Szabad Földműves, 1964. január-július (15. évfolyam, 1-53. szám)

1964-05-13 / 39. szám

A szudánifü termesztésének tapasztalatai A szudánifü termesztése nyári zöldtakarmányozás céljából (tgyre terjed. Dél-Szlovákia melegebb fekvésű, szárazságra haj­­pmos éghajlatú járásaiban már csaknem általánosan termesz­tik. Elterjedését nagyban segíti az, hogy bírja a nyári forró­­ságot, szárazságtűrő, bőtermő, magas á fehérjetartalma, vala­rint ideális a keményítő-fehérje aránya a tejelő tehenek és növendékálíatok szempontjából. A szudánifü egyes helyeken 150—200 mázsa zöldtömeget nyújt, másutt 600—700 mázsás termést is elérnek belőle hek­táronként, ami a tápanyagellá­tástól és az alkalmazott ter­jesztés-technikától függ. A Sósszigeti Növénynemesítő Állomáson végzett kísérleteink tükrében szeretnénk bemutatni a termést alakító legfontosabb tényezőket. Tápanyagellátás A szudánifü sok fehérjét ter­mel. Bugahányás kezdetéig át­lagosan a zöldanyag 2 %-ával Számolhatunk. Ez a mennyiség 500 mázsás hektárhozam esetén 10 mázsa fehérjének felel meg hektáronként. Ennek a nagy fe­hérjemennyiségnek az előállí­tásához sok nitrogén szükséges a növény számára. Ebből kifo­lyólag a szudánifü talán a leg­­nitrogénigényesebb növényünk. A nitrogént nagyon jól ki tudja használni. Míg a szorosabb ér­telemben vett gabonaneműek a nitrogén trágyának csak 30— 40 %-át tudják felvenni, addig a szudáni fű akár 70 százalékát Is. Nagy termés esetén becsü­letesen kimeríti a talaj nitro­gén készletét, ezért sütötték rá a talajzsarolő bélyegét. Pedig egy kilogramm szárazanyag elő­állításához nem igényel több tápanyagot, sőt a vízből még kevesebb szükséges számára, punt a kukoricának. Bár a ta­lajból felveszi az összes mozgó­sítható nitrogént, azonban azt nagy fehérjetermésével vissza is adja. A talajzsarolás szudáni­fü esetében tehát főleg a nitro­gén- és a vízfogyasztásra vo­natkozik. Ha szudánifűből magas hoza­mokat akarunk elérni a talaj­zsarolás elkerülésével, akkor elégséges nitrogénellátást kell részére biztosítanunk. Az 1958-tól 1960-ig végzett trágyázási kísérleteink azt mutatták, hogy egy mázsa nitrogén műtrágya a talaj- és éghajlati (csapa­dék-, fény meleg-) viszonyok­tól függően 30—80 mázsa zöld­terméssel emeli a hektárhoza­­mot. Ezt ügy kell érteni, hogy pl. ha talajunk természetes ter­mőerejéből a főnövénynek ve­tett szudánifü két kaszálással 300 mázsát teremne, akkor a további nitrogén műtrágya min­den mázsája fokozza a termést a már említett mennyiséggel hektáronként. Elégséges nitro­gén trágyázás esetén emelkedik a zöldtakarmány fehérjetartal­ma is (közepesen 0,3 %-kal). Zöldtakarmány termesztés ese­tén az eddigi tapasztalatok alap­ján a 3:1:2 N : P : K táp­anyagarányt javasoljuk. A szu­­dánifű bőségesen meghálálja még az 5—6 mázsás nitrogén műtrágyát, vagy az ennek meg­felelő mennyiségű trágyalevet is. Vetőmagmennyiség Az 1954-től 1957-ig végzett termesztés-technikai kísérle­teink eredményei meggyőzően azt mutatták, hogy a májusi vetések során a hektáronkénti 15 kg-os vetőmagmennyiségtől felfele 50 kg-ig minden 5 kg-os vetőmag emelés 5 % termés­­növekedést jelent zöfolanyagban. A június második felében tör­ténő vetés során ez az említett 5 kg-os vetőmag emelés már 7—10 % termésemelkedést je­lent. Közepes termés esetén 5 % termésnövekedés 15—20 q zöldtakarmánynak felel meg. Sortávolság A vetési sortávolság szintén nagy mértékben befolyásolhatja a termés mennyiségét. Példának felhozzuk az 1953-től 1956-ig végzett kísérletek eredményeit, két vetési időszakban: kaszálás terméshozamában lé­nyegesen felülmúlták a nagyon korai vetések sínylődő, esetleg begyomosodott állományát. Termesztése keverékekben A nyári zöltakarmányozásra vidékünkön legáltalánosabban használt, nagy tömeget termő kukoricacsalamádé nagyon sze­gény fehérjékben. Keményítő­értéke magas, 12—14 kg körül mozog, viszont az emészthető fehérjetartalma nagyon ala­csony: 0,5—0,8 %, az arány: 16 :1-hez. Akár a tejtermelés, akár a növekedés, illetőleg a hústermelés tápanyagszükségle­tét nézzük, a kukoricacsalamá­dé mindenképpen fehérjepót­lásra szorul. Fehérje pótlására leginkább a borsóféléket, a ló­babot és a szóját próbálták ki, melyeket a kukoricával keverék formájában termesztettek. Ezek a keverékek még általánosan nem terjedtek el. Többnyire azért (különösen szárazabb vi­dékeken), mert nem egyformán bírták a szárazságot, eltérő volt keveréknövényeink fejlődési rí§, musa, a pillangósok keverélj arányától függően alacsonyabb lett a termés, továbbá állandó vetőmaghiány állt fenn és dr|£ ga volt a vetőmag. Csalamádé—szudánifü Hároméves kísérletek alapján (1961—1963) úgy tűnik, hogy $ kukoricacsalamádé eddigi legf gyakorlatibb fehérjenövá* 1 ő komponense a szudánifü. A szudánifűnek, mint fehér* jegazdagító partnernövényneR egyedül csak azt lehet felróni, hogy nem nitrogéngyűjtő. Leg* fontosabb előnyei a követk'é* zők: együtt fejlődik a kukori* cával, jól bokrosodik, tehát hé­zagkitöltő, vele azonos igényű termesztésekor alkalmazható a vegyszeres gyomirtás, a szudá­­nifű újrasarjadása második, esetleg harmadik kaszálást tgsá lehetővé, ami nemcsak mennyi­ségben, de minőségben, illető­leg tápanyagokban is nagyobb termést jelent. Három év átlagában (1961— 1963) a következő termésered­ményeket kaptuk: Tartalom tápanyagban Termény *JTMes ^ Kern. Em. ________________________ k9 0/0 g/ha q/ha Kukorica^ csalamádé 403,— 13,— 0,8 52,— 3,4 Kukorica + szu­­dánifű keveréke I. kaszálás_______299,— 11,— 1,6 36,— 4,8 a keverék nsc;7tprmps;p 503 — 09. — fl ß Keverékben Keményítő- Emészthető a szudánifü______ érték kg fehérje %__________Arány Kaszálása előtt 11,— 1,6 7:1 Kaszálása idején 12,— 1,3 9:1 Virágzása kezdetén 15,—_________hl______________11 :1 Sortávolság_________12,5 cm_____25 cm___________57,5 cm Vetés: 465 q/ha 391q/ha május 20-án 476 q/ha 290 q/ha 228 q/ha június 25-én________508 q/ha________________________zöldanyag Minél kedvezőbbek a termesz, tés feltételei, annál jobb ered­ményt kapunk a sűrűbb sortá­­volságű vetéssel. Vetési idő Viszonyaink között a több­éves termesztés-technikai kí­sérletek eredményei mutatják, hogy legjobb a szudánifüvet má­jus 15-e táján vetni. A mele­gebb homok- vagy kavicsos ta­lajokon, lehet 8—10 nappal ko­rábban, viszont a hidegebb, kö­tött talajú táblákon csak má­jus 20-a és 25-e között. A ve­tési időre vonatkozó kísérletek eredményei 3 év átlagában a következők: Tehát ne hagyjuk a keveréket elvénülni. Igaz, hogy idejében végzett kaszálással mennyiség­ben valamivel kisebb termést kapunk, de ez bőségesen visz­­szatérül a jobb takarmányér­tékkel és a szudánifü újrasar­­jadzásával, illetőleg a második kaszálásával. A kukorica—szu­­dánifű keveréket legjobb két menetben vetni, mégpedig elő­ször a kukoricát 6—8 centimé­ter mélyre, utána a szudánifü­vet sekélyebben, 2—3 cm-re. Vethetjük a két terményt 20-^ 20 cm-es sortávolságban egy­másra keresztsorosan, vagy á kukoricát 40 cm-es sortávra éá a kikelés után a kukoricasorok közé 2 sorban a szudánifüvet. Silókukorica—szudánifü Ezt a termesztési módot a mihályfai (dunaszerdahelyi já,^ rás) szövetkezetben gondolták A vetés ideje: Zöldanyag q/ha: V. 1. V. 10. V. 20. V. 30 VI. 10. VI. 20. VII. 10. 456,— 471,— 464,— 419,— 354,— 312,— 189,— Az utolsó, 10 év tapasztalata vényzet megsárgul, sínylődik, szerint a szudánifü vetési ide- Többször megtörtént, hogy a jét nem érdemes május 10-e elé későbbi vetések (május köze­­hozni, mert esetleges hidegebb pén) sokkal gyorsabban és erő­­időjárás alkalmával a kikelt nö- teljesebben fejlődtek és az első HELYREIGAZÍTÁS Lapunk május 6-án megjelent szá­mának szakmellékletében — a Nagy­üzemi technológia alkalmazása a cu­korrépa termesztésében című cikkben helytelen megállapítás történt. Ugyan­is nem a nagyidai EFSZ, hanem a Nagyidai Állami Gazdaság vetette el cukorrépájának jelentékeny részét, vagyis 145 hektárból 110 hektárt, szegmentált (egymagvú) gomolyból. Ami a kukorica szudánifü ta karmányértékét, tápanyagtar talmát illeti, az erősen ingadc zik a szudánifü mennyisége É fejlődési stádiuma szerint. Leg megfelelőbb, ha a két nővén súlyaránya 1 :1-hez. Ezt úg érhetjük el, ha kukoricából maanaqysáatól füaaően 50—6 kg-ot, a szudánifűből pedig 30 kg-ot vetünk. Az olyan keverékben, amely­ben a két növény aránya 1 :1« hez, a szudánifü fejlettségének stádiuma szerint megközelítőleg a következő takarmányértékkel számolhatunk:

Next

/
Thumbnails
Contents