Szabad Földműves, 1964. január-július (15. évfolyam, 1-53. szám)
1964-05-13 / 39. szám
A szudánifü termesztésének tapasztalatai A szudánifü termesztése nyári zöldtakarmányozás céljából (tgyre terjed. Dél-Szlovákia melegebb fekvésű, szárazságra hajpmos éghajlatú járásaiban már csaknem általánosan termesztik. Elterjedését nagyban segíti az, hogy bírja a nyári forróságot, szárazságtűrő, bőtermő, magas á fehérjetartalma, valarint ideális a keményítő-fehérje aránya a tejelő tehenek és növendékálíatok szempontjából. A szudánifü egyes helyeken 150—200 mázsa zöldtömeget nyújt, másutt 600—700 mázsás termést is elérnek belőle hektáronként, ami a tápanyagellátástól és az alkalmazott terjesztés-technikától függ. A Sósszigeti Növénynemesítő Állomáson végzett kísérleteink tükrében szeretnénk bemutatni a termést alakító legfontosabb tényezőket. Tápanyagellátás A szudánifü sok fehérjét termel. Bugahányás kezdetéig átlagosan a zöldanyag 2 %-ával Számolhatunk. Ez a mennyiség 500 mázsás hektárhozam esetén 10 mázsa fehérjének felel meg hektáronként. Ennek a nagy fehérjemennyiségnek az előállításához sok nitrogén szükséges a növény számára. Ebből kifolyólag a szudánifü talán a legnitrogénigényesebb növényünk. A nitrogént nagyon jól ki tudja használni. Míg a szorosabb értelemben vett gabonaneműek a nitrogén trágyának csak 30— 40 %-át tudják felvenni, addig a szudáni fű akár 70 százalékát Is. Nagy termés esetén becsületesen kimeríti a talaj nitrogén készletét, ezért sütötték rá a talajzsarolő bélyegét. Pedig egy kilogramm szárazanyag előállításához nem igényel több tápanyagot, sőt a vízből még kevesebb szükséges számára, punt a kukoricának. Bár a talajból felveszi az összes mozgósítható nitrogént, azonban azt nagy fehérjetermésével vissza is adja. A talajzsarolás szudánifü esetében tehát főleg a nitrogén- és a vízfogyasztásra vonatkozik. Ha szudánifűből magas hozamokat akarunk elérni a talajzsarolás elkerülésével, akkor elégséges nitrogénellátást kell részére biztosítanunk. Az 1958-tól 1960-ig végzett trágyázási kísérleteink azt mutatták, hogy egy mázsa nitrogén műtrágya a talaj- és éghajlati (csapadék-, fény meleg-) viszonyoktól függően 30—80 mázsa zöldterméssel emeli a hektárhozamot. Ezt ügy kell érteni, hogy pl. ha talajunk természetes termőerejéből a főnövénynek vetett szudánifü két kaszálással 300 mázsát teremne, akkor a további nitrogén műtrágya minden mázsája fokozza a termést a már említett mennyiséggel hektáronként. Elégséges nitrogén trágyázás esetén emelkedik a zöldtakarmány fehérjetartalma is (közepesen 0,3 %-kal). Zöldtakarmány termesztés esetén az eddigi tapasztalatok alapján a 3:1:2 N : P : K tápanyagarányt javasoljuk. A szudánifű bőségesen meghálálja még az 5—6 mázsás nitrogén műtrágyát, vagy az ennek megfelelő mennyiségű trágyalevet is. Vetőmagmennyiség Az 1954-től 1957-ig végzett termesztés-technikai kísérleteink eredményei meggyőzően azt mutatták, hogy a májusi vetések során a hektáronkénti 15 kg-os vetőmagmennyiségtől felfele 50 kg-ig minden 5 kg-os vetőmag emelés 5 % termésnövekedést jelent zöfolanyagban. A június második felében történő vetés során ez az említett 5 kg-os vetőmag emelés már 7—10 % termésemelkedést jelent. Közepes termés esetén 5 % termésnövekedés 15—20 q zöldtakarmánynak felel meg. Sortávolság A vetési sortávolság szintén nagy mértékben befolyásolhatja a termés mennyiségét. Példának felhozzuk az 1953-től 1956-ig végzett kísérletek eredményeit, két vetési időszakban: kaszálás terméshozamában lényegesen felülmúlták a nagyon korai vetések sínylődő, esetleg begyomosodott állományát. Termesztése keverékekben A nyári zöltakarmányozásra vidékünkön legáltalánosabban használt, nagy tömeget termő kukoricacsalamádé nagyon szegény fehérjékben. Keményítőértéke magas, 12—14 kg körül mozog, viszont az emészthető fehérjetartalma nagyon alacsony: 0,5—0,8 %, az arány: 16 :1-hez. Akár a tejtermelés, akár a növekedés, illetőleg a hústermelés tápanyagszükségletét nézzük, a kukoricacsalamádé mindenképpen fehérjepótlásra szorul. Fehérje pótlására leginkább a borsóféléket, a lóbabot és a szóját próbálták ki, melyeket a kukoricával keverék formájában termesztettek. Ezek a keverékek még általánosan nem terjedtek el. Többnyire azért (különösen szárazabb vidékeken), mert nem egyformán bírták a szárazságot, eltérő volt keveréknövényeink fejlődési rí§, musa, a pillangósok keverélj arányától függően alacsonyabb lett a termés, továbbá állandó vetőmaghiány állt fenn és dr|£ ga volt a vetőmag. Csalamádé—szudánifü Hároméves kísérletek alapján (1961—1963) úgy tűnik, hogy $ kukoricacsalamádé eddigi legf gyakorlatibb fehérjenövá* 1 ő komponense a szudánifü. A szudánifűnek, mint fehér* jegazdagító partnernövényneR egyedül csak azt lehet felróni, hogy nem nitrogéngyűjtő. Leg* fontosabb előnyei a követk'é* zők: együtt fejlődik a kukori* cával, jól bokrosodik, tehát hézagkitöltő, vele azonos igényű termesztésekor alkalmazható a vegyszeres gyomirtás, a szudánifű újrasarjadása második, esetleg harmadik kaszálást tgsá lehetővé, ami nemcsak mennyiségben, de minőségben, illetőleg tápanyagokban is nagyobb termést jelent. Három év átlagában (1961— 1963) a következő terméseredményeket kaptuk: Tartalom tápanyagban Termény *JTMes ^ Kern. Em. ________________________ k9 0/0 g/ha q/ha Kukorica^ csalamádé 403,— 13,— 0,8 52,— 3,4 Kukorica + szudánifű keveréke I. kaszálás_______299,— 11,— 1,6 36,— 4,8 a keverék nsc;7tprmps;p 503 — 09. — fl ß Keverékben Keményítő- Emészthető a szudánifü______ érték kg fehérje %__________Arány Kaszálása előtt 11,— 1,6 7:1 Kaszálása idején 12,— 1,3 9:1 Virágzása kezdetén 15,—_________hl______________11 :1 Sortávolság_________12,5 cm_____25 cm___________57,5 cm Vetés: 465 q/ha 391q/ha május 20-án 476 q/ha 290 q/ha 228 q/ha június 25-én________508 q/ha________________________zöldanyag Minél kedvezőbbek a termesz, tés feltételei, annál jobb eredményt kapunk a sűrűbb sortávolságű vetéssel. Vetési idő Viszonyaink között a többéves termesztés-technikai kísérletek eredményei mutatják, hogy legjobb a szudánifüvet május 15-e táján vetni. A melegebb homok- vagy kavicsos talajokon, lehet 8—10 nappal korábban, viszont a hidegebb, kötött talajú táblákon csak május 20-a és 25-e között. A vetési időre vonatkozó kísérletek eredményei 3 év átlagában a következők: Tehát ne hagyjuk a keveréket elvénülni. Igaz, hogy idejében végzett kaszálással mennyiségben valamivel kisebb termést kapunk, de ez bőségesen viszszatérül a jobb takarmányértékkel és a szudánifü újrasarjadzásával, illetőleg a második kaszálásával. A kukorica—szudánifű keveréket legjobb két menetben vetni, mégpedig először a kukoricát 6—8 centiméter mélyre, utána a szudánifüvet sekélyebben, 2—3 cm-re. Vethetjük a két terményt 20-^ 20 cm-es sortávolságban egymásra keresztsorosan, vagy á kukoricát 40 cm-es sortávra éá a kikelés után a kukoricasorok közé 2 sorban a szudánifüvet. Silókukorica—szudánifü Ezt a termesztési módot a mihályfai (dunaszerdahelyi já,^ rás) szövetkezetben gondolták A vetés ideje: Zöldanyag q/ha: V. 1. V. 10. V. 20. V. 30 VI. 10. VI. 20. VII. 10. 456,— 471,— 464,— 419,— 354,— 312,— 189,— Az utolsó, 10 év tapasztalata vényzet megsárgul, sínylődik, szerint a szudánifü vetési ide- Többször megtörtént, hogy a jét nem érdemes május 10-e elé későbbi vetések (május közehozni, mert esetleges hidegebb pén) sokkal gyorsabban és erőidőjárás alkalmával a kikelt nö- teljesebben fejlődtek és az első HELYREIGAZÍTÁS Lapunk május 6-án megjelent számának szakmellékletében — a Nagyüzemi technológia alkalmazása a cukorrépa termesztésében című cikkben helytelen megállapítás történt. Ugyanis nem a nagyidai EFSZ, hanem a Nagyidai Állami Gazdaság vetette el cukorrépájának jelentékeny részét, vagyis 145 hektárból 110 hektárt, szegmentált (egymagvú) gomolyból. Ami a kukorica szudánifü ta karmányértékét, tápanyagtar talmát illeti, az erősen ingadc zik a szudánifü mennyisége É fejlődési stádiuma szerint. Leg megfelelőbb, ha a két nővén súlyaránya 1 :1-hez. Ezt úg érhetjük el, ha kukoricából maanaqysáatól füaaően 50—6 kg-ot, a szudánifűből pedig 30 kg-ot vetünk. Az olyan keverékben, amelyben a két növény aránya 1 :1« hez, a szudánifü fejlettségének stádiuma szerint megközelítőleg a következő takarmányértékkel számolhatunk:
