Szabad Földműves, 1964. január-július (15. évfolyam, 1-53. szám)
1964-02-05 / 11. szám
A hajtásrügyes, az előhajtatott és e gyökeres vetőburgonya. Röviden & burgonyáról (A szerző felvételei.) csak akkor hasznosítjuk, ha a talajt is rendesen előkészítjük. Jobb a burgonyát néhány nappal tovább hagyni az elöhajtatóban, mint kedvezőtlen feltételek között azt hűvös, nedves vagy előkészítésben nem részesített talajba ültetni. A korai burgonya „startját“ az elöhajtatással lényegesen előbbrehozzuk. Ennek feltételeit magunk alakíthatjuk. Jó indulás legfontosabb előfeltétele a magas hozamok elérésének. Jantner Armand mérnök, a Král'ovái Növénynemesítő Állomás dolgozója talaj vízleiitettségének összefüggése a burgonya fejlődésével: Kísérletek igazolták, hogy a burgonya csírázásához és növekedéséhez 14 százalékos talajnedvességtartalom az optimális. Ha a talaj víztartalma 19 % vagy ennél nagyobb, akkor az oxigén ellátás csökken és a burgonya a fészekben elrothad. burgonya termését, beérését és minőségét fokozza a foszforsav: Rendkívül fontos, hogy az előcsíráztatott burgonya gumók azonnal az ültetés után fel tudják venni az oldott foszfort, mert ezáltal a virágzás ideje előbbre hozható s így a virágzás és a gumóérés közötti időszak meghosszabbodik. Hektáronként 120 kg P202 ellátottság esetén nemcsak a termés menynyisége fokozódik, hanem a gumók minősége is javul, burgonya fejtrágyázása mésszel: Ausztriában végzett kísérletek alapján ma már gyakorlati tapasztalatok igazolják, hogy ha a burgonyát — amikor szárának magassága legfeljebb 5 cm — mésszel fejtrágyázzák ez kb. 10—15 %-ka! növeli a hozamot és 0,8 %-kal a keményítőtartalmat. Szikora A. (Bp) Patkányok szerepe a sertések Aujeszky-féle betegségének Nagyüzemi sertésállományainkban a sertések Aujeszky-féle fertőző betegsége J az utóbbi időben növekvőben van, így célszerűnek láttuk egy rövid gyakorlati § közlemény formájában ismertetni, ezt a népgazdaságunkat károsító fertőző be$ tegséget. E fertőző betegség járásunk területén az elmúlt évben háromszor és s három helyen ütötte fel a fejét és mindhárom esetben a káros rágcsálók (pat$ kányok és egerek) irtásának lebecsülése, illetve elhanyagolása végett Az Aujeszky-féle betegség okozója vírus, melyet felfedezőjéről és leírójáról Aujeszky Aladárról (1902) a világhírű magyar állatorvos-professzorról nevezték el. A vírus a betegség kezdetén a fertőzés kapujában található, majd a vérben és vizeletben, sőt a későbbi stádiumban a központi idegrendszerben mutatható ki. Ehhez mérten fejlődnek ki az egyes tünetcsoportok is. Mivel a betegséget a veszettséghez hasonló általános tüneteiről és a vírusnak az idegekhez való vonzódása révén régebben a veszettséggel tévesztették össze, álveszettségnek is nevezik. Magasabb hőmérséklet iránt a vírus eléggé érzékeny. Nyáron +10 C°-os hőmérsékleten kb. 20 napig, +19 C hőfokon pedig csak kb. 10 napig fertőzőképes. A közvetlen és magas (100 C°) azonnal életképtelenné teszi. Ennek ellenére azonban az alacsony hőmérsékletet tűrhetően elviseli, mert —8 C foktól —25 C fokig kb. 110 napig marad fertőzőképes, míg —25 C fokon felül 140, sőt 160 napig is. Közvetítője és terjesztője a közönséges patkány (Rattus norvegicus), amely az ősz kezdetén az élelem könnyebb beszerzése végett csoportosan az istállók és gabonaraktárak közelébe húzódik és amely azelőtt szoros kapcsolatban volt a vadonélő rágcsálók többi fajtáival, azok beteg egyedeivel vagy tetemeivel, tehát a fertőző anyag (vírusok) felvételére és behurcolására lehetősége volt. Ezért indokolt a patkányirtás tökéletes elvégzése legalább kétszer egy évben, azaz ősszel és tavasszal.A fertőződés a közvetlen érintkezésen kívül megtörténhet a fertőzött egyed szem- és orrüreg nyálkahártyájának váladékával és bélsarával is, mellyel minduntalan szenynyezi az állatok fekvőhelyét és takarmányát. Sokszor okoznak felmérhetetlen károkat mind az embernek, mind az állatok életében. így az emberek esetében a, pestis, a lepra, a typhus, a cholera, a dysenteria stb., az állatokkal kapcsolatban pedig az Aujeszky-féle betegség, a Q-!áz, a lépfene, az orbánc, a brucellózis, a TBC, stb. lép fel. Azonkívül, hogy a patkányok a fertőződési lehetőségeket fenntartják, óriási nemzetgazdasági károkat okoznak a mezőgazdasági kultúrnövényekben, épületekben, azok berendezéseiben stb. Szemléltetésképpen közöljük a nagysallói EFSZ múlt év február—március havában lezajlott Aujeszky-féle járványának megállapítását és leküzdését a sertésállományban. A betegség vírusát ebben az esetben is a patkányok közvetítették, habár a patkányok és az egerek elhullása kevésbé volt kifejező. A betegség kitörését két juhász- illetve hajtókutya elhullása jelezte, ellenben ennek megállapítására csak később, a kocák tömeges elvetélése (a vemhes kocák 10 százaléka) és a szopósmalacok kezdeti elhullása (50 %) alkalmával került sor. Az első sertésólból, ahol a betegség kitört, a fertőzés továbbítását a patkányok, egerek és az emberek lábbeliéin kívül a sertésólaktól mintegy 100 méterre elhelyezett, ellenben a sertésólakban szabadon futkározó és kapargáló baromfi is terjeszthette. Mindehhez még hozzájárult az a körülmény is, hogy a kocák részére kimért 1—2 napi abraktakarmány elhelyezésére a kocák közvetlen szomszédságában egy üres falkahely szolgált, amely az egerek és patkányok részére kényelmesen hozzáférhető volt, s amely a betegség kitűnő közvetítőjeként szolgált, tekintettel a vemhes kocákra és a szopósmalacokra. A szövetkezet részéről bejelentett kórelőzmény és a két hajtókutya elhullása alkalmával szolgálatot teljesítő kollega kórbonctani lelete alapján, mindjárt kizárhattuk a Bang-féle fertőző elvetélés fennforgását. Természetesen ezt a megállapítást megerősítette bennünk közvetlenül a járvány előtt minden egyes kocától történő, a Bang-féle fertőző elvetélés kimutatására irányuló vérvétel, amely negatív eredményű volt. (az álveszettségnek) tOíiSSZtíSBÍlOO Ami a szopósmalacok klinikai tüneteit illeti, ezt a következőkben észleltük: kezdetben étvágytalansággal és bágyadtságukkal hívták fel magukra a figyelmet, amit gyorsan követett a bőr viszketegsége, magas hőemelkedés (41—42 C fok) és a hátulsó testrész imbolygása. Az idegrendszer megbetegedésére utaló tünetek a malacok körbenjárásában, görcsösen vonagló állapotukban, majd a kimerülés végső szakaszában féloldalt fekvő és evező lábmozdulatokban, míg végül petyhüdt bénulásban mutatkoztak. A malachullák boncolása alkalmával többek között a máj, a lép és a vesék egy részében az Aujeszky-féle betegségre jellemző apró mákszemnyi szürkéssárga elhatárolt elhalásos gócokat észleltünk. Mindezek a klinikai tünetek a boncolás eredménye és a kórelőzmény egybevetéséből, a körülmények ismeretében az Aujeszky-féle betegség gyanúját keltették fel. Vizsgálati anyagot (malachullákat) már az első hullákból küldtünk a Nyitrai Állategészségügyi Intézetbe, ahol a kórszövettani, valamint a kísérleti állatoltással végzett vizsgálat a sertések Aujeszky-féle fertőző betegség gyanúját teljes mértékben igazolta. A járvány terjedésének megállítására a Nyitrai Állatégészségügyi Intézet (Dr. 2uffa) által küldött kísérletezés alatt álló élő vakcinával oltottuk be a március végéhez 2036 sertést számláló fent említett szövetkezet sertésállományát. Ennek eredményeként a további elvetélések és az elhullások megszűntek. Az oltások során és azután, tehát meggyőződtünk arról, hogy a vakcina a sertésekre teljesen ártalmatlan, továbbá, hogy a beavatkozás eredményesnek mutatkozott annak ellenére, hogy a betegség a sertésállományban már fennállt. Az eddig elmondottakból kitűnik, hogy a három D-betű: Dezinfekció (fertőtlenítés), Dezinsekció (rovarirtás), Deratizáció (a káros rágcsálók irtása) alatt rejlő, az állatok védelmére, és a fertőző betegségek megelőzésére, illetve leküzdésére irányuló állategészségügyi intézkedések csak egyikének lebecsülésével is,_ mily nagy nemzetgazdasági károk szemtanúi lehetünk. Dr. Berényi Tibor, körállatorvos, Morovics István, technikus
