Szabad Földműves, 1964. január-július (15. évfolyam, 1-53. szám)

1964-01-07 / 2. szám

Csendélet a hegyekben [J Óévből az újévbe A MEZÖGAZDASAGI DOLGOZOK LAPJA Bratislava, 1964. január 7. Ära: 40 fillér Mit kell tudni részlegszerződésről ? • Milyen szempontokat tartottak szem előtt a szerződések megkötésénél? — Mindenekelőtt az ál­lami gazdaságokra és más állami mezőgazdasági üze- Ynekre vettük a főirányt, azonban a járási mezőgaz. dasági igazgatóságok ja­vaslatára jónéhány szövet­kezetét is kiválasztottunk erre a célra. Mindenek­előtt olyan üzemek jöhet­nek csak számításba, ahol eddig is rendszeresen tel­jesítették a sertéshúsela­dást, és lehetőség nyílik a terven felüli termelésre. A szerződés megkötésénél figyelembe vesszük, van-e az illető üzemnek elegen­dő 50 kg-on aluli sertése, amelyet darabonként nyolc hónapon belül legalább 100 kg-os élősúlyban tudna át­adni a felvásárlóknak. • Hány darabról van szó és mennyit tesz ki ez ton­nákban? — Szlovákiában 136 000 sertés jön számításba, ami súlyban kifejezve megkö-Elvonult az óesztendő. Az újnak bőségesebbnek, ered­ményesebbnek kell lennie minden tekintetben, mint az előzőnek. Ezt a célt szolgálja a mezőgazdasági üzemek­kel megkötött sertéshizlalási részlegszerződés is, amely az állami terven felüli hústermelésre, illetve eladásra vonatkozik. Az érdekeltek közül sokan kíváncsiak a szerződés lé­nyegére, ezért néhány kérdéssel fordultunk Ján Budaj elvtárshoz, a Szlovákiai Területi Felvásárlási Igazgatóság vezetőhelyetteséhez felvilágositásért. zelítőleg 13—14 ezer ton­nát jelent terven felül köz­ellátásunk számára. • Mennyi takarmányt kapnak a mezőgazdasági üzemek? — A termelők az állami terven felül leszerződött minden darab sertésre 400 kiló takarmánykeveréket kapnak megegyezés szerin­ti időben. Ennek felét köz­vetlenül a szerződés meg­kötése után, a többit pedig egy bizonyos idő elteltével a megejtett ellenőrzés után juttatjuk a szerződő felek­nek, ha betartották a szer­ződés feltételeit. Ez érthe­tő, hiszen nem vásárolha­tunk „zsákba macskát“. Hisszük, hogy ezt partne­reink sem kívánják. Egyéb, ként az eddigi felvásárlási normák és árak továbbra is érvényben maradnak. • Mi az eljárás a serté­sek megbetegedése ese­tén? — Ezzel is számolnunk kell. Kisebb-nagyobb mé­retben ilyen esetek is elő­fordulhatnak. Sőt elhullás is beállhat. A termelő kö­telessége, hogy az esetről azonnal értesítse az állat­egészségügyi szolgálatot, hogy kiszállhassanak a té­nyek megállapítására. A betegségről vagy az elhul-XIV. évfolyam, 2. szám. a szocialista tnezögozdasogéi Ösztönző terveket Átléptük az új esztendő küszöbét. Az ember ilyenkor akaratlanul is visz­­szapillant az elmúlt évre. Jó gazda­ként számot vet önmagával. Még je­lentősebb ez az év végi számvetés a falu életében. A szövetkezeti tagság részére a közös gazdálkodás eredmé­nye, évi értékelése. Ezekben a hetek­ben „bújt ki a szög a zsákból", ho­gyan gazdálkodtunk. Sajnos, előzetes értesüléseink sze­rint országos átlagban az előbbi évek­hez viszonyítva lemaradás mutatkozik. Szövetkezeteink egyharmada mérleg­hiánnyal zárja az évet. Ennek tudatá­ban felmerül a kérdés, vajon ilyen rosszul gazdálkodtunk?... Kétségte­len, hogy az időjárás szeszélyessége kedvezőtlenül befolyásolta a terme­lést. Az őszi gabonafélék nem váltot­ták be a hozzájuk fűzött reményeket. De viszont a kapásnövények kitettek magukért: számos gazdaságban jóval több termett az előirányzottnál. így tehát a pénzügyi tervekből adódó fel­adatok hiányos teljesítését nem fog­hatjuk teljesen az időjárásra. Ha mélyebben megvizsgáljuk a le­maradás okait, megállapíthatjuk, hogy a legtöbb esetben a tervezés körül vannak hiányosságok. Ugyanis több szövetkezetben a tervezést nem reális alapokra építik, eleve tudják, hogy a terv megvalósításából nem lesz semmi és csupán arra jó, hogy nagyobb elő­leget juttassanak a tagoknak. Fabat­kát sem ér az olyan terv, amelyet egy-két ember készít, s nem érvénye­sül a tagok javaslata, véleménye. Mi­ért? Mert az effajta tervet a tagság nem tartja magáénak, sőt felesleges­nek minősíti. A terv akkor mozgósít igazán, ha részleteire bontva a komplexbrigádok, kisegítő csoportok, a szövetkezet va­lamennyi- tagja tisztában van a reá háruló feladatokkal, s előre tudja, mit kap az elvégzett munkájáért. Az igazságos jutalmazás eleve meg­követeli a normák helyes megállapí­tását. E normák felülvizsgálása an­nál inkább indokolt, mivel az új ren­delet értelmében szövetkezeteink dí­jazási módszere az eddigi hét he­lyett hat nehézségi osztályba sorolj: a munkákat. Ez okot ad arra, hogy ala pos megfontolás tárgyává tegyünl minden munkafolyamatot; különös te­kintettel az évről évre megismétlődé laza normákra. Ezen a téren egyes • szövetkezetekben, vagy járásokban feltűnő eltérések mutatkoznak. A dunaszerdahelyi járásban például — amely a kukoricatermesztő körzet­be tartozik — 1962-ben átlagosan 82 munkaegységet használtak fel hektá­ronként, s ezer korona brutto terme­lésre 14,6 munkaegység jutott. A nyitrai járásban viszont, amely szin­tén a kukoricatermesztő körzetbe tar­tozik, hektáronként átlagosan 112 munkaegységre volt szükség, ami 1000 korona brutto termelésre számítva 20,9 munkaegységnek felel meg. E példából is kitűnik, hogy a duna­szerdahelyi járás reális alapokra építi a termelési-pénzügyi tervet. Mégis, amikor a szövetkezetek többsége im­már tizennegyedszer készíti a tervet, egy sem akad közülük, amely azt állí­taná, hogy az idei terven már nincs javítanivaló. A mezőgazdasági termelés gépesítése, az új technológia olyan gyorsan fejlődik, hogy ami tavaly jó volt, az idén már kiegészítésre szo­rul. Tervezéskor az előttünk álló sza­kosításra is nagyobb gondot fordít­sunk az eddiginél. Minden esetben azokat a termelési ágazatokat fejlesz­­szük, amelyek megfelelnek a jövőbeni hosszúlejáratú terveknek. Számolnunk kell például a Dunaszerdahelyen épülő cukorgyárral, az épülő Dunai Vízierő­müvei, amely főleg a Csallóköz szö­vetkezeteiben lehetőséget nyújt az ön tözőgazdálkodás bevezetésére. A szakosítás keretén belül például a nyáusdi szövetkezetben főleg az il­lattenyésztést, takarmánytermesztést, öntözőgazdálkodást és a gyümölcster­mesztést fejleszti. Szövetkezeteink saját adottságaik­ból kiindulva tervezzenek, azonban nem történhet ez a népgazdaság igé­nyeinek figyelembevétele nélkül. A múlt évi tapasztalataink mutat­ják, hogy a premizálás, a tagok anyagi érdekeltsége ösztönzőleg hatott a munkák idejében történő és minőségi elvégzésére. Tehát, vétek lenne ezt a jól bevált ösztönző erőt mellőzni, amely hozzájárul a termelési-pénzügyi tervek teljesítéséhez, illetve túlszár­nyalásához. Olyan tervek szülessenek, amelyek vezetők és tagok együttes tapaszta­lataira támaszkodnak, s a mindennapi szorgalmas munkával valóra is vált­hatók. Üzenettel fordulok Önökhöz, hogy felhívjam a figyelmüket a vélemé­nyünk szerint rendkívüli jelentőségű problémák egyikére — az országok között felmerülő területi viszályokra és a viszályok kiküszöbölésének mód­jára. Azt hiszem egyetértenek azzal, hogy az egész emberiség a nemzeti­ségi, faji, politikai, vallási különbsé­gektől függetlenül — a béke megszi­lárdításának és megőrzésének problé­májára összpontosítja figyelmét. Számos ország közös igyekezetével az utóbbi időben bizonyos sikert értünk el a nemzetközi feszültség enyhítésében. A részleges atomcsend­­egyezmény megkötése, amelyet a népek lelkes egyetértéssel fogadtak, általános vélemény szerint jelentős lépés a halaszthatatlan nemzetközi kérdések békés megoldásához. Mind­azok, akik a béke megszilárdításáért küzdenek, lelkesedéssel fogadták a Szovjetunió és az USA szerződését a világűr atommentesítéséről. lásrol szóló jegyzőkönyvet a felvásárló üzemnek kell átadni, mint dokumentu­mot. Ennek révén érvény­teleníti a szerződést. így a termelőnek nem kell visz­­szaszármaztatnia a kapott takarmányt. • Ez az akció az 1964-es évben mennyiben járul hoz­zá dolgozóink húsellátásá­hoz? — Ez is hasonló akció, mint az eddigiek voltak, csak talán konkrétabb és szélesebbkörű. 1964 január elsejével lép életbe. Jelen­tősége abban van, hogy a szerződéseket a június, jú­lius és az augusztus hóna­pokra időzítettük. Tapasz­talataink szerint az emlí­tett hónapokban — már évekre visszamenőleg — gondot okozott a húsellá­tás. Most ezt kell áthidal­niuk a részlegszerződések­nek. Ügy gondolom, hogy ez is bizonyíték arra, hogy valóban dolgozóink jobb ellátását tartjuk szem előtt. -hai-1/ ■■ ■■ n Közös erővel KÉSZÜLJÖN A TERMELÉSI­­PÉNZÜGYI TERV • • • • 9 Zarszamadas es tervkészítés; ez a két egymástól elválaszthatatlanul összefüggő tennivaló adja most a leg­több munkát a szövetkezetek vezetői­nek. így van ez a Bodrogköz szívében fekvő 1500 hektáron gazdálkodó zété­­nyi szövetkezetben is. A közös tagjainak valamennyi mun­kálatot sikerült idejében elvégezni, s mozgolódás már csak a javítóműhe­lyekben látható. Tehát semmi akadá­lya annak, hogy elemezzék és össze­gezzék az elmúlt év tapasztalatait, hi­ányosságait, s mindezek figyelembe vételével kidolgozzák a jövő terme­lési-pénzügyi tervét. Haminda András, a szövetkezet elnöke erről így nyilatkozott: — A zárszámadást és a tervezést, sajnos, tagságunk csak könyvelési munkának és kizárólag a vezetőség feladatának tekinti. Az idén mindent megtettünk azért, hogy a tervezésbe bevonjuk a tagokat is. Meg kell ér­teniük, hogy a szövetkezet gazdálko­dásáért, eredményeiért és a hibákért nemcsak a vezetőséget terheli felelős­ség, mindezeknek közös problémának, gondnak kell lennie. S ezt is meg kell érteniük, hogy az elnök a legjobb akarata ellenére sem tud nagyobb összegeket kiosztani a zárszámadás­kor, mint amennyit a tagság kiter­melt. A zárszámadás egyik alapvető kö­vetelménye, hogy reálisan mutassa az évben elért eredményeket és hű­en tükrözze a szövetkezet vagyoni helyzetét. Nagyon fontos a pontos leltározás. Ezért úgy határoztak, hogy a leltározást végző bizottságba az el­lenőrző bizottság tagjain és a szövet­kezet vezetőségén kívül a tagság kö­réből is jelölnek ki embereket. Mind­ez azt szolgálja, hogy a tagok is érez­zék, a zárszámadás célja az egész évi tevékenység értékelése és az egyes intézkedések jó és rossz oldalának feltárása. Ezt pedig csak közös erővel végezhetik el, mert csak az ilyen zár számadás segíti a szövetkezet további szervezési és gazdasági megerősödé­sét. BALOGH K. (Zétény) Áz utóbbi hónapokban mint isme­retes, számos ország kormánya foly­tatott eszmecserét a nemzetközi fe­szültség enyhülését és a béke meg­szilárdítását eredményező intézkedé­sek lehetőségéről. Ha egyezményt érnénk el ezekről az intézkedésekről, ez természetesen kedvezően befolyá­solná a nemzetközi helyzetet. A szov­jet kormány abból indul ki, hogy. to­vább keressük az időszerű nemzet­közi kérdésekre vonatkozó egyezmé­nyek megkötésének lehetőségét. Az általános és teljes leszerelés eszméinek megvalósításáért vívott harc folytatódik és a jövőben még folytatódni fog, míg nem érünk el megegyezést, amíg ezek az eszmék nem valósulnak meg. A Szovjetunió úgy mint a múltban, a jövőben is erejéhez mérten mindent megtesz, hogy hozzájáruljon az ügy sikeréhez. Amikor a szovjet kormány mérlegelte a helyzetet azt a következtetést vonta le, hogy hasznos lesz, ha továbbra is az általános és teljes leszerelés fel­­(Folytatás a 2. oldalon.) Moszkvában közzétették HRUSCSOV elvtársnak, a Szovjetunió Miniszter­­tanácsa elnökének 1963. december 31-én küldött üzenetét, melyet a vilá( valamennyi országa kormányának és kormányfőihez intézett. A jegyzék­ben többek között ez áll: A béketörekvés újabb bizonyítéka HRUSCSOV elvtárs üzenete a világ országainak kormányfőihez és kormányaihoz Közeledik az ev végi zarszamduas, melyet főleg azok várnak örömmel, akik tudják, hogy nem lépnek vesz­teséggel az 1964-es évbe. Az ilyen szövetkezet tagjai és vezetősége nyu­godt lelkiismerettel emelhette poha­rát az újév köszöntésére. Ez a nyugodtság jellemző a Nagy­megyeri Nagyhizlalda jánosteleki rész­legén dolgozó emberekre is. De nem csoda, ha elégedettek. Lutigan Már­ton például 14 , fejőstehenet gondoz 10,89 literes napi tejátlaggal. 1963 no­vember 25-ig 50 921 liter tejet fejt ki, vagyis 12 484 literrel többet a terve­zettnél. így eladási tervét 132 száza­lékra teljesítette. Komacska Viktor szintén 14 tehenet gondoz. Napi fejés­­átlaga a tervezett 8,22 liter helyett 10,02 liter. Tervét eddig 121 száza­lékra teljesítette, ami azt jelenti, hogy 8416 literrel adott többet a közellá­tásnak. De nemcsak az említett két ember teljesítménye szép. A tejeladás terén a részleg tehéngondozói 104 szá, zalékra teljesítették tervüket. A jánosteleki részleg lapogosi ser­téstelepén dolgozik Bagita Sándor anyasertésgondozó szocialista munka­brigádja. A brigád egyik tagja Vangel Lajos 24 anyasertést ápol. Elválasz­tási terve 286 darab, melyet 129-cel teljesített túl. Ugyancsak szép ered­ményt ért el ezen a szakaszon Mar­­czinko István is, aki 27 anyakocát gondoz. Tervét 136 százalékra telje­sítette. Az egész részleg a tervezett 1420 helyett 1845 malacot választott el. Amint látjuk, a részleg dolgozói in­dokoltan elégedettek, hiszen fáradsá­gos, odaadó munkájuk meghozta gyü­mölcsét. Bátran és még merészebb tervekkel léphetnek az új évbe. Koter János, a Nagymegyeri Nagyhizlalda dolgozója Lénáit elvtáis látogatása Kelet-Szlovákiában Jozef Lenárt elvtárs, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányának miniszterelnöke többnapos hivatalos látogatást tett Kelet-Szlovákiában. Ütja során ellátogatott többek között a Szlovák Magnezitművekbe, meg­tekintette Kosice legnagyobb épülő lakónegyedét, az Újvárost, amelyben a következő években a Kelet-szlovákiai Vasmű dolgozóinak tízezrei kapnak lakást. A miniszterelnök a kelet-szlovákiai kerület és a trebisovl járás képvi­selőinek kíséretében ellátogatott Vajánba is, Szlovákia legnagyobb villany­erőművének építkezésére. Megtekintette a kész épületeket, az épülőben levő fő termelési tömböt, a vízgazdasági épületeket, a szociális berende­zéseket. Lenárt elvtárs megtekintette a széles nyomtávú vasútnak azt a részét is, amely a csehszlovák—szovjet határtól a vajáni erőműig húzódik, s már csaknem elkészült. Jozef Lenárt elvtárs ellátogatott a michalovcei járásban levő stretávkai szövetkezetbe is. Elismeréssel nyilatkozott a szövetkezet gazdasági ered­ményeiről, amely a kedvezőtlen időjárás ellenére is kukoricából 60 má­zsás átlagos hektárhozamot, egy öt hektáros kísérleti parcellán pedig 120 mázsás hozamot ért el. Bardejovban tett látogatása során megtekin­tette az Augusztus 29. Üzemet, a városházát és a híres fürdőt.

Next

/
Thumbnails
Contents