismerem a Szabad Földművest. Ha hozzájutok, elolvasom és sokszor ide is kihozom, hadd olvassák a többiek is. Sokat le­het belőle tanulni. Az nem igaz, hogy a tagok nem olvasnak. Ma már min­denkit érdekel a világ sorsa. Szakmai téren is sokat segít az újság. Én ol­vasom a Rol'nické noviny-t is. Bobál László, gépjavító: Ha a többi szövetkezet előfizetheti a kulturális alapból az újságot, a miénk miért ki­vétel? Legalább ennyi hasznunk lenne a kultúralapból. Nem kell az embe-Egyenesen, nyíltan az elnök sze­mébe mondták; nincs igaza. ÁGOSTON GÉZA — FELSŐTÖK Kora délutáni vezetőségi gyűlést tartott. Kérdésünkre kereken kijelen­tette, lerendelte az újságot, mert mozigépet akartak venni, s arra kel­lett a pénz. Most pedig eszében sincs újrarendelni, mert a Balatonra men­nek kirándulni, s többre nem futja a kultúralapból. — Nem kell ide újság, dolgozzanak az emberek, ne olvassanak. Ki fog dolgozni, ha mindenki olyan okos lesz?... — s kézzel-lábbal magya­rázza az igazát. Míg AJsótúron minden tagnak a szö­vetkezet fizeti elő a Szabad Földmű­vest, addig Felsötúr 63 szövetkezeti családjának egy újságot sem téríte­nek a kultúralapból. Hol kell keresni ennek az okát? Előszöris a szövetke­zeti elnökben. Nem mondom, kell a filmvetítőgép és a balatoni kirándu­lás is. De az újságolvasás egyaránt nyújt mindenkinek szórakozást és ismereteket. Szövetkezeti elnökök mondták el véleményüket. Az egyik így, a másik úgy látja az újságolvasás szükséges­ségét. De a gondolkodásmódjuk, a né­zeteik visszatükröződnek a gazdaság termelési eredményében. S ez egyi­künknek sem mindegy ... Zsebik Sarolta Hogy mezőgazdaságunkat az ipari termelés színvonalára emel­hessük, többféle intézkedést kell megvalósítanunk. Ezen intézkedések egyike az anyagi érdekeltség felkel­tése. Szövetkezeteseink javarésze ma már belátja, hogy nincs értelme a normák lazításának. Ez csupán ideig­lenes kiút a szükségből, amely még egyetlenegy szövetkezetnek sem vált javára, hanem ellenkezőleg, az előb­binél rosszabb helyzetbe sodorta az EFSZ-t. Nem célszerű például 1 hek­tár cukorrépa kapálására 18 helyett 20—30 munkaegységet megállapítani, mert akinek vérükben van a becsüle­tes munka, az előírt munkaegységek mennyiségére való tekintet nélkül is tisztességesen megmunkálja a kisza­bott földterületet. A becsületes mun­kához nem szokott, hanyag dolgozó viszont akkor sem nyújt kifogástalan munkateljesítményt, ha mindjárt 30 munkaegységet engedélyeznek 1 hek­tár kapálására. Mit nyerne ezáltal az EFSZ? Csak a közömbösséget és fe­lelőtlenséget támogatná, aminek már régen takaródét kellett volna fújni valamennyi szövetkezetben. Tavaly az is előfordult például, hogy két egy­más mellett dolgozó szomszéd közül az egyik 40—50 mázsával nagyobb ho­zamot ért el félhektárnyi répaföldön, mint az azonos feltételek mellett dol­gozó másik. A nyereség és veszteség közötti különbözeién valóban érdemes elgondolkozni! Az előbbihez hasonló szövetkezete­­sek igyekezetét, fáradságát és mun­kateljesítményét vajon mi mással le­hetne igazságosabban értékelni, mint munkadíj-megtoldással, azaz pré­miummal. örvendetes jelenségnek minősíthető, hogy a díjazásnak eme hatékony formája egyre jobban érvé­nyesül szövetkezeteinkben. így pél­dául 1962-ben 2 355 000 korona pré­miumot fizettek ki a nyitrai járásban, de 1963-ban már 4 490 000 koronát, ami csaknem száz százalékos emelke­dést jelent. Idén pedig több mint 7 000 000 korona kifizetésével számol­nak prémium* címén. Az alapfizeté­Az anyagi érdekeltség serkentése sekhez viszonyítva a legtöbb prémium a nyitraivánkan, gergeíovái, Pal'ny Kesov-i, bábi, Maié Záluzie-i, surian­­kai stb. szövetkezetben került kifize­tésre. Suriankában közel 100 000 ko­ronát kaptak a cukorrépa ápolói pré­miumként. Nem fizetett rá a szövet­kezet sem, mert az 1962-ben elért 218,5 mázsával szemben tavaly már 465 métermázsa cukorrépát takarítot­tak be hektáronként. Egyesek ugyan azzal hozakodtak elő, könnyű nekik, jó idő járt tavaly a cukorrépára! De akkor hogyan lehetséges, hogy a csaknem tőszomszédságban fekvő Zbehyben .egy árva koronát sem fi­zettek ki prémium fejében, mert csak 268 mázsa hozamot értek el hektá­ronként? Azonos természeti feltéte­lek mellett más EFSZ-ek is lemarad­tak. Vannak továbbá szövetkezetek, ame­lyek eddig nem tulajdonítottak kellő jelentőséget a premizálásnak. Nagy­­hinden például — jóllehet az ottani EFSZ 90 000 koronát vett fel évi pénzügyi-termelési tervébe — nem dolgozták ki eddig a prémiumrend­szert és nem is fizettek prémiumot. Mi sem természetesebb, hogy ilyen állapotok melett elégedetlenség ural­kodik a díjazás miatt az EFSZ-ben, nevezetesen a traktorosok körében, akik jogosan elvárják a prémiumot, hiszen elsők közöt végezték el a já­rásban a tavaszi munkák első szaka­szát. A lehotai szövetkezetben viszont kidolgozták a prémiumrendszert, ki is mondották, hogy a szövetkezetesek minden hektár cukorrépa időben és jól végzett egyeléséért 100 korona prémiumot kapnak. Mivel azonban számos EFSZ-tag vagy megfeledkezett erről a határozatról, vagy nem volt jelen a taggyűlésen, csak a kifizetés alkalmával ébredt tudatára, mi is járt volna neki. Könnyen elképzelhető, milyen „keserű szájíz" maradt vissza a kellemetlen felocsúdás után. Mind­ennek elejét vehették volna az EFSZ vezetői, ha az egyelés megkezdése előtt valamennyi tagot kioktattak vol­na a nekik járó prémium jogosult­ságáról. Megtehették volna ezt akár saját személyükben, akár a helyi hangszóró igénybevételével. Bebizonyosodott, hogy a vezető dol­gozók gyakori látogatása a munkahe­lyeken és a szövetkezetesekkel foly­tatott személyes eszmecsere serken­tően hat a munkateljesítményre. Saj­nos, azonban a vezetők és dolgozók közti személyes kapcsolat hiányát ép­pen a gyengén gazdálkodó szövetke­zetekben kell tapasztalnunk, ahol pe­dig arra égető szükség lenne. Jelenleg a tavaszi munkák második szakaszának befezejése előtt állunk. Minden egyes nap döntő hatással van a termésre, nevezetesen a kapásnövé­nyek hozamára. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a mezőgazdasági munkák jelenlegi szakaszában követ­jük el a legtöbb Hibát, amelyeknek sajnálatos következménye a hektár­hozamok csökkenése. A hibákat nem­egyszer az EFSZ vezetőségének elég­telen szervezési előkészületeiben kell keresnünk, amikor az anyagi érde­keltség felkeltésének elhanyagolása fölöslegesen késlelteti a munka elin­dítását. Ezt a körülményt főleg az EFSZ-ek ellenőrző bizottságainak kel­lene megszívlelniük. Helyénvaló volna, ha ilyenkor azonnali orvoslást szor­galmaznának a szövetkezet vezetősé­génél. További fontos teendőnek számít a mostani időszakban a takarmánynövé­nyek betakarítása. Az elmúlt két év takarmányhiánya, kiváltképpen here­félék tekintetében, a szarvasmarha­­álománynak azzal összefüggő megti­zedelése és az állatok alacsony ha­­szotthozama kemény megpróbáltatást jelentettek számunkra. Ezért idén minden szövetkezetnek valamennyi földterületről mindennemű takar­mányfélét be kellene takarítania — beleértve a szénakaszálást — a lehető legkisebb veszteség mellett. Hatékony segítségre számíthatunk prémiumok által minden egyes mázsa gondosan begyűjtött takarmány után. Ugyan­akkor előnyben kell részesíteni a be­takarítás új technológiáját és a kora reggeli órákban végzett munkát, ami­kor nem pereg a herefélék levele, valamint a vasárnapi munkát is. Lakosságunk élelemellátásának biz­tosítása érdekében szüntelenül han­goztatjuk a szemestermények foko­zott termesztésének szükségességét. Hangsúlyozzuk ezt felárak kifizeté­sével is, amelyeket minden mázsa szerződésen íelüli búza eladásáért fi­zetünk. Idén a mezőgazdasági üze­mekkel karöltve alaposan előkészítet­tük az aratást és termésbegyűjtést, hogy elejét vegyük áz elmúlt évben magasra szökött szemveszteségnek, ttt is megnyilvánul az anyagi érde­keltség serkentésének előnye, amikor a kilátásba helyezett prémiumok ösz­tönzik a traktorosokat, kombájnveze­tőket és segédjeiket a szemveszteség csökkentésére. Élénk visszhangra ta­lált járásunkban a csifári szövetkezet kombájnvezetőinek felhívása vala­mennyi gépkezelő és érdekelt dolgozó címére: „A legkisebb szemveszteségért — a legnagyobb prémium A legnagyobb szemveszteségért — a legkisebb prémium.“ Ebből is nyilvánvaló, hogy a pré­mium a szemveszteség arányában csökken vagy emelkedik. A ZRZ—305- ös rendrakóval végzett aratásnál pél­dául a traktoros 1,25 koronát, segédje pedig 0,75 koronát kap minden leara­tott hektár gabona után, ha a vesz­teség nem haladja meg a 0,5 száza­lékot. Emellett be kell tartani a tarló magasságát, a munkamenet irányát és sebességét. Amennyiben a szem­veszteség 0,5 és 0,75 százalék között ingadozik, 0.87, illetve 0,50 korona a prémium, ha pedig 1 százalékig terjed a szemveszteség, 50 fillért kap a trak­toros és 30 fillért a segédje. Hasonló­képpen fizetik ki a prémiumot a kom­bájnvezetőknek és segédjeiknek a ki­csépelt gabona mázsája után. így 1.5 százalékos veszteség mellett a kom­bájnvezető 20, segédje 10 fillért érhet el mázsánként. 1,5-tői 2.5 százalékig terjedő szemveszteség esetén 14 és 7 fillére csökeknhet a prémium A csifári szövetkezet azokat a dol­gozókat is a szemveszteség csökken­tésére ösztönzi, akik a fuvarozást végzik a kombájntól. A munka minő­ségének megítélésére és a prémium összegének megállapítására az a bi­zottság hivatott, amely a HN'B elnö­kéből, az EFSZ agronómusából és mechanizátorából áll Az elvtársak ki­számították, hogy a szemveszteség 1 százalékos^esökkentése 67 má'zsa gabonát jelent számukra. Járási vi­szonylatban pedig a tervezett gabona­hozam szemveszteségének 1 százalé­kos csökkentését 71 vagon gabonára becsülik 990 000 korona értékben. A csifári szövetkezet kombájnve­­zetöi és szövetkezetesei versenyre hívták a nyitrai járás valamennyi EFSZ-ét. A CSKP Központi Bizottságának ha­tározata, amely a dolgozók anyagi érdekeltségének ösztönzését célozza a szemveszteség csökkentésére, ma már a megvalósulás stádiumába lé­pett Azt az elvet hirdeti, hogy jobb dolgozót jobban is kell díjazni. Jozef Lukác. a Nyitrai Mező­­gazdasági Termelési Igazga­tóság dolgozója. 1964. július S.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents