Szabad Földműves, 1964. január-július (15. évfolyam, 1-53. szám)
1964-05-30 / 44. szám
Bratislava, 1964. május 30. Ära 40 fillér XIV. évfolyam, 44. szám. Hogy takarmány-bőség legyen A lucernatáblákat már hosszú rendek tarkítják. Itt a begyűjtés dandárja. Agronómusaink elégedettek a gazdag terméssel és az új technológia segítségével mindent megtesznek, hogy a fehérjedús takarmány idejében kazalba kerüljön. A múlt évvel szemben jóval több évelő takarmányt szárítunk ventillátorokkal. A losonci járásban például 160 ventillátorral több szárítja a takarmányokat és még 60-at a nyár folyamán kapnak. Harc a lucernalevelekért Agronómusaink tudják, hogy a herefélék leveleikbe raktározzák a legtöbb fehérjét. Ezért küzdenek a veszteségek ellen. Amíg a múlt évben sok szövetkezetben későn forgatták a lucernát és a tűző napon gyűjtötték be, idén erre a munkára a reggeli és késő esti órákat használják fel. Csipák Pál elvtárs, a Lévai Állami Gazdaság igazgatója elmondotta, hogy a lucernát már a második nap forgatják és kellő nedvességtartalommal gépi erővel gyűjtik. Az új technológia tehát hozzájárult a veszteségek csökkentéséhez is. Tért hódítanak a ventillátorok A múlt évi tapasztalatok alapján olyan szövetkezetekben is forognak a ventillátorok, ahol azelőtt idegenkedtek tőle. Villant elvtárs, a szécsénkei—nagyfalusi egyesített szövetkezet elnöke újságolta, hogy bár a múlt évben még nem ezzel a módszerrel szárították a takarmányt, idén már öt ventilátorral dolgoznak. Celeng Fe-Válaszfások előtti agitációs munka renc, a csábi szövetkezet agronómusa négy ventillátort állított be műszárításra és ezen felül még silózással is tartósítanak fehérjedús takarmányokat. Hogyan szárítsunk? A múszárítás nem egyszerű folyamat. A ventillátorokhoz és a kazlak szárításához szaktudás szükséges. A legtöbb helyen kéményeket is húznak a kazlakba, hogy megelőzzék a bemelegedést A Lévai Állami Gazdaság 220 hektárról szárítja a lucernát 12 ventillátorral. A ventillátorokat az időjárásnak megfelelően működtetik. Nedves időjárás esetén szívatják, száraz időjáráskor pedig fúvatják a levegőt. Ez a megoldás különösen nedves időben szükséges, mert ha a páratelt levegőt fújatjuk a kazalba, nem szárad a takarmány. Hektáronként 120 koronával olcsóbb a gépi begyűjtés Közeledik a választások ideje és javában folyik a képviselő-jelöltek bemutatkozása falvakban, városainkban egyaránt. A választók és jelöltek találkozása mindenhol esemény. De, hogy emlékezetes eseménnyé váljon, az némi munkát, fáradságot és felkészülést igényel minden irányban. Most azonban nem foglalkozunk azokkal a problémákkal, amelyeket az ilyen alkalmakkor a választók és jelöltek megvitatnak; inkább vessünk pillantást az agitációs munkára, annak néhány jellegzetes vonására és szerepére a választás előtti időszakban. Már említettük, hogy a választások előtti időszak egyik legjelentősebb mozzanata a képviselő-jelöltek bemutatkozása. Ezt megelőzően a választási körzetben már az agitációs központ a saját lehetőségeiből kiindulva felkészíti a választókat. Természetesen nem dolgoznak mindenütt ugyanolyan aktivitással, s ennélfogva az eredmény sem egyforma. Ez abból adódik, hogy mindenütt más és más adottságok, környezeti tényezők segítik vagy hátráltatják a munkát. A komáromi járásban levő 1700 lakosú Megyercsen nem várták ölhetett kézzel azt a napot. Az agitációs központ, amelyben fiatal tanítók is tevékenykednek, a kilencéves alapfokú iskola diákjaival már május kilencedikére szép műsort állított öszsze. Bósza András tanító szerint azonban többet is lehetne tenni a választás előtti agitációs munka terén, ha a lehetőségek kedvezőbbek lennének. Sajnos, Megyercsen e téren elég sok a nehézség. A leghatásosabb eszköz az agitáció szolgálatában a hangosbeszélő, de Megyercsen ez még nincs. (A komáromi járásban Megyercsen kívül már csak egy faluban hiányzik a hangosbeszélő.) így csupán arra szorítkoznak, hogy a gyűléseken és a képviselő-jelöltek bemutatkozásán keretmüsort adnak. Ilyen volt az előbbi, s ilyen a mostani is, amelyet a választók és a képviselő-jelöltek találkozására készítettel«. Miből tevődik össze ez a műsor? Néhány szavalatból, népi táncból és az énekkar műsorából. Ez ugyan nem sok, de a körülményeket ismerve többet nem is kívánhatunk. A CSISZ és a CSEMADOK helyi szervezete viszont több gondot fordíthatna erre az eseményre; ha bekapcsolódik az agitációs munkába, az bizonyára színesebbé, érdekesebbé, gazdagabbá vált volna. Már nincs sok idő új műsorok előkészítésére, inkább azt kell elérni, hogy a meglévővel a lehetőségekhez mérten hozzájáruljanak ehhez a fontos munkához. A választások előtti és a választás napján előadott műsor ünnepélyesebbé teszi ezt az eseményt, méltó keretet ád hozzá és tartalmasabbá teszi. —gs— Az új technológia alkalmazása az évelő takarmányok begyűjtésében nemcsak időnyerést, hanem jobb minőséget is jelent. Lényegesen csökken az önköltség. Hromada Pál, a Leszenyei Állami Gazdaság igazgatója és GyUrky Ernő agronómus kiszámították, hogy egy hektár begyűjtése hagyományos módszerrel 280 koronába, az új technológia alkalmazásával pedig csak 207 koronába kerül. A Lévai Állami Gazdaság, ahol a begyűjtést még jobban gépesítették a múlt évvel szemben, 120 koronával olcsóbban gyűjti be hektáronként a takarmányt. Tehát érdemes alkalmazni az új technológiát az évelő takarmányok begyűjtésekor. B. J. Szabad utat a mezőgazdaság kemizálásának Modern mezőgazdaság ma már elképzelhetetlen műtrágyák nélkül. Ezt a követelményt hazánk mezőgazdasága is igyekszik betartani, amit az is bizonyít, hogy egyre szélesebb mértéket ölt a kemizálás. Mindez arra késztetett bennünket hogy ezzel kapcsolatban néhány kérdést tegyünk fel Mikulec mérnöknek, a Dunaszerdahelyi Járási Mezőgazdasági Termelési Igazgatóság agronómusának: © Mi a mezőgazdasági dolgozók véleménye a kemizálásról? — Általánosságban elmondható, hogy a kemizálás tavalyi eredményei megnyerték a dolgozók bizalmát. Ez lényeges könnyítést jelent abbeli igyekezetünkben, hogy nagyobb területen alkalmazzuk az idén a vegyiparnak ezt a segítségét. © Az idei tervezett terméshozamok biztosítását illetőleg milyen intézkedéseket tettek? — A talaj táperejének fokozását szem előtt tartva mintegy 2280 hektár kukoricaterületet salétromoztunk meg. Zeazinnal — a kukorica és a cirok kártevői ellen — tavaly 2593, az idén 2660, míg Dikotex-szel, Alipurral és Melboturral 3321 hektár Tőidet permeteztünk meg. A hüvelyesek és az őszi repce pusztítói ellen Prometrinnel, közel 650 hektárt szórtunk be. © A járás mely részén talált legnagyobb visszhangra a kemizálás? — Főleg a 10. ökonómiai körzetben, melybe többek között a szapi, csilizradványi, balonyi, patasi, medvei és más szövetkezetek tartoznak. A legjobb eredményt a csilizradványi EFSZ éri el, ahol Pőcz István agronómus felügyelete alatt maga a szövetkezet végzi a kemizálást. © Milyen teendőkre kerül sor a közeli napokban? — Elsősorban is az alávetett évelő takarmányokat kell megvédenünk a pitypangtól és más gyomtól. Készülünk azonban az aranka elburjánzása ellen is, melyet a Rafex néven ismert vegyszerre! irtunk. Ezzel a vegyszerrel, melyet tavaly a Várkonyi Állami Gazdaság és a felsőpatonyi szövetkezet földjein próbáltunk ki, kiváló eredményekét értünk el. Az idén nemcsak az arankával fertőzött területeket, hanem az ettől még menteseket is bepermetezzük vele. A Duna vizének apadásával megkezdjük a szúnyogok elleni küzdelmet is. -Ba-Permetezik ◄ a cukorrépát A komáromi járásban a perbetei szövetkezetben t ermelik a legtöbb cukorrépát. Idén 150 hektár cukorrépát müveinek és 13 hektár termését takarmányozási célra fordítják. A terv szerint a cukorgyárnak 450 vagon cukorrépát adnak el, 870 000 korona értékben. A komplexbrigád és a szövetkezetesek mindent megtesznek, hogy a kitűzött célt elérjék. Többnyire eg.vcsírás vetőmagot vetettek. A szorgalmas szövetkezeti tagok már az egyelést is elvégezték A termés viszont veszélyben forog, mert megjelentek a kártevők. Ezért Lydokolt permeteztek a növényekre. Képünkön Frantisek Bartek a kártevő ellen permetez Kép és szöveg: J. Stuka Felelősséggel szeretni A gyermek a családi boldogság központja, a társadalom szebb jövőjének reménysége. Ez a megállapítás mélységesen igaz. De vajon mindent megteszünk-e,■ mi felnőttek, hogy a gyönge palánta egészséges fává terebélyesedjen. Újságolvasás közben gyakran rendíti meg az embert egy-egy szomorú hír: a gyerek az autókerekei alatt, halálos baleset fürdés közben, játék talált robbanószerrel stb. Az eredmény, ifjú életek pusztulása, nyomorékká válása. Ki tudná melyik a rosszabb? Óhatatlanul merül fel a kérdés: megteszünk-e mindent, hogy gyermekeinket megóvjuk a balesetektől? Azt hiszem legtöbbször vétkes módon leegyszerűsítjük a kérdést. Körülbelül úgy, hogy minden szülő vigyázzon a saját gyerekére. Igen ám, de a dolog nem ilyen egyszerű. Tavaly ősszel például Bratislava külvárosában három botladozó emberpalánta játszadozott az utcán. Az úttestet javították, és melyik gyereknek nem tetszene a homok és kavicsdombok érdekes világa. A három nebuló elindult a „nagy kalandra“. Bemásztak egy földhányásba vájt üregbe. Órák múlva három kis holttestet vettek ki a földomlás alól. A szülök munkában voltak és ha mindenben nem is lehet őket felmenteni, távollétük mégis csak akadályozza őket a felügyeletben. De mit tettek a járókelők, akik bizonyára látták ezt a veszélyes játékot? Bizony, itt rejlik a gyermekbalesetek kulcskérdése. Az a mentalitás, hogy ez nem az én gyerekem, tehát nem avatkozom a dologba. Mert még talán az is lehetséges, hogy a közeltartózkodó szülő rendreutasit: törődjek a magam kölykével. De nem gondol arra ez a részvétlen járókelő, hogy az ö gyermekével is történhet ilyesmi. Nem döbben rá, hogy a gyerek nemcsak az övé, hanem azon túl az életé és társadalomé? A gyermekbaleset mindig szívszakasztó borzalmas tragédia és mégis azt kell mondanom, hogy van ennél még valami súlyosabb is, ami a szülőt és a társadalmat a gyermekkel kapcsolatban érheti. Arra a sok fiatalra gondolok, aki helyes családi nevelés híján és rendszerint a felnőttek rossz példájából „tanulva“, antiszociális elemmé züllik, munkakerülővé vagy kényszerből dolgozóvá válik, lenézi a társadalom nemes törekvéseit és anyagi szükségletei kielégítését nem a becsületes munka útján keresi. Ebben az esetben már nem lehet a szülőt felmenteni, mert bizonyos, hogy a nevelést az otthoni környezetben kell és lehet csak megalapozni. A mi társadalmunk igyekszik mindent megadni a serdülő gyermeknek. Biztosítja a szülök munka- és kereseti lehetőségeit, színvonalas ingyenes iskolai oktatást a legfelsőbb fokig, jól felszerelt játszótereket, szórakozási lehetőséget, olcsó ruhát, cipőt. De a társadalom hatalma csak az otthon küszöbéig terjed, azon túl már az apa és az anya a korlátlan jogú és felelősségű nevelő. Nem szeretném ha valaki a fentiekből azt a következtetést vonná le, hogy nálunk minden gyerek rosszul nevelt. Gyermekeink óriási többsége jól kihasználja rendszerünk adta lehetőségeket, szorgalmas, emberbecsülő. törekvő emberré fejlődik. Ebben az iskolán kívül nagy érdeme van a pionír- és CSISZ-szervezetnek, s nem utolsó sorban az okosan és céltudatosan ható családi nevelésnek. De észre kell vennünk az érem másik oldalát is, sok fiatal lélek erkölcsi pusztulását, ha az nem is tömeges, de mégis elég gyakori jelenség. Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy rendszerünk szinte erején felül nyújtja az anyagi és személyi lehetőségeket az ifjúság neveléséhez. Az iskolai tanítás színvonala megállja a versenyt a legfejlettebb államokéval és gyermekeink lelki formálása nagy többségben lelkiismeretes jól képzett hivatásos nevelők kezében van. De összhangban van-e az iskolai nevelés az otthoni környezet hatásával. Elősegíti-e a szülő az iskolában tanított világnézet meggyökerezését. Nem mindig. Sok esetben még jobb ha a szülő nem avatkozik be a nevelődési folyamatba, és rosszabb ha a múltból átmentett nézeteivel tönkre teszi a pedagógus fáradságos nevelömunkáját. Ilyenkor mi az eredmény? A legrosszabb. Meghasonlott ember nevelődik, aki nem az iskolától kapott jót, hanem a szülőjétől átvett rosszat, vagy egyiket sem hiszi el, szkeptikussá, a társadalom törekvéseibe beilleszkedni nem tudó önző egyénné válik. Felnőve az egészségesen fejlődő társadalom kiveti magából, lerombolja a családi boldogságot és hasonszőrű barátainak társasága lesz otthonává. Innen már csak egy lépés a bűnözés. A mai gyermeknapon a szülőkhöz és az egész társadalomhoz szólunk. Szeressük a gyereket, adjunk meg mindent neki, amire szüksége van, hogy örömteljes, gondmentes fiatalsága legyen. Azt hiszem erre a szülőt nem kell különösebben bíztatni. Annál inkább az erkölcsi kincsek nyújtására, melyekre még az anyagiaknál is nagyobb szüksége és joga van. Gondoljunk a mi gyerekkorunkra, szüléink gyermekgondjaira. amelyeket szocialista társadalmunk végleg megszüntetett. Saját jó példánkkal, embertársainkhoz fűződő szeretettel és megértéssel segítsük elő az iskola és az ifjúsági szervezetek nevelömunkáját. Csak így formálhatjuk ki az új szocialista nemzedéket, amelyre majd rábízhatjuk a szebb jövőért végzett munkánk folytatását. p...e. A szocialista mezőgazdaságért! A MEZŐGAZDASÁGI DOLGOZÓK LAPJA
