Szabad Földműves, 1964. január-július (15. évfolyam, 1-53. szám)
1964-05-16 / 40. szám
Bratislava, 1964. május 16. Ära 40 fillér XIV. évfolyam, 40. szám. Lapunk tartalmából: Algéria a szocializmus útján..............................2. old. Növényvédelmi tanácsadó...................................4. old. Öntözési problémák a Csallóközben ... 5. old. Méhészet ............................................................5. old. Javaslatok a nemzeti bizottságoknak ... 6. old. Rádió és televízió műsor ....... 8. old. BEN BELLA elutazott hazánkból % Az algériai elnök május 12-én prágai tartózkodása után kíséretével Szlovákiába tett látogatást. Bratislavában többezer főnyi lelkes tömeg fogadta vendégünket. Az SZNT épületében Michal C h u d í k miniszter meleghangú szavakkal köszöntötte Szlovákia dolgozói nevében és hangsúlyozta, hogy hazánkban Algéria népe nagy népszerűségnek örvend, amely már akkor alakult ki, amikor ez a nép fegyvert fogott nemzeti függetlensege kivívásáért. Ben Bella rövid beszédben köszönte meg a meleg fogadtatást. Szlovákiában tett látogatása során Ben Bella elnök nagy érdeklődéssel tekintette meg a hidasi EFSZ gazdaságát és szívélyesen elbeszélgetett a falu dolgozóival. Foto. Miro Vojtek) Ami a szívén, a száján is Vendégünk megtekintette a Slovnaft üzemet, majd kíséretével kiutazott a közeli Hidas községbe, ahol az ottani EFSZ gazdasági eredményeivel ismerkedett meg. Még aznap este visszatért Prágába. Algériai vendégünk másnap Antonin Novotny köztársasági elnökünkkel Lidicére látogatott, délután pedig, megtekintette Prágában a CKD üzemét, ahol Novotny elvtárs tartott szívélyes hangú beszédet. Hangsúlyozta, hogy a csehszlovák és az algériai nép kapcsolatai a munkásosztály forradalmi mozgalmán, politikai, szociális jogaikért és a nemzet szabadságáért vívott harcán alapulnak. Saját tapasztalataink vezetnek arra bennünket, hogy rokonszenvvel és aktív szolidaritással támogassuk minden nemzet erőfeszítését a gyarmatosító bilincsek szétzúzására, szabadságjogaik felújítására. Népünk nagy figyelemmel kísérte Algéria hősi harcát és magától értetődő nemzetközi kötelességének tartotta, hogy a szabadságáért harcoló algériai népnek megadjon minden szükséges politikai és anyagi támogatást. Algéria népének és hadseregének sokéves harca, mely csaknem másfél millió emberéletet követelt, végül meghozta a győzelmet. Az új Algériai Demokratikus és Népi Köztársaság a Nemzeti Felszabadulási Front vezetésével és tripoliszi programjának megvalósítása folyamán már jelentős előretörést ért el. Algéria népe országának igazi urává válik. Megtette az első lépéseket a volt gyarmati uralom káros következményeinek leküzdésére, erélyesen szembeszáll a neokolonializmus minden törekvései ellen. Nemzeti függetlensége kivívása után ez a nép arra a felismerésre jutott, hogy a szabadságot egyedül a szocialista út biztosíthatja számára. Ahmed Ben Bella válaszában mindenekelőtt meleg hangon köszönte meg a szívélyes fogadtatást, majd meggyőződésének adott kifejezést, hogy Algéria határozott léptekkel indult el a szocializmus útján. Algériában másfél millió ember esett el, többszázezerre tehető az özvegyek és árvák száma, 8000 falu puszult el. Függetlenségünk elnyerése után — mondta az algériai elnök — elvettük a földet a nagybirtokosoktól és a parasztoknak adtuk, a gyárakat és a vállalatokat pedig a dolgozóknak. Felszabadulásunk óta magunk irányítjuk egész népgazdaságunkat. Szeretném még megemlíteni — hangsúlyozta Ben Bella —, hogy Algéria az egyetlen afrikai ország, ahol sikerült megszüntetni a koldulást. Befejező szavaival Ben Bella ígéretet tett, hogy népe hű marad az országaink közötti barátsághoz. Csütörtökön reggel Ben Bella elutazott hazánkból. A prágai repülőtéren Antonín Novotny elvtárs, valamint pártunk és kormány több más vezető képviselője búcsúztatta az algériai államfőt és kíséretét. Ben Bella Prágából az Egyesült Arab Köztársaságba utazott, ahol az asszuáni gát első szakaszának befejezése alkalmából rendezett ünnepségen találkozik Hruscsov elvtárssal, Naszszer elnökkel és más hivatalos személyekkel. „Apám is így csinálta, miért csinálnám én másképp.“ Apáról fiúra maradt hagyatékul a maradi gazdálkodás, a munka látástól vakulásig; s mégis tengódés, nyomorgás. Mindig voltak a fiatalok között olyanok is, akik szükkörúnek látták a hagyományos gazdálkodást és többet akartak kicsikarni a mindent adó földből. Józan paraszti ésszel érezték, hogy a gazdálkodásban a föld, a növényzet mélyebb ismeretében van a siker kulcsa. Ezért többen szakkönyvet vettek a kezükbe, avagy iskolapadba ültek, s megtanulták, hogyan kell többet termelni, nagyobb darab kenyeret biztosítani a családnak. Retkes Lajos, a jó fejű, jóformán nincstelen családból származó legényke, ^zintén az utóbbi utat választotta és Kecskeméten elvégezte a kertészeti iskolát. Az ott tanultakat eleinte bérelt földeken, majd közel másfél évtizeden a búcsi szövetkezetben gyümölcsözted. Jó néhány évig, mint főkönyvelő a szövetkezet erőssége volt, három éve pedig mint elnök hasznosítja tudását, s a gyakorlatban szerzett óriási tapasztalatát. Kinézésre megnyerő arcú, tagbaszakadt férfi, az élet delén lévő elnök. Egyénisége, jelleme az arcára van írva, s arról győz meg, hogy olyan ember, aki inkább segít, kér, meggyőz, mint az asztalt döngesse. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy megalkuszik a hibákkal. Sőt, ellenkezőleg. Kérlelhetetlenül harcol lefelé, felfelé, a többért, a jobbért. Legutóbb egy értekezleten találkoztunk vele. Felszólalásában több mindent mondott, ami elgondolkoztató. Ügy véli túl sokat foglalkozunk a mezőgazdaság múltjával Szerinte az új út keresésével kellene többet törődni. De a cél örök emlegetése helyett inkább az eszközzel, amivel elérhető, a hogyannal. Az utóbbi időben túl sok a kapkodás. Alaposabb kísérletezés nélkül vezetnek be újabb módszereket, amelyek sokszor jelentős károkat okoznak. Egyesek úgy képzelik, hogy a mezőgazdasági termelést máról holnapra meg lehet változtatni az objektív nehézségek figyelembevétele nélkül. A gépek javításában és alkatrészek beszerzésében évek óta nincs rendszer. Feltétlenül szükséges lenne központi javítóműhelyek létesítése. Jelenleg minden szövetkezetből szaladgál valaki alkatrészekért, holott a központi műhelyekben hat-hét szövetkezet részére egy ember is elvégezhetné ezt a munkát. £s akkor nem hevernének az egyes szövetkezetek raktárjaiban olyan alkatrészek, amelyek másutt keresettek. Az ifjúság megnyerésével kapcsolatban az a véleménye, hogy ne csak jó szakembereket képezzenek technikumaink. Hiába teremtett szövetkezetünk kulturális-, sport- és más lehetőségeket a fiatalok számára, ha az iskolákban keveset törődnek a szakma szeretetére való neveléssel. Enélkül hasonló választ kaphatnak a technikumot elvégzett fiataloktól, mint ők: „Hol szeretnél dolgozni? — fogadta az egyik technikumot végzett legényt. — Pilótának megyek — hangzott az elképesztő válasz.“ Öva figyelmezteti azokat is, akik a szerves trágyát műtrágyával akarják pótolni, a vegyszeres gyomirtásnál sem találja eléggé gyorsüteműnek, meggyőzőnek a kísérletet. Ezért kételyei vannak, nem okoznak-e jelentős kárt a talajbaktériumokban. Ő, és sokan mások azt várják a mezőgazdaság tudományos dolgozóitól, a sajtótól, hogy a hogyanra adjanak választ, arról írjanak sokkal többet az eddiginél. Talán egy kicsit furcsa, hogy egy felszólaláson keresztül igyekszem bemutatni a búcsi szövetkezet elnökét. Annak igazolására tettem, hogy nem véletlen Retkes elvtársnak, a jó szervezőnek a szókimondó szakembernek a Szlovák Nemzeti Tanácsba való jelölése. S ha nemsokára majd a választók bizalmát élvezi, a gazdag tapasztalatait ott tolmácsolja bátran, ügyszerető szavakkal, ahol sokat tehetnek a mezőgazdaság fellendítéséért. TÖTH DEZSŐ A szőlőtermesztés fejlesztése érdekében Új talajjavítási társulás Nagykürtösön (losonci járás) Vinohrad néven talajjavító társulás alakult a járás szőlőterületeinek megjavítására és felújítására. Fő feladata lesz a losonci járásban, de főleg a kékkői körzetben a szőlőtermesztés fejlesztésének elősegítése és a szőlészet kiszélesítése. Ugyanis még sok az olyan földterület, amely e téren nincs kihasználva, noha ezek a területek szőlőtermesztésre igen alkalmasak. Az új talajjavítási társulás már meg is kezdte működését. Hatáskörébe jelenleg 35 EFSZ és 2 állami gazdaság tartozik. Munkatervük szerint még ebben az évben mintegy 105 hektárral bővítik a szőlőterületet. így például Sirakon 6 hektáron teljesen új szőlészetet létesítenek, a szövetkezet régi szőlészetét pedig felújítják. A sirakiak, már ősszel előkészítették az új telepítés talaját. Főleg Zöld rizling, Leányka, Burgundi oltványokat ültetnek. Őváron is hasonló * a helyzet. Ott is jó bor termett, s most szőlőterületüket újabb 5 hektárral bővítik. Két szövetkezeten kívül egyebütt is folyik az utóbbi években erősen elhanyagolt szőlészetek felújítása, kiszélesítése és új szőlőterületek betelepítése. így az inámi EFSZ az idén már 20 hektáron teljesen új szőlészetet létesít a terbegeci határ közelében. Itt is a talajjavító társulással karöltve szé. pen halad a nemes oltványok ültetése. Ezen a területen három év múltával már szüretelnek. Inámon a tervek szerint 1970-ig összesen 70 hektáron telepítenek szőlőt. Sólyom László (Losonc) Retkes Lajos Igazságosan szeretnék Ritkán látni annyi kapáló embert egyszerre a határban, mint Méhiben. Vagy hetven derék hajlong, mind sietnek, hogy minél előbb kiegyeljék a nagy tábla cukorrépát. Vajon mi okból térhettek el a szokásos, bevált módszertől a cukorrépaföld szétosztásakor? Mindössze azért, mert a vezetőség igazságot szeretne tenni. Ugyanis a hatalmas tábla egyik részében sűrű vadzab lepte el a soroló cukorrépát. Mivel nem mindegy tiszta földön, avagy gazosban dolgozni, igy a nagy család együtt végzi el az egyelést, aztán mérik szét és teszik anyagilag érdekeltté az egyes szövetkezeti dolgozókat. Ahol jó a munkaerkölcs és a kereseti lehetőség, mint azt Méhiben tapasztaltuk, ott a lányok, asszonyok, nagymamák, mindent félretéve részt vesznek a fontos munkában. Azt állítják, hogy sokkal gyorsabban telik az idő és vidámabb a hangulat, s talán jobban is haladnak, mint amikor kimért parcellákon kiüön-külön dolgoztak. A szocialista mezőgazdaságért! A MEZŐGAZDASÁGI DOLGOZÓK LAPJA
