Szabad Földműves, 1964. július-december (15. évfolyam, 54-104. szám)

1964-07-04 / 54. szám

Bratislava, 1964. július 4.

Ära 40 fillér ■acaaaBBBBB*

XIV. évfolyam, 54. szám.

Serkentsen jobb munkára minden aratót

A PRÉMIUM

Az utóbbi időben sok szó esett az aratási munkáknál dolgozók premizálásáról. Központi személyként leginkább a kombájnost, valamint segédjét állították és sok helyütt csak nekik ítélték oda a teljesítmény után megállapított jutalmat. Azonban ne tévesszük szem elől, hogy az aratás gyorsasága és jó minősége nem egyeseken, hanem a munkában résztvállaló emberek mindegyikén múlik. Ha a kétmenetes aratást vesszük példának, még kell állapítanunk, hogy a kombájnos minőségi munkája nagyban függ a rendrakón dolgozó munkaközösség munkavégzésétől, de függ attól is, hogy miként dolgozik a gabonát elszállító csoport. Olyan ez, mint a lánc. Ha valamelyik szeme gyönge, ott elszakad. Ez gyöngíti az egész lánc erejét. Így van ez a kollektívával is. Az aratásban minden munka összefüggő. Semmi sem történik önállóan. Ebből az a tanulság, hogy összefüggést kell teremteni a premizálásnál is. Jutalomban kell részesíteni a kollektíva minden tagját érdem szerint. A szemveszteség megállapításánál szükséges, hogy felülvizsgáljuk a rendrakó és külön a kombájn munkáját. Ez az igazságos eljárás, s a munkavégzés minőségének arányában kell odaítélni a prémiumot is.

Ha már a jutalmazásnál tartunk, meg kell különböztetnünk alapjutalmat, idő és a minimális szemveszteség után megállapított prémiumot. Alapjutaimat mindig az előre meghatározott feladat, a gépre és emberre kiszabott normáért fizetik, de az idő és a szemveszteség után együttesen jár a külön jutalom. Egyik a másik nélkül nem jogosít prémiumra.

Szólni kell itt még a kévekötő-aratógépek kezelőiről és az itt dolgozó arató, betakarító kollektívák premizálásáról is. A normát ennél a munkánál is előre meghatározzák, tehát teljesítéséért alapmunkadíjat fizetnek. Ugyanekkor ezen a szakaszon is megállapíthatnak prémiumot, hasonlóan, mint az előbb fölhozott esetben, de itt is egész kollektíváról van szó, mert a minimális veszteség nagyban múlik a kévekötögép munkáján, a kévék összerakóin, de az adogatökon és a kazalozókon is.

A prémiumok odaítélésekor ne cselekedjünk hát egyoldalúan, mert ez rossz hatással lenne az emberekre. Tudatosítanunk kell, hogy a helytelen premizálással teljesen ellenkezőjét érnénk el, mint amit szeretnénk.

A járásokban az aratás gyors és veszteségmentes elvégzéséért egyedül a termelési igazgatóság felelős. Minden szál kezükbe fut össze és minden eszköz fölött ők rendelkeznek. A munka minőségének elősegítésében mindig nagy ereje volt az időben és jól megszervezett munkaversenynek, amelynek az idei aratásban is nagy mértékben érvényre kell jutnia, de a járási szervek a versenydíjak odaítélése élőt szabjanak részletes feltételeket és odaítélés esetén alaposan értékeljék a munkateljesítményeket és elsősorban kollektívákat jutalmazzanak meg, mert a munkában ezeken van a főhangsúly.

S végül tudatosítanunk kell, hogy az idei aratás nem lesz könnyű. Különösen Nyugat-Szlovákiában nem, ahol a szeszélyes időjárás folytán minden erőre szükség lesz az aratásban. Gépre, emberre egyaránt nagy feladat vár. Erős munkaközösségekre lesz szükség, hogy a gabona mielőbb magtárakba kerüljön. —hai—

A Szlovák Nemzeti Tanács

alakuló ülését nagy figyelemmel kísérte dolgozó népünk, hiszen szocialista országépítésünk, további előrehaladásunk meggyorsításáról volt szó.

Felvételünkön az SZNT elnöksége és a képviselők egy csoportja látható.

Foto: CTK

Népgazdaságunk fellendítéséért

(MICHAL CHUDfK elvtárs nyilatkozatából)

Bő termés búzából, árpából

A dunaszerdahelyi járásban gazdálkodó felsöpatonyi szövetkezet évről évre magas hektárhozamokat ér el gabonafélékből. Ez arra vall, hogy a szövetkezet mezőgazdásza érti a dolgát. Vetéstől a betaakrításig szakszerűén gondozzák a kalászosokat. Az alaptrágyán kívül fejtrágyát is juttatnak a növénynek

A termés csak akkor van biztos helyen, ha fedél alá kerül. Ezért a felsöpatanyiak nagy gonddal készültek a gazdag termés betakarítására. A gépjavítók körültekintő munkát végeztek, hogy minél kevesebb géphibával úszszük. meg az aratást. Az előre elkészített aratási tervben a vezetőség pontosan meghatározta a komplexbrigádok tagjainak munkáját. A tervek azt mutatják, ha az időjárás nem gördít a munkák elé komoly akadályt, az aratást 20 nap alatt a tarlóhántással együtt befejezik. A gyorsaság mellett becsületbeli kérdés a szemveszteség csökekntése, amiért prémiumot he lyeztek előtérbe. Előzetes becslések szerint árpából 32, búzából 35 mázsát várnak hektáronként.

Képünkön Sóky Vincét látjuk segédjével, Szarvas Árpáddal, őszi árpa kaszálása közben. Alsó felvételünk Tóth

Bevezetőül Michal Chudík miniszter, a Szlovák Nemzeti Tanács újonnan megválasztott elnöke, a június

14-i választások eredményéről beszélt, amelyben, mint mondotta, kifejezésre jutott a dolgozók bizalma Csehszlovákia Kommunista Pártja és annak a fejlett szocialista társadalom építésére irányuló programja iránt.

Ezután részletesen foglalkozott a Szlovák Nemzeti Felkelés történelmi jelentőségével, amely 20. évfordulójának megünneplésére országszerte nagy előkészületek folynak. Ennek kapcsán beszélt a Szlovákia Nemzeti Tanács feladatairól, amely az 1944-es felkelés dicső napjaiban is minden tevékenységét a felkelés támogatására irányította. A Szlovák Nemzeti Tanács tevékenységét megalakulása óta a felszabadult Csehszlovák Köztársaságban végzett politikai-szervezési munkán keresztül mind a mai napig — a kommunisták és a haladó erőknek az ország fejlődésére, a nemzeti és demokratikus forradalom előrehaladására, a szocializmus építésére való törekvés hatja át.

Chudík elvtárs ezután népgazdaságunk időszerű feladataival foglalkozott. Megemlítette többek között, hogy Szlovákia gazdasági fejlődésére irányuló feladatok eddigi teljesítéséből is látható: az idei terv teljesítésére reális lehetőségeink vannak.

Ezzel szemben továbbra is komoly probléma mindhárom szlovákiai kerületben a munkaerötoborzás. A döntő szakasz, amelyre most figyelmünket összpontosítani kell, a terv minőségi mutatói. Az idei feladatok teljesítésével párhuzamosan a Szlovák Nemzeti Tanács előkészíti az Í965. év tervét és javasolja a fő feladatokat 1977-ig.

Szlovákia gazdasági fejlődése kérdésének megoldásában a következő időszakban a szerkezeti átépítés cél* ja inak megfelelően járunk el. Elsősorban azt kísérjük majd figyelemmel, hogy nagyobb mértékben kihasználjuk Szlovákia erőforrásait és tartalékait, meggyorsítva ezzel hazánk népgazdaságának fejlődését.

Chudík elvtárs ezután mezőgazdaságunk feladataival foglalkozott.

A XII. kongresszus határozata kiemeli, hogy a mezőgazdasági termelés fejlesztését társadalmunk fő feladatának kell tekintenünk, amely nélkül sem a népgazdaság arányos fejlesztését, sem népünk életszínvonalának emelését, nem lehet biztosítani. Az SZNT munkájában, a XII. kongresszusnak ezekből az irányelvekből kiindulva, elsőrendű gondot fordítunk az alapvető problémákra, a mezőgazdasági termelésre és a felvásárlási feladatok teljesítésére. A mezőgazdaság tervezett fejlesztése megköveteli, sajnos ezt már számtalanszor ismételjük, hogy véget kell vetnünk a földalappal, mint a mezőgazdasági termelés alapvető eszközével történő helytelen gazdálkodásnak. A Népi Ellenőreő és Statisztikai Hivatal legutóbbi megállapítása szerint az 1959—

1963-as években Szlovákiában 114 ezer hektár mezőgazdasági, ebből 24 ezer hektár szántóföld „tűnt“ el. Ez nemcsak mérhetetlenül káros jelenség, hanem egyúttal gyakran a törvények megsértése is. A termőtalaj védelme valamennyi nemzeti bizottság ügye. Egyrészt a mezőgazdasági termőterület védelméről és átműveéséről van szó, de egyúttal a termőalaj állandó javításáról, beleértve a vízgazdasági és talajjavítási intézkedések realizálását is. Az utóbbi években az erre a célra fordított eszközöket jelentősen növeltük. Megkezdtük a kelet-szlovákiai síkság é<s a Zaboráé

vízrendszerének nagyszabású rendezését. A talajjavításra fordított eszközöket továbbra is növeljük. Ezért szorgalmazni fogjuk, hogy ezeket a lehető leggazdaságosabban kihasználjuk. Különös gondot fordítunk az öntözőrendszerek további építésére úgy, hogy a jelenlegi agrotechnikai keretek között ezek Dél-Szlovákiában a növénytermesztés alapvető tényezőivé váljanak. Megkezdtük a nagy területre alkalmas öntözőrendszerek építését, melyekből a madunicei és a vágsellye—gutái öntözőrendszer egy részét már átadtuk a használatnak. Folyamatban van a felsőcsallóközi és a Bodrogközt^ a szomotori vízrendszer építése.

A madunicei és a többi nagy öntözőrendszer építésének tapasztalatai azonban azt mutatják, hogy ezeket szervezési szempontból összhangba kell hozni a szövetkezetek, és állami gazdaságok termelési feltételeivel, lehetőségeivel.

Jelentős feladatok várnak ránk a

növénytermelésben .Teljesítésük megköveteli, hogy lényegesén növeljük a hektárhozamokat. Ezért' a vízgazdasági helyzet rendezésével párhuzamosan lehetőséget teremtünk, hogy mezőgazdaságunkat az eddiginél jobban ellássuk gépekkel, és főleg a műtrágya és a vegyszerek mennyiségét növeljük. A népgazdasági szükségletek megkövetelik, hogy a növénytermesztésben fokozott figyelmet szenteljünk a gabonafélék s ezen belül főképp a kenyérgabona termelése növelésének. Ezzel egyidejűleg biztosítanunk keld a takarmánytermelés növedését, mégpedig a hektárhozamok növelésével, valamint azzal, hogy új technológia alkalmazásával, légáramlásos szárítással és silőzással lényegesen csökkentjük a betakarítási veszteségeket. A saját takarmányadap megteremtésének nagy tartalékai még a rétek és a legelők, melyek Szlovákia mezőgazdasági földterületének megközelítőleg egyharmadát jelentik. A rétek és legelők javítását nagyban elősegíthetjük, ha továbbra is helyesen alkalmazzuk és kiszélesítjük a Banská Bystrica-i mozgalom tapasztalatait.

Á társadalom szükségleteiből és természeti adottságainkból kiindulva tovább bővítjük gyümölcs-, zöldség- és szőlőtermelésünket. Mezőgazdaságúnkban jelenleg a gabona veszteségmentes betakarítására kell a fő gondot fordítani. Az időjárás kedvezőtlen befolyása a közép- és a keletszlovákiai kerületben megköveteli, hogy a gabonabetakarítást gondosan és felelősségteljesen szervezzék meg. Ezzel egyidejűleg arról is gondoskodni kell, hogy mezőgazdasági üzemeinkben hatékony intézkedéssel növeljék a takarmányalapot (fokozott figyelmet szenteljenek a nagy hozamú takarmánynövényeknek, a másodnövények vetésénél stb.)

A növénytermesztés fejlesztése, főképp a saját takarmányalap bővítése lehetővé teszi az állattenyésztési termelés fejlesztését. Az állattenyésztés fejlesztésének súlypontja • jelenleg a szarvasmarhatenyésztés. Valamennyi mezőgazdasági üzemünkben a tehénállomáhy bővítését kell előtérbe helyezni, mégpedig a saját alapokból, javítani kell a törzsállomány minőségét, növelni hasznosságát, főképp a tehenek tejhozamát.

A szarvasmarha-tenyésztés fejlesztése mellett a sertés- és baromfitenyésztés gazdaságosságát is fokoznunk kell, mindenekelőtt a bevált és hadadó technológia szélesítésével, továbbá a juhtenyésztés fejlesztését is szem előtt kell tartanunk.

Az állattenyésztés fejlesztéséhez jelentősen hozzájárul a takarmánykészítő üzemek építésé, melyek lehetővé teszik, hogy mezőgazdaságunkban az eddiginél gazdaságosabban felhasználjuk saját takarmányalapunkat és lényegesen növeljük állatállományunk hasznosságát. A takarmánykeverő üzemek termelési kapacitásának jelentős bővítését tervezzük. Hasonló követelményeket támasztunk a szárítók és raktárak építésével szemben is, ezenkívül mezőgazdasági ' üzemeinkben fokozott figyelmet fordítunk az állattenyésztésben bevált technológia bővítésére.

Mezőgazdasági termelésünk fokozására jelentős tartalékokkal rendelkezünk a hegyvidéki és hegyaljai körzetekben. A pártszervek és a kormány e területek fejlesztésére számos intézkedést hagyott jóvá. Fontos lesz ezért, hogy ezek értelmében fokozott kezdeményezéssel és igényességgel oldjuk meg a termelési és szervezési problémákat a természeti viszonyoknak és a körülményeknek megfelelően, hogy az említett vidékeken egyúttal megteremtsük a mezőgazdaság fejlesztésének anyagi-műszaki feltételeit.

Ezekben a körzetekben a munkalehetőségek és anyagi források kihasználásának megoldásánál a mezőgazdasági idénymunkákon kívül szem előtt kell tartani a melléktermelést.

Külön figyelmet kell szentelni Szlovákia rosszul gazdálkodó szövetkezeteinek. Bár a szövetkezetek gazdálkodásának színvonala állandóan javul, mégis akad még nagyszámú szövetkezet. ahol nem érnek el megfelelő eredményeket. Ezekben a szövetkezetekben a termelés fokozásának nagy tartalékai rejlenek megszilárdításuk emellett politikai szempontból is szükségszerű. A Szlovák Nemzeti Tanács ezért nagy fontosságot tulajdonít a rosszul gazdálkodó szövetkezetek viszonyainak kiegyensúlyozására és minden káder, termelési, szervezési és politikai segítséget megad nekik.

Szlovákiában a mezőgazdasági földterület 18 százalékán — főleg a hegyvidéki és hegyaljai területeken — még mindig egyénileg gazdálkodnak. A nemzeti bizottságok, a> Szlovák Nemzeti Tanács segítségével az itt ténykedő mezőgazdasági üzemeknek fokozot termelési és szaktanácsadói támogatást fognak nyújtani, hogy teljesíthessék termelési és felvásárlási feladataikat, emellett megteremtik a még egyénileg gazdálkodók folyamatos megnyerésének feltételeit a szocialista termelés száméra.

A mezőgazdasági termelésre háruló feladatok teljesítése és az előirányzott fejlődés elérése sürgősen megköveteli a fiatalok és szakképzett dolgozók kérdésének megoldását. A Szlovák Nemzeti Tanács ebből kifolyólag egyik legfontosabb feladatának fogja tekinteni az ifjúság megnyerését és megtartását, valamint a mezőgazdasági dolgozók szakképzettségének állandó fokozását.

A Szlovák Nemzeti Tanács továbbra is állandó figyelemmel fogja kísérni az erdőgazdaságok továbbfejlesztését. E téren a következő intézkedések foganatosítását látja célszerűnek: az összes erdőterületeket bevonni a termelési folyamatba,'kibővíteni az erdőket a mezőgazdasági termelésre nem alkalmas területekkel, és folyamatosan intenzívebbé tenni az erdőgazdaságok munkáját nagyüzemi (Befejezés a~3. okiakra.)

A szocialista mezőgazdaságért!

A MEZŐGAZDASÁGI dolgozók LAPJA

Vince mezőgazdászt ábrázolja, aki Wiedermann Dénes kombájrtossal az első termést nézegeti. Jozef Stuka