Szabad Földműves, 1964. január-július (15. évfolyam, 1-53. szám)
1964-02-05 / 11. szám
A szocialista mezőgazdaságért Hospodárik Alexander, a Nővé Povazie-i szövetkezet traktorosa valamint Bencúr Rudolf kisegítő naponta 15 hektár búzavetést fejtrágyáz. (Foto: M. Vojtek) A MEZŐGAZDASÁGI DOLGOZOK LAPJA Bratislava, 1964. február 5. Ara: 40 fillér XIV. évfolyam, 11. szám. Újult erővel, idejében, s jobban... ♦ Okosan, előrelátóan — bürokráciától mentesen 9 Jól halad a gépjavítás, de nincs ok az elbizakodásra Q Itt a vetőmagelőkészítés ideje O Ne hazardírozzunk az istálló- és műtrágyával A népgazdaság fejlesztésére és az életszínvonal biztosítására vonatkozó, ez év januári párthatározat a többi között feladatul tűzi ki. hogy a múlt évihez képest húsból 4,8, tejből 10,2, gabonából 11, cukorrépából 7,4, takarmánynövényekből pedig 55,7 százalékkal kell többet termelni mezőgazdasági üzemeinknek, amely a mezőgazdasági termelés fejlesztésének 6,5 százalékos emelkedését jelenti. Tehát, kézzelfogható, hogy a megnövekedett, komoly feladatok csakis úgy teljesíthetők, ha alaposan felkészülünk rá ha erőinket szét nem forgácsolva, céltudatosan szervezzük a munkát. E TENNIVALÓK MEGKÖVETELIK, hogy a zárszámadásokat gondosan, előrelátóan bonyolítsuk le. Legyen a közös gazdaságok vezetőinek állandó jelszava: Csakis a tagsággal karöltve! Ha a szövetkezeti demokrácia elveit érvényesítik a vezetők — a tagság azon fáradozik, hogy a kitűzött feladatok maradéktalanul valóra váljanak. Rekesszék ki a lélektelen, bürokratikus intézkedéseket a vezetés napi gyakorlatából, ott, ahol ezek a jelenségek még kísértenek. Hibát követtek el a galántai járás vezető tényezői, akik — akarva, nem akarva — megsértették a szövetkezeti demokráciát azzal, hogy egyes szövetkezetek élére kinevezték a vezetőket, ahelyett, hogy az évzáró taggyűléseken résztvevő szövetkezetesekre bízták volna, gyakorolva elvitathatatlan jogukat. Ideje, hogy az ilyen adminisztratív intézkedések, már a megszületésükkor halálra legyenek ítélve, mert nem az előrehaladás ügyét szojgálják, a termelés fékezőiként halnak. Bár eléggé sokszor elhangzott már, hogy az egyéni érdeket vessük alá a közösség érdekeinek, mégis, másfél évtized tapasztalatai ellenére fel-fel üti fejét az önzés, az anyagiasság, az úgynevezett „népszerű politika“. Gondolunk itt elsősorban a szövetkezetek különböző alapjainak feltöltésére, AZ ALAPSZABÁLYOKNAK MEGFELELŐEN. Mégis, nem egy szövetkezetben — a többi között a vágfarkasdiban is —, a munkaegység magas értéke (32 Kés) ellenére, az oszthatatlan alapba csupán a minimumot dotálták. Ez semmiképpen sem helyeselhető, mert ezáltal a bővített újratermelés anyagi alapjait rövidítik meg. Ami a téli gépjavítást illeti, a kerületek összesített jelentései szerint ez a munka jól halad. A tavaszi munkákhoz szükséges gépek és gépi eszközök javítása már a 80 százaléknál tart. Am elbizakodásra nincs ok, különösen akkor, ha figyelembe veszszük, hogy jőnéhány járás —, a trencíni, komáromi, senicai, rimaszombati, kassai stb. — a gépjavításnak még csak a felénél tart. Tapasztalatok bizonyítják, hogy a szezónutáni gépjavítás módszerének széleskörű alkalmazásával jobb minőségű munkát végezhetnek a gépjavítók, a TÉLUTÓI HAJRÄ ÉS KAPKODÄS könnyűszerrel kiküszöbölhető. Ott, ahol ezt a haladottabb módszert bevezették már, a gabonakombájnok javításánál tartanak. Itt az Ideje, hogy mezőgazdasági üzemeinkben mindent megtegyenek a tiszta és jóminőségű vetőmag és ültetőanyag biztosítása, előkészítése érdekében. Tekintettel arra, hogy a múlt évben a gabona többhelyütt idő előtt, egyenlőtlenül érett be, ügyeljenek a csíraképesség mielőbbi meg-37 koronát fizettünk munkaegyságinkáni Szövetkezetünk földterülete 1029 hektár, melyből 695 hektár a szántó, 240 hektár a rét, 75 hektár a legelő. 1963-ra a pénzügyi tervünk 5 062 610 korona volt, ezzel szemben az összbevétel 5 933 223 korona, tehát 870 613 koronával több a tervezettnél. Az elmúlt esztendő nagyon szeszélyes volt, a gabonák rosszul teleltek. A hideg tél és a kései tavasz nagy próbára tette a szövetkezetek dolgozóit, de mi, az ipolyviski EFSZ tagjai nem csüggedtünk el, híztunk erőnkben és mindent elkövettünk, a tél okozta hiányosságok kiküszöbölésére és pótlására. Hogy ez miként sikerült, azt számokkal igazolom: a növénytermesztés pénzügyi terve 2 518 095 korona volt, s a valóságban 2 670 000 korona a bevételünk. Az állattenyésztés tervezett bevétele 2 424 000 korona volt, melyet 203 000 koronával léptünk túl. Szövetkezetünk az állam iránti kötelezettségét a tojás kivételével 100 %-ra teljesítette, sőt tejből 30 000 literrel, kukoricából 145 mázsával, burgonyából 120 mázsával teljesítettük túl eladási tervünket. Nem csoda tehát, ha az év végén minden 100 koronára 12 korona osztalék jut, vagyis minden normára 4 korona. Egy munkaegység értéke, 33 korona, ezáltal 37 koronára emelkedett. Prémiumra 100 000 koronát fizettünk ki. Valamennyi alapot feltöltöttük, az üzemi tartalékalapba például 385 000 koronát helyeztünk, és így ezen az alapon .1105 000 koronánk van. A folyószámlán pedig 1 642 000 korona. Kovács György, az ipolyviski EFSZ agronómusa Gazdag év volt a tavalyi KERESFELE Sok rosszat s kevés jót hallani a cigányszármazásúakról. Dologkerülők, naplopók, tolvajok és hasonló megjegyzések gyakoribbak mint egy-egy elismerő szó. Amikor öten közülük a tlldi szövetkezetben vállaltak munkát, voltak olyan tagok, akik nemcsak lekicsinylőén legyintettek, hanem odamondogatták a véleményüket. Nádasi János, aki megalakulása óta elnöke a szövetkezetnek, jól tudta, minden dolgos kézre szükség van. Azt is volt ideje megfigyelni, hogy egyikmásik tag mennyit változott, formálódott a közös nagy családjában. Ezért bízott a jelentkezőkben is. Az ötven határán levő elnökről mindenki tudja, hogy komoly ember, nem dícsér, nem marasztal el ok nélkül senkit. — A négy Pecek közül talán a velem egykorú Sándor nem állja meg mindenütt a „sarat" — hangzik a vélemény. — Danyi Tibor, meg ; a lánctalpason dolgozó Béla jó munkások, s nem nagyon illik rájuk az egyesek véleménye a cigányok munkájáról. — Az ötödik...? — A Balog Sándor?... Itt a zootechnikus, ő is megmondhatja, hogy az álattenyésztésünk egyik legjobbja. Néhány hónap óta, amióta ő gondozza a növendék állatokat, szemlátomást gyarapodnak. Rend, tisztaság van a rábízott részlegen. Balog Sándort nem találtam a faluszéli kicsiny házban De talán ^ lakása Elégedettek vagyunk a munkájukkal — jelentette ki a szövetkezet elnöke. láttán jutott az eszembe valami, s talán jó lenne, ha a szövetkezet vezetősége is elgondolkozna ezen. Igaz, hogy a huszonötéves fiatalember még nem régen dolgozik a szövetkezetben. De az is igaz, hogy elégedettek a munkájával. Az is tény, hogy a szövetkezet tanyáján felépült egy négy lakásegységből álló blokk, a falu első emeletes háza. Mindenki tudja azt is, hogy a büszke falakon belül síri a csend, minden helyiség kong az ürességtől. A közeljövőben ugyan a szövetkezet vezetősége búcsúzik a viharvert irodától, s az egyik lakásegységből korszerű irodákat létesítenek. De ezenkívül még mindig marad három család részére „fészek“. Mivel a szövetkezet vezetősége időben gondoskodott arról, hogy iskoláztassanak embereket a tagság köréből, nem szorulnak szakemberek importá'asára. A falubeli tagok közül mindenkinek van saját családi háza. És éppen itt van a mi lenne, ha... mi lenne, ha a Balog Sándor továbbra is olyan igyekezettel dolgozik mint eddig, ő kapná az egyik „fészket“? Mi lenne, ha éppen a tildiek lennének a példamutatók és nem követnék azt a gyakorlatot, hogy tűzzel-vassal kiszorítani a cigányszármazásúakat a falu végére. Komoly, jó szándékú embereknek ismertem meg a tildi vezetőket. Éppen ezért bízom, hogy a múlt legsötétebb elnyomásában élőkről úgy gondoskodnak, hogy a közös nagy családjában visszanyerjék az emberekbe vetett hitüket. Mi lenne, ha a szövetkezet, a község vezetői másutt is elgondolkoznának a cigányszármazásúak lakásviszonyairól és segítenék annak mielőbbi megoldását. Akkor talán néhány évtized múlva a cigányszármazásról csak a kissé barnább bőr, a fekete fényesen égő szem árulkodnr -ttállapítására. Ezt a fontos munkát elvégzik a gépállomások agrolaboránsai, vagy helyben a szakavatott, hozzáértő agronómusok. az Állami vetömagalap 87 SZÁZALÉKA KITISZTÍTVA várja az átvevőket. A kelet-szlovákiai kerületben tavaly a több hónapos aszály következtében gabonából sovány termést takarítottak be. így tehát segítségre szorulnak, amit meg is kapnak: 21 000 mázsa vetőmagot biztosítottak állami szerveink a rászoruló mezőgazdasági üzemeknek. Idén nincsen lucerna- és lőheremag problémánk. A felvásárolt 280 vagonból 130 vagon a lucernamag. Jóval kedvezőbb a helyzet a növényvédőszerek ellátása tekintetében, mint tavaly. A herbicidek több fajtája található a raktárakban. A hagyományos gyomírtószerek, mint például a dikotex és zeazin, a gabonaféléknek — a kukoricát is beleértve — felére elegendő. Csak a hatékonyabb felhasználás várat még magára. ALIPUR ÉS MURBETOL nevű herbicid 6000 hektár cukorrépára elegendő. Zöldségre, hüvelyesekre és korai burgonyára pedig gesagardot kapnak a mezőgazdasági üzemek. Már nem általános jelenség, de többhelyütt még találkozunk az istállótrágyával, műtrágyával, s trágyalével hazardírozó mezőgazdasági üzemekkel. Ezt szóvátesszük, mert ez már nem a szaktudás hiánya, hanem lelkiismeretlenség, felelőtlenség dolga. Míg államunk nehéz milliókat fordít a műtrágyagyártás fejlesztésére, hogy elegendő műtrágyát kapjon a mezőgazdaság, addig számos helyen elherdálják; TANULHATNÁNAK A SZELŐCEIEKTÖL, akik saját anyagforrásból eszkábáltak össze műtrágyatárolókat, kint a határban. Nem hagyják „ebek harmincadjára" a növénytápot; eső nem éri, szél nem hordja, amerre kedve tartja. Nem egyszer mit tapasztalunk? A pótkocsiról lapáttal szórják a földre a műtrágyát. Természetesen, egyik helyütt vastagon, másutt meg semmi. Aztán csodálkozunk azon. hogy a gabonavetés itt-ott buján fejlődik, olyannyira, hogy végül ledül, s ahol meg üresen maradt a föld, ott csenevész a növényzet. A csoportvezetők hiányos ellenőrzését tükrözi, ha iíyen egyenlőtlen a fejtrágyázott vetés. Legyenek hát az anyagi érdekeltség szószólói, a minőségi munka megkövetelői. (nki) Kérdezünk és válaszolunk, számolunk és utánaszámolunk. Tanácsot kérünk és tanácsot adunk. Valahogy ilyenformán érzékeltetni azt az élénkséget, hangulatot, melyet a Galántai Mezőgazdasági Termelési Igazgatóság házatáján tapasztaltam. Különösén az ökonómiai osztály dolgozói voltak elemükben. Izgatottan lesték egy-egy beérkező szövetkezeti könyvelő arcmozdulatait, mert már ez is sokat elárult a magukkal hozott gazdasági mérleg adataiból, múlt évi gazdálkodásuk eredményeiről. Pontosan ismerik minden egyes szövetkezet gazdálkodási menetét, gondját-baját. ötven szövetkezet közül 29-ben fizettek osztalékot. Persze, ez nem jelenti azt, hogy a többi szövetkezet veszteséggel zárná a múlt évet. Termelőeszközeik, vagyonuk tovább gyarapodott. A munkaegység értékének járási átlaga 16 korona a tavalyi 15- tel szemben. A gazdasági mérlegek azt mutatják, hogy a legjobb eredményt a hrusovi EFSZ tagjai érték el: 38,75 koronát munkaegységenként. Ezzel a tervezett 25 koronát alaposan túlszárnyalták. Talán mondani sem kell, hogyha egy háromszáz hektáros szövetkezet egymillió koronával túllépi a tervezett bevételeinek összegét, nem mindennapi eredményről van szó. Fokozza a nagyszerű eredmény értékét az a tény, hogy bevételük jelentős része az állattenyésztésből származik. Jóleső érzés megállapítani, hogy a farkasdi szövetkezet is megtette a további lépést a gazdasági fellendülés útján. Járásunk legnagyobb szövetkezetében (3600 ha) 32 koronát fizettek egy munkaegységre. Bevételi tervüket 1 millió 300 ezer koronával túllépték, míg a kiadásaikra előirányzott összegből 150 ezret takarítottak meg. A kosútiak és az alsószeliek eredményei is biztatók: az előbbiben 28 korona, az utóbbiban 24,50 korona a munkaegység átfogó értéke, (mindkét szövetkezetben 10—10 korona volt az osztalék). Nos, egyetlen kérdésemre ennyit mondott el Rapca László, a termelési igazgatóság vezető dolgozója, akivel együtt elégedetten tehetünk pontot a rövid értékelés végére. Mécses János (Galánta) jelentős kezdeményezés Hétfőn tartotta első ülését az SZLKP KB mezőgazdasági bizottsága. A.féléves terv jóváhagyása után részletesen foglalkoztak azzal, hogy miért marad el Szlovákia mezőgazdasága a cseh országrészek mezőgazdasága mögött. A bizottság tagjai rámutattak azokra a hibákra, amelyek az állami birtokokon és szövetkezeteinkben a lemaradást okozzák. Elsősorban a növénytermesztés és az állattenyésztési termelés aránytalanságában van a fő hiányosság. A jövőben nagyobb gondot kell fordítani az anyagi érdekeltségre is és a fiatalok megnyerésére. A bizottság jelentősnek tartja a közép-szlovákiai kerület kezdeményezését, amely a Szlovák Nemzeti Felkelés 20. évfordulójának tiszteletére nagy versenymozgalmat indít a termelés és a felvásárlás túlteljesítésére. V 4k. -V WU «> -- -t-V 4- . A A rt. A örülnek az osztaléknak az ipolyviskiek. Egymással vetélkedve vásárolják a televíziókat. Szmolka András házára szerelik az antennát. Lotosz televíziót vett, szomszédja, Péli János pedig Oriont. (Bállá József felvétele)
