Szabad Földműves, 1964. január-július (15. évfolyam, 1-53. szám)
1964-05-20 / 41. szám
Gyógynövényből - valuta örvendetes adatok a gyógynövénygyűjtésről jasok, 40 % a háztartásbeliek, 5 % a Csehszlovák Vöröskeresztnek, a Hadsereggel Együttműködők Szövetségének és egyéb egyesületeknek tagjai s vagy 35 % a munkaviszonyban álló dolgozók száma, akik szabad idejükben vagy szabadságuk alatt járják a természetet. Tavaly összesen 170 szövetkezet és 9000 magánszemély szállított nekünk rendszeresen szárított árut. # Milyen gyógynövényeket termesztenek nagyban a szövetkezetek? — Gyűszűvirágot, borsos mentát, de elsősorban kamillát. A kamilla képezi Csehszlovákia egyik legkeresettebb kiviteli cikkét. Nagyüzemi termesztéséért és megvételéért 25—40 ezer koronát fizetünk ki évente egy-egy szövetkezetnek. Ehelyütt rá kell mutatni: a Mező-, Erdő- és Vízgazdasági Minisztérium április 5-én kelt 3-as számú közlönye kifejezetten meghagyja az eddig parlagon heverő földeket gyógynövények számára, amennyiben nem használhatók egyéb mezőgazdasági növények termesztésére. — Ha ilyen földterületen csak átmenetileg termesztünk gyógynövényt — folytatta Malecek elvtárs —, a jövő évi vetésforgó látja hasznát, mert a kamillát például amúgy is sarabolni kell, elvirágzás után pádig beszántják a talajba. 9 A Szabad Földműves már négy éve propagálja hasábjain a gyógynövénygyűjtést. Hozzájárultunk-e valamivel a gyűjtők számának gyarapításához? — tudakoltuk. — Valamivel? — nevetett Malecek elvtárs. — Kerek 50 %-kal emelkedett azóta magyar nemzetiségű „szállítóink“ száma. 9 Mit üzer búcsúzóul olvasóinknak? — Törekedjenek minél több hársfalevél eladására! Jelenleg ez a legkeresettebb Nyugaton, mert tengeribetegség elleni szert készítenek belőle. Különben minden „újonc" kérje ki először részletes tájékoztatással ellátott magyar nyelvű árjegyzékünket, csak azután lásson a gyűjtéshez. Akkor majd példás lesz az együttműködés vállalatunk és szállítóink között, népgazdaságunk további izmosodásának érdekében! K. E. Kevés európai országot áldott meg a természet olyan hihetetlenül gazdag gyógynövényterméssel, mint Csehszlo. vákiát, főleg annak szlovákiai kerületeit. Oton-útfélen halomszámra burjánzik a sok haszontalannak tűnő vadvirág, amelyből azonban számtalan hatékony orvosság készül. Azonkívül nem vagon-, hanem szinte vonatszámra szállítunk Belgiumba, Franciaországba, Hollandiába, a Német Szövetségi Köztársaságba és Olaszországba szárított gyógynövényt, amelyért értékes nyersanyagokat és devizát kapunk. Mindezek tetejébe felvásárló vállalataink bárkitől, szervezetektől vagy magánszemélyektől készpénzfizetés ellenében megvásárolják az összegyűjtött gyógynövénymennyiséget. Hogy még részletesebben tájékoztathassuk olvasóinkat a gyógynövénygyűjtés jelentőségéről, felkerestük a bratislavai Hviezdoslav tér 11. szám alatt székelő LIECIVÉ RASTUNY nemzeti vállalatot, amelynek igazgatója, Stefan Malecek elvtárs készségesen válaszolt kérdéseinkre: — Tavaly csak Szlovákiában 357 tonna szárított gyógynövényt vásároltunk fel magánszemélyektől. EFSZ-ektől, iskoláktól, CSISZ- és egyéb szervezetektől. Több mint hatmillió koronát fizettünk ki gyógynövénygyüjtőknek, akik így szép mellékkeresetre tettek szert. Legszorgalmasabbak gyógynövénygyűjtőink Komárom és Érsekújvár környékén, a gaiántai és dunaszerdahelyi járásban viszont szélesebb alapokra kell fektetnünk a toborzást. Egy bratislavai iskolás fiú például 1400 koronát keresett tavaly nyáron, egy idősebb férfinak pedig 5200 koronát utaltunk át rövid néhány hónap alatt. Egy iskola növendékeinek munkaközössége 162 ezer korona keresetre tett szert a szünidő alatt, mely összegből azután a bulgár tengerpartra mentek üdülni a szemfüles diákok. Más iskolák tanulói rádiót, tévé-készüléket stb. vásároltak a keresett pénzen. Mi pedig 112 %-ra teljesítettük tavalyi tervfeladatainkat. # Általában milyen foglalkozású emberek gyűjtenek gyógynövényt? — Nyilvántartási adataink szerint kb. 14 °/o az iskolások, 6 % a nyugdí■fr Franciaországban olyan újfajta elektromos kézifúrót hoztak forgalomba, amelynek külső burkolatát a D e 1 r i n elnevezésű acetálgyantával vonták be, s ez akkor is megvédi használóját az áramütéstől, ha az alapszigetelésben rövidzárlat keletkeznék. A Delrin azt is megakadályozza — kiváló hőszigetelése révén —. hogy a fúrógép nyáron túlságosan felmelegedjék, télen pedig lehűljön. (ÉTI) •A- A Monsanti Chemical Ltd „Pyroelór“ nevű folyadékának szigetelő tulajdonsága vetekszik az olajéval, nem ég, nem mérgező és robbanásbiztos. További előnye, hogy kedvező tulajdonságait sokkal tovább megtartja, mint a transzformátorolaj, ezért a Pyroclorral feltöltött transzformátorok karbantartása is egyszerűbb. Az angol South Wales Switchgear Ltd által gyártott, hermetikusan le-Rekultivációnál nélkülözhetetlen eketest A B—175-ös jelzésű függesztett rekultivációs ekét az NDK-ban gyártják. Köztársaságunkba és a többi szocialista államba a KGST keretén belül szállítják. Az eketest előnye az, hogy masszívsága folytán nagyon alkalmas olyan területek rigolírozására, amelyeket be akarunk kapcsolni szántóföldi művelésre, továbbá faiskolák és szőlők telepítésére szánt talajok rekultiválására is jól hasznosítható. Ezért szükséges, hogy a meliorációs munkákat végző üzemek ilyen eketesttel rendelkezzenek. Hidraulikus berendezés lehetővé teszi, hogy a traktoros könnyűszerrel kezelhesse. Szűztalajok feltörésekor — egyenes talajokról van szó — az előhántóekét tányéros előhántóval helyettesíthetjük. Az előhántó elé szerelt erős késcsoroszlya megvédi az előhántót és a főekét minden szilárd tárgytól s ezáltal megsérülésük teHesen kizárt. TECHNIKAI ADATOK: Munkamélység....................70 cm-ig Munkaszélesség .... 50 cm-ig raknak derékaljként, amelyen kényelmesen alszanak. Az orangutánok és csimpánzok rendszerint fatetőkön készítik ágyaikat. A gorilláktól eltérően egyszemélyes ágyakat készítenek. Az orangután kiválaszt egy olyan szétágazást, amelyet sűrű lombozat vesz körül. Lombos ágakat tör le és ezeket az elágazásba préseli. A gorillákhoz hasonlóan a kényelemre is ügyel és gondosan kifelé fordítja a törött végeket. Az elkészült ágy mintegy másfél méter átmérőjű és vízszintes felületű. Sok alvó állat olyan hangokat hallat és olyan mozdulatokat tesz, amelyek arra utalnak, hogy álmodnak, és álmuk nem mindig kellemes. Az elefántok például alvás közben sokszor hangosan trombitálnak. A rovaroknak is szükségük van pihenésre, de az, mit a rovaroknál alvásnak nevezünk, valószínűleg inkább hasonlít az alvajáró állapothoz. Ha egy szunyókáló pillangót leszednek a fűszálról és a levegőbe dobják az mereven, kifeszített szárnyakkal siklórepülést végez. Ha valamit megérint, automatikusan belékapaszkodik. A sokféle darázsfaj más és másféle módon alszik. Egyesek fürtökbe öszszetömörülve, mások egy virágkelyhet vagy egy levelet választva, egyedül. ASlTÓ HANGYA Még a szorgos hangyák is alszanak. Sir Julian Huxley, a neves angol biológus így számol be némely hangyafaj alvási szokásairól: „A talajon ágyként kiválasztanak egy mélyedést és ebben szorosan testükhöz húzott lábukkal, lefekszenek.“ „Amikor (valami három óráig tartó pihenés után) felébrednek, úgy viselkednek, hogy viselkedésük meglepő módon hasonlít a mi büszke emberi viselkedésünkhöz.“ „Teljes hosszukban kinyújtózkodnak, azután többször megrázzák fejüket és hat lábukat. Rágóikat úgy tátják szét, hogy ez feltűnő módon emlékeztet az ásításra.“ Dr. Kocsis Ferenc Erre a kérdésre az a válasz, hogy nagyon különböző módon. Az biztos, hogy pihenésre, alvásra minden állatnak szüksége van, de ezt az igényüket néha egészen furcsa módon elégítik ki. ÁGON, VIZEN ALVÖ MADARAK Az ágon ülő madaraknak, például lábukon kell aludniuk. Csodálkoztunk-e valaha azon, hogy miért nem esnek le az ülörúdról? Erre az a válasz, hogy nem tudnak leesni. A madár lábujjait mozgató húrokhoz egy hosszú in csatlakozik. Az ín, amely csaknem ugyanolyan hosszú, mint a madár lábszára, egy nagy combizomhoz kapcsolódik. Amikor a madár ágon ül, térde és bokája behajlik és megfeszíti az int. Az ín összehúzza a lábujjakat és a madarakat ténylegesen az ághoz rögzíti. Ez a berendezés annyira hatékony, hogy gyakran találtak alvás közben kimúlt madarakat úgy, hogy egyenesen ültek, ujjaikkal erősen markolva az ágat. Eredeti módon alszik a délamerikai denevérpapagály. Ez. egyik lábával a fenti módon az ágban megkapaszkodva, fejjel lefelé csüng. Némely sarlósfecskék pedig az együttlétben lelik kedvüket: összekapaszkodva egy gomolyagban alszanak. Sok vízi madár a víz felszínén úszva alszik. Kacsák és hattyúk jégbe fagytak már egy-egy hirtelen beállt hideghullám hatására, amely alvás közben lepte meg őket. Néhány emlősállat is képes a vízen aludni. Lockley angol tudós barnafókákat figyelt meg ilyen helyzetben. Ezek alvás közben a víz mélyére süllyedtek, s időről időre féláiomban felbukkantak a víz felszínére és ilyenkor mély lélegzetet vettek. KÉNYELEMSZERETŐ MAJMOK Csak a magasabbrendű majmok keresik az emberi értelemben vett kényeimet, azok sok időt fordítanak a fekhely elkészítésére. A gorillák fiatal faágakat hajlítanak össze és ruganyos felületté fonják azokat. Erre botokat és faleveleket Az eketest hossza . . . fim Az eketest szélessége . . 2,25 m Az eketest magassága . 2 m Az eketest összsúlya . 1400 kg Szükséges vonóerő 60—80 lóerő Megjegyzendő, hogy az eketest használatához hidraulikával ellátott lánctalpas traktorok szükségesek. A mellékelt képe n is látható, hogy a B—175-ös rekultivációs eke kerekei gumiabroncsokkal vannak ellátva. Üzembehelyezése és kiemelése a vezetőfülkéből hidraulika útján történik. —hai— Hogyan alszanak az állatok ? zárt transzformátor teljesen tűzbiztos. (Üjltők Lapja, Bp.] tV Dnyepropetrovszkban új cukorrépabetakarftő kombájnt gyártanak amely a legkülönbözőbb éghajlati é! talajviszonyok mellett alkalmazható Az új gép egyesíti magában a ké leghasználatosabb kombájntipus tulajdonságait és szabályozható szerkezetekkel van ellátva, amelyeket : helyi adottságoknak megfelelően ; kombájnos maga állít be. (FDN; A Német Szövetségi Köztársaságban nemrégiben érdekes csőhajlítt gépet hoztak forgalomba. Előnye többek között a munkafolyamat áttekinthetősége, valamint az, hogy duplán biztosított, egyenes dugattyú vezetése megakadályozza a dugattyi elhajlását. A szükséges hajlítóerő nagyteljesítményű hidraulikus berendezés biztosítja. (Industrie-Anzeiger, Essen] „Holdkóros“ növények Eddig azt tartották, hogy a növé! nyék napfényben mindig szénsavat nyelnek el és oxigént bocsátanak ki.- Az ukrán tudósok azonban felfedez. ték, hogy a cukorrépa levelei is bocsátanak ki szénsavgázt. Grúz kutatók pedig olyan növényeket találtak, amelyek levelei hidrogént választanak . ki. Kiderült, hogy még a holdfénynek is van hatása a fotoszintézisre. Az Asztrahán Védett Területen megálla- I pították a kutatók, hogy a vízinövények holdfényben is folytatják a fotoszintézist, bár 10—15-szörte lassabban, mint napfényben. Mi több, az . ilyen „holdkóros vízinövények“ fejlő- i dése és szaporodása a holdtól függ, és egybeesik a hold fázisaival. . (Znanyije i Sila) Metionln tojótakarmányhoz A tojó protein szükségletének meghatározásakor Titus, amerikai tudós 1 úgy találta, hogy szója-kukoricás dié- 1 tában a metionint az állatok nem tud- 1 ják eléggé hasznosítani, és a régebbi . kísérletekben az adagolt metionin i sem mutat pozitív hatást. Későbbi kutatási eredményekre támaszkodva ■ Harms és társai a protein csökkentésével adagoltak metionint anélkül, . hogy a takarmány minősége romlana. I Három évig tartó kísérletükhöz 95 ; százalékos tisztaságú metionin készít■ ményeket használtak. A tudósok arra a következtetésre jutottak, hogy a kukorica-szója keverékben a metionin fudományos érdekességek*Tudománvos érdekességek mértékadó amínosav. Kiegészítő adagolása három kísérlet közül kettőben javította a termelékenységet és a takarmány hasznosulását. A metionin kiegészítés hatásossága a takarmány energiatartalmától függ. (Poultry Science) Újfajta műtrágya Kirgiz tudósok újfajta műtrágyát állítottak elő, amely 80 % humuszsavat, 10 % szuperfoszfátot és 10 % ammoniákos vizet tartalmaz. Megállapították, hogy az új műtrágya 8—12 nappal meggyorsítja a zöldségfélék fejlődését, ami lehetőséget nyújt arra, hogy a Tian-san hegységben több mint 2000 méter tengerszint fölötti magasságban, az örök hó szomszédságában paradicsomot termesszenek. (FDN) A kőolaj-protein? Nigériában előrehaladott stádiumban vannak olyanirányú kísérletek, hogy állatokat kőolajból származó proteinnel etessenek. A kőolaj-protein keményítőhöz hasonló anyag, amelynek valószínűleg igen nagy jelentősége lesz az állatok etetésében. Ezt a felfedezést Franciaországban tették, s egyelőre ott állítják elő a gyakorlati kísérletekhez szükséges kőolaj-proteint. A nigériai kísérleti állomás részére Port Harcourt közelében rövidesen felépül a saját protein-termelő mű. (Österreichischer Volkswirt) 1964. május 20. o o < u '< z <£ sz 111 Ü ui > >z «tu > •o z A gyomirtásban nagy szerepük van a hormonbázisú vegyületeknek. Napjainkban az auxin-hatású készítményeknek már egész sorát használják a növényvédelemben, amelyek megfelelő adagolásban az előírt kultúrákban szelektív hatást fejtenek ki. Túl adagolva természetes, hogy a kultúrnövényekre is mérgezőieg hatnak. Kisebb adagok hatására azonban az érzékeny növények osztódó szöveteiben (tehát azokban a gyomnövényekben, amelyekre hatnak ezek a készítmények), fokozott működés indul meg. Az erőteljes sejtosztódás torz növekedéseket és csavarodásokat okoz, s minthogy az osztódó szöveteket borító kéreg és az egyéb szövetek nem tudják a fokozott növekedést követni, felrepednek. Később az egész növény hervadási tünetek mellett elpusztul. A legtöbb szelektív hormonbázisú gyomirtószer könnyen behatol a növényi szövetekbe. Főleg a leveleken és más zöld részeken át szívódik fel, valamint a gyökereken keresztül fejt ki mérgező hatást egynémely vegyszer. A szelektivitás kérdésénél azonban felvetődik a növények alaktani és bonctani alkata, mint befolyásoló tényező. A gabonafélék érzékeny osztódó szövetei, mint az közismert — mélyen és védetten fekszenek — így a felszívódó hormonszerek nem jutnak el kellő mennyiségben hozzájuk. Más egyszikűek, mint például a hagymafélék éppen azért károsodnak könnyen, mert osztódó szöveteik kevésbé védettek. A mondottakon kívül a szelektivitás összefügg még a növények külső megjelenésével és alkatával. A gabonafélék és általában a kevésbé érzékeny növények levelei keskenyek, kisfelületűek. Viaszréteg képződik rajtuk, ugyanakkor a szártengelytől hegyes szögben állnak el. A rájuk permetezett folyadék cseppjei egy bizonyos nagyságon alul megtapadni nem tudnak, leperegnek. Ezzel szemben a széles levelű (kétszikű) gyomnövények levelei általában szélesek, nagy felületet adnak, a szárhoz viszonyítva derék- vagy tompaszögben állanak el. A levelek felszíne érdes, viaszrétegük nincsen, vagyis jól nedvesíthetők. Rajtuk a vízcseppek nemcsak megtapadnak, hanem szétterülve összefüggő, filmszerű réteget képeznek, amelyből néhány őrá alatt a hatóanyag könnyen felszívódhat a sejtekbe. Azonban arra is rá kell mutatnunk, hogy bizonyos életszakaszaikban az egyszikű növények érzékenyek a hormonbázisú vegyületekre. A gabonafélék esetében az első érzékeny szakasz a jarovizáciős periódusban van, tehát a csíranövénytől a három-öt leveles állapotig tart. Ez a kalász differenciálódásának ideje. A második érzékeny szakasz a szárbaszökkenés után kezdődik, amikor a virágrészek alakulnak ki. így az első szakaszban a permetezéssel főként kalásztorzulásokat, a másodikban pedig sterilitásokat idézhetünk elő. A gabonafélék és a pázsitfüvek teljes bokrosodás idején, illetve a szárbaindulás kezdetén, minthogy növekedésük viszonylag mérsékelt, a legkevésbé érzékenyek. A gyakorlatban tehát ezt az időszakot kell kihasználni a vegyszeres gyomirtás végrehajtására. A gabonafélék ilyenkor 15—25 cm fejlettségüek, tehát öt valódileveles állapotuktól a kalászhányás idejéig terjedő időszakról van szó, míg a szárbaindulás életszakaszában vannak, általában tehát virágzásuk előtt, amikor növekedésük és anyagcseréjük fokozott, illetve a gyomirtószerekkel szemben érzékenyek. Szükséges még megjegyeznünk, hogy a hormonbázisú szerek hatékonyságát a külső tényezők is befolyásolják. A gyomirtó permetezés hatásossága a növényfejlődés optimális hőmérsékletéig párhuzamosan fokozódik a hőmérséklet növekedésével. A 16—18 Celsius fok alatti hőmérséklet gátolja a szerek kibontakozását, ugyanúgy, mint ahogy gátlólag hat a 25 C fokon felüli hőmérséklet is. Minthogy az asszimiláijjós tápanyagvezetéssel jut el a hatóanyag a növény szerveihez, ezért a fényhatás is igen számottevő. A napos időben végzett permetezések mindig hatékonyabbak, mint a borús időben végrehajtott kezelések. A csapadékos idő pedig a permetlé lemosásával okoz zavart, de szerepet játszhat amiatt is, hogy a növényi sejtek megnövekedett belső nyomása révén gátolja a hatóanyag behatolását. A talajviszonyok különösen a vetés előtti kezelések esetén jönnek számításba. A vizet könnyen áteresztő homoktalajokon a gyökerek érzékenysége miatt helyes csökkentett töménységet alkalmazni. A talajban élő baktériumokra és egyéb véglényekre nem hatnak károsítóan, mert e vegyületeket bizonyos parányi szervezetek viszonylag könnyen lebontják. (jSZK)
