Szabad Földműves, 1964. január-július (15. évfolyam, 1-53. szám)
1964-05-27 / 43. szám
Á szocialista mezőgazdaságért! Bratislava, 1964. május 27. Ära 40 fillér XIV. évfolyam, 43. szám. Lapunk tartalmából: Választási törvények nagyapáink idejében . 2. old. Fejők tanfolyama.............................................4. old. Növényvédelmi tanácsadó.............................4. old. Szakmellékletünk.........................................5—6. old. így látja a levelező........................................7. old. A falu sportja..................................................8- old. Válogattuk.......................................................8. old. Vegyszerrel, kapával A májusi eső aranyat ér. Ezt nem is kell hangsúlyozni, elég, ha bejárjuk a határt, és figyeljük a gyakori esőzések és a meleg napfény hatására gyorsan fejlődő növényzetet. Ilyen határjárás folyamán szemléltetően meggyőződhetünk arról is, hogy a gyomnövények gyorsabban fejlődnek, mint a kultúrnövények. Szívósabbak és gyorsan kibokrosodva ellopják a kultúrnövények elöl nemcsak a földben lévő tápanyagot és a talajnedvesség legnagyobb részét, de még az éltető napfényt is. Ök a szántóföldek rablói, élősködői. Ellenük kell megindítani a legösszpontosítottabb hadjáratot, nehogy a felére csökkentsék az elérhető terméshozamokat. A gyomnövények elleni harccal szorosan összefügg a cukorrépa egyelése. Szlovákiában közel 80 000 hektár cukorrépát vetettünk, s a kincseket érő „fehér aranyat“ két oldalról is veszedelem fenyegeti. A gyomnövényeken kívül a fekete répalevél-tetű is a cukorrépa életére tör. Az előrejelző szolgálat nagy fekete répalevél-tetű előfordulást jelez az egész ország területéről. Földműveseink tudják, milyen veszedelmet jelent ez az apró kártevő, hiszen 1959-ben szemük láttára pusztult el napról-napra, sőt óráról órára a bő termést ígérő, szépen fejlődő cukorrépavetés. Bizony, abban az évben szomorú cukorrépa-betakarítás volt nálunk — a cukorgyártásáról ismert Csehszlovákiában. Átlagban alig tudtunk 182 mázsát összeszedni hektáronként. A terméseredmény nem volt arányban a cukorrépatermesztésre fordított költségekkel, munkával. Természetesen, ez nemcsak a földműveseknek, de az országnak is nagy veszteséget jelentett. A fekete répalevél-tetű ellen ez évben elegendő vegyszer és permetezőgép áll a rendelkezésünkre. Több mint 6000 permetezőgéppel kezdhetjük el a vegyszeres védekezést; 355 000 hektárt a készenlétben álló Intrationnal kezelhetünk, s a fennmaradó terület repülőgépről végzett permetezését Intrasol aerosollal végezhetjük el. A permetezés gyors, repülőgéppel történő elvégzése kétszeres haszonnal jár: egyrészt idejében végezzük el, tehát a kártevőnek nem hagyunk időt a kártételre, s az így megelőzött kár hektáronként körülbelül 2000 koronára rúg. Másrészt a repülőgéppel olcsóbb a permetezés. Hektáronként csupán 11 koronába kerül, ezzel szemben a hagyományos, földről végzett permetezés 28 koronába. Látszólag nincs semmi baj, minden akadály nélkül hozzáláthatunk a permetezéshez. Sajnos, a helyzet nem ilyen egyszerű. Ismert dolog, hogy a permetezés elvégzése után legalább egy hétig senki sem léphet a mérgező - vegyszerekkel kezelt területre. Fölösleges hangsúlyoznunk, hogy ez az egyetlen hét mit jelentene a sarabolatlanul, kiegyenletlenül maradt cukorrépavetések számára, hiszen az egyelésben minden napi késés a terméshozam csökkenésével jár. Szlovákiai méretben eddig a cukorrépa vetésterületének csupán 35 százalékát egyeltük ki. Ezt az átlagot csupán a nyugat-szlovákiai kerület 34 százalékos teljesítménnyel — szárnyalta túl. Ilyen helyzetben egyedüli megoldás az egyelés meggyorsítása. Tekintettel a munkaerő hiányra és az idő rövidségére az állami gazdaságok és a szövetkezetek jól tennék, ha az egyelés meggyorsítása érdekében az eddiginél nagyobb mértékben használnák ki a ritkítóboronákat és a csokrozógépeket. Ezzel két legyet ütnék agyon egy csapásra: a ritkítóborona nemcsak kiritkítja a cukorrépasorokat és lényegesen könnyebbé teszi az egyelést, de kivágja a gyomnyövények túlnyomó részét is, s így megmenti a talaj tápanyag- és víztartalmát a cukorrépanövények számára. A nyugat-szlovákiai kerület több mezőgazdasági üzemében már hozzáláttak az évelő takarmányok begyűjtéséhez. Ebben az érsekújvári járás földművesei haladnak az élen, akik, amint ismeretes, mozgalmat indítottak a hektáronkénti legnagyobb táplálóanyag termelés elérésére. Ez évben náluk 14 000 .hektár vár első kaszálásra, amit még a növényzet teljes virágzása előtt el akarnak végezni. Az összes szénát mesterségesen szárítják, hogy így megőrizzék a takarmány tápanyag-tartalmát. Összesen 524 ventillátorral szárítják a termést, s ezen kívül szerződést kötöttek a cukorgyárral a lucerna szárítására. Ügy tervezik, hogy a cukorgyár segítségével több mint 200 vagon lucernalisztet készíthetnek. Igyekezniük kell, hiszen ebben az évben minden számosállatra 13 mázsa szénát és 90 mázsa silótakarmányt akarnak biztosítani, s a silótakarmány 40 */o-át fehérjedús és fehérjés takarmányokból készítik. Amint látjuk, a takarmánynövények időbeni betakarítása is megoldható feladat, s ebben az esetben is' az új technológia jelenti a legnagyobb segítséget. Az új technológia úttörői, a komplexbrigádok ez évben is bebizonyíthatják, hogy jó munkaszervezéssel, valamint a rendelkezésünkre álló gépek ésszerű kihasználásával még a legnehezebb feladatok is sikeresen megoldhatók. e K ’a te K ' o fc ts w •= SsSe|l s Saas“ Sä j? SS o — S Sä S o >o * “- o ^ •*- W E Ai SiíSS ä ti ä 8 a ‘o o C '0) 'ö 8 ä ti «o E? »«. «0 4« « ö to Q 5 ^ i v-N ö 'Jjw c I sr 1 to , ~ C •2 'S § 1/31 g 8 «I 'ö' g ^ 7 60 *§ tsl'sp c ^ ° I s g 'E »í ,2 « u ^ n£-! ■4 !s ~ 5} O 'C3 o •Ü O CJ Takarmánybegyűjtés idején — Kelet-Szlovákiában_ Ventillátor forogjon, kazal magasodjon! A terebesi és rozsnyói járásban is kasza alá érett a lucerna. Régen volt ilyen jó takarmánytermésre kilátás, mint most. A mezőgazdasági üzemek szakemberei az idén jobban törődnék a saját takarmányalap megteremtésével, mint annakelőtte. Ahhoz, hogy táplálóanyagokban gazdagabb takarmányt gyűjtsenek be, illetve tartósítsanak, egyharmadát silózzák Bár ezen a téren nem rendelkeztek még tapasztalatokkal, de a terebesi gépállomás a segítségükre sietett. A termelési igazgatósággal közreműköd,ve a terebesi szövetkezetben rendezték meg az Üj technológia napját, aho-1 bemutatták a fehérjékben gazdag takarmánynövények silózását. A járás szövetkezeteinek, áHami gazdaságainak szakemberei személyesen ismerkedhettek meg a herefélék szakszerű silózásának ismereteivel, tapasztalatokkal gazdagodva tértek vissza, hogy üzemükben hasznosítsák azt. A terebesi járásban mintegy 12 000 hektár évelő takarmány első növedékét kell betakarítani. Ennek egyharmadát ventillátorok segítségével utánszárítják, kétharmadát pedig hagyományos módszer alapján takarítják be. Természetesen, a rendelkezésre álló gépek segítségével. 250 ventillátor, alagúttal egybeépítve a megfonynyadt lucernára vár. A gépállomás további alagutat készített, hogy a tartalék-ventillátorok munkábaállítása esetén ne legyen hiány. A kaszálógépük kevés: még mintegy 80 darabra lenne szükségük. Zúzógépük összesen 27, ám nem ártana ezek számát is 30-cal növelni. Tehát, amint az eddigiekből is kitűnik, a terebesi járásban is gyökeret vert az új technológia. Csupán a gépek hiányával hozakodnak elő, de elkedvetlenedésról szó sincs. Fokozottabb ütemet! Gyökeres változásokra számítanak a rozsnyói járásban is, ami az évelő takarmányok betakarítását illeti. A 3000 hektárnyi hereféléből 1200 hektáron alkalmazzák a hideglevegős utánszárítást. Ami pedig a többit illeti, lóherét és keveréket silóznak. Mintegy 120 ventillátor forog majd a szalóci, tornagörgöi, almási, hosszúréti, gömörhorkai, pelsőci, hárskúti és más szövetkezetekben, valamint a rozsnyói és a jolsvai állami gazdaságban. A rozsnyói járás hegyes-dombos vidékein több a rét és legelő, mint a szántó. A szénakaszálás mindig nehézségekbe ütközött, s a szénabegyújtés is. Pedig kiváló minőségű széna terem itt. Azt mondják az emberek, olyan, mint az orvosság. Elegendő munkaerő híján a rétek egy része gyakran kaszálatlan marad. De az idén másként akarják: Semetko mérnök elvtárs szerint 35 kézi kaszálógépet rendeltek. Nem kételkedünk abban, hogy az effajta kaszálógép beválik. Ezek a gépek sokat segítenének! Csakhogy a rendelés nem minden. Utána is kell járni, hogy idejében hozzá lehessen nyúlni, kéznél legyen. Tudunk arról, hogy éppen ez a vidék szűkölködött a legtöbbet takarmányból. Több száz kilométerről fuvarozták a megvásárolt takarmányt — még Csallóközből is —, most hassanak oda, hogy a jó minőségű széna ne menjen veszendőbe! Jablonci Lajos A kassai járás termelési igazgatóságának vezetője nyilatkozik: A komáromi járás legjobb dohánytermesztői közé tartozik a csallóközaranyosi szövetkezet. Évente 17—20 hektáron termeszt dohányt. Az idén 20 hektárt ültetnek be dohánypalántával. A dohánytermesztő csoport vezetője Koczkás István, valamint az agronómus, Silvester Gajdosík különös figyelmet fordítanak a dohánytermesztési mun. kák szakszerű elvégzésére, hogy a lehető legjobb minőségű dohányt takarítsák be. A múlt évben már ültettek H 29 fajtájú dohány,t amely jól bevált, így hektáronként 26 mázsa termést takarítottak be. Kilójáért átlagosan 20,50 koronát kaptak — az egy hektárra eső jövedelem 53 300 korona volt. Képünk Koczkás Istvánt, a csoportvezetőt és Selmeczi Irént mutatja be az újfajta, H 29 dohánypalánta melegágyi kiszedése közben. (Kép és szöveg: J. Stuka) Hasznos beruházás a rét- és legelöjavítás Nehéz, gondokban bővelkedő időszak végét jelentette az idén beköszöntő tavasz, a zöldülő határ, a legtöbb mezőgazdasági üzemben. A kevés takarmány következtében éppen csak áttelelt az állatállomány. Ne feledjük, hogy nagyon sok helyen szalmából sem volt elegendő és beszerzése végett nem egy szövetkezet, állami gazdaság az egész országot, sőt a a szomszédos Magyarországot is bejárta. Miért említjük mindezt? Hogy okuljunk saját nehézségeinkből és ezek ismétlődését idejében megakadályozzuk. Az idén, az elmúlt évvel szemben, csapadékban gazdagabb esztendő ígérkezik s így a rétek és legelők nagyobb hozamával is számolhatunk. Ha ugyan nem hanyagoljuk el gondozásukat. A tapasztalatok, sajnos, azt bizonyítják, hogy ezt a feladatot nem mindenütt teljesítik maradéktalanul. Ezzel kapcsolatban Stanislav Balusík elvtárs, a kassai járás mezőgazdasági termelési igazgatóságának vezetője munkatársunk kérdéseire az alábbiakat válaszolta: — Járásunk mezőgazdasági földterületének 7 °/o-át rétek és legelők képezik. Jelnetős terület ez, közel 18 ezer hektár, csaknem kétszer annyi, mint a többéves takarmányokat termő terület. Nem mondok talán semmi-újat ha azt állítom, hogy jól gondozott legelők a szemes takarmánnyal felérő, könnyen emészthető eledelt nyújtanak az állatállomány részére ... — Sajnos, a mi járásunk legelői egyelőre nem teljesítik küldetésüket, nagyon alacsony hozamokat adnak. Az elmúlt három esztendő alatt hektáronként átlagosan 54 mázsa zöldanyagot. Négyszer kevesebb ez, mint amennyit Dániában, Hollandiában adnak a legelők. Rétjeink is alacsonyhozamúak. Az eddig elért hektáronkénti 19,4 mázsa szénaterméssel az utolsók között foglalunk helyet a réti szénatermelésben. — Mi ennek az oka? Nem más, mint a rétek és legelők hiányos gondozása, a helytelen legeltetés és begyűjtés. Nagyon sok mezőgazdasági üzemben a rét- és legelőgazdálkodást nyugodt lelkiismerettel „rablógazdálkodásnak“ is nevezhetnénk. Az egész év folyamán többnyire megfeledkeznek a rét és legelő gondozásról, a tápanyagjuttatásról stb. Csak akkor gondolnak a legelőre, amikor ki kell rá hajtani az állatokat. — A legelők hozamának növelésére döntő fontossággá! bír a tavaszi gondozás. Ennek a jelentős feladatnak a teljesítésével nem lehetünk elégedettek járásunkban. A tervek alapján április végéig 7500 hektár legelő gondozását kellett biztosítani, a valóságban csupán 73 %-ra teljesítettük tervünket. Ezt a feladatot eddig csak 40 szövetkezet teljesítette a járásban. A rét- és legelőterületek gondozását a szövetkezeti tagok Beniakovce, Kisida, Perény, Opina, Rankovce, Vysná Mysla, Sena, Rudník, Poprocs határában végezték el. Ezzel szemben a leggyengébb teljesítményt Bunetica, Durdosík, Ruskov, Kec. Kostofany, Drienovec, Jánok és Felsőlánc szövetkezetesei érték el. — A legelők és rétek tavaszi gondozásával, a szakaszos legeltetés bevezetésével jelentősen növelhetjük takarmánytermő területeink hozamát. Kifizetődő beruházás ez. Ha csak szerényen számolva, az említett munkálatok folytán hektáronként 2 %-kal növeljük a hozamokat, szénára átszámítva ez annyi takarmánytöbbletet jelent, ami elegendő 1 millió 345 liter tej előállításához. Ezért a mi járásunkban is a rétek és legelők gondozásának végrehajtása a legcélravezetőbb út a járási pártkonferencia tiszteletére tett felajánlások teljesítéséhez, mely szerint járásunk mezőgazdasági dolgozói terven felül 1 millió liter tejet juttatnak piacra. Tapasztalataink arra engednek következtetni, hogy szavukat betactják.^. -gte-A MEZOGAZDASAG I DOLGOZÓK LAPJA